Hogyan keletkeznek a legnagyobb fekete lyukak?

Oldal 1 / 3Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#133
ez nagyjából rendben van

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#132
Hát -- (egyébként köszönöm az infót a korábbi kérdésemmel kapcsolatban) -- TTW azóta nem reagált a konkrét érveimre, szóval én betudom annak, hogy végül is belátta tévedését.

#131
A függvény értelmezési tartománya és értékkészlete lehetnek akár teljesen diszjunkt halmazok is, nem szabad az értelmezési tartományt és az értékkészletet bármi módon összemosni, még ha ugyanazon az alaphalmazon is dolgoznak.

Bármilyen görbe egydimenziós, hacsak nem fraktál. Egy egyszerû módszer a kétdimenzós objektum azonosítására, hogy létezik felszíne, avagy területe (ami lehet akár végtelen nagy is).

Egy görbének (mint mondjuk a sin grafikonja) nincs területe, hanem hosszúsága. Például ki lehet számolni a szinusz hosszát 0 és 2*pi között.

Harmadik érv, hogy fizikailag értelmes mennyiségek (skalárok, vektorok, tenzorok) komponenseinek azonos mértékegységgel kell bírnia. Ez nem állna egy olyan konstrukción, ahol az elsõ komponens egy hosszúság, második meg töltés.

(mielõtt még felhozná valaki, a négydimenziós téridõ helyvektora mind hosszúságban van mérve: .)

#130
szerk: ,,( mindamellett, hogy amit mondasz, hogy nem létezik megfelelõ irány, szakadásokat jelentene a téridõben, amikrõl szintén nem hallottam, hogy lenének az eseményhorizont közelében )"

Késõ volt már. Azt akartam írni, hogy az általad felvázolt tér-idõben a feketelyuktól pontosan elfelé mutató fénysugárnak ( mely akkor lenne, ha nem lenne feketelyuk ) nincs képe (ezt belátni nem rendelkezem eszközökkel a topológiát tekintve, mindenesetre sejtem, hogy így van). Vagyis a görbített tér nem lehet (?) izomorf (?) a nem görbítettel, amirõl még nem hallottam, hogy lenne téridõ szakadás az eseményhorizontnál.

A másik, amit írni akartam, (írtam is csak kissé körülményesen), hogy mi a helyzet a feketelyukba belépõ tárgyakkal, fénysugarakkal, ha kifelé nem létezik olyan irány, akkor belülrõl hogyan érzékelem és értelmezem a belépõ tárgyakat és fénysugarakat.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#129
Akkor elmondom, hogy én hogyan képzelem. Veszek egy x-t grafikont, kétdimenziósat. Ebben a grafikonban levõ az egyenesek a test mozgásai, ha nem hat rájuk erõ ( elsõ derivált konstans, a második nulla ). Felrajzolom egy test P mozgását, ami egyenes. A gravitáció a grafikonomat torzítja valahol, amivel megkapom x-t' grafikont. X-t' grafikonon a testem eddig P mozgása megváltozik, görbébb, torzabb lesz ( bár az x-t' grafikonomon ugyanaz az egyenlet írja le P'-t, mint x-t ben P-t ), és ezt a P'-t visszahelyezve az eredeti grafikonomba: megkapom a test mozgását. Vagy valami ilyesmi. ( persze ez nyílván csak lokálisan mûködik )
Én így képzelem el ezt egy tér és egy idõdimenzióban. Azaz én feltételezek egy kapcsolatot a tér-idõ görbülés és a gyorsulás, mint x'' között, teszem ezt az Einstein-féle ekvivencia tételre hivatkozva, bár nem értek hozzá.

Persze az egésszel bukom a Maxwell egyenletekkel való analógiákat, amik azt hiszem fennálnak, legalábbis a szakirodalom nagyon sokszor említi, de a konkrétumokat úgysem értem.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#128
szerk: ááá

,, "A sûrûség nem értelmezhetõ 1 dimenzióban."

