188
-
#108
"Amirben szerintem nem értünk egyet az az, hogy szerinted ez a technika bonyolultságából adódik szerintem meg szándékosan igy tervezik, hogy amenyire lehet rákényszerítsenek arra, hogy kénytelen legyél a gyártó méregdrágán mért szolgáltatását igénybe venni."
Azert ez igy nem igaz. Ha megnezel egy mai autot, azert a 40 LE helyett 110 van benne, szazszor szigorubb emisszios felteteleknek felel meg, feleannyit eszik, van benne ABS-tol az ESP-ig minden szar, csak azert, mert az embereknek az idok soran az igenyeik is megvaltoztak. Nekem peldaul nem igenyem, hogy itthon megjavithato legyen az autom, mert ad egy, nem ertek hozza, es a szabadidomet nem ugy akarom eltolteni, mint anno apam, aki minden szombaton szetszedte a skodrit, ad ketto, az auto fenttartasi koltegebol megel a szerelo, a gumis, etc. Ez egy ilyen folyamat. -
inkvisitor #107 És még egy dolog, ha jól emlékszem, a présgépet folyamatosan tisztán kellett tartani. A formákat időnként cserélték, és sosem rakták el őket tisztyítás nélkül. Egy karbantartást huzamosabb ideig nélkülöző, gyakorta 100 km/h fölötti szélsebességben dolgozó gépházat légmentesen kéne lezárni, hogy nem menjen tele kosszal, de akkor finoman szólva szexuálisan zaklathatod a hűtését.
Zárt (nem légmentesen) gépház, talajszint, viszonylag szélvédett helyen és a légfúvó motorjának védőrácsán fél év alatt centi vastag párna rakódik ki. -
#106
Ja. Pl a présgép felülete nyáron mikor lesz a napsütés miatt akor 70 fok? Télen meg nagy hidegben -20 fok + szél. Hol van ilyen hőtágulás egy présgében dinamikus igénybevétel mellett? Sehol? Már nem elször hozta fel ezt a totálian elbaszott példát valaki...
-
inkvisitor #105 A példaképp felhozott présgépek nem hiszem hogy megfelelőek. Nyárimunkában én is dolgoztam ilyen helyen, és azért kicsit más az igénybevétele egy viszonylag lassú mozgású, kenőanyagban tocsogó présgépnek, és egy magas fordulatszámú, nagyon precíz kiegyensúlyozástigénylő szerkezetnek. Nem tudom láttál-e nagyobb teljesítményű generátort, vagy más gyors mozgású berendezést. Egy sima ömlesztett sajtot töltő gépsornál is 2-3 hetente kell valami apróságot javítani. A 1,5 MW-os generátor csapágyait is javítani kell 1-2 évente minimum, mert egyszerűen egy nagyon minimális eltérés is komoly gondokat okozhat. ÉS akkor még a szélerősség változásakor fellépő gyorsulásokról nem is beszéltünk, ami az erőátviteli részt éri. A generátor felpörgetésekor régebben gyakran előfordult a csavarszakadás. Szóval ezek a gépek különleges beállítást és anyagminőséget igényelnek, különben hamar a kukában végeznék. -
csimmasz #104 Szóval végülis a témához visszatérva asszem abból indult ki az egész, hogy a turbinákat nem építik megfelelően gondozásmentesre vagy ellenállóra, ezt azért nem osztom 100% ban mert nem hinném, hogy milliós megrendeléseknél, mégha állami támogatást élvez is sokat tudnának egy ilyen húzással keresni.
Nagyon hamar per lenne a vége szerintem, és csúnyány bele bukhatna a kivitellező bár kitudja?
rról nem beszélve, hogy szerintem érdekük a fejlesztés és a minnél kissebb meghibásodási ráta tartása, mivel, ugyan nem sokan készítenek turbinákat de konkurencia azért csak van.
-
#103
Az első kérdésre lehet, hogy van ey jó hasonlatom. Ez olyan, mintha egy alaplapon lecserélhetnéd a CPU foglalat típusát. Ugye érződik az, hogy ez nem reális?
