90
-
errorista #50 ,,2006-ban szupernóvák segítségével pontosították a tágulást és kiderült, hogy a világegyetem gyorsulva tágul."
nem 2006-ban derült ki, hogy gyorsulva tágul. 1929-ben ( vagy a körül ) Hubble már megmondta, hogy gyerekek, minél messzebb van valami, annál jobban megy elfelé
Nem baj, 6 vagy 80 évvel ezelőtt volt, olyan mindegy -.- -
errorista #49 szerintem meg nem kutyulok. Kérdés van? -
Irasidus #48 Azt hiszem már értem.
Einstein a kozmológiai állandót vezette be, de elvette az egyeltek instabilitás miatt. 2006-ban szupernóvák segítségével pontosították a tágulást és kiderült, hogy a világegyetem gyorsulva tágul. Ez a sötét energia. A kozmológiai állandó címért jelölt _lehet_ a sötét energia, ez még nem tisztázott. Viszont ha a sötét energia mégsem a kozmológiai állandó, hanem valami más (pl: kvintesszencia, stb.), akkor is van egy mért értékünk, ami a gyorsulva tágulásért felelős. Szóval ha jól értem, te három dolgot kutyultál össze, a sötét anyagot, a sötét energiát, és a kozmológiai állandót. Kérdés van? -
errorista #47 az meg hogy felelet helyett a kerdest szapulod nem azert van mert ... hanem
mindenre legjobb tudasom szerint felelek -
errorista #46 pf. azt irtad az anyag ket gorbe kozti kulonbseg. mondom mindegy -
Irasidus #45 Az a sötét energia. A sötét (nyelvtani) jelző kívül semmi közük egymáshoz. -
Irasidus #44 Az, hogy egy nyílt levelező típusú fórumban ilyen kérdést teszel fel, kicsit sem átlátszó. Gondolom, nem csak a vágólap hiányzik a gépeden, hanem a görgető is... Ha megvannak a kérdések, akkor válaszolhatsz rá tétlesen. Amúgy eddig csak halandzsáztál, hova figyelsz, mert eddig csak erről beszéltem?! Nem írtam, hogy az anyag görbe, ne hazudj - tudod visszakereshető. ;)
Visszavonom amit az előbb írtam, az értelmes vitasítusról, csak trollkoddsz. Kár. Tényleg. :( -
errorista #43 szerk:mindeddig aszittem a sotet anyag ami magyarazza a (gyorsulva?) tagulasat a vilagegyetemnek. mindegy
-
errorista #42 mire kersz szakirodalmat? mit mondtam en, ami ne lenne helyes?
( meg mindig te irtad hogy az anyag gorbe es nem en. tudom en mit akartal irni de legalabb ne kend ram ) -
Irasidus #41 Tényleg nem vagy képben, de legalább értelmesebb hangra váltottál; kérdezel meg válaszolsz. Ezt díjazom. A forgási görbe egy diagram görbe, amin felmérjük a különböző sugarakhoz tartozó mért keringési sebességet, a vonal meg azért görbe mert a galaxis forog. Ennek nem az áltrelhet hanem Keplerhez van köze. Szóval nem a tér, nem az "anyag" görbe.
![]()
A középponttól r távolságra egy kör alakú Kepler-pálya sebessége így néz ki egy galaxisban:
v = (√ GM(r))/ r
Remélem ezek után belátod az áltrelt nem támogatták meg a sötét anyaggal, persze ha tovább akarod folytatni akkor kénytelen leszek kérni erre vonatkozólag szakirodalmat, számítást ahol igazolod is amit mondasz. De felesleges, mindketten tudjuk blöfföltél. Lépjünk tovább, kérdés van még? -
errorista #40 majdnem -
errorista #39 az anyag amit latunk nem ugy viselkedig ahogy az altrel josolja. te ezt minek nevezned? -
errorista #38 az egy majdnem idezet toled ( vagolap hijan) csillagcsoportulasok forgasi gorbejenek forgasi kulonbsege az anyag. ezt te irtad. komoly -
Irasidus #37 Mi görbe?