A vonalmenti töltéssûrûség egy függvény, ami R-bõl R-be képez. Azaz az értelmezési tartománya egy egy dimenziós tér. Tehát a vonalmenti töltéssûrûség egy dimenzióban értelmezett, ellentétben azzal, amit állítottál. "

Újra átolvasva: lehet, hogy a félreértés az értelmezés mûveletének helye? Egy dimenzióban nem értelmezhetõ a függvény, ha mi is egy dimenzió keretein maradunk, mert két dimenzió kell az értelmezéshez. Ellenben ha mi sok dimenziósak vagyunk, az értelmezés mûveletét ( amely bless szerint egyenlõ lenne pusztán az adatok leolvasásával, lsd értelmezési tartomány? Kétlem ) egy dimenzióban is el tudjuk végezni, mégha utána szükségünk is lesz több dimenzióra. Ez mondjuk egy teória, nem feltételezem igazából, hogy bless az kizárólag értelmezési tartomány létét érti értelmezés mûvelete alatt.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#127
Azt majd a végén. Akkor mikor gondolkodnék?

Ha S kábelben a töltések úgy oszlanak el, hogy az egyik végétõl való x távolságban a töltéssûrûség |sin x|, akkor a töltéssûrûség ugyanannyi ,,dimenziós", mint a |sin x| függvény, nemdebár?
Nem tudom, hogy hogy van egy függvény dimenziója definiálva ( bár egy függvény meglehetõsen hasonlít egy mátrixhoz vagy egy vektorhoz, bár a pontos összvefüggéseket még nem tanultam ), de elsõ nekifutásra nem tartom valószínûnek, hogy a sinus függvény egydimenziós legyen valami definíció szerint. ( még egyszer: nem néztem utána )

A hozzászólásod többi részérõl meg lerí a rosszindulat, többekközt amit TTW is mondott, vagy az, hogy nem dobsz linket, hanem elvárod, hogy én nézzek utána, mikor még az utána nézéshez szükséges terminológiát sem ismerem.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#126
<#duma>

#125
Gondold át mégegyszer. Nincs most idõm elmagyarázni. <#papakacsint>

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#124
"... ez a nárcisztikus elszólása elég infantilis önértékelésre utal."

Te vagy a nárcisztikus.
Ha nem az lennél, nem próbálnád meg igazolni itt, ország világ elõtt magadat, hanem megírtad volna a #123 -ast privátban blessyou-nak. <#nevetes1>

Csakhogy a viselkedésed önmagáért beszél. <#taps>

#123
Nézd meg a #122-es hozzászólást, errõl beszélek. Azt képzeli, hogy vadidegenek akiknek ezer fontosabb dolguk van mint egy fórumon vele huszárkodni, itt "ólálkodnak" hogy "visszavághassanak". Nem tévedtem sokat az ovival, mert ez a nárcisztikus elszólása elég infantilis önértékelésre utal.

Most szerinted ha leállnék elmagyarázni neki a fekete-test sugárzást, mit érnék el vele? Már rég kikiáltotta magát gyõztesnek... Max azt válaszolná erre is, hogy "gondoljam át még egyszer, most nincs ideje elmagyarázni", hát ezen hangosan felröhögtem :D

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#122
"Tau Tang Wou és Sir Ny elolvassa ugyan amit beírtál, de egyszerûen átugorják azokat a részeket amiket nem értenek."

<#vigyor2>

Te inkább foglalkozzál a #80 -assal, mert azt annyira átugrottad, hogy nyikkanásnyi választ sem tudtál kipréselni magadból.<#nevetes1>

Mindenesetre az látszik, hogy azóta itt ólálkodsz és lesed az alkalmat, hogy visszavághass valahol máshol.<#taps>

