Hibásak a fénynél gyorsabb neutrínó eredmények

Persze, hogy anyag. Mi lenne más?

Csakhogy nem rendszer, azaz nincs saját belsõ energiatartalma, ebbõl következõen tömege. Mérete a legkisebb ami létezik, tíz, vagy talán még több nagyságrenddel kisebb mint egy kvark.
Szerintem mindenhol ott van, valójában ez adja a teret, ez a tér "szövete".

Az nem bizonyít semmit, hogy itt mérünk valamilyen sugárzást. Pár fényévnyi távolságban lehet, hogy már ez nem lenne igaz. Az állítólagos õsrobbanás meg nem magyaráz meg semmit. Mi robbant fel? Miért robbant fel? Ami felrobbant, az honnan volt? Ugye, ugye? Ez az elmélet nem különb, mint hogy isten teremtette a világot. Nem vagyok istenhívõ, mielõtt megvádolnál. De az õsrobbanás is kamu szerintem.

Doktor Kotász, a Nap és a Föld közé is tér nõ? Vagy ez ilyen szelektív?

A foton anyag? Mert ha az, akkor bármilyen anyag képes fénysebességgel menni, nem csak a foton.

"Az én elméletem szerint nem kell használnunk sem sötét anyagot, sem sötét energiát ahhoz, hogy pontos eredményt kapjunk, csak helyezzük közelebb térben és idõben az õsrobbanást , azaz az univerzumunk központját."

Nincs középpontja, mert nem úgy tágul, hogy a végénél megnõ, hanem úgy, hogy két tetszõleges pontja közé tér nõ. Ebbõl pedig az következik, hogy minden pontja az Univerzumnak ugyanaz az egy pont volt hajdanán.
Ezért is van az, hogy a háttérsugárzása homogén, és minden irányban azonos nagyjából. Ha nem így lenne, akkor nem is érzékelhetnénk, mert az õsrobbanás sugárzása már régen eltûnt volna arra felé, amerre terjedne az állítólagos központból.

"Egyébként - errõl szintén nem kívánok vitázni - arról sem vagyok meggyõzõdve, hogy az elektromágneses hullámoknak nincs anyagi közvetítõje, maximum még nem ismerjük."

Nem mondod, hogy nem hallottál még a fotonról?
Mert az elektromágneses hullámok közvetítõje a foton. Ha kicsi a frekvenciája, akkor rádiohullám, ha nagyobb, akkor fény, ha még nagyobb, akkor röntgensugárzás.

Ja, elismerem, hogy valamit rosszul írtam erre még lovagolsz a témán, holott egy értelmes mondatot a beszélgetéshez nem írtál, csak fikázni jöttél? :) Oké, megyek aludni. Röhögni fogok rajtad. Kellemes további vizslatást, hogy épp mibe tudsz belekötni :D

Rögtön kiderül, hogy én kérjek elnézést, amiért baromságot írtál. Nem vitázom veled, mert rövidnadrág vagy, nem érsz meg egy leütött betût sem. A kioktatást meg tartsd meg magadnak, mert rád fér.

Az anyag rezgéseinek kell lennie továbbító kölcsönhatásnak ezek vagy tömeggel rendelkezõ részecskepárok kicserélésébõl áll vagy nem. Hacsak nem ott vagy leragadva, hogy az anyag golyócskákból áll, aztán pattognak egymáson.

"Egyébként - errõl szintén nem kívánok vitázni - arról sem vagyok meggyõzõdve, hogy az elektromágneses hullámoknak nincs anyagi közvetítõje, maximum még nem ismerjük."

Nagyon nem errõl van szó, mindössze az volt a kérdés, hogy szükséges e !tömeggel rendelkezõ! részecske hozzá. Igazából itt derült ki, hogy nem olvastad el figyelmesen a beszélgetést.

Egyébként - errõl szintén nem kívánok vitázni - arról sem vagyok meggyõzõdve, hogy az elektromágneses hullámoknak nincs anyagi közvetítõje, maximum még nem ismerjük.

"Azért hoztam fel, mert az jutott elsõként eszembe, mint tömeggel nem rendelkezõ részecske nélküli erõtovábbítás." - alapvetõ tévedésben élsz. Önmagában olyan, hogy hanghullám, nem létezik. Az anyag rezgését, ami többnyire a hallható hang tartományába esik, azt hívjuk hanghullámnak. Persze létezik ultra- és infrahang is, de azt mi, emberek, nem halljuk. Mindenesetre a terjedése és az elve megegyezik az emberek által is hallható hanghullámokéval.
Hogy mire szolgáltál rá és mire nem, arról nem kívánok vitázni. A példád akkor is sületlenség volt. Szerintem ezt ne ragozzuk tovább.

