Felszíni üzemmódba kapcsolt a Curiosity

"meg könnyebb is felkavarni"

Lékör hiányában "felkavarni" nem lehet. Még a legfinomabb porszemek is, amelyek itt a Földön csak sok-sok perc alatt ülepednének le, azok is egyszerû ballisztikus pályán akár több száz méterre is elrepülnek - majd becsapódnak, a mikrométeres porszemek is kb. úgy viselkednek, mint itt a Földön egy ökölnyi kõ...
Ezzel szebben még a Mars ritka légköre is alkalmas a finom por rövid idejû "lebegtetésére", ami közvetlen környéken le is ülepszik (ha nem fúj a szél), a durvább porszemek a légkör miatt nem repülhetnek messzire. Így a hajtómû "nyoma" helyben marad, nem több száz méteres körön belül oszlik el, mint a Holdon.

"A Holdon harmad akkora a gravitáció, így a felkavart por jobban repked..."

Maradjunk annyiban, hogy majdnem feleakkora.
Ha meg jobban repked a Holdon a por, akkor gondolom messzebbre is repül meg könnyebb is felkavarni.<#wink>

:-)

Hogy ne tudnám. de mit nem értettél?
A Holdon harmad akkora a gravitáció, így a felkavart por jobban repked, míg a Marson meg kevésbé. És ez csak az egyik szempont...

Ez krtva jó kép, de az illetõ, ha már nyuszit fotosoppolt, akkor egy répa veteményest is rakhatott volna oda. :-)

"Minimum háromszor akkora a gravitáció..."

Pontosabban 2,3 szorosa.<#nevetes1>

"Minimum háromszor akkora a gravitáció..."

Te se tudod, mi az a "N" bötû?<#ijedt>

Természetesen neked ment a #38 -as.
Ha nem találnád meg...<#wink>

Minimum háromszor akkora a gravitáció, és lehet, hogy más a kõzet, mert az egyiknek van légköre, míg a másiknak nincs, így ami lepotyog, és ripityára törik, mint meteorit, az más állapotban terül szét a felszínen. Na meg ugye az egyik közvetlenül a talajon landolt, a másik csak lebegett felette, és egy spárgával lógatta le a marsjárót.

"A holdkompe kb. negyedakkora volt, mivel sokkal kisebb gravitaciot kellett legyoznie."

Gondolom eddig nem figyeltél.

#21 -es komment. A holdkomp és marsi leszállóegység összehasonlítása Newtonban. Figyelembe van véve a kisebb gravitáció, de a holdkomp kb 4-szer olyan nehéz volt itt a Földön, így még mindig nehezebb maradt a Holdon is.

Továbbá a holdkomp egyetlen rakétája által elsöpört port hasonlítottam össze a marsi leszállóegység negyed tolóerõt biztosító egyetlen fúvókája (ami amúgy kettõ, de nagyon közel vannak egymáshoz, így egynek vettem) által végzett munkával.

"Ennek az oka az, hogy a holdi por sokkal merevebb..."

Ja, láttam benne egy ûrhajós lábnyomát, kb, mint a púder. <#nevetes1>

Így néznek ki a zokniszörnyek. :-)

E mögött is a félelmetes zokniszörnyek állnak.

Téged ki tanított meg írni-olvasni, ha az általános iskolát is elsumákoltad?

"mint a holdkomp sokkal erõsebb rakétája"

A holdkompe kb. negyedakkora volt, mivel sokkal kisebb gravitaciot kellett legyoznie. Es leszallaskor (tehat a holdateres pillanataban) kozel 0-an kellett allnia, mivel egyebkent nem szall le a jarmu. A port ott is elsoporte, csak nem annyira. Ennek az oka az, hogy a holdi por sokkal merevebb, mert a legkor nem koptatta le a porszemeket. Egyebkent az apollo 11 felszallasakor a 100%-on jaro fohajtomu meg a zaszlot is kidontotte. (latszik az egyik felvetelen, amikor elrepul) A marsjaro darujanak hajtomuvei kb. 50%-on jartak a marsoteres pillanataban, csak joval magassabban voltak. Aztan 100%-ra kapcsolva oldaliranyba elrepult. Mindezt egy kevesbe tapados poru teruleten, ahol van legkor is. A ket hajtomu es az altaluk keltett jelensegek nem nagyon hasonlithatoak ossze, mert mas a gravitacio, a hajtomuvek teljesitmenye, a felszintol valo tavolsaguk, a legnyomas es a talaj mechanikai es kemiai osszetetele is. Egyebkent mindket rendszer tobbe-kevesbe jol vizsgazott.

ps: A felszini uzemmod azt jelenti, hogy a kereket vezerlo szoftvert is atkultek, ami nem volt benne a roverben az odaut soran. Egyreszt azert, mert kellett a hely a leszallasvezerlo szoftvernek, masreszt azert hogy meg veletlenul se induljon be egyik motor sem a leszallas elott. Az uj szoftver alapvetoen tartalmazza a mozgasert felelos kodokat es a tudomanyos muszerek vezerlo kodjait. Tehat most a mozgast es a muszereket fogjak tesztelni az elkovetkezo par napban. Aztan mehet a buli...