#121
Olvasd el alaposan még egyszer amit beírt, mert igaza van. Ha valami homályos, akkor inkább nézz utána, hogy biztosan úgy van-e ahogy gondolod. Ne intézd el egy legyintéssel.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#120
Elmagyarázom neked mi történik. Mint a legtöbb diák, aki már hallott a témáról de nem mélyedt el benne, Tau Tang Wou és Sir Ny elolvassa ugyan amit beírtál, de egyszerûen átugorják azokat a részeket amiket nem értenek. A fejükben kondenzálódik a maradék, kialakul bennük egy kép, hogy õszerintük mit írtál. Ezt utána fogják és összevetik az elõzetes elképzeléseikkel, és ha nem passzol akkor tiltakoznak hogy rosszul tudod. A különbség annyi, hogy Sir Ny-ben azért van valamennyi jóindulat. Tau Tang Wou-t viszont a nagycsoportosok elnyomták az óvodában, és idejött bosszút állni, vele nem fogsz zöldágra vergõdni, mert csakazértis ellent fog mondani, nem az igazáért küzd hanem pusztán a gyõzelemért.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#119
Nem vagyok biztos abban, hogy jól értelmezed a dimenziók számát. Ha függvényként nézel rá, akkor valóban, az ÉT, és az ÉK is eleme R-nek. And? Egyrészt nem egy függvény, mégha csinálhatsz is belõle, másrészt meg a dimenziószám a legkevesebb elégséges bázisvektort jelenti ( vektorterek esetén, máshol nem tudom ). Szvsz a töltéssûrûség megadható egy (a,b) számpárral, és minden (a,b)-re igaz az, hogy igaz, vagy nem igaz. Tudtommal így definiálják valaminek a kiterjedésének dimenziószámát.

Az egyváltozós függvények szintén 2 dimenziójú ojjektumok.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#118
,,A vonalmenti töltéssûrûség grafikonja a kétdimenziós térben ábrázolható, mivel maga egy egydimenziós objektum."

várjál, segítek:

A vonalmenti töltéssûrûség grafikonja a kétdimenziós térben ábrázolható, mivel maga egy kétdimenziós objektum.

Így jobb lesz.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#117
*eggyel

#116
Legyen hát!

Ezt írtad:
"A sûrûség nem értelmezhetõ 1 dimenzióban."

A vonalmenti töltéssûrûség egy függvény, ami R-bõl R-be képez. Azaz az értelmezési tartománya egy egy dimenziós tér. Tehát a vonalmenti töltéssûrûség egy dimenzióban értelmezett, ellentétben azzal, amit állítottál.

A vonalmenti töltéssûrûség grafikonja a kétdimenziós térben ábrázolható, mivel maga egy egydimenziós objektum. Márpedig minden R-be képezõ függvény grafikonjának ábrázolásához egyel magasabb dimenzióra van szükség, mint a független változók száma. Vonalmenti töltéssûrûség esetén a független változók száma 1, ezért lehet síkban ábrázolni.

Ugyanígy, a térbeli hõmérséklet-eloszlás sem egy négydimenziós vektormezõ, hanem egy skalármezõ, hiába a háromdimenziós téren van értelmezve.

#115
<#wilting>

#114
és hogy nézne ki a te értelmezésedben az a görbülés, amirõl beszélsz, hogy nem úgy van?

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#113
"A grafikon pontjainak csak az egyik (a függõleges) komponense a sûrûség, te szerencsétlen."
<#vigyor2>

Bármilyen sûrûség már eleve két komponensû, "te szerencsétlen".

Nevetségessé teszed magad azzal, hogy a hozzászólásod felét személyeskedésre fordítod. Általad vélelmezett dolgokat tényként írsz le rólam. Miért nem maradsz kizárólag az érvek és bizonyítékok talaján, ha úgy gondolod, hogy neked van igazad?<#wave>

#112
Tudod, nem az a baj, hogy nem értesz hozzá, hanem hogy próbálsz úgy csinálni, mintha igen, és még büszke is vagy a baromságaidra.

Alapvetõ fogalmakkal nem vagy tisztában, csak elolvastál néhány wikipédia-cikket, meg megnéztél néhány ismeretterjesztõ filmet a Discovery-n, aztán játszod itt a nagy észt.

A vonalmenti töltéssûrûség nem többdimenziós, ugyanis az egy skalár, ami a helykoordinátától függ. Az egy dolog, hogy a függvény grafikonját kétdimenziós térben ábrázolhatod. A grafikon pontjainak csak az egyik (a függõleges) komponense a sûrûség, te szerencsétlen.

