Felszíni üzemmódba kapcsolt a Curiosity

Egyébként kb. 480kg holdkõzetet hoztak az amerikaiak hat Apollo repülés során és 0,2kg holdkõzetet hoztak az oroszok három Luna szondával.

Mindegy, nem lehet tudni kinek mi az érdeke.

A hamis képrõl, amikor megállapítják, hogy hamis, akkor gondolom bizonyos dolgokat vizsgálnak. Ha a hamisító ezt tudja és ezekre figyel, akkor a vizsgáló igazinak fogja találni.

Pedig lehet.

Ebbõl számolják ugyanis az égéshõt is. (Aminek az értékét utána mérésekkel ellenõrizték).

Az égés során felszabadult energiából a fajhõ segítségével kiszámítható az égéstermékek hõmérséklete az égõtérben, ebbõl meglesz az égõtér nyomása is.

Ebbõl a résztvevõ anyagok és a hajtómû-konstrukció ismeretében kiszámítható a fajlagos tolóerõ.

A tömegáram ismeretében pedig kiszámítható a tolóerõ.

Látható hogy a reakciósebesség nincs benne. Ezzel ugyanis a tolóerõszámításnál nem foglalkoznak. A befecskendezõrendszer tervezõjének a dolga hogy olyan befecskendezõrendszert hozzon létre ami biztosítja a megfelelõ égést.

De egy hamisitott keprol egy szakerto meg tudja allapitani, hogy hamis-e vagy sem. Gondolod, hogy az Avatar filmrol nem lehetne? 😛

De mar irtam. A holdraszallas utan nem egy szovjet muhold ment a Holdhoz. Azok garantaltan csinaltak kepeket es eszrevettek volna, ha nincs ott semmi. Azt csak nem gondolod, hogy a szovjetek is hamisitottak a kepeket? Egyebkent a japanoknak miert lenne erdeke, hogy falazzanak az amcsiknak, es hamis kepeket kozoljenek?

Hát persze...

Nem epp ugy megy az. Meg lehet allapitani, hogy az a ko tobb milliard eve van kiteve a kozmikus sugarzasnak, vagy csak nehany napja mestersegesnek.

Az egy geofon jelölõje, az ALSEP egyik eleme.

Az csak színházvolt a világ szórakoztatására.

Azokat a képeket én is láttam.
Semmit nem bizonyítanak, annyira gyenge a felbontás.
Manapság már bármilyen kép legyártható.
Még az idegeneket boncolós videóról is azt mondják, hogy hamisítvány.
Ki bizonyítja be, hogy igazi?
Ha videót lehetett hamisítani pár évtizeddel ezelõtt, akkor manapság képet már gyerekjáték.

mivel abban a korban éltem, nekem az sajnos nem történelem, hanem realítás volt.
de ha nem volt, akkor mi volt helyette? :o

A szovjetek biztosan azota atneztek a helyszint, hogy valoban ott jartak.
Par eve lattam nehany kepet, amit egy japan muhold csinalt, amin eleg jol kiveheto az egyik Apollo leszallasi helyszine. Ott volt a holdkomp egy resze, a holdjaro kereknyomai is jol kivehetoek voltak.

Viszont nekem úgy rémlik, hogy 150 kg követ hoztak le a Holdról.

"De a Holdat kulonfele kozmikus sugarzasok ertek, amik a Foldet nem a magneses ternek koszonhetoen. Ezeket ki lehet mutatni a holdkozetben."

Az atomkorban besugározni 500 kg követ nem túl nagy kihívás a tudósoknak.<#wink>

Úgy látom te is elhitted a hidegháborút.<#nevetes1>

Akkor leszállt egy szonda ember nélkül és bekapcsolta magnószalagot. 😊

Mellesleg kíváncsi lennék ki tudta volna eldönteni innen a Földrõl, hogy pontosan hol van a jelforrás?

A hamis jelnek a Hold felszinerol kellett volna jonnie, nem csak a Hold iranyabol.

miért nem? Egy példa: a NASa kõltségvetését ugye az állam szabja meg. Namost ott nem tudósok ülnek. Az a kép ami a egy tudóst 2 hétig izgalomba tart egy politikust egyáltalán nem fog meg. Nekik szép látványos képek kellenek, a hõsiesen teljesítõ katonákról. Simán hihetõ. De az, hogy nem mentek oda, abszolút téves út. Túl sok embernek állt volna érdekébe az, hogy amerika elbukjon. Teljesíteniük kellett.
Biztosan voltak ott. Az oroszoknak is van jó pár ûreszköze. Ki van zárva, hogy az egyik Luna program keretébe ne nézték volna meg az Apollo leszállások helyét. Már csak azért is, hogy bebizonyítsák a világnak, a jenkik kamuznak.

De a Holdat kulonfele kozmikus sugarzasok ertek, amik a Foldet nem a magneses ternek koszonhetoen. Ezeket ki lehet mutatni a holdkozetben.

