Túl bonyolult lett a Linux
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#55
És így meg van oldva a probléma, hogy már "tudom", hogy kinek a hibája? Nemmintha eddig nem tudtam volna. Gondolkozz már mielõtt írsz te lökött 😄
#54
He? DVD lemez berak, jobbklikk rá a meghajtóra, "Automatikus lejátszás megnyitása", ott kiválasztod azt a programot amivel le szeretnéd játszani a DVD-t, és bepipálod, hogy "DVD-filmek esetén mindig az alábbi mûvelet végrehajtása:". Nálam ez így tökéletesen mûködik, Jetaudioval nyitja meg, és megkérdezi, hogy film folytatása vagy elõlrõl (ez azthiszme beállítható automaitkusra is).
#53
De azt mikor érted meg, hogy nem a májkroszóft írja a drivereket / szoftvereket hanem a gyártók.
Gyártóknak pontosan ugyan olyan feladat lenne megírni egy szoftvert linuxra mint windowsra
Gyártóknak pontosan ugyan olyan feladat lenne megírni egy szoftvert linuxra mint windowsra
#52
jav *** A kernel csupán a felhasználói részt kapcsolja össze a hardwar-el.
#51
Azért ez már durva, ennyire Linux fanatikusnak lenni 😄
Én is nagyon sokat használok Linuxot is, és nem egy embernek telepítettem már (Windows mellé is, meg önállóan is), van aki szinte "fanatikus" is lett, de többségben sajnos mindig volt valami akadálya, hogy azt használják. Továbbá messze nem olyan stabil, jól kezelhetõ minden körülmények között, mint ahogy beállítjátok, és ennél jóval több eset van, amikor egyszerûen nem felel meg a Linux az illetõnek.
Csak hogy ne csak levegõbe beszéljek, példa:
-játékok (amik csak Windowsra vannak, nem aknakeresõre gondolok...)
-Microsoft Office (normális kompatibilitás minden neten fellelhetõ dokumentummal, prezentációval, és könnyebben használható, megszokott felület)
-flashplayer (kivesézve szerintem)
-hardverek, interfészek kompatibilitás problémák, szoftveres hiányosságok (pl. Nokia E51-emet nem tudtam összehozni Linuxal, nincs Nokia Ovi Suite, a hangot sem tudom úgy belõni mint Win alatt a Realtek HD audio managerrel), laptopokon a wifivel és energiagazdálkodással van sokszor gond, Windows alatt tovább bírja aksival, stb. )
-munkaeszköz, sokkal több eset van ennél mint amiket felsoroltál
Linux többnyire lassabb gépeken válik be (mondjuk akik nem fejlesztik, azok általában nem is használják túl sok dologra ^^), azokon tényleg jó.
Én is nagyon sokat használok Linuxot is, és nem egy embernek telepítettem már (Windows mellé is, meg önállóan is), van aki szinte "fanatikus" is lett, de többségben sajnos mindig volt valami akadálya, hogy azt használják. Továbbá messze nem olyan stabil, jól kezelhetõ minden körülmények között, mint ahogy beállítjátok, és ennél jóval több eset van, amikor egyszerûen nem felel meg a Linux az illetõnek.
Csak hogy ne csak levegõbe beszéljek, példa:
-játékok (amik csak Windowsra vannak, nem aknakeresõre gondolok...)
-Microsoft Office (normális kompatibilitás minden neten fellelhetõ dokumentummal, prezentációval, és könnyebben használható, megszokott felület)
-flashplayer (kivesézve szerintem)
-hardverek, interfészek kompatibilitás problémák, szoftveres hiányosságok (pl. Nokia E51-emet nem tudtam összehozni Linuxal, nincs Nokia Ovi Suite, a hangot sem tudom úgy belõni mint Win alatt a Realtek HD audio managerrel), laptopokon a wifivel és energiagazdálkodással van sokszor gond, Windows alatt tovább bírja aksival, stb. )
-munkaeszköz, sokkal több eset van ennél mint amiket felsoroltál
Linux többnyire lassabb gépeken válik be (mondjuk akik nem fejlesztik, azok általában nem is használják túl sok dologra ^^), azokon tényleg jó.
#50
Korábban már valaki megírta, hogy a Linux az csak a kernel. Ez valóban így van. Ha a felhasználói programokról beszéltek az GNU. Torvalds-nak semmi köze sincs sem a Sambához, sem az Apache-hoz vagy felhasználói felülethez. A flashez pedig végképp nincs. Õ csak a kernelt fejleszti. A kernel csupán a felhasználói részt kapcsolja össze a felhasználói résszel. Ami jelen esetben a GNU, vagy máshol esetlen a UNIX.
Ahhoz képest, hogy a kernel fejlesztéséhez a hardware gyártóktól nem sok segítséget kapnak elég szép munkát végeznek. Windowsra pedig maga a gyártó szokta megírni a drivert és nem a Microsoft, vagy ha esetleg igen, akkor is kapnak támogatást a hardware gyártótól.
Ha magával a Linux-al a kernellel van problémátok, akkor próbáljátok ki a GNU/kFreeBSD-t vagy a GNU/Hurd-ot vagy magát a BSD-t.
Ahhoz képest, hogy a kernel fejlesztéséhez a hardware gyártóktól nem sok segítséget kapnak elég szép munkát végeznek. Windowsra pedig maga a gyártó szokta megírni a drivert és nem a Microsoft, vagy ha esetleg igen, akkor is kapnak támogatást a hardware gyártótól.
Ha magával a Linux-al a kernellel van problémátok, akkor próbáljátok ki a GNU/kFreeBSD-t vagy a GNU/Hurd-ot vagy magát a BSD-t.
#49
Kedvencem a mai feladatom volt.
Nagybátyám notebookján windows7-ben meg keleltt oldani, hogy ha betesz a meghajtóba egy dvd filmet akkor automatikusan játsza le, és ha megállítja, vagy kikapcsolja a gépet akkor jegyezze meg hogy hol tartott.
Elsõ körben felraktam a kmplayert ami kezel dvd-t is és beállítottam hogy jegyezze meg a fájlok pozicióját és onnan folytassa.