Az egész "sûrûbb tér" eszmefuttatásod abból indul ki, hogy egy "szemléletes" példa nem írja le jól a valóságot. Elárulok egy titkot: errõl minden fizikus tud, de valamit kell rakni az ismeretterjesztõ filmekbe, hogy az embereknek legyen valami halvány fogalmuk a dologról. De szigorúan tilos továbbgondolni, hát még messzemenõ következtetéseket levonni. A tér nem úgy görbül, mint a gumilepedõ.

Jobb, ha abbahagyod ezt a sületlenséget, ideális idõ van a kiránduláshoz, inkább csináld azt, jobban is leszel, és közben sem égeted itt magad. Mi pedig megpróbáljuk elfelejteni a vergõdésed, és nem beszélünk többet róla.

#111
Mint már mondtam.
Van ez a jó kis szemléletes példa a gumiszõnyeg meg a vasgolyó viselkedésével.
Csakhogy ez a példa szemléletes ugyan, de csak síkra.
Mert térre ezt nem lehet szemléltetni ilyen jól.
De, ha eltudod képzelni, hogy ez a horpadt sík az összes, a gömb alakú tömegen átmenõ síkra érvényes, akkor nyert ügyed van.
Mi lesz a végeredmény?
A testhez közeledve sûrûsödik be a tér.
Mondjuk ha mindenképpen le akarnám rajzolni, akkor úgy nézne ki a térsûrûség eloszlás, mint a hidrogén atom, a proton körül az elektron megtalálásának valószínûsége.

#110
( nem mintha értenék hozzá, vagy ilyesmi, de az ismeretterjesztõ blablákból rémlik egy görbülést leíró RICSI és egy WEYL tenzor, ahol az egyik az árapály-jelenséget, a másik a térfogatváltozást méri. Aztán hogy ez most így hogy, nem tudom, a felsõbb matematikával nem vagyunk jóban )

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#109
hogy nézne ki a te értelmezésedben az a görbülés, amirõl beszélsz, hogy nem úgy van?

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#108
"Miért, te tudsz szignifikáncs különbséget a tömörül és görbül között? Ha valami valahol görbül, akkor szinte mindig tömörül (más)valami is, és viszont. "

Dimenziószám.

Amúgy, nem tudom mit csócsálod még a témát.
Szerintem már te is beláttad már, hogy a gravitációt okozó tömeg sûríti maga körül a teret.
Hívhatod görbülésnek is, csak az kevesebb dimenzió.<#wink>

#107
Miért, te tudsz szignifikáncs különbséget a tömörül és görbül között? Ha valami valahol görbül, akkor szinte mindig tömörül (más)valami is, és viszont.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#106
#95: ,,Hogy fejeznéd ki más szóval azt, ha az egyenes nem egyezik meg az euklidészivel?"

az egyenesek görbébbek lesznek, a négyzetek, sõt, a kóckák is. Ha a kócka görbül, akkor a tér micsinál?

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#105
Ha még sokáig tervezed a pengeváltásokat ebben a témában, akkor hagy javasoljam, hogy térj issza a #72 -es hozzászólásomhoz és azt vedd alapul, mert onnan indult ki a vita.
Ezt azért mondom mert látok még lehetõséget a szõrszálhasogatásra.
Pl, hogy "milyenek a suru terben az egyenesek? csak nem gorbek?"
kérdésedre a helyes válasz az, hogy egyenesek.

#104
Nem jól értelmezted.

Úgy beszéltél a sûrûbb térrõl, mint amiben egyet értünk:

"hat akkor milyenek a suru terben az egyenesek? csak nem gorbek?"

Ennek szólt a csodálkozás.

#103
hm, és felismerted amit mondtál, ezt nem vártam volna tõled

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#102
"hat akkor milyenek a suru terben az egyenesek? csak nem gorbek?"

