197
  • mizar1
    #117
    Ezzel a gyorsulva tágulással csínján bánnék.
    annyit tudunk, hogy az IA típusú szupernovák fényességadatai alapján számított távolsága nem egyezik a vöröseltolódási értékből számítottal.
    De mindkét mérés bizonytalanságokkal terhelt.
  • mizar1
    #116
    Mindent le lehet bontani fotonokra.

    Bármilyen anyagi rendszert ha végsőkig lebontasz akkor csak elektromágneses hullámfrontok maradnak.
  • mizar1
    #115
    "Fekete lyukon" te nem fogsz keresztül menni.
  • dyra
    #114
    de csak azért mert a tükrök minősége sem a régi :) máskülönben minden ok.
  • Peetkiller
    #113
    Tökéletesen igazad van, én is azt állítom, hogy a mért értékek alapján azt az eredményt kapjuk, hogy az ősrobbanás valamikor 14 milliárd éve következett be, és a Doppler eltolódás szerint ahhoz, hogy ott legyünk, ahol most vagyunk, a fénynél gyorsabban kellett volna repülnünk kifelé, ami ugye lehetetlen. Erre egyetlen olyan megoldást találtak, ami a tényeknek megfelel: az univerzum gyorsulva tágul.
    Szerintem csak görbe tükrön keresztül szemlélik a valóságot.
    Másképp. Ha elméletben egy űrhajóval egyenesen keresztülmész egy fekete lyukon, valószínűleg hosszabb utat teszel meg, mintha körbe kikerülnéd. A tér nem matematikai, hanem valós. úgy ahogy az idő sem csupán matematikai fogalom. Aki nem hiszi, nézzen a tükörbe minden évben egyszer, és észre fogja venni, hacsak nem a Mc.Load klánból származik... :)




  • philcsy
    #112
    Ha egy bozonból lehet fermiont csinálni, akkor egy macskából miért ne lehetne foton?
  • Artyy
    #111
    Na de miért feltételezel üres teret? A saját koordinátáidat csak is egy másik hozzád képest viszonyított vonatkoztatási rendszer határozhatja meg. Nem is értem, hogy miért akarsz így mérni. Főleg, hogy a világ nem is ilyen.
  • mizar1
    #110
    "Mivel a proton eleve összetett részecske,
    számtalanféle reakciót kivált két proton nagyenergiájú ütközése, és az LHC protoncsomagjai
    ütközésekor 10-20 proton-proton ütközés is végbemehet, egy könnyű Higgs-bozont igen nehéz
    megfigyelni (4. ábra). Már több évtizede felhívták elméleti fizikusok (közöttük Trócsányi Zoltán
    akadémikus) a figyelmet arra, hogy ilyen részecske megfigyelésére annak két nagyenergiájú fotonra
    való bomlása nyújt kiváló megfigyelési lehetőséget, a folyamat igen kicsi valószínűsége ellenére."

    -Milyen érdekes, hogy ez is végül fotonra bomlik! :-)

    "Az előzetes becslések szerint 2012 végére elegendő adatunk gyűlik össze, hogy megtaláljuk a Higgsbozont vagy kizárjuk a létezését, bármekkora legyen is a tömege. Habár a sajtóvisszhangja sokkal
    kevésbé lenne pozitív, a részecskefizika számára a Higgs-bozon kizárása érdekesebb volna, mint
    felfedezése, hiszen a Higgs-részecske nélkül összeomlik a mikrovilág jelenlegi elmélete és valami
    radikálisan újat kellene találnunk helyette."

    Forrás: CERN blog
    (http://cernblog.files.wordpress.com/2011/12/smh_origo_2011.pdf )
  • mizar1
    #109
    Azért ez nem olyan egyszerű.

