188
-
#68
300 évvel ezelőtti szélkerekek lapájainak súlyegységre jutól teljesítménye "picit" más volt.
BTW, ha látnál régi festményeket, akkor teljesen elfogadott volt, hogy a kutakat hajtó szélkerekenek hiányoztak lapátjai, mert a szél hajlamos volt letépni őket... -
#67
Öcsém, merev és teljesen szabadon deformálható szerkezeteket hasonlítasz össze. Nagyon be kell rúgni, hogy vitorlavásznak aerodinamikai szárnyprofilokhoz hasonlítgas... -
gforce9 #66 SZerintem erről beszéltünk már, pont egy présgépet hoztam fel példának, amely évtizetekig működik, változatos igénybevétellel. Érdekes módon mégis működik. Fárasztó igénybevétel? Na ne velettess azért ezzel. Annó a vitorláshajó vitorlái kibírtak majd annyit, mint most a szélkerék lapátjai. Ja ott nem volt fárasztó igénybevétel... ugye? :) Vagy hogy jobbat ne említsek a sima szélmalmok is húzták ennyi ideig, pedig ott kb fa és vászon volt az alapanyag. SZóval ez, hoyg most le kell szerelni őket az egyértelműen szar tervezés, de megtehetik a gyártók, hiszen úgy is kifizetik, hiszen állami támogatás van rá. Ezt akárhogyan is bizonygatod, nem tudod bebizonyítani, hogy nem lehet olyan szélkereket csinálni, amely 20 év után nme szarja össze magát. Persze, hogy nem lehet, ha enm akarnak, abban ugyanis nincs folyamatos pénz. A karbantartásért pedig jó pénzt lehet szakítani. Majd bolondok lesznek megcsinálni normálisan. Ennél a témánál ne hozz fel ilyet, hogy áramlásból származó erők fárasztó igénybevételűek. 300 évvel ezelőtt fából vászonból megcsinálták tartósra érdekes módon. -
#65
A baj az, hogy ennél sokkal intelligensebb egyének sem értik ezt meg... A blikkes ember azt sem tudja mi ez. Neki a konnektorból jön az áram és annyi... -
#64
Valahol vicces, hogy zárt csarnokban talajszinten üzemelő gépeket hasonlítasz össze, egy 120 méter magasan gondolában levő cuccal. Ég és föld. Szó szerint... -
#63
A probléma meg fordított. Nem az szélkerék drága. A baj az, hogy kevés áramot termelsz vele, tehát baromi lassan hozza vissza minden reklámszöveggel ellentétben a befektetést. Támogatás nélkül gyak soha... -
#62
Látogass Ausztriába és megtudod. 2 hónapja jártam arra és kb. a szélekerek 20%-át szerelték le karbantartásra. Fárasztó igénybevételről nem hallottál még? Tudod, az áramlásból származó erők pont ilyenek jellemzően...
A csapágy és minden más élettaramára meg megkapta az iddqd cheatet a cucc? -
#61
Ki kell hogy ábrándítsalak, CSAK az tudja kiszolgálni... A nukleáris energiában százezer éves tartalékok vannak, csak talán tovább kellene már lépni az újabb reaktorgenerációk felé...
"Zöld" energiából jelen tudásnuk szerint nem tudsz egy stabil hálózatot felépíteni nemhogy olcsót... -
Vol Jin #60 A lapátokat is tisztogatni kell, mert a muslinca szétkenődik rajta, és nem lesz áramvonalas. Egy vicc, de 10%-os nagyságrendben esik a hatékonyság pár hét után. -
#59
A fotovoltatikusra sem kapsz jobb értéket, az éjszaka 100%, hogy nem termel semmit.
