63
-
llax #23 Amit viszont elővehetnének a múzeumokból, az az F-1, hasonlóan, ahogyan a J-2-vel tették és elkészíthetnék annak is a modernizált változatát.
Nem tudom (de tudom: politika + magánérdek), hogy a NASA miért zárkózik el ennyire az RP1+LOX hajtástól. Mai napig az a legolcsóbb + brutális teljesítményekre képes.
Egyszerűen dobni kellene (szinte) mindent, ami az STS rendszerrel kapcsolatban állt és visszatérni oda ahol a Saturn-Apollo rendszernél abbahagyták. Az Orion beleillik ebbe a képbe, de még az Ares érában tervezett felső rakétafokozatok is. A fő bukta szerintem az első fokozat volt és ezen fog (szerintem) elbukni az SLS is... -
patkoattila #22 Köszönöm a választ! -
Irasidus #21 Megették. :) A mérnökök bementek a NASA repülési múzeumába - lezárták - és egy valódi kiállított Apollót szétszedek, hogy tudják hogyan csinálták a régiek. -
Thrawn #20 Az összes válasz megtalálható a cikksorozatban, lap tetején a linkek, ha csak most kapcsolódtál be, jelzem: kihagyhatatlan a téma iránt érdeklődőknek. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#19
Miért nem veszik elő a műzeumokból az Apollókat, porolják le, és lövik újból a Hold felé?
Mert többek között nincs működőképes Saturn V. és Apollo, illetve LM per pillanat. Már abba is elég belegondolni, hogy mennyi munka lenne a darabokra szereléssel, az idő vasfoga által megrágott részek ellenőrzésével és kicserélésével dolgozni.
Másfelől azóta sokat változtak a technológiák, a fedélzeti műszereket,m rádiókat például egy-az-egyben cserélhetik is le bennük.
De tegyük fel, hogy mégis így tesznek. Ha jól rémlik még két "éles" Saturn V. van még, de ezek múzeumokban vannak. Szóval legfeljebb két indítás után úgy is be kell indítani a gyártósorokat, hogy további rakétákat gyártsanak.
Amit viszont a tervrajzok alapján kell végrehajtani, és esélyesen akkor már az időközben létrejött fejlesztéseket is beépítenék. Ez viszont pénz. Akkor pedig ebből a pénzből miért ne egy teljesen új, modern rakétát építsenek. Az ARES V. például eredetileg nagyobb teljesítményű lett volna, mint a Saturn V.!
Számomra úgy tűnik, hogy újból fel kell találni valamit, amit már feltaláltak. Illetve ez az egész Orionos dolog olyan, mintha a mágnesvasút helyett újra dízelmozdonyokat építenénk.
Amennyiben az űrsiklóprogram a mágnesvasút, és az ARES/Orion a dízelmozdony, akkor valóban van egy ilyen íze a dolognak, de erről az előző részben írtam bővebben. Az űrsikló igen drága eszköz volt, alsó hangon is mintegy egymilliárd dollárért jutattot fel 7 embert és cirka 15 tonna hasznos terhet a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ennél pedig sokkal olcsóbb lesz a COTS és a CCDev program által üzemeltetett kereskedelmi megoldás.
Kevésbé lesz felemelő látvány, de a feladatot végrehajtja a Dragon, a Cygnus és a CST-100 is, és hosszú távon sokkal olcsóbb megoldás...
Ha rossz az űrsikló, akkor miért használták több évtizeden keresztül?
Ha elolvastad a teljes sorozatot, szerintem erre választ kaptál: azért, mert egy új, hasonlóan előremutató rendszert megépíteni drága, és sok kockázatot jelentő kihívás, lásd X-30/NASP és X-33/Venture Star programok.
Az űrsikló ott volt, készen, olcsóbbnak tűnt tovább üzemeltetni, kisebb módosításokkal.
Gyakorlatilag a "too big to fall" (túl nagy és fontos ahhoz, hogy veszni hagyják) egy tipikus példájával állunk szemben. Ott van egy program, ami él, működik, és hatalmas pénzek fekszenek benne. Túl sokan és túl mélyen érintettek voltak a programban ahhoz, hogy könnyedén "kidobják".
Miért nem azt fejlesztik tovább, mint például az X-37 katonai ember nélküli "űrsikló"?
