63
-
#63
Az interkoninentális járatok egy része sajnos szárazföld felett kell, hogy repüljön, ha legrövidebb utat választja. Nyugat-Európából lényegében az összes főbb távol-keleti célponhoz vezető legrövidebb út szárazföld felett megy. Egy része Szibéria felett, de akkor is szárazföld felett. Kérdés, hogy lakatlan területek felett engednék -e a szuperszonikus repülést. Kanada, Alaszka és n+1 helyen ez kit zavarna...?
Akár hiszed, akár nem, de ez nem biztos hogy igaz. Magasabban, nagyobb sebességgel repülni általában kevesebb üzemanyag fogyasztást jelent! Aztán ha 2-3X-os M mel repülne, lényegesen kevesebb idő alatt tenné meg ugyan azt a távolságot, ami azt jelenti, hogy adott úton kevesebbet használódik a gép.
Az elhasználódás az jellemzően igénybevétel x erőhatások / ellenállóképesség (tervezett élettartam). Szóval lehet, hogy 3-szor rövidebb az út, csak ha sokszorosan terheli a szerkezetet, akkor a hajadra kenheted. Azon felül a M3.0-as repüléshez a mezei szerkezeti anyagok nem megfelelőek.
Az tudod, hogy a mai vadászgépek élettartamuk hány %-át töltik hangsebesség felett? Olyan 3%-át átlagosan. Egy MiG-25 nyilván többet, de egy jellemzően csapásmérő feladatkört repülő F-15E még talán ennyit sem...
Ahogy írták könnyű úgy kezelni a helyzetet, hogy ha MÁR megvan a gép, akkor üzemanyagban nincs nagy difi. Az a baj, hogy ilyen szuperszonikus gépből talán vennének az egész világon 40 darabot, ez igencsak megemelné a gyártási és fejlesztési költségeket. A A380 is pengeélen táncol, pedig az "csak" egy nagy gép, semmi különleges nincs benne igazán, nem annyire szélsőséges, mint az új Boeing kompozit csoda... Mennyi is rendeltek belőle eddig? Olyan 240-et. B747 különféel verzióiból meg eddig gyártottak +1000-et...
-
#62
Na igen. Monibalage időnként kimondja hogy ő az aki a repüléshez leginkább ért, és mindenki más a fasorban sincs.
Soha nem mondtam ilyet.
1. Nem szép dolog más nevében nyilatkozni.
2. Akkor meg főképp nem, ha pofátlanul hazudsz is... -
#61
1. Ez nagyjából így van.
És az is vastagon bejátszik, hogy a jelenlegi légiközlekedési szabályok miatt, csak óceánok fölött tudna hangsebesség fölött repülni egy erre alkalmas gép, ezért csak interkontinentális járatoknak lenne célszerű alkalmazni. De ott viszont igen csak ajánlottan.
2. Akár hiszed, akár nem, de ez nem biztos hogy igaz. Magasabban, nagyobb sebességgel repülni általában kevesebb üzemanyag fogyasztást jelent! Aztán ha 2-3X-os M mel repülne, lényegesen kevesebb idő alatt tenné meg ugyan azt a távolságot, ami azt jelenti, hogy adott úton kevesebbet használódik a gép. A nagyobb magasság és a súrlódás miatti hevülés miatt nem csapódik ki a pára gép sárkányszerkezetére, kevésbé korrodálódik, öregszik.
Ha a repülési időből indulunk ki, akkor egy gép ugyan azt az útvonalat adott idő alatt 2X is teljesítheti, szemben a jelenlegi gépekkel. Ha van igény, akkor az fele annyi géppel is kielégíthető!
3. A kőolaj ára nem azért annyi amennyi, mert tudósközgazdászbácsik eldöntik, hogy mennyi legyen, hanem mert akik ebből élnek gennyesre akarják magukat keresni. A 70-es évek után úgy 83-ra az ár visszazuhant és kb 2003-ig ugyan azon a szinten stabilizálódott kisebb fluktuációkkal. Az, hogy most mennyi annak sokkal inkább van köze az USA nem túl sikeres közép-keleti háborúihoz, gazdasági gyengeségéhez, a globális pénzügyi válsághoz és természetesen a növekvő Kínai kereslethez, mint a kőolaj folyamatosan huhogott elfogyásához.