A sokféle csavarfej célja tényleg sokszor csak, hogy csak szakszervíz tudja bontani, mert senki nem fogja drágán megvenni a hozzá való készletet, hogy szökőévenként néha használja. -
csimmasz #102 Szerintem nem nem enyire fehér vagy fekete.
Engem sem érdekel, pl az energiatakarékos izzókban miért nem lehet külön cserélni csak az izzótestet az elektronika nélkül, pedig olyan is van, de amikor komolyabb összegeket kell kiadni értelmetlenül akkor azért bassza az ember csőrét.
kezdve az egyre furcsább csavarfejek megjelenésétől, hogy még bontani se bírd vagy az olyan megoldásokig ahol direkt meggátolják a javitást.
persze lehet ráfogni arra, hogy ezzel óvják a komplex rendszer megbízhatóságát nehogy rossz minőségú alkatrész mást is hazavágjon, de ez legtöbbször csak kifogás, persze sokszor jogos ezt nem vitatom.
Persze vannak azért ellenpéldák is, olyan olcsó pl, Francia keverőgép amiben a motor cserélhető minden további nélkül, akár házilag is mert a gyártó értékesít azt is hozzá, habár maga az eszköz alig 80€ úgyhogy lehet egyszerűbb újat venni.
-
#101
A mai autókban van elektronika. Az elektonika egyes fő elemei javíthatatlanok, pont úgy, mint egy villanykörte. Sajnos a kettő ára nem azonos, de azon valahogy senki sem kesereg, hogy bezzeg a villanykörte javíthatatlan... -
csimmasz #100 Lehet rosszul irtam, az aksikban sima cellák vannak semmi különleges nincs bennük de mégsem cserélhetőek, pedig nem lenne akadálya, a lényeg, hogy mindent ugy oldanak meg, hogy a javítás ne legyen lehetséges, de ez nem konteo szerintem, ez egyszerő üzlet.
És igen belegányoltam mert amenyire kell arra igy is megfelel, lassan érik az új vásárlása mert már kinőtte, ezért nem akarok rá költeni.
Abban nincs üzlet, hogy te otthon megoldod, fordulj a supporthoz vagy vegyél újat.
Az új autókat használod a régi lada féléket meg egy hosszabb út előtt érdemes volt elvinni a szerelőhöz, hogy átnézze és biztos legyen, hogy vissza is ér a kocsi a saját lábán.
Nem sírom vissza azokat az időket amikor mindenkinek szerszámosládával és pótalkatrésszel volt félig a csomagtartója.
Amirben szerintem nem értünk egyet az az, hogy szerinted ez a technika bonyolultságából adódik szerintem meg szándékosan igy tervezik, hogy amenyire lehet rákényszerítsenek arra, hogy kénytelen legyél a gyártó méregdrágán mért szolgáltatását igénybe venni.
Ahogy a repülős példádnál úgy a kocsiknál is azt kell figyelembe venni hogy az uj tchnológiák nem csak a régi szintet hozzák hanem jócskán túltesznek rajta.
Egy mai modern tchnológiával készített kocsi ami tudásban egy ladával vetekszik szerintem simán odaverné megbízhatóságban azt.
De mamár nem ez az elvárás hanem nagyobb így a meghibásodási ráta nem biztos, hogy azt a képet adja mintaha sokkal megbízhazhatóbbak lennének a mai dolgok, pedig csak az igénybevétel és az elvárás magasabb talán.
-
#99
A műszaki komplexitást és az általa adott képességeket sajnos sokan összemossák a megbízhatósággal. Attól, hogy valami bonyolultabb szerkezet nem feltétlen megbízhatóbb. A régi vadászrepülőgépek komplexitása 0 a maihoz mérve. Azokból mégis százezer óránként lezuhant 30-50 vagy még több, ma meg az F-15/F-16 gépekből százezer óránként 1,5...
Igen, a szakszervízelés tényleg drága, de azért ne menjünk már a konteó irányába. Egyébként voltak olyan autószerelők, hogy a fater inkább maga bütykölte a kocsit. Normális szakszervízben kóklerek labádba nem rúgnak. Lehet kapálózni, de az átlagautó ma ritkábban robban le, mint a régi.
