1 gigabites kábelnetet demonstrált a UPC
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#67
Még egyszer köszi így most már vágom a valamilyen szinten, köszönöm a segítséget <#smile><#smile><#smile>
AMD Athlon(tm)64 X2 Dual Core Processor 5200+ 2.7 GHz|SAMSUNG HD753LJ 750GB| NVIDIA GeForce GTX 550 TI 1GB DDR5|4GB DDR2 800Hz RAM|WINDOWS 7 64-bit|
#66
"De mivel hogy külterületen lakok ezért muszáj a mikrohullámú internet mert a mobilnetért nem vagyok odáig"
Ha korlátlan adatforgalom kell, nincs kábel, és külterületen laksz, akkor marad a mikrós Internet.
"Szóval azt mondod Faustus h minél kisebb a frekvencia annál jobb ?"
Csak annyit mondtam, hogy az alacsonyabb frekvemciákon kevésbé befolyásoló tényezõ az esõ (ezt a jelenséget nevezik rain fadingnek, ami 10 GHz felett mutatkozik meg leginkább). Lásd az atmoszférában levõ oxigén és a víz hatását a mikrohullámú kapcsolatra:
"Kb 5-6 km-re lakok a bázisoktól mert kettõ van az egyiken mértek oat h ~10Mbps le és fel 230-as válaszidõvel a másikon pedig ~6Mbps le és 0,9Mbps fel 55-ös válaszidõvel én az utóbbiban gondolkoztam mert pont van oan csomagjuk ahol 6 le és 1 fel."
Ezt bízd a szerelõkre. Fordítsák arra, ahol stabilabb kapcsolat építhetõ ki.
Ha korlátlan adatforgalom kell, nincs kábel, és külterületen laksz, akkor marad a mikrós Internet.
"Szóval azt mondod Faustus h minél kisebb a frekvencia annál jobb ?"
Csak annyit mondtam, hogy az alacsonyabb frekvemciákon kevésbé befolyásoló tényezõ az esõ (ezt a jelenséget nevezik rain fadingnek, ami 10 GHz felett mutatkozik meg leginkább). Lásd az atmoszférában levõ oxigén és a víz hatását a mikrohullámú kapcsolatra:
"Kb 5-6 km-re lakok a bázisoktól mert kettõ van az egyiken mértek oat h ~10Mbps le és fel 230-as válaszidõvel a másikon pedig ~6Mbps le és 0,9Mbps fel 55-ös válaszidõvel én az utóbbiban gondolkoztam mert pont van oan csomagjuk ahol 6 le és 1 fel."
Ezt bízd a szerelõkre. Fordítsák arra, ahol stabilabb kapcsolat építhetõ ki.
#65
Annyi még h a mikrohullámú internet korlátlan volna és 5900Ft szóval két okból már megéri szerintem, de mondjátok meg ha rosszul gondolom hogy egyáltalán fel merjem-e adni a mobilnetet ezért.
AMD Athlon(tm)64 X2 Dual Core Processor 5200+ 2.7 GHz|SAMSUNG HD753LJ 750GB| NVIDIA GeForce GTX 550 TI 1GB DDR5|4GB DDR2 800Hz RAM|WINDOWS 7 64-bit|
#64
Köszi hogy segítettetek! De mivel hogy külterületen lakok ezért muszáj a mikrohullámú internet mert a mobilnetért nem vagyok odáig fõleg úgy hogy 6400 Ft fizetek 8GB adatforgalomért ha ezt meghaladom akkor lecsökkentik a sebességet 128kbps-re.:( Szóval azt mondod Faustus h minél kisebb a frekvencia annál jobb ??? Kb 5-6 km-re lakok a bázisoktól mert kettõ van az egyiken mértek oat h ~10Mbps le és fel 230-as válaszidõvel a másikon pedig ~6Mbps le és 0,9Mbps fel 55-ös válaszidõvel én az utóbbiban gondolkoztam mert pont van oan csomagjuk ahol 6 le és 1 fel.
AMD Athlon(tm)64 X2 Dual Core Processor 5200+ 2.7 GHz|SAMSUNG HD753LJ 750GB| NVIDIA GeForce GTX 550 TI 1GB DDR5|4GB DDR2 800Hz RAM|WINDOWS 7 64-bit|
#63
Bocs, de a 20-25MB/sec az nem 300MBit, hanem maximum 200, tehát azt messze nem állítottam, hogy nekem sikerült elérnem a 300-at :D Azt még sajnos nekem se sikerült kitrükközni, mert ahogy te is írtad, az halandó felhasználónak / rendszergazdának nem fog menni :)
Közben kiderült, hogy rosszul tudtam, az eredeti gerinchálózatot nem a jelenlegi szolgáltatók csináltatták, hanem még a Hungarotel telefonszolgáltató. Ez a gerinc szolgálja ki az összes környezõ szolgáltatót, mivel saját gerinc kiépítésére egyikük se kapott engedélyt. Maga a gerinc elég stabil és viszonylag nagy sávszélességû lenne, ugyanakkor a kistérségi szolgáltató, aki EU-s és állami támogatásból építette ki saját hálózatát, ott spórolt, ahol csak tudott. Azóta a kistérségi beleolvadt egy országos hálózatba (nevezzük nevén a gyereket: Rubicom), mely sajnos folytatja a kistérségi üzletpolitikáját és továbbra is dupla áron negyedakkora sávszélességet ad, mint vetélytársai a tõlünk 5 km-re levõ kisvárosban. De tovább megyek, a Rubicom szolgáltat a környezõ 50km-es körzetben is sok helyen, olyanon is, ahol versenyhelyzetben van. Érdekes módon ahol van vetélytársa, ott ugyanarról a gerincrõl, ugyanazon kistérségi által kiépített tud jelentõsen olcsóbban szolgáltatni jelentõsen magasabb sávszélességû csomagokat is. Tehát nem a technikával van a baj, hanem a szolgáltató magatartásával a fogyasztók felé.
Közben kiderült, hogy rosszul tudtam, az eredeti gerinchálózatot nem a jelenlegi szolgáltatók csináltatták, hanem még a Hungarotel telefonszolgáltató. Ez a gerinc szolgálja ki az összes környezõ szolgáltatót, mivel saját gerinc kiépítésére egyikük se kapott engedélyt. Maga a gerinc elég stabil és viszonylag nagy sávszélességû lenne, ugyanakkor a kistérségi szolgáltató, aki EU-s és állami támogatásból építette ki saját hálózatát, ott spórolt, ahol csak tudott. Azóta a kistérségi beleolvadt egy országos hálózatba (nevezzük nevén a gyereket: Rubicom), mely sajnos folytatja a kistérségi üzletpolitikáját és továbbra is dupla áron negyedakkora sávszélességet ad, mint vetélytársai a tõlünk 5 km-re levõ kisvárosban. De tovább megyek, a Rubicom szolgáltat a környezõ 50km-es körzetben is sok helyen, olyanon is, ahol versenyhelyzetben van. Érdekes módon ahol van vetélytársa, ott ugyanarról a gerincrõl, ugyanazon kistérségi által kiépített tud jelentõsen olcsóbban szolgáltatni jelentõsen magasabb sávszélességû csomagokat is. Tehát nem a technikával van a baj, hanem a szolgáltató magatartásával a fogyasztók felé.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#62
"Amit írtam, a p2p összekötést jómagam csináltam, 2 HP típusú gép között, amikben 300MBit-es TP-Link TL-WN822N USB kulcs volt. Windows 7 mellett, a felesleges adatforgalmat generáló hálózati figyelõ és egyéb csodák kiiktatásával a két gép között problémamentesen elértük a 20-25MB/sec-es sebességet TCP protokoll használata mellett "
Persze én is ismerhetek valakit, aki látott az unokabátyja nõvérénél egy fickót, aki azt mesélte, hogy a testvérének a fia egyszer csinált olyasmit..... ;)
A viccet félretéve: tapasztalataim (van már egy pár mikrohuillámú - nem csak 2,4 és 5 GHz-es frekvenciatartományban - link megtervezése/kivitelezése a hátam mögött 30-40 km-esek is) nem épp arra engednek következtetni, hogy a szimpla 802.11n-es szabvány esetén (bármiféle trükközés - tömörítés, más típusú közeghozzáférés, stb... - nélkül) a 4. rétegbeli (TCP/UDP) adatátviteli sebesség megegyezne (vagy legalább 80%-osan legalább megközelítené) 1. rétegbeli adatrátával. És erre a különbözõ szakportálokon megjelenõ cikkek is ráerõsítenek.
