125
-
Deus Ex #34 Nem, de nem is vagyok a jobb időszemlélet kidolgozásához szükséges ismeretek és szellemi kapacitás birtokában..:) -
Regeaux #32 Tudsz valami jobbat ennel az idoszemleletnel? -
Deus Ex #31 A cikkhez: a tömeg-energia ekvivalencia elve valóban sérülne, vagy csak szófordulat gyanánt írtad bele?
#29: A rel szerint - majd jön BValek úr és kijavít - ez egymáshoz képest mozgó, vagy gyorsulva mozgó inerciarendszerekben egymáshoz viszonyítva eltérő ütemben telik az idő. Bizonyítani semmi sem bizonyítja - a fizikában semmi sincs bizonyítva, a matematikában és a jogban van bizonyítás - a rel ezen jóslatát az eddigi kísérletek és jobbára csillagászati megfigyelések támasztják alá.
Az időről egy érdekesség, Lee Smolin professzor úr magyarul Mi a gubanc a fizikával? címen megjelent könyvében - ami nagyrészt a leírás szerint tarackszerűen burjánzó és maga mellől mindent kipusztító húrelmélet-közösség kritikája - ír néhány érdekes dologról is, többek között felveti, hogy a komplett nyugati civilizáció időről alkotott fogalmát rossz irányba vitte az, amikor valaki egy mozgást az idő függvényében ábrázolt, vagyis úgymond az időt térszerűsítette. Magánvéleményem is az, hogy kicsit keveset foglakkozunk az idővel.
#28: Hittel nem vitatkoznék, de ismereteim szerint semmi sem támasztja alá, hogy a tájképek valódi fizikai tartalommal rendelkeznek, nem csupán matematikai délibábok. Ismereteim szerint pusztán a valószínűségek alapján gondolják ezt, de ilyen alapon mi egy szupercivilizáció szuperszámítógépén futó szuperszimulációban élünk. (Aztán lehet, hogy tényleg..)
Einstein elmélete pedig jó. Mint minden fizikai elméletnek, a relnek is megvan a maga értelmezési tartománya, amelyen belül érdemes használni, és amelyen belül jól működik. A kezdetektől - a vele párhuzamosan szárba szökkenő, a maga területén megintcsak kiválóan működő kvantumelmélettel való köszönő viszony hiányából - látszott, hogy nem a mindenség végső elméletét sikerült megtalálni, csak egy, a maga korlátai között a téridő irtózatosan jól működő leírását. Most talán annyi történik, hogy sikerül végre olyan jelenségeket találni, amelyek nem magyarázhatóak a rellel, és végre el lehet kezdeni a relt meghaladó elméletek között a megfigyelések során tapasztaltakat felhasználva válogatni. Ahogy egy kollega fogalmazott, most jön a tömegmészárlás a szeretve dédelgetett vesszőparipák között.
De, ettől Einstein műve az emberiség legnagyobb szellemi teljesítményei közé tartozik.
Visszatérve a cikk témájához, talán ez volt a harmadik méréssorozat, ahol a fénynél gyorsabbnak látszó neutrínókat mértek, az első talán a hetvenes évek közepén volt, és összességében az a mérési elrendezés pontosabb eredményt adott, mint a mostani.
Mindezekből kiindulva osztom John Learned véleményét.
Ha ezekben a mérésekben hiba van, akkor egy, az összes neutrinó méréssel kapcsolatban fellépő alapvető, elemi hibáról van szó, tekintve, hogy eddig mindez három, egymástól térben és időben messzire lévő kísérletnél is felbukkant. -
Déta #30 Nagyon tévedsz, barátom. Az időben pont ugyanúgy lehet előre, mint hátrafele menni... Ajánlom olvasásra "Hogyan építsünk időgépet" c. könyvet. 
-
#29
Azt árulja el nekem valaki, hogy miért hozták kapcsolatba az időt a fény sebességével? Milyen bizonyítékok alapján gondolják, hogy a fény sebessége hatással van az időre (bizonyos sebességnél lassul az idő/gyorsul stb.)? És ha valóban hatással van rá, mi bizonyítja hogy nem lehet annál gyorsabban haladni? -
dyra #28 Ezért nagyon érdekes ez, mert ugye a tömeggel rendelkező Neutrínó részecske gyorsabban megy a fénynél (ami kizárt Einstein szerint) akkor bukik az egész mostani fizikánk. És bizony mindent újra kell gondolni.