Második körben beállítottam az automatikus lejátszásban hogy dvd videónál kmplayerben indítsa.
3. kör volt nehézkes, ugyanis ha "sajátgépben" a meghajtóra kattintok kettõt akkor még mindig windows media playerben nyitja meg és sehol nem lehet átállítani.
Próbáltam a alapértelemezett programokban beállítani meg fájltípus társításnál is.
Következõ lépésként kikapcsoltam vezérlõpultban a media centert (ehhez már újraindítás kellett), utána annyiban változott a dolog, hogy nem media playert nyitotta meg ha meghajtóra kattintottam, hanem az ImgBurnt, DVD íráshoz...
Neten böngészek, mivel ha winen gondunk akadt mint linuxon, megint a google az aki valamit tud segíteni.
Rátaláltam egy hasonló problémára angolul, csak ott a srác úgy "oldotta meg" hogy ha beteszi a dvdt és automatikus lejátszásban elindul, de közben kilép és késõbb folytatni szeretné, és ne kelljen neki lejátszót nyitogatva betallózni a meghajtót, mindig kinyitja a dvd tálcát, majd visszanyomja és automatikus lejátszás miatt elindul neki a media player.
Szóval végén már regedithez nyúltam, mert kedves mikrosux olyannyira out of the box, hogy nem lehet beállítani, hogy a sajátgépben ha rákattintok a meghajtóra melyik program nyissa meg videó/audió tartalmat.
Nagybátyám notebookján windows7-ben meg keleltt oldani, hogy ha betesz a meghajtóba egy dvd filmet akkor automatikusan játsza le, és ha megállítja, vagy kikapcsolja a gépet akkor jegyezze meg hogy hol tartott.
Elsõ körben felraktam a kmplayert ami kezel dvd-t is és beállítottam hogy jegyezze meg a fájlok pozicióját és onnan folytassa.
Második körben beállítottam az automatikus lejátszásban hogy dvd videónál kmplayerben indítsa.
3. kör volt nehézkes, ugyanis ha "sajátgépben" a meghajtóra kattintok kettõt akkor még mindig windows media playerben nyitja meg és sehol nem lehet átállítani.
Próbáltam a alapértelemezett programokban beállítani meg fájltípus társításnál is.
Következõ lépésként kikapcsoltam vezérlõpultban a media centert (ehhez már újraindítás kellett), utána annyiban változott a dolog, hogy nem media playert nyitotta meg ha meghajtóra kattintottam, hanem az ImgBurnt, DVD íráshoz...
Neten böngészek, mivel ha winen gondunk akadt mint linuxon, megint a google az aki valamit tud segíteni.
Rátaláltam egy hasonló problémára angolul, csak ott a srác úgy "oldotta meg" hogy ha beteszi a dvdt és automatikus lejátszásban elindul, de közben kilép és késõbb folytatni szeretné, és ne kelljen neki lejátszót nyitogatva betallózni a meghajtót, mindig kinyitja a dvd tálcát, majd visszanyomja és automatikus lejátszás miatt elindul neki a media player.
Szóval végén már regedithez nyúltam, mert kedves mikrosux olyannyira out of the box, hogy nem lehet beállítani, hogy a sajátgépben ha rákattintok a meghajtóra melyik program nyissa meg videó/audió tartalmat.
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#48
De ezt magyarázd meg annak aki PS-el méretezi át a képet
#47
Az egy százalékot az a csoport teszi ki, akinek munkaeszköz pl. a Photoshop, az ArciCad, Autocad vagy a Sony Vegas.
#46
Természetesen az átlagfelhasználóknak szánt desktop-linuxokra és a hozzájuk ingyen elérhetõ szoftverek körére gondoltam, amikor azt írtam "a többinek elég lenne".
#45
Még sok is lenne de ebbe ne menjünk most megint bele
#44
Pistikéék szintjénél feljebb a felhasználók egy (1) százaléka van. A többinek elég lenne a linux is, de hát nem lehet, mert tele van minden az ellene történõ hányással. Microsoft-önkéntesek, b+.
#43
Ha belülrõl ismernéd az ubuntut, akkor tudnád, hogy a kiadások után mindig ez van. Egy hónapot szoktak javasolni a tapasztalatlanabb felhasználóknak, hogy kiadás után várják ki. Most eltelt ~2 hét. A sipákoló júzrek egy része meg temeti az ubuntut, mert a unity felület más mint amit megszoktak, a másik részének meg meg kellett volna várni a kiadás utáni elsõ hónap végét.
#42
Te mirõl beszélsz?
Én linuxot írtam nem ubuntut. Istenem...
Mellesleg nézz csak körbe, hogy mennyi mindeneden linux based rendszer van, attól hogy te nem fogod fel attól az van.
Én linuxot írtam nem ubuntut. Istenem...
Mellesleg nézz csak körbe, hogy mennyi mindeneden linux based rendszer van, attól hogy te nem fogod fel attól az van.
#41
A 900HA netbookomon a legújabb ubuntuval végre a Wifim ki-be kapcsolgatása is mûködik normálisan, alig hittem el 😄
#40
Szeirntem a flashplayerrel szimplán az a probléma, hogy Windowsra megcsinálták normálisan, Linuxra nem (Adobe...). A legnagyobb gond a videómegosztókkal van, de szépen ki tud akadni a flashes oldalakon is. Asztalin Win7 alatt tökéletesen megy az 1080p -s videó is youtuberól, Debian alatt még a 720p-vel is szenved, idõnként röccen (Ubuntu alatt még rosszabb volt nálam a helyzet, akármit csináltam vele).
Az Ubuntu viszont szerintem szépen fejlõdik, egyre felhasználóbarátabb, és jobb a hardver támogatása is, szoftverközpontba bekerülnek a megvásárolható alkalmazások is, szerintem mostmár hamar el fog jutni arra a szintre, hogy tényleg komprumisszumok nélkül lehessen otthon is használni.