"Nézd, ha egy területen adott 3 szolgáltató, amelyek közül 2 közel fél áron adja a szolgáltatást "
Redukált árakon azt értem, hogy míg például a Digi 4700 Ft-ért 80/25 Mbps-os Internetet ad a fõvárosban; a fõvárostól 80 km-re, a 500 fõs Kunmocsoládon lakó lakos is elvárná, hogy a szolgáltató csökkentse az árait, vagy növelje az adatátviteli sebességet.
Már ha tudná. De mivel nem multi, nincsen saját optikai gerince (teszem azt csak egy licencelt frekvenciás mikrós betápja, vagy bérelt sávja), az Európai Uniós pályázati pénzeket lenyúlták elõle, ráadásul még válság is van, az adóhatóság és a bankok is szivatják, az állam nem támogatja, nem tud elõretörni.
Mint említetted: a 2 szolgáltató (akik nagyobb multicégek) összefogott és sikeresen pályáztak Európai Uniós pályázatra (mivel közelebb ülnek a tûzhöz, megtehették). Így tudtak tovább csökkenteni az áraikon (követve a versenyhelyzet által megkívánt egyre redukálódó árakat). A többi kisszolgáltató meg mivel - valószínûsítem kis-/középvállalkozás - nem nyert a pályázaton, így a mûködési/fejlesztési költségét kénytelen továbbra is az elõfizetõkre hárítani magasabb havidíj formájában.
Hogy mégis monopólhelyzetben van? Ez köszönhetõ a versenyhelyzet és a hírközlési szabályozás furcsa egyvelegének. Mivel õ volt ott elõbb, õ épített ki szélessávú Internetet, nem lehet azt mondani, hogy "akkor átvágjuk a kábeleidet, elvesszük az elõfizetõidet, tégedet meg felakasztunk". Szóval ott fog továbbra is küszködni, mert a saját optikai betáp számára drága, az elõfizetõk a válsághelyzetben nem tudnak fizetni, állami támogatás nincs, az uniós pénzeket meg lenyúlták elõle.
De majd jön a "nagy felszabadító" - mint 1945-ben az oroszok - a multi, és majd az "kivérezteti" a hazai vállalkozókból álló "monopolhelyzetben" levõ szolgáltatókat. A pénz nagy része meg megy ki külföldre. Remek kis perspektiva nem?
Persze én is ismerhetek valakit, aki látott az unokabátyja nõvérénél egy fickót, aki azt mesélte, hogy a testvérének a fia egyszer csinált olyasmit..... ;)
A viccet félretéve: tapasztalataim (van már egy pár mikrohuillámú - nem csak 2,4 és 5 GHz-es frekvenciatartományban - link megtervezése/kivitelezése a hátam mögött 30-40 km-esek is) nem épp arra engednek következtetni, hogy a szimpla 802.11n-es szabvány esetén (bármiféle trükközés - tömörítés, más típusú közeghozzáférés, stb... - nélkül) a 4. rétegbeli (TCP/UDP) adatátviteli sebesség megegyezne (vagy legalább 80%-osan legalább megközelítené) 1. rétegbeli adatrátával. És erre a különbözõ szakportálokon megjelenõ cikkek is ráerõsítenek.
"Nézd, ha egy területen adott 3 szolgáltató, amelyek közül 2 közel fél áron adja a szolgáltatást "
Redukált árakon azt értem, hogy míg például a Digi 4700 Ft-ért 80/25 Mbps-os Internetet ad a fõvárosban; a fõvárostól 80 km-re, a 500 fõs Kunmocsoládon lakó lakos is elvárná, hogy a szolgáltató csökkentse az árait, vagy növelje az adatátviteli sebességet.
Már ha tudná. De mivel nem multi, nincsen saját optikai gerince (teszem azt csak egy licencelt frekvenciás mikrós betápja, vagy bérelt sávja), az Európai Uniós pályázati pénzeket lenyúlták elõle, ráadásul még válság is van, az adóhatóság és a bankok is szivatják, az állam nem támogatja, nem tud elõretörni.
Mint említetted: a 2 szolgáltató (akik nagyobb multicégek) összefogott és sikeresen pályáztak Európai Uniós pályázatra (mivel közelebb ülnek a tûzhöz, megtehették). Így tudtak tovább csökkenteni az áraikon (követve a versenyhelyzet által megkívánt egyre redukálódó árakat). A többi kisszolgáltató meg mivel - valószínûsítem kis-/középvállalkozás - nem nyert a pályázaton, így a mûködési/fejlesztési költségét kénytelen továbbra is az elõfizetõkre hárítani magasabb havidíj formájában.
Hogy mégis monopólhelyzetben van? Ez köszönhetõ a versenyhelyzet és a hírközlési szabályozás furcsa egyvelegének. Mivel õ volt ott elõbb, õ épített ki szélessávú Internetet, nem lehet azt mondani, hogy "akkor átvágjuk a kábeleidet, elvesszük az elõfizetõidet, tégedet meg felakasztunk". Szóval ott fog továbbra is küszködni, mert a saját optikai betáp számára drága, az elõfizetõk a válsághelyzetben nem tudnak fizetni, állami támogatás nincs, az uniós pénzeket meg lenyúlták elõle.
De majd jön a "nagy felszabadító" - mint 1945-ben az oroszok - a multi, és majd az "kivérezteti" a hazai vállalkozókból álló "monopolhelyzetben" levõ szolgáltatókat. A pénz nagy része meg megy ki külföldre. Remek kis perspektiva nem?
#61
A legtöbb szolgáltató a 2,4-es frekvenciát használja, legalábbis errefelé mégis elég gyakoriak az általam leírt hibajelenségek. Már csak azért is, mert esõben-szélben simán belelóghat egy-egy lombkorona a rálátásba, akkor meg fújhatja a felhasználó.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#60
Nézd, ha egy területen adott 3 szolgáltató, amelyek közül 2 közel fél áron adja a szolgáltatást ugyanarról a gerinchálózatról, saját mellékhálózaton, jelentõsen nagyobb sávszélességû csomagokkal, akkor bárhogy is nézem, ha egy fele akkora sávszélességû csomag 2x annyiba kerül a 3. szolgáltatónál, akkor nem valószínû, hogy beszélhetünk leredukált árakról. De tovább megyek: mikor egy kistérségi szolgáltató el tudja érni, hogy a másik kettõ az alig 5km-re levõ településrõl ne vihesse be egy völgybe a szolgáltatását, ezáltal az adott területen egyeduralkodóvá válnak, szerintem akkor se nagyon beszélhetünk leredukált árakról. Márpedig Nógrádban több helyen ez a helyzet: a kistérségiek 5 éves monopoljogot szereztek adott területekre, majd ennek lejárta után mit ad isten a többi szolgáltató (UPC, Digi) nem kapott engedélyt, hogy saját mellékhálózatát bevezesse.
