DNS szálakkal bogoznák ki a sötét anyag rejtélyét

majdnem

az anyag amit latunk nem ugy viselkedig ahogy az altrel josolja. te ezt minek nevezned?

az egy majdnem idezet toled ( vagolap hijan) csillagcsoportulasok forgasi gorbejenek forgasi kulonbsege az anyag. ezt te irtad. komoly

Mi görbe?

A szövegértés megy, bár a handzsázásod, meg az olyan kamu szöveg, hogy az áltret foltozzák a sötét anyaggal (WTF?) az tényleg nehezen emészthetõ. A nagyképûség szerintem az amit te csinálsz. Az eddig is világos, volt, hogy fogalmad sincs mi fán terem amirõl beszélsz, nem szükséges leírnod és szövegértésre panaszkodni. Ennyi.

ma sem megy neked a szovegertelmezes ( igazabol nekem se, el nem tudom kepzelni hogyan lehet a "gorbe mert es eszlelt kulonbsege" anyag. de olyan nagykepu es meggyozo vagy biztos igazad van )

"( szvsz az optikában lesz a bibi, a fény máshogy viselkedik nagy távokon, mint kicsiken, a tágulás csak látszólagos. Nem kell leugatni, bibi biztos hogy van, az hogy hol lesz saját vélemény )"

Nem az nevekbõl, elnevezésekbõl kellene fizikát, csillagászatot megérteni. Kicsit macerás lett volna olyan nevet adni neki, hogy "galaxisok, gömbhalmazok, és csillagcsoportosulások forgási görbéjének a mért, és észlelt különbsége", ehelyett sötét anyag nevet adtak neki. Kár, hogy ennél többet nem tudsz róla... És igen, az is sötét anyag és kutatás tárgya, hogy a gravitáció, fény viselkedni-e másképpen nagy távolságokon! Ha ez utóbbi igaz, az sem mérési hiba, hanem egy új, forradalmi ismeret.

Beszélsz zöldségeket, pedig azt hittem értelmesebb fajta vagy. Csalódtam. 😞 A sötét anyag NEM kell, a sötét anyag a egy mérhetõ tömegtöbblet, ami a csillagok, galaxisok sebbeségeloszálsából adódott. Azóta már az árapályerõbõl is kimutatható, mérhetõ. A gravitációs kölcsönhatáson kívül, más köleshatásban nem vesz részt, ilyen például a neutrínó is. Azért sötét, vagy láthatatlan mert az em spektrumban nem (vagy csak nehezen?) észlehetõ. Ami csillagászatban nem szokatlan, és nem is elõször fordul elõ, pl: molekuláris hidrogén, UIR bands, stb. Ez egyszerû (tényleg) asztrofizika, spektroszkópiai probléma és nem kozmológia, persze a kozmológiában is megjelent (meg a részecskefizikában, de az meg egy másik történet), mivel a kozmológia ugye a világegyetemmel foglakozik ezért ez nem csoda... De elõbb volt a mérés (Fritz Zwicky), mint bármiféle magyarázat, arra, hogy mit is mérünk. Ja ez sem újdonság, pl.: kvazárok esetében is elõbb volt az észlelés és utána a magyarázat. Kérdés van még?

A téridõ tudomásom szerint egy 4 dimenziós koordinátarendszer, amit metrikus tenzorokkal lehet leírni. Rugalmasságot a fizikában másra használjuk, persze kértem forrást, erre vonatkozólag, eddig nem érkezett egy sem.

a tér szerkezetének végtelen rugalmassága nagyjából a téridõt alkotó anyag kvantáltsága problémakör.

Az áltrelben a téridõ homogén és teljesen rugalmas ( deformálható ). Ezzel szemben a gravitációs mérések a planck skálán kicsi léptekben teljesen eltérnek az áltrel által mondottaktól ( fixme ), azaz a téridõt diszkrét részecskék alkosság. Pld.: Higgs bozon. Az áltrel persze nem csak a pici, de a nagy felé is problémákba ütközik, az egyenleteibõl levezethetõk, hogy mindenképp létezett minimum 1 szingularitás.

Mindamellett, hogy az univerzum tágulásának is ellenmond, erre kell a sötét anyag.

