197
  • Drinkman
    #77
    Tudtam hogy ezzel jön valaki, de attól még a fotonnak van tömege, részecsketulajdonságai, a nyugalmi tömege meg érted... van nyugalmi állapotban foton? Látott már olyat valaki? Tegye fel a kezét!
  • gforce9
    #76
    A fotonnak nyugalmi tömege nincs. A hanghullámnak sincs tömege mégis képes erőkifejtésre. Ez azért nem ilyen egyszerű kérdés :)
  • Drinkman
    #75
    Van tömege, lendülete. fotony :)
    És létezik fénnyomás is ami a műholdakat löködi.
  • gforce9
    #74
    Engem érdekel, hogyan jutott erre. Mindenből lehet tanulni. Pls ne bagatellizáld el :) Még ha neked bagatell akkor se, olyan ritka, hogy értelmes, emberi hangnemben lehet itt beszélgetni.
  • philcsy
    #73
    Szerintem pedig mindennek az alapja a macska. A foton nem más mint alacsony energiájú macska.
  • gforce9
    #72
    Vagy máshogy fogalmazva, mi teszi a másik 3 felsorolt részecske elé a gondonatmeneted a fotont, hiszen azok is ugyanolyan alapvetőek. Csak a fotont fedezték fel először, mert ugye annak vannak a legkönyebben megfigyelhető jelei.
  • globint
    #71
    Most aztán nagyon elszomorodtam, mert azzal a 60 nanoszekundummal pont kijött volna a világegyetemre számított 9D modellem, meg a neutrínók több dimenziót átlépni képessége.
    Persze ettől még nem dőlt össze a világ, még lehet a 9D modell igaz, de ez a 60 nanoszekundum nagyon jól jött volna nekem..... :(
  • gforce9
    #70
    De pl. a magerő is vákuumban terjed. A közvetítő részecskének sincs tömege. Ez miért más a foton esetében? Csak azért mert megfigyelhetőbb, nagyobb léptékben működik?
  • mizar1
    #69
    Az elektromágneses hatás vákuumbeli terjedése miatt, valamint azért mert mindig kéznél van egy foton, valamint mert a fotonnak nincs tömege, tehát nem anyagi rendszer és mint ilyen a legegyszerűbb anyagi dolognak kell lennie.
    A tér anyag és annak a legegyszerűbb anyaginak kell lennie.
  • mizar1
    #68
    Az elfogadott modell szerint.
  • mizar1
    #67
    Így van, a húrelmélet nem nevezi meg az alapanyagot, a dimenziókat csavargatja. :-)
  • gforce9
    #66
    Hozzátenném, ilyet még a húrelmélet sem ír.
  • gforce9
    #65
    "... és szerintem a legalján az van amit fotonnak nevezünk." Dehát amit fotonnak nevezünk, annak ismerjük a hullám és részecske tulajdonságait is. És bőven vannak ennél magasabb energiaszinteken megfigyelhető részecskék. Nem értem, miért következtetsz ezek mellett arra, hogy a foton az alap.
  • philcsy
    #64
    Elb@sztam:
    A foton bozon, vagyis egész spinű részecske. Abból soha nem fogsz feles spinű részecskét (fermiont) csinálni. Hacsak nincs "félfoton". :)
    Lehet, hogy a most ismert elemi részecskét mind valamilyen más "abszolút elemi részecske" különböző megnyilvánulásai, de az az "abszolút elemi részecske" biztos nem a foton.
  • philcsy
    #63
    A foton bozon, vagyis egész spinű részecske. Abból soha nem fogsz egész spinű részecskét (fermiont) csinálni. Hacsak nincs "félfoton". :)
    Lehet, hogy a most ismert elemi részecskét mind valamilyen más "abszolút elemi részecske" különböző megnyilvánulásai, de az az "abszolút elemi részecske" biztos nem a foton.
  • mizar1
    #62
    Nyilván, minél lejjebb ásunk, annál rövidebbek a hullámhosszak, annál nagyobb energiákról van szó.
    A kvarkok alatt vagy tíz nagyságrenddel vannak az ún. "húrok".
    Tehát ha egy hidrogénatom akkora lenne mint a Naprendszer akkor egy ilyen "húr" kisebb lenne egy vírusnál.
    Ezeket a mélységeket csak következtetni lehet.
    ... és szerintem a legalján az van amit fotonnak nevezünk.
    Ez az alapanyag, ez elbomlani már nem tud, létezése tehát örök.
  • finizlik
    #61
    fuckyeah
  • gforce9
    #60
    Ez egyértelmű, hogy a részecske nem golyócska. Az atomot elhagyni a higgs bozon véleményem szerint csak az atom-részecske teljes elbomlásakod képes. Na hogy ezt miért nem látjuk, ezt az eltávozó részecskét, fogalmam sincs :) Vagy azért mert nem létezik, vagy azért mert nincsenek megfelelő detektorok és megfelelő energiaszinten működő gyorsítók az észlelésére. Úgy látszik a tudósok az utóbbi mellett törnek pálcát inkább valamiért, hogy miért, nem tudom, mert a mellette álló matekba a vesém is belefájdul :)
  • mizar1
    #59
    Persze, ezek a részecskék léteznek, illetve az ezeknek megfeleltethető frekvenciák.
    De a dolog elképzelhetetlen úgy, hogy ha egy atomot vagy részecskét elhagy egy Higgs-bozon akkor annak lenullázódik a tömege.

