188
  • Tetsuo
    #1
    Tehat, epitik agyatlanul a szeleromuveket es csak most jut eszukbe a rendszer stabilitasa? :O
    Nem szabad, hogy koze legyen az aktualpolitikanak egy ilyen fontos projekthez.
    A gerincvezetek kiepeitese pedig mar a terv resze kell, hogy legyen, nem pedig egy ujabb, amit meg megfontolnak.
    :S
    A liberalisok jo munkat vegeztek, nem kell felniok a nemet mentalitastol. :)
  • Vol Jin
    #2
    Aha, a liberálisok. Az ember azt hinné, hogy zsidók tehetnek erről is, de nem, a liberálisok.
  • immovable
    #3
    Tuti ők is, meg a háttérhatalom, árnyékkormány, a zúfók, gyógyszer és olajlobbi.
  • Narxis
    #4
    Há' még szép. Ott állnak a vezetékeknél és elszabotálják az áramot aztán vödörrel talicskázzák ki az országbul.
  • immovable
    #5
    Oszt jó'napot.
  • csimmasz
    #6
    Ez a zöld energia is egyfajta meggazdagodás néhány embernek, most ez a sláger ez kell a népnek, bármit ellehet adni ha a zászló mellé a zöld szóüz tesszük.
    Csak ahelyett, hogy gondos körültekintő tervezéssel és kivitelezéssel valóban olyan rendszert csinálnának ami tényleg hasznos és zöld is, kivették a sok lóvét az államkasszából zöl beruházásokra, a hálózatfelújításon nincs adókedvezmény meg mindenféle egyéb okosság, azt nem akar senki építeni, pedig a kettő egymás szerves része.
    Nagyon olyan érzésem van, hogy lesz még hasonló hír a "zöld" energiák terén.
  • Molnibalage
    #7
    A "zöld" energiák tolása az nálam az államilag támogatott lopás kategóriája. Mindjárt mondom is, hogy miért.

    A szél és nap meg más bohókodások jelen állás szerint, a fizikia és piac törvényei miatt nem képesek fennmaradni önerőből, ezért agyon kell dotálni ezeket. A fosszilis és atomárhamhoz képest a néveleges kWe teljesítményre eső fajlagos telepjtés költsége 2-8-szoros szél és nap eseén a telepítési helytől függően. Erre jön még rá a kihasználtsági tényező, hogy az év hány %-ban képesek a névleges teljesítményre. Ezt gyakorlatialg sehol sem éri el 0,3-at, a legrosszabb helyeken gyak 0,1 alatt van. Ez azt jelenti, hogy azonos beruházási költség mellett 10-40-szer (!) kevesebb áramot termelhetsz vele, mint pl. atomerőművel vagy hagyományos fosszilissal akkor, ha merészen felteszed, hogy egy szélkerék vagy naperőmű élettartama 25 év felett van, ami jelen tudásunk szerint nem igaz... Ugye látható, hogy ez miért fenntarthatatlan? Persze az igaz, hogy egy-két szélkereket le lehet rakni kisebb összegből, míg egy atomerőműhöz piszok sok pénz kell "egyben". (Valójában mivel évtizedes beruházás, nem egyben kell kifizetni.)

    Mi a baj? Az, hogy a szél és nap elég random, tehát szó nincs arról, hogy akkor adnak sok áramot amikor kell. Sajnos pont az ellenkezője igaz pl. a szélre... Mikor nagyon hideg vagy meleg van, akkor jellemzően nem fúj a szél...

    Nagyon kevés olyan ország van, ahol gond nélkül rendszerbe rakhatóak. Ilyen pl. Ausztria, hogy 12 GWe vízierőmű kapacitás van beépítve. Így könnyű. Ha nem fúj a szél - ami azért viszonylag ritka, mert az Alpok egyik "szécsatorájában" fekszik Ausztria - akkor felprögetik ezeket. Ha túl sok áramot termel a szél, akkor meg a tározóba visszaszivattyúznak vizet. A világ legtöbb országa nem ennyire szerencsés a természeti adottságok terén...

