Hibásak a fénynél gyorsabb neutrínó eredmények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#147
eszt=ezt
#146
...arról nem beszélve, hogy nem lehet tudni, hogy a tömeg halad gyorsan vagy a megfigyelõ.
Mivel a relativitás elve eszt megengedi.
Azért mert valami mellett gyorsan elhaladsz nem nõ meg annak a valaminek a tömege.
Mivel a relativitás elve eszt megengedi.
Azért mert valami mellett gyorsan elhaladsz nem nõ meg annak a valaminek a tömege.
#145
Értelmezés kérdése.
Nem azt jelenti, hogy megnõtt a tömeg, hanem annyi energiát kell befektetni mintha ekkorára nõtt volna a tömeg. Vagy másképp, a felgyorsított tömeg összenergiája visszaszámolva tömeggé nagyobb értéket ad mint az eredeti nyugalomban lévõ tömeg volt.
Vagy megint másképp: ha a felgyorsított tömeg becsapódik akkor annyi energia szabadul föl mintha megnõtt volna a tömeg.
Remélem nem követtem el hibát.
Nem azt jelenti, hogy megnõtt a tömeg, hanem annyi energiát kell befektetni mintha ekkorára nõtt volna a tömeg. Vagy másképp, a felgyorsított tömeg összenergiája visszaszámolva tömeggé nagyobb értéket ad mint az eredeti nyugalomban lévõ tömeg volt.
Vagy megint másképp: ha a felgyorsított tömeg becsapódik akkor annyi energia szabadul föl mintha megnõtt volna a tömeg.
Remélem nem követtem el hibát.
#144
A neutrino tíz nagyságrenddel nagyobb a húroknál. Elég bonyolult hullámformáit tudom elképzelni a fotonnak ami a neutrinot alkotja, mert bõven belefér.
Egy kvark pedig tizenhat nagyságrenddel nagyobb.
Egy Proton kilenc nagyságrenddel nagyobb mint egy neutrino, elég laza szerkezet tehát a számára.
Amikor egy protont szétbombázunk, a proton hullámrendszerébõl mindenféle hullámcsomag keletkezik. Köztük az észlelhetõ idõintervallumon belül átmenetileg stabiloknak, illetve a stabiloknak nevet is adtunk.
Persze ezek elképesztõ frekvenciák a nekik megfeleltethetõ energiával.
A szubatomi részecskék frekvenciáik és hullámformáik miatt különböznek egymástól.
Belsõ energiatartalmuk adja a tömegüket és nem egy újabb részecske.
Én ezt csak így tudom elképzelni.
Egy kvark pedig tizenhat nagyságrenddel nagyobb.
Egy Proton kilenc nagyságrenddel nagyobb mint egy neutrino, elég laza szerkezet tehát a számára.
Amikor egy protont szétbombázunk, a proton hullámrendszerébõl mindenféle hullámcsomag keletkezik. Köztük az észlelhetõ idõintervallumon belül átmenetileg stabiloknak, illetve a stabiloknak nevet is adtunk.
Persze ezek elképesztõ frekvenciák a nekik megfeleltethetõ energiával.
A szubatomi részecskék frekvenciáik és hullámformáik miatt különböznek egymástól.
Belsõ energiatartalmuk adja a tömegüket és nem egy újabb részecske.
Én ezt csak így tudom elképzelni.
#142
Ha a protonból "elveszünk" egy pozitront és egy "elektronneutrinot" akkor a maradék egy neutron.
Ha a neutronból elveszünk egy elektront és egy anti-elektronneutrinot akkor a maradék egy proton.
De ha a protonhoz adunk egy elektront akkor kapunk egy neutront és még marad egy elektronneutrino.
(Ezek a negatív és pozitív béta bomlás és a K-befogás esetei.)
Ha a neutronból elveszünk egy elektront és egy anti-elektronneutrinot akkor a maradék egy proton.