A laptopos rész nyelvtana kicsit furcsa. Most akkor lehet cserélni vagy nem? Nem azt akarod modani, hogy a laptopot ki kell kidobni és te gányoltad bele az akksit? -
csimmasz #98 Szerintem pedig igaz.
Azt szerintem senki sem gondolja, hogy mondjuk a kocsikkal példálozva, egy injektoros tele elektronikázott precíz szerkezet például olyan egyszerű és strapabíró legyen mint egy egyszerű szívódizel vagy karburátoros motor.
De az egyszerű szervizelhetőség megszűnése és a tervezett elhasználódás igen is megfigyelhető!
Mamár nem csak azért nehéz oztthon szervizelni egy autót mert kbonyolultabbak mint elődeik, de olyan speciális szerszámok kellenek hozzájuk amit otthonra nincs értelme beszerezni.
Minden gyártó arra törekszik hogy a javítást csak tőle kaphasd meg, ez egyértelmű ezért az egyszerűbbeket nem is lehet javítani csak kidobni.
Egy egyszerű példa, a laptop aksikat ha ki kell dobniod ha elromlott, holott lehetne venni bele uj aksikat, csak se szétszedni nem tudon se kicserélni mert a vezetékek rá pontheggestrtettek vagy mechanikailag ugy van rárakva , hogy nem tudod cserélni.
Vettem 3 litium aksit az asszony netbookjába 7 euróért de mire bele szenvedtem hogy jó is legyen, pedig egy az egyben ugyan azokat a cellákat szereztem bele.
-
#97
Ez sem igaz. A franciáknáé vannak olyan atomerőművek, amik nem fix teljesítményen mennek. Az átlag atomerőmű valóban állandó teljesítményen megy. Viszont mivel az energetika nem törekszik monokultúrára miért az atomtól várod el, hogy követő üzemben menjen...? Arra vannak más erőművek... Az atom a STABIL MASSZÍV és OLCSÓ alap. -
#96
Amen atyám. -
#95
Nem mondanám ezt sem. A szélerőművek már igen közel vannak az elméleti hatásfok maximumához, tehát nincs hova fejlődni, ergo mire akartok még költeni? A légcsavarok sugárelmélete jó közelítéssel megmondja, hogy mennyi az elvi max. hatásfoka egy szélkeréknek. Ez valahol 60% táján van, a legjobb szélkerék már karcolgatja az 50%-ot. A gyártást nem tudják sokkal olcsóbbá tenni, már most is tömegtermelik őket. A hatásfok drámainan nem fog javulni. ---> Jelen piaci áron max. elméleti hatásfokkal és fél áron telepítve sem rúgnak labdába. Miért kolyan kibaszott nehéz felfogni, hogy a fizika és az áram ára gátolja meg, hogy erre alapozzunk...? A gp blogon az ottani doridonak számokkal elmagyarázta valaki, hogy micsoda durván túltámogatottak a "zöld" energiák és cserébe csak azt érték el Németországban, hogy van egy félstabil hálózatuk meg kurva drága áramuk... -
#94
Nem csak amit te irsz, hanem mindenki csusztat, amikor a nap szel energiat tamadja, mert hogy egy vadonatuj meg kiforratlan technologia most azonnal nem tudott, egy kb 200 eve fejlesztett technologiaval, infrastrukturaval azonnal versenyre kelni.
A szélenergia alkamazása az, ami évszázados múltra tekint vissza és mégis csak ott tart, ahol. Mióta állítanak elő gőzturbinával áramot? Hát nem kétszáz éve.
Az elmult 200 evben kb trillionyi dollart koltottek szen, gaz, olaj, atomeromuvekre. Mikozben a megujulokat max 20 eve fejlesztik, es szaz milliomod annyi penzt sem invesztaltak a fejlesztesben, epitesbe, mint a fosszilis technologiaba.