Miért ennyi, röviden? Mert ennyit is kifizetünk érte, mert a félelmeink miatt elhisszük, hogy ennyit is megér.
A légiutasforgalom évente 5%-kal stabilan növekszik! És ezt minimálisan zavarják a háborúk a válságok.
A környezetvédelem sokkal kevésbé zavarja a légiforgalmat, mert ha utas-km-re vetítjük pl az üzemanyag fogyasztást, akkor a légiközlekedés meglepően környezetbarát. Pl a buszozáshoz képest mindenképp. -
Alfa Of NS #60 " Technikailag megvalósítható a gazdaságos szuperszonikus utasszállítás."
Én ezzel némiképp vitatkoznék. Azt el tudom képzelni, hogy ha most utánaszámolnánk, akkor gazdaságosra jönne ki, de...
1. Drágább lenne egy ilyen gép kifejlesztése, mint egy szubszonikus társáé, ugyanakkor alacsonyabb darabszámba gyártanák. Így együtt eléggé megdobja az árat.
2. Drágább lenne üzemeltetni is. Magasabb a kilométerre vetített üzemanyagfogyasztása és drágábbak lennének az alkatrészek is.
3. Olyan irányba változik a világ, ami pont nem kedvez az ilyennek. Például nő a kőolaj ára és ez nem fog változni. Környezetvédősebb szemléletű világ van, amibe kevésbé illeszkedik az ilyen. Olyan társadalmi változások vannak, aminek hatására csökken a középosztály mérete, akik a jelenlegi utasok nagy részét adják. Ezt kevésbé kompenzálja az, hogy a kőgazdagok száma meg növekszik. -
#59
"A pénzügyi befektetők és a járulékos sallang miatt nem csinálják."
így van!
Gyakorlatilag a piac marhára kockázatérzékeny, minden vonatkozásban. A polgári repülés ma már talán csak erről szól.
Ma azon spórolnak a légitársaságok, hogy a hosszútávú járatokon a gyapjútakarókat valami vékony akármilyen fóliára cserélik, mert 1/10-akkora súlyúak.
A légitársaságok vezetésének egy ilyen új repülő technológia, újfajta utas kiszolgálás, stb bevezetése olyan átláthatatlan, hogy ezért nem vágnak bele. Lehet, hogy jó lenne, sőt valószínű, de annyira biztosra kell menniük, olyan nagy a verseny, hogy a valószínű sem elég. -
teddybear #58 "A NASA az egyik Tu-144-gyel 1996-ban csinált egy tesztsorozatot szuperszonikus utasszállító megvalósíthatóságára vonatkozóan."
Erre emlékeztem én is, de az eredményre nem. Viszont annyira képben vagyok a repülésben, hogy alapvető hülyeséget csak ritkán mondjak. Technikailag megvalósítható a gazdaságos szuperszonikus utasszállítás. A pénzügyi befektetők és a járulékos sallang miatt nem csinálják.
"Ezt Molnival mondjuk már 1-2X lejátszottuk, nem tudom nem-e gumicsontként jött-e ez megint elő, mert 1-200 hszt megér önmagában is."
Na igen. Monibalage időnként kimondja hogy ő az aki a repüléshez leginkább ért, és mindenki más a fasorban sincs. Mindegy.
Erről a mondjuk leginkább hőelemnek nevezhető átalakítóról nem olvastam még, ha a hatásfoka ennyi, akkor szvsz gazdaságosabb lenne minden hőerőművet a lehető leggyorsabban átépíteni, kezdve Pakssal. Annak per pillanat 33%-os a hőenergia/villamosenergia átalakítási hatásfoka. Átalakítás után majdnem két és félszer nagyobb teljesítményt tudna, megszabadulnánk végre az áramimporttól.
Ami a fúzióserőművek energia-átalakítását illeti, a magnetohidrodinamikai elven működő plazma-kicsatolást is ígéretesnek tekintik a kutatók. -
Irasidus #57 Elég rossz hatásfokú lenne, ha csak 1000 (wiki szerint 1300) Celsius fokig lenne kinyerhető az energia. A másik, hogy a fúziós hőnek csak egy kis része sugárzódik rá a tokamak tartályra, még ezer fok sem. De nem rossz ötlet, talán a keletkezett hulladékhőt lehetne ilyen módon hasznosítani. -
#56
A NASA az egyik Tu-144-gyel 1996-ban csinált egy tesztsorozatot szuperszonikus utasszállító megvalósíthatóságára vonatkozóan.