Jön majd egy cikk az X-37-ről is, ígérem. :)
Röviden: az X-37 egy tesztjármű. Nem a NASA, hanem a légierő pénzeli, és alapvetően jelenleg nem az emberes űrrepülés céljait kutatja. Anno a NASA-nak nem volt rá pénze (ahogy az X-33 és X-34 programokra sem), pontosabban fentről azt mondták, hogy ezt nem pénzeljük tovább, mert rövid időn belül és a rendelkezésre álló pénzösszegekből nem fogjuk tudni megvalósítani.
Az X-37 jelenleg egy újrafelhasználható technológiai demonstrátor, arra szolgál, de ehhez igazság szerint nem kellene űrrepülőgép-típusúnak lennie, egy kapszula-desing is ugyanilyen jól működne... -
Thrawn #18 Meg még ami eszembe jutott: bizonyítottan van víz a Marson, ivóvíz, oxigén van tehát, ezen túl a felszálló egység üzemanyaga helyben előállítható, nem a Földről kell fellőni, eljuttatni a Marsig, ott leszállítani. Hatalmas előny! -
Thrawn #17 Mivel a Merkúrnak nincs légköre, nincs kényelmes lakható rész. Ha éppen a Napon vagy, roston sült leszel, éppen a légkör hiánya miatt mindegy, hogy a zeniten, vagy a horizont közelében van a Nap. Ha árnyékban vagy, akkor pedig mirelit.
Na és még előny a Mars javára, a mégoly csekély atmoszféra kapcsán: Működik a légköri fékezés, ezzel rengeteg üzemanyag takarítható meg. A Merkúrnál viszont csakis rakétás fékezéssel lehet leszállni. A két bolygó gravitációja nagyjából egyforma, tehát még egy pont a Marsnak. -
patkoattila #16 Kedves kommentelők!
Nem trollságból, hanem tudatlanságból szeretnék kérdezni dolgokat. Nemrég kezdtem el a téma körül érdeklődni, még kevés tudásom van.
Például nem értem miért kell a Holdra való visszatéréshez egy új program. Miért nem veszik elő a műzeumokból az Apollókat, porolják le, és lövik újból a Hold felé? Számomra úgy tűnik, hogy újból fel kell találni valamit, amit már feltaláltak. Illetve ez az egész Orionos dolog olyan, mintha a mágnesvasút helyett újra dízelmozdonyokat építenénk. Ha rossz az űrsikló, akkor miért használták több évtizeden keresztül? Miért nem azt fejlesztik tovább, mint például az X-37 katonai ember nélküli "űrsikló"?
üdv.: egy laikus. -
#15
A Mars továbbra is a legkönnyebb elérhető bolygó (legkisebb DeltaV igényű).
A Merkúr nagyon közel van a Naphoz, gyakorlatilag a folyamatosan árnyékos kráterekből kijönni se nagyon lehet.
A Vénusz felet lebegni nagyon szép dolog, de lássuk be, hogy mi ad többet az emberes űrkutatás tudományához? A Vénusz légkörében egy léghajóban lebegni, vagy a Mars felszínén való munka? Második/harmadik célpontnak nyilván vonzó, de elsőnek aligha... -
Caro #14 Ha a személyes véleményemet kérdezed, akkor azt mondanám rosszindulatúan, hogy azért erőltetik a Marsot, hogy soha ne lakjunk be egy bolygót sem :)
Gyenge a gravitációja.
Gyakorlatilag nincs légköre, sem mágneses tere (kozmikus sugárzás akadálytalanul jöhet).
A felszín egy kicsit hideg...
Napenergia sem nagyon áll rendelkezésre.
Ezzel szemben a Merkúron:
Ugyanekkora gravitáció van.
Akkora légköri nyomás sincs (ez esetben előny mert...)
Így nincs légköri hőmérséklet kiegyenlítődés. Vagyis kb. Holdi körülmények uralkodnak, csak a felszín sokkal melegebb, de a sötét kráterek fagyottak! A kettő között van egy kényelmes lakható rész.
Nagy mennyiségű napenergia áll rendelkezésre.
Van mágneses tér!
A Vénuszra ugyan leszállni nem lehet, de
Földi gravitáció,
Földi hőmérséklet,
Földi nyomás uralkodik 50 km magasságban.
A szelek földi idő alatt kerülik meg a bolygót, a légköri sűrűség nagyobb a földinél, így a földi levegő felhajtóerővel rendelkezik. Egy levegővel megtöltött óriás ballon simán lebegne itt.
A Marsnál közelebb is van.
A Hold pedig a legközelebb van, de mondjuk itt semmi más nincs, ami előnyös lenne.