"De ha le tudnád hagyni a fényt, akkor láthatnád a múltat, és olyan dolgokhoz is visszaérhetnél, amik már megtörténtek. Itt a probléma."
Én ebben nem látok problémát. Abban "hiszek" amit a kvantummechanika "súg". Minden létező lehetőség és variáció ami megtörténhet az meg is történik valahol. -
Regeaux #27 A fénynél gyorsabban terjedő testek tömege imaginárius. Ha már számolgatunk velük, lehet, hogy a két i kiüti egymást. De ez csak egy tipp. -
Spheriot #26 De azt a tényt már nem tudod megváltoztatni hogy kiugrik az erkélyen, vagyis a múltat nem változtatod meg, hanem egy esemény kimenetelét tudod esetleg befolyásolni. -
Spheriot #25 Csak az extra dimenziókkal az a baj, hogy semmi jelét nem találják a részecskegyorsítóban. Ahogy Higgs bozont sem találják ami kellene a standard modellnek.
Geocentrikus világkép matematikája is nagyon jól működött, bár a valósághoz semmi köze nem volt. -
Caro #24 Igen, ez egy érdekes kérdés, hogy ha az 1-v^2/c^2 negatív lesz, akkor mi lesz az idővel.
Mert hogy ennek a gyökne nem egy negatív szám, hanem egy imaginárius...
Viszont ha látod hogy valahol történik valami, akkor elvileg tetszőlegesen kicsi idő alatt oda tudsz érni, hogy azt megváltoztasd.
Pl. ha látod hogy valaki kiugrik az erkélyről, akkor elvileg akármilyen messze vagy, elkaphatod, mert ha nagyon gyorsan mész, akkor a távolság-kontrakció miatt nem kell átlépned a fénysebességet.
De ha le tudnád hagyni a fényt, akkor láthatnád a múltat, és olyan dolgokhoz is visszaérhetnél, amik már megtörténtek. Itt a probléma. -
Regeaux #23 Igen, ez egy lehetséges elméleti magyarázat az olasz kísérletre.
Ha létezik/nek extra dimenzió(k), akkor a neutrínók abban közlekedhetnek, távolságokat vághatnak le.
-
dyra #22 Mivel a fénysebbegése minden megfigyelő számára egyforma ezért mindenkinek az órája az ő saját idejét mutatja (hiszen van aki gyorsabban halad van aki lassabban aki gyorsabban megy annak nyilván lassabban aki pedig lassabban annak nyilván gyorsabban az ekvivalencia-elv miatt a nagy gravitáció olyan mintha egy gyors rakétában ülnél a kicsi meg olyan mintha egy lassúban nagyjából persze) . Na most ha fénysebsebégre gyorsulok akkor az én időm megáll egyszerűen nem telik (fekete lyukak) ha én viszont gyorsabban megyek a fénynél akkor mi történik az időmben? Sokak szerint ilyenkor visszafelé kezd el járni az óra. Persze én is csak amatőrködöm, de ez a kísérlet nagyon "izgat" ha igaz Einstein elmélete biztosan nem jó. Hiába bizonyítja rahedli kísérlet!
-
Caro #21 Képzelj el egy sík lapot. Rajzolj rá két pontot: A és B.
Síkon ezeknek jól adott a távolságuk.
Kapcsoljuk most be a gravitációs teret: a sík meggörbül, és az a vonal, amit A és B közé rajzolunk már nem (feltétlenül) lesz a legrövidebb út, de lesz helyette egy vagy több másik.
Ha viszont a síklapból ki tudnánk lépni, akkor előbb eljutnánk A-ból B-be, mint ha a lapon akarunk utazni. Ha nem érezné a görbületet, akkor számára a síklap nem lenne ott, mehetne ezen a rövidebb úton. -
Spheriot #20 Annyire nem, hogy korábban volt cikk, hogy a fényhullámban vannak olyan részek amik időnként átlépik a fénysebességet, bocs ha nem pontosan írtam, de pont itt az SG-n volt erről szó.
