197
-
willcox #157 Miért kéne leírnom? Nem én állítottam valamit, hanem te, amiről kiderült, hogy képtelenség. Neked ez nem tűnt fel? Csak szolgai módon idézgetsz? -
mizar1 #156 O.K.
Megtennéd, hogy a pozitív és a negatív béta bomlást leírnád?
Én nem szégyellek tanulni. -
willcox #155 Az sem szentírás. Láttam én már ott ennél nagyobb marhaságokat is. -
willcox #154 Ez gyakorlatilag ugyanaz a marhaság. -
mizar1 #153 a Wikiből idéztem az előbb. -
mizar1 #152 Negatív Béta b:
"a magban kötött neutronok egyike protonná alakul, miközben egy elektron és egy elektron-antineutrínó távozik"
Pozitív béta b.:
"a magban kötött protonok egyike neutronná alakul, miközben egy pozitron és egy elektronneutrínó távozik"
-
willcox #151 Hétköznapi nyelven sem kell képtelenségeket írni. -
willcox #150 "ha az ősrobbanás után az Univerzum nem így tágulna, hanem egy középpontbvól, akkor egy gömbhéjban lenne csak anyag, nem minden irányban" - nem feltétlenül. Most az egy dolog, hogy szerintem nem volt ősrobbanás, de miért kellett volna egy adott időpillanatban mindennek szétmenni? Ha meg eleve nem is volt ősrobbanás, akkor miért ne lehetne minden irányban anyag?
Ha viszont szerinted volt ősrobbanás, akkor válaszolj a korábban feltett kérdéseimre: Mi robbant fel? Miért robbant fel? Ami felrobbant, az honnan volt?
"nézz utána, hogy a színképeltolódás milyen összefüggésben van a távolsággal" - hibás elképzelés. -
mizar1 #149 Az a gondod, hogy hétköznapi nyelven írtam a negatív és a pozitív béta bomlásról?
Látom te sem a gondolat lényegét fogod meg, hanem azt keresed, mibe tudsz belekötni.
Akkor itt van egy kicsit bővebben, én ennyit nem fogok körmölni:
http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s
-
willcox #148 "Ha a protonból "elveszünk" egy pozitront és egy "elektronneutrinot" akkor a maradék egy neutron.
Ha a neutronból elveszünk egy elektront és egy anti-elektronneutrinot akkor a maradék egy proton."
Tehát: a protonból elveszünk egy pozitront és egy elektronneutrinot, továbbá még elektront és egy anti-elektronneutrinot is, és az eredmény egy proton lesz. Apám, te feltaláltad a bőségszarut a perpetum mobile-lal együtt. -
mizar1 #147 eszt=ezt -
mizar1 #146 ...arról nem beszélve, hogy nem lehet tudni, hogy a tömeg halad gyorsan vagy a megfigyelő.
Mivel a relativitás elve eszt megengedi.
Azért mert valami mellett gyorsan elhaladsz nem nő meg annak a valaminek a tömege.
-
mizar1 #145 Értelmezés kérdése.
Nem azt jelenti, hogy megnőtt a tömeg, hanem annyi energiát kell befektetni mintha ekkorára nőtt volna a tömeg. Vagy másképp, a felgyorsított tömeg összenergiája visszaszámolva tömeggé nagyobb értéket ad mint az eredeti nyugalomban lévő tömeg volt.
Vagy megint másképp: ha a felgyorsított tömeg becsapódik akkor annyi energia szabadul föl mintha megnőtt volna a tömeg.
Remélem nem követtem el hibát. -
mizar1 #144 A neutrino tíz nagyságrenddel nagyobb a húroknál. Elég bonyolult hullámformáit tudom elképzelni a fotonnak ami a neutrinot alkotja, mert bőven belefér.
Egy kvark pedig tizenhat nagyságrenddel nagyobb.
Egy Proton kilenc nagyságrenddel nagyobb mint egy neutrino, elég laza szerkezet tehát a számára.
Amikor egy protont szétbombázunk, a proton hullámrendszeréből mindenféle hullámcsomag keletkezik. Köztük az észlelhető időintervallumon belül átmenetileg stabiloknak, illetve a stabiloknak nevet is adtunk.
Persze ezek elképesztő frekvenciák a nekik megfeleltethető energiával.
A szubatomi részecskék frekvenciáik és hullámformáik miatt különböznek egymástól.
Belső energiatartalmuk adja a tömegüket és nem egy újabb részecske.
Én ezt csak így tudom elképzelni.
-
Drinkman #143 katt
-
mizar1 #142 Ha a protonból "elveszünk" egy pozitront és egy "elektronneutrinot" akkor a maradék egy neutron.
Ha a neutronból elveszünk egy elektront és egy anti-elektronneutrinot akkor a maradék egy proton.