Tehát miért is a Mars a legjobb választás? :) -
Alfa Of NS #13 "De nincsenek illúzióim, a mi nemzedékünk garantáltan be van zárva"
Nem feltétlenül, 25-50 év alatt csúnya dolgok tudnak történni a technikában :) -
Alfa Of NS #12 Az alapján amit olvasgattam, nekem úgy tűnik, hogy ha a Marsnál nem szűnik meg 4 milliárd évvel ezelőtt a mágneses mezeje, akkor ma normálisabb légköre és az üvegházhatás miatt elfogadhatóbb hőmérséklete lehetne. Komoly esély lett volna az élet kialakulására ott is. Csak sajna az a fene mágneses mező... -
#11
A Mars összehasonlíthatattlan előnyökkel rendelkezik a Vénusz vagy a Merkur mellé állítva:
-Közel van, így ide a legkisebb a DeltaV igény egy útnál.
-Nagyon durva megközelítéssel hasonlóak a körülmények, mint a Földön. Kisebb egy fokkal a gravitáció, meg nincs saját mágneses burka, és így tovább, de a felszínén nyugodtan lehet járni hagyományos űrruhába (szemben a vénusszal és a merkurral), nincsenek pusztító viharok vagy túlzott geológiai mozgás.
-A legjobban ismert, legjobban feltérképezett bolygó a Föld után a naprendszeren belül. -
Caro #10 Hát ha jól tudom a hővezetési egyenlet egzakt megoldásait meg lehetett vele keresni bizonyos esetekben.
Azért amikor nincs számítógép ez sem utolsó dolog.
De amúgy a Fourier sor az matek, nem fizika, és amint tudjuk "a fizikában a fizika nehéz nem a matematika" :) Csak matematikából a világon senki nem fog kiszülni egy Newton-egyenletet sem :)
De ha meg azt nézed hogy a neutron felfedezése után 7 évvel már atomreaktor működött. A tranziszor mögött lévő jelenség felfedezése után 5 évvel már gyártották a tranzisztorokat. A sor még bőven folytatható lenne. -
Caro #9 Egy sem lakható, de őszintén szólva nem tudom miért erőltetik ennyire a Marsot :)
Legalábbis azt írják, hogy a Merkúr egyes árnyékos krátereinek betelepítése vagy egy a Vénusz légkörében keringő (léghajó jellegű) állomás létesítése nem feltétlenül nagyobb kihívás a Marsnál. Vagy esetleg a Hold...
-
#8
Az áttörések lényege, hogy az ember nem látja előre. Attól, mert az elméleti fizika még megismer egy jelenséget nem jelenti azt, hogy tudjuk is valamire használni.
A Foruier sorfejtést sem tudták semmire használni, mikor +100 éves volt. Bezzeg ma...! -
noland #7 Én azért bizakodom valamilyen szinten, unokáink valószínüleg már képesek lesznek térhajtóművet vagy bármit alkotni. Áttörés elött van az elméleti fizika. De nincsenek illúzióim, a mi nemzedékünk garantáltan be van zárva, hacsak valami csoda folytán nem ér ide előbb egy idegen civilizáció...de erre kevés az esély. -
Thrawn #6 Csakhogy ilyen nincs. A Naprendszerben a Földön kívül a Mars a leglakhatóbb bolygó, a többi meg, ha van is, elérhetetlen. Nem csak a mai technikával, hanem a holnapival, meg az azutánival is. Úgy tűnik, be vagyunk zárva a Naprendszerbe. -
#5
A naprendszeren belül "lakható" bolygó nincs.
A naprendszeren túl viszont az "elérhető távolság" fogalma nehezen emészthető, hiszen még a legközelebbi naprendszer is vagy évszázados utat jelent. A "verseny" tehát ilyen kilátásokkal nem lesz túl pörgős. :)
A Mars a legközelebbi kolonizálható bolygó, de hogy mennyire lesz oda verseny, az szerintem inkább politikai döntés lesz... -
teddybear #4 Inkább akkor, ha már a kínaiak is megjárták a Holdat, és a Marson történő első leszállás presztízsharccá válik a technikailag erre képesek között.
Lakható bolygót a közeli csillagok körül(10-15 fényév) még tudtommal nem találtak. -
morden #3 Véleményem szerint, valami nagyobb felfedezés után pl, elérhető távolságban éakható bolygó megtalálása után fog újra beindulni a verseny -
#2
Te hátulról kezded olvasni a könyveket? :D -
#1
Kúl!
De ugye a végén majd Izaura kiszabadul?!
