Hogyan keletkeznek a legnagyobb fekete lyukak?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Bármilyen görbe egydimenziós, hacsak nem fraktál. Egy egyszerû módszer a kétdimenzós objektum azonosítására, hogy létezik felszíne, avagy területe (ami lehet akár végtelen nagy is).
Egy görbének (mint mondjuk a sin grafikonja) nincs területe, hanem hosszúsága. Például ki lehet számolni a szinusz hosszát 0 és 2*pi között.
Harmadik érv, hogy fizikailag értelmes mennyiségek (skalárok, vektorok, tenzorok) komponenseinek azonos mértékegységgel kell bírnia. Ez nem állna egy olyan konstrukción, ahol az elsõ komponens egy hosszúság, második meg töltés.
(mielõtt még felhozná valaki, a négydimenziós téridõ helyvektora mind hosszúságban van mérve:
Késõ volt már. Azt akartam írni, hogy az általad felvázolt tér-idõben a feketelyuktól pontosan elfelé mutató fénysugárnak ( mely akkor lenne, ha nem lenne feketelyuk ) nincs képe (ezt belátni nem rendelkezem eszközökkel a topológiát tekintve, mindenesetre sejtem, hogy így van). Vagyis a görbített tér nem lehet (?) izomorf (?) a nem görbítettel, amirõl még nem hallottam, hogy lenne téridõ szakadás az eseményhorizontnál.
A másik, amit írni akartam, (írtam is csak kissé körülményesen), hogy mi a helyzet a feketelyukba belépõ tárgyakkal, fénysugarakkal, ha kifelé nem létezik olyan irány, akkor belülrõl hogyan érzékelem és értelmezem a belépõ tárgyakat és fénysugarakat.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Én így képzelem el ezt egy tér és egy idõdimenzióban. Azaz én feltételezek egy kapcsolatot a tér-idõ görbülés és a gyorsulás, mint x'' között, teszem ezt az Einstein-féle ekvivencia tételre hivatkozva, bár nem értek hozzá.
Persze az egésszel bukom a Maxwell egyenletekkel való analógiákat, amik azt hiszem fennálnak, legalábbis a szakirodalom nagyon sokszor említi, de a konkrétumokat úgysem értem.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
,, "A sûrûség nem értelmezhetõ 1 dimenzióban."
A vonalmenti töltéssûrûség egy függvény, ami R-bõl R-be képez. Azaz az értelmezési tartománya egy egy dimenziós tér. Tehát a vonalmenti töltéssûrûség egy dimenzióban értelmezett, ellentétben azzal, amit állítottál. "
Újra átolvasva: lehet, hogy a félreértés az értelmezés mûveletének helye? Egy dimenzióban nem értelmezhetõ a függvény, ha mi is egy dimenzió keretein maradunk, mert két dimenzió kell az értelmezéshez. Ellenben ha mi sok dimenziósak vagyunk, az értelmezés mûveletét ( amely bless szerint egyenlõ lenne pusztán az adatok leolvasásával, lsd értelmezési tartomány? Kétlem ) egy dimenzióban is el tudjuk végezni, mégha utána szükségünk is lesz több dimenzióra. Ez mondjuk egy teória, nem feltételezem igazából, hogy bless az kizárólag értelmezési tartomány létét érti értelmezés mûvelete alatt.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Ha S kábelben a töltések úgy oszlanak el, hogy az egyik végétõl való x távolságban a töltéssûrûség |sin x|, akkor a töltéssûrûség ugyanannyi ,,dimenziós", mint a |sin x| függvény, nemdebár?
Nem tudom, hogy hogy van egy függvény dimenziója definiálva ( bár egy függvény meglehetõsen hasonlít egy mátrixhoz vagy egy vektorhoz, bár a pontos összvefüggéseket még nem tanultam ), de elsõ nekifutásra nem tartom valószínûnek, hogy a sinus függvény egydimenziós legyen valami definíció szerint. ( még egyszer: nem néztem utána )
A hozzászólásod többi részérõl meg lerí a rosszindulat, többekközt amit TTW is mondott, vagy az, hogy nem dobsz linket, hanem elvárod, hogy én nézzek utána, mikor még az utána nézéshez szükséges terminológiát sem ismerem.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
Te vagy a nárcisztikus.
Ha nem az lennél, nem próbálnád meg igazolni itt, ország világ elõtt magadat, hanem megírtad volna a #123 -ast privátban blessyou-nak. <#nevetes1>#nevetes1>
Csakhogy a viselkedésed önmagáért beszél. <#taps>#taps>
Most szerinted ha leállnék elmagyarázni neki a fekete-test sugárzást, mit érnék el vele? Már rég kikiáltotta magát gyõztesnek... Max azt válaszolná erre is, hogy "gondoljam át még egyszer, most nincs ideje elmagyarázni", hát ezen hangosan felröhögtem :D
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
<#vigyor2>#vigyor2>
Te inkább foglalkozzál a #80 -assal, mert azt annyira átugrottad, hogy nyikkanásnyi választ sem tudtál kipréselni magadból.<#nevetes1>#nevetes1>
Mindenesetre az látszik, hogy azóta itt ólálkodsz és lesed az alkalmat, hogy visszavághass valahol máshol.<#taps>#taps>
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
Az egyváltozós függvények szintén 2 dimenziójú ojjektumok.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
várjál, segítek:
A vonalmenti töltéssûrûség grafikonja a kétdimenziós térben ábrázolható, mivel maga egy kétdimenziós objektum.