    A köv. probléma az, hogy az országok villamosenergia hálózatai már nem szigetüzemben vannak. Lehet XY ország hálózata satbil, ha a szomszédé összedől és az összes környező országot magával rántja... Ilyen lesz lassan Németország.

    Tehát nem elég, hogy elképesztően drágák ezek a viccerőművek, cserébe akkorát rúgnak a rendszerbe, hogy a rendszerirányítás befosik tőle. Pár példa. 2007 táján volt az, hogy 6GWe szélkapacitás tűnt a német hálózatból 4 óra alatt. Kis híja volt, hogy nem dőlt össze a hálózat. Az atomerőmű bezárás óta is volt két ilyen majdnem helyezet. Legalább kettő. Németek eddig exportőrök voltak, most importőrők az atomerőmű bezárások után. Ki rakja be a plusz áramot a hálózatba? Tessék kapaszkodni, franciák. Mivel? Itt jön a meglalol, atomerőművekkel. Eddig is Európa, de talán a világ legdrágább árama volt a német. Ez az erőmű bezárások óta elindult felfelé...

    A "zöld" erőművek miatt a hagyományos erőműveket kell rángatni, mert a viccerőművek átlal termelt árara kötelező átvétel van. Ez frankón megnöveli a ciklus igénybevételi számát a gőz- és gázturbináknak, ami bizony odaver az élettartamnak.

    A "zöld" erőművek több országban úgy mennek, hogy 10-15 évre előre, garantált áron megveszik az áramot, olyan áron, hogy padlót fogsz. A cseheknél letettek 1000 MWe néveleges teljesítményű fotovoltatikus kapacitást. ~140 Ft/kWh áron veszik át az áramot. Viszonyításéppen, Paks ~10-11 Ft/kWh áron termel, a fogyasztói árat meg házi feladat ellenőrizni a számládon.

    Ezek után, aki az az ábrándot kergetni, hogy ezek adják majd a közeljövőben a hálózat alapját az élből kiröhögöm és elzavarom oda, ahova való. A baj az, hogy ezt a hülyeséget az én adómból is finanszírozzák...
  • inkvisitor
    #8
    A zöld energia akkor életképes, ha van hol OLCSÓN tárolni. Manapság ez még elég problémás megfelelő méretű víztározók nélkül. A német erőművek mellé nem lehet vízbontó telepeket rakni? Ha nagy a túlkapacitás, akkor az exra áramból vizet bontanak, ha meg alacsonyabb, akkor elégetik a termelt hidrogént és áramot termelnek. Bár a metanol (CO2 és H2 kell hozzá) könnyebben tárolható. A téli időszakban ki tud váltani egy kisebb finomítót az extra áram :)
  • csimmasz
    #9
    Az a baj, hogy aki meg meri mondani az igazat azt máglyára vetig de legalábbis inkvizíció elé citálják, cagy egyszerűen emberiség ellenesnek kiáltják ki.
    Ma minden Zöld vagy annak kell lennie de csak névleg ami mögötte van azt az egyszerű ember nem érti és nem is akarja megérteni, ő csak élhetőbb világot tiszta levegőt akar érthetően.
    Mint ezen a bolygón minden egy nagy átverés végsősoron, mi csak asszisztálunk a nagyok játékához.
    Olyan szintre fejlődött az emberek megvezetése , hogy tulajdonképpen nem is az ő hibájuk egyszerűen kihasználják az emberi természet kínálta lehetőségeket.

    Senki sem akar atom katasztrófát de lehet pont a fosszilis cuccokkal végezzük ki magunkat mert ha igazak az előrejelzések nemsokára radikális környezeti változások állnak be!

