Túl nagy a szélenergia aránya Németországban

A jelenlegi nemet engergiarendszer egyseges logikara epul. Van negy nagy zona, zonakon belul jo elektromos halozattal, eredeti nevukon brit, amerikai, francia es szovjet megszallasi zona. Ezeken belul epitettek ujra a halozatot a masodik vilaghaboru utan. Aztan kesobb limitalt mertekben osszekotottek a brit es a francia zonat, majd vegul az amerikait es a franciat. Az ujraegyesites utan pedig eszakon a kelet es nyugatnemet halozatokat. Ebbol is latszik, hogy igazabol csak az amerikai es a brit zona, tovabba az amerikai es a szovjet zona kozotti gerincek hianyzoznak. Ez alapvetoen ket tavvezetek, ami minel hamarabb meg kellene epiteniuk. A del nemet-svajci osszekottetes mar megvan, tehat a tobbivel mar nem lenne gond.

A szeleromuvek tultermelesere pedig a legegyszerubb valasz az, ha csokkentik a termelest amikor a halozatuk tulterhelodik. A hatarokon pedig normal esetben szokott lenni vedelem, ami tulterhelesnel levalasztja a serult halozatreszt a tobbirol. A keleti orszagoknak (foleg az erintett lengyeleknek es cseheknek) pedig csak annyi a dolguk, hogy ha tultermeles van a nemeteknel, akkor nem csokkentik a sajat termelesuket, hanem hagyjak leesni a nemet halozatot a sajatjukrol.

ps: Az energiatarolast szerintem szintetikus szenhidrogen gyartassal lehetne megoldani. Tehat ha tobb energia termelodik, akkor helyi uzemek uzemanyagot gyartanak a robbanomotoros autok szamara. Ez raadasul teljesen szendioxid semleges, zold folyamat. Energiatermelesre pedig sajnos tenyleg sokkal jobbak az atomreaktorok, foleg a kanadai nehezvizes rendszer, mert az 100%-ban 'elegeti' (elhasitja) az urant es mellektermekkent fuzios rendszerekhez valo hidrogen izotopokat gyart.

Akkor sem érnének semmit.

1. Bármilyen erõmû fajlagos költsége nõ a méret csökkenésével. A nagyobb naperõmûvek kWe értékre vetített telepítési költsége akkora, hogy a hasad csapkodod a röhögéstõl.

http://www.nrel.gov/csp/solarpaces/project_detail.cfm/projectID=40

20 MWe és 230 millió Euró. Ez kb. 300 millió dollár. Fajlagosan tehát 1 kWe NÉVLEGES teljesítmény 15 ezer dollár beruházást igényel. Ez kb. 15-szöröse a hagyományos fosszilis erõmûvekhez képest. Erre jön még rá az, hogy a kihasználtsági tényezõ igen messze van a 0,9 feletti atomtól.

A fotovoltatikusra sem kapsz jobb értéket, az éjszaka 100%, hogy nem termel semmit.

Bohóckodás az egész...

Inkább adnák a napelemeket áfa nélkül, elöállitási költségen, és menne a tetöre 😄

A probléma az, hogy az áramszámla még mindig túl alacsony a fenntartható szinthez.
Egyszerûen túl sok az ember ahhoz, hogy a jelenlegi technológiai szinten állandó jelleggel és színvonalon fenn tudjon maradni. Vagy új energiaforrás, vagy jelentõs életszínvonal és/vagy létszámcsökkenés kell.

Pl. hazánkban sem az állam kezdte kiépíteni a vasutat... A bányatársaságok és egyéb érdekcsoportok által elkezdett vasútépítésbe több kisebb nagyobb lépésben szállt be az állam, a teljes hálózatot csak a 2. VH. után államosították.

a vasútvonalak nagy része az 1900-as évek elõtt épült, méghozzá nagyrészt NEM államilag szinte az egész világon. A századfordulónál kezdõdtek a vasúttársaságok állami felvásárlásai, gondolom mert stratégiai "erõforrásokká" váltak. Aminél fontos volt hogy ne tudjon egy magáncég kekeckedni ha éppen nagy szükség van a vasútvonalra.