De ha a protonhoz adunk egy elektront akkor kapunk egy neutront és még marad egy elektronneutrino.
(Ezek a negatív és pozitív béta bomlás és a K-befogás esetei.)
#141
Nincs mérete, illetve a planc hossznál kisebbnek kell lennie ha a foton rezgésállapotai adják a húrokat.
#140
Azért mert úgy adtad elõ mintha tudnád.
A foton nem hullám.
Az elektromágneses energia terjedése hullám.
De ez sem teljesen így van, arról van szó, hogy a tér egy kiválasztott pontjának elektromágneses erõsségét ha ábrázoljuk az idõ függvényében akkor akkor a függvény egy sinus hullám. Természetesen akkor ha elektromágneses energia terjed egy anyagi rendszertõl.
Val
A foton nem hullám.
Az elektromágneses energia terjedése hullám.
De ez sem teljesen így van, arról van szó, hogy a tér egy kiválasztott pontjának elektromágneses erõsségét ha ábrázoljuk az idõ függvényében akkor akkor a függvény egy sinus hullám. Természetesen akkor ha elektromágneses energia terjed egy anyagi rendszertõl.
Val
#139
"a foton az egy szimpla energiahullám" Nem elektromágneses hullámra gondoltál.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#138
Én olyat nem találtam, hogy "A proton bomlásakor is keletkezik elektron"
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#137
Na meg hány éves a kapitány?
Részecskék esetében csak megtalálási valószínûségrõl beszélhetünk, ami alapján lehet méretet definiálni, de ez önkéntes.
A foton tömege lerágott csont. Nyugalmi tömege nincs, de nincs is értelme, mert a foton egyszerûen kvantált elektromágneses hullám. Az elektromágneses hullám pedig természetébõl adódóan nem tud nyugalomban maradni.
De miért kérdezed ezt tõlem, google a barátod.
Részecskék esetében csak megtalálási valószínûségrõl beszélhetünk, ami alapján lehet méretet definiálni, de ez önkéntes.
A foton tömege lerágott csont. Nyugalmi tömege nincs, de nincs is értelme, mert a foton egyszerûen kvantált elektromágneses hullám. Az elektromágneses hullám pedig természetébõl adódóan nem tud nyugalomban maradni.
De miért kérdezed ezt tõlem, google a barátod.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#136
Ha a Világegyetemünk akár százszor 13,7 milliárd fényév sugarú volna, és abban valahol vagyunk a magunk 13,7 milliárd fényév sugarú térrészünkkel, akkor is mindent ugyanígy tapasztalnánk ekkora hubble-érték mellett.
#135
Philcsy szerint nem így van.
#134
Neked abban igazad van, hogy a foton az egy szimpla energiahullám, így mivel minden részecske energia, mivel az anyag csak az energia egy megnyílvánulási formája, végülis minden anyag képes fotonná alakulni, ha a körülmények adottak.
Eleve minden részecske az energia egy formája,m az energia legtisztább formája pedig a foton.
Eleve minden részecske az energia egy formája,m az energia legtisztább formája pedig a foton.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#133
Szerintem elõbb nézz utána, hogy a színképeltolódás milyen összefüggésben van a távolsággal. Mert az nem ér, hogy szerinted nem úgy van, mert az nem illeszkedik bele a hitedbe. Sõt, bármely két ponztas igaz ez, mert nem csak mi, hanem a többi objektum is az egymáshoz mért távolságuk arányában távolodik egymástól.
De, ha belegondolsz, ha az õsrobbanás után az Univerzum nem így tágulna, hanem egy középpontbvól, akkor egy gömbhéjban lenne csak anyag, nem minden irányban.
De, ha belegondolsz, ha az õsrobbanás után az Univerzum nem így tágulna, hanem egy középpontbvól, akkor egy gömbhéjban lenne csak anyag, nem minden irányban.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#132
Úgy tûnik vágod a modern fizikát.
Légyszíves mondd meg mekkora egy foton és mekkora a tömege?