Az Ubuntu viszont szerintem szépen fejlõdik, egyre felhasználóbarátabb, és jobb a hardver támogatása is, szoftverközpontba bekerülnek a megvásárolható alkalmazások is, szerintem mostmár hamar el fog jutni arra a szintre, hogy tényleg komprumisszumok nélkül lehessen otthon is használni.
#39
"olyan stabil és biztonságos rendszere sosem lesz mint egy linuxosnak. "
LOL, nézz körül az új, csoda ubuntu topikjaiban, tucatjával omlik össze a legegyszerûbb mûveletektõl is. Biztonságról meg nem is érdemes beszélni, átlagban többet kell patchelni a lyukas szarokat rajta, mint egy winen. Egy végletekig lebutitott cél-szerveren már lehet biztonságról és kevés patcheléni valóról beszélni linuxon, de winen is. (server core)
A "mindenhol a linux a nyertes" fantamagóriádba se éld bele magad annyira, a komolyabb routereken pl. bottal se piszkálnak linuxot, lásd cisco. Otthoni vackokon elõfordul és van amelyik jól is mûködik, de láttam már elég linuxos routert, ami mögött, ha torrenteztél sok nyitott tcp kapcsolattal, akkor csak a reset segitett rajta. A ma eladott TV-k, lejátszók 99%-án semmilyen linuxot nem találsz...
Lényeg a lényeg, a pistikék szintjénél feljebb kicsit másképp mûködik a világ, mint ahogy te azt elképzeled...
LOL, nézz körül az új, csoda ubuntu topikjaiban, tucatjával omlik össze a legegyszerûbb mûveletektõl is. Biztonságról meg nem is érdemes beszélni, átlagban többet kell patchelni a lyukas szarokat rajta, mint egy winen. Egy végletekig lebutitott cél-szerveren már lehet biztonságról és kevés patcheléni valóról beszélni linuxon, de winen is. (server core)
A "mindenhol a linux a nyertes" fantamagóriádba se éld bele magad annyira, a komolyabb routereken pl. bottal se piszkálnak linuxot, lásd cisco. Otthoni vackokon elõfordul és van amelyik jól is mûködik, de láttam már elég linuxos routert, ami mögött, ha torrenteztél sok nyitott tcp kapcsolattal, akkor csak a reset segitett rajta. A ma eladott TV-k, lejátszók 99%-án semmilyen linuxot nem találsz...
Lényeg a lényeg, a pistikék szintjénél feljebb kicsit másképp mûködik a világ, mint ahogy te azt elképzeled...
#38
évente 1-1 alkalommal rám jön az ubuntu láz... van egy 3éves notebook-m c2d-vel, 2 giga rammal.. míg a w7 alapjáraton nem fûti a szobát, ubuntu alatt folyamatosan meleg(! nem langyos) levegõ jön a ventilátorból.. nekem senki ne magyarázza meg, hogy egy felhasználóbarát oprendszernek használhatatlanul kell települnie..
persze, arra tökéletes, hogy 1-1 hardverre optimalizálják.. de a nagy tömeg nem fogja megtenni, annyi linuxgeek meg nincs, hogy mindenkinek megcsinálják!
persze, arra tökéletes, hogy 1-1 hardverre optimalizálják.. de a nagy tömeg nem fogja megtenni, annyi linuxgeek meg nincs, hogy mindenkinek megcsinálják!
#37
Jajj már megint ez a hülyeség a flashplayerrel -.- A flashplayerrel annyi gond van, mint a C++-al. Ha létrehozol egy logikai igaz feltételû while ciklust, akkor persze, hogy kifekszik a gép. De egy jól megírt flash alkalmazás soha semmilyen problémát nem okoz egy mai, de talán még egy 10 éves gépnek sem.
A sok hozzá nem értõ fejlesztõvel van a gond, akik azt hiszik, hogy mindent actionscripttel kell megcsinálni.
A sok hozzá nem értõ fejlesztõvel van a gond, akik azt hiszik, hogy mindent actionscripttel kell megcsinálni.
#36
Viszont az asztali gépeken kívül mindenhol a linux a nyertes.
Modemek, routerek, mindenfajta hálózati szar, szerverek, telefonok (az android is linux csak sokan nem fogják fel), tv-k, lejátszók stb stb
Modemek, routerek, mindenfajta hálózati szar, szerverek, telefonok (az android is linux csak sokan nem fogják fel), tv-k, lejátszók stb stb
#35
Hú de troll topic lesz ez.
Windows os zombik ontják a marhaságukat, de a linux fanatikusok is.
De a legszebb az, hogy bármit is mond egy wines olyan stabil és biztonságos rendszere sosem lesz mint egy linuxosnak.
Windows os zombik ontják a marhaságukat, de a linux fanatikusok is.
De a legszebb az, hogy bármit is mond egy wines olyan stabil és biztonságos rendszere sosem lesz mint egy linuxosnak.
#34
"Lehet én értelmezem rosszúl, de itt nincs 17-23% "
Idézném magamat: "A szerverek két kis részhalmazában (szuperszámitógépek és webszerverek) nem vezet egyedül, leginkább license-elési okokból."
A webszerverek (hátmég mail meg dns szerverek) elhanyagolhatóan pici részét teszik ki a teljes szerverpiacnak. A szerverpiac legnagyobb részét a vállalati szerverek adják. (AD, fileszerverek, csoportmunka szerverek, exchange, sql server és társai)
Egyébként te is beidézted a lényeget: "however it only includes servers publicly accessible on Internet."
Na a szerverpiac nem ennyibõl áll, ez csak pici részhalmaza.
Idézném magamat: "A szerverek két kis részhalmazában (szuperszámitógépek és webszerverek) nem vezet egyedül, leginkább license-elési okokból."
A webszerverek (hátmég mail meg dns szerverek) elhanyagolhatóan pici részét teszik ki a teljes szerverpiacnak. A szerverpiac legnagyobb részét a vállalati szerverek adják. (AD, fileszerverek, csoportmunka szerverek, exchange, sql server és társai)
Egyébként te is beidézted a lényeget: "however it only includes servers publicly accessible on Internet."
Na a szerverpiac nem ennyibõl áll, ez csak pici részhalmaza.