    Sok részecske egymásba átalakul, illetve "osztódással" más részecskékké változnak.

    Ha egy atom -(akár csak egy hidrogén atom) teljes hullámrendszerét láthatnánk elképesztően bonyolultnak látnánk.
    Nem arról van szó, hogy egy golyócska körül kering egy icipici golyócska.
    Ez is azt támasztja alá. hogy a részecskék hullámrendszerek.
  • gforce9
    #58
    elektomos=elektromágneses akart lenni... :)
  • gforce9
    #57
    Erre nem tudok mit mondani, hiszen az alábbi részecskék léte kísérletileg is igazolt tudtommal. A kölcsönhatások pedig leírhatók részecskepárok kicserélésével is. Márpedig, ha ez igaz az elektomos kölcsönhatásra, a magot összetartó erőre, akkor én nem tartom lehetetlennek, hogy ez a gravitációra - mint tömeggel rendelkező részecskék kölcsönhatására is igaz legyen. Talán a graviton és a higgs bozon nem is két külön dolog. Már ha léteznek egyátalán.
  • mizar1
    #56
    Szerintem minden részecske alapja a foton.
    De amint zárt hullámot ír le a mozgása, megjelenik a tehetetlenség mint tulajdonság. (Vagyis energiát kell befektetni ahhoz, hogy odébb told).
    Tehát ez adja ezt a tulajdonságot, nincs szükség ehhez részecskére.

  • gforce9
    #55
    "A Maxwell-által egyesített elektromágneses kölcsönhatás közvetítő részecskéjét fotonnak, az urán atommag spontán elbomlásáért is felelős gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéit W+, W-, Z0 bozonoknak, az atommag összetartásáért felelős erős kölcsönhatás közvetítő részecskéjét glüonnak nevezték el."

    Ha már ezekért a tulajdonságokért-kölcsönhatásokért felelős részecskék megvannak, akkor miért ne találhatnánk meg akár a gravitont vagy a higgs bozont? Persze ezek valószínűleg mint a többi és ahogy te is elmondod hullámként írhatóak le, de attól még megvannak a részecske megfelelőik is. Nem tudom mi az igazság egyébként, de kíváncsian várom :)
  • mizar1
    #54
    Természetesen csak valami hullámozhat, csak valaminek lehet energiája és tömege.
    Energia önmagában nem létezhet, az tulajdonsága az anyagnak.
    A fény energia terjedése valamilyen anyagi rendszertől mint forrástól.
    Gyorsulása és lassulása nincs, tehát nem részecskék röpködnek a térben, hanem maga a tér anyaga kvantált, és egy ilyen kvantált rész az amit fotonnak nevezünk.
    Természetesen az utolsó, egy anyagi rendszerrel kapcsolatba lépő fotonnak "ütése" is van, ezért a kettős természet tapasztalata.

