A Mars lesz Obama új költségvetésének vesztese

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#46
Nem is csodálom! Rengeteg pénzt pazarolnak el feleslegesen olyan dolgokra, amelyekbõl az emberiség nagy része egyáltalán nem is profitálhat semmit! Rengeteg probléma van itt a Földön is, amit meg kellene oldani, és amibõl talán még a ma élõ emberek is profitálhatnának! Az ember esze megáll, amikor hallja ezeket az iszonyatosan nagy összegeket, emelyeket pusztán a tudományos kíváncsiság kielégítésére fordítanak, és õszintén: Jobb lesz nekünk attól, ha tudjuk, hogyan keletkezett a világegyetem? Vagy mi is az a fekete lyuk? Vagy van-e víz a Marson, és volt-e ott élet? És ki mehet majd el a Marsra? Néhány kiválasztott, a többi milliárdok itt maradnak a jó öreg Földön!
#45
Bocsi a sok helyesírási hibáért, sajna angol a billenntyûzet.
#44
"Jó de miben nyilvánul meg az intézményi rendszeren kívüli, "valódi tudomány"? Bocs de ilyen nincs. Az utolsó tudományos cikket is lektorálják, beillesztik az intézményi rendszerbe. Ami meg nem így jelenik meg, az nem nevezhetõ tudományos munkának."

Bocsi, de ILYEN VAN! Egyszerûen van. A majmok, amikor botot használnak a termeszek megevéséhez, akkor tudományos dolgok állnak a háttérben. Az intézmények meg sehol sincsenek!

Inkább úgy kéne elképzelned a tudományt, mint a mûvészetet! Mai világunkban itt vannak a nagy lemezkiadók, a nagy filmstúdiók, amik megmondják a múvészeknek, mit kell pontosan csinálni és mi a határidõ. A mûvész ezután belevisz a mûbe annyit magából, amennyit tud, de az egész mégis csak bérelt munka, nem teljesen a sajátja.
A tudomány ugyanez. Ezek a hatalmas fejlesztési, egyetemi, mûszaki intézmények megszabják a tudósoknak, hogy mit KELL tenniük. A tudosok nem maguk döntik el mit szeretnének csinálni, mi érdekli õket. Amit gyártanak, abból késõbb pénz lesz. Amibõl nem lesz pénz, abból nem lesz semmi. Ez viszont nem jelenti, hogy felesleges, csak nem hoz profitot. Viszont rengeteg felesleges dolgot is csinálnak, ami meghozza a lóvét. A mai intézményesített tudomány hátterében semmilyen tudományos módszer nincs. Ez egy félig megerõszakolt, rabszolgasorba taszított hatalmi eszköz lett. Ne ezt vedd alapul, mert veszélyes! Ahogy ma láthatjuk is...

Végezetül pedig hidd el nekem: Mindenre van válasz! Csak nehéz megkeresni. Feladhatod, mondhatod, hogy lehetetlen, de minden lehetséges. A tudomány maga "Isten" arca, amit sokan leegyszerûsítenek valami személlyé. Pedig a valóság (ergo, amit tudománnyal ismerünk meg) sokkal csodálatosabb és sokkal mélyebb, szeretettel átitatott vmi, mint maguk a vallások.
#43
"A tudománynak egyfajta mindenre érvényes értelmezését akarom cáfolni, megmutatni, hogy már a hétköznapi élet során is bukik, sõt ott igazán."

Szerintem csúsztatsz. Azért, mert az emberek nagyrésze nem tudós, a hétköznapi életben még nem bukik a tudomány.

Maximum annyi történik, hogy az emberek fele nem érti, hogy mi történik egy olyan hétköznapi tett folyamán, hogy felkapcsolja a villanyt.

70% azt hiszi, hogy drózon gyün a petroleum.
29% meg azt, hogy folyik az áram és ezért.