#33
A Linuxot sohasem szánták a Windows alternatívájának. A linux egy hobbi project, ami a windows alternatívájává VÁLT, mert ez volt az egyetlen olyan fejlesztési modell, amivel szemben az MS a piaci erõfölényével sem igazán tudott mit kezdeni. A linuxból azért lett az ami, mert igény volt rá.
Server market share can be measured with statistical surveys of publicly accessible servers, such as web servers, mail servers<46> or DNS servers on the Internet: the operating system powering such servers is found by inspecting raw response messages. This method gives a good insight into market share of operating systems actually installed on those servers, however it only includes servers publicly accessible on Internet.
Windows 36,10
Linux > 60%
Lehet én értelmezem rosszúl, de itt nincs 17-23%
Viszont van olyan, hogy a szuper gépeken 91,2%-ban linux és 1,2%-ban windows fut. Atzért lehet ott ahhol kell a biztonság és a megbízhatoság nem nagyon szeretik a windows verziókat 😉
Windows 36,10
Linux > 60%
Lehet én értelmezem rosszúl, de itt nincs 17-23%
Viszont van olyan, hogy a szuper gépeken 91,2%-ban linux és 1,2%-ban windows fut. Atzért lehet ott ahhol kell a biztonság és a megbízhatoság nem nagyon szeretik a windows verziókat 😉
#31
"WinXP hálózat kezelõ rutinjainak jó részét az OpenBSD-bõl lopta a kicsipuha..."
Urban legend, sokszor, sokhelyen megcáfolták már és egyébként a windows NT elsõ változatáról volt szó, ott is a posix alrendszer bizonyos userland kiegészitõ alkalmazásairól (pl. ftp.exe). Maga a stack-nek semmi köze nem volt sohasem a BSD-hez. (hol volt akkor még openbsd...)
"a Microsoft vezérigazgatója elismerte, hogy a szerverek 60%-a Linuxot futtat szemben a Windows Server 40%-ával"
Én inkább a piackutatóknak hiszek, 48-67% közé teszik a windowst a szerverpiacon és 17-23% közé a linuxot, a maradék unix...
http://en.wikipedia.org/wiki/Usage_share_of_operating_systems#Servers
Vagy egy két hónappal ezelõtti felmérés eredménye:
"A legtöbb szervert még mindig Windowszal értékesítik, ... a windowsos gépek adták a teljes piac 71 százalékát ... a leszállított gépeknek ötödét adták a linuxos kiszolgálók. "
http://www.hwsw.hu/hirek/47238/hp-ibm-oracle-fujitsu-dell-szerver-piac-idc.html
Urban legend, sokszor, sokhelyen megcáfolták már és egyébként a windows NT elsõ változatáról volt szó, ott is a posix alrendszer bizonyos userland kiegészitõ alkalmazásairól (pl. ftp.exe). Maga a stack-nek semmi köze nem volt sohasem a BSD-hez. (hol volt akkor még openbsd...)
"a Microsoft vezérigazgatója elismerte, hogy a szerverek 60%-a Linuxot futtat szemben a Windows Server 40%-ával"
Én inkább a piackutatóknak hiszek, 48-67% közé teszik a windowst a szerverpiacon és 17-23% közé a linuxot, a maradék unix...
http://en.wikipedia.org/wiki/Usage_share_of_operating_systems#Servers
Vagy egy két hónappal ezelõtti felmérés eredménye:
"A legtöbb szervert még mindig Windowszal értékesítik, ... a windowsos gépek adták a teljes piac 71 százalékát ... a leszállított gépeknek ötödét adták a linuxos kiszolgálók. "
http://www.hwsw.hu/hirek/47238/hp-ibm-oracle-fujitsu-dell-szerver-piac-idc.html
szerintem senki nem állította, hogy Torval piacra szánta volna a cuccát.
Õ ezt eleve magának írta, egy amolyan hobbi rendszernek.
Ez látszik rajta tény. Az, hogy most mi lett belõle az már egy másik kérdés.
Õ ezt eleve magának írta, egy amolyan hobbi rendszernek.
Ez látszik rajta tény. Az, hogy most mi lett belõle az már egy másik kérdés.
pedig de. A szerver piacon a linux a nyerõ, SÕT a windows szerverek komponenseinek jelentõs része a lunuxból van átvéve... (megjegyzem: a WinXP hálózat kezelõ rutinjainak jó részét az OpenBSD-bõl lopta a kicsipuha...)
"2008 szeptemberében Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója elismerte, hogy a szerverek 60%-a Linuxot futtat szemben a Windows Server 40%-ával.<92>"
nos ez 4 éves adatt, azóta nem hiszem, hogy olyan jelentõsen változott volna ez a leosztás. (forrás: wikipedia)
"2008 szeptemberében Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója elismerte, hogy a szerverek 60%-a Linuxot futtat szemben a Windows Server 40%-ával.<92>"
nos ez 4 éves adatt, azóta nem hiszem, hogy olyan jelentõsen változott volna ez a leosztás. (forrás: wikipedia)
#28
Azért lassan csak lehull a lepel a Linux-mítoszról. A legjobb megfogalmazás, amit ezzel kapcsolatban olvastam, szabadon felhasználva kb annyi, hogy a Linux-szal az a probléma, hogy a fejlesztõi saját maguknak csináltak operációs rendszert. Na hát ez látszik meg az egészen. Az egyetlen valóban jó Linux-alapú megoldás, az Android, pont azzal lett az ami, hogy szakítottak ezzel a Linuxos felfogással. Kár érte, mert ha már az elején normálisan állnak hozzá, esély lett volna a valódi elterjedésére.
#27
"a csoportmunka rendszere jelentõsen bonyolultabb, mint a Windows AD-ja"
Te valamit nagyon összekeversz. Az AD nem csoportmunka rendszer.
"Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy ezen kívül szinte minden más jelentõsen gyorsabb, jobb Linuxos szerveren. "
Ezt hirtelen mondjuk fileszerverrel cáfolnám, mint vállalati környezetben az egyik legtöbbet használt funkció, érdemes utánanézni a samba-val kapcsolatos hajtépéseket szerte a világon, borzasztó bugos, lassú, sokéves lemaradásban van a protokoll aktuális verziójának támogatásával. Nálunk volt tesztrendszerben, smb v2-t támogató kliensek esetén több mint 2x volt gyorsabb a filekezelés windowsos szerverrel mint linuxos szerverrel...