    Amikor majd észreveszik, hogy a megujuló energiaforrások nem váltják be a hozzájuk fűzött ábrándokat addigra pont nem lesz atomerőmű és vjon mivel fognak megint áramot termelni, majd építeneg gyorsan gázerőműveket mertaz relatíve hamar megvan ellenben egy atom reaktorral.

    Szerintem ha a megujulókra költött pénzeket új atomerőművegbe fektették volna akár a mainál is sokkal nagyobb biztonsági elvárásoknak megfelelve, lehet hogy az üzemanyag nem 2 euró körül lnne és lehet alternatíva ként tekinteni a villamos meghajtású autókra amitől a városok levegője nagyságrendekkel tisztább lenne.
  • immovable
    #10
    Tudod mit válaszolna egy igazi sötétzöld (levegő munkacsoport, greenpeace, stb...) a kommentedre?
    Neked ezt tanították, de az energialobbinál már kész technológiák vannak erre csak eltitkolják, pont mint a gyógyszercégek a rák ellenszerét.

    :)
  • inkvisitor
    #11
    Én magam atomenergiapárti vagyok, de nem az U235 hanem az U238 és a tórium alapú erőművek jelentik a jövőt. Az ellenzők azzal jönnek, hogy ha nukleáris forrásból állítják elő az energiát, akkor nagyon gyorsan elfogy az urán. A régi elvek alapján működő erőművekben használ U235 és plutónium tényleg egyre kevesebb van, de tenyésztőreaktorokkal megsokszorozható a mennyiség. Csak azokba nem nagyon invesztálnak, mióta az atomfegyverek nem annyira meghatározók a világpolitikában.
    Tóriumból meg 1000X több van, mint uránból, viszont az drasztikus váltást jelent az eddigi bejáratott üzleti modellekhez képest. És bele kellene invesztálni egy csomó pénzt a fejlesztésbe, csakhogy ez állami forrásokat igényel. És hogyan magyarázzák el a sugárzástól való rettegésbe hajszolt embereknek, hogy miért költenek egy rakás adóforintot (dollárt, fontot, eurót) új típusú nukleáris erőművek fejlesztésére, amikor mindenki a zöld energiákat tolja. Amiknek igenis van létjogosultsága, csak még nem elég fejlettek a tárolási módszerek. Illetve nincs meg a megfelelő infrastruktúra, egy globálisan kapcsolt, kis veszteségű elektromos hálózat, ami oda viszi az energiát, ahol épp alacsony a termelés.
  • Molnibalage
    #12
    Borzalmas hatásfok, borzalmas költségek.
  • OGMontana
    #13
    Inkvisitor: a tóriummal egy gond van, hogy a kiéget fűtőelemet lehetetlen tárolni. Annyira maró, hogy olyan anyag amit ne marna szét néhány óra/nap alatt.
    Inkább javaslom az urán vagy a cézium fűtésű reaktorokat, esetleg néhány tenyészreaktor építését. Céziumból meg nem is kellene messzire menni, csak kéne egy öngyilkos hajlamú ember, aki hoz a csernoboli szarkofág alól pár kilót. :D
  • Molnibalage
    #14
    Még, ha hagyományos 2. gen reaktoroknál sincs egyetértés a készletnagyságot illetően. 50-800 év között szórnak a becslések. Ugyanis az uránérc árára szinte érzéketlen az atomáram. A nyer uránérc ára kb. 10-12-szerese a 2000-esnek, az atomáram ára meg emelkedett 5-6%-ot. Tehát a készletnagyság nagyon, nagyon sokáig nőhet, ha hajlandók ezt mefizeteni.