A szövegértés megy, bár a handzsázásod, meg az olyan kamu szöveg, hogy az áltret foltozzák a sötét anyaggal (WTF?) az tényleg nehezen emészthető. A nagyképűség szerintem az amit te csinálsz. Az eddig is világos, volt, hogy fogalmad sincs mi fán terem amiről beszélsz, nem szükséges leírnod és szövegértésre panaszkodni. Ennyi. -
errorista #36 ma sem megy neked a szovegertelmezes ( igazabol nekem se, el nem tudom kepzelni hogyan lehet a "gorbe mert es eszlelt kulonbsege" anyag. de olyan nagykepu es meggyozo vagy biztos igazad van ) -
Irasidus #35 "( szvsz az optikában lesz a bibi, a fény máshogy viselkedik nagy távokon, mint kicsiken, a tágulás csak látszólagos. Nem kell leugatni, bibi biztos hogy van, az hogy hol lesz saját vélemény )"
Nem az nevekből, elnevezésekből kellene fizikát, csillagászatot megérteni. Kicsit macerás lett volna olyan nevet adni neki, hogy "galaxisok, gömbhalmazok, és csillagcsoportosulások forgási görbéjének a mért, és észlelt különbsége", ehelyett sötét anyag nevet adtak neki. Kár, hogy ennél többet nem tudsz róla... És igen, az is sötét anyag és kutatás tárgya, hogy a gravitáció, fény viselkedni-e másképpen nagy távolságokon! Ha ez utóbbi igaz, az sem mérési hiba, hanem egy új, forradalmi ismeret. -
Irasidus #34 Beszélsz zöldségeket, pedig azt hittem értelmesebb fajta vagy. Csalódtam. :( A sötét anyag NEM kell, a sötét anyag a egy mérhető tömegtöbblet, ami a csillagok, galaxisok sebbeségeloszálsából adódott. Azóta már az árapályerőből is kimutatható, mérhető. A gravitációs kölcsönhatáson kívül, más köleshatásban nem vesz részt, ilyen például a neutrínó is. Azért sötét, vagy láthatatlan mert az em spektrumban nem (vagy csak nehezen?) észlehető. Ami csillagászatban nem szokatlan, és nem is először fordul elő, pl: molekuláris hidrogén, UIR bands, stb. Ez egyszerű (tényleg) asztrofizika, spektroszkópiai probléma és nem kozmológia, persze a kozmológiában is megjelent (meg a részecskefizikában, de az meg egy másik történet), mivel a kozmológia ugye a világegyetemmel foglakozik ezért ez nem csoda... De előbb volt a mérés (Fritz Zwicky), mint bármiféle magyarázat, arra, hogy mit is mérünk. Ja ez sem újdonság, pl.: kvazárok esetében is előbb volt az észlelés és utána a magyarázat. Kérdés van még?
A téridő tudomásom szerint egy 4 dimenziós koordinátarendszer, amit metrikus tenzorokkal lehet leírni. Rugalmasságot a fizikában másra használjuk, persze kértem forrást, erre vonatkozólag, eddig nem érkezett egy sem. -
errorista #33 a tér szerkezetének végtelen rugalmassága nagyjából a téridőt alkotó anyag kvantáltsága problémakör.
Az áltrelben a téridő homogén és teljesen rugalmas ( deformálható ). Ezzel szemben a gravitációs mérések a planck skálán kicsi léptekben teljesen eltérnek az áltrel által mondottaktól ( fixme ), azaz a téridőt diszkrét részecskék alkosság. Pld.: Higgs bozon. Az áltrel persze nem csak a pici, de a nagy felé is problémákba ütközik, az egyenleteiből levezethetők, hogy mindenképp létezett minimum 1 szingularitás.
Mindamellett, hogy az univerzum tágulásának is ellenmond, erre kell a sötét anyag.
Nem biztos, hogy az áltrelt kéne foltozgatni láthatatlan anyagok bevezetésével.