Légyszíves mondd meg mekkora egy foton és mekkora a tömege?
#131
Én fordítva gondolom.
Nyilván nem két tömeg (elektron és pozitron) összegzõdésével fog létrejönni egy tömeg nélküli részecske (foton).
Te is fuss neki.
A béta bomlás: http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s
Nyilván nem két tömeg (elektron és pozitron) összegzõdésével fog létrejönni egy tömeg nélküli részecske (foton).
Te is fuss neki.
A béta bomlás: http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s
#130
A CERN blog-on lévõ idézet a Higgs-bozon bomlásáról szól.
A részecske-antirészecske annihiláció nem bomlás, és nem jelenti azt, hogy a részecske fotonból áll. Ha egy részecske fotonból állna, akkor fotonná tudnak alakítani antirészecske nélkül is. A részecske-antirészecske annihiláció és párkeltés csak annyit jelent, hogy a részecske-antirészecske pár együtt tesz ki egy foton párt.
"A neutron bomlásakor lesz proton és elektron, pozitron
A proton bomlásakor is keletkezik elektron, pozitron."
Ennek fuss neki még egyszer.
És legvégül. Jó lenne már eldönteni, hogy akkor most elfogadod a modern fizikát, vagy az hibás és csinálsz sajátot "foton" alapon. Ugyanis azt nem teheted meg, hogy kiszemezgeted azt ami neked tetszik, a többit meg egyszerûen eldobod, és helyettesíted a saját elképzeléseiddel. Ez így Egely-féle áltudomány.
A részecske-antirészecske annihiláció nem bomlás, és nem jelenti azt, hogy a részecske fotonból áll. Ha egy részecske fotonból állna, akkor fotonná tudnak alakítani antirészecske nélkül is. A részecske-antirészecske annihiláció és párkeltés csak annyit jelent, hogy a részecske-antirészecske pár együtt tesz ki egy foton párt.
"A neutron bomlásakor lesz proton és elektron, pozitron
A proton bomlásakor is keletkezik elektron, pozitron."
Ennek fuss neki még egyszer.
És legvégül. Jó lenne már eldönteni, hogy akkor most elfogadod a modern fizikát, vagy az hibás és csinálsz sajátot "foton" alapon. Ugyanis azt nem teheted meg, hogy kiszemezgeted azt ami neked tetszik, a többit meg egyszerûen eldobod, és helyettesíted a saját elképzeléseiddel. Ez így Egely-féle áltudomány.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#129
Mássz bele egy kicsit a méretskálába: http://htwins.net/scale2/
Itt elég szemléletesen látszik, hogy a proton milyen óriási egy húrhoz képest.
És a foton mérete ott van a hurnál, szerintem annak mozgása az adja a húrokat.
A fénysebesség értékét vákuumban szerintem az állapotátadások idõösszege adja.
~ 300 ezer km-en éri el az idõöszeg az egy másodpercet.
A proton 10 -15 -en
kvark 10 -18 vagyis egy kvark ezerszer kisebb mint a proton
v neutrino 10 -24
hur 10 -34
Itt elég szemléletesen látszik, hogy a proton milyen óriási egy húrhoz képest.
És a foton mérete ott van a hurnál, szerintem annak mozgása az adja a húrokat.
A fénysebesség értékét vákuumban szerintem az állapotátadások idõösszege adja.
~ 300 ezer km-en éri el az idõöszeg az egy másodpercet.
A proton 10 -15 -en
kvark 10 -18 vagyis egy kvark ezerszer kisebb mint a proton
v neutrino 10 -24
hur 10 -34
#128
Egy bizonyos hõmérsékleti értékig tudunk visszamenni, amikor már voltak elektronok is, protonok is és neutronok is.
Azt tudjuk, hogy a az elektron és a pozitron ha lebomlik akkor fotonná változik, tovább bomlani már nem tud, maradék nincs csak a foton és az nem bomlik tovább.