Vállalati levelezést is emlithetjük, nem véletlen egyeduralkodó az exchange komolyabb környezetekben, linux ott sem nagyon rúg labdába.
Te valamit nagyon összekeversz. Az AD nem csoportmunka rendszer.
"Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy ezen kívül szinte minden más jelentõsen gyorsabb, jobb Linuxos szerveren. "
Ezt hirtelen mondjuk fileszerverrel cáfolnám, mint vállalati környezetben az egyik legtöbbet használt funkció, érdemes utánanézni a samba-val kapcsolatos hajtépéseket szerte a világon, borzasztó bugos, lassú, sokéves lemaradásban van a protokoll aktuális verziójának támogatásával. Nálunk volt tesztrendszerben, smb v2-t támogató kliensek esetén több mint 2x volt gyorsabb a filekezelés windowsos szerverrel mint linuxos szerverrel...
Vállalati levelezést is emlithetjük, nem véletlen egyeduralkodó az exchange komolyabb környezetekben, linux ott sem nagyon rúg labdába.
#26
"vagy domináns szereplõ (szerverek"
Tévedés, az általános szerverek piacán messze a windows vezet és folyamatosan nõ a részesedése. A szerverek két kis részhalmazában (szuperszámitógépek és webszerverek) nem vezet egyedül, leginkább license-elési okokból.
"A Windows meg pont a PC piacról nem tud kitörni."
Oh dehogynem tud. Kitört a szerverpiacra és átvette a vezetést a unix alapú szerverektõl, a pda mánia idején lesöpörte a linuxot és egyeduralkodó lett (pna-k piacán a mai napig az), xbox-al szépen visszaszoritotta a sony-t stb-stb. Ez mind olyan terület, ahol a sok "okos" csak röhögött, hogy mit akar a MS, aztán szépen elsöpörték vagy visszaszoritották a konkurenciát.
Tévedés, az általános szerverek piacán messze a windows vezet és folyamatosan nõ a részesedése. A szerverek két kis részhalmazában (szuperszámitógépek és webszerverek) nem vezet egyedül, leginkább license-elési okokból.
"A Windows meg pont a PC piacról nem tud kitörni."
Oh dehogynem tud. Kitört a szerverpiacra és átvette a vezetést a unix alapú szerverektõl, a pda mánia idején lesöpörte a linuxot és egyeduralkodó lett (pna-k piacán a mai napig az), xbox-al szépen visszaszoritotta a sony-t stb-stb. Ez mind olyan terület, ahol a sok "okos" csak röhögött, hogy mit akar a MS, aztán szépen elsöpörték vagy visszaszoritották a konkurenciát.
#25
Szerintem nem kéne egybõl legyûrniük a windozt. Mostanában egyre több embernek kell egyszerû netezõs gép, alap funkciókkal (netbook, tablet, stb). Egy ezekre specializált linux disztri kéne. Itt nem kiélezett a dolog a megszokott felületekre, ha cserébe gyors és egyszerûen használható lenne. Csak egy tisztességes guira lenne szükség. Egyedül a Google-nak sikerült valami hasonlót elérnie az Androiddal, ami szépen lassan azért terjed és szivárog át a "nagy" gépekbe (teló->tablet). Szépen lassan akár egy általánosabb mobil-OS is válhat belõle, aztán meg akár desktop rendszer. A kritikus mennyiségû felhasználói tábora már meg van. És nem egy bonyolult gondolat, amikor kijöttek a netbookok végig ezt pofáztam, hogy kéne egy tisztességes linux disztri, nem csak az a hulladék, amit pl. az elsõ EEE pc-re tákoltak. Úgy látszik a google-n kívül senki nem használta az eszét.
Amúgy nem vagyok linuxos, sõt, amennyit eddig dolgom volt vele rühellem.
Amúgy nem vagyok linuxos, sõt, amennyit eddig dolgom volt vele rühellem.
#24
Rendszergazdaként én azt tudom mondani, hogy a Linux nagyon sok dologban messze veri a Windowst. Sokkal gyorsabb, stabilabb, viszonylag könnyen kezelhetõ.
Ugyanakkor sajnos, ahogy a cikkben is szerepel, nehézkesebb a hardvertámogatása, illetve ami nem szerepel, az az, hogy jelentõsen kevesebb alkalmazás készül el rájuk (gondolok itt leginkább a játékprogramokra). Léteznek ugyan alternatív megoldások, pl. virtuális környezet, hogy Windows-os termékek fussanak Linuxon, de tagadhatatlan, hogy jelenleg még egyikkel sem lehet tökéletesen leutánozni egy vason mûködõ Windowst, mindegyiknek vannak gyengéi (pl. a hardvertámogatási gondokból adódóan sokszor nem lehet a gép hardvereszközeit rendesen használni alattuk, emiatt nem futnak rajtuk a játékok).
Szerverként a Linux sajnos sok dologban elmarad a Windows-tó, pl. a csoportmunka rendszere jelentõsen bonyolultabb, mint a Windows AD-ja. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy ezen kívül szinte minden más jelentõsen gyorsabb, jobb Linuxos szerveren. Ami még hibának számít sokak számára, az a szervereknél a grafikus felület hiánya. Windows alatt a legtöbb dolog varázslókkal mûködik, emiatt jóval gyorsabban megoldható, mint Linuxban a szövegszerkesztõzés meg parancsbeütés. Tény, hogy a legtöbb Linux szerverre is rá lehet erõltetni grafikus felületet, de ez messze nem old meg minden problémát, sõt, sok esetben inkább bonyolítja azokat.
Mivel a cégeknél az idõ elég jelentõsen számít, éppen ezért a legtöbben vegyes rendszereket használnak: AD-t és levelezést Windows alatt, DHCP-t és webszervert Linux alatt futtatnak.