Az általam említett cikket nem tudom, hogy hol láttam, még anno a draft-n megjelenésekor olvastam, annak meg már jópár éve volt. Technikai adatot nem sokat írtak, de volt hozzá mellékelve egy videó, ahol bemutatták a tesztet az újságíróknak.
Amit írtam, a p2p összekötést jómagam csináltam, 2 HP típusú gép között, amikben 300MBit-es TP-Link TL-WN822N USB kulcs volt. Windows 7 mellett, a felesleges adatforgalmat generáló hálózati figyelõ és egyéb csodák kiiktatásával a két gép között problémamentesen elértük a 20-25MB/sec-es sebességet TCP protokoll használata mellett (UDP-vel nem próbáltuk). A két gép egy íróasztal 2 oldalán volt, tehát maximum 3 méter távolságban, tökéletes rálátással egymásra. Tehát ez személyes tapasztalat, errõl cikk nem létezik :)
Az általam említett cikket nem tudom, hogy hol láttam, még anno a draft-n megjelenésekor olvastam, annak meg már jópár éve volt. Technikai adatot nem sokat írtak, de volt hozzá mellékelve egy videó, ahol bemutatták a tesztet az újságíróknak.
Amit írtam, a p2p összekötést jómagam csináltam, 2 HP típusú gép között, amikben 300MBit-es TP-Link TL-WN822N USB kulcs volt. Windows 7 mellett, a felesleges adatforgalmat generáló hálózati figyelõ és egyéb csodák kiiktatásával a két gép között problémamentesen elértük a 20-25MB/sec-es sebességet TCP protokoll használata mellett (UDP-vel nem próbáltuk). A két gép egy íróasztal 2 oldalán volt, tehát maximum 3 méter távolságban, tökéletes rálátással egymásra. Tehát ez személyes tapasztalat, errõl cikk nem létezik :)
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#59
Alacsonyabb frekvenciákon (ez alatt értem az elõbb említett 2,4 és 5 GHZ-es tartományokat) a köd, a szél, a kisebb esõ vagy hó kevésbé befolyásolja a kapcsolatot.
Esetleg egy nagyobb viharban elfordulhatnak/mozdulhatnak az antennák, vagy a szél által megmozgatott fák belelóghatnak a Fresnel-zónába; nagyobb esõben beázhatnak az antennák vagy a csatlakozók; villámlásoknál jöhetnek létre zavarok vagy az áramhálózaton keresztül a klienseszköz tápfeladó egységén át a tetõre helyezett eszköz károsodhat, rosszabb esetben beletrafál az eszközbe (ritka jelenség de megtörténhet).
Magasabb frekvenciákon már nagyobb jelentõsége van a ködnek, esõnek (rain fade!), párának, felfelé mozgó légtömegnek.
Esetleg egy nagyobb viharban elfordulhatnak/mozdulhatnak az antennák, vagy a szél által megmozgatott fák belelóghatnak a Fresnel-zónába; nagyobb esõben beázhatnak az antennák vagy a csatlakozók; villámlásoknál jöhetnek létre zavarok vagy az áramhálózaton keresztül a klienseszköz tápfeladó egységén át a tetõre helyezett eszköz károsodhat, rosszabb esetben beletrafál az eszközbe (ritka jelenség de megtörténhet).
Magasabb frekvenciákon már nagyobb jelentõsége van a ködnek, esõnek (rain fade!), párának, felfelé mozgó légtömegnek.
#58
Mikrohullámú netnél nem árt tudni, hogy az idõjárás erõsen tudja rontani a minõséget. Elég egy felhõsebb, esõsebb nap (hogy a ködöt már meg se említsem) és elég kritikusan tud a jelerõsség romlani. Ugyanez a helyzet a széllel is: szelesebb napokon olyan minõségromlás is megeshet, hogy akár egy mobil internet is kenterbe verheti a mikrohullámút.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#57
Ha a mikrohullámú Interneten a hazai kis- és középvállalkozások által, 2,4 és 5 GHz-en adott Internet-szolgáltatását érted, akkor röviden és tömören: ha nincs kábeles lehetõség, akkor egy faluban/kistelepülésen/tanyán jó szolgálatot tehet, de ne várj el tõle irreális dolgokat (folyamatosan alacsony válaszidõt, 10... Mbps feletti adatátviteli sebességet). Azért se, mert ezek a hazai vállalkozások sajnos kevés pénzbõl gazdálkodnak, és az infrastrukturálisan elmaradott térségek Internet-ellátását próbálják betömni.
Lényeges, hogy a nálad tetõre felhelyezett vevõeszköz és a szolgáltató bázisállomása között legyen jó "optikai rálátás", tehát az átjátszó tornyáig úgy kell ellátni, hogy a két pont között (és annak környékén) ne lógjon be semmilyen tereptárgy (fa, épület, stb...).
Lényeges, hogy a nálad tetõre felhelyezett vevõeszköz és a szolgáltató bázisállomása között legyen jó "optikai rálátás", tehát az átjátszó tornyáig úgy kell ellátni, hogy a két pont között (és annak környékén) ne lógjon be semmilyen tereptárgy (fa, épület, stb...).
#56
Tudom h nem ide tartozik kérlek ne kövezzetek meg de fontos kérdésem az lenne h mien tapasztalataitok vannak a MIKROHULLÁMÚ INTERNETTEL kapcsolatban mert most akarok váltani és ebbe gondolkoztam. Jöhet minden észrevétel -+-um. Mégegyszer bocsi h ide írtam.
AMD Athlon(tm)64 X2 Dual Core Processor 5200+ 2.7 GHz|SAMSUNG HD753LJ 750GB| NVIDIA GeForce GTX 550 TI 1GB DDR5|4GB DDR2 800Hz RAM|WINDOWS 7 64-bit|
#55
"Annak pedig semmi köze a gerinchez, hogy egy mellékvonal nem bírja a terhelést. De tovább megyek, ennek semmi köze az árképzéshez sem."
Azt is ki kell építenie valakinek, és elsõdlegesen azt sem az elõfizetõk a verseny által leredukált havidíjai fogják fedezni. Szóval a "last mile" esetén sem rózsás annyira a helyzet.
"Az n-es WiFi-ben pedig, bárhogy is nézem, lényegében nincs igazad, hiszen mint leírtam, egy jól bekonfigurált, 2 gép közti P2P hálózaton megfelelõ eszközökkel gond nélkül elérhetõ a 20-25MB/sec is, ami 200MBit-nek felel meg. "
De ezt milyen eszközökkel érték el? 2x2 MiMO-s szabvány eszköz (aminek a maximum adatrátája 300 Mbps) vagy 3x3 MIMO-s? Vagy olyan, ami kihasználja az 5 GHz-es frekvenciatartományt is? Vagy nem pont szabvány eszköz (tehát trükközik valamit, mint például a Mikrotik nv2 protokollja, vagy az Ubiquiti Airmax technológiája, ahol TDMA-t használnak, vagy a Super AG, ahol az 54 Mbps helyett 108 Mbps-ot értek el)? Milyen mérési metodikát használtak (Protokoll - UDP, TCP? Szoftver - iperf, ixchariot?)? Környezeti jellemzõk? Errõl valami elérhetõ cikk?
"Való igaz, hogy a hagyományos n szabvány 150MBit"
Ha a 150 Mbps adatráta, az a SISO-s (Single Input, Single Output) eszközökre vonatkozik (az is a 40 MHz sávszélesség 400 ns guard interval, 64-QAM moduláció, 5/6-os kódolási ráta esetén).
Van a MIMO is, ami 13 Mbps-tól (2 adatfolyam, BPSK moduláció, 1/2-es kódolási ráta, 20 MHz sávszélesség 800 ns Guard Interval) 600 Mbps-ig (4 adatfolyam, 64-QAM moduláció, 5/6-os kódolási ráta, 40 MHz sávszélesség 400 ns Guard Interval) terjedõ adatrátát ad.