A vasútépítéseket meg nem mindenhol támogatták ám. Lazán összemosod a megrendelést a támogatással. Attól, hogy az állam építette egy részüket, attól az nem azért volt, mert támogatás volt. Az utakat sem mindig állambácsi építette, ahogy sok más elemet az infrastruktúrában.

http://www.youtube.com/v/GFosQtEqzSE&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

Nézd ezt meg, hogy érezd a nagyságrendi problémákat. Töltsd le az ingyenes könyvet hasonló címmel. Ott az elõadásnál természtesen részletesebben ott van koncepció szinten, hogy miért reménytelen a "zöld" erõmûvekkel való bohóckodás a nyugati világ energiéhségével összevetve... Mi nem vagynuk annyira fogyasztók, csak éppen természetes erõforrásból még annyi sincs, mit ottan...

A probléma az, hogy nem látod be, hogy ez marhaság. Nem tartható fennt, mert ha erre alapozol akkor ötöször lesz a villanyszámlád, ha egyáltalán lesz stabil áramszolgáltatás...

A támogatásokat a politikusok ítélik meg, nem a rendszermérnökök...

"Arra az idõre készülnek, hogy ha valami baj lesz a fosszilis erõforrásokkal"

Addigra a jelenleg kiépített rendszer elavul, elkopik, megeszi a rozsda stb... Ha tényleg erre készülnének, akkor teljes rendszerben gondolkodnának, azt finanszíroznák. pl. a tároláshoz kapcsolódó K+F és létesítés (garantált bevétellel) is arányaiban legalább akkora állami támogatást kapna, mint a termelõ egységek építése.

Amíg a fenti feltételek nem adottak, addig tudni kellene korlátokat is felállítani: ezeket a Németek már túllépték...
Csak addig támogatni, amíg a rendszer elviseli a vele járó termelés ingadozást. Ahogy ezt a határt közelítik, a szélerõmû létesítések támogatását lehetne mérsékelni és költeni inkább hálózat fejlesztésre és valamiféle tárolási mód megoldására. Ezek újra lehetõvé tennék a szélenergia arányának növelhetõségét.

Esetleg erre lenne jó a szintézises energiatárolás. Az átlagos megújuló temelés (egész évre vetítve) kielégíti az igényeket, igény feletti termelésnél a fölös energia üzemanyagszintézisre (letárolás) lesz elhasználva, az átlag alatti energiatermelésnél pedig szintetikus üzemanyaggal mûködõ gyorsreagálású és csúcserõmûvek termelik az áramot. Csak ehhez nagyon komoly új infrastruktúra kell, de az eredmény egy energiafüggetlen ország.

Támogatás:
Olyan új technológia bevezetése, ami a kezdeti kiépülés idõszakában, az alacsony kapacitások miatt nem nyereséges, de a késõbbiekben nagy szükség lehet rá. Lásd vasútépítés. Szerintetek mennyi vasút lenne, ha nem állami támogatással húzták volna ki a sínpárokat?
Ilyennek tartják a nap és szélenergiát. Arra az idõre készülnek, hogy ha valami baj lesz a fosszilis erõforrásokkal, ne egyszerre kelljen kiépíteni a teljes megújuló kapacitást.

Egy adott mértékig nincs vele gond: amíg a hálózat egésze le tudja kezelni a közel sem konstans és az igénybevételtõl független termelést.

A bajok akkor kezdõdnek, ha nincs a szélenergia mértékéhez igazított gyors reagálású és csúcserõmû rendszer. Persze ha van, az sem jó: a gyorsreagálásúak jellemzõen földgáztüzelésû gázturbinás erõmûvek, a csúcserõmûvek is fosszilis tüzelõanyaggal mûködnek (az osztrák megoldás kivétel, de kevés helyen megoldható), ráadásul rosszabb hatásfokkal, mint ha alaperõmûként mûködnének (extra CO2 kibocsátás).