    Ha üres teret tételezünk föl, akkor nem lehet eldönteni, hogy ki halad és ki nem.
    Vagyis a haladó úgy látja, hogy ő az aki "áll".
  • Artyy
    #108
    Nézőpont kérdése. A külső megfigyelőnek a vonatban látott események lelassulnak. De te számodra a vonaton normálisnak fog tűnni minden és a külső környezeted tehát a vonaton kívüli világ gyorsul fel számodra. Einstein bácsi ezt elmagyarázza neked pontosan is. Tessék rákeresni Google a barátod. Segítek: relativitáselmélet
  • mizar1
    #107
    Hát ezt senki sem tudja.
    Ha a tér üres lenne, akkor az egyenletesen haladó olyan mintha állna, vagyis te úgy látnád, hogy a puskagolyó ~800 méter/ secundummal távolodik tőled, hiszen a puskagolyó nem tudja, hogy az a hely ahonnan kilőtték áll, vagy gyorsan halad mivel a két eset egymástól megkülönböztethetetlen.
    A külső megfigyelő nem látná a puskagolyót, vagy úgy látná, hogy közel fénysebességgel halad.

    A tér azonban nem csak távolság -azaz matematikai tér, hanem anyag, vagyis valóságos fizikai tér.
    Így aztán fogalmam sincs, hogy mi történne.
  • Jawarider
    #106
    Magyarázzatok el nekem valamit. Mi történik ha c-1 m/s sebességgel utazom egy vonaton és egy puskából kilövök előre egy golyót ? 0.999999999999.... m/s sebességgel fog a csőből elindulni előttem mivel a fénysebességet nem lehet túl lépni ?
  • hammerjoe
    #105
    Ez a cikk, egy nagy rakás szar! Szégyellném magam, ha ilyet kellene kiadni a kezeim közül!
    A cím azt mondatja: hibásak az eredmények!
    A cikk viszont csak sejteti(lsd: "Az elmélet megerősítéséhez"), vagyis találgat!!
    Nevetséges, hogy valaki ennyire amatőr legyen!!
  • WoodrowWilson
    #104
    Képzelem hány olyan fizikakönyvvel találkozhattál, ami egyáltalán érinti a relativitást.
  • dzsagon
    #103
    Kellett valami nyomorult hazugság, hogy eltusolják a felfedezést, és ne keljen újrairni a fizikakönyveket és kukázni Einstent
  • willcox
    #102
    Ez van akkor, ha egy mérési eredményt rosszul értelmeznek.
  • mizar1
    #101
    Persze, hogy megint pontatlanul fogalmaztam.
    A Naprendszer (Pluto által meghatározott) két széle közötti távolságon összegződik másodpercenként nagyjából 3 századmilliméterre a minden pontban meglévő tágulások összege.

    Olyasmi mintha egy összenyomott szivacsot elengednénk, minden pont távolodik mindegyiktől.
  • mizar1
    #100
    Elnézést, kiszámoltam újra, rosszul emlékeztem.

    A Pluto pályasugarának távolságán a hubble értéke: 0,0146 milliméter másodpercenként, tehát ha a plutoig vesszük a Naprendszer méretét (nyilván ennél nagyobb), akkor a Naprendszer tere 0,0292 millimétert tágul másodpercenként.

    (Ha igaz, hogy a Hubble érték tágulás következménye, és ha igaz, hogy a Világegyetemünk minden pontjára vonatkozik).
  • mizar1
    #99
    Igen, ha a tágulás modelljét tekintjük valóságnak, tehát azt feleltetjük meg a Hubble érték okának.
    A Hubble érték a Pluto pályaátmérő távolságán olyan 1 milliméteres értéket ad.
  • mizar1
    #98
    Az megfigyelési tény, hogy a távoli tartományok színképvonalai a mi színképskálánkéhoz képest csúsznak a vörös tartomány felé.
    Megaparszekenként ~76 km/sec a növekmény.
    Ezek felhalmozódott összege 13,7 milliárd fényév távolságban éri el a fénysebesség értékét, távolabbra tehát nem láthatunk.

    Hogy ehhez milyen modellt gyártunk az rajtunk múlik.
    Kézenfekvő a tér (a teret adó anyag) tágulását feltételezni.

    Bizonyos matematikai szélsőértékek teljes elfogadását, valós Világra vetítését mint pl. a kiterjedés nélküli pontból keletkezést, sőt egyesek szerint "teremtődést" én modern mítosznak tekintem.
  • mizar1
    #97
    Persze, hogy anyag. Mi lenne más?