A vizsgálatok szerint egy új technológiákat alkalmazó, kifejezetten interkontinentális repülésekre tervezett, kb 300 fő befogadó képességű gépek olyan +30% jegyárakkal tudnának üzemelni! Ha azt nézzük, hogy egy Távol-Keleti utazásnál nyerhetek 1 napot, akkor simán megéri a turistáknak.
Ezt Molnival mondjuk már 1-2X lejátszottuk, nem tudom nem-e gumicsontként jött-e ez megint elő, mert 1-200 hszt megér önmagában is.
-
#55
Léteznek a hőspektrumra optimalizált fotocellák, "napelemek". Ezek a legutóbbi eredmények szerint akár 85%-os hatásfokúak is lehetnek, ráadásul viszonylag magas hőmérsékletű tárgyakról kibocsájtott hősugárzást képesek hatékonyan átalakítani, + 1000 C fok. Ez jó is lehet, mert nem kell hűtés, víz/gőz/generátor rendszer ha a reaktor kb ilyen hőmérsékleten üzemel.
Pl link
Jó pár éve csináltak egy ilyen elven működő hibrid kocsit is, csak nincsenek olyan cégek, amelyek ebben érdekeltek lennének.
Viking29 -
kvp #54 Ha mar mindenkeppen meglevo technologival akarnank a Marsra menni, akkor en vasimr hajtomuvekkel es fisszios reaktorokkal szerelt jarmuvet hasznalnek a ket bolygo kozott, ami kb. ugy nezne ki mint az iss. A felszinre lejutast es onnan a feljutast pedig hagyomanyos kemiai raketakkal oldanam meg. A leszallasnal ejtoernyot, a felszallasnal pedig egyszeru szabalyozhato toloereju es iranyithato sugaru szilard hajtoanyagu raketat alkalmaznek. Nem tul kifinomult megoldas, de egyszeru. Minden rendszert redundansra kell epiteni, tehat a fo urhajot erdemes tobb kisebb hajobol osszerakni. Ha el is romlik egy resze, a hasznos tehertol megvalva meg mindig hazajutnak az urhajosok.
Arrol nem beszelve, hogy eleve Marsi urallomasra kellene alapozni az egeszet, tehat a leszallas elott mar lenne egy allandoan uzemeltetett Mars koruli, es egy Fold koruli allomas, mivel a fo urhajo(k) nem tudnanak leszallni egyik bolygon sem. A bolygon pedig nem csak latogatni lenne erdemes, hanem egy kutatobazist is letre kellene hozni, mivel az lehetove tenne a felszereles tobbszori felhasznalasat es a folyamatos emberi jelenletet.
Fuzios rendszerek eseten ket jo energiakivonasi megoldas van:
-egyreszt vilagit a plazma mint a nap, megfelelo tipusu napelemekkel nagyon jo hatasfokkal lehet energiat kinyerni
-masreszt magas a plazma termikus sugarzasa is, ez a burkolatot melegiti, amit amugy is huteni kell, akkor viszont erdemes ezt a hoenergiat felhasznalni
Az iter tenyleg tul kis meretu, a legnagyobb polywell is csak 1 kilowattos, viszont mukodik es kepes pozitiv energiamerleget elerni. A nagyobb gond az, hogy nagyon keves penzt feketetnek bele, nem veletlen, hogy ausztralia, kina, de meg iran is kutatja az utolso nyilvanos adatok alapjan lemasolva a technologiat. (valamiert ok sem publikalnak) -
Irasidus #53 Jelenleg sehogy, mert se a jelenlegi, se a később megépítendő ITER nem lesz ilyen eszközökkel ellátva. Ennek a megoldása majd a DEMO feladata lesz. Egyetértek, mi már nem biztos, hogy megéljük.