"Laboratóriumi körülmények között, a technológia bemutatásakor elérték a 35M B/sec-et"
Ugyancsak: milyen eszközökkel, milyen mérési metodikával, hol van errõl releváns cikk?
"mivel általában osztott terhelést használnak, azaz a terhelés függvényében csökkenthetik az egy gépre jutó maximális hálózati sebességet, ezáltal az egyénenként elérhetõ sebesség ugyan csökken, de az összteljesítmény megmarad 300MBit-nek (vagy régebbi eszköz esetén 150MBit-nek)."
802.11n-es szabványú, 2x2 MIMO-s, pont-pont kapcsolatból sem hozol ki többet 150 Mbps-nál (4. rétegben). Ha igen, abban valami trükközés (tömörítés, más közeghozzáférés, stb...) van.
Azt is ki kell építenie valakinek, és elsõdlegesen azt sem az elõfizetõk a verseny által leredukált havidíjai fogják fedezni. Szóval a "last mile" esetén sem rózsás annyira a helyzet.
"Az n-es WiFi-ben pedig, bárhogy is nézem, lényegében nincs igazad, hiszen mint leírtam, egy jól bekonfigurált, 2 gép közti P2P hálózaton megfelelõ eszközökkel gond nélkül elérhetõ a 20-25MB/sec is, ami 200MBit-nek felel meg. "
De ezt milyen eszközökkel érték el? 2x2 MiMO-s szabvány eszköz (aminek a maximum adatrátája 300 Mbps) vagy 3x3 MIMO-s? Vagy olyan, ami kihasználja az 5 GHz-es frekvenciatartományt is? Vagy nem pont szabvány eszköz (tehát trükközik valamit, mint például a Mikrotik nv2 protokollja, vagy az Ubiquiti Airmax technológiája, ahol TDMA-t használnak, vagy a Super AG, ahol az 54 Mbps helyett 108 Mbps-ot értek el)? Milyen mérési metodikát használtak (Protokoll - UDP, TCP? Szoftver - iperf, ixchariot?)? Környezeti jellemzõk? Errõl valami elérhetõ cikk?
"Való igaz, hogy a hagyományos n szabvány 150MBit"
Ha a 150 Mbps adatráta, az a SISO-s (Single Input, Single Output) eszközökre vonatkozik (az is a 40 MHz sávszélesség 400 ns guard interval, 64-QAM moduláció, 5/6-os kódolási ráta esetén).
Van a MIMO is, ami 13 Mbps-tól (2 adatfolyam, BPSK moduláció, 1/2-es kódolási ráta, 20 MHz sávszélesség 800 ns Guard Interval) 600 Mbps-ig (4 adatfolyam, 64-QAM moduláció, 5/6-os kódolási ráta, 40 MHz sávszélesség 400 ns Guard Interval) terjedõ adatrátát ad.
"Laboratóriumi körülmények között, a technológia bemutatásakor elérték a 35M B/sec-et"
Ugyancsak: milyen eszközökkel, milyen mérési metodikával, hol van errõl releváns cikk?
"mivel általában osztott terhelést használnak, azaz a terhelés függvényében csökkenthetik az egy gépre jutó maximális hálózati sebességet, ezáltal az egyénenként elérhetõ sebesség ugyan csökken, de az összteljesítmény megmarad 300MBit-nek (vagy régebbi eszköz esetén 150MBit-nek)."
802.11n-es szabványú, 2x2 MIMO-s, pont-pont kapcsolatból sem hozol ki többet 150 Mbps-nál (4. rétegben). Ha igen, abban valami trükközés (tömörítés, más közeghozzáférés, stb...) van.
#54
Igen szépen megfogalmaztad szakszavakkal, amit én leírtam. Én értem is, de szerintem vannak, akik nem, hiszen ez nem egy informatikus szakfórum, itt laikusok is vannak.
Lényegtelen, hogy milyen okból nincs gyorsabb internetelérés adott területen, a megjegyzésem arra vonatkozott, hogy valaki írta, hogy mit mennyiért tart képtelenül drágának.
Megjegyezném egyébként, hogy nálunk pl. uniós támogatásból kiépített több szolgáltató összefogva egy elég durva gerinchálózatot, amin lenne is sávszélesség, ha a kistérségi szolgáltató által kiépített mellékek is bírnák a terhelést. Annak pedig semmi köze a gerinchez, hogy egy mellékvonal nem bírja a terhelést. De tovább megyek, ennek semmi köze az árképzéshez sem.
Egyébként a vezetéklopás elég ritka a területen, ellenben többször sikerült a gerincet egyéb munkálatok alatt elvágniuk a munkásoknak (volt, hogy a 20km-re levõ városban ügyesen elvágták a gerincet, mikor egy tér felújításakor ásogattak markolóval).
Az n-es WiFi-ben pedig, bárhogy is nézem, lényegében nincs igazad, hiszen mint leírtam, egy jól bekonfigurált, 2 gép közti P2P hálózaton megfelelõ eszközökkel gond nélkül elérhetõ a 20-25MB/sec is, ami 200MBit-nek felel meg. Laboratóriumi körülmények között, a technológia bemutatásakor elérték a 35M B/sec-et, ami közel 300Mbit, tehát bárhogy is nézem, messze nem áll az, hogy maximálisan 150Mbit érhetõ el. Való igaz, hogy a hagyományos n szabvány 150MBit, de ez a draft-n technológiával már eléri a névleges 300Mbit teljesítményt. És az is igaz, hogy a routerek / AP-k nem igazán érik el a névleges 300MBit-et sem gépenként, mivel általában osztott terhelést használnak, azaz a terhelés függvényében csökkenthetik az egy gépre jutó maximális hálózati sebességet, ezáltal az egyénenként elérhetõ sebesség ugyan csökken, de az összteljesítmény megmarad 300MBit-nek (vagy régebbi eszköz esetén 150MBit-nek).
Lényegtelen, hogy milyen okból nincs gyorsabb internetelérés adott területen, a megjegyzésem arra vonatkozott, hogy valaki írta, hogy mit mennyiért tart képtelenül drágának.
Megjegyezném egyébként, hogy nálunk pl. uniós támogatásból kiépített több szolgáltató összefogva egy elég durva gerinchálózatot, amin lenne is sávszélesség, ha a kistérségi szolgáltató által kiépített mellékek is bírnák a terhelést. Annak pedig semmi köze a gerinchez, hogy egy mellékvonal nem bírja a terhelést. De tovább megyek, ennek semmi köze az árképzéshez sem.
Egyébként a vezetéklopás elég ritka a területen, ellenben többször sikerült a gerincet egyéb munkálatok alatt elvágniuk a munkásoknak (volt, hogy a 20km-re levõ városban ügyesen elvágták a gerincet, mikor egy tér felújításakor ásogattak markolóval).
Az n-es WiFi-ben pedig, bárhogy is nézem, lényegében nincs igazad, hiszen mint leírtam, egy jól bekonfigurált, 2 gép közti P2P hálózaton megfelelõ eszközökkel gond nélkül elérhetõ a 20-25MB/sec is, ami 200MBit-nek felel meg. Laboratóriumi körülmények között, a technológia bemutatásakor elérték a 35M B/sec-et, ami közel 300Mbit, tehát bárhogy is nézem, messze nem áll az, hogy maximálisan 150Mbit érhetõ el. Való igaz, hogy a hagyományos n szabvány 150MBit, de ez a draft-n technológiával már eléri a névleges 300Mbit teljesítményt. És az is igaz, hogy a routerek / AP-k nem igazán érik el a névleges 300MBit-et sem gépenként, mivel általában osztott terhelést használnak, azaz a terhelés függvényében csökkenthetik az egy gépre jutó maximális hálózati sebességet, ezáltal az egyénenként elérhetõ sebesség ugyan csökken, de az összteljesítmény megmarad 300MBit-nek (vagy régebbi eszköz esetén 150MBit-nek).