Nem biztos, hogy az áltrelt kéne foltozgatni láthatatlan anyagok bevezetésével.

( szvsz az optikában lesz a bibi, a fény máshogy viselkedik nagy távokon, mint kicsiken, a tágulás csak látszólagos. Nem kell leugatni, bibi biztos hogy van, az hogy hol lesz saját vélemény )

Verset meg nem bbántani, mert meggyûlik a bajod.

A sötét anyag kutatása nem egy irányba történik, így olyanokat állítani, hogy rengeteg alternatív elmélet van félrevezetõ. Nincs nem alternatív elmélet. A "tér szerkezetének végtelen rugallmasságát" honnan szedted? Ha nem a te fejedbõl pattant ki, esetleg valami forrást plese! A gravitációs hullámok vizsgálata közvetett módon érzékelhetõ, közvetlen méréssel meg 30 éve próbálkoznak. Nem tudom honnan veszed, hogy felgyûlik? (Igazság szerint értelmetlen ez a mondatod is). Valamiért az az érzésem, hogy irodalmi megjelölés, publikáció helyett halandzsa lesz a válasz. Ne legyen igazam!

Látom Vers jól le lett húzva... Pedig a sötét anyag elmélettel rengeteg probléma van, miközben vannak más alternatív elméletek is. A jelenlegi modell ugyanis a tér szerkezetének végtelen rugalmasságával számol, márpedig a fizikában a végtelen finoman szólva sem jellemzõ érték.
Ha viszont ez az érték nem végtelen, úgy már vizsgálni kell, hogy meddig is terjednek a gravitációs hullámok, miképp is viselkednek, hol gyûlnek fel, interferálódnak, stb... És akkor semmi szükség sötét anyagra, mert az lehet, hogy valóban csak néhány képzeletszegény ember fejében létezik...

az egyszalu DNS az egyszalu dezoxiribonukleinsav polimer, mig az RNS az ribonukleinsav polimer.
Legalabb egy kerdojelet tegyel ki, ha nem vagy otthon a temaban.

Kit erdekel, hogy teged mi erdekel?

"Hiába töltjük fel az aksiját napenergiával ha nincs üzemanyaga amit kitoljon magából akkor nem megy sehova."

Elvileg ha kiraknak egy jo nagy reflektort a hatuljara es bekapcsoljak, akkor a feny (fotonok) nyomasa is kepes elore hajtani, csak nem tul nagy erovel. De mar a napelemek toltese kozben is hajtotta a fenyforrassal ellentetes iranyba a feny, egyfajta napvitorlakent hasznalva a napelem tablakat.

Viszont az urben eleg sok hagyomanyos reszecske talalhato es ezek egy resze begyujtheto sima magneses csapdaval. Ezeket plazma allapotba hozva, felgyorsitva es hatul kifujva lehet elore haladni. A Bussard fele hajtomu pont ezt az elvet koveti.

"Ha jól értem, akkor a cikkben a sötét anyag csak ürügy."

Szerintem nem jól érted.
A cél a sötét anyag detektálása, létezésének bizonyítása azáltal, hogy a sötét anyag részecskék irányát is megpróbálják meghatározni. Mert, ha ez független a napszél irányától, akkor nyilván a kozmoszból jön.

Mielõtt még virtuálisan keresztre feszítenétek egymást...

A sötét anyag - sötét energia tipikus "Vagy a leves görbe, vagy a tányér nem egyenes" probléma. Kísérleti tény, hogy a világ nagy (galaktikus) léptékben nem mûködhet úgy ahogy most ismerjük (a közvetlenül bizonyított kölcsönhatásokkal és részecskékkel).