De csak 10% tudja, hogy a vezetékpár közötti szigetelõben a két ér feszültségkülönbsége miatt elindul egy elektromágneses hullám (fotonok), és ennek a hullámnak csak kísérõjelensége, azaz következménye a szabad elektronok elektronok elmozdulása, azaz az elektromos áram, ami energiaveszteséget okoz a villanykörtében, ahol hõvé alakul, és a hõtõl termikus sugárzással próbál megszabadulni az izzószál, és fényt bocsát ki magából.

Hogy ezt az emberek 99%-a nem tudja, még nem a tudomány bukik, csak az emberek nem tudósok a hétköznapi életben.

"Ha tanultál volna rendszerelméletet, mert úgy tûnik, hogy nem, akkor tudhatnád, hogy a tudomány bizonyos szinten igen is számol a világnak azokkal a részeivel, amit nem ismer és nem is ismerhet, ezeket nevezik transzcendens rendszereknek."

Az nem a transzcendens, hanem a kutatandó terület.

A trenszcendcia vallásos mûfogalom a természetfelettire a sámánizmustól a katolikus dogmákig. Szellemek, szentek, kísértetek, démonok, angyalok, istenek, ezoteria, kártyajóslás, csillagjövendölés, pénzenergia lehívása az Univerzumból emeltdíjas telefonvonalon.

Te azért próbálod a tudományt második helyre tolni, mert gyakran ütközik a vallásos dogmákkal.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#42
Majd mennek a kínaiak elõször aztán lesz kapkodás...

#41
"Erre az egyik legjobb példa az ember maga. Mi az ember? Mi a tudat, honnan ered, mi a célja? Mi az ezekre adható tudományos válaszokból a legautentikusabb??? Szerintem ne is kísérletezz, ezekre a kérsdésekre nincs válasz! Nincs megfelelõ válasz, és valószínûleg soha nem is lesz."

Remek példa arra, hogy fogalmad sincs mi a tudomány. Kitalálod, hogy a tudomány minden kérdésre tudja a választ (ami marhaság), és utána felhozol egy példát amire nem tudja. Aztán meg kategorikusan és minden alap nélkül kijelented, hogy erre nem is lesz soha tudományos válasz! Ezt szalmabáb érvelésnek hívják, vagy árnyékbokszolásnak. A magad által kitalált "tudomány" ellen tiltakozol, és hozol fel példákat, és utána elégedetten hátradõlsz, hogy milyen igazad van. Ebben egyet tudok érteni veled, ha ilyen lenne a tudomány nem lenne jó, még jó, hogy nem ilyen.

#40
" A tudománynak egyfajta mindenre érvényes értelmezését akarom cáfolni, megmutatni, hogy már a hétköznapi élet során is bukik, sõt ott igazán."

Hétköznapi életnél sokkal többet ismertünk meg a tudomány segítségével. Egyszerûen nem tudsz olyat mutatni "hogy a hétköznapi életben bukik a tudomány" - legfejtebb csak saját ismereted korlátaid tudod megmutatni. Ebbe szerintem ne mennyünk bele, de ha akarsz égni mutass egy példát amikor szerinted bukik!

"Ha tanultál volna rendszerelméletet, mert úgy tûnik, hogy nem, akkor tudhatnád, hogy a tudomány bizonyos szinten igen is számol a világnak azokkal a részeivel, amit nem ismer és nem is ismerhet, ezeket nevezik transzcendens rendszereknek."

Ha valaha lett volna közöd a tudományhoz, tudnád, hogy a tudomány az ismeretlent kutatja, tudományos módszer segítségéével. Azt amit nem ismerünk, meg kutatási területnek nevezzük, vagy ismeretlennek, de semmi esetre sem transzcendensnek. Az meg kifejezetten nem értem, hogy miért gondolod ha kitalálsz valami bõdületes marhaságot és azt nevezed tudománynak, akkor igazad lesz?

NEXUS6
#39
Félre értesz.
Nem akarom cáfolni a tudományt.
A tudománynak egyfajta mindenre érvényes értelmezését akarom cáfolni, megmutatni, hogy már a hétköznapi élet során is bukik, sõt ott igazán.