Megint összekevered a beruházást a fejlesztéssel. A 20 éve való fejlesztés akkora bullshit, hogy ezen tényleg elröhögöm magam. Annyira nem vagy képben, hogy az már fáj. Az, hogy mikor kezdték dotálni és mikor kezdett átlagusernak feltűnni, hogy ilyen van, az egészen más. A baj az, hogy a dotáció és kutatás mértékét talán nem aboszlút értékben, hanem letelepíett MWe egyenértékben kellene vizsgálni. Akkor leesne, hoy bohóckodás az egész zöldmizéria...
[i]Usa egyetlen olajmezo kitermelesere 5000 ezer milliard dollart koltott, (plusz kb 3 millio halott) hol van ehhez kepest a megujulokra koltott penz ??[/i
Ne fárasszál már. Honnan jön ez a baromság? Vagy az iraki kalandra célzol? Ez megint nettó bullshit, mert háború kölségeit beleszámolod az energetikába. Eszefamszom megáll. Nézd már meg a kőolaj árát, szorozd fel a készlettel. Melyik országnak van ekkora értékű kitermelhető készlete? Eh...
Ennyi baromság összehordásához egy kommentben mennyire kellett megfeszülni...? -
#93
Hát egyszerűbbnek sem mondanám. Melyik más erőműnél kell ennyi generátort letelepíteni nagy magasságban? Milyen drauzás és más bűűvészmutatvány kell hozzá? A kWe-re eső telepítési mizériák száma igen magas. A vízierőművek sokkal egyszerűbbek, csak a nagy gátakhoz picit sok beton kell meg hatalmas elárasztott terület... -
#92
Látom nem sikerül értelmeni a drágaságot. Nem abszolút értelemben kerül sokba. De egy erőmű által termelt ára az a befeketetett pénz / életciklus alatt termelt áram arányából jön ki. Hiába "olcsó" (?) a szél, ha rohadt kevés áramot tudsz vele termelni, mert elképesztően híg az a nyamvadt szélenergia. Kicsi a teljesítménysűrsűsége. Nézd már meg a videót amit linkeltem és olvasd már el a könyvet. Láthatólag az alapokkal sem vagy tisztában... -
#91
Még ezzel a 40% feletti hatsfokú szélkerékkel is be kellene teríteni az fél világot, hogy rá alapozzál. Hová akarod lightosítani ezt...? BTW alig várom a éghajlati kihatásait a szélkerekeknek, ha még tovább erőltetik őket. Kaliforniai szőlészetek tudnának mesélni róla... -
saxus #90 Ha már elektromos autókat szóba hozod: az atomerőművek jelenlegi legnagyobb problémája az, hogy nem lehet a fogyasztáshoz igazítani a termelésüket mivel egy normálisan kivitelezett teljesítményszint-változtatás kb. 2 nap. Fel-le állítgatni mégannyira sem lehet, mellesleg ezeket az eszközöket arra tervezik, hogy egyszer beröffentik, aztán megy. Pl. Pakson mondták, hogy ha leállítanak egy reaktort karbantartás miatt, akkor az helyből csapágycserével jár. Ugyanis mialatt áll annyira deformálódna a turbinában a csapágy, hogy ha úgy indítanák be, tönkremenne igen rövid úton.
Tehát csak alaperőműnek jó. Azonban jól lehetne segíteni a problémát azzal, hogy vagy szétkenik a fogyasztást (ez kevésbé megoldható, kevesen dolgoznának éjjel) vagy olyan új iparág létrehozása (természetesen másik kárára), amely tudná hasznosítani a "felesleges" energiát. Egyik ilyen lehetne pl. éjszaka automatikusan üzemanyag-cellák gyártása vagy az autók éjszakai töltése. Lehet, hogy összességében a termelés miatt a hatásfok nem lenne annyira jó, mint mondjuk a hagyományos benzines megoldásoké, de ezt egy tőlem fizikában jártasabb ember tudná csak kiszámolni.