Hát erre több elképzelési is van... Az egyik szerint a plazma egy részét valamilyen módon leválasztják (pl.: mágnes), elvezetik és ezzel fűtenek fel egy tartályt. Természetesen ügyelve, hogy reakció ne szakadjon meg. Ez elég egyszerű. Egy másik szerint eleve számolnak valamekkora hőveszteséggel és a reaktor falát hűtő vizet használják fel. Ez a nem egyszerű megoldás. És egy futurisztikus megoldás szerint a plazma közvetlenül is képes áramot szolgáltatni, csak jelenlegi technikai szinten nem megoldható, mert elektródákat kellene a plazmába beledugni, amitől a plazma lehűlne... De azt hiszem van még egy pár. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#52
Az USA/ULA (ami Boeing/Lockheed közös leányvállalat) illetve az ATK esetében aligha jelent előnyt, hogy ők tervezték/képzelték el az ARES-t és az SLS-t. Arra törekedtek, hogy a meglévő munkahelyeket biztosítsák (politikai lobby), illetve kellően zsíros szerződéseket kapjanak cserébe (hány milliárd dollárba is került az ARES I. eddigi fejlesztése? Cirka 6x annyiba, mint a kereskedelmi Falcon 9-es költségei. Csakhogy a Falcon 9 a nulláról indult, míg az ARES I. ugyebár messze nem...).
A NASA-nál továbbra is születnek tervek, nem igaz, hogy nem prezentáltak semmit. A Shuttle-C tervek (effektíve egy STS rendszer űrrepülőgép helyett egyszer használatos tehermodullal) konkrétan NASA eredetűek, de alul maradtak az ATK és USA által szállított ARES I. és ARES V. koncepcióval szemben.
A NASA az 1960-as évek óta akar eljutni a Marsra, nézd meg az előre lefektetett ütemterveiket az 1960-as évektől. Még az Augustine-jelentés is a minél előbbi Mars-utazás mellett kardoskodik, konkrét elképzelésekkel. -
#51
A fúziós reaktornak igazából soha nem néztem utána. Nagyon érdekelne, hogy hogyan zajlok a gőzfejlesztés. -
#50
Az SC azért halt meg, mert a +0.1 Mach túl sokba került volna. Annyit nem ért meg. -
Namelesske #49 Mert az akkori technológia feleslegesen kockáztatná az emberek életét, és már inkompatibilissé vált a mai modernebb kommunikációs és adatátviteli eljárásokkal. Az akkor gépek elektronikája annyira fejletlen és energia pazarló volt, hogy az új technikával egyszerűen tudunk jobbat építeni, amivel kevésbé rizikós megoldani egy ilyen küldetést. -
COOLancs #48 AZ Ares és az SLS programot is az alvállalkozók tervezték (Boeing, Lockheed) míg a NASA semmilyen konkrét elképzelést sem vázolt fel. Olyan ez mintha a kivitelező mondaná meg a fővárosnak hogy merre fog menni a 4-es metró... Ha nem lesz egy Kennedy kaliberű politikus aki végignyomja a programot, akkor soha nem épül meg semmi, csak a nagyvállalatok fogják fejni a pénzt Powerpoint prezentációkra. Ha a NASA valóban akarná, már rég a Marson lenne a jelenlegi ULA rakétákkal is. -
teddybear #47 Jó, elérték a pozitív energiamérleget. OK. De milyen időtartamra, és mekkora energiaszinten? Pár másodperc nem elég, és egy-két töredékwatt sem, a gazdaságos ipari szinthez. Szóval még nem volt valódi fúziós erőmű, csak kísérleti berendezéseket építettek.
A számítások mondják, hogy gazdaságos lesz, de majd csak a valódi erőmű üzemeltetése alapján lehet eldönteni, hogy az-e. -
teddybear #46 A Concorde járataira akkor sem csökkent a helyfoglalások száma, amikor a duplájára emelték a jegyárakat. Szóval kereslet az volt és most is volna.
Ami hiányzik, az igazán gazdaságos, nagy befogadóképességű szuperszonikus repülőgép, amit még hagyni is kéne repülni. Viszont egy ilyen gép kifejlesztése kifejezetten drága, inkább maradnak a kisebb-nagyobb toldozgatások elvénél. Az hamar megtérül, kicsi a kockázat.
A Concorde ellen greenpace rendszeresen hisztizett, meg állandó sebességkorlátozásokkal lassították. Hiába tudott 2 machot, ha nem mehetett a hangnál gyorsabban szinte sehol.