    A másik fele tényleg az, hogy nem egy 60 éves alaptechnológiából - figyelem, ez nem a biztonságosságra vonatkozik, hanem a technológia, a vízforralás alapelvére - kellene kiindulni. Tehát a gp és más zöldszervezetek nagy balfaszok azzal érvelnek, hogy ez nem hosszútávú megoldás. (Nem mintha a szél és a többi az lenne...) Olyan, mintha a 40 évvel ezelőtti szélkerék és fotovoltatikus hatásfokkal érvelnél. Ők pont fordíva csinálják. "Majd egyszer milyen olcsó és magas hatásfokú lesz". Bezzeg ez nem vonatkozik az atomra, hogy mi lesz, ha majd egyszer ilyen reaktorok lesznek. Viszont érdekes, hogy ezeket valahogy nem dotálják, míg a viccerőműveket igen. "Cool"... :(
  • alien47
    #15
    Azt nem értem, ebben az esetben, miért nem adják az áramot 20 cent ért. Akkor mindenki használná ész nélkül és megnőne a felhasználás. Ehelyett elkérnek 1 EUR érte, és mindenki spórol mint az állat...
  • lapaleves
    #16
    látom sikerült kikövetkeztetni, hogy a szélenergia romlásba taszajt mindenkit.

    miközben a szélenergiától tök független a témakör, miszerint hiányzik németországban egy megfelelő észak-dél gerinc.

    amit lehetett volna az energiacégeknek fejlesztgetni, de ki gondolta volna, hogy ha északon egyre több áramot termelnek és délen van a fogyasztás, akkor kelleni fog a kettő közé draut?

    ennek nem most kellett volna elkezdődnie, hanem egy évtizede. ehelyett elköltötték a lakosság pénzét fagyira meg drága autókra. hozzáteszem az atomerőműveket se fejlesztették elégségesen.

    az csöppet kellemetlen, hogy merkel asszony fukusima miatt most beintett nekik.

    ettől függetlenül a szélenergia a hülye, ja. nem a paraszt van átbaszva, ugyanmár.
  • Molnibalage
    #17
    látom sikerült kikövetkeztetni, hogy a szélenergia romlásba taszajt mindenkit.

    Pedig jelenleg ezt teszi, csak túl fájdalmas lenne beismerni és a sok brika meg nem érti, mert természettudományos analfabéta...
  • Zoli007
    #18
    Mert a disztribúciónak is iszonyatos költségei vannak, meg azért az sem jó, ha ész nélkül használod.
  • inkvisitor
    #19
    Azért nem, mert az áramot nem csak ott állítják elő. Atomerőmű=alaperőmű.
    Rettenetesen lassan lehet csak változtatni a termelést, és ha az országban nyáron egyszerre 1.000.000 légkondit kapcsolnak be ha feljön a nap, akkor nagyon gyorsan kell egy nagy adag energia. ÉS a gyorsabb reagálású erőművek gázturbinásak. A csúcsfogyasztások kielégítésére épített erőművek az idő nagy részében állnak, és ezt az állásidőt meg kell fizetni. Meg a hálózat fenntartási, és fejlesztési költségeit is.
    Molnibalage: Az É-Németországban telepített szélerőművek azért ott vannak, mert a tengerparton szinte mindig fúj a szél valamilyen irányban. Tehát ott a kihasználtságuk jóval magasabb, mint 0,3. Csak télen kicsit erősebben fúj a szél, tehát többet termelnek. Az meg az ő hülyeségük, hogy ha fúj a szél, akkor bizony mindenképpen mennie kell a termelésnek, akkor is ha nem lehet házon belül eladni. Ekkor adják olcsóbban is, csak vigyék. Az ipar meg ott van, ahol az emberek meg az erőforrások. A kettő közti elégséges összeköttetés hiánya a gond, nem a távolság.
  • Molnibalage
    #20
    Bocsánat, tévedtem. Nem mindenki. Azokat kivéve, akik jól megszedik magukat ezen...
  • sanyicks
    #21
    nyilván ott is az van mint itt. Évtizedek óta basznak fejleszteni a hálózatot a szolgáltatók :)
  • lapaleves
    #22
    ez most érvelés volt?
  • Molnibalage
    #23
    Az érvelést lent látod. Nagyságrendileg más áron termelnek, szétcseszik a hálózatot és ez TÁMOGATJÁK. Ha szerinted ez nem romlásba döntést, akkor nem tudom, hogy mi. Ennyi erővel az én hobbimat is finanszírozhatnák, mert ma szélkereket, naperőművet gyártani és azzal áromot termelni szép műszaki feladat, de igazából kurva drága hobbi a user kontójára.

