Még mindig gyorsabbak a fénynél a neutrínók
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Tehát minnél gyorsabban forgatod a korongot, annak annál nagyobb lesz a tömege, fénysebességnél már végtelen. Na most lehet gyüjteni az energiát hogy megforgass egy végtelen tömegü korongot.
kell egy 100000km átmárõjû korong, amit megforgatunk.
ha 1mp alatt meg tudjuk forgatni, a kerülete máris fénysebességgel halad.
mi az elvi akadálya?
semmi megfelelõ anyagot kell találni, ami kibírja, az ûrben elfér, csak egy megfelelõen erõs meghajtás kell.
és ne mondja senki, hogy kevés az energia. tessék megnézni egy magnetárt...
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Amennyibe a sejtjeid, az egész lényed különbözõ módon reagál az idõre, úgy ez már nem pusztán érzékcsalódás, hanem valóságos eltérés. Ha csak azt nem feltételezzük, hogy a saját egészedet és a környezetedet tökéletesen uralni tudod.
Tessék már megmondani, hogy a 2ikg-ot hogyan kell elképzelni, ahol az i = gyök alatt -1?
Ahol viszont már van, ott szükségszerûen az idõ is megjelenik.
Persze a relativitas elmeletet felhasznalja.
Ha arra gondolsz, hogy ott a fenyhez van kotve az ido, es ezert a relativitas elmelet is bukik fenynel nagyobb sebessegekre, akkor van ertelme, annak, amit mondasz.
Csak a relativitas elmelet eleg atlagosan elfogadott.
Apropó az idõ szerintem semmi egyéb csak egy segéd dimenzió...igazából nincs idõtengely, amin kedvünkre ugrálhatunk. Épp ezért kétlem, hogy idõutazásra ilyen "klasszikus" módon esély lenne. Az idõ végülis nem más mint állapotváltozások különbsége.
Amugy érdekes mert az pl idõutazás nem ellenkezik az entropia törvényekkel?
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
Szóval ez itt a probléma, és ezért tartom valószínûtlennek, hogy itt tényleges fénynél gyorsabb mozgás történt. Egyébként is most ugyanazokkal a mûszerekkel ismételték meg ugyanazt a mérést, szóval reprodukálták a szisztematikus hibát is.
A relativitáselmélet egyébként megengedi a fénynél gyorsabb részecskék létezését, csak a fénysebesség átlépését nem, egyik irányban sem, szóval Einstein-nek nincs félnivalója. Az ilyen részecskéknek az elméletben képzetes tömege van, és valós energiája illetve lendülete. Az aláírásomban lévõ könyvben írok róluk is.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
A jelenlegi rendszer elegge alkalmas arra, hogy az erosebb/nagyobb nemzetek haboru nelkul elvegyek a kicsik eroforrasait.
Tehat mivel mi a fenyt latjuk, ezert mindig E1-et vesszuk elobb eszre.
Es maga a neutrino reszecske ettol meg nem megy visszafele az idoben.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Egy adott úthossz megtételéhez mindenképp kell idõ, akár gyorsabb a fénynél, akár lassabb. Csak az elsõ esetben kevesebb kell.
Tehát a neutrinó vagy alapból úgy jött létre hogy gyorsabb a fénynél, ez esetben ráadásul visszafelé is kéne haladni az idõben, szóval mindenképp érdekes vagy képes fénysebesség fölé "kapcsolni" ami még érdekesebb
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Ez a dolog rengeteg problémát vethe fel, így vagy úgy.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
A fénynek 0 a tömege, míg a neutrínó rendelkezik tömeggel. Einstein pont ezzel magyarázza, hogy nem lehet átlépni a fény sebességét( mármint hogy 0 tömeggel rendelkezik, így nem hat rá semmilyen tömegvonzás, ami lassítaná). És ezt most elérték egy tömeggel rendelkezõ neutrínóval. Ha bebizonyosodik, hogy helyesek a számítások, akkor innentõl kezdve bukta Einstein elmélete!!
...az nem lehet, hogy a mért 732 km távolság a föld felszínen (görbült) lett mérve?
a neutrinók, pedig a föld kérgén át haladtak, ami ugye -egyenes lévén- rövidebb út, mint az ív...?
azért van különbség...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Amit a tudomány nagyon nem fogad el az az, amikor valamit nem tudományos/féltudományos úton próbálnak cáfolni.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Ettõl még lehetne valami nagyon rafinált hiba, mert ugye az egy mérés nem mérés elvét ki lehetne terjeszteni az egy kísérlet(i elrendezés) nem kísérlet elvet, de az az érdekes, hogy ez a harmadik kísérleti sorozat, amikor fénysbességnél gyorsabb neutrinokat mértek. Elõször ez 1974-ben bukkant fel, és ráadásul akkor még pontosabb is volt a mérés. Csak futtatni kellett volna még egy ideig a mérést, hogy szépen kijöjjön a zajból az eredmény, de inkább hagyták a fenébe, mondván, valamit elnéztek a kísérleti rendszer összerakásánál..
Szerintem nem/nem volt(nem tudom, itt van-e még) rossz tag, sokkal nagyobb trollok is vannak itt.
Igaz, Uwu...
<#pias>#pias><#felkialtas>#felkialtas>
Nem, hanem azon, hogy ha bizonyitottan lehetseges a gyorsabb mozgas mint a fenysebesseg, akkor erdemes kutatni a teruletet, mert lehet, hogy talalnak valamit ami meg gyorsabb. Viszont tovabbra is az a leg valoszinubb, hogy ez egy meresi hiba.
Bár ha a kvantumfizika, húrelmélet, stb. szinten fogják csinálni, akkor megint vagy 50 évig lehet malmozni, mire épkézláb elmélet is lesz.
A tudománnyal amúgy ez a legnagyobb probléma, fõleg a fizikával, hogy saját maga köré épít határokat, vagyis építik meg, és nem hagynak nyitva egy kiskaput ami pont arra lenne jó, hogy beleszámolják a még meg nem értett folyamatokat és tudást.
Ehelyett inkább évente revidiálják a nézeteiket.