Én igazán örülnék a véleményednek, fõleg, ha a téma érdekel és járatos vagy benne. De ne nézzük egymást hülyének. Nem azért hoztam fel példának a hanghullámot, mert egy tökéletes példa. Azért hoztam fel, mert az jutott elsõként eszembe, mint tömeggel nem rendelkezõ részecske nélküli erõtovábbítás. De igazad van abban, hogy a példa rossz, mert a két dolog más elven mûködik. Elismerem. Viszont cserébe, ha nem nagy kérés, ne állíts már be úgy, hogy nem tudok különbséget tenni az elektromágneses és a hanghullám között, azt hiszem erre nem szolgáltam rá.

Akárhogy is próbálod magyarázni a bizonyítványt, nagyon rossz példát írtál.
Egyébként az elsõ hozzászólástól kezdve végigolvastam mindet. Volt itt sok tévedés, de nem kívántam errõl a témakörrõl vitázni, csak a te rossz példádra reagáltam. Megtartom magamnak a véleményemet.

Egyrészt nem hittem, hogy a hang elektromágneses hullám, másrészt csak annyit írtam, hogy a hanghullám is kifejt erõt tömeggel rendelkezõ közvetítõ részecske nélkül. Mint ahogy a magerõ esetében is történik. Ez egy nagyon elvi hasonlat volt, ha elolvasod az elõzményeket rájöhettél volna. Pusztán annyiról van szó, hogy a hullám nem egyenlõ a zzal, hogy van tömeggel rendelkezõ közvetítõ részecske. De oké, leborulok elõtted, mert felhívtad a figyelmem arra, hogy a hang nem terjed vákuumban. Már ne is haragudj, de közel sem errõl szólt a beszélgetés, hanem arról, hogy tömeggel nem rendelkezõ részecske, közvetíthet e kölcsönhatást.

A hanghullám nem elektromágneses hullám, te meg valószínûleg azt hitted, különben nem írtad volna azt a sületlenséget.

Te hoztad elõ ezt a példát: "A hanghullámnak sincs tömege mégis képes erõkifejtésre". A fellengzõs maszlagot (bozon, glüon, stb) most felejtsd el, mert bizony a hangot nem ezek, hanem anyag közvetíti. Ha nem így lenne, akkor a hang terjedne vákumban is. Vagy a vákumban nincs bozon, meg glüon? :)

Azért ne menjünk már újra vissza a beszélgetés elejére, csak azért mert nem olvastál vissza. Volt szó a bozonokról, volt szó glüonokról ahol nem a rezgõ anyag fejt ki erõt. Vagy hullámokról, vagy részecskepárok cseréjérõl van szó, de nem rezgõ anyagról. A rezgõ anyag meg valamitõl rezeg. Nem csak úgy kitalálta magának. Õ csak egy okozat.

Az erõt nem egy hullám, hanem a rezgõ anyag fejti ki.

Nevetséges ez a hír. Kb. olyan, mint a haverom haverjának a haverja látott valakit, aki stb... Szóval név nélkül az egész hiteltelen.

De ezek elméleti dolgok jórészt. Nyilván nem láttak még nyugalmi állapotban fotont. De a számítások szerint úgy adódik tudtommal. Én pusztán azt akartam mondani, hogy az, hogy egy hullám erõt fejt ki vagy sem, ahhoz nem feltétlenül szükséges egy tömeggel rendelkezõ részecske, hiszen a magerõkért felelõs bozonok is tömeg nélküliek.

Tudtam hogy ezzel jön valaki,<#vigyor0> de attól még a fotonnak van tömege, részecsketulajdonságai, a nyugalmi tömege meg érted... van nyugalmi állapotban foton? Látott már olyat valaki? Tegye fel a kezét!<#nevetes1>

A fotonnak nyugalmi tömege nincs. A hanghullámnak sincs tömege mégis képes erõkifejtésre. Ez azért nem ilyen egyszerû kérdés :)

Van tömege, lendülete. fotony :)
És létezik fénnyomás is ami a mûholdakat löködi. <#whatever>

Engem érdekel, hogyan jutott erre. Mindenbõl lehet tanulni. Pls ne bagatellizáld el :) Még ha neked bagatell akkor se, olyan ritka, hogy értelmes, emberi hangnemben lehet itt beszélgetni.

Szerintem pedig mindennek az alapja a macska. A foton nem más mint alacsony energiájú macska.

Vagy máshogy fogalmazva, mi teszi a másik 3 felsorolt részecske elé a gondonatmeneted a fotont, hiszen azok is ugyanolyan alapvetõek. Csak a fotont fedezték fel elõször, mert ugye annak vannak a legkönyebben megfigyelhetõ jelei.