De ha a protonhoz adunk egy elektront akkor kapunk egy neutront és még marad egy elektronneutrino.
(Ezek a negatív és pozitív béta bomlás és a K-befogás esetei.)
-
mizar1 #141 Nincs mérete, illetve a planc hossznál kisebbnek kell lennie ha a foton rezgésállapotai adják a húrokat. -
mizar1 #140 Azért mert úgy adtad elő mintha tudnád.
A foton nem hullám.
Az elektromágneses energia terjedése hullám.
De ez sem teljesen így van, arról van szó, hogy a tér egy kiválasztott pontjának elektromágneses erősségét ha ábrázoljuk az idő függvényében akkor akkor a függvény egy sinus hullám. Természetesen akkor ha elektromágneses energia terjed egy anyagi rendszertől.
Val -
philcsy #139 "a foton az egy szimpla energiahullám" Nem elektromágneses hullámra gondoltál. -
philcsy #138 Én olyat nem találtam, hogy "A proton bomlásakor is keletkezik elektron" -
philcsy #137 Na meg hány éves a kapitány?
Részecskék esetében csak megtalálási valószínűségről beszélhetünk, ami alapján lehet méretet definiálni, de ez önkéntes.
A foton tömege lerágott csont. Nyugalmi tömege nincs, de nincs is értelme, mert a foton egyszerűen kvantált elektromágneses hullám. Az elektromágneses hullám pedig természetéből adódóan nem tud nyugalomban maradni.
De miért kérdezed ezt tőlem, google a barátod. -
mizar1 #136 Ha a Világegyetemünk akár százszor 13,7 milliárd fényév sugarú volna, és abban valahol vagyunk a magunk 13,7 milliárd fényév sugarú térrészünkkel, akkor is mindent ugyanígy tapasztalnánk ekkora hubble-érték mellett.
-
mizar1 #135 Philcsy szerint nem így van. -
Doktor Kotász #134 Neked abban igazad van, hogy a foton az egy szimpla energiahullám, így mivel minden részecske energia, mivel az anyag csak az energia egy megnyílvánulási formája, végülis minden anyag képes fotonná alakulni, ha a körülmények adottak.
Eleve minden részecske az energia egy formája,m az energia legtisztább formája pedig a foton. -
Doktor Kotász #133 Szerintem előbb nézz utána, hogy a színképeltolódás milyen összefüggésben van a távolsággal. Mert az nem ér, hogy szerinted nem úgy van, mert az nem illeszkedik bele a hitedbe. Sőt, bármely két ponztas igaz ez, mert nem csak mi, hanem a többi objektum is az egymáshoz mért távolságuk arányában távolodik egymástól.
De, ha belegondolsz, ha az ősrobbanás után az Univerzum nem így tágulna, hanem egy középpontbvól, akkor egy gömbhéjban lenne csak anyag, nem minden irányban. -
mizar1 #132 Úgy tűnik vágod a modern fizikát.
Légyszíves mondd meg mekkora egy foton és mekkora a tömege? -
mizar1 #131 Én fordítva gondolom.
Nyilván nem két tömeg (elektron és pozitron) összegződésével fog létrejönni egy tömeg nélküli részecske (foton).
Te is fuss neki.
A béta bomlás: http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s
-
philcsy #130 A CERN blog-on lévő idézet a Higgs-bozon bomlásáról szól.
A részecske-antirészecske annihiláció nem bomlás, és nem jelenti azt, hogy a részecske fotonból áll. Ha egy részecske fotonból állna, akkor fotonná tudnak alakítani antirészecske nélkül is. A részecske-antirészecske annihiláció és párkeltés csak annyit jelent, hogy a részecske-antirészecske pár együtt tesz ki egy foton párt.
"A neutron bomlásakor lesz proton és elektron, pozitron
A proton bomlásakor is keletkezik elektron, pozitron."
Ennek fuss neki még egyszer.
És legvégül. Jó lenne már eldönteni, hogy akkor most elfogadod a modern fizikát, vagy az hibás és csinálsz sajátot "foton" alapon. Ugyanis azt nem teheted meg, hogy kiszemezgeted azt ami neked tetszik, a többit meg egyszerűen eldobod, és helyettesíted a saját elképzeléseiddel. Ez így Egely-féle áltudomány. -
mizar1 #129 Mássz bele egy kicsit a méretskálába: http://htwins.net/scale2/
Itt elég szemléletesen látszik, hogy a proton milyen óriási egy húrhoz képest.
És a foton mérete ott van a hurnál, szerintem annak mozgása az adja a húrokat.
A fénysebesség értékét vákuumban szerintem az állapotátadások időösszege adja.
~ 300 ezer km-en éri el az időöszeg az egy másodpercet.
