90
  • qetuol
    #10
    "Elméletileg a világegyetem 85 százaléka sötét anyagból áll. "

    biztos nem... a sötét anyag 23%
  • HisF8
    #9
    Sajnos már megint valaki hozzászólási kényszerben szenved, ráadásul nem is ért a témához, ezért hamis információt terjeszt...

    Az egyszálú DNS természetesen nem RNS, hanem simán egyszálú DNS (elérhető például melegítés hatására az egyszálú forma). A DNS és az RNS között az elsődleges különbség a polimer gerincét alkotó ribózok kettes szénatomján meglévő (RNS), vagy meg nem lévő (DNS) hidroxilcsoport - innen van a név is (2)-dezoxi-ribonukleinsav; a D a dezoxiból jön, és simán ribonukleinsav az RNS-re. Ezen kívül az RNS-ben uracil van a timin helyén (de mivel igazából RNS-ben nem csak ez a bázis különbözhet, hanem jóval "egzotikusabb" bázisok is előfordulnak, főleg t-RNS-ben, ezért ez is csak elnagyolás).

    Meg kell még említeni a cDNS-t, ami nem más, mint RNS-ről reverz transzkriptázzal készített DNS. Mivel (nyilvánvaló okokból) nincs meg a komplementer szál, azért egyszálú formában van csak jelen a mintában (egészen biztos, hogy a cikkben említett megoldás is cDNS-t használ - és azért nem RNS-t, mert az a meglévő hidroxilcsoportja miatt mindenféle mellékreakciókat kezdhetne, pont emiatt nem is lenne stabil). Itt elsődleges szempont, hogy a DNS szálak szépen elváljanak, ezért valószínűleg olyan szekvenciákat használnak, ahol nagyon rosszul alakulnak ki W-C bázispárosodások, így pedig elkerülhető a cDNS önmagával, vagy másik társaival való felcsavarodása - kézenfekvő megoldás, mondjuk poly-A, vagy a másik három Poly-x szekvencia, hiszen a törés helye még így is beazonosítható, viszont a szálak elválása maximális, bár mivel a DNS fóliára van felvíve, ezért amúgy sem állna össze, szóval lehet akár más szekvenciákat is használni, simán oldatban ez egy biztos módszer a maximális elválásra.
  • Vers
    #8
    sotet anyag mi ? :XD a fejekben van irdatlan sotetseg, nem az univerzumban
  • Tetsuo
    #7
    Gondolom ezek a detektorok felismernek egy iont. Masreszt az alfa-reszecske nem keletkezik mindenhol ill. hamar elnyelodik es komoly nyomot hagy.
  • Tetsuo
    #6
    Az egyszalu DNS, az RNS.
  • drfaust
    #5
    És honnan fogják megtudni, hogy nem egy másik nagy energiájú részecske szakította meg a DNS szálakat, mondjuk egy alfa részecske?
  • topitopi
    #4
    Engem ez igazán csak akkor érdekel ha gyakorlati haszna is lesz. Például megoldanák, hogy a sötét anyagot "közegként" felhasználva lehetne űr utazni. Értem ezalatt, hogy most csak rakétameghajtással lehet egy űrhajónak sebességet adni. Hiába töltjük fel az aksiját napenergiával ha nincs üzemanyaga amit kitoljon magából akkor nem megy sehova. A jó az lenne, ha lenne az űrhajónak egy "sötét anyag evezője vagy mi" és akkor azt mozgatva lehetne "úszni" az űrben. Nahh az jó lenne. (vagy hasonlóan és nem pont így, csak ez jutott eszembe.)
  • blessyou
    #3
    Ha kötéseket szakít fel, akkor energiát veszít, vagyis elvileg az energiaviszonyokról nyerhetünk valami infót... asszem.
  • Sir Ny
    #2
    Tyű.
  • NEXUS6
    #1
    Jó ötlet. Csak éppen azon kívül, hogy elszabigálja a déeneseket mit lehet róla megtudni?

    Valszeg elektromágneses térre, tök érzéketlenek, az erős/gyenge kölcsönhatás is hidegen hagyja őket, hiszen akkor már láttuk volna őket a jelenlegi detektorokkal is.