Tehát a szélenergia arányának növelése egy bizonyos mérték felett növekvõ CO2 kibocsátást okoz, ugyanis a stabil üzemû alaperõmûvek (pl. a nagyobb víz és atom), egyre inkább háttérbe szorulnak, a végén kevésbé szeles idõben nagy arányban fosszilis mûködik... Erõs szélben szinte csak szélerõmû, az átmeneteket a gyorsreagálásúak simítgatják, míg fel nem élednek a csúcserõmûvek.

Drága, szennyezõ, kevésbé megbízható rendszer: Ez kell nekünk???

azért beláthatjuk, hogy a zöld pártok általában nem a republikánus/konzervatív körökhöz állnak közel

Az érvelést lent látod. Nagyságrendileg más áron termelnek, szétcseszik a hálózatot és ez TÁMOGATJÁK. Ha szerinted ez nem romlásba döntést, akkor nem tudom, hogy mi. Ennyi erõvel az én hobbimat is finanszírozhatnák, mert ma szélkereket, naperõmûvet gyártani és azzal áromot termelni szép mûszaki feladat, de igazából kurva drága hobbi a user kontójára.

Én is tudnék hasonló és szép hobbit, ami drága. Azt miért nem finanszírozzák...?

ez most érvelés volt?

nyilván ott is az van mint itt. Évtizedek óta basznak fejleszteni a hálózatot a szolgáltatók 😊

Bocsánat, tévedtem. Nem mindenki. Azokat kivéve, akik jól megszedik magukat ezen...

Azért nem, mert az áramot nem csak ott állítják elõ. Atomerõmû=alaperõmû.
Rettenetesen lassan lehet csak változtatni a termelést, és ha az országban nyáron egyszerre 1.000.000 légkondit kapcsolnak be ha feljön a nap, akkor nagyon gyorsan kell egy nagy adag energia. ÉS a gyorsabb reagálású erõmûvek gázturbinásak. A csúcsfogyasztások kielégítésére épített erõmûvek az idõ nagy részében állnak, és ezt az állásidõt meg kell fizetni. Meg a hálózat fenntartási, és fejlesztési költségeit is.
Molnibalage: Az É-Németországban telepített szélerõmûvek azért ott vannak, mert a tengerparton szinte mindig fúj a szél valamilyen irányban. Tehát ott a kihasználtságuk jóval magasabb, mint 0,3. Csak télen kicsit erõsebben fúj a szél, tehát többet termelnek. Az meg az õ hülyeségük, hogy ha fúj a szél, akkor bizony mindenképpen mennie kell a termelésnek, akkor is ha nem lehet házon belül eladni. Ekkor adják olcsóbban is, csak vigyék. Az ipar meg ott van, ahol az emberek meg az erõforrások. A kettõ közti elégséges összeköttetés hiánya a gond, nem a távolság.

Mert a disztribúciónak is iszonyatos költségei vannak, meg azért az sem jó, ha ész nélkül használod.

látom sikerült kikövetkeztetni, hogy a szélenergia romlásba taszajt mindenkit.

Pedig jelenleg ezt teszi, csak túl fájdalmas lenne beismerni és a sok brika meg nem érti, mert természettudományos analfabéta...

látom sikerült kikövetkeztetni, hogy a szélenergia romlásba taszajt mindenkit.

miközben a szélenergiától tök független a témakör, miszerint hiányzik németországban egy megfelelõ észak-dél gerinc.

amit lehetett volna az energiacégeknek fejlesztgetni, de ki gondolta volna, hogy ha északon egyre több áramot termelnek és délen van a fogyasztás, akkor kelleni fog a kettõ közé draut?

ennek nem most kellett volna elkezdõdnie, hanem egy évtizede. ehelyett elköltötték a lakosság pénzét fagyira meg drága autókra. hozzáteszem az atomerõmûveket se fejlesztették elégségesen.

az csöppet kellemetlen, hogy merkel asszony fukusima miatt most beintett nekik.

ettõl függetlenül a szélenergia a hülye, ja. nem a paraszt van átbaszva, ugyanmár.