A tudománynak van létjogosultsága, univerzális érvényessége azonban nincs.
Egyrészt az emberi felfogóképesség, az ember mint információfeldolgozó rendszer korlátozottsága miatt (ha nem vagy autista minimális matematikai mûveletet tudsz csak fejben elvégezni, márpedig a tudomány alapvetõ nyelve a matematika).
Másrészt annak a közvetítõ rendszernek a korlátozottsága miatt, ami a tudást a társadalom többi rendszere felé átadja, a tudományos intézményrendszer korlátozottsága, öntörvényûsége miatt. Ez utóbbi szintén az ember korlátozottsága miatt van. Pl, mert az intézményrendszeren belül sem az az eredmény kerül feltétlenül elõre, ami megfelel a tudományos kritériumoknak, hanem ami a rendszerben megbúvó hatalmi hálózatban jobb pozícióba kerül.

Ha tanultál volna rendszerelméletet, mert úgy tûnik, hogy nem, akkor tudhatnád, hogy a tudomány bizonyos szinten igen is számol a világnak azokkal a részeivel, amit nem ismer és nem is ismerhet, ezeket nevezik transzcendens rendszereknek.
A tudományt nem kell ezektõl, mevédeni, vagy azoktól akik ezen rendszerek létét felhozzák.
A tudományt sokkal inkább az elvakult híveitõl kell félteni.
Szerintem.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

wraithLord
#38
...szerintem ezt fejezzük be... <#idiota> Tudod mit? Igazad van.
NEXUS6
#37
Jó de miben nyilvánul meg az intézményi rendszeren kívüli, "valódi tudomány"? Bocs de ilyen nincs. Az utolsó tudományos cikket is lektorálják, beillesztik az intézményi rendszerbe. Ami meg nem így jelenik meg, az nem nevezhetõ tudományos munkának.

"A tudomány teljesen szabad, létezése mindenkié és mindenkiért. Ezt fojtja meg az intézményesített alteregója, ami azért elég nagy gáz."
Hát szerintem meg az intézményrendszer segíti elõ azt, hogy valami a társadalom más szervezetei számára is kompatibilis formában bekerüljön a nagy tudáshalmazból. Az intézményrendszert lehet szídni, mert szûkít, de pont az a dolga, hogy a nagy elképzeléseket, úgy mond szabványosítsa, az egymás mellett létezõ alternatív elméletekbõl kiválassza a gyakorlatban alkalmazhatót (és nem feltétlenül az "igazat"!!!).

Az, hogy a dolgokat tudományosan le lehet írni, forma szerint kategórizálni, vagy bizonyos mûködésüket az általunk ismert mechanizmusokkal magyarázni lehetséges, még nem biztos, hogy az adott dolgot, mint létezõ valamit, mint rendszert a leghatékonyabban ragadjuk meg.

Erre az egyik legjobb példa az ember maga.
Mi az ember? Mi a tudat, honnan ered, mi a célja? Mi az ezekre adható tudományos válaszokból a legautentikusabb???

Szerintem ne is kísérletezz, ezekre a kérsdésekre nincs válasz! Nincs megfelelõ válasz, és valószínûleg soha nem is lesz.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#36
"Az ökológia centrális hipotézise -> Bárhol, bármikor, bármilyen populáció a természetben bármilyen mennyiségben megtalálható.
Az ökológia feladata pedig kideríteni, hogy ez miért nem így van. Mert nem így van egyik faj esetében sem. Kivéve az embert - már egy jó ideje... 😊"

Tehát szerinted az ember azért nem állt, mert szerinted bárhol megtalálható a természetben? Te jó ég.

#35
Ne haragudj, de ez mûfilozófikus hablaty, vagy filozófikus mûhablaty, válaszd azt, amelyik neked tetszik!