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#53
"Ha jobban megnézed 3 szál is fut ennyivel, úgyhogy annyi az kb. :P"
Ha jobban megnézed, akkor 3 külön modemmel értek el ennyit, azaz kapcsolatonként nincs meg a gigabit. A fotón jó látszik, hogy több külön vonalat aggregáltak, ergo csalás az egész, egy modemmel nem menne.
Ha jobban megnézed, akkor 3 külön modemmel értek el ennyit, azaz kapcsolatonként nincs meg a gigabit. A fotón jó látszik, hogy több külön vonalat aggregáltak, ergo csalás az egész, egy modemmel nem menne.
#52
"Szóval ennyit a gyors internetrõl, vidéken van, ahol még ilyen sincs. "
A gyors Internethez gyors gerinchálózat is kell
Azt pedig ki kell építeni, ami nem két fillér.
Ha a szolgáltatónak (multinacionális szolgáltató esetén a befektetõknek) nincsen pénze rá, vagy nem éri meg (mert kevés elõfizetõ lenne; és/vagy az elõfizetõk fizetési morálja a béka segge alatt van; és/vagy az áramhálózaton szép nagy tranziensek rohangálnak; és/vagy a lefektetett optikai kábelt sorozatosan ellopják a vasazásból élõ honfitársak; és/vagy nincs a környéken olyan cég/vállalkozó ami/aki miatt megérné kihúzni) akkor elég lassan lesz ott gyorsabb net. Hacsak nem jön állami/Európai Uniós támogatás (és nem nyúlják le bizonyos "tûzhöz közel álló" körök).
"Az n-es WiFi-rõl meg továbbra is azt tudom mondani, hogy bár valóban csak laborkörnyezetben tudták demonstrálni a 35MB/sec-es sebességet "
A 300 Mbps 1. (fizikai) rétegbeli adatráta.
Ebbõl a 4. (szállítási) rétegbeli maximum 150 Mbps aggregált adatátviteli sebesség érhetõ el - hála a CSMA/CA közeghozzáférési protokollnak, a half-duplex átviteli csatornának (a kommunikáló felek egy darab rádiós csatornán osztoznak). No meg erre még rájönnek a rádiós kapcsolati problémák - az elnyelõdés, a visszaverõdés, a szétszóródás, és az interferencia - a TCP-protokoll 3 lépéses kézfogás-technikája, a SOHO-eszközök alulméretezett hardvere.
A gyors Internethez gyors gerinchálózat is kell
Azt pedig ki kell építeni, ami nem két fillér.
Ha a szolgáltatónak (multinacionális szolgáltató esetén a befektetõknek) nincsen pénze rá, vagy nem éri meg (mert kevés elõfizetõ lenne; és/vagy az elõfizetõk fizetési morálja a béka segge alatt van; és/vagy az áramhálózaton szép nagy tranziensek rohangálnak; és/vagy a lefektetett optikai kábelt sorozatosan ellopják a vasazásból élõ honfitársak; és/vagy nincs a környéken olyan cég/vállalkozó ami/aki miatt megérné kihúzni) akkor elég lassan lesz ott gyorsabb net. Hacsak nem jön állami/Európai Uniós támogatás (és nem nyúlják le bizonyos "tûzhöz közel álló" körök).
"Az n-es WiFi-rõl meg továbbra is azt tudom mondani, hogy bár valóban csak laborkörnyezetben tudták demonstrálni a 35MB/sec-es sebességet "
A 300 Mbps 1. (fizikai) rétegbeli adatráta.
Ebbõl a 4. (szállítási) rétegbeli maximum 150 Mbps aggregált adatátviteli sebesség érhetõ el - hála a CSMA/CA közeghozzáférési protokollnak, a half-duplex átviteli csatornának (a kommunikáló felek egy darab rádiós csatornán osztoznak). No meg erre még rájönnek a rádiós kapcsolati problémák - az elnyelõdés, a visszaverõdés, a szétszóródás, és az interferencia - a TCP-protokoll 3 lépéses kézfogás-technikája, a SOHO-eszközök alulméretezett hardvere.
#51
Lehet szépítgetni a dolgot, de egészen addig, míg a felhasználóhoz nem jut el ilyen net, az bizony laborkörnyezet. Tök mindegy, hogy a megosztásig eljut a sávszél, be a lakásba egyhamar nem fog eljutni. Tehát bárhogy is nézem, egy felhasználó szemszögébõl nézve ez bizony nem reális dolog.
Ha majd meg tudják valósítani, hogy 1 felhasználó kapjon ilyen sávszélességet, tehát ott legyen bent a házukban/lakásukban és elérhetõ legyen (mindenféle garantált sávszél meg egyéb játékok nélkül), na onnantól már valóban nem csak laborkörnyezetben fog a dolog mûködni.
Az n-es WiFi-rõl meg továbbra is azt tudom mondani, hogy bár valóban csak laborkörnyezetben tudták demonstrálni a 35MB/sec-es sebességet (ami ugye közel 300MBit), egy jól belõtt hálózaton jó hardverekkel el lehet érni vele a 10-15MB/sec-es sebességet (ez durván 100Mbit-nek felel meg). P2P-n lehetséges ennél több is, ott akár 20-25MB/sec (kb. 200Mbit) is elérhetõ, de ott is áll, hogy ehhez a kapcsolatot jól be kell konfigurálni és megfelelõ hardverek szükségesek hozzá.
Ha majd meg tudják valósítani, hogy 1 felhasználó kapjon ilyen sávszélességet, tehát ott legyen bent a házukban/lakásukban és elérhetõ legyen (mindenféle garantált sávszél meg egyéb játékok nélkül), na onnantól már valóban nem csak laborkörnyezetben fog a dolog mûködni.
Az n-es WiFi-rõl meg továbbra is azt tudom mondani, hogy bár valóban csak laborkörnyezetben tudták demonstrálni a 35MB/sec-es sebességet (ami ugye közel 300MBit), egy jól belõtt hálózaton jó hardverekkel el lehet érni vele a 10-15MB/sec-es sebességet (ez durván 100Mbit-nek felel meg). P2P-n lehetséges ennél több is, ott akár 20-25MB/sec (kb. 200Mbit) is elérhetõ, de ott is áll, hogy ehhez a kapcsolatot jól be kell konfigurálni és megfelelõ hardverek szükségesek hozzá.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#50
Nos, akkor már most megjegyezném, hogy a Mátrában, a Rubicom területén nincs másik szolgáltató, a maximális csomag 16/2, az is 10600-ért...
Szóval ennyit a gyors internetrõl, vidéken van, ahol még ilyen sincs.
Szóval ennyit a gyors internetrõl, vidéken van, ahol még ilyen sincs.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#49
+1
Nemrég költöztünk a 13. kerületbõl a 12-be (viszonylag frekventált rész a Déli-Széllkálmán környéken, pár sarokra a UPC központi irodájától) - ott 120/10-es UPC net volt 6000-ért, itt 15/0,9 ADSL lesz 8500-ért. Nem kicsit sokkolt, amikor ezt megtudtam... Jó az a UPC, becsülje meg akinek van, én elég sokat lennék most hajlandó fizetni érte (néztem olyan céget, aki 150-ért mikrohullámon áthozná Angyalföldrõl úgy hogy a két ház tetejére felrak valami eszközt, csak útban van a rohadt vár.)
Szégyen, hogy egy megabit alatt pénzt merészelnek kérni. Az már csak hab a tortán, hogy október közepe óta ezen a héten tudják bekötni ezt a rakás fost.