Azt nem értem, ebben az esetben, miért nem adják az áramot 20 cent ért. Akkor mindenki használná ész nélkül és megnõne a felhasználás. Ehelyett elkérnek 1 EUR érte, és mindenki spórol mint az állat...

Még, ha hagyományos 2. gen reaktoroknál sincs egyetértés a készletnagyságot illetõen. 50-800 év között szórnak a becslések. Ugyanis az uránérc árára szinte érzéketlen az atomáram. A nyer uránérc ára kb. 10-12-szerese a 2000-esnek, az atomáram ára meg emelkedett 5-6%-ot. Tehát a készletnagyság nagyon, nagyon sokáig nõhet, ha hajlandók ezt mefizeteni.

A másik fele tényleg az, hogy nem egy 60 éves alaptechnológiából - figyelem, ez nem a biztonságosságra vonatkozik, hanem a technológia, a vízforralás alapelvére - kellene kiindulni. Tehát a gp és más zöldszervezetek nagy balfaszok azzal érvelnek, hogy ez nem hosszútávú megoldás. (Nem mintha a szél és a többi az lenne...) Olyan, mintha a 40 évvel ezelõtti szélkerék és fotovoltatikus hatásfokkal érvelnél. Õk pont fordíva csinálják. "Majd egyszer milyen olcsó és magas hatásfokú lesz". Bezzeg ez nem vonatkozik az atomra, hogy mi lesz, ha majd egyszer ilyen reaktorok lesznek. Viszont érdekes, hogy ezeket valahogy nem dotálják, míg a viccerõmûveket igen. "Cool"... 😞

Inkvisitor: a tóriummal egy gond van, hogy a kiéget fûtõelemet lehetetlen tárolni. Annyira maró, hogy olyan anyag amit ne marna szét néhány óra/nap alatt.
Inkább javaslom az urán vagy a cézium fûtésû reaktorokat, esetleg néhány tenyészreaktor építését. Céziumból meg nem is kellene messzire menni, csak kéne egy öngyilkos hajlamú ember, aki hoz a csernoboli szarkofág alól pár kilót. 😄

Borzalmas hatásfok, borzalmas költségek.

Én magam atomenergiapárti vagyok, de nem az U235 hanem az U238 és a tórium alapú erõmûvek jelentik a jövõt. Az ellenzõk azzal jönnek, hogy ha nukleáris forrásból állítják elõ az energiát, akkor nagyon gyorsan elfogy az urán. A régi elvek alapján mûködõ erõmûvekben használ U235 és plutónium tényleg egyre kevesebb van, de tenyésztõreaktorokkal megsokszorozható a mennyiség. Csak azokba nem nagyon invesztálnak, mióta az atomfegyverek nem annyira meghatározók a világpolitikában.
Tóriumból meg 1000X több van, mint uránból, viszont az drasztikus váltást jelent az eddigi bejáratott üzleti modellekhez képest. És bele kellene invesztálni egy csomó pénzt a fejlesztésbe, csakhogy ez állami forrásokat igényel. És hogyan magyarázzák el a sugárzástól való rettegésbe hajszolt embereknek, hogy miért költenek egy rakás adóforintot (dollárt, fontot, eurót) új típusú nukleáris erõmûvek fejlesztésére, amikor mindenki a zöld energiákat tolja. Amiknek igenis van létjogosultsága, csak még nem elég fejlettek a tárolási módszerek. Illetve nincs meg a megfelelõ infrastruktúra, egy globálisan kapcsolt, kis veszteségû elektromos hálózat, ami oda viszi az energiát, ahol épp alacsony a termelés.

Tudod mit válaszolna egy igazi sötétzöld (levegõ munkacsoport, greenpeace, stb...) a kommentedre?
Neked ezt tanították, de az energialobbinál már kész technológiák vannak erre csak eltitkolják, pont mint a gyógyszercégek a rák ellenszerét.