A tudomány és az igazság, azaz az igazságkeresése közötti relációt akarod megcáfolni, hogy valami transzcendens rendszert ültess a helyébe (gondolom én, téged ismerve). A süket szövegeléstõl azonban sokan nem esnek hasra. Egy parasztbácsi, lehet, hogy vakarná a fejét, és megadná magát, hogy jól beszélsz, lehet, hogy van benne valami, okos ez az ember.

De nézzük például a gyógyszerek mellékhatását. Azzal vonod kétségbe a tudományt, hogy egy gyógyszernek a dobozán rengeteg mellékhatást sorolnak fel. Az nem zavar, hogy nem csak a gyógyszer kifejlesztése, hanem a mellékhatásainak feltérképezése is a tudományos módszereknek köszönhetõ? (Egyébként megkülönböztetném az alapkutatást, és a tudomány eszközeit használó produktív alkalmazását.) És az most lényegtelen, hogy az utóbbit (mellékhatás felderítést) a törvényes elõírások kényszerítik ki.

Az okfejtésed kevés ahhoz, hogy a tudományt az igazségkeresésben a háttérbe szorítsd a transzcendens mögé. Igen, a tudomány sokszor cáfolta a vallásos dogmákat, sokszor kiálltották ki eretneknek, és a vallás sokszor meghátrálásra kényszerült. A tudomány alapcélja az igazság keresése. Ha látóterébe kerül egy hamis vallásos dogma, arról nem a tudomány tehet.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

Molnibalage
#34
Ahhoz még a Hubble felbontása is túl kicsi. Ellenben a Lunar Reconnaissance Orbiter több holdraszálás helyszínét is végifotózta.

Itt.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

mad mind
#33
Na és, te te szövegeid sem jobbak.<#mf1>

#32
Jókat írtál, a baj csak annyi, hogy az intézményesített tudományról írtál. Mivel pénz-alapú világban élünk, ilyen bizony létezik. Ez viszont nem egyenlõ a VALÓDI tudománnyal. Igazából nem is múködik jól a mai, ahogy le is írtad. De maga a tudomány valójában nem intézmény. Igenek és nemek sora, a természet megismerése, valójában maga a természet nyelve, szabályai, iránymutatásai. A tudomány teljesen szabad, létezése mindenkié és mindenkiért. Ezt fojtja meg az intézményesített alteregója, ami azért elég nagy gáz.

"Olvasva a mondataidat, egy olyan ember képe rajzolódik ki, aki a tudománybéli hitében olyan mélyen eltemetkezett, hogy nem látja, hogy bármi is van azon kívül. Pedig nagyjából minden azon kívül létezik."

Nos talán én vagyok fanatikus, de ez tényleg nem hit kérdése. Tudomány egyszerûen van. És nincsen azon kívûl, hisz minden, ami valós, tudományos keretekbe lehet foglalni. Ez nem véletlen és nincs ebben semmi megbotránkoztató.
NEXUS6
#31
A tudomány végsõ soron egy intézmény rendszer.
Az emberi tudás legmagasabb szintje ma a tudományos intézményrendszer által tárolt, reprodukált és fejlesztett tudás. De ez nem volt mindig így, és nem is lesz.

Olvasva a mondataidat, egy olyan ember képe rajzolódik ki, aki a tudománybéli hitében olyan mélyen eltemetkezett, hogy nem látja, hogy bármi is van azon kívül. Pedig nagyjából minden azon kívül létezik.

A vezetõink döntései, nem tudományosan megalapozottak, te sem tudományosan hozod meg életed legfontosabb döntéseit, az érzelmeid alapján.
Úgy tûnik azonban, hogy a tudományba vetett határtalan bizodalmad, és hited (ami szintén egy fajta érzelem) azt a látszatot kelti benned, hogy ha az érzelmeidre, a gondolataidra, azokra a dolgokra, amik történnek veled van valami minimális tudományos magyarázat, akkor a világod valójában tudományosan megalapozott.