Így jobb lesz.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Ezt írtad:
"A sûrûség nem értelmezhetõ 1 dimenzióban."
A vonalmenti töltéssûrûség egy függvény, ami R-bõl R-be képez. Azaz az értelmezési tartománya egy egy dimenziós tér. Tehát a vonalmenti töltéssûrûség egy dimenzióban értelmezett, ellentétben azzal, amit állítottál.
A vonalmenti töltéssûrûség grafikonja a kétdimenziós térben ábrázolható, mivel maga egy egydimenziós objektum. Márpedig minden R-be képezõ függvény grafikonjának ábrázolásához egyel magasabb dimenzióra van szükség, mint a független változók száma. Vonalmenti töltéssûrûség esetén a független változók száma 1, ezért lehet síkban ábrázolni.
Ugyanígy, a térbeli hõmérséklet-eloszlás sem egy négydimenziós vektormezõ, hanem egy skalármezõ, hiába a háromdimenziós téren van értelmezve.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
<#vigyor2>#vigyor2>
Bármilyen sûrûség már eleve két komponensû, "te szerencsétlen".
Nevetségessé teszed magad azzal, hogy a hozzászólásod felét személyeskedésre fordítod. Általad vélelmezett dolgokat tényként írsz le rólam. Miért nem maradsz kizárólag az érvek és bizonyítékok talaján, ha úgy gondolod, hogy neked van igazad?<#wave>#wave>
Alapvetõ fogalmakkal nem vagy tisztában, csak elolvastál néhány wikipédia-cikket, meg megnéztél néhány ismeretterjesztõ filmet a Discovery-n, aztán játszod itt a nagy észt.
A vonalmenti töltéssûrûség nem többdimenziós, ugyanis az egy skalár, ami a helykoordinátától függ. Az egy dolog, hogy a függvény grafikonját kétdimenziós térben ábrázolhatod. A grafikon pontjainak csak az egyik (a függõleges) komponense a sûrûség, te szerencsétlen.
Az egész "sûrûbb tér" eszmefuttatásod abból indul ki, hogy egy "szemléletes" példa nem írja le jól a valóságot. Elárulok egy titkot: errõl minden fizikus tud, de valamit kell rakni az ismeretterjesztõ filmekbe, hogy az embereknek legyen valami halvány fogalmuk a dologról. De szigorúan tilos továbbgondolni, hát még messzemenõ következtetéseket levonni. A tér nem úgy görbül, mint a gumilepedõ.
Jobb, ha abbahagyod ezt a sületlenséget, ideális idõ van a kiránduláshoz, inkább csináld azt, jobban is leszel, és közben sem égeted itt magad. Mi pedig megpróbáljuk elfelejteni a vergõdésed, és nem beszélünk többet róla.
Van ez a jó kis szemléletes példa a gumiszõnyeg meg a vasgolyó viselkedésével.
Csakhogy ez a példa szemléletes ugyan, de csak síkra.
Mert térre ezt nem lehet szemléltetni ilyen jól.
De, ha eltudod képzelni, hogy ez a horpadt sík az összes, a gömb alakú tömegen átmenõ síkra érvényes, akkor nyert ügyed van.
Mi lesz a végeredmény?
A testhez közeledve sûrûsödik be a tér.
Mondjuk ha mindenképpen le akarnám rajzolni, akkor úgy nézne ki a térsûrûség eloszlás, mint a hidrogén atom, a proton körül az elektron megtalálásának valószínûsége.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Dimenziószám.
Amúgy, nem tudom mit csócsálod még a témát.
Szerintem már te is beláttad már, hogy a gravitációt okozó tömeg sûríti maga körül a teret.
Hívhatod görbülésnek is, csak az kevesebb dimenzió.<#wink>#wink>
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
az egyenesek görbébbek lesznek, a négyzetek, sõt, a kóckák is. Ha a kócka görbül, akkor a tér micsinál?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Ezt azért mondom mert látok még lehetõséget a szõrszálhasogatásra.
Pl, hogy "milyenek a suru terben az egyenesek? csak nem gorbek?"
kérdésedre a helyes válasz az, hogy egyenesek.
Úgy beszéltél a sûrûbb térrõl, mint amiben egyet értünk:
"hat akkor milyenek a suru terben az egyenesek? csak nem gorbek?"
Ennek szólt a csodálkozás.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Nocsak, már van "sûrû tér"?<#ijedt>#ijedt>
Szerintem is vicces, ekkora bukta, és még röhögsz is....<#nevetes1>#nevetes1>
A vonal menti töltéssûrûségnek két dimenziója van.
