133
-
senki687 #13 Oké, majd megnézem a video-t hétvégén, most nincs rá lehetőségem.
Tudós mondta, személyesen, egyetemi előadáson, hogy amennyiben eltünne a Nap, a gravitációja még 8 percig tovább hatna a Földre. Úgyhogy van terjedési sebessége, van korlátja a terjedés sebességének és információt hordoz, így érvényesnek kellene lenni rá az információ terjedés szabályánák, nem lépheti át a fénysebességet, eddig elsőkézből tudom a tudomány álláspontját. Viszont ebben az esetben a fénysebesség 0. Feloldása pl. az lehetne, ha nem a fekete lyukban keletkezik a gravitáció, hanem azon kívül, ahol már nem 0 a fénysebesség. De akkor hogy kapcsolódna a gravitáció a lyukhoz, ha közvetlen kapcsolat nem létezhet? Érted a dilemmát?
Hengelhoffer: A fény sem rendelkezik tömmeggel, tehát ez nem indokolja. Amennyiben saját magára nem hat, akkor nem lenne igaz az, hogy semmi sem terjedhet gyorsabban a fénytől, mert ez konkrét ellenpélda lenne.
Félreértés ne essék, tudom, hogy éppen a gravitációs hatással mutatják ki a fekete lyukak létezését, tehát nem azt kell bizonygatni, hogy van neki, hanem a miért-re lennék kíváncsi. -
Vers #12 minden informacio ezen a vilagon, ami a terszamitogepen jelentkezik, gondolj bele a gravitacios informacio minden pontban vegtelen elem osszege, mert az univerzum osszes pontjabol aramlo gravitacios hatast ossze kell adni
tehat a ter minden pontjaban van egy intervallum szamitogep , mire lennenk kepesek ha ezt mas feladatokra is be lehetne fogni ?
-
blessyou #11 Tessék végignézni a Deus Ex által linkelt videót! Dávid Gyula nagyon szépen elmagyarázza. Tipp: 1 óra 16 percnél megválaszolja a kérdést.
Röviden: Nem kell kijönnie belőle, ugyanis soha nem is volt benn. A gravitáció nem sugárzás és nem információ. A gravitációs hullámok sem sugárzás. -
Hengelhoffer #10 A gravitáció az egyik erő a négy közül. Nem rendelkezik tömeggel. (tudtommal) Az, hogy miért vonatkozik rá a fénysebesség korlát nem tudom. De nyilván saját magára nem hat a gravitáció. -
senki687 #9 Vagy csak nem értem a válaszod, vagy tényleg abszolút nem a kérdésre válaszoltál.
A gravitációnak ugye terjedési sebessége van. Úgy tudom, hogy minden információ terjedési sebessége felülről korlátos, a felső korlátja pedig a fénysebesség. Ha a fénysebesség a fekete lyuktól bizonyos távolságra pontosan nulla, akkor hogy jön át ezen keresztül a gravitáció hatása a fekete lyukból?
Én elhiszem, hogy átjön és nincs ebben igaza "Vers"-nek, de még csak elképzelésem sincs, hogy mivel lehetne ezt indokolni és ezért kérdeztem konkrétan rá erre, de úgy érzem, nem a kérdésemre válaszoltál, csak nyelvatnozni kezdtél. -
Deus Ex #8 A fekete lyuk és az eseményhorizontja két különböző dolog. Az eseményhorizont ugye az a felület, ahol a szökési sebesség eléri a fénysebességet. Valószínűleg ezen belül folytatódik az űr, és valahol a középpontban van a fekete lyuk, a gravitációs összeomlást szenvedett anyag.
A relből tudjuk, hogy az anyag energia-impulzis-tenzora meggörbíti a téridőt, és a téridő görbület pedig tapasztalható az eseményhorizonton kívül és belül egyaránt.
Innentől átadom a szót BValek kollegának, házi feldolgozásra ezt javaslom:
Ahol az Úristen nullával osztott
(Eseményhorizont nem csak a fekete lyukakhoz köthető, értelmezünk kozmológiai eseményhorizontot is, ami annak a fénysebességgel bővülő térfogatnak a felszíne, ahonnét az ősrobbanástól idáig volt ideje hozzánk elkacsázni a fénynek. De szerintem szuperszónikus lökéshullám környezetben lehetne akusztikai eseményhorizontot is definiálni, viszont most dógozni kéne, és nincs időm ezen elgondolkodni.) -
senki687 #7 Nem hiszem, hogy igaz lenne, de attól még ez egy nagyon jó gondolat! Miért jutna ki a gravitáció, ha semmi sem terjedhet a fénysebességénél gyorsabban, és a fény ott éppen 0-val halad. Sajnos nem értek hozzá, de szívesen elolvasnám a magyarázatot. -
#6
Jó-jó, de az ősrobbanás is csak egy teória, egyre kevésbé hiszek benne... -
Vers #5 nem gyanus hogy a fekete lyukbol nemcsak a fenyinformacio nem jut ki , hanem a gravitacios sem ? ez meg felveti hogy a gravitacios hatas nem vonzas hanem taszitas, ez megmagyarazza miert nincs sotet anyag, esmiert van akkora sotetseg a jelenlegi fizikusok agyaban -
Deus Ex #4 A standard kozmológiai modell szerint az ősrobbanás során fennálló kvantummechanikai fluktuációk miatt a téridőt kitöltő anyag sűrűségeloszlása kis mértékű inhomogenitást mutatott, az ebből eredendően adódó sűrűbb pontokon kezdődött meg a gravitációs tömörülés, csillag és galaxisfejlődés.
Bár a cikk nem tér ki rá, mikro fekete lyukak keletkezhettek az ősrobbanás során is, de úgy emlékszem, a modellek szerint ezek valószínűleg elpárologtak napjainkra.
A cikk jól mutatja a trendet: az egyre pontosabb műszeres felmérések révén sorra verődnek a szegek a standard kozmológiai modell koporsójába, ami összességében nem baj.
#3: Egy nagy tömegű fekete lyuk gravitációja értelem szerűen nagy, de nem nagyobb, mint az őt alkotó anyagé. Ha keringünk egy csillag körül, és azt sittysutty az egerek kicserélik egy fekete lyukra, akkor annak gravitációs hatásának nagysága nem fog megváltozni. Ha közel megyünk hozzá, az már más kérdés.
De mindezzel együtt igazad van, sajnos a fénylő anyag tömege kevés a galaxisok egyben tartásához, de hogy a kép még bonyolultabb legyen, a galaxismagtól csak egy bizonyos távolságra - egy bizonyos kerületi sebesség elérését követően - lép fel a hatás. -
duke #3 Bar egy feketelyuk gravitacioja felfoghatatlanul gigantikus, megis keves ahhoz, hogy tobbszazezer vagy millio fenyev meretu galaxisokat osszetartson. Es ennek a megoldasara talaltak ki a sotet anyagot. -
Bannedusermail #2 Arról nem lehet szó, hogy már az ősrobbanáskor létrejöttek, és a galaxisok azért galaxisok, mert volt valami, ami egy kupacba vonzotta az anyagot? Amit meg nem vonzott egy kupacba, az a galaxisok közötti "üres" térben kósza hidrogén atomokként tengeti a mindennapjait? -
Voronyezs #1 Nagyon jó cikk, élvezet volt olvasni!