-
#89
azt nem veszed figyelembe, hogy amiket ott kifejlesztettek generátorok stb azt egy az egyben áthozták a megújulókhoz... a reaktorok épp hogy nem termelik, hanem "megeszik" az atombombákat ezért nem tórium alapú legtöbb. a hülyeség mégis csak az iraki háború idehozatalánál tetőzött -
#88
Amit leszogezhetunk, hogy az olajiparba nagysagrendekkel tobb penzt (es mas eroforrast) oltek, mint a megujulokba, emiatt az olajipar komoly gazdasagi es lobbielonyben van jelenleg is, mig a technikaja joval kiforrottab, mint a tobbie, ez evidens. ;) -
#87
Igen, a sotetzoldek, azok ilyenek, de vannak olyan termeszetvedok is - nem kevesen - akik tobbdiplomas mernokok. -
gforce9 #86 AZ olyan érvekben én sem hiszek, hogy ha ez lenne meg az lett volna akkor ez meg ez lenne. Ha nagyanyám sárga és csenget, akkor ő lett volna a villamos. Viszont a másik oldalt sem tudom elfogadni az állandó negálást. Hogy ezt ezért nem lehet ezt meg azért. Ezt is ugyanolyan könnyű mondani, gondolkodást ez sem követel sokat. -
F1End #85 "Mert ha az olajra elkoltott penzek ezred reszet nap, szel energia fejlesztesre koltottek volna, akkor a jelenleg felmerulo problemak, mar 30-40 evvel ezelott maradektalanul megoldodtak volna."
Ez egy olyan dolog, ami ugyan jól hangzi, de semmi bizonyíték sincs rá. Ennyi erővel mondhatnánk, hogyha a víz/szél/nap energiára költött pénzeket fúziós energia kutatásra költötték volna, akkor már rég korlátlan és szinte ingyenes energiával lenne ellátva a világ.
Az szélmalom már több, mint ezer éve létezik, az első szélből elektromos energiát előállító eszköz pedig 1887 -ben készült, azért annyira nem mondanám újnak. Az első napelem ha jól tudom az 1950 -es években készült, ahogy az első atomerőmű is. -
#84
Igazi, hasznalhato akku-technologiarol meg nem roppent fel semmi, marketingduma, reklam, annal tobb van. -
#83
Persze, hogy a zsidok, a liberalizmus segitsegevel. Az megint csak lathato, hogy egy jo nagy hanyad nem ertette ill felreertette amit irtam.
A nemet mentalitasrol beszeltem, miszerint precizen, megtervezetten dolgoztak, a nemzet erdekeben kepesek voltak nagy eroket megmozgatni, olyan autopalyakat epiteni, amin masok csak amuldoztak stb. Ma nem csak ebbol a habitusukbol nincs semmi, hanem megszunt a nemzeti identitasuk, csupan maradt egy kollektiv, erdendo buntudat, amirol megemlekeznek unos-untalan es kuldik a csekket, vezekleskent.
De ez a mondat csak ugy mellekes volt, a tobbi inkabb erintette a cikk temajat, amihez persze, hogy nem szolsz hozza. ;) -
duke #82 "látom sikerült kikövetkeztetni, hogy a szélenergia romlásba taszajt mindenkit.
Pedig jelenleg ezt teszi, csak túl fájdalmas lenne beismerni és a sok brika meg nem érti, mert természettudományos analfabéta..."
Bocs de ez mellebeszeles, csusztatas. Nem csak amit te irsz, hanem mindenki csusztat, amikor a nap szel energiat tamadja, mert hogy egy vadonatuj meg kiforratlan technologia most azonnal nem tudott, egy kb 200 eve fejlesztett technologiaval, infrastrukturaval azonnal versenyre kelni.
Az elmult 200 evben kb trillionyi dollart koltottek szen, gaz, olaj, atomeromuvekre. Mikozben a megujulokat max 20 eve fejlesztik, es szaz milliomod annyi penzt sem invesztaltak a fejlesztesben, epitesbe, mint a fosszilis technologiaba. Usa egyetlen olajmezo kitermelesere 5000 ezer milliard dollart koltott, (plusz kb 3 millio halott) hol van ehhez kepest a megujulokra koltott penz ?? Szerintem a vilag osszes orszaga nem koltott az elmult 30 evben annyi penzt a megujulokra, mint az usa erre az egy olaj uzletre (Iraki haboru). Ezert mondom, hogy csusztat aki a zold energiat tamadja. Mert ha az olajra elkoltott penzek ezred reszet nap, szel energia fejlesztesre koltottek volna, akkor a jelenleg felmerulo problemak, mar 30-40 evvel ezelott maradektalanul megoldodtak volna. Mar 30 eve volnanak tarozos, vizbontasos, uzemanyag cellas
akkumlatorok, mert ezek 50-100 eves technologiak. Es azert nincsennek, mert egy fillert sem koltottek a fejlesztesukre, hanem helyette a kornyezet pusztito olajiparba fektettek, meg a hadsereg szamara hasadoanyagot eloallito atomeromuvebe. Majd ha az olajiparhoz merheto mennyisegu penzt, forditanak a megujulo technolgiakra, es 30 ev mulva sincs eredmeny, akkor lehet majd mondani, nem ez a jo ut, de most meg nagyon korai.