Tudom, hogy nem fogod fölfogni, de teljesen más az igazság. A tudomány számára te egy statisztikai adat vagy, max. De igazából semmilyen tudományos igényû anyagban nem szerepelsz, és nem is számolnak veled.
Ha pl. beteg vagy és beadnak neked egy gyógyszert, akkor valójában senki nem tudja, hogy mi fog veled történni, mert a teszteket statisztikai alapon végezték. Az esetek többségében ugyan az jön be, ami a gyógyszer hivatalos hatása, de ha nyugodtan akarsz aludni, akkor ne olvasd el a mellékhatásokat felsoroló listát. Reménykedj, hogy te nem tartozol abba a marginális kisebbségbe semmilyen szempontból, akivel ez a bazi szép tudományra épülõ világunk max mint vállalható devianciával, eltéréssel, kockázattal számol.

Ha beleesel, akkor zoxó nélkül elfogadhatod a sorsod és úgy tehetsz mintha már nem is léteznél.
De ez nem igaz. Te létezel. Tudomány ide, vagy oda.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#30
A tudomány pár száz éves? Mindig is volt, már az ember elõtt is, egyszerûen része minennek. Maga az evolóció is fejlõdik tudományosan, csupán sokkal lassabban, hisz más szinteken múködik.
De gondolj csak bele abba, hogy a mi biológiánk természetesen afrikához van igazodva. Tudomány nélkül az ember nem is élne túl egy telet északon, tehát igen régi társunk, hisz vele hódítottuk meg a bolygót. Az ókorban pedig igen fejlett volt a tudásszintünk, gondolj csak az Alexandria könyvtárra. Az akkori emberek tudták, hogy a Föld gömbölyû és már gépekrõl vizionáltak. Csak aztán persze a sok okos felgyújtotta azt a hihetetlen mennyiségû tudást, mert "Isten" ellen való volt.
#29
Viszont, ha például sikerül antianyag vagy fúziós energia forrásokat megalkotni Akkor jóval gazdaságosabban meglehet valósítani mert nem lesz kérdés hogy "hova kerüljön az a bazisok üzemanyag) vagy ha már ezt megoldották akkor nem szóltam.

Atom/ion meghajtás ugyebár.

Viszt abban igazad van, hogy ez tényleg csak úgy megy ha van gyakorlati tapasztalt. De ameddig nem úgy mennek a dolgok mint a Star Trek utópiában (annyira nem utópia az már) addig szerintem nem haladunk sehova, max a saját kiirtásunk felé. A föld miatt nem aggódom, az jól meglenne nélkülünk. De ez már nagyon off.

#28
á, az ilyeneknek ez nem számít.
pl. itt egy kép a Holdról, egy magyar amatõr készítette:
http://www.makszutov.hu/galeria/galeria_showpict.php?img=1328287922

De a képen nincs egy csillag sem, pedig amikor felnézel az égre rengeteg van. Tehát a kép kamú mert a hold nem létezik 😊
Ezeknek ilyen logikájuk van...

#27
...Unalmas ez a "kamuvoltaholdraszállás" szöveg. Aki be akarja bizonyítani hogy nem volt ilyen elég könny dolga lehet. Biztos van egy fix koordináta ahova leszálltak az ûrhajósok. Na. Vesz egy bazi nagy távcsövet v. elbattyog az nagy kukkoldába, és megnézi van e ott valami. Ha nincs, akkor kürtölje világga. De addig is fogja be a pofáját.
wraithLord
#26
Ennek, amit leírtál az elsõ mondatban, nem túl sok értelme van. Viszont sokáig tartana kifejteni. Úgyhogy ha tényleg érdekel, akkor ajánlom figyelmedbe tanárom, Dr. Májer József 'Bevezetés az ökológiába' c. könyvét (különösen a 24-48.oldalakat).