    Csakhogy nem rendszer, azaz nincs saját belső energiatartalma, ebből következően tömege. Mérete a legkisebb ami létezik, tíz, vagy talán még több nagyságrenddel kisebb mint egy kvark.
    Szerintem mindenhol ott van, valójában ez adja a teret, ez a tér "szövete".


  • willcox
    #96
    Az nem bizonyít semmit, hogy itt mérünk valamilyen sugárzást. Pár fényévnyi távolságban lehet, hogy már ez nem lenne igaz. Az állítólagos ősrobbanás meg nem magyaráz meg semmit. Mi robbant fel? Miért robbant fel? Ami felrobbant, az honnan volt? Ugye, ugye? Ez az elmélet nem különb, mint hogy isten teremtette a világot. Nem vagyok istenhívő, mielőtt megvádolnál. De az ősrobbanás is kamu szerintem.
  • endrev
    #95
    Doktor Kotász, a Nap és a Föld közé is tér nő? Vagy ez ilyen szelektív?
  • willcox
    #94
    A foton anyag? Mert ha az, akkor bármilyen anyag képes fénysebességgel menni, nem csak a foton.
  • Doktor Kotász
    #93
    "Az én elméletem szerint nem kell használnunk sem sötét anyagot, sem sötét energiát ahhoz, hogy pontos eredményt kapjunk, csak helyezzük közelebb térben és időben az ősrobbanást , azaz az univerzumunk központját."

    Nincs középpontja, mert nem úgy tágul, hogy a végénél megnő, hanem úgy, hogy két tetszőleges pontja közé tér nő. Ebből pedig az következik, hogy minden pontja az Univerzumnak ugyanaz az egy pont volt hajdanán.
    Ezért is van az, hogy a háttérsugárzása homogén, és minden irányban azonos nagyjából. Ha nem így lenne, akkor nem is érzékelhetnénk, mert az ősrobbanás sugárzása már régen eltűnt volna arra felé, amerre terjedne az állítólagos központból.
  • Doktor Kotász
    #92
    "Egyébként - erről szintén nem kívánok vitázni - arról sem vagyok meggyőződve, hogy az elektromágneses hullámoknak nincs anyagi közvetítője, maximum még nem ismerjük."

    Nem mondod, hogy nem hallottál még a fotonról?
    Mert az elektromágneses hullámok közvetítője a foton. Ha kicsi a frekvenciája, akkor rádiohullám, ha nagyobb, akkor fény, ha még nagyobb, akkor röntgensugárzás.
  • gforce9
    #91
    Ja, elismerem, hogy valamit rosszul írtam erre még lovagolsz a témán, holott egy értelmes mondatot a beszélgetéshez nem írtál, csak fikázni jöttél? :) Oké, megyek aludni. Röhögni fogok rajtad. Kellemes további vizslatást, hogy épp mibe tudsz belekötni :D
  • willcox
    #90
    Rögtön kiderül, hogy én kérjek elnézést, amiért baromságot írtál. Nem vitázom veled, mert rövidnadrág vagy, nem érsz meg egy leütött betűt sem. A kioktatást meg tartsd meg magadnak, mert rád fér.
  • gforce9
    #89
    Az anyag rezgéseinek kell lennie továbbító kölcsönhatásnak ezek vagy tömeggel rendelkező részecskepárok kicseréléséből áll vagy nem. Hacsak nem ott vagy leragadva, hogy az anyag golyócskákból áll, aztán pattognak egymáson.

    "Egyébként - erről szintén nem kívánok vitázni - arról sem vagyok meggyőződve, hogy az elektromágneses hullámoknak nincs anyagi közvetítője, maximum még nem ismerjük."