Most aztán nagyon elszomorodtam, mert azzal a 60 nanoszekundummal pont kijött volna a világegyetemre számított 9D modellem, meg a neutrínók több dimenziót átlépni képessége.
Persze ettõl még nem dõlt össze a világ, még lehet a 9D modell igaz, de ez a 60 nanoszekundum nagyon jól jött volna nekem..... :(

De pl. a magerõ is vákuumban terjed. A közvetítõ részecskének sincs tömege. Ez miért más a foton esetében? Csak azért mert megfigyelhetõbb, nagyobb léptékben mûködik?

Az elektromágneses hatás vákuumbeli terjedése miatt, valamint azért mert mindig kéznél van egy foton, valamint mert a fotonnak nincs tömege, tehát nem anyagi rendszer és mint ilyen a legegyszerûbb anyagi dolognak kell lennie.
A tér anyag és annak a legegyszerûbb anyaginak kell lennie.

Az elfogadott modell szerint.

Így van, a húrelmélet nem nevezi meg az alapanyagot, a dimenziókat csavargatja. :-)

Hozzátenném, ilyet még a húrelmélet sem ír.

"... és szerintem a legalján az van amit fotonnak nevezünk." Dehát amit fotonnak nevezünk, annak ismerjük a hullám és részecske tulajdonságait is. És bõven vannak ennél magasabb energiaszinteken megfigyelhetõ részecskék. Nem értem, miért következtetsz ezek mellett arra, hogy a foton az alap.

Elb@sztam:
A foton bozon, vagyis egész spinû részecske. Abból soha nem fogsz feles spinû részecskét (fermiont) csinálni. Hacsak nincs "félfoton". :)
Lehet, hogy a most ismert elemi részecskét mind valamilyen más "abszolút elemi részecske" különbözõ megnyilvánulásai, de az az "abszolút elemi részecske" biztos nem a foton.

A foton bozon, vagyis egész spinû részecske. Abból soha nem fogsz egész spinû részecskét (fermiont) csinálni. Hacsak nincs "félfoton". :)
Lehet, hogy a most ismert elemi részecskét mind valamilyen más "abszolút elemi részecske" különbözõ megnyilvánulásai, de az az "abszolút elemi részecske" biztos nem a foton.

Nyilván, minél lejjebb ásunk, annál rövidebbek a hullámhosszak, annál nagyobb energiákról van szó.
A kvarkok alatt vagy tíz nagyságrenddel vannak az ún. "húrok".
Tehát ha egy hidrogénatom akkora lenne mint a Naprendszer akkor egy ilyen "húr" kisebb lenne egy vírusnál.
Ezeket a mélységeket csak következtetni lehet.
... és szerintem a legalján az van amit fotonnak nevezünk.
Ez az alapanyag, ez elbomlani már nem tud, létezése tehát örök.

fuckyeah

Ez egyértelmû, hogy a részecske nem golyócska. Az atomot elhagyni a higgs bozon véleményem szerint csak az atom-részecske teljes elbomlásakod képes. Na hogy ezt miért nem látjuk, ezt az eltávozó részecskét, fogalmam sincs :) Vagy azért mert nem létezik, vagy azért mert nincsenek megfelelõ detektorok és megfelelõ energiaszinten mûködõ gyorsítók az észlelésére. Úgy látszik a tudósok az utóbbi mellett törnek pálcát inkább valamiért, hogy miért, nem tudom, mert a mellette álló matekba a vesém is belefájdul :)

Persze, ezek a részecskék léteznek, illetve az ezeknek megfeleltethetõ frekvenciák.
De a dolog elképzelhetetlen úgy, hogy ha egy atomot vagy részecskét elhagy egy Higgs-bozon akkor annak lenullázódik a tömege.

Sok részecske egymásba átalakul, illetve "osztódással" más részecskékké változnak.

Ha egy atom -(akár csak egy hidrogén atom) teljes hullámrendszerét láthatnánk elképesztõen bonyolultnak látnánk.
Nem arról van szó, hogy egy golyócska körül kering egy icipici golyócska.
Ez is azt támasztja alá. hogy a részecskék hullámrendszerek.

elektomos=elektromágneses akart lenni... :)

Erre nem tudok mit mondani, hiszen az alábbi részecskék léte kísérletileg is igazolt tudtommal. A kölcsönhatások pedig leírhatók részecskepárok kicserélésével is. Márpedig, ha ez igaz az elektomos kölcsönhatásra, a magot összetartó erõre, akkor én nem tartom lehetetlennek, hogy ez a gravitációra - mint tömeggel rendelkezõ részecskék kölcsönhatására is igaz legyen. Talán a graviton és a higgs bozon nem is két külön dolog. Már ha léteznek egyátalán.