Arról már nem is beszélve hogy a kvantum összefonódott részecskék között nem hogy 60 ns-kel gyorsabban terjed az információ, hanem azonnal. -
Grodt #19 Persze, h nem halad mindig ugyanakkora sebességgel a fény. De ugyanabban a közegben mindig ugyanaz a sebessége. -
#18
Szerintem a fény sem halad mindig ugyanazon sebességgel, mint ahogy az ember sem sétál mindig egyenletes sebességgel. Csak valahogy meg kellett határozni egy fix értéket amivel számmolni lehet. -
Regeaux #17 Hogy érted azt, hogy nem érzik?
A gravitációtól nem a testek görbülnek meg, hanem a tér.
A geometriát változtatja meg, az egyenesek mások lesznek.
-
#16
tudod nem mindenki fizikus, tudományos zseni és nem tanult vagy olvasott sokat ezekről a dolgokról. Ezért ne zavarjon, hogy nem mindenki úgy gondolkodik mint te vagy einstein. -
Spheriot #15 Én azt nem értem ha valami gyorsabb a fénynél az miért lesz egyenlő az időutazással, max az információ hamarabb ér el egyik helyről a másikra mint a fény , de miért menne visszafelé az idő? -
Caro #14 A jelenségre jóval egyszerűbb magyarázat is létezik, mint az időutazás, bár ez más elméletet sértene, nevezetesen az általános relativitást.
Viszont az ált. rel. kevésbé erős lábakon áll, mint a spec. rel. Ez a gyengébb láb az ekvivalencia elv.
Nagyon pontosan kimérték mindenféle anyagra, DE senki nem ellenőrizte pl. szubatomi részecskékre, mint amilyenek neutrínók is.
Mi van akkor, ha a neutrínók egyáltalán nem érzik a Föld gravitációs görbületét? Így az az út, amit ők bejárnak valójában rövidebb lenne.
Itt meg kellene állni egy pillanatra, mert azt viszont tudjuk, hogy a fotonok érzik azt. Az atomok is. A neutrínók miért nem? De az ötlet továbbgondolható. -
Caro #13 Úgy látom nagy tévedések vannak itt a fejekben a relativitással kapcsolatban.
A relativitás elve a következő: két vonatkoztatási rendszerben végzett kísérletek eredménye ugyanaz. Akkor is ha mozognak egymáshoz képest (de nem gyorsulnak).
Tehát hogy egy "álló" űrhajón csinálok valamit vagy egy mozgón, az mindegy. Ugyanaz lesz az eredmény. Persze azért írtam idézőjelbe, mert mihez képest állhat?
A másik axióma, hogy a fénysebességet minden megfigyelő fénysebességnek méri. Az álló űrhajó elejétől a végéig is ugyanannyi idő alatt jut el a fény, és a mozgó űrhajó elejétől a végéig is. Függetlenül attól, hogy a fény kibocsátója milyen sebességgel haladt.
Ebből a két dologból következik minden, amit a relativitás állít.
Más megfogalmazással élve: nincs abszolút kijelölt koordináta rendszer, és a fény minden megfigyelő számára fénysebességgel halad. -
Regeaux #12 Azért, mert a neutrínók visszautaznának az időben és megakadályoznák. -
#11
mondok egy hülyeséget. Ha ezek a neutrinók képesek lennének utazni az időben, mért nem dobnak be valakit abba a gyorsítóba. (meghalna?) LEhet hogy szétbombázza a testét, atomokra és összerakódik a múltban vagy a jövőben. -
Regeaux #10 "Igen sokan ezt szajkózzák már ezer évek óta, az idő nem abszolút, direkt mérhető valami, még annyira sem mint egy kiló kenyér. Illúzió, vagy ahogy itt helyesen van megfogalta willcox "amivel a változás mértékét fejezzük ki".
Nem dimenzió."
De az. A relativitáselmélet alapja az az állítás, ami szerint minden vonatkoztatási rendszerben azonosak a fizikai törvények. Ha áttérünk másik vonatkoztatási rendszerbe, akkor az eredeti rendszer sajátideje tűnik lassabbnak.