😊

Az a baj, hogy aki meg meri mondani az igazat azt máglyára vetig de legalábbis inkvizíció elé citálják, cagy egyszerûen emberiség ellenesnek kiáltják ki.
Ma minden Zöld vagy annak kell lennie de csak névleg ami mögötte van azt az egyszerû ember nem érti és nem is akarja megérteni, õ csak élhetõbb világot tiszta levegõt akar érthetõen.
Mint ezen a bolygón minden egy nagy átverés végsõsoron, mi csak asszisztálunk a nagyok játékához.
Olyan szintre fejlõdött az emberek megvezetése , hogy tulajdonképpen nem is az õ hibájuk egyszerûen kihasználják az emberi természet kínálta lehetõségeket.

Senki sem akar atom katasztrófát de lehet pont a fosszilis cuccokkal végezzük ki magunkat mert ha igazak az elõrejelzések nemsokára radikális környezeti változások állnak be!

Amikor majd észreveszik, hogy a megujuló energiaforrások nem váltják be a hozzájuk fûzött ábrándokat addigra pont nem lesz atomerõmû és vjon mivel fognak megint áramot termelni, majd építeneg gyorsan gázerõmûveket mertaz relatíve hamar megvan ellenben egy atom reaktorral.

Szerintem ha a megujulókra költött pénzeket új atomerõmûvegbe fektették volna akár a mainál is sokkal nagyobb biztonsági elvárásoknak megfelelve, lehet hogy az üzemanyag nem 2 euró körül lnne és lehet alternatíva ként tekinteni a villamos meghajtású autókra amitõl a városok levegõje nagyságrendekkel tisztább lenne.

A zöld energia akkor életképes, ha van hol OLCSÓN tárolni. Manapság ez még elég problémás megfelelõ méretû víztározók nélkül. A német erõmûvek mellé nem lehet vízbontó telepeket rakni? Ha nagy a túlkapacitás, akkor az exra áramból vizet bontanak, ha meg alacsonyabb, akkor elégetik a termelt hidrogént és áramot termelnek. Bár a metanol (CO2 és H2 kell hozzá) könnyebben tárolható. A téli idõszakban ki tud váltani egy kisebb finomítót az extra áram 😊

A "zöld" energiák tolása az nálam az államilag támogatott lopás kategóriája. Mindjárt mondom is, hogy miért.

A szél és nap meg más bohókodások jelen állás szerint, a fizikia és piac törvényei miatt nem képesek fennmaradni önerõbõl, ezért agyon kell dotálni ezeket. A fosszilis és atomárhamhoz képest a néveleges kWe teljesítményre esõ fajlagos telepjtés költsége 2-8-szoros szél és nap eseén a telepítési helytõl függõen. Erre jön még rá a kihasználtsági tényezõ, hogy az év hány %-ban képesek a névleges teljesítményre. Ezt gyakorlatialg sehol sem éri el 0,3-at, a legrosszabb helyeken gyak 0,1 alatt van. Ez azt jelenti, hogy azonos beruházási költség mellett 10-40-szer (!) kevesebb áramot termelhetsz vele, mint pl. atomerõmûvel vagy hagyományos fosszilissal akkor, ha merészen felteszed, hogy egy szélkerék vagy naperõmû élettartama 25 év felett van, ami jelen tudásunk szerint nem igaz... Ugye látható, hogy ez miért fenntarthatatlan? Persze az igaz, hogy egy-két szélkereket le lehet rakni kisebb összegbõl, míg egy atomerõmûhöz piszok sok pénz kell "egyben". (Valójában mivel évtizedes beruházás, nem egyben kell kifizetni.)

Mi a baj? Az, hogy a szél és nap elég random, tehát szó nincs arról, hogy akkor adnak sok áramot amikor kell. Sajnos pont az ellenkezõje igaz pl. a szélre... Mikor nagyon hideg vagy meleg van, akkor jellemzõen nem fúj a szél...