Nocsak, már van "sûrû tér"?<#ijedt>

#101
"És mi a helyzet a vonalmenti töltéssûrûséggel? :D"

Szerintem is vicces, ekkora bukta, és még röhögsz is....<#nevetes1>
A vonal menti töltéssûrûségnek két dimenziója van.
Az egyik a vonal adott pontjának koordinátája, a másik meg ahhoz a ponthoz tartozó töltésérték.<#wave>


Asszem felesleges is veled tovább vitatkoznom, ha ennyire le vagy tévedve a világban. Ingyenes oktatás csak 16 éves korig jár.

#100
"A sûrûség nem értelmezhetõ 1 dimenzióban."

És mi a helyzet a vonalmenti töltéssûrûséggel? :D

"Ha azt el tudod képzelni, hogy a geometriai vonalak eltorzulnak, akkor azt miért nem, hogy besûrûsödnek?"

Egyáltalán nem arról van szó, hogy mit tudunk elképzelni. A matematikában ez nem szempont.

"De görbülni tud"

Persze, ezt már Gauss is kiszámolta, mindenki tudja, aki tanul differenciálgeometriát.
Az egész egy geometriai probléma, ezért geometriai eszközökkel vizsgáljuk. Matematikailag a probléma ugyanúgy kezelendõ, mint egy görbülõ felszín matematikája, csak magasabb dimenzióban és más metrikával.

Szóval, felõlem mondhatjuk, hogy sûrûbb, de ezzel egy tapodtat sem jutunk közelebb bárminek a megértéséhez.

#99
hat akkor milyenek a suru terben az egyenesek? csak nem gorbek?

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#98
Hogy fejeznéd ki más szóval azt, ha az egyenes nem egyezik meg az euklidészivel? Sûrûbb?

Az egyenes 1 dimenziós.
A sûrûség nem értelmezhetõ 1 dimenzióban.

#97
"... tehát a tér nem tud sûrûsödni."

De görbülni tud. <#nevetes1>


"A geometriai tér torzulásáról van szó, az pedig nem anyagi természetû, hogy sûrûsödni tudjon."

Ha azt el tudod képzelni, hogy a geometriai vonalak eltorzulnak, akkor azt miért nem, hogy besûrûsödnek? <#fejvakaras>

#96
Azért értelmetlen ez a sûrítés dolog, mert semmit nem jelent. Mi az, hogy sûrít? A sûrûség, mint fizikai fogalom valamilyen mennyiség TÉRfogat-egységekre vett differenciálját jelenti. A sûrûséget nem tudod értelmezni tér nélkül, tehát a tér nem tud sûrûsödni.

Azért görbül, mert matematikailag pontosan a görbüléseket leíró formalizmussal ragadható meg. A geometriai tér torzulásáról van szó, az pedig nem anyagi természetû, hogy sûrûsödni tudjon.

#95
Leszarom, hogy mit gondolsz, kinek mily világkép él a fejében.

Hogy fejeznéd ki más szóval azt, ha az egyenes nem egyezik meg az euklidészivel? Sûrûbb?

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#94
Ha visszaolvasol rájössz, hogy honnan indult ki a vita.
Megjegyeztem, hogy a gumilepedõs szemléltetés nagyon nem fedi a valóságot és sok hozzászólásból úgy tûnik, hogy sokaknak ez a gumilepedõ-vasgolyó él a világképében.

"Roger Penrose tanait ismered a kvantumgravitációról és az intelligens tervezésrõl? "

Nem.
Kellene?

#93
,,Hülyeség.
3D-ben sûrítik.
Kíváncsi lennék hogy raknál körbe egy gömböt úgy kutyatálakkal, hogy bármilyen irányból ugyanúgy érkezz meg a kutyatál felületére."

Nem értem. Két dimenzióban: van egy jpg egyenesed, és fotosoppal elkezded sûríteni valahol az egyenes mellett a teret. Nem elgörbül az egyenes? Vagy mi lenne a különbség a sûrítés és görbítés között? A tér majdminden deformációja az egyenesek ( nemlokális? ) görbüléséhez vezet, nemdebár?