Ebben ne legyél biztos, csehek már megoldották
-
Vol Jin #58 Az atom az szinte korlátlan és szaporító reaktorok is léteznek. -
Vol Jin #57 Szerintem aki nem a blikken szocializálódik, az ezt mind tudja. Erre használjuk a sötétzöld kifejezést. És hiába olvassa el, amit írsz, az egyik fülén be, a másikon ki, és jön a ferdített, csúsztatott érvekkel, amit valami hippylelkű agyhalott kitalált. És neki az olyan hiteles forrás, mint az UFO magazinnak az Egely. -
gforce9 #56 Ennek a nem megfelelő tervezés az oka. Ha esetleg jártál olyan gyárban, ahol régi, nagyteljesítményű gépek mentek 3 műszakban éjjelnappal évtizedekig, olyan koszban szutyokban, hogy elképesztő. A karbantartás meg annyi volt hogy olaj és kész, meg néha ha valami elromlott lecserélték. Akkor látszik igazán a két tervezés közötti kontraszt. Ez, hogy manapság olyan egy szélkerék belseje, hogy párhetente takarítgatni kell, az egyértelműen tervezési hiba. Ott egy tengely és egy lassú fordulaton működő csapágyazás van, a többi az elektronika, amit lényegben hermetikusan el lehet zárni mindentől. Ha a belseját pucolgtni kell, akkor a mérnököt kéne lelőni. -
csimmasz #55 Asszem a discovery-n volt róla egy műsor, hogy elég kényesek ezek a szélkerekek pucolni kel a belsejét is rendszeresen mert pillanatok alatt tönkremennek, és óriási értéket képvisel.
Arra nem emlékszem menyi időközönként de lehet pár hetente, rendesen ronygyal meg tisztitószerrel pucolgatta belül a tag.
Elég macerás a gyártása, meg hiába sorozatgyártás ugyan olyan nehézkes mint a hajótestek üvegszálas építése.
Bár amilyen összegekról beszélnek egy egy telepítésnél nekem is kiesek a számológép a kezemből, nem a kábitószer a sokat hozó üzlet hanem szélturbinát árulni.
-
gforce9 #54 Ezt a problémát is sorozatgyártott automatizált eszközök oldják meg. Nem józsi bácsi áll ott tekergetni a kapcsolókat, órabérben fizetve, hogy indokolná a magas üzemeltetést. -
Inquisitor #53 És mi van azzal, hogy nagyon nehéz nem vesztességesen betáplálni a rendszerbe? Az ahhoz szükséges extra háttér az nem kiadás? És így lesz a 3-4x-es áru szélenergiából még sokkal drágább. -
Inquisitor #52 "A megfelelő akkuk ma még hiányoznak, "
Félig OFF. Nektek nem fura, hogy 2 évente felröppen valaki csinált olcsó, gyorsan tölthető 8-20 év élettartamú aksikat ami sorozatgyártható, aztán sehol semmi? És nem névtelen cégek, a Toshiba is többször feldobta. Márpedig az élettartam nagyon fontos abban mennyire szennyező a "zöld" energiák tárolása ... -
gforce9 #51 Én meg úgy látom, hogy pont az ellenkezője, miatt drága a szélenergia. Pont azért drága, mert ígyis úgyis megveszik, támogatják. Theát annyiért adják a szélkereket, amennyiért nem szégyellik. Egyszerűen józan ésszel fel nem fogható, hogy egy olyan termék, ami lényegében sorozatgyártásban készül, miafranctól kerül annyiba. A karbantartása ismételten ilyen dolog. Alapvetően egy szélkerék egy rémegyszerű szerkezet, még egy gépkocsihoz képest is. Ha megfelelően van tervezve és méretezve, egyszerűen nem értem, mit kell azon olyan horror áron karbantartani? Mert ugye mondják, hogy van az üzemeltetésének is elég magas költsége, csak épp azt nem fejtik ki, hogy mi is az a költség? -
lapaleves #50 még mindig úgy tűnik nem éred fel ésszel az egész koncepciót. oda van írva, hogy szándékosan nincs csökkentve a termelés. már hogyne lehetne leállítani a szélkerekeket. kicsit olvass a sorok között mi miért van.
ez a hiszti amit csaptok kb olyan, mintha vennél egy elektromos autót, aztán a sarki mol kúton elkezdenél dühöngeni, hogy mekkora fos mert most hova töltöd a benzint.
egyszer csinálsz egy ilyen hálózatot, akkor megérted majd, hogy ez soha nem fog a jelenleg megszokott rendszeren és fogyasztási karakterisztikán belül működni. ehhez kelleni fog a távoli irányítás (smart grid, amennyire megoldható), és azon belül főképp az e-kocsik elterjedése. azokban van elég kapacitás, hogy lehessen vele játszani.