De azért szerintem ez kiindulásnak egész jó:
Az ökológia centrális hipotézise -> Bárhol, bármikor, bármilyen populáció a természetben bármilyen mennyiségben megtalálható.
Az ökológia feladata pedig kideríteni, hogy ez miért nem így van. Mert nem így van egyik faj esetében sem. Kivéve az embert - már egy jó ideje... 😊
#25
Az ember is csak a saját ökológiai nicéhén belül képes elkerülni a sorsát, ezért is alakítja át a környezetét. Az ember ugyanúgy függ az élõ és élettel környezetétõl mint bármely más állat! (Off.: Mellesleg rengeteg természeti katasztrófa van ami ellen az ember tehetetlen, szóval "sorscsapások" vannak.)

wraithLord
#24
Minden élõlény a saját ökológiai niche-én belül el képes kerülni a "sorsát". Azon kívül nem (annak az állatnak már más neve van). Az ember viszont igen...
A "hagyományos állat" nem szakkifejezés.
Nem, nem értek az ûrkutatáshoz.
Nem vagyok jós.
(Viszont megtanultam értelmezve olvasni...)
#23
"Minek kutatnák a marsot, ha nemrég azt nyilatkozták, hogy csupán 2000 azaz kétezer évig volt a felszinén folyékony viz??? Egyébiránt múltkor volt a tévében egy érdekes mûsor. A föld órája 24 órából áll. Az élet félután fél 5kor alakult ki, most 5:55 van és az emberiségnek egyetlen másodperce van csak a föld teljes élettartama alatt. 6kor minden élet kipusztul. A maradék idõben pedig teljesen élettelen bolygó lesz a miénk egészen míg a nap egyszer majd felrobban."

Hát nem vízért, az tudod van itt bõven. 😉 Azért kutatják, mert nem ismerik és tudod vannak emberek (nevezzük õket tudósoknak) akiket érdekel, hogy mi frász vesz kûrül minket, nevezd kíváncsiságnak ha akarod. Na már most nem összevissza érdeklõdnek, nem ám! Vannak akik a Mars érdekel, olyan dolgok mint a geológia, meteorológia, és persze a regolitba fagyott víz. És persze ott vannak az anyagiasa emberek, õket csak az azonnali haszon érdekli. Ami, ha nem lennél rövidlátó tudnád, hogy az ismereteknek hosszútávú haszna van, még anyagi is. Neked viszont valószínûleg semmilyen haszna sem lesz, mert nem lehet tõle bekábulni, nem szól jól, és még megdugni sem lehet, jaj anyám kész katasztrófa!

A Föld (nagybetûvel mert nem a termõföldrõl beszélsz) órája meg egy gyönyörû hasonlat, nincs neki valójában istenke által megszabott ideje, meg karórácskája.

#22
"Nem igazán értem, mit akarsz ezzel mondani. Az ember nem "hagyományos állat". Kitalál valamit, hogy elkerülje a "sorsát"."

Mert ugye egy állat nem tudja elkerülni a sorsát? A galamb csak vár míg a róka megeszi... Te biológus vagy, és szerinted az ember nem "hagyományos állat"? Ez ugye egy biológiai szakkifejezés: "hagyományos állat"? De ahogy látom az ûrkutatáshoz is értesz, vagy jós vagy? Hogy lehet ilyen kijelentést tenni?: "Szerintem ilyen sose lesz, hogy na X idõ múlva már megéri az ûrhajózás, anélkül, hogy érdemi lépések nem történnek felé. Ezt az ösvényt ki kell taposni, nem lehet megkerülni.Ha bármilyen sokadig generációs eszközt, technológiát, gépet, jármûvet nézünk, akkor látszik, hogy jó pár generációt és fejlesztést megéltek (amihez gyakorlati tapasztalat is elengedhetetlen volt), mire abba az állapotba kerültek. A Földön való fejlesztgetés önmagában nem hozza meg az érdemi áttörést."

Hát persze, te is megmondtad: így lesz.

#21
"Hahah Mars küldetés? Majd azt is leforgatják egy Hollywood -i studióban. Mint a Holdra szállást."