    Nagyon nem erről van szó, mindössze az volt a kérdés, hogy szükséges e !tömeggel rendelkező! részecske hozzá. Igazából itt derült ki, hogy nem olvastad el figyelmesen a beszélgetést.
  • willcox
    #88
    Egyébként - erről szintén nem kívánok vitázni - arról sem vagyok meggyőződve, hogy az elektromágneses hullámoknak nincs anyagi közvetítője, maximum még nem ismerjük.
  • willcox
    #87
    "Azért hoztam fel, mert az jutott elsőként eszembe, mint tömeggel nem rendelkező részecske nélküli erőtovábbítás." - alapvető tévedésben élsz. Önmagában olyan, hogy hanghullám, nem létezik. Az anyag rezgését, ami többnyire a hallható hang tartományába esik, azt hívjuk hanghullámnak. Persze létezik ultra- és infrahang is, de azt mi, emberek, nem halljuk. Mindenesetre a terjedése és az elve megegyezik az emberek által is hallható hanghullámokéval.
    Hogy mire szolgáltál rá és mire nem, arról nem kívánok vitázni. A példád akkor is sületlenség volt. Szerintem ezt ne ragozzuk tovább.
  • gforce9
    #86
    Én igazán örülnék a véleményednek, főleg, ha a téma érdekel és járatos vagy benne. De ne nézzük egymást hülyének. Nem azért hoztam fel példának a hanghullámot, mert egy tökéletes példa. Azért hoztam fel, mert az jutott elsőként eszembe, mint tömeggel nem rendelkező részecske nélküli erőtovábbítás. De igazad van abban, hogy a példa rossz, mert a két dolog más elven működik. Elismerem. Viszont cserébe, ha nem nagy kérés, ne állíts már be úgy, hogy nem tudok különbséget tenni az elektromágneses és a hanghullám között, azt hiszem erre nem szolgáltam rá.
  • willcox
    #85
    Akárhogy is próbálod magyarázni a bizonyítványt, nagyon rossz példát írtál.
    Egyébként az első hozzászólástól kezdve végigolvastam mindet. Volt itt sok tévedés, de nem kívántam erről a témakörről vitázni, csak a te rossz példádra reagáltam. Megtartom magamnak a véleményemet.
  • gforce9
    #84
    Egyrészt nem hittem, hogy a hang elektromágneses hullám, másrészt csak annyit írtam, hogy a hanghullám is kifejt erőt tömeggel rendelkező közvetítő részecske nélkül. Mint ahogy a magerő esetében is történik. Ez egy nagyon elvi hasonlat volt, ha elolvasod az előzményeket rájöhettél volna. Pusztán annyiról van szó, hogy a hullám nem egyenlő a zzal, hogy van tömeggel rendelkező közvetítő részecske. De oké, leborulok előtted, mert felhívtad a figyelmem arra, hogy a hang nem terjed vákuumban. Már ne is haragudj, de közel sem erről szólt a beszélgetés, hanem arról, hogy tömeggel nem rendelkező részecske, közvetíthet e kölcsönhatást.
  • willcox
    #83
    A hanghullám nem elektromágneses hullám, te meg valószínűleg azt hitted, különben nem írtad volna azt a sületlenséget.
  • willcox
    #82
    Te hoztad elő ezt a példát: "A hanghullámnak sincs tömege mégis képes erőkifejtésre". A fellengzős maszlagot (bozon, glüon, stb) most felejtsd el, mert bizony a hangot nem ezek, hanem anyag közvetíti. Ha nem így lenne, akkor a hang terjedne vákumban is. Vagy a vákumban nincs bozon, meg glüon? :)
  • gforce9
    #81
    Azért ne menjünk már újra vissza a beszélgetés elejére, csak azért mert nem olvastál vissza. Volt szó a bozonokról, volt szó glüonokról ahol nem a rezgő anyag fejt ki erőt. Vagy hullámokról, vagy részecskepárok cseréjéről van szó, de nem rezgő anyagról. A rezgő anyag meg valamitől rezeg. Nem csak úgy kitalálta magának. Ő csak egy okozat.
  • willcox
    #80
    Az erőt nem egy hullám, hanem a rezgő anyag fejti ki.
  • willcox
    #79
    Nevetséges ez a hír. Kb. olyan, mint a haverom haverjának a haverja látott valakit, aki stb... Szóval név nélkül az egész hiteltelen.
  • gforce9
    #78
    De ezek elméleti dolgok jórészt. Nyilván nem láttak még nyugalmi állapotban fotont. De a számítások szerint úgy adódik tudtommal. Én pusztán azt akartam mondani, hogy az, hogy egy hullám erőt fejt ki vagy sem, ahhoz nem feltétlenül szükséges egy tömeggel rendelkező részecske, hiszen a magerőkért felelős bozonok is tömeg nélküliek.