-
gforce9 #81 Előrébb vagyunk márcsak azzal is, hoyg nem pazarlunk erőforrásokat erre. Zoli: Miért kéne 2-3x annyi? Én nem vagyok hülye méregzöld. Én nem képzelem, hogy a szélenergia lesz a megváltó. Pusztán a jelenlegi szélenergia irreálisan magas költségei ellen próbáltam érvelni. Globálisan nem gondolom azt, hogy meg fogja oldani a szélenergia az energiaproblémáinkat. Többek között azért, mert... Balázs elmondta. Labilis, kiszámíthatatlan, stabil energia ellátást nem lehet rá alapozni. Én pusztán azt kérdéjeleztem meg, hogy indokolt e a magas ára, ha figyelembe vesszük azt, hogy mind telepítésében, mind szerkezetében lényegesen egyszerűbb szerkezet szinte bármilyen erőműnél. Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi nonszensz árai a szélerőműveknek kamu. Mesterségesen magasan tartott, mégpedig azért, mert az támogatásoknak köszönhetően fix a felvevőpiac. -
#80
Jó, és akkor kellene 2x-3x annyi szélkerék, mint most. Hova rakod őket? -
F1End #79 Ezzel az a gond, hogy nem tudjuk a két hatásfok közti különbséget.
Lehet, hogy 10 szer annyi ideig működik, de ha ez idő alatt csak fele annyi energiát termel, mint a másik a rövidebb élettartama alatt, akkor nem vagyunk előrébb. -
gforce9 #78 Az a gond hogy drága, nem? De mitől drága? 2 dolog állhat a háttérben.
1. Olyan marhadrága a szélerőmű, hogy az élettartama alatt nem hozza vissz aaz árát.
2. Az üzemeltetési költsége olyan magas, hogy emiatt nem hozza vissza az árát.
Szerintem mindkettő igaz, de nem azért, mert ez így van és kész. Szerintem ez nagy büdös kamu. Egyszerűen az árazásukat nyugodtan feltolhatják a gyártók. Miért? Mert a zöldmizériában úgyis megveszik. Hígítanám persze, ha ezzel az üzemeltetési költség csökken (kevesebb karbasntartás, minimális felügyelet). Nopersze meg azért, hoyg az élettartam legyen kitolva. Ugyanis nagyon nem mindengy, hogy pl egy 1 milliárdos beruházás 20 év alatt semmivé lesz és közben is nagyon magas üzemeltetési költségekkel jár, vagy megelégszünk a 80 vagy 50% os hatásfokkal, cserébe viszont 80 évig üzemel úgy, hoyg lényegében annyi a karbantartás, hoyg felönteni olajjal meg az ökörnyálat leseperni róla. SZóval persze, hoyg csökkenteném a hatásfokot, ha hosszútávon megéri. -
#77
Te most hígítanál egy amúgy sem sűrű energiaforrást? -
gforce9 #76 Ez egyéni tapasztalat. Van akinek meg pont fordítva vannak tapasztalatai. Saját mérés, egy mérés, nem reprezentatív, és igencsak szubjektív. Nekem volt: 18 éves trabant, 19 éves fiat ritmo, 15 éves seat a fiattal volt messze a legtöbb baj. A seat üzembiztos, csak épp rohad. A trabantnak meg mindegy volt, én szereltem, de sokat költeni nem kellett rá. Ez meg az én szubjektív véleményem. Ez csak egy mérés. Ez kb semmit sem igazol, se pro se kontra. Ugyanúgy, mint a tiéd. -