meg kéne már érteni, hogy az akármikor akármennyi energia nem alanyi jogon jár. mindenképpen többet kell majd alkalmazkodni. csak ezzel a feszcsakazértse hozzáállással nehéz lesz. -
Cefet #49 Szerintem kell a "zöld" energia, mert hamarosan nem lesz más. Persze, mint az összes többi energia termelési módnak, ennek is vannak hátulütői. Talán a legfontosabb a szeszélyessége, ami főleg a napelemeknél egyáltalán nincs összhangban a fogyasztás szeszélyességével. Tárolás. Erre most még nincs megoldás, de ez nem azt jelenti, hogy nem is lesz. Az elektromos autókkal sem hobbiból "bohóckodnak". A megfelelő akkuk ma még hiányoznak, de ezek jelentik majd a megoldást a "zöld" energia szektornak is. Egy-egy autónak akkora tároló kapacitása lesz, amiről egy átlagos hazai háztartás napokig működhet. Ez alapjaiban változtathatja meg az energia termelést. Nem is lehet másként, hiszen a központosított energia termelés, főleg a mai formájában nem tudna több millió elektromos járművet kiszolgálni. Az energiát muszáj lesz a fogyasztás helyén megtermelni (nagyrészt). Persze, ha 1 hétig nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, az gondot fog okozni helyi szinten, ezért kontinensek közötti összefogás és infrastruktúra kiépítése szükséges. Drága? Nem számít, mert az a drága, ami nincs. Erre a németek is rá fognak jönni. Jelen cikkben is ez a helyzet. Ha magukra haragítják a környező országokat, akkor vagy kiépítik a hiányzó drautot, vagy korlátozzák a teljesítményt, esetleg havonta újraindítják az elektromos rendszerüket...
Csak érdekességképpen: Már most lehet olyan terveket találni a neten, ahol az autóból kiöregedett telepeket csúcs-erőművekként akarják majd használni. -
COOLancs #48 "A fukusimai baleset után a nukleáris energiáról gyakorlatilag lemondó Németország " - Ha jól tudom egyszer már elhatározták az összes atomerőmű bezárását 2010-ig, aztán ahogy közeledett a dátum úgy rájöttek hogy nincs más alternatíva (vagyis van, csak annyira hatékony mintha pénzt égetnének) Most megint 10 év múlvára tervezik, aztán megint szembe fog jönni a valóság. -
#47
Már visszautütt. Több cég bejelentette a németeknél, hogy ha záros határidőn belül nem változik az energiapoltikai, akkor elhúznak onnan a rákba. A hálózati freki ingadozés miatt pár cég már perelte a szolgáltatót, mert kimutatható kárt okozott ez nekik meg pár áramkimaradás. Mindenz a drága árammal túl sok egyes cégeknek. -
csimmasz #46 Nekem az a gyanum, hogy ez csúnyán vissza fog ütni, nem is olyan sokára.
Az Olaszok akik annó habzó szájjal üvöltötték, hogy nukleáris erőműmentes övezet, most irdatlan pénzeket tesznek a napelemek támogatására néhol szántóföld nagyságú erőműveket raktak le, szinte minden gyár tetejét telerakták már napelemekkel de nem a spórolás hanem az adócsökkentés miatt.
Roppant kiszolgáltatottak szinte minden téren és már kezdik fölfogni.
Maj kiváncsi leszek amikor ezeket tonnaszámra szerelik le hova kerülnek feldolgozásra, megint Afrikát használjuk szeméttelepnek mint rendesren?
Talán a franciág lehetnek egyedül nyugodtak mert akármi történik saját piacra biztos lesz forrásuk.
-
#45
Ez is igaz, csak amíg a megzőgazdaság is úgy használja a fosszilis üzemanyagot, mint narkós az anyagot... -
#44
A biomassza teljesítménysűrűsége sajnos botrányosan szar. Ha nem keversz bele nagy fűtőértékű hulladékot, akkor a fa és egyéb biomassza anyagoknál az jön ki, hogy egy 20 MWe erőmű éves üzeméhez 100 ezer tonnás nagyságrendben kell biomassza. Számold ki, hogy ebből mit lehet lefedni... A svédek könnyen pattognak a biogáz erőművel, mert annyi fájuk van 10 millió emberre, hogy ihaj... Nálunk meg a dualizmus erdőirtásait máig nem hevertük ki és nincs meg a hozzáértők szerinti 20%-os erdő lefedettség... -
inkvisitor #43 Hidd el, a high tech compozitnál problémásabb a neodínium mágnes, ami a generátorokban van.