A proton 10 -15 -en
kvark 10 -18 vagyis egy kvark ezerszer kisebb mint a proton
v neutrino 10 -24
hur 10 -34 -
mizar1 #128 Egy bizonyos hőmérsékleti értékig tudunk visszamenni, amikor már voltak elektronok is, protonok is és neutronok is.
Azt tudjuk, hogy a az elektron és a pozitron ha lebomlik akkor fotonná változik, tovább bomlani már nem tud, maradék nincs csak a foton és az nem bomlik tovább.
A neutron bomlásakor lesz proton és elektron, pozitron
A proton bomlásakor is keletkezik elektron, pozitron. -
mizar1 #127 Megnyugodhatsz benne, hogy jóval nagyobb butaság a macskád.
Hol írtam én, hogy az ősrobbanás elméletében csak fotonok voltak?
Egy bizonyos hőmérsékleti értékig tudunk visszamenni, a
De az ugye nyilvánvaló számodra, hogy léteznie kell egy olyan hőmérsékleti értéknek amikor minden rendszer szétesik egy alapanyagra.
...és mi lehet ez az alapanyag?
Ezt egyébként elolvastad?
"Mivel a proton eleve összetett részecske,
számtalanféle reakciót kivált két proton nagyenergiájú ütközése, és az LHC protoncsomagjai
ütközésekor 10-20 proton-proton ütközés is végbemehet, egy könnyű Higgs-bozont igen nehéz
megfigyelni (4. ábra). Már több évtizede felhívták elméleti fizikusok (közöttük Trócsányi Zoltán
akadémikus) a figyelmet arra, hogy ilyen részecske megfigyelésére annak két nagyenergiájú fotonra
való bomlása nyújt kiváló megfigyelési lehetőséget, a folyamat igen kicsi valószínűsége ellenére." (CERN blog)
Itt egy kis ismeretterjesztés a standard paradigmáról:
http://csep10.phys.utk.edu/astr162/lect/cosmology/hotbb.html -
philcsy #126 Nem nagyobb butaság mint amit te mondasz és a mi még ennél is fontosabb, legalább annyira megalapozott mint a te elméleted.
Eddig fotonról beszéltél, most már sugárzásról. Ha sugárzás alatt elektromágneses sugárzást értesz, akkor légyszíves linkeld már azt az oldalt ahol azt írják, hogy az ősrobbanás után csak fotonok léteztek. -
mizar1 #125 Itt ugyanaz a helyzet mint a Nagy Bumm "végtelen tömegű és kiterjedés nélküli pontból felfúvódó" Világegyetemnél: egy elmélet matematikai szélsőértékének téves értelmezése.
A tömege valójában nem növekszik attól, hogy gyorsan halad. -
mizar1 #124 Amit írtál a macskáról az nyilvánvalóan butaság.
Az anyag viszont teljesen lebontható sugárzássá.
Egyébként a standard paradigma is azt mondja -amiben ugye hiszel, hogy a Nagy Bumm után csak sugárzás létezett.
Szívesen olvasnék tőled értelmes kritikát. -
Drinkman #123 itt -
Drinkman #122 Számold ki : http://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let#T.C3.B6meg.E2.80.93energia_ekvivalencia
c-1m/s sebességnél a vonattal együtt fekete lyukká változtál volna akkora lenne a tömeged. :D -
philcsy #121 "Mindent le lehet bontani fotonokra."
Ennek kb annyi alapja van, mint hogy mindent le lehet bontani macskákra. Bármilyen rendszert ha a végsőkig bontasz, ott fog nyávogni egy cica. Légyszíves cáfolj meg, ha tudsz. Még mielőtt hozzákezdenél szeretném kijelenteni, hogy a természetesen a jelenleg elfogadott elképzelés a macskákról és a világmindenség felépítéséről alapvetően téves. -
willcox #120 Nem csak bizonytalansággal teli, hanem eleve rossz elképzelés. -
willcox #119 "Tőlünk minden irányba a távolsággal arányos a távolodás. Ugye nem gondolod, hogy mi vagyunk a középpont?" - ha ez valóban így lenne, akkor bizony középpontnak kéne lennünk. De nem vagyunk középpont, és amit leírtál, az sincs úgy. -
Doktor Kotász #118 "Doktor Kotász, a Nap és a Föld közé is tér nő? Vagy ez ilyen szelektív?"
Igen, a Nap és a Föld közé is tér nő.
A tágulás mértéke pedig a két pont közötti távolsággal arányos. Egy kétmilliárd fényévnyire lévő galaxis és közöttünk a vöröseltolódásban kimutatható a tágulás. Tőlünk minden irányba a távolsággal arányos a távolodás. Ugye nem gondolod, hogy mi vagyunk a középpont?