( szvsz az optikában lesz a bibi, a fény máshogy viselkedik nagy távokon, mint kicsiken, a tágulás csak látszólagos. Nem kell leugatni, bibi biztos hogy van, az hogy hol lesz saját vélemény )
Verset meg nem bbántani, mert meggyűlik a bajod. -
Irasidus #32 A sötét anyag kutatása nem egy irányba történik, így olyanokat állítani, hogy rengeteg alternatív elmélet van félrevezető. Nincs nem alternatív elmélet. A "tér szerkezetének végtelen rugallmasságát" honnan szedted? Ha nem a te fejedből pattant ki, esetleg valami forrást plese! A gravitációs hullámok vizsgálata közvetett módon érzékelhető, közvetlen méréssel meg 30 éve próbálkoznak. Nem tudom honnan veszed, hogy felgyűlik? (Igazság szerint értelmetlen ez a mondatod is). Valamiért az az érzésem, hogy irodalmi megjelölés, publikáció helyett halandzsa lesz a válasz. Ne legyen igazam! -
Rorgosh #31 Látom Vers jól le lett húzva... Pedig a sötét anyag elmélettel rengeteg probléma van, miközben vannak más alternatív elméletek is. A jelenlegi modell ugyanis a tér szerkezetének végtelen rugalmasságával számol, márpedig a fizikában a végtelen finoman szólva sem jellemző érték.
Ha viszont ez az érték nem végtelen, úgy már vizsgálni kell, hogy meddig is terjednek a gravitációs hullámok, miképp is viselkednek, hol gyűlnek fel, interferálódnak, stb... És akkor semmi szükség sötét anyagra, mert az lehet, hogy valóban csak néhány képzeletszegény ember fejében létezik... -
vumbi #30 az egyszalu DNS az egyszalu dezoxiribonukleinsav polimer, mig az RNS az ribonukleinsav polimer.
Legalabb egy kerdojelet tegyel ki, ha nem vagy otthon a temaban. -
vumbi #29 Kit erdekel, hogy teged mi erdekel? -
kvp #28 "Hiába töltjük fel az aksiját napenergiával ha nincs üzemanyaga amit kitoljon magából akkor nem megy sehova."
Elvileg ha kiraknak egy jo nagy reflektort a hatuljara es bekapcsoljak, akkor a feny (fotonok) nyomasa is kepes elore hajtani, csak nem tul nagy erovel. De mar a napelemek toltese kozben is hajtotta a fenyforrassal ellentetes iranyba a feny, egyfajta napvitorlakent hasznalva a napelem tablakat.
Viszont az urben eleg sok hagyomanyos reszecske talalhato es ezek egy resze begyujtheto sima magneses csapdaval. Ezeket plazma allapotba hozva, felgyorsitva es hatul kifujva lehet elore haladni. A Bussard fele hajtomu pont ezt az elvet koveti. -
Tau Tang Wou #27 "Ha jól értem, akkor a cikkben a sötét anyag csak ürügy."
Szerintem nem jól érted.
A cél a sötét anyag detektálása, létezésének bizonyítása azáltal, hogy a sötét anyag részecskék irányát is megpróbálják meghatározni. Mert, ha ez független a napszél irányától, akkor nyilván a kozmoszból jön. -
philcsy #26 Mielőtt még virtuálisan keresztre feszítenétek egymást...
A sötét anyag - sötét energia tipikus "Vagy a leves görbe, vagy a tányér nem egyenes" probléma. Kísérleti tény, hogy a világ nagy (galaktikus) léptékben nem működhet úgy ahogy most ismerjük (a közvetlenül bizonyított kölcsönhatásokkal és részecskékkel).
Ez egy paradoxon, amit fel kell oldani:
1) Hibásak a kísérletek - ez a legkevésbé valószínűbb, mert rendszeresen ellenőrzik őket
2) Hibásak az elméleteink, és itt most ne a néhány ember által vitatott relativitás és kvantum elméletről van szó, hanem a hagyományos tömegvonzásról. Tény viszont, hogy a földön semmi olyan hatást nem találtunk ami erre utalna. Persze mi nem is tudunk kísérletezni kozmikus távolságokon, tehát ez nem perdöntő, de azért mégis elgondolkoztató, hogy valami hatás miért kizárólag csak nagy távolságokban lenne észlelhető. Ez az ág éppen ezért kevésbé kutatott, de! kutatott.