Nemrég költöztünk a 13. kerületbõl a 12-be (viszonylag frekventált rész a Déli-Széllkálmán környéken, pár sarokra a UPC központi irodájától) - ott 120/10-es UPC net volt 6000-ért, itt 15/0,9 ADSL lesz 8500-ért. Nem kicsit sokkolt, amikor ezt megtudtam... Jó az a UPC, becsülje meg akinek van, én elég sokat lennék most hajlandó fizetni érte (néztem olyan céget, aki 150-ért mikrohullámon áthozná Angyalföldrõl úgy hogy a két ház tetejére felrak valami eszközt, csak útban van a rohadt vár.)
Szégyen, hogy egy megabit alatt pénzt merészelnek kérni. Az már csak hab a tortán, hogy október közepe óta ezen a héten tudják bekötni ezt a rakás fost.
#48
Olvasgatom a hozzászólásokat bakker, és mondjátok már meg, hogy mi a f@szt sírtok 50, meg 100Mbps netekkel??????? Nálunk a maximális elérhetõ 15Mbps ADSL, amit már sehová sem lehet emelni és a feltöltési sebessége meg 900Kbps, amit szintén nem lehet emelni. Én biztos nem nyavalyognék, ha 50Mbps helyett 48-cal jönne a net bakker! Üvegszálas netrõl meg álmodni sem merünk errefelé. A Pannon hipernet is a dunántúlon van kiépítve, erre keleten egyetlen egy torony nincs rá felkészítve! Ti meg sírtok, hogy nem megy 120-szal, csak 100-zal!
Ryzen 5 3600X | ASUS RX570 OC | MasterLiquid Lite 240 | DELL U2312HM In theory, there is no difference between theory and practice. But, in practice, there is. /Jan L. A. van de Snepscheut/
#47
Nem csak labor környezetben képes. Ekkora sávszélességre simán képes, bárhol, sõt többre is... csak nem egy felhasználónak fog ennyi jutni hanem, hanem osztozni fognak ezen akik ugyan azon a kábelen vannak. Max akkor jut ennyi egy felhasználónak, ha lesz 8-nál többre csatornás modem, és rajta kívül kb senki sem netezik azon a kábelhálón, emiatt pedig 1 gigás csomagot nem adhatnak, ez a része parasztvakítás. De hogy a kábelen több gigabit/sec sebességgel száguldoznak az adatok, az teljesen valós, és ezelõtt sem volt lehetetlen.
Mondjuk up to 1gbit csomagnak még elmenne, el is érhetné valaki ha hajnalban közvetlenül egy nagyterületes áramszünet után elsõnek felcsatlakozik, néhány másodpercre amíg a többiek is elkezdenek csatlakozni :D
N-es wifi más mert ott az osztott közegen belül, összességben, labor körülmények között sem közelítették meg soha a hirdetett sávszélességet, akár em árnyékolt szobában sem 2 eszköz között.
Mondjuk up to 1gbit csomagnak még elmenne, el is érhetné valaki ha hajnalban közvetlenül egy nagyterületes áramszünet után elsõnek felcsatlakozik, néhány másodpercre amíg a többiek is elkezdenek csatlakozni :D
N-es wifi más mert ott az osztott közegen belül, összességben, labor körülmények között sem közelítették meg soha a hirdetett sávszélességet, akár em árnyékolt szobában sem 2 eszköz között.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#46
Mégegyszer elmondom: nem azt kell nézni, mit tud a technológia, hanem azt, hogy a felhasználó reálisan mit kaphat kézhez! Addig, míg a felhasználókhoz a demonstrált sávszél töredéke jut, addig az adott technológia csak "labor" környezetben képes az adott teljesítményre.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#45
egy gigabitet tuti biztosan kihoz a kábelnet, még többet is... csak hogy ennyi sávszélességet egy user nem fog kapni soha mert osztott közeg, szóval simán meglehet 2-3 gbit is koaxon... csak az sok felhasználó közt megosztva.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#44
Vakíthatnak, attól még köcsögök maradnak. Az ügyfélszogálatuk szar, ha eléred egyáltalán, a sebesség meg attól függ éppen mennyire vállalták túl magukat.
Általában a felét sem tudta annak amit ígértek. Ráadásul ha nem figyelsz át is vernek. Réges-régen ügyfelük voltam, soha többet. Dögöljenek meg...
Általában a felét sem tudta annak amit ígértek. Ráadásul ha nem figyelsz át is vernek. Réges-régen ügyfelük voltam, soha többet. Dögöljenek meg...
往前看同志
#43
Megy a sírás-rívás a 10+/10+ -as netekkel... jaj...
Szigorúan magánvélemény | Can’t spell “STEAL” without EA? | Gamer's Hell: DLC, Early-A, Pre-Order, Seasons, Episodes, Regions, Loot Box, Microtransactions, MS Store, Epic Store.
#42
Ne is haragudj, de a technológia képességeit nem úgy kell megítélni, hogy mit tud egy demón, hanem úgy, hogy mit tud élesben. Az n-es WiFi is tudott anno a demón 30Mb/sec-es sebességet és mindenki el volt ájulva, hogy hû de gyors, majd mikor kijöttek az elsõ 300Mbit-es eszközök, mindenki rádöbben, hogy a 10MB/sec már csúcsnak számít. Éppen ezért mondom, hogy minden ilyen erõdemonstráció parasztvakítás, mert nem ad reális képet a technológia lehetõségeirõl, csak azt mutatja meg, hogy "laborkörnyezetben", csúcsra járatva mit lehet kihozni belöle. De mégegyszer mondom, ez nem ad képet a VALÓS teljesítmény képességekrõl, tehát tetszik vagy sem, ez bizony keményen parasztvakítás.
Ja és megjegyzésedre: igen, távközléshez értõ ember vagyok, ugyanis informatikusként az internetes infrastruktúrákhoz nem árt meg értenem...
Ja és megjegyzésedre: igen, távközléshez értõ ember vagyok, ugyanis informatikusként az internetes infrastruktúrákhoz nem árt meg értenem...
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#41
Ez sajna nagyon így van!
Itt a XVI-kerben (én Mátyásföld) belül is nagy a szórás!
Én 6500Ft-ért használom 25/5 Tés fost kábel netet Cisco3925-ös modemmel!(telefon nélkül)
Ping: teljesen változó 5-40ms(olyan mint,ha néha milánóból kapnám a netet,meg Bécsbõl,aztán meg jó!)
Itt a XVI-kerben (én Mátyásföld) belül is nagy a szórás!
Én 6500Ft-ért használom 25/5 Tés fost kábel netet Cisco3925-ös modemmel!(telefon nélkül)
Ping: teljesen változó 5-40ms(olyan mint,ha néha milánóból kapnám a netet,meg Bécsbõl,aztán meg jó!)
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#40
Ez a 29-es körzet valami olyasféle misztikus terület, mit az 51-es körzet?<#zavart1>
#39
Ez nem csak a híres 29-es körzetben van így, a tré pont ezt csinálja. Pl a 3. kerület nagy részén ahol monopol a tré, kaphatsz 15/1 megás netet akár 4850 ft havidíjért (ha van mellé telefon és tv is tés), ahol nem monopol ott meg 2800ft/hó-ba megy az 50/25 mega ip telefonostul...
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#38
Mennyi távközléshez értõ ember gyûlt itt össze, megáll az eszem...
1. A UPC nem bérel semmit a magyar telekomtól fõleg nem alaphálózati infrastruktúrát.
2. A UPC saját hálózatának a nagy része EDC3-képes, 16 csatornás rendszer (16x55Mbit/s lefelé). Nyilván a frissen megszerzett területek nem ilyenek, hiszen ott egy korábbi, sok esetben kókler szolgáltató igénytelen hálózatát kell felkészíteni az addigi sebességek többszörösére. Ez idõbe és pénzbe telik.