    Minden szubatomi részecske hullám.
    Egy atom nem más mint egy bonyolult hullámrendszer, melynek összes energiája átszámolható tömeggé. Valójában tehát a kis térrészbe zárt energia az ami a tehetetlenséget, illetve a tömeget adja.
    Természetesen a mélyben ott van valami ami rezeg, ami hullámzik.
    Több meggondolásból szerintem ez a foton.
    Magyarán fotonok rezgésrendszereiből fölépíthető az a Világ amit tapasztalunk.
  • WoodrowWilson
    #53
    Az a baj ezekkel a "a mai begyepesedett tudósok elnyomják az új elméleteket" című tudománnyal kapcsolatos konteókkal, hogy a gyakorlat pont az ellenkezőjét igazolja. Amikor Higgs előjött az elméletével, az egy radikálisan új dolog volt, és nem is értettek vele egyet, mára viszont ez vált általánosan elfogadottá. Nyugodt lehetsz benne, hogy ha lesz a valóságot jobban leíró elmélet, akkor az teret fog nyerni.
  • gforce9
    #52
    De épp a részecske hullám kettősség miatt gondolják, hogy van részecske megfelelője is a tömegnek. Nem csak hullámként van jelen, ahogy a fény sem, legalábbis tudtommal jelenleg ez az elv áll a higgs bozon mögött.
  • mizar1
    #51
    Van egy modell, ami jól működik. E modell szerint valamilyen tulajdonságért mindig valamilyen részecske felel. Ezért gondolják úgy, hogy a tömeg tulajdonságot is egy részecskének kell tulajdonítani.

    Csakhogy semmilyen modell nem fedi teljesen a valóságot.

    Azt tudjuk, hogy ha két foton összekoccan akkor egy elektron és egy pozitron keletkezik, mindkettőnek tömege van.
    Ha elektron és pozitron találkozik akkor eltűnnek, és elektromágneses hullám terjed tova. (Úgy is írhatnám, hogy fotonokká válnak.

    Mi következik ebből, hogy ha két tömeg nélküli foton összekoccan, akkor két ellentétes fázisú állóhullám keletkezik (pozitron és elektron), valamint, hogy az állóhullám energiatartalma adja a tehetetlenséget (a tömeget mint tulajdonságot). Vagyis nem kell hozzá külön részecske.
    Így logikus.

    Ez egyébként megfelel az einsteini E=mc2 formulának is.
  • gforce9
    #50
    Hát miután egy huszárvágással elintézted a higgs bozon problémakört, amit hosszú évek óta kutatnak, így te, te nézted hülyének őket. :)
  • mizar1
    #49
    ...és ki nézi őket hülyének?
  • Artyy
    #48
    Ugyan már mi ez az együgyű észjárás? Ha valamiről kiderül, hogy nem létezik, vagy nem úgy van, ahogy azt eddig sejtették már ez is magában egy elért eredmény. Mert legalább biztosra kimondhatjuk, hogy ez bizony nem létezik vagy nem így van. Vagy akár ennek az ellenkezője. OMG :D
  • philcsy
    #47
    "józan ész szerint késni kellene a jelnek így lassabbnak kellene tűnnie."
    Ez attól függ, hogy a forrás vagy a detektálás helyén volt a hiba. A pontos időt ugye a GPS-től tudták meg. Ha késett a jel az azt jelenti, hogy a valóságosnál korábbi időpontot kaptak. Ha ez a forrásnál történt (CERN), akkor az van amit mondasz, ha viszont a detektálásnál, akkor pont az ellenkezője, ami a cikkben is szerepel.
  • gforce9
    #46
    Ha a magyarázat ennyire kézenfekvő, mint ahogy írod, nem is értem az a sok tudós minek keresgél. Én ugyan nme vagyok perfekt a témában, de annyi tisztelettel viseltetek, hogy nem nézem őket hülyének.
  • Szefmester
    #45
    "ha van egy feltevésem mely szerint a Föld lapos, és erre nekem több száz milliárd eruót adnak évek alatt akkor biztos lehetsz benne, hogy a Föld olyan lapos lesz amit te még nem is láttál, és majd jól megmagyarázom, hogy mindenki más azért látja geoidnak mert érzéki csalódása van."