A neutron bomlásakor lesz proton és elektron, pozitron
A proton bomlásakor is keletkezik elektron, pozitron.
Azt tudjuk, hogy a az elektron és a pozitron ha lebomlik akkor fotonná változik, tovább bomlani már nem tud, maradék nincs csak a foton és az nem bomlik tovább.
A neutron bomlásakor lesz proton és elektron, pozitron
A proton bomlásakor is keletkezik elektron, pozitron.
#127
Megnyugodhatsz benne, hogy jóval nagyobb butaság a macskád.
Hol írtam én, hogy az õsrobbanás elméletében csak fotonok voltak?
Egy bizonyos hõmérsékleti értékig tudunk visszamenni, a
De az ugye nyilvánvaló számodra, hogy léteznie kell egy olyan hõmérsékleti értéknek amikor minden rendszer szétesik egy alapanyagra.
...és mi lehet ez az alapanyag?
Ezt egyébként elolvastad?
"Mivel a proton eleve összetett részecske,
számtalanféle reakciót kivált két proton nagyenergiájú ütközése, és az LHC protoncsomagjai
ütközésekor 10-20 proton-proton ütközés is végbemehet, egy könnyû Higgs-bozont igen nehéz
megfigyelni (4. ábra). Már több évtizede felhívták elméleti fizikusok (közöttük Trócsányi Zoltán
akadémikus) a figyelmet arra, hogy ilyen részecske megfigyelésére annak két nagyenergiájú fotonra
való bomlása nyújt kiváló megfigyelési lehetõséget, a folyamat igen kicsi valószínûsége ellenére." (CERN blog)
Itt egy kis ismeretterjesztés a standard paradigmáról:
http://csep10.phys.utk.edu/astr162/lect/cosmology/hotbb.html
Hol írtam én, hogy az õsrobbanás elméletében csak fotonok voltak?
Egy bizonyos hõmérsékleti értékig tudunk visszamenni, a
De az ugye nyilvánvaló számodra, hogy léteznie kell egy olyan hõmérsékleti értéknek amikor minden rendszer szétesik egy alapanyagra.
...és mi lehet ez az alapanyag?
Ezt egyébként elolvastad?
"Mivel a proton eleve összetett részecske,
számtalanféle reakciót kivált két proton nagyenergiájú ütközése, és az LHC protoncsomagjai
ütközésekor 10-20 proton-proton ütközés is végbemehet, egy könnyû Higgs-bozont igen nehéz
megfigyelni (4. ábra). Már több évtizede felhívták elméleti fizikusok (közöttük Trócsányi Zoltán
akadémikus) a figyelmet arra, hogy ilyen részecske megfigyelésére annak két nagyenergiájú fotonra
való bomlása nyújt kiváló megfigyelési lehetõséget, a folyamat igen kicsi valószínûsége ellenére." (CERN blog)
Itt egy kis ismeretterjesztés a standard paradigmáról:
http://csep10.phys.utk.edu/astr162/lect/cosmology/hotbb.html
#126
Nem nagyobb butaság mint amit te mondasz és a mi még ennél is fontosabb, legalább annyira megalapozott mint a te elméleted.
Eddig fotonról beszéltél, most már sugárzásról. Ha sugárzás alatt elektromágneses sugárzást értesz, akkor légyszíves linkeld már azt az oldalt ahol azt írják, hogy az õsrobbanás után csak fotonok léteztek.
Eddig fotonról beszéltél, most már sugárzásról. Ha sugárzás alatt elektromágneses sugárzást értesz, akkor légyszíves linkeld már azt az oldalt ahol azt írják, hogy az õsrobbanás után csak fotonok léteztek.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#125
Itt ugyanaz a helyzet mint a Nagy Bumm "végtelen tömegû és kiterjedés nélküli pontból felfúvódó" Világegyetemnél: egy elmélet matematikai szélsõértékének téves értelmezése.