Ráadásul elsőgenerációs gépként nagy volt a fogyasztása, a karbantartási igénye, alacsony a műszaki megbízhatósága és túl kevés utast szállított egyszerre. -
Irasidus #45 A fúziós erőművek drágák, a szén/olaj tüzelésű erőművek olcsóbbak. De még egy fissziós erőmű is nagyságrenddel olcsóbb. Az ITER (amiről többször is szó volt) kb. annyiba kerül (vagy többe) mint a Nemzetközi-űrállomás, vagyis több száz millió dollár. A probléma nem a fúzióval van mamár, hanem a költséghatékony fúzióval. Tudják hogyan kell csinálni - csak nincs rá pénz, mert van helyette olcsóbb energia.
Az eddigi kísérletekkel a legnagyobb leküzdendő probléma a tartály mérete volt, ugyanis ma még egyedül a méret növelésével lehet elérni azt a hatékonyságot, hogy a plazma ne hűljön ki. Az ITER belső tere olyan hatalmas lesz, hogy új építészeti eljárásokat is ki kell dolgozni. -
torreadorz #44 Sajnos az ürutazás technikai áttörés nélkül halott ügy. A rakétahajtás drága, gazdaságtalan és lassú.
Amig valaki nem talál fel valami jobbat, addig itt csak maszatolás fog menni. -
Deus Ex #43 Hiteles forrásnál olvastam, hogy sikerült pozitív energiamérleget elérni, annyit mondok még, hogy ITER, DEMO.
A szuperszonikus utasgép kérdését az űrsiklóhoz szoktam hasonlítani, most azért nincs, mert amikor bármi áron megépítették, a technológiai lehetőségekből, a létrehozó politikai-szervezeti környezetből csak kedvezőtlen tapasztalatokat nyújtó rendszerek tudtak kijönni, most pedig emiatt senki sem ad erre pénzt. Emlékszel a Boeing Sonic Cruiser esetére? 911 után szépen kitolattak belőle a légitársaságok, lett helyette Dreamliner.
Fenti körülmény nyilván nem kizárólagos, de jelentős súlyú. -
#42
Ha stabil kereslet van, akkor miért nem mozdul rá senki? Mert talán még sincs...? -
#41
Nekem a működik = azzal, hogy van egy erőmű, ami gazdaságilag rentábilisan üzemel. Szó se róla, az agyonsztárolt "zöld energiák" (itt röhögök egy sort) sem érték el ezt a szintet...
Tudtommal még pozitív energiamérleget sem tdutak elérni, nemhogy stabil üzemet. -
teddybear #40 Na igen, a WB-8-as rendszerrel kísérleteznek. De sajnos ez sem alkalmas normális fúziós erőműnek, csak kísérleti berendezés. A többi kísérleti berendezéssel is csak ott tartanak, hogy elméletileg meg lehet oldani a dolgot, de nem ezekkel az eszközökkel, amik most vannak.
Ami az emberes Mars-utazást illeti, magát a repülést elviekben meg tudjuk oldani most is, hisz jópár szondát küldtünk oda már, és kb. a harmaduk meg is érkezett. Az esetleges nagyobb tömeg átvitele meg inkább csak pénz és elhatározás kérdése. Ami pedig ezt az ionhajtóművet illeti, azzal csak hamarabb járják meg az utat, de nem annyival, hogy a fő problémától megszabaduljanak.
A gond az életfenntartó és újrahasznosító berendezésekkel van. Ilyen hosszú ideig, amíg egy oda-vissza út lezajlana nem vagyunk képesek egyenlőre megépíteni.
A Holdat megjárták kb. egy hét alatt a fiúk, vész esetén az űrállomásokról pár óra múltán biztonságban vannak, ha beüt a baj, de egy Mars-körút több évig eltart. És nincs közben utánpótlás, hacsak a Marson nem tudnak valahogy megtankolni.
Ami pedig a gazdaságos szuperszonikus utasszállítást illeti, az minden további nélkül megoldható lenne. Egyrészt van olyan rétege az utasoknak, akik a jelenleginél többet képesek, és fizetnének is a jegyért, másrészt a mostani tudással sokkal gazdaságosabb repülőgépet tudnának tervezni. Csak az elhatározás hiányzik. Pénz lenne... -
kvp #39 "A szabályozatlan fúzió ismert ~60 éve. Hol van fúziós erőmű? Sehol? A jelek szerint nem is lesz még az én életemben sem és talán soha. Ugyanis soha senki nem bizonyította be, hogy földi körülmények között ez lehetséges, vagy egyáltalán gazdaságosan lehetsége."