"azt el tudod képzelni, hogy oda nem mentek, de ezt nem? 😄"

Mert, ha oda mentek, akkor semmi szükség nem lehet stúdiófotókra.

"A Hold es az iranyito kozpont kozotti beszelgetest a fel vilag figyelte es alig vartak volna, hogy a vilag ele tarhassak a csalast. Tovabba 500 kg holdkozetet hoztak vissza az apollok osszesen, amit tobb szaz egyetemnek osztottak ki, tobbek kozott az Elte-nek is."

Nem hiszem, hogy ezek perdöntõ bizonyítékok.
Biztos nem túl bonyolult a hold irányából egy rádiójel sugárzása, nem kell ahhoz ott leszállnia embernek.
Na meg a holdkõzet se bizonyíték, mert az elemösszetétele tökéletesen egyezik a földkéregével. Így bányászhatták a sivatagban is. 😊

passz. de érdekes az biztos.

azt el tudod képzelni, hogy oda nem mentek, de ezt nem? 😄

Szóval mindeféleképpen elmentek oda mert mondjuk azt it must. Túl nagy volt a verseny. Sok ország kémlelte a Holdat és a kommunikációt. Simán bukás lett volna ha nem mennek el. Gondolj bele. A ruszkik mást nem vártak csak azt, hogy kudarc legyen. Már ment is volna a duma, hogy a mocskos imperialista disznók még erre sem képesek. Viszont az is igaz, hogy sok kép minõsége gyanusan jó, másé meg iszonyatosan ronda. Lehet egy részüket feljavították, de szerintem sok képet eleve földi stúdiókban díszlettel készítették. Sok a gyanus tényezõ. És ebbe már bele fér az is, hogy sok képen nincs pl. a rovernak keréknyoma, a leszálló egység lábán bizonyos képeken nincs por. A leszálló egység alatt egyáltalán nincs elfújva a por, ua. vannak képek és felvételek amin láthatóan repûl a por. stb..

Nem lehet, hogy ezeket a tablakat az urhajosok raktak ki, aztan par oraval kesobb lefenykepeztek.
Ha csalas lenne, a Nasa biztosan eszrevette volna es letorolte volna oket.

Kozben mar leirtak. A Hold es az iranyito kozpont kozotti beszelgetest a fel vilag figyelte es alig vartak volna, hogy a vilag ele tarhassak a csalast. Tovabba 500 kg holdkozetet hoztak vissza az apollok osszesen, amit tobb szaz egyetemnek osztottak ki, tobbek kozott az Elte-nek is.

"Viszont azt el tudom képzelni, hogy a képek nagytöbbsége nem a Holdon, hanem egy stúdióban készûlt."

Ezt meg hogy?<#fejvakaras>

és ha ez nem lenne elég, akkor itt van ez:


ez meg a NASA oldalán lévõ kép:

"Szóval én simán eltudom képzelni, hogy olcsóbb volt egy stúdióban felvenni a holdraszállást, mint odamenni. "
hát nem is tudom. Túl sok szem figyelte akkortájt a Holdat. Viszont azt el tudom képzelni, hogy a képek nagytöbbsége nem a Holdon, hanem egy stúdióban készûlt.





eredeti kép

keréknyom a Marson 1.

keréknyom a Marson 2.

"De egyebkent te nem hiszel a holdraszallasban, azert bizonygatos, hogy tul kicsi kratert hagyott a holdkomp?"

Persze, hogy hallottam már a holdraszállást vitató elméletekrõl, aztán pár napja olvastam, hogy a Curiosity képein jól látszik, a hajtómûvek vájta gödör.
Ez ugye új információ a témában.
Aztán feltettem itt a kérdést, mert itt általában nyüzsögnek a tudomány mai álláspontjában vakon hívõ egyedek, hogy akkor hol a holdraszállás gödre, de amint látod kevesen repültek rá a témára.

Szóval én simán eltudom képzelni, hogy olcsóbb volt egy stúdióban felvenni a holdraszállást, mint odamenni.
De aki ilyet el tud képzelni, az már itt a sarlatán kategóriába kerül.<#nevetes1>
Nem szabad ám csak úgy képzelõdni.

Mindenesetre bizonyítékom nincs a csalásra, így határozott álláspontom sincs a kérdésben.


"A kepeket nezve a Holdi por egy-egy helyen max. 1-2 cm lehet, mashol meg 5 is van."

Én mondjuk 10 centit is simán kinézek belõle.
Szerinted miért egyenetlen a porréteg?

A kepeket nezve a Holdi por egy-egy helyen max. 1-2 cm lehet, mashol meg 5 is van. Nem mindenhol sullyedt bele a laba a porba.

De egyebkent te nem hiszel a holdraszallasban, azert bizonygatos, hogy tul kicsi kratert hagyott a holdkomp?

Egyebkent pontosan mibol alakult ki ez a poros vita? Probaltam rakeresni a neten, de nem talaltam olyan videot vagy kepet, amin a leszallas lenne. Honnan veszed, hogy nem kavarta fel a port a holdkomp?