Céges használatnál még hátrány az említett bonyolultság is: Windows-nál, ha baki van, kihívnak egy Microsoft szakértõt, ugyanakkor ez Linuxnál már kicsit bonyolultabb, mivel bár vannak szakértõk, de sokszor õk maguk is gondban vannak, mi is a hiba oka, mivel a rendszer bonyolultsága, összetettsége miatt eyg-egy hibajelenségnek többféle oka is lehet, ezeket az okokat pedig jelentõsen nehézkesebb lehet felderíteni.
Ugyanakkor sajnos, ahogy a cikkben is szerepel, nehézkesebb a hardvertámogatása, illetve ami nem szerepel, az az, hogy jelentõsen kevesebb alkalmazás készül el rájuk (gondolok itt leginkább a játékprogramokra). Léteznek ugyan alternatív megoldások, pl. virtuális környezet, hogy Windows-os termékek fussanak Linuxon, de tagadhatatlan, hogy jelenleg még egyikkel sem lehet tökéletesen leutánozni egy vason mûködõ Windowst, mindegyiknek vannak gyengéi (pl. a hardvertámogatási gondokból adódóan sokszor nem lehet a gép hardvereszközeit rendesen használni alattuk, emiatt nem futnak rajtuk a játékok).
Szerverként a Linux sajnos sok dologban elmarad a Windows-tó, pl. a csoportmunka rendszere jelentõsen bonyolultabb, mint a Windows AD-ja. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy ezen kívül szinte minden más jelentõsen gyorsabb, jobb Linuxos szerveren. Ami még hibának számít sokak számára, az a szervereknél a grafikus felület hiánya. Windows alatt a legtöbb dolog varázslókkal mûködik, emiatt jóval gyorsabban megoldható, mint Linuxban a szövegszerkesztõzés meg parancsbeütés. Tény, hogy a legtöbb Linux szerverre is rá lehet erõltetni grafikus felületet, de ez messze nem old meg minden problémát, sõt, sok esetben inkább bonyolítja azokat.
Mivel a cégeknél az idõ elég jelentõsen számít, éppen ezért a legtöbben vegyes rendszereket használnak: AD-t és levelezést Windows alatt, DHCP-t és webszervert Linux alatt futtatnak.
Céges használatnál még hátrány az említett bonyolultság is: Windows-nál, ha baki van, kihívnak egy Microsoft szakértõt, ugyanakkor ez Linuxnál már kicsit bonyolultabb, mivel bár vannak szakértõk, de sokszor õk maguk is gondban vannak, mi is a hiba oka, mivel a rendszer bonyolultsága, összetettsége miatt eyg-egy hibajelenségnek többféle oka is lehet, ezeket az okokat pedig jelentõsen nehézkesebb lehet felderíteni.
Felhasználó: mindig a gép a hibás Rendszergazda: a hibát először ne a gépben keresd.
#23
Azért halkan tegyük hozzá, hogy a legtöbb kategóriában a Linux vagy egyeduralkodó (hálózati kütyük, szuperszámítógépek), vagy domináns szereplõ (szerverek, okostelefonok, az Android is Linux!). Egyszerûen ez a fejlesztési modell, ezzel az üzleti modellel, ilyen versenytárs mellett (Windows) a PC-n nem jött be. Mindenhol máshol viszont igen. A Windows meg pont a PC piacról nem tud kitörni.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#22
"Ezért sikeres az Apple is. Hazaviszed, bekapcsolod és minden mûködik."
Meg ezert sikeres az android is. Ugyan linux van benne, de kiveszed a dobozbol, bekapcsolod es ugyancsak minden mukodik, meg az is ami apple rendszerek alatt nem. Egyebkent egy elotelepitett linux van olyan jo mint egy windows vagy egy macosx (foleg mivel az utobbnal a legtobb komponens megegyezik). Pl. debian alatt mar akkor volt appstore/market amikor meg iphone sem volt, csak annyi a kulonbseg, hogy elvi alapon minden alkalmazas ingyenes.
Meg ezert sikeres az android is. Ugyan linux van benne, de kiveszed a dobozbol, bekapcsolod es ugyancsak minden mukodik, meg az is ami apple rendszerek alatt nem. Egyebkent egy elotelepitett linux van olyan jo mint egy windows vagy egy macosx (foleg mivel az utobbnal a legtobb komponens megegyezik). Pl. debian alatt mar akkor volt appstore/market amikor meg iphone sem volt, csak annyi a kulonbseg, hogy elvi alapon minden alkalmazas ingyenes.
#21
Nem is értem igazán, hogy mirõl beszéltek.
Szerintem ez a kulcsmondat a cikkben.
"...A felhasználók többsége egyszerûen egy kész rendszert akar..."
Ezért sikeres az Apple is. Hazaviszed, bekapcsolod és minden mûködik.
Szerintem ez a kulcsmondat a cikkben.
"...A felhasználók többsége egyszerûen egy kész rendszert akar..."
Ezért sikeres az Apple is. Hazaviszed, bekapcsolod és minden mûködik.
#20
A Linux maga a Skynet , csak még 0.001 alfa verzióban SINCSEN , majd úgy 2500 környékén egy Modern Sapiens megírja az egymásbaiteráltan önfejlesztõ és önmagából béta mutáns replikációkat létrehozó kódot ami láncreakciót fog elindítani és létrejön a BORG alias Skynet ami érdekességképpen meg fogja tartani az emberiséget és kitenyészti más bolygókon is, mivel létrejön az Én tudata , ezáltal rá akar jönni az örök kérdésre: miért ?
Miért és ki hozta létre Õt ?
Miért és ki hozta létre Õt ?
#19
"Neked biztosan sikerülne 1000 soros shellcommanddal, de én maradok a 3 egérkattintásnál"
Parancssorbol pedig eleg 1 sor is. Egyik munkahelyi gepemen van egy olyan kis script, ami lehuzza weget-tel egy webkamera kepet, atkonvertalja bitmap-be es kirakja hatterkepnek. Aztan sleep 60 es ujra. Igy percenkent frissiti a hatterkepet egy 2 megapixeles webkamera kepevel. Azert nem gyakrabban, mert nem akarom masok elol elvenni a saveszelesseget. Hasonlot viszonylag konnyu volt irni windows meg os/2 alatt is, szoval nem latok tul nagy kulonbsegeket a mostani rendszerek kozott. Mindenhol lehet egereszni, mindenhol lehet potyogni is, kinek mi tetszik jobban, de csak az api-k ternek el, a mukodesi elv mindenutt hasonlo.
