#61
1. Ez nagyjából így van.
És az is vastagon bejátszik, hogy a jelenlegi légiközlekedési szabályok miatt, csak óceánok fölött tudna hangsebesség fölött repülni egy erre alkalmas gép, ezért csak interkontinentális járatoknak lenne célszerű alkalmazni. De ott viszont igen csak ajánlottan.
2. Akár hiszed, akár nem, de ez nem biztos hogy igaz. Magasabban, nagyobb sebességgel repülni általában kevesebb üzemanyag fogyasztást jelent! Aztán ha 2-3X-os M mel repülne, lényegesen kevesebb idő alatt tenné meg ugyan azt a távolságot, ami azt jelenti, hogy adott úton kevesebbet használódik a gép. A nagyobb magasság és a súrlódás miatti hevülés miatt nem csapódik ki a pára gép sárkányszerkezetére, kevésbé korrodálódik, öregszik.
Ha a repülési időből indulunk ki, akkor egy gép ugyan azt az útvonalat adott idő alatt 2X is teljesítheti, szemben a jelenlegi gépekkel. Ha van igény, akkor az fele annyi géppel is kielégíthető!
3. A kőolaj ára nem azért annyi amennyi, mert tudósközgazdászbácsik eldöntik, hogy mennyi legyen, hanem mert akik ebből élnek gennyesre akarják magukat keresni. A 70-es évek után úgy 83-ra az ár visszazuhant és kb 2003-ig ugyan azon a szinten stabilizálódott kisebb fluktuációkkal. Az, hogy most mennyi annak sokkal inkább van köze az USA nem túl sikeres közép-keleti háborúihoz, gazdasági gyengeségéhez, a globális pénzügyi válsághoz és természetesen a növekvő Kínai kereslethez, mint a kőolaj folyamatosan huhogott elfogyásához.
Miért ennyi, röviden? Mert ennyit is kifizetünk érte, mert a félelmeink miatt elhisszük, hogy ennyit is megér.
A légiutasforgalom évente 5%-kal stabilan növekszik! És ezt minimálisan zavarják a háborúk a válságok.
A környezetvédelem sokkal kevésbé zavarja a légiforgalmat, mert ha utas-km-re vetítjük pl az üzemanyag fogyasztást, akkor a légiközlekedés meglepően környezetbarát. Pl a buszozáshoz képest mindenképp.
#61