    Én is tudnék hasonló és szép hobbit, ami drága. Azt miért nem finanszírozzák...?
  • Archenemy
    #24
    azért beláthatjuk, hogy a zöld pártok általában nem a republikánus/konzervatív körökhöz állnak közel
  • llax
    #25
    Egy adott mértékig nincs vele gond: amíg a hálózat egésze le tudja kezelni a közel sem konstans és az igénybevételtől független termelést.

    A bajok akkor kezdődnek, ha nincs a szélenergia mértékéhez igazított gyors reagálású és csúcserőmű rendszer. Persze ha van, az sem jó: a gyorsreagálásúak jellemzően földgáztüzelésű gázturbinás erőművek, a csúcserőművek is fosszilis tüzelőanyaggal működnek (az osztrák megoldás kivétel, de kevés helyen megoldható), ráadásul rosszabb hatásfokkal, mint ha alaperőműként működnének (extra CO2 kibocsátás).

    Tehát a szélenergia arányának növelése egy bizonyos mérték felett növekvő CO2 kibocsátást okoz, ugyanis a stabil üzemű alaperőművek (pl. a nagyobb víz és atom), egyre inkább háttérbe szorulnak, a végén kevésbé szeles időben nagy arányban fosszilis működik... Erős szélben szinte csak szélerőmű, az átmeneteket a gyorsreagálásúak simítgatják, míg fel nem élednek a csúcserőművek.

    Drága, szennyező, kevésbé megbízható rendszer: Ez kell nekünk???
  • inkvisitor
    #26
    Támogatás:
    Olyan új technológia bevezetése, ami a kezdeti kiépülés időszakában, az alacsony kapacitások miatt nem nyereséges, de a későbbiekben nagy szükség lehet rá. Lásd vasútépítés. Szerintetek mennyi vasút lenne, ha nem állami támogatással húzták volna ki a sínpárokat?
    Ilyennek tartják a nap és szélenergiát. Arra az időre készülnek, hogy ha valami baj lesz a fosszilis erőforrásokkal, ne egyszerre kelljen kiépíteni a teljes megújuló kapacitást.
  • inkvisitor
    #27
    Esetleg erre lenne jó a szintézises energiatárolás. Az átlagos megújuló temelés (egész évre vetítve) kielégíti az igényeket, igény feletti termelésnél a fölös energia üzemanyagszintézisre (letárolás) lesz elhasználva, az átlag alatti energiatermelésnél pedig szintetikus üzemanyaggal működő gyorsreagálású és csúcserőművek termelik az áramot. Csak ehhez nagyon komoly új infrastruktúra kell, de az eredmény egy energiafüggetlen ország.
  • llax
    #28
    "Arra az időre készülnek, hogy ha valami baj lesz a fosszilis erőforrásokkal"

    Addigra a jelenleg kiépített rendszer elavul, elkopik, megeszi a rozsda stb... Ha tényleg erre készülnének, akkor teljes rendszerben gondolkodnának, azt finanszíroznák. pl. a tároláshoz kapcsolódó K+F és létesítés (garantált bevétellel) is arányaiban legalább akkora állami támogatást kapna, mint a termelő egységek építése.

