#54
Igen szépen megfogalmaztad szakszavakkal, amit én leírtam. Én értem is, de szerintem vannak, akik nem, hiszen ez nem egy informatikus szakfórum, itt laikusok is vannak.
Lényegtelen, hogy milyen okból nincs gyorsabb internetelérés adott területen, a megjegyzésem arra vonatkozott, hogy valaki írta, hogy mit mennyiért tart képtelenül drágának.
Megjegyezném egyébként, hogy nálunk pl. uniós támogatásból kiépített több szolgáltató összefogva egy elég durva gerinchálózatot, amin lenne is sávszélesség, ha a kistérségi szolgáltató által kiépített mellékek is bírnák a terhelést. Annak pedig semmi köze a gerinchez, hogy egy mellékvonal nem bírja a terhelést. De tovább megyek, ennek semmi köze az árképzéshez sem.
Egyébként a vezetéklopás elég ritka a területen, ellenben többször sikerült a gerincet egyéb munkálatok alatt elvágniuk a munkásoknak (volt, hogy a 20km-re levő városban ügyesen elvágták a gerincet, mikor egy tér felújításakor ásogattak markolóval).
Az n-es WiFi-ben pedig, bárhogy is nézem, lényegében nincs igazad, hiszen mint leírtam, egy jól bekonfigurált, 2 gép közti P2P hálózaton megfelelő eszközökkel gond nélkül elérhető a 20-25MB/sec is, ami 200MBit-nek felel meg. Laboratóriumi körülmények között, a technológia bemutatásakor elérték a 35M B/sec-et, ami közel 300Mbit, tehát bárhogy is nézem, messze nem áll az, hogy maximálisan 150Mbit érhető el. Való igaz, hogy a hagyományos n szabvány 150MBit, de ez a draft-n technológiával már eléri a névleges 300Mbit teljesítményt. És az is igaz, hogy a routerek / AP-k nem igazán érik el a névleges 300MBit-et sem gépenként, mivel általában osztott terhelést használnak, azaz a terhelés függvényében csökkenthetik az egy gépre jutó maximális hálózati sebességet, ezáltal az egyénenként elérhető sebesség ugyan csökken, de az összteljesítmény megmarad 300MBit-nek (vagy régebbi eszköz esetén 150MBit-nek).
#54