A kompozitot le lehet gyártani biológiai alapokból is, de a mégnes alapanyaga bányászott. -
inkvisitor #42 Erről van szó.
Jó dolog a megújuló, de nem mindenhol lehet kihasználni.
Svédországban jól beváltak a vízerőművek.
A szeles tengerpartokon a szélerőművek (Izlandon is beválnának, de egyenlőre olcsóbb nekik a geotermális, ha már egy vulkánon laknak)
Szaud-Arábia, a Szahara és Ausztrália jól kijöhet a naperőművekkel.
A kontinensek belsejében viszont nehezebb ilyen forrásokat találni. Oda vagy vinni kell az áramot, vagy marad a biomassza, ha mindenáron megújulót kell használni. -
#41
A szélerőmű miből is készül? Hi-tech kompzit. Az miből? Bingo. :) -
#40
Azert az sem kellene figyelmen kivul hagyni hogy a fosszilis eromuveknek veges az anyagellatasuk...
Irorszagban lakom a szeleromuvek nagyon jol mukodnek itt (annyit fuj a szel mint allat:))a 2010-ben a 23.5% az aramellatasnak volt szelromuvekbol ami egesz jo. -
#39
A szeleromuvek tultermelesere pedig a legegyszerubb valasz az, ha csokkentik a termelest amikor a halozatuk tulterhelodik.
Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor nem omlana össze itt-ott néha teljes országrészek termelése. A rendszer gradiens követő képességge nem végtelen...
Ezen felül ahogy már mondtam, egy kibaszottul odaver a GT és gőzturbinák élettartamának, ha te nekiállsz rángatni a teljesítményüket, de ez a kazánokra is igaz. Közeli példa.
A repülőgépeknél a hajtóművek élettartamát üzemórával és ciklusokkal írják le. Egy ciklus egyenérték terhelés adott hajtóműnél pl. alapjárat - max gáz teljesítménytváltás. A vadászgépek nyilvánvalóan gyakrabban változtatnak fordulatszámot, mint utasszállító- és teherszállító gépek. Mennyire? Van olyan kereskedelm jet, amiről 35-40 ezer óra után sem szedték le a hajóművet.
Az F-15C vadászgépnél az F100-PW-220 hajtóművek turbinalapátjainak élettartama 8000 ciklus. Ez kb. 8-9 évnyi szolgálat, ami a pilóták áltagos repidejével kb. 2000 óra. Ennyi idő alatt beleraknak annyi ciklust, mint akár 50 ezret a kereskedelmi gépekbe. (Most az egszerűség kedvéért tekintsünk el bizonyos műszaki eltérésektől és más üzemi körülményektől.) Akkor képzeld el, hogy mégis milyen kurva jó móka az, hogy te a mostaninál jobban elkezdesz majd rángatni ilyen gépeket, mert a kedves "zöld" erőművek nem termelnek akkor, amikor kell. ---> Eleve be kell építeni a hálózatban a "zöld" áramforrások 80%-át teljesítményben, emelett még rángatod is. --> Ennél nagyobb pazarlás kevés van a világon. -
kvp #38 A jelenlegi nemet engergiarendszer egyseges logikara epul. Van negy nagy zona, zonakon belul jo elektromos halozattal, eredeti nevukon brit, amerikai, francia es szovjet megszallasi zona. Ezeken belul epitettek ujra a halozatot a masodik vilaghaboru utan. Aztan kesobb limitalt mertekben osszekotottek a brit es a francia zonat, majd vegul az amerikait es a franciat. Az ujraegyesites utan pedig eszakon a kelet es nyugatnemet halozatokat. Ebbol is latszik, hogy igazabol csak az amerikai es a brit zona, tovabba az amerikai es a szovjet zona kozotti gerincek hianyzoznak. Ez alapvetoen ket tavvezetek, ami minel hamarabb meg kellene epiteniuk. A del nemet-svajci osszekottetes mar megvan, tehat a tobbivel mar nem lenne gond.