Parancssorbol pedig eleg 1 sor is. Egyik munkahelyi gepemen van egy olyan kis script, ami lehuzza weget-tel egy webkamera kepet, atkonvertalja bitmap-be es kirakja hatterkepnek. Aztan sleep 60 es ujra. Igy percenkent frissiti a hatterkepet egy 2 megapixeles webkamera kepevel. Azert nem gyakrabban, mert nem akarom masok elol elvenni a saveszelesseget. Hasonlot viszonylag konnyu volt irni windows meg os/2 alatt is, szoval nem latok tul nagy kulonbsegeket a mostani rendszerek kozott. Mindenhol lehet egereszni, mindenhol lehet potyogni is, kinek mi tetszik jobban, de csak az api-k ternek el, a mukodesi elv mindenutt hasonlo.
#18
...1000 soros shellcommand... ezen fetrengtem a röhögéstõl
Cikkhez:
"Túl bonyolult lett a Linux"
Miért, volt valaha is a Linux egyszerû ? <#eplus2>
Cikkhez:
"Túl bonyolult lett a Linux"
Miért, volt valaha is a Linux egyszerû ? <#eplus2>
#17
Megint nagy baromságot sikerült mondani. A linux egy kernel, az amit õ alkotott meg (nem feltalálta). Kernelt átlaguser szokott tákolni?
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#16
Jó, de neki nincs egere és amit pc-nek hív az is egy c64 amit winchesternek az meg egy kazetta.
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#15
Neked biztosan sikerülne 1000 soros shellcommanddal, de én maradok a 3 egérkattintásnál 😉
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#14
hát kurvajó az hha háttérképet 1000 soros shellcommand beírása után tudsz cserélnI! igazi poweruserA:SD:sad
#13
Vicces az, hogy a hivatalos gnu-s disztribuciot, a debian-t pont az az ember nem hasznalja aki kitalalta az egeszet. Amire o gondol az a rendszer egyszerusitese lenne, tehat pl. a szep nagy monolitikus kernel feldarabolasa kisebb reszekre, amiket konnyebb atlatni, viszont a gondja az, hogy a linux pont erre a monolitikus filozofiara epul es anno szembement mind a modularizalt, mind a mikrokerneles szemlelettel. Ezert is van az, hogy a google bizonyos patch-eit nem fogjadjak el, mivel az android miatt a google szepen szetszedte a rendszert, a kulso binaris driver-ek tamogatasaval egyutt. Szoval a Torvalds altal felvazolt linux 3.x sorozat kb. olyan lenne mint a google fele android-os linux. Van ra nemi esely, hogy meg is csinalja, persze nem a google fele modon, hanem a sajat elkepzelesei szerint, de hasonlo iranyelvek alapjan.
ps: Asztali android mar van, az android 4-es sorozat mar ilyen. Meg rendes ablakozorendszer is van benne, bar ez nem meglepo, mert a 2-es sorozatban is megvolt a helye, csak mobilon alapbol minden program mindig teljes kepernyon fut. Egyebkent meg android alatt lehet x-et is futtatni, kb. ugy mint win8 alatt a regi gdi-s gui-t, tehat ilyenkor bejon a normal linux desktop.
ps: Asztali android mar van, az android 4-es sorozat mar ilyen. Meg rendes ablakozorendszer is van benne, bar ez nem meglepo, mert a 2-es sorozatban is megvolt a helye, csak mobilon alapbol minden program mindig teljes kepernyon fut. Egyebkent meg android alatt lehet x-et is futtatni, kb. ugy mint win8 alatt a regi gdi-s gui-t, tehat ilyenkor bejon a normal linux desktop.
#12
Melyek lennének ezek a programok?
#11
Amirõl beszélsz, azokra a dolgokra más kontextusban azt szokták mondani, hogy a múlt, halott ügy, nem érdekel senkit.
-Az elõtelepített rendszer után ne kelljen faragni - Ha személyre lehet szabni -és elvárás is, hogy állítd be magadnak- az a baj, ha nem lehet hozzányúlni vagy bonyolult, az a baj.
-Legyen olyan ember a környéken -ha annyira süti hozzá, akkor vagy nem kezd a linuxsszal, ha mégis linuxa van, azt valamelyik ismerõse telepítette, aki -remélhetõleg- tudta, mit csinál, és meg is faragta neki a cuccost. Ha magától vágott bele, akkor érdekli annyira, hogy utánajárjon. Akit nem érdekel, és amúgy is elõtelepített windowsal kapta a laptopját, esetleg fogalma se lesz róla, hogy van olyan hogy linux.
Ha hallja a barátjától, anyjától, szomszédjától, hogy az X-Ipszilon-CettjuWé nevü program a legjobb, fel tudja telepíteni Ha lépten nyomon bárkire hallgatva telepítget fogalom nélkül, akkor oprendszertõl függetlenül szopás lesz az élete.
letöltött 3D játék A PC-s játékipar egyre szûkebb, az új másolásvédelmek mellett egyre nagyobb szopás a warez crackokkal kínlódni. Ha jót akar magának, vesz konzolt. A PC-n (ami egyre inkább notebook meg netbook) fészbúk van, meg flashjátékok. Meg évente egy-két jó cím, ami esetleg megéri az árát.
-Az elõtelepített rendszer után ne kelljen faragni - Ha személyre lehet szabni -és elvárás is, hogy állítd be magadnak- az a baj, ha nem lehet hozzányúlni vagy bonyolult, az a baj.