    Rendben van bizonyítsd.. kapsz 1000Ft-ot ha bebizonyítod hogy a föld lapos. Persze ehhez kezdésnek már azt meg kell határoznod mi számít laposnak, tökéletesen sík felület? Mert ha igen akkor már itt be is buktad a dolgot, hiszen vannak lejtők és emelkedők, meg összekötő hidak (féreglyukak a 2D-s térben? XD)

    Másfelől pedig egy kis személyeskedés: Bazze.. kapcsold már be a böngésződben a helyesírás ellenőrzést, vagy ha látsz pirossal aláhúzott szavakat a kommented begépelésekor akkor azokat legalább nézd és javítsd ki, mert jelen pillanatban maximum közröhej tárgyává teszed magad az olvashatatlanságoddal, még ha a tartalmi dolgokat nem is vesszük. Nem vagyok egy grammarnáci, de amit te műveltél itt írás címszóval azzal az általános iskolát nem lett volna szabad elvégezni.
  • mizar1
    #44
    "Akkor szrinted mitől van a testeknek tömege? Mert oké, nem a higgs bozontól, akkor fejtsd ki, hogy mégis mitől."

    -Attól, hogy minden anyagi rendszernek belső energiatartalma van.

    (A foton nem rendszer, az már nem bontható tovább, nincs belső energiatartalma, következésképpen tehetetlensége, azaz tömege sem).
  • gforce9
    #43
    "azért a tőltést adni meg tömeget valaminek azért az nem ugyan az."

    Hát valóban nem ugyanaz. És? Akkor szrinted mitől van a testeknek tömege? Mert oké, nem a higgs bozontól, akkor fejtsd ki, hogy mégis mitől.

    "(sg cikk volt)" ja akkor biztos alapvető tudományos igazság, ha az sg-n írták :D

    A második felvetésre: Igen, de ott az eltérés egyezett az elmélettel, sőt, nagyon sok mérés alátámasztja, de itt a helyzet pont fordított. Rengeteg alátámasztja, ez az egy meg cáfolja. Nem fogják kidobni, a mellette szóló 99 érvet 1 ellenében. Nyilván kivizsgálják, nem mondják egyből, hogy hülyeség volt amit eddig gondoltak, főleg, mivel az elmúlt évtizedek mérései folyamatosan alátámasztották a dolgot.... Ha a te verziód lenne igaz, akkor ez a cikk meg sem jelenik és nem is próbálnák cáfolni, hanem a szőnyeg alá söpörnék. De pont nem ez történik, hanem tudósok a világ különböző pontjain keresik rá a magyarázatot, illetve a hibákat egymástól függetlenül. Egyébként egy magyar fizikus is nyilatkozott erről, sajnos a neve nem jut eszembe, szóval ő mondta, hogy ennek a kísérletnek a egyrészt a technikai háttere, másrészt a mögötte álló matematika annyira bonyolult (mint szinte minden mai kísérletnél), hogy ennek a bizonyítása vagy cáfolása évek kérdése lesz és nem kell elhinni mindent amit a bulvárlapok írnak. Mert a cikkírók sokszor a területen való járatlanságuk miatt írnak hibás dolgokat, vagy fordítanak félre infókat.
  • WeAreMany
    #42
    "Kötekedés véget: egészen tavaly év végéig azt sem tudták mennyi is a fénysebessége. Tehát még abban sem voltak biztosak, hogy 300ekm/sec vagy lassabb esetleg picivel e felett van... (sg cikk volt)"

    "Foucault számításainak 1862-ben közzétett végeredménye 300 939 km/s volt. "
    "Michelson. Az 1926-ban publikált mérési eredmények nyolc féle fénysebességértéket tartalmaztak, amelyek mindegyike nagyjából 200, adott forgótükörrel végzett, önálló mérés átlaga. Ezek a 299 756 és a 299 803 km/s-os számértékek között szóródtak, és 299 796 ± 4 km/s-os átlagértéket adtak."

    a) semmit nem cáfoltál meg amit itt bárki is írt
    Nem először javítalak ki. Te engem még nem tudtál kijavítani.