3. Nyilván a demó üres hálózaton át zajlott, de már meglévõ rendszereket használt, tehát nem parasztvakítás, hiszen a technológia ennyit tud. A WIFI-re is azt írják rá, hogy 300Mbit/s, mégse reklamál senki se, hogy ennek a harmada jön ki belõle 1 méterrõl. Az más kérdés, hogy ezen az 1Gbit/s kapacitáson több elõfizetõ fog osztozni, mint ahogyan ez most is így van.
4. A cikk pont a lényeges információkról nem beszél:
A képen több kábelmodem látható, a kérdés az, hogy több 8 csatornás modemet (ezeket adják most az elõfizetõknek) összefogva produkálták ezt a sebességet, vagy netán egy új, 16 csatornás modemmel érték ezt el? Nem mindegy...
5. Nem szeretném védeni a UPC-t, amúgy sem szorulnak rá, de azért vegyük észre, hogy a T-kábelhez és egyéb konkurens cégekhez képest sokkal elõbb vezették be az EDC2-t és az EDC3-mat is, náluk elérhetõek nagyobb feltöltési sebességû csomagok is, mert van uplink channel bonding (legjobb tudomásom szerint ez egyelõre csak náluk van, a T-kábel dolgozik hasonlón), és optikával is sokkal közelebb vannak a felhasználókhoz, mint a konkurencia.
Dchard
1. A UPC nem bérel semmit a magyar telekomtól fõleg nem alaphálózati infrastruktúrát.
2. A UPC saját hálózatának a nagy része EDC3-képes, 16 csatornás rendszer (16x55Mbit/s lefelé). Nyilván a frissen megszerzett területek nem ilyenek, hiszen ott egy korábbi, sok esetben kókler szolgáltató igénytelen hálózatát kell felkészíteni az addigi sebességek többszörösére. Ez idõbe és pénzbe telik.
3. Nyilván a demó üres hálózaton át zajlott, de már meglévõ rendszereket használt, tehát nem parasztvakítás, hiszen a technológia ennyit tud. A WIFI-re is azt írják rá, hogy 300Mbit/s, mégse reklamál senki se, hogy ennek a harmada jön ki belõle 1 méterrõl. Az más kérdés, hogy ezen az 1Gbit/s kapacitáson több elõfizetõ fog osztozni, mint ahogyan ez most is így van.
4. A cikk pont a lényeges információkról nem beszél:
A képen több kábelmodem látható, a kérdés az, hogy több 8 csatornás modemet (ezeket adják most az elõfizetõknek) összefogva produkálták ezt a sebességet, vagy netán egy új, 16 csatornás modemmel érték ezt el? Nem mindegy...
5. Nem szeretném védeni a UPC-t, amúgy sem szorulnak rá, de azért vegyük észre, hogy a T-kábelhez és egyéb konkurens cégekhez képest sokkal elõbb vezették be az EDC2-t és az EDC3-mat is, náluk elérhetõek nagyobb feltöltési sebességû csomagok is, mert van uplink channel bonding (legjobb tudomásom szerint ez egyelõre csak náluk van, a T-kábel dolgozik hasonlón), és optikával is sokkal közelebb vannak a felhasználókhoz, mint a konkurencia.
Dchard
#37
Kár hogy nem tudtam hogy lesz ilyen rendezvény, különben vittem volna egy héber szótárat és megkérdeztem volna Betzalel urat hogy miért kell a 29-es körzetben rablással/zsarolással felérõ feltételekkel üzletelni... vagy ez náluk is így megy? Te a X. körzetben laksz ugyhogy kétszer annyiba kerül a kenyér mint a szomszédban...
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztõ is.\"
#36
Látom, megy már, hogy ki hülye és ki nem.
Nos, csak a rend kedvéért: nem mindegy, hol használják az adott szolgáltató szolgáltatását, mert a szolgáltatás minõsége és tulajdonságai területenként változnak (bár a minõségre vonatkozó részt nem, a tulajdonságokra vonatkozó részt a szolgáltatók is elismerik).
Más: szép dolog ez a demonstráció, de igazából parasztvakítás. Mindenki tudja, hogy a kábel sokkal többet elbírna, mint amit adnak, de a szolgáltató hálózata ilyen fokú terhelésre nincs kiképezve. Persze, jól lehet demonstrálni a teljesítményt, ha direktben rányomják a gerinchálót egy kivezetésre, de ez igazából nem demonstrál semmit, mert nem mutat valós, azaz a mindennapokban elérhetõ adatokat. Ha bármelyik szolgáltató több helyre kiadna ilyen sebességet, egyet érne el vele: túlterhelné a gerinchálózatot és nemes egyszerûséggel az egész rendszerre teljes egészében összeomlana, de legalábbis igen nagy mértékben lelassulna.
Nos, csak a rend kedvéért: nem mindegy, hol használják az adott szolgáltató szolgáltatását, mert a szolgáltatás minõsége és tulajdonságai területenként változnak (bár a minõségre vonatkozó részt nem, a tulajdonságokra vonatkozó részt a szolgáltatók is elismerik).
Más: szép dolog ez a demonstráció, de igazából parasztvakítás. Mindenki tudja, hogy a kábel sokkal többet elbírna, mint amit adnak, de a szolgáltató hálózata ilyen fokú terhelésre nincs kiképezve. Persze, jól lehet demonstrálni a teljesítményt, ha direktben rányomják a gerinchálót egy kivezetésre, de ez igazából nem demonstrál semmit, mert nem mutat valós, azaz a mindennapokban elérhetõ adatokat. Ha bármelyik szolgáltató több helyre kiadna ilyen sebességet, egyet érne el vele: túlterhelné a gerinchálózatot és nemes egyszerûséggel az egész rendszerre teljes egészében összeomlana, de legalábbis igen nagy mértékben lelassulna.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát elõször ne a gépben keresd.
#35
Az ember átlagos rekcióideje 200 ms körül van. A ping pedig magyar szerverhez 4 ms alatt most nálam. Egy ilyen hiper szuper net tudni fogja a 4 ms-ot, így ez a válaszidõ bõven elegendõ lehet egy hardcore FPS rajongónak is. A sávszélesség elegendõ, a kérdés már csak az, hogy a felhõ mennyire számol majd gyorsan.
#34
"UPC jó cég ,de mindent a régrõl örökölt Matáv-os hálozaton keresztül történik,
a fizikai kábeleket+rendszert még mindig T-homtól bérlik."
Nálunk nem. Pár éve optikai gerinchálózatot csináltak, megy mint a szél, stabil, nem lassul. XIV. kerület.
a fizikai kábeleket+rendszert még mindig T-homtól bérlik."
Nálunk nem. Pár éve optikai gerinchálózatot csináltak, megy mint a szél, stabil, nem lassul. XIV. kerület.
#33
UPC az, te tökarcú, nem UPS. UPS az agyadba kellene, hogy ne legyenek ilyen gondolkodásmentes pillanataid. Digi meg suxxxx.
#32
Igen? én a 3. kerületben azt látom, hogy a paneloknál van tré meg rubicom, nem panelnál pedig tré online és tré online. Ja és tré online is.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#31
Itt is az volt. T-Online nem engedte a Digit.. Az engedélyeztetés másfél évig tartott...
A fájdalom elkerülhetetlen. A szenvedés választás dolga. ... Hirosima '45 .... Csernobil '86 ...... Windows '95 ...
#30
A III. kerület ilyen szempontból botrány. Egy utcán belül is házanként változik, hogy melyik szolgáltató van monopol helyzetben. Nálunk pont a T-Online. Amint lesz alternatíva, otthagyom õket.