A tömege valójában nem növekszik attól, hogy gyorsan halad.
A tömege valójában nem növekszik attól, hogy gyorsan halad.
#124
Amit írtál a macskáról az nyilvánvalóan butaság.
Az anyag viszont teljesen lebontható sugárzássá.
Egyébként a standard paradigma is azt mondja -amiben ugye hiszel, hogy a Nagy Bumm után csak sugárzás létezett.
Szívesen olvasnék tõled értelmes kritikát.
Az anyag viszont teljesen lebontható sugárzássá.
Egyébként a standard paradigma is azt mondja -amiben ugye hiszel, hogy a Nagy Bumm után csak sugárzás létezett.
Szívesen olvasnék tõled értelmes kritikát.
#122
Számold ki : http://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let#T.C3.B6meg.E2.80.93energia_ekvivalencia
c-1m/s sebességnél a vonattal együtt fekete lyukká változtál volna akkora lenne a tömeged. :D
c-1m/s sebességnél a vonattal együtt fekete lyukká változtál volna akkora lenne a tömeged. :D
#121
"Mindent le lehet bontani fotonokra."
Ennek kb annyi alapja van, mint hogy mindent le lehet bontani macskákra. Bármilyen rendszert ha a végsõkig bontasz, ott fog nyávogni egy cica. Légyszíves cáfolj meg, ha tudsz. Még mielõtt hozzákezdenél szeretném kijelenteni, hogy a természetesen a jelenleg elfogadott elképzelés a macskákról és a világmindenség felépítésérõl alapvetõen téves.
Ennek kb annyi alapja van, mint hogy mindent le lehet bontani macskákra. Bármilyen rendszert ha a végsõkig bontasz, ott fog nyávogni egy cica. Légyszíves cáfolj meg, ha tudsz. Még mielõtt hozzákezdenél szeretném kijelenteni, hogy a természetesen a jelenleg elfogadott elképzelés a macskákról és a világmindenség felépítésérõl alapvetõen téves.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#120
Nem csak bizonytalansággal teli, hanem eleve rossz elképzelés.
#119
"Tõlünk minden irányba a távolsággal arányos a távolodás. Ugye nem gondolod, hogy mi vagyunk a középpont?" - ha ez valóban így lenne, akkor bizony középpontnak kéne lennünk. De nem vagyunk középpont, és amit leírtál, az sincs úgy.
#118
"Doktor Kotász, a Nap és a Föld közé is tér nõ? Vagy ez ilyen szelektív?"
Igen, a Nap és a Föld közé is tér nõ.
A tágulás mértéke pedig a két pont közötti távolsággal arányos. Egy kétmilliárd fényévnyire lévõ galaxis és közöttünk a vöröseltolódásban kimutatható a tágulás. Tõlünk minden irányba a távolsággal arányos a távolodás. Ugye nem gondolod, hogy mi vagyunk a középpont?
Igen, a Nap és a Föld közé is tér nõ.
A tágulás mértéke pedig a két pont közötti távolsággal arányos. Egy kétmilliárd fényévnyire lévõ galaxis és közöttünk a vöröseltolódásban kimutatható a tágulás. Tõlünk minden irányba a távolsággal arányos a távolodás. Ugye nem gondolod, hogy mi vagyunk a középpont?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#117
Ezzel a gyorsulva tágulással csínján bánnék.
annyit tudunk, hogy az IA típusú szupernovák fényességadatai alapján számított távolsága nem egyezik a vöröseltolódási értékbõl számítottal.
De mindkét mérés bizonytalanságokkal terhelt.
annyit tudunk, hogy az IA típusú szupernovák fényességadatai alapján számított távolsága nem egyezik a vöröseltolódási értékbõl számítottal.
De mindkét mérés bizonytalanságokkal terhelt.
#116
Mindent le lehet bontani fotonokra.
Bármilyen anyagi rendszert ha végsõkig lebontasz akkor csak elektromágneses hullámfrontok maradnak.