Ismereteim szerint a polywell rendszer mukodik es jelenleg is fejlesztes alatt all, csak amiota az amerikai allam fizeti a fejlesztest, azota nem publikus a project.
"A szuperszonikus repülés lehetséges cirka 60 éve, de a gazdaságos szuperszonikus utaszállítás lényegében soha nem volt az..."
Ma is el tudnank menni a Marsra kemiai raketakkal, csak nem lenne gazdasagos. Ellenben a vasimr-t fejlesztik es ha minden jol megy, akkor az iss-en tesztelni is fogjak. Ez a hajtomu az egyik alapja a Bussard fele raketanak. Kell meg hozza egy mukodo Bussard fele polywell vagy mas fuzios reaktor, esetleg egy hagyomanyos fisszios es mar kesz is a modern urhajo. Egyebkent gazadasagos szuperszonikus repulest is lehetne hagyomanyos fisszios reaktorokkal mukodtetni (nyilt ciklusu general eletric fele nukelaris ramjet-ekkel), csak kornyezetvedelmi szempontok miatt nem szabad. -
#38
A szabályozatlan fúzió ismert ~60 éve. Hol van fúziós erőmű? Sehol? A jelek szerint nem is lesz még az én életemben sem és talán soha. Ugyanis soha senki nem bizonyította be, hogy földi körülmények között ez lehetséges, vagy egyáltalán gazdaságosan lehetsége. A szuperszonikus repülés lehetséges cirka 60 éve, de a gazdaságos szuperszonikus utaszállítás lényegében soha nem volt az...
Folytassam én is a példákat? És ezek olyan szerkezetek, amiben semmi "sci-fi" szerű nincs. -
llax #37 Amúgy a többmilliárdos projektre jó példa az MSL...
Közel sem nulláról indult a fejlesztése. Nagyrészt már (a Marson is) kipróbált, bevált műszereket fejlesztettek tovább. Mindezeket egy szintén bizonyított konstrukció megnövelt változatára építették rá.
Szinte nincs is igazi, forradalmi újdonság, csak rengeteg elköltött pénz...
(Az üzembiztosság más kérdés: eddig az Atlas-V és a Centaur jól működött, a többit még nem tudjuk...) -
llax #36 Duplájából???
Ott és náluk: Ha a cél nem változik, akkor lehet, hogy elég lett volna némi kerekítés is (mondjuk 200-ra), az már elég lehetett volna a részegységek tesztelésére, szimulációkra...
A durva csak az, hogy a P-G esetében a hiba (eddig úgy tűnik) szoftveres eredetű... -
Thrawn #35 Érdekes, hogy az oroszok mennyivel olcsóbbak. Itt van pl. a Phobos-Grunt, ami 160 millió dollárból kijött. Nem túl jó példa mint tudjuk, de talán precízebb munkával, odafigyeléssel, kerülve a legendás orosz slendriánságot mondjuk (hasamra ütök) a duplájából kijött volna egy korrekt darab. Ugyanilyen küldi az amcsiknál szerintem 3 miliárd dollár is lenne. -
llax #34 A vadkapitalista világban minden állami (közcélú) megrendelés így működik.
Amennyiben egy magáncég lenne a megrendelő, azt ezek a közpénzek bezsebelésére szakosodott cégek nem is vállalnák. -
Thrawn #33 Úgy tudom, még egy orosz modul megy fel Protonnal.
Utód? Ha így megy tovább, tán még a század végére se lesz. -
#32
1.: Az ISS bővítéséről nincs igazából pontos elképzelés. Elviekben szó lehet még egy orosz tudományos modulról, de ez jelenleg erősen kétséges. Szóba jöhet még egy Bigelow-féle felfújható űrállomás-modul. Erről valahol volt egy kép anno...
