110
  • Praetor
    #70
    Pontosan ott van az erkölcs, amikor az empátia nyomán az emberben lelkiismereti aggály merül fel. Az illető nem tud mit csinálni ellene. Ha a lelkiismerete ellen tesz, és rideg marad a belső figyelmeztetéssel szemben, attól még létezik a beépített morális korlát, csak tojik rá nagy ívben. X eset után már teljesen érzéketlen lesz erre, egészen addig, amíg valamilyen hatásra a morális gátak felszínre nem kerülnek, és akkor egyszerre szakad rá az emberre a tettének a súlya.

    A háborús traumát tipikusan nem a félelem váltja ki a katonákból, hanem az amit maguk tesznek, és amit mások másokkal tesznek. Ez olyan szinten rányomja a bélyegét az ember életére, hogy az alanyt élete végéig elkíséri. Ilyen szintű erkölcsöt neveléssel nem lehet létrehozni (ha nem létezne eleve az emberben), csak talán ha elmebeteggé teszik valahogy az illetőt, és valahogy belső kényszerként kondicionálják azt az illetőben.
  • wednes
    #69
    Én olyanról hallottam, hogy sortüzes kivégző osztagnál egy puskában vaktöltény volt (nem lehetett tudni melyikben). Pontosan azért, hogy az osztagban álló katonák ne tudhassák biztosan, hogy az ő lövésük is úgymond "gyilkos volt". Ráadásul mivel többen voltak így a "felelősség" is megoszlott. Könnyebben meghúzza az ember a ravaszt, ha tudja, hogy az ő lövése csak "ráadás". A végzetét már nem kerüli el a halálra ítélt.
  • Hoz_Hun
    #68
    Ja igen, tényleg direkt mellé lőtek, meg találtak sok olyan régi polgárháborús (elöl töltős) puskát, ahol több golyó egymásra volt töltve. Az illető töltött, aztán nem lőt, újratöltött és megintnem lőt. Volt hogy öt golyó volt egymásra tolva rendes tömítéssel meg mindennel. Vagy azért, hogy a többi katona úgy lássa lőtek, vagy azért, mert olyan állapotba voltak, hogy ezt a mechanikai műveletet ismételték. Érdekes.
  • finizlik
    #67
    Olvastam én is, meg a nagy része direkt nem az emberre célzott hanem fölé.

    Amúgy ez megint nem erkölcs.. Ez egy olyan dolog, hogy ismeretlen helyzetbe kerül és empátiát érez az ellenség iránt mivel felfogja, hogy pontosan ugyan olyan ember mint ő.

    Ebben hol az erkölcs? Nincs olyan hogy erkölcs. Csak a filozófiában létező dolog
  • finizlik
    #66
    Azért a méheknél nem ők döntenek róla, hanem a kémiai anyagok. Ők csak ugyan úgy "parancsot" teljesítenek (nem tudnak ellenkezni)
  • wednes
    #65
    Azért elég erélyesen kérdték őket, hogy folytassák a büntetést. Mondták is a felügyelők övék a felelősség. Itt a lényeg az volt, hogy az emberek nagy többsége ELFOGADJA a felsőbb parancsot, (pláne ha még fel is menti őket) még ha ellenkezik is az egyéni véleményükkel, érzéseikkel. Az is benne volt a tesztbe, hogy a legtöbb alany rosszul érezte magát mikor büntetnie kellett, legszívesebben teljesen máshol lettek volna és nem csinálták volna. De megtették, amit "elvártak tőlük".
  • csimmasz
    #64
    Szerintem a morális gát simán feloldható!
    Idegállapottól függ.
    Szerintem nagyon sok ember volt már úgy, hogy elborult az agya és olyat tett amit addig elképzelni sem tudott magáról.
    Az éles helyzet az ami eldönti, hogy mit fogunk tenni, nem ilyen tesztek ahol semmi tétje nincs a válaszainknak.
  • csimmasz
    #63
    Most megy a discovery csatornán a curiosity műsorban.
    Ujra elvégezték a teszteket 50 év után, azonos eredménnyel.
    Semmi halálos áramütés nem volt, csak a "színész" mondta, hogy szív elégtelensége van, így az utolsó teszt előtt már kiabált , hogy ki akar szállni és, hogy rosszul érzi magát a szive miatt.
    A tesztalanyok majdnem mindegyike megadta az utolsó dózist a fickónak ezek ellenére is.
    A műsorban a gonoszság létére próbáltak magyarázatot találni, vagy ilyesmi.
  • MacropusRufus
    #62
    igen, valami ilyesmi volt. De a szörnyű, hogy ennek ellenére megtették sokan.
    Pedig nem volt kötelező, az tis mondhatták volna, hogy köszönöm én mentem.
    És még is megtették jó páran. Ez azért érdekes eremény volt.
  • Hoz_Hun
    #61
    A fenti cikkben elkülönítve kéne kezelni az emberölés a többitől (pl lopás), mert annál van egy plusz gát az (egészséges) emberben. A lopás, hazugság, stb, szociális gát, részben tanult dolog. Az emberölés gátja mélyebbről jön. Volt valamelyik csatornán egy nagyon érdekes műsor, ahol azt vizsgálták, hogy az emberekben mennyire erős ez a gát és tulajdon képen (mint egyén) nem is vagyunk vele tisztában, amíg olyan helyzetbe nem kerülünk. Régi háborús adatokból, kiderült, hogy a friss, teljesen újonc katonák mindössze 2% (2!!!!) volt képes azonnal tüzet nyitni a rohamozó ellenségre. Ez olyan szinten probléma volt a katonaságnál, hogy külön vizsgálták, és ennek hatására cserélték le a kör alakú céltáblákat ember alakúakra. Ez jelentősen javította ezt a számot. A modern korban már harci szimuláció van légfegyverekkel, vagy festéklövökkel. Továbbá IGEN, számítógépes játékokka.
  • willcox
    #60
    Az önfeláldozás az állatvilágban is megtalálható, példaként álljon itt a méhek esete, amikor a lódarazsak megtámadják a kaptárt.

    Az erkölcsi érzék bizony nem öröklött képesség, hanem a környezet ráhatása a gyermekre. A gyermekre ható szülői szigor, a mesék, esetleg vallási tanítások, valamint az életben megtapasztalt események mások által értékelt mivolta alakítja ki a jó és a rossz közötti markáns elválást, a későbbiekben pedig az átmenetek közötti helyes döntést.
  • Doktor Kotász
    #59
    Szerintem nem önként jelentkezett a keresztre, ha a nagykönyv szerint így is mesélik utólag. Márha tényleg megtörtént a sztori.
  • Hoz_Hun
    #58
    Áá, igen, ez egy híres kísérlet. A (képzeletbeli) áramerőséget minden rossz válasz után növelték. A beépített ember meg idegesen hülye válaszokat adott. Azt hozzá kell tenni, hogy a kisérletet kétféleképpen végezték el. Az egyikben szociális nyomás alá helyezték a tesztalanyt (aki az áramos gombot nyomogatta) azaz ott álltak mellette és elvárták, hogy eredményt produkáljon a helyes válaszokkal, a másik esetben nem. Továbbá mindig közölték velük, hogy őket semmilyen felelőség nem terheli. Ez azért fontos, mert a legtöbb ember képes nézetei ellenére morálisan megkérdőjelezhető cselekedetre, pusztán azért mert a felelőség nem őt terheli.
  • Doktor Kotász
    #57
    "Elolvastad a komplett cikket eredeti nyelven, vagy a szokszor hibásan és felületesen fordított sg cikkre hivatkozva írod ezt ?"

    Igaza van, mivel egy ilyen kísérletet legálisan nem lehet tudományosan levzényelni, csak gondolatilag, így nem ad valós képet.

    Bár a válaszok nem meglepúek, és valószínűleg igazak.

    De akkor is ez az egész felszínes, hiszen senkit nem kötöztek a villamossínekhez, senkit nem lökdöstek le a hídról, így megkérdőjelezhetőek a válaszok.
  • willcox
    #56
    Abban az időben nagyon sok embert feszítettek keresztre. Egyik sem volt gyáva?
    Ugyan! Nem kérdezték meg senkitől sem, hogy bátor vagy-e, vagy gyáva.
    Egyébként meg a mese szerint sem önként ment a keresztre.
  • finizlik
    #55
    Az égvilágon nincs semmi köze a túlélő ösztönödnek a fanatizmushoz.

    Legjobb példa jézus (márha létezett egyáltalán)

    Az hogy kereszthalált halt valamiért, bizonyítja hogy nem volt gyáva, de azt nem bizonyítja hogy nem volt elmebeteg.
  • MacropusRufus
    #54
    egyszer régen volt egy kísérlet. Ebben részt vett egy színész, ő volt az akin kísérleteztek, és sok-sok teszt alany, Túlképpen ők voltak az igazi kísérleti nyulak. A teszt a következő volt: kérdéseket tettek vel a színésznek (akiről ők nem tudták, hogy színész), és minden hibás válasz esetén egy kis elektro sokkal jutalamazták az emberket. A feltétel az volt, hogy minden hibás válasz egyre erősebb elektro sokkot okozzon. A skála 1V-tól indúlt, egészen a halálos többszöröséig. A színész szépen játszotta a szenvedő alanyt. Ami még a kísérletben volt: a kérdezők nem láthatták az ember face to face, csak a reakciót hallották, ui. köztük volt egy függöny. Ennyi.
    Az alanyok túlnyomó többsége a 4. v. 5. hibás válasz után halálos áramdózist adtott a színésznek, aki természetesen hűen játszotta a kivégzést. Sokakban akkor tudatosúlt, hogy "megöltek" valakit, egy hibás válasz miatt, ui. az, hogy megkora lépéssekben ugranak a feszűltségek közt (1V v. egyből 220) az a kérdezőre volt bízva. A kérdezők, nem rendelkeztek pszihopata egyéniséggel, erre külön figyeltek a tesztett végzők ui. akkor értelmetlen lenne a kísérlet. Teljesen hétköznapi emberek voltak a kérdezők.
  • finizlik
    #53
    Mivel a gyerek nem tudja mi az a "magántulajdon" ezt később tanulja meg.

    Honnan tudná ha sokkal több ideig volt minden közös mint magántulajdon?
  • Praetor
    #52
    Birom a write only embereket...

    Mint ahogy már lentebb említettem: az erkölcsi érzék az emberben nem domináns indíttatás, hanem egy visszafogott belső késztetés, amit az erősebb késztetések hatására kialakuló akarat könnyen felülír. Azért mert sok esetben kívülről nem látszik a gyermeken, attól még benne van a morális aggály.

    Egy gyerek alapesetben szinte mindig az erősebb késztetések felé megy el. Ez viszont nem zárja ki azt a tényt, hogy ahogy elkezd a gyermek tudata kinyílni, egy bizonyos szint után már a gyengébb késztetéseknek is ad jelentőséget, és a lelkiismeret furdalás nála is megjelenik.

    A családomban és a népes rokonságomban jelenleg ~50 gyerek van, és sokféle nevelési mód. Még a leglazább nevelésnél is süt a gyerekről, hogy van morális érzéke, még akkor is, ha önző mint a dög. A gyerekek összehasonlíthatatlanul őszintébbek - különösen 5 éves kor alatt -, mint a felnőttek, nem tudnak úgy színlelni, hogy ne látszódna rajtuk, hogy kamuznak. Azt mutatják, ami bennük van.

    Az egykék esetében, - különösen, ha a szülő elkényezteti a gyereket - jól látszik, hogy a morális aggályok eléggé el vannak benne nyomva, mert a kényeztetés az egóját hizlalta, és ez teljesen meghatározta őt. Viszont még az ő esetükben is fel lehet egy néhány mondattal ébreszteni a belső morális embert, pedig ha nem lenne eleve benne, akkor ez lehetetlen lenne.
  • wednes
    #51
    "Szinte barmelyik gyerek hezitalas nelkul elveszi a masik jatekat egeszen addig, amig a szulo nem neveli ki ezt belole."

    Ez nem igaz. A többségre ez nem jellemző, csak akik dominánsan viselkednek. Rég nem lennénk már sehol, ha ezt csak a szülő tudná megállítani, hogy mindenki egyformán domináns és agresszív legyen.
  • NEXUS6
    #50
    A dolgok magyarázatát, gyökereit szerintem nem pusztán a neveltetés szintjén kell keresni.

    Valójában az ember sokkal kevésbé alakítható, mint sokan gondolják, amire viszont biológiailag kódolt, hajlama van azt magától megcsinálja. Pl a beszédre a szülők tanítják a gyereket, vagy magába szívja? Ugyan így járás, meg ilyenek. Egy csimpánz ugyan olyan körülmények között felnőve miért nem tanul meg beszélni, vagy lesz belőle hosszútávfutó? Ott értelem szerűenek tartjuk a választ.

    A társas kapcsolatban is egy csomó dolog kódolva, az embernek nem csak külön-külön a többiekről van egy képe, hanem a csoporról egészében, de ez is egy képesség, aminek biológiai alapjai vannak. Az embernek egész egszerűen minden más lénynél magasabb szintű a szociális képessége, az hogy csoportként működjön. Ennek egy kiegészítő funkciója, hogy a csoporton belüli erőszak képessége szintén az egyik leggyengébb az embernél az állatok között, bármit is sulykolnak a fejünkbe.

    És itt jön elő a kérdés, amit itt a pszichomókusok feszegetnek. Egyén vs. csoport, vagy közvetlen gyilkosság vs. hagyni, hogy meghaljon valaki.

    Először is a csoporttal kapcsolatos dolgok az az un. "felelősség" jellegű dologhoz kapcsolódik. Az ember tud felelősséggel gondolkodni, az állatok csak nagyon kevéssé. Ez nem pusztán az, hogy az egyén lemond a saját érdekeiről a csoport javára, hanem hogy erről ilyen helyzetekben is tud dönteni és elég egységesen, amikor mástól várunk e, autómatikusan dolgokat, hogy lemondjon a saját érdekeiről, akár az életéről is. ez a felelőség úgy is működik, hogy akkor, amikor az egyéntől válaki átveszi ezt, akkor simán elfogadja, hogy megöljön valakit. Volt ilyen kísérlet is. Ez magyarázza, hogy átlagos iskolai tanárokból hogy lehet haláltáborparancsnokot, hidegvérű gyilkosokat csinálni.

    Akik itt jönnek a katonák "önfeláldozásáról", meg agymosásáról, azok jellemző módon nem voltak katonák.
    A katonáknál, tűzoltóknál, akármilyen szakmák, ahol közvetlen életveszélyben vannak a csoport tagjai a felelősségvállalás képessége, a csoportért való áldozatvállalás képessége felerősödik, ilyen szakmákban nem elméletileg, hanem nap mint nap ténylegesen kell ilyen döntéseket hozni.
    A katonaságnál ezt tanulja meg az ember. Azt, hogy milyen 1 másik miatt szopni, milyen az, ha felelősséggel elvégzem a munkámat, vagy xarok bele, és mi az önfeláldozás, vagy a felelősség vállalás végső határa, amikor döntök, hogy a csoport érdekei szerint, ki hal meg és ki marad életben.

    Sok szempontból hiányzik a sorkatonaság az emberek számára, mert ilyen intenzíven ezekkel a kérdésekkel fiatal felnöttként nem szembesülnek, nem aktivizálódnak ezek az ösztönök, kevésbé fejlődnek ki az ilyen döntési képességeik. És éppen ezért be is csaphatók, manipulálhatók, nem tudják, hogy mikor játszik valaki ezzel a képességükkel, hajlamukkal, mikor hiteti el velük pl, hogy természetes az önzés, cserben hagyni a másikat, akit ha megmentesz legközelebb ő tud megmenteni, de ha hagyod elveszni, azzal később te is elpusztulsz.
  • qetuol
    #49
    "DeScioli szerint szabályalkotó rendszerünk önkényes, így például a maszturbációt is "rosszként" tüntetve fel."

    lol?
  • Drinkman
    #48
    Vagy ha nem is sikerélményként, de kisebb rosszként.
  • Merces
    #47
    nincs velünk született ervkörcsi érzék sőt jóság sincs , egy dolgot hozunk magunkal az önzést, mikor azt hiszed önzetlen vagy akkor is csupán a magadrol kialakitott képnek akarsz megfelelni, mert ezt éled meg sikerélményként.....
  • willcox
    #46
    A pszichomókusok meglehetősen idióta tesztekkel dolgoznak. Ugyanis megpróbálnak általános érvényű, leegyszerűsített kérdéseket feltenni, pedig az életben mindig sokkal összetettebb helyzetek adódnak, és bizony az ember mérlegel a lehetőségek között, vagyis nem lehet egy leegyszerűsített kérdésre normális választ adni. Az értelmes ember az ilyen kérdéseken el sem gondolkodik, hanem visszadobja, hogy ez így baromság. Tegyenek fel normális kérdéseket, amikre lehet felelősségteljesen válaszolni.
    A mh-emen rendszeresen van pszichológiai teszt, a pszichomókus mindig feszeng, amikor rám kerül a sor, ugyanis mindig megingatom a szakmájába vetett hitét.
  • Drinkman
    #45
    Egy gyerek már akkor elvesz dolgokat akárkitől (akitől tud) amikor még nem is érti amit mondanak neki, már itt megdől az elméleted.
  • GoCa
    #44
    Ez nem egy kísérlet. Ez egy kérdés ami egy kísérletre irányul.
    Nyílvánvaló, hogy ilyen módon élesben nem kísérleteznek, csakhogy így a kapott "eredmény" erősen torz. Ez erkölcsök rangsora illetve azok ereje csak éles helyzetben ad pontos képet, így írhattak most ide százalékokat (28, 47), de ez nem valós eredmény.
    Inkább külső tényezőket kellene vizsgálni (kultúra, vallás, neveltetés stb.), mert ennek így nem sok értelmét látom...
  • qaíwsyedx
    #43
    "Minden morális gát kiindulópontja, hogy mással ne tegyünk olyat ami rossz."

    Tényleg akkor mi a rossz?
    -Megkínozni vkit rossz? hagyni szenvedni rossz?
    -Az eutanázis mégis rossz?
    -Mazoistát is rossz szenvedni hagyni?
    -Más szabad akaratát korlátozni rossz?
    -És hagyni h öngyilkos legyen?

    Remélem sikerült kellő számú példát hozni h sajnos (?) nem minden fekete-fehér.
    (ergó minden rosszban van valami jó-> Na meg persze minden jóban van vmi rosz is)
  • Praetor
    #42
    Az, hogy a gyerek az önzés miatt elveszi a másik gyerektől a játékát, az nem cáfolja meg azt, hogy van egy velünk született erkölcsi érzékünk. Az ember akarata a belső erkölcsi késztetést simán felülírja.

    Ha a gyerek először vesz el valamit valakitől, ami nem az övé, akkor biztosra veheted azt, hogy belül nem teljesen nyugodt. Főleg, ha a szülő csak annyit kérdez, hogy miért vetted el tőle? Ekkor elszégyelli magát, mert a külső szülői kérdés ráirányítja a figyelmét a belső nyugtalanságára, és azzal összhangban van. Maga a kérdés is a belső frusztráció miatt válik zavaróvá, egyébként semleges lenne. Így viszont ezek felerősítik egymást, és a belső lelkiismereti felismerés miatt rögtön érti, hogy miért kérdezik ezt tőle. Ez mondjuk nem az az eset, amikor a 2 gyerek egy családba tartozik, és közös játék használata a vita (itt ugye jogos mindkét gyerek igénye, de valahogy időben meg kell osztani a dolgot - a beépített morális korlátok nem "biztosítják" a szeretetet mások felé, csak magatartási korlátokat sugallnak).

    Amelyik gyerek már többször elvett másoktól olyan dolgot, ami nem az övé, ott a következő alkalommal már egyenesen sértődött lesz, ha nem engedik neki. Mert a morális gát már áttört nála és nem jelez neki semmit. Persze ha erre felhívja a szülő a figyelmét, akkor ezt fel tudja ismerni magában, de nehezebb így, mert a szülő korábban hallgatólagosan egyetértett az önzésével, és a lelkiismerete ezért érzéketlenné vált. Az akarat felülírta a belső morális ember.

    Ha nem az emberrel veleszületett lenne az pár alapvető morális gát, akkor 1-2 mondattal nem tudnád az belső morális vívódást (és akár megbánást is) előhozni belőle. Ez olyan lenne, mintha mély metafizikai fogalmakat akarnál belekalapálni, amit totál nem ért a gyerek. A valóságban pedig elég neked arra felhívni a figyelmet, hogy mit érezhet a másik. Az empátia miatt könnyen felismeri, hogy egy így nem volt jó, és megbánja, vagy makacsul az akaratát erőlteti afelett, amit belül felismert.

    Minden morális gát kiindulópontja, hogy mással ne tegyünk olyat ami rossz. Az emberölés, a hazugság, hűtlenség...stb. morális gátjai erre vezethetőek vissza. Az ezzel kapcsolatos felismerés alapja az empátia. Az empátia az ember veleszületett adottsága, ami "gyárilag" működik benne, és amire lehet érzékenyebbé tenni a gyereket, de lehet úgy is nevelni, hogy ez a képesség leépüljön benne.

    "szocializacio mentes" nevelés ugyebár nem létezhet (mert az fogalmilag nem nevelés), de ha létezne is, akkor sem tudná igazolni azt, hogy a morális gátak nem léteztek eleve a gyerekben. Ebben az esetben a nevelési mód közvetve alakítja (erősíti/gyengíti/alakítja) a morális világát a gyermeknek.
  • Archenemy
    #41
    "Lehet ezt mondják de nem et csinálnák mivel a túlélő ösztönödet sosem fogod te felulbírálni. "

    Japán, szamuráj, szeppuku fogalmak mondanak valamit? Vagy akár a kamikazék? A mai öngyilkos terroristák? Eleve az öngyilkosok?

    Vagy ez is valami olyan dolog, mint a -7000 fok? :p
  • Archenemy
    #40
    Pff tévedtem, egyáltalán nem csak a trópusokon fordult elő, vannak esetek angliából meg ukrajnából is. Pl. egy gyereket a szülei a kutyákkal együtt tartottak, és teljesen kutyaként viselkedett a gyerek, morgott, ugatott, stb.

    http://listverse.com/2008/03/07/10-modern-cases-of-feral-children/

    De tény, hogy ha csak nem nagyon korán találják meg őket, sosem lesznek normális emberek.

  • gombost
    #39
    "A katona tudatosan teszi amit tesz, ezért katona."

    Ez igaz, de ez bizonyítja, hogy ki lehet kapcsolni. Agymosással, anélkül bizony van ilyen.

    "WTC-ből azért ugrott ki..."

    Nem ugrottál volna ki. A túlélési ösztön lényege, hogy küzdesz. Ha a biztos halált választod akkor már kikapcsoltad az ösztönt.

    "Kétlem, hogy belül egy sima ember nekiállt volna csoportokat csinálni..."

    Voltak ilyenek. Többen. Teljesen mindegy, hogy hol voltak. Lemondtak a menekülésről, hogy másokat mentsenek.
  • Archenemy
    #38
    "Persze kellene egy kiserlet, ahol gyerekeket teljes mertekben szocializacio mentesen nevelnenek fel, majd osszeengednek oket es megneznek, hogy milyen viselkedesformak alakulnak ki. Akar generaciokon keresztul kovetve oket. "

    Ilyen "kísérletek" maguktól létrejöttek, az ún. "farkasgyerekek" a primitívebb népeknél előfordulnak. Gyak. egy kisgyerek, 4-5-6 éves elveszik az erdőben, de annyira azért magánál van, hogy nem hal meg (trópusok, tél nincs), addigra már tudja, mi az ehető, stb. Pár év múlva meg megtalálják. Totál pszichopata minden esetben, egyszerűen nem érti, hogy a többi ember is "valaki", nem tud megtanulni beszélni, stb.

    http://www.nyest.hu/hirek/mauglik-a-valosagban-vadon-nott-farkasgyerekek

    De elég, ha sokáig nem vagy nem eléggé foglalkoznak egy gyerekkel, szomorú példa a mai magyar lumpen cigányok esete, ott is nulla etikával és szegényes érzelemvilággal felnövő, primitív emberek az eredmény.
  • finizlik
    #37
    Még mindig nem érted mit mondok.

    A katona tudatosan teszi amit tesz, ezért katona. Átmossák neki elég szépen az agyát a kiképzésen hogy dögöljön meg parancsra, pont ezért katona. Ő nem véletlen csöppen bele a dologba hanem tudatosan megy megdögleni. Mert ő bezony katona.

    WTC-ből azért ugrott ki, mert sokkal jobb meghalni 5 mp alatt féjdalom nélkül, mint akár harminc perc alatt szénné égve. Én is kiugrottam volna, mert az fájdalom mentes és se így se úgy nincs semmi esélyem.

    Kétlem, hogy belül egy sima ember nekiállt volna csoportokat csinálni, maximum akkor ha még nem tudták mi a gebasz és ahol ők tartózkodtak még relatív "nyugalom" volt. Próbálnál meg ott csoportot szervezni ahol becsapódott a gép (mondjuk az épület másik oldalán mert ott túlélték a népek)
  • finizlik
    #36
    Nem. Akkor tudatosan kerülsz bele a bajba míg a másik esetben nem. Akkor csak belecsöppensz és nincs döntési lehetőséged.
  • gombost
    #35
    Nagy szerencse, hogy ez nem igaz. Nem egy, nem két eset volt már a világban, amikor emberek életveszélyes helyzetben a túlélő ösztönüket felülbírálva segítettek. Ilyen volt pl. a WTC tornyok ledőlésekor az a több tucatnyi ember, akik igyekeztek csoportokat szervezni és felkutatni a még életben lévőket illetve használható kijáratokat kerestek. De biztos ismered azt a videót, amelyiken az ember kiugrott a toronyból vállalva a biztos halált. Vagy mondjuk egy harctéri helyzetben a katonáknak gyakorlatilag percenként többször kell a túlélési ösztönt figyelmen kívül hagyni.
  • philcsy
    #34
    Azt ugye eszrevetted, hogy a peldadban egy biztosan halalos es egy szimplan veszelyes szituaciot allitasz szembe. Ez azert nem fer, mert itt nincs valos valasztasi lehetoseg.
    Ettol fuggetlenul, akkor amikor elhatarozod, hogy odamesz egy ego jarmu, vagy legyen inkabb benzint szallito tartalykocsi, soforjenek segiteni, akkor ugyan az a tulelesi oszton allja utadat.
  • MR007
    #33
    Az tuti, hogy én nem löknék le senkit sem akár mi is legyen a szitu, mivel ha nem találnék jobb megoldást csak azt, akkor vmit félrenéztem az istenek jóvoltából. Illetve elkönyvelném járulékos veszteségnek, majd legközelebb jobban megy. Az biztos törném a fejem mit tegyek. Ha nem jutna eszembe semmi használható sem, akkor felhívnám Bruce Willis-t a mobilomról. Ha nem lenne elérhető és már csak másodpercek lennének, akkor a tudakozóval próbálkoznék, a másik telómról közben a mentőket csörgetném öszpontosított, fegyelmezett figyelemmel, mert akkor biztosan nálam lenne feltöltve. És nem vagyok szőke teljesen.
  • finizlik
    #32
    Másképp mondom.

    Mész az autópályán lesz egy baleset, de te eszméleted veszted majd amikor felébredsz azt látod ég a kocsi körülötted. Nos első dolgod kimenekülni gondolkodás nélkül semmivel nem törődve.
    De ha te ezt kívülről látod akkor látod mi történt és mi a helyzet ilyenkor nincs semmilyen túlélő ösztön. Ilyenkor te döntöd el hogy beveted e magad a veszélybe vagy nem.
  • Willenbrock
    #31
    Szerintem aki azt válaszolta hogy egy rokont lelökne öt másik megmentéséért az az anyósára gondolt :D