    Amíg a fenti feltételek nem adottak, addig tudni kellene korlátokat is felállítani: ezeket a Németek már túllépték...
    Csak addig támogatni, amíg a rendszer elviseli a vele járó termelés ingadozást. Ahogy ezt a határt közelítik, a szélerőmű létesítések támogatását lehetne mérsékelni és költeni inkább hálózat fejlesztésre és valamiféle tárolási mód megoldására. Ezek újra lehetővé tennék a szélenergia arányának növelhetőségét.
  • inkvisitor
    #29
    A támogatásokat a politikusok ítélik meg, nem a rendszermérnökök...
  • Molnibalage
    #30
    A probléma az, hogy nem látod be, hogy ez marhaság. Nem tartható fennt, mert ha erre alapozol akkor ötöször lesz a villanyszámlád, ha egyáltalán lesz stabil áramszolgáltatás...
  • Molnibalage
    #31


    Nézd ezt meg, hogy érezd a nagyságrendi problémákat. Töltsd le az ingyenes könyvet hasonló címmel. Ott az előadásnál természtesen részletesebben ott van koncepció szinten, hogy miért reménytelen a "zöld" erőművekkel való bohóckodás a nyugati világ energiéhségével összevetve... Mi nem vagynuk annyira fogyasztók, csak éppen természetes erőforrásból még annyi sincs, mit ottan...
  • Molnibalage
    #32
    A vasútépítéseket meg nem mindenhol támogatták ám. Lazán összemosod a megrendelést a támogatással. Attól, hogy az állam építette egy részüket, attól az nem azért volt, mert támogatás volt. Az utakat sem mindig állambácsi építette, ahogy sok más elemet az infrastruktúrában.
  • sanyicks
    #33
    a vasútvonalak nagy része az 1900-as évek előtt épült, méghozzá nagyrészt NEM államilag szinte az egész világon. A századfordulónál kezdődtek a vasúttársaságok állami felvásárlásai, gondolom mert stratégiai "erőforrásokká" váltak. Aminél fontos volt hogy ne tudjon egy magáncég kekeckedni ha éppen nagy szükség van a vasútvonalra.
  • llax
    #34
    Pl. hazánkban sem az állam kezdte kiépíteni a vasutat... A bányatársaságok és egyéb érdekcsoportok által elkezdett vasútépítésbe több kisebb nagyobb lépésben szállt be az állam, a teljes hálózatot csak a 2. VH. után államosították.
  • inkvisitor
    #35
    A probléma az, hogy az áramszámla még mindig túl alacsony a fenntartható szinthez.
    Egyszerűen túl sok az ember ahhoz, hogy a jelenlegi technológiai szinten állandó jelleggel és színvonalon fenn tudjon maradni. Vagy új energiaforrás, vagy jelentős életszínvonal és/vagy létszámcsökkenés kell.
  • EnxTheOne
    #36
    Inkább adnák a napelemeket áfa nélkül, elöállitási költségen, és menne a tetöre :D
  • Molnibalage
    #37
    Akkor sem érnének semmit.

    1. Bármilyen erőmű fajlagos költsége nő a méret csökkenésével. A nagyobb naperőművek kWe értékre vetített telepítési költsége akkora, hogy a hasad csapkodod a röhögéstől.

    http://www.nrel.gov/csp/solarpaces/project_detail.cfm/projectID=40

    20 MWe és 230 millió Euró. Ez kb. 300 millió dollár. Fajlagosan tehát 1 kWe NÉVLEGES teljesítmény 15 ezer dollár beruházást igényel. Ez kb. 15-szöröse a hagyományos fosszilis erőművekhez képest. Erre jön még rá az, hogy a kihasználtsági tényező igen messze van a 0,9 feletti atomtól.

    A fotovoltatikusra sem kapsz jobb értéket, az éjszaka 100%, hogy nem termel semmit.

    Bohóckodás az egész...
  • kvp
    #38
    A jelenlegi nemet engergiarendszer egyseges logikara epul. Van negy nagy zona, zonakon belul jo elektromos halozattal, eredeti nevukon brit, amerikai, francia es szovjet megszallasi zona. Ezeken belul epitettek ujra a halozatot a masodik vilaghaboru utan. Aztan kesobb limitalt mertekben osszekotottek a brit es a francia zonat, majd vegul az amerikait es a franciat. Az ujraegyesites utan pedig eszakon a kelet es nyugatnemet halozatokat. Ebbol is latszik, hogy igazabol csak az amerikai es a brit zona, tovabba az amerikai es a szovjet zona kozotti gerincek hianyzoznak. Ez alapvetoen ket tavvezetek, ami minel hamarabb meg kellene epiteniuk. A del nemet-svajci osszekottetes mar megvan, tehat a tobbivel mar nem lenne gond.