Bármilyen anyagi rendszert ha végsõkig lebontasz akkor csak elektromágneses hullámfrontok maradnak.
#115
"Fekete lyukon" te nem fogsz keresztül menni.
#114
de csak azért mert a tükrök minõsége sem a régi :) máskülönben minden ok.
#113
Tökéletesen igazad van, én is azt állítom, hogy a mért értékek alapján azt az eredményt kapjuk, hogy az õsrobbanás valamikor 14 milliárd éve következett be, és a Doppler eltolódás szerint ahhoz, hogy ott legyünk, ahol most vagyunk, a fénynél gyorsabban kellett volna repülnünk kifelé, ami ugye lehetetlen. Erre egyetlen olyan megoldást találtak, ami a tényeknek megfelel: az univerzum gyorsulva tágul.
Szerintem csak görbe tükrön keresztül szemlélik a valóságot.
Másképp. Ha elméletben egy ûrhajóval egyenesen keresztülmész egy fekete lyukon, valószínûleg hosszabb utat teszel meg, mintha körbe kikerülnéd. A tér nem matematikai, hanem valós. úgy ahogy az idõ sem csupán matematikai fogalom. Aki nem hiszi, nézzen a tükörbe minden évben egyszer, és észre fogja venni, hacsak nem a Mc.Load klánból származik... :)
Szerintem csak görbe tükrön keresztül szemlélik a valóságot.
Másképp. Ha elméletben egy ûrhajóval egyenesen keresztülmész egy fekete lyukon, valószínûleg hosszabb utat teszel meg, mintha körbe kikerülnéd. A tér nem matematikai, hanem valós. úgy ahogy az idõ sem csupán matematikai fogalom. Aki nem hiszi, nézzen a tükörbe minden évben egyszer, és észre fogja venni, hacsak nem a Mc.Load klánból származik... :)
#112
Ha egy bozonból lehet fermiont csinálni, akkor egy macskából miért ne lehetne foton?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#111
Na de miért feltételezel üres teret? A saját koordinátáidat csak is egy másik hozzád képest viszonyított vonatkoztatási rendszer határozhatja meg. Nem is értem, hogy miért akarsz így mérni. Fõleg, hogy a világ nem is ilyen.
#110
"Mivel a proton eleve összetett részecske,
számtalanféle reakciót kivált két proton nagyenergiájú ütközése, és az LHC protoncsomagjai
ütközésekor 10-20 proton-proton ütközés is végbemehet, egy könnyû Higgs-bozont igen nehéz
megfigyelni (4. ábra). Már több évtizede felhívták elméleti fizikusok (közöttük Trócsányi Zoltán
akadémikus) a figyelmet arra, hogy ilyen részecske megfigyelésére annak két nagyenergiájú fotonra
való bomlása nyújt kiváló megfigyelési lehetõséget, a folyamat igen kicsi valószínûsége ellenére."
-Milyen érdekes, hogy ez is végül fotonra bomlik! :-)
"Az elõzetes becslések szerint 2012 végére elegendõ adatunk gyûlik össze, hogy megtaláljuk a Higgsbozont vagy kizárjuk a létezését, bármekkora legyen is a tömege. Habár a sajtóvisszhangja sokkal
kevésbé lenne pozitív, a részecskefizika számára a Higgs-bozon kizárása érdekesebb volna, mint
felfedezése, hiszen a Higgs-részecske nélkül összeomlik a mikrovilág jelenlegi elmélete és valami
radikálisan újat kellene találnunk helyette."
Forrás: CERN blog
(http://cernblog.files.wordpress.com/2011/12/smh_origo_2011.pdf )
számtalanféle reakciót kivált két proton nagyenergiájú ütközése, és az LHC protoncsomagjai
ütközésekor 10-20 proton-proton ütközés is végbemehet, egy könnyû Higgs-bozont igen nehéz
megfigyelni (4. ábra). Már több évtizede felhívták elméleti fizikusok (közöttük Trócsányi Zoltán
akadémikus) a figyelmet arra, hogy ilyen részecske megfigyelésére annak két nagyenergiájú fotonra
való bomlása nyújt kiváló megfigyelési lehetõséget, a folyamat igen kicsi valószínûsége ellenére."