    "b) első hozzászólásod is már személyeskedésbe ment át (ezt nem nekem címezted)"
    és
    "c) magaddal is vátzol lejjebb ráadásúl ha jól láttam akkor kioktatod magad"

    Szakmailag irreleváns.
    "Az argumentum ad hominem (latinul „személyre szabott érvelés”), vagy röviden ad hominem, olyan érvelési hiba, amely a vitapartner személyét, tulajdonságait, vagy személyes érdekeit veszi célba, esetleg cselekedeteit, szavait használja fel vele szemben, gyakran elvonva a figyelmet arról, amit a másik fél állít. - Wikipedia"

    Hát nemtom... 10:0 ide?
  • MacropusRufus
    #41
    ha van egy feltevésem mely szerint a Föld lapos, és erre nekem több száz milliárd eruót adnak évek alatt akkor biztos lehetsz benne, hogy a Föld olyan lapos lesz amit te még nem is láttál, és majd jól megmagyarázom, hogy mindenki más azért látja geoidnak mert érzéki csalódása van. Túl sok a pénz benne, ahhoz, hogy ne legyen eredmény. Itt már akkor is kell eredménynek lennie ha a fene fenét eszik.
    Ez ilyen. És ha valamit mérünk ami esetleg rontaná a helyzetünket akkor az nincs. Nem is volt. És hidd el a világot nem olyan fizikai zsenik alkotják mint az sg fórumait. A marhája el fogja hinni, hogy ő téved és a Föld tényleg lapos és ennyi. Mert ki vagy Te? Egy xy emberke, de a lapos tényt, egy 345 Nobel díjas arc mondta, ráadásúl 35 tudós meg is erősítette.

    A világot a pénz hajtja.
  • MacropusRufus
    #40
    mindenesetre a tény az, hogy
    a) semmit nem cáfoltál meg amit itt bárki is írt
    b) első hozzászólásod is már személyeskedésbe ment át (ezt nem nekem címezted)
    c) magaddal is vátzol lejjebb ráadásúl ha jól láttam akkor kioktatod magad

    konklúziót levonjam én, vagy hagyjam meg másnak? :)
    Igaza volt anyámnak :p
  • MacropusRufus
    #39
    azért a tőltést adni meg tömeget valaminek azért az nem ugyan az.

    Kötekedés véget: egészen tavaly év végéig azt sem tudták mennyi is a fénysebessége. Tehát még abban sem voltak biztosak, hogy 300ekm/sec vagy lassabb esetleg picivel e felett van... (sg cikk volt)

    Nekem csak az a gyanus, hogy amint jönn valami ami cáfolná a világképüket az hibás. Érdekes módon hasonló eltéréssel igazolták Einstennek azt az elméletét, hogy a gravitáció igenis befolyással van az időre. Ott is valami isntentelenűl pici volt az eltérés, kb. anyni amennyi most. Csak az belefért az elképzelt világba ez meg nem.


  • WeAreMany
    #38
    Anyudéknak szólj már lécci, hogy kapcsolják ki a gépedet. Majd ha nagycsoportos leszel visszakapcsolják.

    "Az egész tudomány kezd belefutni a fikciók és a feltevések világába sztem."
    Te végképp annyira hülye vagy, hogy nem fogod fel, hogy nem kezd, hanem mindig is így volt? Csak az elején a kigondolt működés lett elfogadva, de ma már empirikus út kötelező a bizonyításhoz. Minden elméletinek indul, majd ha reprodukálhatóan bizonyítasz akkor elfogadják. Tévedhetnek, sőt tévednek is, sokmindenben, de ezt inkább pontosításnak hívnám.