Ez egy paradoxon, amit fel kell oldani:
1) Hibásak a kísérletek - ez a legkevésbé valószínûbb, mert rendszeresen ellenõrzik õket
2) Hibásak az elméleteink, és itt most ne a néhány ember által vitatott relativitás és kvantum elméletrõl van szó, hanem a hagyományos tömegvonzásról. Tény viszont, hogy a földön semmi olyan hatást nem találtunk ami erre utalna. Persze mi nem is tudunk kísérletezni kozmikus távolságokon, tehát ez nem perdöntõ, de azért mégis elgondolkoztató, hogy valami hatás miért kizárólag csak nagy távolságokban lenne észlelhetõ. Ez az ág éppen ezért kevésbé kutatott, de! kutatott.
3) Minden úgy mûködik mint itt a földön, de nem látunk mindent. Vannak az univerzumban olyan dolgok amiket most még nem tudunk detektálni, és ezek okozzák az anomáliákat. Mivel mind a két irányban vannak eltérések a nem érzékelt részét a világnak is két részre bontjuk. Az a rész ami megnöveli az összetartó erõt, az a sötét anyag, az ami csökkenti az a sötét energia. Ez az amit jelenleg a tudomány preferál.

(4) Ezeknek bármely lineáris kombinációja, de ezt inkább ...)

A sötét anyag/energia léte tehát nincs bizonyítva, ez egy nyitott kérdés. A tudományos világ se tört pálcát még felette, és minden lehetõséget vizsgál. Csak azért gondolkodnak ebben az irányban, mert ez a leglogikusabb. Az logikus, hogy van olyan dolog tõlünk távol amit nem ismerünk. Az viszont nem logikus, hogy a fizika a földön nem úgy viselkedik mint tõlünk fényévekkel távolabb.

Igazad volt, tényleg az.

Ezt magadtól találtad ki, vagy valamelyik álmodozó szélhámost idézted?

Az ábrát remélem nem bizonyítéknak szántad!

Ácsi, a Pionere-anomáliánál sem tévedtek, egy létezõ hatás amit szonda hõsugárzása okoz. Ugyanígy sok minden lehet, de nem tévedés - akkor sem tévedés ha nincs sötét anyag, mert akkor a gravitáció hatása nagy távolságok csökken.

Most itt konkrétan egy detektort akarnak csinálni ami kimutatja, hogy létezik sötét energia vagy anyag és te már konkrétan kijelented, hogy a galaxis 90%-át ez alkotja?! Kicsit elõre szaladtál. A számításokkal lehet ám nagyokat tévedni, jó példa erre a Pioneer-anomália amit természetesen a sötét energia vagy anyaggal akarnak megmagyarázni. Persze az senkinek nem jut eszébe, hogy esetleg gond van a doppler effektussal.

Ha jól értem, akkor a cikkben a sötét anyag csak ürügy. Itt valójában egy újabb alapelvû részecskedetektort ötletelt ki valaki, amely talán érzékenyebb lehetne (a feltaláló reményei szerint) mint a korábbiak.

Esetleg, pár eV energia tájékán ez elképzelhetõ.
Esetleg olcsóbb is lehet.

A sötét anyag belekeverése szerintem inkább zavaró.

Ne etesd. Vigyázz troll.

A cikkben mellékelt illusztráció éppen ezt ábrázolja.

Már a galaxisok csillagainak sebességeloszlása bizonyítja a létét, s meg is lehet becsülni általa a mennyiségét. Pl. a Tejútrendszer tömegének kb 90 %-át adja, aminek nagy része a galaxist körülvevõ sötét halóban található, és 1/r^2-es sûrûségeloszlást mutat.

Thx.

Sry. Azt hittem, hogy az. Tevedtem.
Ez erdekes. Nehany konyvet ujraolvashatok, teljesen mas ertelme lesz. 😊

Elméletileg? Maximum egyes idióták hasraütéses tippelgetései alapján. Még a létezése sincs bizonyítva, akkor az arányára hogyan lehetne bármilyen érték helyes?

Az egyszálú DNS az nem RNS. Még csak nem is ugyanabból épül fel.

Ja-ja... cikkíró csúnyán keveri a sötét anyagot, a sötét energiával.

Hát azért ezt még nem ártana finomítani, bár lehet hogy csak nem elég részletes a leírás.
Nem értem hogy akarják megcsinálni a detektort ha az az elv hogy a sötét anyag mindenhol ott van. Ha úgy lenne akkor már készítés közbe szétesnének a szálak, sõt talán, nem is lehetne élet emiatt, de az a minimum hogy aranygyûrût húzni necces dolog lenne.