,,"Prokarióta-eukarióta ugrás nem volt, ezek két párhuzamosan fejlõdött családfája a földi életnek, az eukarióta sejt szimbiózisban élõ prokarióta sejtek összessége, melyek elvesztették az önálló életképességüket. Az evolúció csak kis lépésekben tud haladni, hiszen intelligens elhatározás nincs mögötte."

Hát ez bukta."

Roger Penrose tanait ismered a kvantumgravitációról és az intelligens tervezésrõl?

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#92
"Látom hozzászoktál hogy senki sem vesz komolyan..."

Nem mintha téged komolyan lehetne venni amikor egy hozzászólásod összes mondatát cáfoltam és még csak reagálni sem tudtál.
Hiába, a tények makacs dolgok.<#nevetes1>

#91
Még sosem hallottam, hogy a téridõgörbület a (pontszerû) megfigyelõ mozgási irányától függne. Eddig mindig azt hittem, hogy az abszolult.

Ennek fényében viszont a téridõgörbület nem tartalmazhatna egyik irányba szakadásokat, míg a másikba nem. Ha én egy feketelyuk belsejében születtem volna ( ott is kifejlõdhetik élet, mert miért ne ), akkor hogyan élném meg a kötelet, amit az arrajáró ûrhajósok lógatnak befelé? Nem tudnék rajta felmászni?

Nem hiszem, hogy a téridõgörbület megfigyelõfüggése lenne a kulcs az egészhez, egyrészt mert ilyenrõl még nem hallottam, másrészt meg mert bibi lenne a kiterjedt testek esetén.

Szvsz ugyanabban a (pici) intervallumban ha a tér folytonos és összefüggõ ha az egyik irányba mutat a sebességem (befelé megyek), akkor ugyanazon a helyen folytonos és összefüggõ, ha a másikba (kifelé) megyek.

( mindamellett, hogy amit mondasz, hogy nem létezik megfelelõ irány, szakadásokat jelentene a téridõben, amikrõl szintén nem hallottam, hogy lenének az eseményhorizont közelében )

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#90
Az írás nehézség nem nagyképûségbõl fakad.
A végtelen csak belülrõl értelmezhetõ. Kezdettelenek is kell lennie,
különben nem végtelen. A gravitációs pontként értelmezhetõ fekete lyukak
perdülete és anyag befogása szerintem kizárja a téridõ modellt.

Infinitum non creata.

#89
Látom hozzászoktál hogy senki sem vesz komolyan, mert meg sem próbálod megindokolni amit kijelentettél. Az isteni kinyilatkoztatásaidat a hajunkra kenhetjük, ha csak lekezelõ nagyképûség telik tõled.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#88
1. Gondolkodom. 2. Hibás alap miatt hézagos a felépítmény.

Infinitum non creata.

#87
Hú, innen onnan, magyarul egy csomó jó könyv megjelent, Arisztotelész Metafizikája, szent Ágoston Vallomásai. Nem olvastam ki õket, mert nem értem õket annyira, de pl. dokumentumfilmekben, videókban hallottam hogy említik ezeket a dolgokat, aztán próbáltam eredeti forrásban utána nézni. Amúgy szerintem tudománytörténetben és filozófiában a kulcs a középkor, az arab tudósok és a nyugati skolasztikusok. Sajnos nagyon elhanyagolják ezt az idõszakot, és az antik kor után rögtön a reneszánszra ugranak, pedig a középkornak gazdag kultúrája és fejlett gondolkodása volt, fõleg a 10. és 14. század között. Aquinói szent Tamásnak szerint kötelezõ tananyagnak kellene lennie, az egész európai mûveltséget meghatározta.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#86
Jól hangzik, csak 1. honnan veszed, 2. mi köze a témához?

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#85
Végtelent lehetetlen teremteni.

Infinitum non creata.

#84
Az õsrobbanás elmélete egy tudományos modell, a fizikai ismereteinkkel összhangban van, megfigyelésekkel alátámasztott. Aki alaptalanul elutasítja, csak azért mert bûzlik neki hogy volt kezdete a megfigyelhetõ univerzumnak, az a mítosz hívõ.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

Oldal 1 / 3Következő →