2.: Nincsenek konkrét tervek. Az űrállomás 2020, de legkésőbb 2025 környékén azonban kiszolgálja az idejét. -
Thrawn #31 Ez az egész a négyes metróra emlékeztet. Nyirbálunk itt, nyirbálunk ott. Rövidebb lesz, nem megy el a Bosnyák térig, az majd távlati tervként szerepel Ezek a távlati tervek meg attól távlatiak, hogy szépen meg lehet róluk feledkezni. Aztán kisebb állomások is jók lesznek, majd kevesebb kocsiból áll a szerelvény. Rövidebb, kisebb, viszont háromszor annyiba kerül majd, mint azt eredetileg gondolták. -
EnxTheOne #30 ISS-t fogják még böviteni? Vagy van már valamilyen elképzelés az utodjárol?
Amit a kinaiak csinálnak (tiangong), az sokkal kisebb lesz mint az ISS. (Ha mind a 3 modul fent lesz).
wiki szerint:
ISS: ~417 tonna/ 900m3
Tiangong 1: ~8,5 tonna/ 15m3
Tianong 2: ~ 20 tonna
Tianong 3: ~ 22 tonna
Jöhetne már valami DS9. :D -scifibuzismiley- -
#29
Azért ez így nem teljesen igaz, hiszen a tendernél még nagyon nagy szava volt Max Faget-nek (erről volt is szó a sorozatban). -
llax #28 Vagy akár azt is mondhatnánk, hogy a NASA kezéből éppen az került ki, amire eredetileg létrehozták a szervezetet... -
llax #27 Részben ezek miatt is lenne jobb ha a Saturn-Apollo által kikövezett utat folytatnák.
A K+F szinte nagyobbrészt a NASA kezében lenne, a magánszektorra leginkább csak a gyártás maradna.
Csak ugye az STS fejlesztésekor a K+F (legalábbis űrhajó-rakéta terén) is kikerült a beszállítókhoz, azóta a farok csóválja a kutyát... -
#26
Ez van. A politikusok közben Houston és Huntsville városokból Obamát kérlelik, hogy sürgesse meg az SLS beszerzését, mivel 5500 állás függ attól, hogy tovább húzódik az SLS... -
llax #25 "Az RP-1/LOX üzemanyag terén ismét a SpaceX-el lehet pedálozni, nekik ugye nagyon bevált... "
Nem csak nekik, eddig szinte mindenkinek :) Persze a SpaceX csak annyiban különleges példa, hogy ők a 21. században kezdtek erre alapozni, illetve a távolabbi terveikben is kerozin meghajtás szerepel...
"Hogy elbukik-e az SLS? Ez esélyes, de énszerintem nem a hajtóművei miatt. "
Konkrétan én sem a hajtóművekre gondoltam, hanem az STS méregdrága elemeinek továbbfejlesztésére - azok használatára, illetve az ezek mögött álló, feneketlen zsebű cégek és a NASA politika által nagyban befolyásolt kapcsolataira.
Az 9 Mrd USD, amiből csak néhány makettre és egy szinte alap SRB indítására tellett, egy éles versenyben vaszleg egy teljes, működő rendszer kifejlesztésére is elég lehetett volna... -
#24
Én úgy veszem észre (és ebben a cikksorozathoz szükséges háttérmunka közben csak tovább erősödött), hogy annyira szövevényes az összefonódás a lobby és a személyes kapcsolatok terén a NASA és a politikai felsőház között, hogy az már szabályosan gúzsba köti a döntéshozatalt az űrügynökségen belül és kívül.
Griffin anno látványosan tolta az ATK és az USA/ULA szekerét, Bolden (és helyettese, Lori Garver, akit sok kritikus a NASA igazi vezetőjének tart) homlokegyenesen más nézetet vall, és szélmalomharcot folytat azért, hogy a "monstrumok", mint az USA/ULA helyett a SpaceX-hez és SpaceDev/Sierra Nevada-hoz hasonló cégeknek adják ki inkább a feladatokat, valódi versenyhelyzetet generálva.
Az RP-1/LOX üzemanyag terén ismét a SpaceX-el lehet pedálozni, nekik ugye nagyon bevált...
Hogy elbukik-e az SLS? Ez esélyes, de énszerintem nem a hajtóművei miatt.
Ahogy most kinéz az SLS/Orion egy állami szörny lesz (mint volt az Űrsikló), ami feltehetően akkor fogja saját magát elgáncsolni, ha a kereskedelmi cégek hamarabb és olcsóbban képesek lesznek ugyanarra, amire az SLS/Orion...