-Milyen érdekes, hogy ez is végül fotonra bomlik! :-)
"Az elõzetes becslések szerint 2012 végére elegendõ adatunk gyûlik össze, hogy megtaláljuk a Higgsbozont vagy kizárjuk a létezését, bármekkora legyen is a tömege. Habár a sajtóvisszhangja sokkal
kevésbé lenne pozitív, a részecskefizika számára a Higgs-bozon kizárása érdekesebb volna, mint
felfedezése, hiszen a Higgs-részecske nélkül összeomlik a mikrovilág jelenlegi elmélete és valami
radikálisan újat kellene találnunk helyette."
Forrás: CERN blog
(http://cernblog.files.wordpress.com/2011/12/smh_origo_2011.pdf )
#109
Azért ez nem olyan egyszerû.
Ha üres teret tételezünk föl, akkor nem lehet eldönteni, hogy ki halad és ki nem.
Vagyis a haladó úgy látja, hogy õ az aki "áll".
Ha üres teret tételezünk föl, akkor nem lehet eldönteni, hogy ki halad és ki nem.
Vagyis a haladó úgy látja, hogy õ az aki "áll".
#108
Nézõpont kérdése. A külsõ megfigyelõnek a vonatban látott események lelassulnak. De te számodra a vonaton normálisnak fog tûnni minden és a külsõ környezeted tehát a vonaton kívüli világ gyorsul fel számodra. Einstein bácsi ezt elmagyarázza neked pontosan is. Tessék rákeresni Google a barátod. Segítek: relativitáselmélet
#107
Hát ezt senki sem tudja.
Ha a tér üres lenne, akkor az egyenletesen haladó olyan mintha állna, vagyis te úgy látnád, hogy a puskagolyó ~800 méter/ secundummal távolodik tõled, hiszen a puskagolyó nem tudja, hogy az a hely ahonnan kilõtték áll, vagy gyorsan halad mivel a két eset egymástól megkülönböztethetetlen.
A külsõ megfigyelõ nem látná a puskagolyót, vagy úgy látná, hogy közel fénysebességgel halad.
A tér azonban nem csak távolság -azaz matematikai tér, hanem anyag, vagyis valóságos fizikai tér.
Így aztán fogalmam sincs, hogy mi történne.
Ha a tér üres lenne, akkor az egyenletesen haladó olyan mintha állna, vagyis te úgy látnád, hogy a puskagolyó ~800 méter/ secundummal távolodik tõled, hiszen a puskagolyó nem tudja, hogy az a hely ahonnan kilõtték áll, vagy gyorsan halad mivel a két eset egymástól megkülönböztethetetlen.
A külsõ megfigyelõ nem látná a puskagolyót, vagy úgy látná, hogy közel fénysebességgel halad.
A tér azonban nem csak távolság -azaz matematikai tér, hanem anyag, vagyis valóságos fizikai tér.
Így aztán fogalmam sincs, hogy mi történne.
#106
Magyarázzatok el nekem valamit. Mi történik ha c-1 m/s sebességgel utazom egy vonaton és egy puskából kilövök elõre egy golyót ? 0.999999999999.... m/s sebességgel fog a csõbõl elindulni elõttem mivel a fénysebességet nem lehet túl lépni ?
#105
Ez a cikk, egy nagy rakás szar! Szégyellném magam, ha ilyet kellene kiadni a kezeim közül!
A cím azt mondatja: hibásak az eredmények!
A cikk viszont csak sejteti(lsd: "Az elmélet megerõsítéséhez"), vagyis találgat!!
Nevetséges, hogy valaki ennyire amatõr legyen!!