Nagyon kevés olyan ország van, ahol gond nélkül rendszerbe rakhatóak. Ilyen pl. Ausztria, hogy 12 GWe vízierõmû kapacitás van beépítve. Így könnyû. Ha nem fúj a szél - ami azért viszonylag ritka, mert az Alpok egyik "szécsatorájában" fekszik Ausztria - akkor felprögetik ezeket. Ha túl sok áramot termel a szél, akkor meg a tározóba visszaszivattyúznak vizet. A világ legtöbb országa nem ennyire szerencsés a természeti adottságok terén...

A köv. probléma az, hogy az országok villamosenergia hálózatai már nem szigetüzemben vannak. Lehet XY ország hálózata satbil, ha a szomszédé összedõl és az összes környezõ országot magával rántja... Ilyen lesz lassan Németország.

Tehát nem elég, hogy elképesztõen drágák ezek a viccerõmûvek, cserébe akkorát rúgnak a rendszerbe, hogy a rendszerirányítás befosik tõle. Pár példa. 2007 táján volt az, hogy 6GWe szélkapacitás tûnt a német hálózatból 4 óra alatt. Kis híja volt, hogy nem dõlt össze a hálózat. Az atomerõmû bezárás óta is volt két ilyen majdnem helyezet. Legalább kettõ. Németek eddig exportõrök voltak, most importõrõk az atomerõmû bezárások után. Ki rakja be a plusz áramot a hálózatba? Tessék kapaszkodni, franciák. Mivel? Itt jön a meglalol, atomerõmûvekkel. Eddig is Európa, de talán a világ legdrágább árama volt a német. Ez az erõmû bezárások óta elindult felfelé...

A "zöld" erõmûvek miatt a hagyományos erõmûveket kell rángatni, mert a viccerõmûvek átlal termelt árara kötelezõ átvétel van. Ez frankón megnöveli a ciklus igénybevételi számát a gõz- és gázturbináknak, ami bizony odaver az élettartamnak.

A "zöld" erõmûvek több országban úgy mennek, hogy 10-15 évre elõre, garantált áron megveszik az áramot, olyan áron, hogy padlót fogsz. A cseheknél letettek 1000 MWe néveleges teljesítményû fotovoltatikus kapacitást. ~140 Ft/kWh áron veszik át az áramot. Viszonyításéppen, Paks ~10-11 Ft/kWh áron termel, a fogyasztói árat meg házi feladat ellenõrizni a számládon.

Ezek után, aki az az ábrándot kergetni, hogy ezek adják majd a közeljövõben a hálózat alapját az élbõl kiröhögöm és elzavarom oda, ahova való. A baj az, hogy ezt a hülyeséget az én adómból is finanszírozzák...

Ez a zöld energia is egyfajta meggazdagodás néhány embernek, most ez a sláger ez kell a népnek, bármit ellehet adni ha a zászló mellé a zöld szóüz tesszük.
Csak ahelyett, hogy gondos körültekintõ tervezéssel és kivitelezéssel valóban olyan rendszert csinálnának ami tényleg hasznos és zöld is, kivették a sok lóvét az államkasszából zöl beruházásokra, a hálózatfelújításon nincs adókedvezmény meg mindenféle egyéb okosság, azt nem akar senki építeni, pedig a kettõ egymás szerves része.
Nagyon olyan érzésem van, hogy lesz még hasonló hír a "zöld" energiák terén.

Oszt jó'napot.<#gonosz1>

Há' még szép. Ott állnak a vezetékeknél és elszabotálják az áramot aztán vödörrel talicskázzák ki az országbul.

Tuti õk is, meg a háttérhatalom, árnyékkormány, a zúfók, gyógyszer és olajlobbi.<#gonosz1>

Aha, a liberálisok. Az ember azt hinné, hogy zsidók tehetnek errõl is, de nem, a liberálisok.

Tehat, epitik agyatlanul a szeleromuveket es csak most jut eszukbe a rendszer stabilitasa? 😮
Nem szabad, hogy koze legyen az aktualpolitikanak egy ilyen fontos projekthez.
A gerincvezetek kiepeitese pedig mar a terv resze kell, hogy legyen, nem pedig egy ujabb, amit meg megfontolnak.
:S
A liberalisok jo munkat vegeztek, nem kell felniok a nemet mentalitastol. 😊