gforce9 #75 Pont ezt mondom, nem kell max hatásfok. Az energia megújuló, nem fog eltűnni. Nem arra kell kihegyezni, hogy maxon menjen, az utolsó négyzetmiliméter is a maximális mértékben hajtsa a lapátot. Nem kell kikönnyíteni a végletekig. Nem kell lespórolni róla az anyagot a jobb hatásfok miatt. Tartós legyen és az üzemeltetése legyen nagyonkicsi. Akkor már tud versenyképes is lenni. De így, hogy marhadrága (szerintem indokolatlanul) plusz még a karbantartása is drága, így soha nem is fog versenyképes lenni még a bicikli dinamójával sem. De ez nem azért van, mert ez indokolt, hanem azért, mert a zöldmizériában jelenleg bármennyit lehúzhatnak a kormányoktól. -
#74
Aha. Akkor felejtsük el az IC-ket és felejsd el a számítógépet is. BTW a villanykörte is olyan, hogy nem lehet javítani. A modern alaktrészek egy része is ilyen. Mindig megállt az eszem a "bezzeg régen" beszóláson.
Lehet, hogy a Lada és Skoda bütykölhető volt, de azért, mert állandóan lerohadtak. A Skodánk annyiszor rohad le, hogy számolni sem tudom. 2003 óta van Astránk, pont annyi idős, mint a régi szar Skodánk. Soha nem állt meg alattunk. -
#73
De, lehetne hosszú élettartamra, de akkor a teljesítménye is alacsonyabb lenne. Egy An-2 is szinte örökéletű egy F-15-tel összevetve. Csak éppen "picit" más teljesítménykategória... -
csimmasz #72 Na, ez nagy igazság.
-
gforce9 #71 Egyébként a régebbi hajtóműveknél a tervezésnél figyelembe vettek olyat, hogy pl.: egyszerű szerelhetőség. Manapság az ilyet lényegében a mérnökök fejéből kiirtották. Szinte bármilyen eszközt nézel meg, kezdve a hajszárítótól a gépkocsin át a gázkazánokig, a telefonoktól kezdve a tv-n át, a számítógépekig. Bármelyiket nézed, a régiek szerelhetőek voltak, fillérekért. Sokszor saját maga megoldotta az ember, ha volt hozzá alkatrész. Manapság ilyen lényegében nincs. Nem tudsz hozzányúlni semmihez. Elromlik, ki kell dobni. Ez így van kicsiben és nagyban. Régen lényegében szégyen volt, ha valamit úgy gyártottak, hogy sok volt a karbantartási költsége Azt mondták rá: "kontár munka", mára már üzletté vált. Abból is meg lehet élni, hogy karbantartjuk a szart. Nem is érdeke semelyik gyártónak, hogy normális terméket állítson elő, abban nincs annyi pénz. -
gforce9 #70 Mondom 300 éve. Te most tényleg azt akarod elmagyarázni, hogy a 21. században nem lehet egy szélkereket tartósra megcsinálni? Most tényleg ezt akarod elmagyarázni? Mert akkor valóban ez meddő vita. -
gforce9 #69 Pont mivel nem kell hajolgatnia jobbra balra, ezért egyszerűbb a méretezése. Ez nem repülőgép, ahol minden gramm számít. Ha már kötözködöl, akkor ne a vitorlát nézd, hanem az árbócot. Különben is, lehet nehezebb a lapát, lehet merevebb, hiszen az a lényeg egy megújuló energiánál, hogy tartós legyen az eszköz, amivel kinyered belőle. Nem pedig az, hogy a hatásfok kedvéért minden anyagot kispórolj belőle, mint egy f1 kocsinál. Egyébként ez kb. a napkollektor esete, van aki elhiszi, hogy annyiba kerül, ami a boltban van az árcédulán, van aki meg megcsinálja sörösdobozból, tizedannyiért. Lehet nincs akkora hatásfoka, de marhára nem lényeges. Az egyik emberi összegből megvalósítható, a másik pedig nem.