#29
Már van 2 is nem?
Vagy az, aki Fibernetrõl váltott rájuk.:)
#27
Nekem volt UPS, T-Online és jelenleg Digim van.
UPS, nagyon negatív kritikával tudok csak élni.. egyik legsilányabb!
T-Online, egynek jó de ár szolgáltatás és ügyfélkapcsolat szempontjából hátrányos!
Digi, olcsó és jó! Leírtam mindent..
u.i.: Csak sajnos sok helyen nem elérhetõ pl a Digi.. Ami hátrányos de ahol van csak azt érdemes. Nekem pl üzleti csomagból van 20/20 MBit/s és szolgáltatnak is annyit egész nap.
UPS, nagyon negatív kritikával tudok csak élni.. egyik legsilányabb!
T-Online, egynek jó de ár szolgáltatás és ügyfélkapcsolat szempontjából hátrányos!
Digi, olcsó és jó! Leírtam mindent..
u.i.: Csak sajnos sok helyen nem elérhetõ pl a Digi.. Ami hátrányos de ahol van csak azt érdemes. Nekem pl üzleti csomagból van 20/20 MBit/s és szolgáltatnak is annyit egész nap.
A fájdalom elkerülhetetlen. A szenvedés választás dolga. ... Hirosima '45 .... Csernobil '86 ...... Windows '95 ...
#26
Azért azt a havi xxx gigás forgalomkorlátot eltörölhetnék teljesen -_-'
#25
Igen a 29-es körzetben 3000-ért adnak UPC-ék 1 Mbit-es netet. És nincs másik szolgáltató...
#24
Az tudja igazán értékelni az UPC-t, aki utánuk váltott (költözés miatt és alternatíva hiányában) T-Onlinera. Van lejjebb, higyjétek el.
#23
És akkor van a vidék, ahol összesen 1 darab szolgáltató elérhetõ 5000Ft/1 Mbites sebességgel. De jó nekem! :S
#22
A letõltés,már nekem nem annyira számít,inkább a feltõltés sebességét lehetne egy kicsit piszkálni!
Bp.XVI.ker Mátyásföld- max 5Mbit/sec az az 650Kbyte/sec (max 80M/5M)
UPC itt sem tudna mit kezdeni mert az összes kábelt ,hálozattal együtt kellene lecserélni.
1998-ban építettek ki nálunk egy ilyen jellegü kábelhálózatot,akkor már elavúltnak számított,most meg katasztrófális.
Saját tapasztalat,nem a legstabilabb 1 évi húzavona javítgatás után "elfogatható"
A hálózat stabilitása.(Cisco Epc 3925) 25/5 -nettel.
UPC jó cég ,de mindent a régrõl örökölt Matáv-os hálozaton keresztül történik,
a fizikai kábeleket+rendszert még mindig T-homtól bérlik.
Nálunk nem nagyon csinálnának rekordot!
(ahogy nézem ott is 5-modemmel ,hozzák ami valószínü egyenként 200Mbit)
Bp.XVI.ker Mátyásföld- max 5Mbit/sec az az 650Kbyte/sec (max 80M/5M)
UPC itt sem tudna mit kezdeni mert az összes kábelt ,hálozattal együtt kellene lecserélni.
1998-ban építettek ki nálunk egy ilyen jellegü kábelhálózatot,akkor már elavúltnak számított,most meg katasztrófális.
Saját tapasztalat,nem a legstabilabb 1 évi húzavona javítgatás után "elfogatható"
A hálózat stabilitása.(Cisco Epc 3925) 25/5 -nettel.
UPC jó cég ,de mindent a régrõl örökölt Matáv-os hálozaton keresztül történik,
a fizikai kábeleket+rendszert még mindig T-homtól bérlik.
Nálunk nem nagyon csinálnának rekordot!
(ahogy nézem ott is 5-modemmel ,hozzák ami valószínü egyenként 200Mbit)
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#21
Nekem meg a 120/10... Itt van kint a ház elõtt a UPC-s dobozka kb 5m-re. <#hehe>
3.14159265358979323846264338327950288419716939937510582097494459230781640628620899862803482534211706798214808651328230664709384460955....
#20
Nálunk most a UPC kábel alatt húzzák a Digit :D Kíváncsi leszek mi fog ebbõl kisülni. Egyébként exfibernet terület, de tökéletesen megy a 120-as net is.
#19
Az a szép hogy mikor még in is UPC-s voltam, az elején még örültem is neki, meg, bááár... visszagondolva akkoriban kezdõdött a sávszélnövekedés így az elõfizetést követõen 2-3 hónap múlva kb 1/4-1/2 évig nagyon rossz volt a szolgáltatás. Azt mondták hogy hálózati fejlesztés az oka, ez rgy idõ után megoldódott aztán jött hozzá a telefon ami olyan volt mint a mese hol volt hol nem volt :) Késõbb e net is átvette ezt a szokást, majd megelégelvén szolgáltatót váltottam, méghozzá a Magyarországra betörõ román konkurenciájánál.
Ez kb 2 éve volt azóta nincs bajom semmivel a net volt az elõ hónap után rossz 2 napig, bejelentettem másnap jöttek, kiderült hogy a háztömbben elhelyezett switch hibásodott meg... aszóta semmi baje és a telefon+net(40/20 (ami 50/25 átlagosan :))+TV 7000 Ft.
És nem reklámoznak stb... mégis megvannak elégedve vele az emberek, óriás léptekben halad elõre véleményem szerint.
Ez kb 2 éve volt azóta nincs bajom semmivel a net volt az elõ hónap után rossz 2 napig, bejelentettem másnap jöttek, kiderült hogy a háztömbben elhelyezett switch hibásodott meg... aszóta semmi baje és a telefon+net(40/20 (ami 50/25 átlagosan :))+TV 7000 Ft.
És nem reklámoznak stb... mégis megvannak elégedve vele az emberek, óriás léptekben halad elõre véleményem szerint.
#18
De ez szar! Lószar! Próbáljanak bevinni ennyi eszközt EGY ügyfélhez, ki is lesznek vágva a picsbe!<#hehe> ADSL kapcsolaton is elértek már ennek a felét, és az ugye EREDMÉNY, mert ugye sokkal kisebb a vezeték átmérõje. Igaz, az is több összerakásával mûködött, azaz még ezek a sebességek ebben a formában inkább a LOL kategória.
Az ügyfélszolgálatuk meg katasztrófa. Rengeteg régi ügyfelüket veszítik el, mert nem hajlandóak (sokszor) árat csökkenteni, az ügyfél meg szépen átmegy a T-hez. Nem azé, mert az jobb, hanem az adott árhoz képest esetleg jóval olcsóbb. Pedig ugye elvileg a upsz lenne az olcsóbb.
Bár, vannak ezeknél rosszabb szolgáltatók. Anyósoméknál pl azt mondta be a helyi kábelszolgáltató, hogy ha nem tetszik, ki lehet lépni. FAKK. Valszeg meg is lépik, és lesz mûhódasuk. <#hehe>
Az ügyfélszolgálatuk meg katasztrófa. Rengeteg régi ügyfelüket veszítik el, mert nem hajlandóak (sokszor) árat csökkenteni, az ügyfél meg szépen átmegy a T-hez. Nem azé, mert az jobb, hanem az adott árhoz képest esetleg jóval olcsóbb. Pedig ugye elvileg a upsz lenne az olcsóbb.
Bár, vannak ezeknél rosszabb szolgáltatók. Anyósoméknál pl azt mondta be a helyi kábelszolgáltató, hogy ha nem tetszik, ki lehet lépni. FAKK. Valszeg meg is lépik, és lesz mûhódasuk. <#hehe>
Oldal 1 / 2Következő →