Az egyik a vonal adott pontjának koordinátája, a másik meg ahhoz a ponthoz tartozó töltésérték.<#wave>#wave>
Asszem felesleges is veled tovább vitatkoznom, ha ennyire le vagy tévedve a világban. Ingyenes oktatás csak 16 éves korig jár.
És mi a helyzet a vonalmenti töltéssûrûséggel? :D
"Ha azt el tudod képzelni, hogy a geometriai vonalak eltorzulnak, akkor azt miért nem, hogy besûrûsödnek?"
Egyáltalán nem arról van szó, hogy mit tudunk elképzelni. A matematikában ez nem szempont.
"De görbülni tud"
Persze, ezt már Gauss is kiszámolta, mindenki tudja, aki tanul differenciálgeometriát.
Az egész egy geometriai probléma, ezért geometriai eszközökkel vizsgáljuk. Matematikailag a probléma ugyanúgy kezelendõ, mint egy görbülõ felszín matematikája, csak magasabb dimenzióban és más metrikával.
Szóval, felõlem mondhatjuk, hogy sûrûbb, de ezzel egy tapodtat sem jutunk közelebb bárminek a megértéséhez.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Az egyenes 1 dimenziós.
A sûrûség nem értelmezhetõ 1 dimenzióban.
De görbülni tud. <#nevetes1>#nevetes1>
"A geometriai tér torzulásáról van szó, az pedig nem anyagi természetû, hogy sûrûsödni tudjon."
Ha azt el tudod képzelni, hogy a geometriai vonalak eltorzulnak, akkor azt miért nem, hogy besûrûsödnek? <#fejvakaras>#fejvakaras>
Azért görbül, mert matematikailag pontosan a görbüléseket leíró formalizmussal ragadható meg. A geometriai tér torzulásáról van szó, az pedig nem anyagi természetû, hogy sûrûsödni tudjon.
Hogy fejeznéd ki más szóval azt, ha az egyenes nem egyezik meg az euklidészivel? Sûrûbb?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Megjegyeztem, hogy a gumilepedõs szemléltetés nagyon nem fedi a valóságot és sok hozzászólásból úgy tûnik, hogy sokaknak ez a gumilepedõ-vasgolyó él a világképében.
"Roger Penrose tanait ismered a kvantumgravitációról és az intelligens tervezésrõl? "
Nem.
Kellene?
3D-ben sûrítik.
Kíváncsi lennék hogy raknál körbe egy gömböt úgy kutyatálakkal, hogy bármilyen irányból ugyanúgy érkezz meg a kutyatál felületére."
Nem értem. Két dimenzióban: van egy jpg egyenesed, és fotosoppal elkezded sûríteni valahol az egyenes mellett a teret. Nem elgörbül az egyenes? Vagy mi lenne a különbség a sûrítés és görbítés között? A tér majdminden deformációja az egyenesek ( nemlokális? ) görbüléséhez vezet, nemdebár?
,,"Prokarióta-eukarióta ugrás nem volt, ezek két párhuzamosan fejlõdött családfája a földi életnek, az eukarióta sejt szimbiózisban élõ prokarióta sejtek összessége, melyek elvesztették az önálló életképességüket. Az evolúció csak kis lépésekben tud haladni, hiszen intelligens elhatározás nincs mögötte."
Hát ez bukta."
Roger Penrose tanait ismered a kvantumgravitációról és az intelligens tervezésrõl?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Nem mintha téged komolyan lehetne venni amikor egy hozzászólásod összes mondatát cáfoltam és még csak reagálni sem tudtál.
Hiába, a tények makacs dolgok.<#nevetes1>#nevetes1>
Ennek fényében viszont a téridõgörbület nem tartalmazhatna egyik irányba szakadásokat, míg a másikba nem. Ha én egy feketelyuk belsejében születtem volna ( ott is kifejlõdhetik élet, mert miért ne ), akkor hogyan élném meg a kötelet, amit az arrajáró ûrhajósok lógatnak befelé? Nem tudnék rajta felmászni?
Nem hiszem, hogy a téridõgörbület megfigyelõfüggése lenne a kulcs az egészhez, egyrészt mert ilyenrõl még nem hallottam, másrészt meg mert bibi lenne a kiterjedt testek esetén.
Szvsz ugyanabban a (pici) intervallumban ha a tér folytonos és összefüggõ ha az egyik irányba mutat a sebességem (befelé megyek), akkor ugyanazon a helyen folytonos és összefüggõ, ha a másikba (kifelé) megyek.
( mindamellett, hogy amit mondasz, hogy nem létezik megfelelõ irány, szakadásokat jelentene a téridõben, amikrõl szintén nem hallottam, hogy lenének az eseményhorizont közelében )
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
A végtelen csak belülrõl értelmezhetõ. Kezdettelenek is kell lennie,
különben nem végtelen. A gravitációs pontként értelmezhetõ fekete lyukak
perdülete és anyag befogása szerintem kizárja a téridõ modellt.
Infinitum non creata.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
Infinitum non creata.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
Infinitum non creata.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity