#50
A dolgok magyarázatát, gyökereit szerintem nem pusztán a neveltetés szintjén kell keresni.
Valójában az ember sokkal kevésbé alakítható, mint sokan gondolják, amire viszont biológiailag kódolt, hajlama van azt magától megcsinálja. Pl a beszédre a szülők tanítják a gyereket, vagy magába szívja? Ugyan így járás, meg ilyenek. Egy csimpánz ugyan olyan körülmények között felnőve miért nem tanul meg beszélni, vagy lesz belőle hosszútávfutó? Ott értelem szerűenek tartjuk a választ.
A társas kapcsolatban is egy csomó dolog kódolva, az embernek nem csak külön-külön a többiekről van egy képe, hanem a csoporról egészében, de ez is egy képesség, aminek biológiai alapjai vannak. Az embernek egész egszerűen minden más lénynél magasabb szintű a szociális képessége, az hogy csoportként működjön. Ennek egy kiegészítő funkciója, hogy a csoporton belüli erőszak képessége szintén az egyik leggyengébb az embernél az állatok között, bármit is sulykolnak a fejünkbe.
És itt jön elő a kérdés, amit itt a pszichomókusok feszegetnek. Egyén vs. csoport, vagy közvetlen gyilkosság vs. hagyni, hogy meghaljon valaki.
Először is a csoporttal kapcsolatos dolgok az az un. "felelősség" jellegű dologhoz kapcsolódik. Az ember tud felelősséggel gondolkodni, az állatok csak nagyon kevéssé. Ez nem pusztán az, hogy az egyén lemond a saját érdekeiről a csoport javára, hanem hogy erről ilyen helyzetekben is tud dönteni és elég egységesen, amikor mástól várunk e, autómatikusan dolgokat, hogy lemondjon a saját érdekeiről, akár az életéről is. ez a felelőség úgy is működik, hogy akkor, amikor az egyéntől válaki átveszi ezt, akkor simán elfogadja, hogy megöljön valakit. Volt ilyen kísérlet is. Ez magyarázza, hogy átlagos iskolai tanárokból hogy lehet haláltáborparancsnokot, hidegvérű gyilkosokat csinálni.
Akik itt jönnek a katonák "önfeláldozásáról", meg agymosásáról, azok jellemző módon nem voltak katonák.
A katonáknál, tűzoltóknál, akármilyen szakmák, ahol közvetlen életveszélyben vannak a csoport tagjai a felelősségvállalás képessége, a csoportért való áldozatvállalás képessége felerősödik, ilyen szakmákban nem elméletileg, hanem nap mint nap ténylegesen kell ilyen döntéseket hozni.
A katonaságnál ezt tanulja meg az ember. Azt, hogy milyen 1 másik miatt szopni, milyen az, ha felelősséggel elvégzem a munkámat, vagy xarok bele, és mi az önfeláldozás, vagy a felelősség vállalás végső határa, amikor döntök, hogy a csoport érdekei szerint, ki hal meg és ki marad életben.
Sok szempontból hiányzik a sorkatonaság az emberek számára, mert ilyen intenzíven ezekkel a kérdésekkel fiatal felnöttként nem szembesülnek, nem aktivizálódnak ezek az ösztönök, kevésbé fejlődnek ki az ilyen döntési képességeik. És éppen ezért be is csaphatók, manipulálhatók, nem tudják, hogy mikor játszik valaki ezzel a képességükkel, hajlamukkal, mikor hiteti el velük pl, hogy természetes az önzés, cserben hagyni a másikat, akit ha megmentesz legközelebb ő tud megmenteni, de ha hagyod elveszni, azzal később te is elpusztulsz.
#50