Az okolnyi kovet valoszinuleg arra ertette, hogy meg egy porszem is (a legkor fekezo hatasanak hianya miatt) ugy elrepul a Holdon, mint itt egy ko.

Kaptál egy zöld plecsnit.<#wink>

<#taps>

Te se érted, hogy a kötési energiákból nem lehet tolóerõt számítani?
Nem csak az a kérdés, hogy mennyi energia szabadul fel, hanem az is, hogy mennyi idõ alatt.

Miért, szerinted melyik égitest porosabb, a Mars vagy a Hold?

"Üdv! Azért nem szólok bele, mert veled ellentétben én nem értek mindenhez.
...
Ez pedig nem hinném, hogy témába vágó."

Akkor becsszóra, csak arra kommentemre adtál egy mínuszt?

,,a Hold por tényleg tapad. Statikusan tõltöt dolgoról van szó, mindenre rátapad, és ez komoly gondokat okozott anno az ûrhajósoknak is."

a töttött por tényleg tapad mindenhez ( fémhez pl ), de egymáshoz pont nem

azt nem értem, hogy az ilyenek miért nem szólnak egymásnak, hogy ácsi.

,, Még a legfinomabb porszemek is, amelyek itt a Földön csak sok-sok perc alatt ülepednének le, azok is egyszerû ballisztikus pályán akár több száz méterre is elrepülnek - majd becsapódnak, a mikrométeres porszemek is kb. úgy viselkednek, mint itt a Földön egy ökölnyi kõ..."

szerintem a reakciósebesség ( az miaz? ) arányos a hajtómûbe juttatott üzemanyagmennyiséggel. ( aki akarja ossza szorozza a mennyiségeket idõvel és anyaggal, ha azt akarja hogy stimmeljen a mértékegység )

"Ránézésre..." - innentõl kezdve miért várod el, hogy komolyan vegyenek? :')

"Az a legjobb, hogy van aki már válaszolni képtelen, de azért itt lapít és nyomogatja a mínuszokat.
Aztán vannak akiknek halvány fogalmuk sincs mirõl van szó, mert még egy hozzászólást sem írtak ebben a témában, de nyomják a mínuszt. (Üdv. Wraithlord)"

Üdv! Azért nem szólok bele, mert veled ellentétben én nem értek mindenhez.

"Az mondjuk érdekes, hogy hol vannak már második napja az SG "tudós" trolljai?
Ha azt írtam volna, hogy nem is volt holdraszállás, már mindegyik itt hülyézne nagy élvezettel, de így, hogy egy konkrét kérdésrõl van szó, hallgatnak, mint a sülthal."

Ez pedig nem hinném, hogy témába vágó.

,,Nem színezik. Így fotózzák eleve. Így néz ki a kamera számára."

Jóhogy így néz ki a kamera számára. De minek cserélgetik állandóan azt a kamerát. Nem lett volna elég 1, max 2 kamera-e?

"Az meg nem jutott eszedbe, hogy a Curiosity esetleg egy sivatagos helyen szallt le, ahol tobb meter melysegis csak homok van, mig az Apollo 11 egy olyan helyen, ahol nehany cm por boritja a kemeny sziklat?"

Minek jutott volna eszembe, amikor a fényképek nem ezt támasztják alá?

Hold, ránézésre is jó vastag (5-10cm), finom por.


A marsit meg megnézheted itt.
Ugyan itt még nincs keréknyom, de lesz hamarosan.

*melysegis=melysegig

"Ismét felhívnám rá a figyelmedet, hogy a holdkomp leszállt, 1 rakéta, 24300N,
míg a marsszondát leeresztették X méter magasból, 4 rakéta, 13800N, tehát 1 rakétára jutott 3450N és ez az 1 rakéta nagyobb gödröt ásott X méter magasból, mint a holdkomp egyetlen rakétája leszálláskor."

Az meg nem jutott eszedbe, hogy a Curiosity esetleg egy sivatagos helyen szallt le, ahol tobb meter melysegis csak homok van, mig az Apollo 11 egy olyan helyen, ahol nehany cm por boritja a kemeny sziklat?

Gondolom a gravitációs középpont figyelembe vételével meghatározták, hogy mekkora sugara lenne a bolygónak, ha tükörsimára formálnák, aztán, ami e gömbfelület (lehet, hogy lapult) alatt van az gödör, ami felette van az meg domb.
Vagy valahogy hasonlóan.<#fejvakaras>

Az, hogy egy elektrosztatikusan töltött por tapad minden másra, az nem jelenti azt, hogy saját magához is tapad. Sõt...
Mivel mindegyik porszem pozitív töltésû, így épp, hogy taszítják egymást. Ezért alakulnak ki lebegõ porfelhõk.

Szóval ez a magyarázat nem jó arra, hogy miért nem fújta el a leszálló holdkomp a port a lépcsõ alól.