    A szeleromuvek tultermelesere pedig a legegyszerubb valasz az, ha csokkentik a termelest amikor a halozatuk tulterhelodik. A hatarokon pedig normal esetben szokott lenni vedelem, ami tulterhelesnel levalasztja a serult halozatreszt a tobbirol. A keleti orszagoknak (foleg az erintett lengyeleknek es cseheknek) pedig csak annyi a dolguk, hogy ha tultermeles van a nemeteknel, akkor nem csokkentik a sajat termelesuket, hanem hagyjak leesni a nemet halozatot a sajatjukrol.

    ps: Az energiatarolast szerintem szintetikus szenhidrogen gyartassal lehetne megoldani. Tehat ha tobb energia termelodik, akkor helyi uzemek uzemanyagot gyartanak a robbanomotoros autok szamara. Ez raadasul teljesen szendioxid semleges, zold folyamat. Energiatermelesre pedig sajnos tenyleg sokkal jobbak az atomreaktorok, foleg a kanadai nehezvizes rendszer, mert az 100%-ban 'elegeti' (elhasitja) az urant es mellektermekkent fuzios rendszerekhez valo hidrogen izotopokat gyart.
  • Molnibalage
    #39
    A szeleromuvek tultermelesere pedig a legegyszerubb valasz az, ha csokkentik a termelest amikor a halozatuk tulterhelodik.

    Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor nem omlana össze itt-ott néha teljes országrészek termelése. A rendszer gradiens követő képességge nem végtelen...

    Ezen felül ahogy már mondtam, egy kibaszottul odaver a GT és gőzturbinák élettartamának, ha te nekiállsz rángatni a teljesítményüket, de ez a kazánokra is igaz. Közeli példa.

    A repülőgépeknél a hajtóművek élettartamát üzemórával és ciklusokkal írják le. Egy ciklus egyenérték terhelés adott hajtóműnél pl. alapjárat - max gáz teljesítménytváltás. A vadászgépek nyilvánvalóan gyakrabban változtatnak fordulatszámot, mint utasszállító- és teherszállító gépek. Mennyire? Van olyan kereskedelm jet, amiről 35-40 ezer óra után sem szedték le a hajóművet.

    Az F-15C vadászgépnél az F100-PW-220 hajtóművek turbinalapátjainak élettartama 8000 ciklus. Ez kb. 8-9 évnyi szolgálat, ami a pilóták áltagos repidejével kb. 2000 óra. Ennyi idő alatt beleraknak annyi ciklust, mint akár 50 ezret a kereskedelmi gépekbe. (Most az egszerűség kedvéért tekintsünk el bizonyos műszaki eltérésektől és más üzemi körülményektől.) Akkor képzeld el, hogy mégis milyen kurva jó móka az, hogy te a mostaninál jobban elkezdesz majd rángatni ilyen gépeket, mert a kedves "zöld" erőművek nem termelnek akkor, amikor kell. ---> Eleve be kell építeni a hálózatban a "zöld" áramforrások 80%-át teljesítményben, emelett még rángatod is. --> Ennél nagyobb pazarlás kevés van a világon.
  • Hedgehunter #40
    Azert az sem kellene figyelmen kivul hagyni hogy a fosszilis eromuveknek veges az anyagellatasuk...

    Irorszagban lakom a szeleromuvek nagyon jol mukodnek itt (annyit fuj a szel mint allat:))a 2010-ben a 23.5% az aramellatasnak volt szelromuvekbol ami egesz jo.