Az elõbb valami, most meg semmi...
Mi történt a kettõ között?

Ha a marsi légkör csökkenti a fúvókák hatását és még magasabban is volt, mint a holdkomp sokkal erõsebb rakétája, akkor elég sovány érv, hogy a holdkompé nem ment 100%-on, mert még 10% környékén is ugyanazt meg kellett volna tudnia csinálni, mint ez a marsi.<#fejvakaras>

<#rolleyes>
Semmi, semmi ....

Egyregondolunk asszem. Ez a T-kom ezt is elbaxa, nem kell nekik a kankurrencia!
<#vigyor>

"Az általad linkelt képen gyengébbnek tûnik a "takarítás" egy minimum hétszer olyan erõs rakétától."

Rossz az osszehasonlitas. Eloszor is a holdkomp hajtomuve nem 100%-on jart a leszallas utolso fazisaban, masodszor a robotot lerako daru nem ment le a talaj kozelebe. Pont azert engedtek le kabelen, hogy a leszalloegyseg ne fujjon akkora lyukat a jarmu ala mint a polar lander eseteben. Harmadszor a marsi legkor csokkenti a fuvokak hatasat, mivel a turbulencia nagyobb teruletre szorja szet a sugarat, minta vakumban hasznaltak volna ugyanazt a hajtomuvet. Mar az is hiba, hogy a daru egyaltalan szetfujta a port, mert igy a roverre is jutott, ami eredetileg nem volt betervezve.

Mi kezdõdik?

<#papakacsint>

Kezdõdik, Apa kezdõdik!
<#nyes>

Az alföldön lakok 😛

Hát, akkor nem voltál még az alföldön..vagy Szabolcsban.

Nagyon jó kép! <#vigyor4> Miközben a panorámát forgattam olyan érzés fogott el mintha én is ott lennék de viszont hátborzongató a tudat hogy nincs ott se egy út, villanypózna, melléképület és úgy jóformán semmi csak a nagy puszta bármerre és bármilye messze is megy az ember.

Kicsit számolgattam.

Holdkomp (Apollo 16): 24300N, 1db fúvóka
Curiosity: 13800N, gyakorlatilag 4db fúvóka (amúgy 8, de 4 helyen látszik seprés)

Az általad linkelt képen gyengébbnek tûnik a "takarítás" egy minimum hétszer olyan erõs rakétától.

Ezt mivel magyarázod?

A kérdés valójában az, hogy kiknek érdekük megakadályozni az idegenekkel való kapcsolatfelvételt? Ki se mondom, úgyis nyilvánvaló!

Nem, hanem a zidegenék fordítolyával. Ezért nem sikerült eddig a hivatalos kapcsolatfelvétel.
<#nyes>

Már hogy lett volna!?
<#hehe>

Volt. nem teljesen ilyen de volt.
Bõvebben itt.

Jó a kép.
Jól látszik a rakéták által elsepert terület.

Errõl jut eszembe, hogy a holdraszállásnál is volt ilyen portalanítás?<#fejvakaras>

vajon ez az igényes cikk google-translate-tel készült?

Amit frensys ír webcímet, az elég se-füle se-farka cikk, szerintem.
Viszont amit a NASA közöl képet, az nagyon klassz!

Az hagyján, de az árnyékuk is teljesen rosszul vetül

fake, a marslakók nem is így néznek ki!

A víz az semmi.

ne vezesd félre az embereket!

Az víz! Csoda történt!

Ja a második kép, khm, az egy berajzolt útvonal...

Folyó mi? A kék szín az infravörös hullámhossz hamis színe. Rendes fotón az fekete lenne.

a második képen látszik egy folyó!!! víz a marson!!!

Hát igen...

Egyébként, ha jól rémlik a hivatalos leírás, akkor a maximális sebessége 2,3 méter percenként, ami 24 óra alatt 3,3km lenne. De mivel az út sosem zökkenõmentes, és a robotnak folyamatosan, önállóan elemeznie kell a nyomvonalat, kiszûrni a lehetséges veszélyforrásokat, nyilván sokkal többet áll, mint megy.

Nem tart két évig.

8000/100 értéket, ha még 2/3-adolod is, akkor is alig párhónap jön ki. Már az általános iskolás matek is túl nehéz egyeseknek?

Az út azért lesz hosszabb, mert ki tudja, hogy mibe botlik útközben a cucc.

"A Curiosity a 2,5 millió dolláros Mars Science Laboratory (MSL) küldetés központi eleme..."

Jó lesz az 2.5 milliárdnak is. 😊

Napi 100 méter? Nem csoda, akkor hogy 2 évig tart az út.