Én még nem találkoztam racionális állítással, hogy miért lett volna kamu a Holdraszállás, csak olyannal, amitõl lekoccoltam az asztalt, hogy mekkora ostobaság. Mindegyik cáfolatnál lehet tudni egy kis általános fizikai mûveltséggel, hogy hol téved, vagy pontosabban hol hazudik.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

wraithLord
#20
Nem tudom ezzel mit akarsz mondani, de én "így mérem", biológus vagyok.

Én nem szoktam a szavakon lovagolni, ha értem a mondanivalót... 😊
De igazad van, nem voltam pontos.

Ezt inkább hagyjuk, meg lehet magyarázni mindent természettudományos alapon. Nem vagyok híve az ilyesmi "agymenéseknek"...

Nyilván nem pusztán, de igen lényeges része.
NEXUS6
#19
Az embert én nem mérném ezzel az állati mércével, mondjuk az állatokat sem.

Tudás akkor is volt, amikor a tudomány még nem, és akkor is elkerülte a sorsát. Az a dolog, amit tudománynak nevezünk csupán pár száz éves. És ebbõl az is következik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ebben a formában lesz pár száz év múlva is.

Aztán azt is megkérdezhetnénk, hogy mi az ember lényege, mi a tudat, vagy mi a lélek (ha van olyan)? Mert ezekre a tudomány nem ad választ, ezek már transzcendens dolgok. És ekkor felmerül a kérdés, hogy ezek vajon mennyi idõsek, ha ez a kérdés értelmezhetõ-e egyáltalán, pl, mert a lélek örök.

Az ember nem pusztán a tudomány által ért el dolgokat, és az ûr "meghódítása" sem biztos, hogy pusztán tudományos, vagy pénzügyi kérdés.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

wraithLord
#18
Nem igazán értem, mit akarsz ezzel mondani. Az ember nem "hagyományos állat". Kitalál valamit, hogy elkerülje a "sorsát". Mint ahogy a tudomány által eddig is tette. Szerintem már most sem ott tartunk, mint bármelyik másik állatfaj a Föld története során, amelyik megszületik, eszik-iszik-szarik-alszik, szaporodik, elpusztul... (összeesküvés-elméletek és felesleges szarkazmus nélkül)
Na mindegy, tényleg nem értem, hogy ez miként kapcsolódik ide.
#17
Bocs, hogy ezt mondom, de a Mars expedíció iszonyat összegbe kerül, és azért hogy elmenjen oda valaki és visszajöjjön kicsit luxus. Szeretem a tudományt de akkor is.
#16
Szerintem ilyen sose lesz, hogy na X idõ múlva már megéri az ûrhajózás, anélkül, hogy érdemi lépések nem történnek felé. Ezt az ösvényt ki kell taposni, nem lehet megkerülni.
Ha bármilyen sokadig generációs eszközt, technológiát, gépet, jármûvet nézünk, akkor látszik, hogy jó pár generációt és fejlesztést megéltek (amihez gyakorlati tapasztalat is elengedhetetlen volt), mire abba az állapotba kerültek. A Földön való fejlesztgetés önmagában nem hozza meg az érdemi áttörést.

#15
Szerintem jobb lenne várni, ameddig gazdaságosabban megoldható a Marsra szállás. Lehet mojduk x10 év múlva (kétlem) olyan fordulatot vesz a földi ipar és olyan energia forrásokat állítunk csatasorba ami nagyban megkönnyítheti a Marsra szállást.

#14
Nyilván sokkal kisebb annak az esélye, hogy élõ mikrobákat találjanak a Marson, de attól még az élet nyomait megtalálhatják akkor is ha már élettelen a bolygó. És attól, hogy megállapították, hogy a felszín nagy valószínûleg élettelen volt a víz hiányában csak annyit jelen, hogy mélyebb régiókban kell kutatniuk, nem azt, hogy felesleges bármit is kutatni.
#13
Magam részérõl fontosabbnak tartom, hogy a JWST mögül nem esett ki a támogatás.