Azt tudja esetleg valaki hogy a sötét anyagot mi okból szokás ilyen éterszerûnek emlegetni?
Azt tudom hogy valami Hubble megfigyelés miatt, de mi volt az esemény pontosan?
Miért zárták ki a sötét anyag csillagok meg hasonlók létezését?

"Elméletileg a világegyetem 85 százaléka sötét anyagból áll. "

biztos nem... a sötét anyag 23%

Sajnos már megint valaki hozzászólási kényszerben szenved, ráadásul nem is ért a témához, ezért hamis információt terjeszt...

Az egyszálú DNS természetesen nem RNS, hanem simán egyszálú DNS (elérhetõ például melegítés hatására az egyszálú forma). A DNS és az RNS között az elsõdleges különbség a polimer gerincét alkotó ribózok kettes szénatomján meglévõ (RNS), vagy meg nem lévõ (DNS) hidroxilcsoport - innen van a név is (2)-dezoxi-ribonukleinsav; a D a dezoxiból jön, és simán ribonukleinsav az RNS-re. Ezen kívül az RNS-ben uracil van a timin helyén (de mivel igazából RNS-ben nem csak ez a bázis különbözhet, hanem jóval "egzotikusabb" bázisok is elõfordulnak, fõleg t-RNS-ben, ezért ez is csak elnagyolás).

Meg kell még említeni a cDNS-t, ami nem más, mint RNS-rõl reverz transzkriptázzal készített DNS. Mivel (nyilvánvaló okokból) nincs meg a komplementer szál, azért egyszálú formában van csak jelen a mintában (egészen biztos, hogy a cikkben említett megoldás is cDNS-t használ - és azért nem RNS-t, mert az a meglévõ hidroxilcsoportja miatt mindenféle mellékreakciókat kezdhetne, pont emiatt nem is lenne stabil). Itt elsõdleges szempont, hogy a DNS szálak szépen elváljanak, ezért valószínûleg olyan szekvenciákat használnak, ahol nagyon rosszul alakulnak ki W-C bázispárosodások, így pedig elkerülhetõ a cDNS önmagával, vagy másik társaival való felcsavarodása - kézenfekvõ megoldás, mondjuk poly-A, vagy a másik három Poly-x szekvencia, hiszen a törés helye még így is beazonosítható, viszont a szálak elválása maximális, bár mivel a DNS fóliára van felvíve, ezért amúgy sem állna össze, szóval lehet akár más szekvenciákat is használni, simán oldatban ez egy biztos módszer a maximális elválásra.

sotet anyag mi ? :XD a fejekben van irdatlan sotetseg, nem az univerzumban

Gondolom ezek a detektorok felismernek egy iont. Masreszt az alfa-reszecske nem keletkezik mindenhol ill. hamar elnyelodik es komoly nyomot hagy.

Az egyszalu DNS, az RNS.

És honnan fogják megtudni, hogy nem egy másik nagy energiájú részecske szakította meg a DNS szálakat, mondjuk egy alfa részecske?

Engem ez igazán csak akkor érdekel ha gyakorlati haszna is lesz. Például megoldanák, hogy a sötét anyagot "közegként" felhasználva lehetne ûr utazni. Értem ezalatt, hogy most csak rakétameghajtással lehet egy ûrhajónak sebességet adni. Hiába töltjük fel az aksiját napenergiával ha nincs üzemanyaga amit kitoljon magából akkor nem megy sehova. A jó az lenne, ha lenne az ûrhajónak egy "sötét anyag evezõje vagy mi" és akkor azt mozgatva lehetne "úszni" az ûrben. Nahh az jó lenne. (vagy hasonlóan és nem pont így, csak ez jutott eszembe.)

Ha kötéseket szakít fel, akkor energiát veszít, vagyis elvileg az energiaviszonyokról nyerhetünk valami infót... asszem.

Tyû.

Jó ötlet. Csak éppen azon kívül, hogy elszabigálja a déeneseket mit lehet róla megtudni?

Valszeg elektromágneses térre, tök érzéketlenek, az erõs/gyenge kölcsönhatás is hidegen hagyja õket, hiszen akkor már láttuk volna õket a jelenlegi detektorokkal is.