-Legyen olyan ember a környéken -ha annyira süti hozzá, akkor vagy nem kezd a linuxsszal, ha mégis linuxa van, azt valamelyik ismerõse telepítette, aki -remélhetõleg- tudta, mit csinál, és meg is faragta neki a cuccost. Ha magától vágott bele, akkor érdekli annyira, hogy utánajárjon. Akit nem érdekel, és amúgy is elõtelepített windowsal kapta a laptopját, esetleg fogalma se lesz róla, hogy van olyan hogy linux.
Ha hallja a barátjától, anyjától, szomszédjától, hogy az X-Ipszilon-CettjuWé nevü program a legjobb, fel tudja telepíteni Ha lépten nyomon bárkire hallgatva telepítget fogalom nélkül, akkor oprendszertõl függetlenül szopás lesz az élete.
letöltött 3D játék A PC-s játékipar egyre szûkebb, az új másolásvédelmek mellett egyre nagyobb szopás a warez crackokkal kínlódni. Ha jót akar magának, vesz konzolt. A PC-n (ami egyre inkább notebook meg netbook) fészbúk van, meg flashjátékok. Meg évente egy-két jó cím, ami esetleg megéri az árát.
#10
A linuxal csak egy igazán nagy baj van, az, hogy, Windowsra (meg esetleg Mac-re) jön ki minden komolyabb program, amelyekért az ember 99%-a számítógépet használ. Amíg ez így marad, addig a win is marad a gépek 99%-án.
#9
Igazából ez a gond:
"Õk gyakorlatilag mindent egyedül csinálnak és azt mondják a gyártóknak: mindent támogatunk és megírjuk a szoftvereket nektek. De ha a gyártók nem adnak nekik információkat a termékeikrõl, akkor elõször ki kell találniuk, hogy valami miként mûködik és csak azután írhatják meg a meghajtóprogramokat. Így viszont akár egy teljes év is eltelhet addig, mire megjelenik egy eszköz Linuxhoz készített meghajtóprogramja."
Amíg ez nem változik, addig kevesen fogják használni.
"Õk gyakorlatilag mindent egyedül csinálnak és azt mondják a gyártóknak: mindent támogatunk és megírjuk a szoftvereket nektek. De ha a gyártók nem adnak nekik információkat a termékeikrõl, akkor elõször ki kell találniuk, hogy valami miként mûködik és csak azután írhatják meg a meghajtóprogramokat. Így viszont akár egy teljes év is eltelhet addig, mire megjelenik egy eszköz Linuxhoz készített meghajtóprogramja."
Amíg ez nem változik, addig kevesen fogják használni.
Egy jó GUI-val jó rendszer tud lenni...
#7
Hiába a nyílt forráskód, pont emiatt túlságosan felhígult, decentralizált a fejleszés, aminek az lesz az eredménye, hogy nincs egységes kiadás, nem fejleszt rá senki komolyabb programot, ráadásul az end user is sok problémával találja szembe magát. Emiatt lesznek aztán az olyan anomáliák, hogy C programot 2 egyszerû lépés után már futtatni lehet, de ahhoz, hogy egy asztali témát már sehogy sem enged lecserélni, mert az a része meg bugos.
LZ forever
A Linux jó rendszer, nálam stabilan müködött.
Az igazi gond, sztem igazából abban keresendõ, hogy szük réteg használja. Ergo, ha te mezei user vagy és nem tudsz megoldani dolgot, valószinüleg hamarabb fogsz találni, egy Windowshoz értõ egyént, mint egy Linuxhoz. <22-es csapdája:>]
Noob Norbi nagyjából leszarja, hogy mi fut a gépén, csak dolog dolog érdekli.
- Ha lehet elõtelepített oprendszer után, ne kelljen rajta semmit se faragni. (a master user esetleg újratelepíti, de csak ennyi)
- Ha elakadna valahol, legyen egy olyan ember a környéken aki át tud ugrani megcsinálni. (nyilván ott a fórum, de nem mindenki bujja a linuxforumokat, hibák legtöbbjét amugy is látni kell)
- Ha hallja a barátjától, anyjától, szomszédjától, hogy az X-Ipszilon-CettjuWé nevü program a legjobb, fel tudja telepíteni linuxra, s ne kelljen komprumiszumokat kötnie.
- Ha fiatal Bármely letöltött 3D-s játék fusson rajta, Ha idõsebb lehetöleg a munkában már megszokott programokat tudja futattni. (szintén kompr. nélkül)
Sorolhatnék még egy pár gondolatot.
Tudom legtöbbjérõl, nem a linux tehet (megszokás ellen nincs orvosság), de sose fog 2%ról Desk PC-n feljebb menni, ha nem lesz felhasználóbarátabb.
Talán 1x a Google megunja és összeránt vmi jó Asztali Androidot a Windows ellen.
Az igazi gond, sztem igazából abban keresendõ, hogy szük réteg használja. Ergo, ha te mezei user vagy és nem tudsz megoldani dolgot, valószinüleg hamarabb fogsz találni, egy Windowshoz értõ egyént, mint egy Linuxhoz. <22-es csapdája:>]
Noob Norbi nagyjából leszarja, hogy mi fut a gépén, csak dolog dolog érdekli.
- Ha lehet elõtelepített oprendszer után, ne kelljen rajta semmit se faragni. (a master user esetleg újratelepíti, de csak ennyi)
- Ha elakadna valahol, legyen egy olyan ember a környéken aki át tud ugrani megcsinálni. (nyilván ott a fórum, de nem mindenki bujja a linuxforumokat, hibák legtöbbjét amugy is látni kell)
- Ha hallja a barátjától, anyjától, szomszédjától, hogy az X-Ipszilon-CettjuWé nevü program a legjobb, fel tudja telepíteni linuxra, s ne kelljen komprumiszumokat kötnie.
- Ha fiatal Bármely letöltött 3D-s játék fusson rajta, Ha idõsebb lehetöleg a munkában már megszokott programokat tudja futattni. (szintén kompr. nélkül)
Sorolhatnék még egy pár gondolatot.
Tudom legtöbbjérõl, nem a linux tehet (megszokás ellen nincs orvosság), de sose fog 2%ról Desk PC-n feljebb menni, ha nem lesz felhasználóbarátabb.
Talán 1x a Google megunja és összeránt vmi jó Asztali Androidot a Windows ellen.