Legalábbis ebben a fázisban.
#12
ugyebár, ugyebár... hülye gyerek - ugyebár!
NEXUS6
#11
Mánnyá jön Gombabá is a sajátjával, én már õt várom.😉

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

Molnibalage
#10
Kicsit már unalmasak az ilyen jelleggû kommentek.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

wraithLord
#9
Úgy csinálnak, mintha a NASA-n kívül senki sem foglalkozna ûrkutatással és ûrrepüléssel. Pedig van egy pár szintén nemzeti, nemzetközi és magántulajdonban lévõ cég rajtuk kívül is.
Igaz, ez nem egészen így mûködik, de akkor is... 😊
És szerintem ez jó döntés volt több okból is.
#8
"Majd azt is leforgatják egy Hollywood -i studióban. Mint a Holdra szállást."

Khmmm... Inkább úgy teszek, hogy ezt a sort el sem olvastam 😉

Az a probléma, hogy egy új ûrrepülõ kifejlesztése túl sokba kerülne, egy gazdasági válság közepén. Az Orionnak is éppen hogy csak örülhetünk, a Constellation program törlésével az is a kukában végezte volna, csak már túl sokat költöttek rá, és a politika meg a lobbi nyomása túl nagy volt, így azt meghagyták. Annyi elõnye van az Orionnak, hogy nem LEO pályára tervezték mint az ûrsiklót, bár az kétségtelen, hogy technológiai szempontból az ûrsikló sokkal összetettebb és bonyolultabb szerkezet. Lassacskán a kormány inkább a civil szférára akarja ráhárítani az új eszközök kifejlesztését, mivel azok költséghatékonyabban dolgoznak mint a NASA (állami cég ugyebár).

Jól hangzik, hogy az emberes ûrutazás meg az Orion fejlesztése kapnak egy kis plusz pénzt, de nagy kár, hogy ezt a marskutatástól vonják meg, fõleg, hogy az jelentõsen hátráltatni fogja a jövõbeli bolygókutatásokat. Ráadásul az Exo-Marsból is kiszállnak. Bár a tervezet még nem végleges.
#7
Mi köze van a mi sorsunknak, ahhoz a tényhez, hogy nem fog felrobbanni?

"Úgy se fogjuk megtudni melyik lesz...."

Pontosan tudjuk, hogy melyik verzió lesz. Az, hogy ennek mi a jelentõsége, vagy mire lesz hatással az egy teljesen más nézõpont.

#6
Na és? Egyszer vége lesz és kész. Nem mindegy, hogy felrobban vagy összezsugorodik? Úgy se fogjuk megtudni melyik lesz....
#5
Hahah Mars küldetés? Majd azt is leforgatják egy Hollywood -i studióban. Mint a Holdra szállást. Kölünben meg vissza felé fejlõdünk. Eddig voltak ûrrepülõink, most meg kifejlesztenek kapszulákat? Nem értem miért nem elõre haladunk!

#4
A mi csillagunk nem fog felrobbanni, ahhoz nem elég nagy a tömege.

MuchACHO79
#3
Minek kutatnák a marsot, ha nemrég azt nyilatkozták, hogy csupán 2000 azaz kétezer évig volt a felszinén folyékony viz??? Egyébiránt múltkor volt a tévében egy érdekes mûsor. A föld órája 24 órából áll. Az élet félután fél 5kor alakult ki, most 5:55 van és az emberiségnek egyetlen másodperce van csak a föld teljes élettartama alatt. 6kor minden élet kipusztul. A maradék idõben pedig teljesen élettelen bolygó lesz a miénk egészen míg a nap egyszer majd felrobban.

---------------------------- :-/

#2
Csak nem találtak valamit a Marson? 😊

Sg.hu, Globalgame.hu a legjobbak&#8230;

mad mind
#1
17,7 milliárd a NASAnak, a hadseregnek meg mennyi is, 600 milliárd? Mindig jó látni, hogy megvan a fontossági sorrend.<#pias>