A szeleromuvek tultermelesere pedig a legegyszerubb valasz az, ha csokkentik a termelest amikor a halozatuk tulterhelodik. A hatarokon pedig normal esetben szokott lenni vedelem, ami tulterhelesnel levalasztja a serult halozatreszt a tobbirol. A keleti orszagoknak (foleg az erintett lengyeleknek es cseheknek) pedig csak annyi a dolguk, hogy ha tultermeles van a nemeteknel, akkor nem csokkentik a sajat termelesuket, hanem hagyjak leesni a nemet halozatot a sajatjukrol.
ps: Az energiatarolast szerintem szintetikus szenhidrogen gyartassal lehetne megoldani. Tehat ha tobb energia termelodik, akkor helyi uzemek uzemanyagot gyartanak a robbanomotoros autok szamara. Ez raadasul teljesen szendioxid semleges, zold folyamat. Energiatermelesre pedig sajnos tenyleg sokkal jobbak az atomreaktorok, foleg a kanadai nehezvizes rendszer, mert az 100%-ban 'elegeti' (elhasitja) az urant es mellektermekkent fuzios rendszerekhez valo hidrogen izotopokat gyart. -
#37
Akkor sem érnének semmit.
1. Bármilyen erőmű fajlagos költsége nő a méret csökkenésével. A nagyobb naperőművek kWe értékre vetített telepítési költsége akkora, hogy a hasad csapkodod a röhögéstől.
http://www.nrel.gov/csp/solarpaces/project_detail.cfm/projectID=40
20 MWe és 230 millió Euró. Ez kb. 300 millió dollár. Fajlagosan tehát 1 kWe NÉVLEGES teljesítmény 15 ezer dollár beruházást igényel. Ez kb. 15-szöröse a hagyományos fosszilis erőművekhez képest. Erre jön még rá az, hogy a kihasználtsági tényező igen messze van a 0,9 feletti atomtól.
A fotovoltatikusra sem kapsz jobb értéket, az éjszaka 100%, hogy nem termel semmit.
Bohóckodás az egész... -
EnxTheOne #36 Inkább adnák a napelemeket áfa nélkül, elöállitási költségen, és menne a tetöre :D -
inkvisitor #35 A probléma az, hogy az áramszámla még mindig túl alacsony a fenntartható szinthez.
Egyszerűen túl sok az ember ahhoz, hogy a jelenlegi technológiai szinten állandó jelleggel és színvonalon fenn tudjon maradni. Vagy új energiaforrás, vagy jelentős életszínvonal és/vagy létszámcsökkenés kell. -
llax #34 Pl. hazánkban sem az állam kezdte kiépíteni a vasutat... A bányatársaságok és egyéb érdekcsoportok által elkezdett vasútépítésbe több kisebb nagyobb lépésben szállt be az állam, a teljes hálózatot csak a 2. VH. után államosították. -
sanyicks #33 a vasútvonalak nagy része az 1900-as évek előtt épült, méghozzá nagyrészt NEM államilag szinte az egész világon. A századfordulónál kezdődtek a vasúttársaságok állami felvásárlásai, gondolom mert stratégiai "erőforrásokká" váltak. Aminél fontos volt hogy ne tudjon egy magáncég kekeckedni ha éppen nagy szükség van a vasútvonalra. -
#32
A vasútépítéseket meg nem mindenhol támogatták ám. Lazán összemosod a megrendelést a támogatással. Attól, hogy az állam építette egy részüket, attól az nem azért volt, mert támogatás volt. Az utakat sem mindig állambácsi építette, ahogy sok más elemet az infrastruktúrában. -
#31
Nézd ezt meg, hogy érezd a nagyságrendi problémákat. Töltsd le az ingyenes könyvet hasonló címmel. Ott az előadásnál természtesen részletesebben ott van koncepció szinten, hogy miért reménytelen a "zöld" erőművekkel való bohóckodás a nyugati világ energiéhségével összevetve... Mi nem vagynuk annyira fogyasztók, csak éppen természetes erőforrásból még annyi sincs, mit ottan... -
#30
A probléma az, hogy nem látod be, hogy ez marhaság. Nem tartható fennt, mert ha erre alapozol akkor ötöször lesz a villanyszámlád, ha egyáltalán lesz stabil áramszolgáltatás... -
inkvisitor #29 A támogatásokat a politikusok ítélik meg, nem a rendszermérnökök...