A cím azt mondatja: hibásak az eredmények!
A cikk viszont csak sejteti(lsd: "Az elmélet megerõsítéséhez"), vagyis találgat!!
Nevetséges, hogy valaki ennyire amatõr legyen!!
#104
Képzelem hány olyan fizikakönyvvel találkozhattál, ami egyáltalán érinti a relativitást.
#103
Kellett valami nyomorult hazugság, hogy eltusolják a felfedezést, és ne keljen újrairni a fizikakönyveket és kukázni Einstent
#102
Ez van akkor, ha egy mérési eredményt rosszul értelmeznek.
#101
Persze, hogy megint pontatlanul fogalmaztam.
A Naprendszer (Pluto által meghatározott) két széle közötti távolságon összegzõdik másodpercenként nagyjából 3 századmilliméterre a minden pontban meglévõ tágulások összege.
Olyasmi mintha egy összenyomott szivacsot elengednénk, minden pont távolodik mindegyiktõl.
A Naprendszer (Pluto által meghatározott) két széle közötti távolságon összegzõdik másodpercenként nagyjából 3 századmilliméterre a minden pontban meglévõ tágulások összege.
Olyasmi mintha egy összenyomott szivacsot elengednénk, minden pont távolodik mindegyiktõl.
#100
Elnézést, kiszámoltam újra, rosszul emlékeztem.
A Pluto pályasugarának távolságán a hubble értéke: 0,0146 milliméter másodpercenként, tehát ha a plutoig vesszük a Naprendszer méretét (nyilván ennél nagyobb), akkor a Naprendszer tere 0,0292 millimétert tágul másodpercenként.
(Ha igaz, hogy a Hubble érték tágulás következménye, és ha igaz, hogy a Világegyetemünk minden pontjára vonatkozik).
A Pluto pályasugarának távolságán a hubble értéke: 0,0146 milliméter másodpercenként, tehát ha a plutoig vesszük a Naprendszer méretét (nyilván ennél nagyobb), akkor a Naprendszer tere 0,0292 millimétert tágul másodpercenként.
(Ha igaz, hogy a Hubble érték tágulás következménye, és ha igaz, hogy a Világegyetemünk minden pontjára vonatkozik).
#99
Igen, ha a tágulás modelljét tekintjük valóságnak, tehát azt feleltetjük meg a Hubble érték okának.
A Hubble érték a Pluto pályaátmérõ távolságán olyan 1 milliméteres értéket ad.
A Hubble érték a Pluto pályaátmérõ távolságán olyan 1 milliméteres értéket ad.
#98
Az megfigyelési tény, hogy a távoli tartományok színképvonalai a mi színképskálánkéhoz képest csúsznak a vörös tartomány felé.
Megaparszekenként ~76 km/sec a növekmény.
Ezek felhalmozódott összege 13,7 milliárd fényév távolságban éri el a fénysebesség értékét, távolabbra tehát nem láthatunk.
Hogy ehhez milyen modellt gyártunk az rajtunk múlik.
Kézenfekvõ a tér (a teret adó anyag) tágulását feltételezni.
Bizonyos matematikai szélsõértékek teljes elfogadását, valós Világra vetítését mint pl. a kiterjedés nélküli pontból keletkezést, sõt egyesek szerint "teremtõdést" én modern mítosznak tekintem.
Megaparszekenként ~76 km/sec a növekmény.
Ezek felhalmozódott összege 13,7 milliárd fényév távolságban éri el a fénysebesség értékét, távolabbra tehát nem láthatunk.
Hogy ehhez milyen modellt gyártunk az rajtunk múlik.
Kézenfekvõ a tér (a teret adó anyag) tágulását feltételezni.
Bizonyos matematikai szélsõértékek teljes elfogadását, valós Világra vetítését mint pl. a kiterjedés nélküli pontból keletkezést, sõt egyesek szerint "teremtõdést" én modern mítosznak tekintem.