3) Minden úgy működik mint itt a földön, de nem látunk mindent. Vannak az univerzumban olyan dolgok amiket most még nem tudunk detektálni, és ezek okozzák az anomáliákat. Mivel mind a két irányban vannak eltérések a nem érzékelt részét a világnak is két részre bontjuk. Az a rész ami megnöveli az összetartó erőt, az a sötét anyag, az ami csökkenti az a sötét energia. Ez az amit jelenleg a tudomány preferál.
(4) Ezeknek bármely lineáris kombinációja, de ezt inkább ...)
A sötét anyag/energia léte tehát nincs bizonyítva, ez egy nyitott kérdés. A tudományos világ se tört pálcát még felette, és minden lehetőséget vizsgál. Csak azért gondolkodnak ebben az irányban, mert ez a leglogikusabb. Az logikus, hogy van olyan dolog tőlünk távol amit nem ismerünk. Az viszont nem logikus, hogy a fizika a földön nem úgy viselkedik mint tőlünk fényévekkel távolabb.
-
blessyou #25 Igazad volt, tényleg az. -
willcox #24 Ezt magadtól találtad ki, vagy valamelyik álmodozó szélhámost idézted? -
willcox #23 Az ábrát remélem nem bizonyítéknak szántad! -
Irasidus #22 Ácsi, a Pionere-anomáliánál sem tévedtek, egy létező hatás amit szonda hősugárzása okoz. Ugyanígy sok minden lehet, de nem tévedés - akkor sem tévedés ha nincs sötét anyag, mert akkor a gravitáció hatása nagy távolságok csökken. -
#21
Most itt konkrétan egy detektort akarnak csinálni ami kimutatja, hogy létezik sötét energia vagy anyag és te már konkrétan kijelented, hogy a galaxis 90%-át ez alkotja?! Kicsit előre szaladtál. A számításokkal lehet ám nagyokat tévedni, jó példa erre a Pioneer-anomália amit természetesen a sötét energia vagy anyaggal akarnak megmagyarázni. Persze az senkinek nem jut eszébe, hogy esetleg gond van a doppler effektussal. -
halgatyó #20 Ha jól értem, akkor a cikkben a sötét anyag csak ürügy. Itt valójában egy újabb alapelvű részecskedetektort ötletelt ki valaki, amely talán érzékenyebb lehetne (a feltaláló reményei szerint) mint a korábbiak.
Esetleg, pár eV energia tájékán ez elképzelhető.
Esetleg olcsóbb is lehet.
A sötét anyag belekeverése szerintem inkább zavaró. -
#19
Ne etesd. Vigyázz troll. -
blessyou #18 A cikkben mellékelt illusztráció éppen ezt ábrázolja. -
blessyou #17 Már a galaxisok csillagainak sebességeloszlása bizonyítja a létét, s meg is lehet becsülni általa a mennyiségét. Pl. a Tejútrendszer tömegének kb 90 %-át adja, aminek nagy része a galaxist körülvevő sötét halóban található, és 1/r^2-es sűrűségeloszlást mutat. -
#16
Thx. -
#15
Sry. Azt hittem, hogy az. Tevedtem.
Ez erdekes. Nehany konyvet ujraolvashatok, teljesen mas ertelme lesz. :) -
willcox #14 Elméletileg? Maximum egyes idióták hasraütéses tippelgetései alapján. Még a létezése sincs bizonyítva, akkor az arányára hogyan lehetne bármilyen érték helyes? -
karesz6 #13 Az egyszálú DNS az nem RNS. Még csak nem is ugyanabból épül fel. -
#12
Ja-ja... cikkíró csúnyán keveri a sötét anyagot, a sötét energiával. -
uwu401 #11 Hát azért ezt még nem ártana finomítani, bár lehet hogy csak nem elég részletes a leírás.
Nem értem hogy akarják megcsinálni a detektort ha az az elv hogy a sötét anyag mindenhol ott van. Ha úgy lenne akkor már készítés közbe szétesnének a szálak, sőt talán, nem is lehetne élet emiatt, de az a minimum hogy aranygyűrűt húzni necces dolog lenne.
Azt tudja esetleg valaki hogy a sötét anyagot mi okból szokás ilyen éterszerűnek emlegetni?
Azt tudom hogy valami Hubble megfigyelés miatt, de mi volt az esemény pontosan?
Miért zárták ki a sötét anyag csillagok meg hasonlók létezését?