Szerintem minden részecske alapja a foton.
De amint zárt hullámot ír le a mozgása, megjelenik a tehetetlenség mint tulajdonság. (Vagyis energiát kell befektetni ahhoz, hogy odébb told).
Tehát ez adja ezt a tulajdonságot, nincs szükség ehhez részecskére.

"A Maxwell-által egyesített elektromágneses kölcsönhatás közvetítõ részecskéjét fotonnak, az urán atommag spontán elbomlásáért is felelõs gyenge kölcsönhatás közvetítõ részecskéit W+, W-, Z0 bozonoknak, az atommag összetartásáért felelõs erõs kölcsönhatás közvetítõ részecskéjét glüonnak nevezték el."

Ha már ezekért a tulajdonságokért-kölcsönhatásokért felelõs részecskék megvannak, akkor miért ne találhatnánk meg akár a gravitont vagy a higgs bozont? Persze ezek valószínûleg mint a többi és ahogy te is elmondod hullámként írhatóak le, de attól még megvannak a részecske megfelelõik is. Nem tudom mi az igazság egyébként, de kíváncsian várom :)

Természetesen csak valami hullámozhat, csak valaminek lehet energiája és tömege.
Energia önmagában nem létezhet, az tulajdonsága az anyagnak.
A fény energia terjedése valamilyen anyagi rendszertõl mint forrástól.
Gyorsulása és lassulása nincs, tehát nem részecskék röpködnek a térben, hanem maga a tér anyaga kvantált, és egy ilyen kvantált rész az amit fotonnak nevezünk.
Természetesen az utolsó, egy anyagi rendszerrel kapcsolatba lépõ fotonnak "ütése" is van, ezért a kettõs természet tapasztalata.

Minden szubatomi részecske hullám.
Egy atom nem más mint egy bonyolult hullámrendszer, melynek összes energiája átszámolható tömeggé. Valójában tehát a kis térrészbe zárt energia az ami a tehetetlenséget, illetve a tömeget adja.
Természetesen a mélyben ott van valami ami rezeg, ami hullámzik.
Több meggondolásból szerintem ez a foton.
Magyarán fotonok rezgésrendszereibõl fölépíthetõ az a Világ amit tapasztalunk.

Az a baj ezekkel a "a mai begyepesedett tudósok elnyomják az új elméleteket" címû tudománnyal kapcsolatos konteókkal, hogy a gyakorlat pont az ellenkezõjét igazolja. Amikor Higgs elõjött az elméletével, az egy radikálisan új dolog volt, és nem is értettek vele egyet, mára viszont ez vált általánosan elfogadottá. Nyugodt lehetsz benne, hogy ha lesz a valóságot jobban leíró elmélet, akkor az teret fog nyerni.

De épp a részecske hullám kettõsség miatt gondolják, hogy van részecske megfelelõje is a tömegnek. Nem csak hullámként van jelen, ahogy a fény sem, legalábbis tudtommal jelenleg ez az elv áll a higgs bozon mögött.

Van egy modell, ami jól mûködik. E modell szerint valamilyen tulajdonságért mindig valamilyen részecske felel. Ezért gondolják úgy, hogy a tömeg tulajdonságot is egy részecskének kell tulajdonítani.

Csakhogy semmilyen modell nem fedi teljesen a valóságot.

Azt tudjuk, hogy ha két foton összekoccan akkor egy elektron és egy pozitron keletkezik, mindkettõnek tömege van.
Ha elektron és pozitron találkozik akkor eltûnnek, és elektromágneses hullám terjed tova. (Úgy is írhatnám, hogy fotonokká válnak.

Mi következik ebbõl, hogy ha két tömeg nélküli foton összekoccan, akkor két ellentétes fázisú állóhullám keletkezik (pozitron és elektron), valamint, hogy az állóhullám energiatartalma adja a tehetetlenséget (a tömeget mint tulajdonságot). Vagyis nem kell hozzá külön részecske.
Így logikus.

Ez egyébként megfelel az einsteini E=mc2 formulának is.

Hát miután egy huszárvágással elintézted a higgs bozon problémakört, amit hosszú évek óta kutatnak, így te, te nézted hülyének õket. :)

...és ki nézi õket hülyének?

Ugyan már mi ez az együgyû észjárás? Ha valamirõl kiderül, hogy nem létezik, vagy nem úgy van, ahogy azt eddig sejtették már ez is magában egy elért eredmény. Mert legalább biztosra kimondhatjuk, hogy ez bizony nem létezik vagy nem így van. Vagy akár ennek az ellenkezõje. OMG :D