(ha elrepül előtted egy óra, akkor az az ő álló rendszerének a sajátidejét mutatja)
A gravitációs tér a téridő görbületéből jön, nem összetévesztendő a vonatkoztatási rendszer-váltással. -
lmisi #9 Igen sokan ezt szajkózzák már ezer évek óta, az idő nem abszolút, direkt mérhető valami, még annyira sem mint egy kiló kenyér. Illúzió, vagy ahogy itt helyesen van megfogalta willcox "amivel a változás mértékét fejezzük ki".
Nem dimenzió.
Ha az óra elkezd lassabban járni, az nem jelenti azt hogy lelassúlt az idő, lehet csak a gravitáció nőtt meg és a fogaskerekek nehezebben mozognak. Ez érvényes lehet az atomi szinten is, de ez nem jelenti azt, hogy más "idő-sík"ra került vagy kiszakadna a mi téridőnkből. Ami nincs abból nem lehet kiszakadni.
A változási gyorsaságot atomi szinten talán nagyon le lehet lassítani egy erős gravitációs mezővel, de egy bizonyos ponton túl, nem visszafelé kezd folyni az idő, hanem felszakad az atomok struktúrája.
Az Einstein már ott összezagyválta a dolgot amikor a fénysebességet mint abszolútumot állította be. Holott már előtte megmondták a világegyetemünkben semmi sem állandó. Valószínűleg emiatt a fénysebesség sem.
Kitalálta a térnek nincs szerkezet, illetve mégis van hiszen a gravitáció "torzítja".
Talán ha nem einsteini alapokon próbálnának magyarázatot találni a mérési eredményekre sikerülni.
Vissza kellene kanyarodni az Einstein előtti fizikai elméletekhez. -
Regeaux #8 Hawking-féle könyvből? -
trenmost #7 ja és reflektálva a szokásos kommentháborúkhoz itt:
mindenki a személyes véleményét írja le itt, nem kell azonnal nekieseni mindenkit lehordani az "értelmi szintjével" kapcsolatban. Lehet hogy te okosabb vagy mert fizikus, etc. vagy (aminek örülök sőt több fizikus kéne az országba/világba), de ha lecseszel mindenkit hogy miért hibás a gondolatuk azzal nem sokat segítesz. ha elmagyarázod akkor már inkább. -
trenmost #6 Úgy tudom a húrelmélet (vagy valamely más elmélet) szerint az idő két irányú, és nincs igazából kitüntetett haladási iránya, csupán véletlen hogy épp erre (esetünkben előre) halad.
persze ez lehet hogy mást jelent, nem értek a témához, csupán érdeklődő vagyok!!! :) -
willcox #5 "Einstein elmélete magyarázatra szorul, egy neutrínó vagy bármi más, ami nagyobb sebességre képes a fénynél ugyanis képes lehet visszafelé haladni az időben." - ez szimplán baromság. Attól, hogy valami gyorsabb a fénynél, még nem megy az időben vissza. Az idő EGYIRÁNYÚ, épp ezért időgép sem lehet.
Az idő egy fizikai segédfogalom (nem dimenzió, ahogy azt sokan - tévesen - harsogják), amivel a változás mértékét fejezzük ki. A változások nem visszafordítható folyamatok. -
willcox #4 "Einstein (és az elmélete) sosem állította, hogy nem lehet a fénynél gyorsabban menni, csak azt, hogy a fénysebesség egy határérték AMIRE nyugalmi tömeggel rendelkező test NEM GYORSÍTHATÓ." - tegyük hozzá gyorsan, hogy nem is lassítható. Tehát, ha valami gyorsabban menne a fénysebességnél, akkor nem lehetne fénysebességre lassítani, legalábbis a képlet szerint. -
sedward #3 A magyaroknak pedig sikerült a világon elsőként reprodukálni az energia termelő hidegfúziót kémcsőben. Utána közölték amerikában, hogy bocs tévedtünk, nem az volt... -
mcganyol #2 Már megint ez a hülyeség, komolyan mondom, hetente!
Einstein (és az elmélete) sosem állította, hogy nem lehet a fénynél gyorsabban menni, csak azt, hogy a fénysebesség egy határérték AMIRE nyugalmi tömeggel rendelkező test NEM GYORSÍTHATÓ.
Képtelen vagyok felfogni hogy gondolhatják a két állítást ekvivalensnek emberek.
Ha pl. én azt mondom, hogy a gravitáció mindíg a Föld tömegközéppontja felé hat, s ezért minden test arrafelé mozog, akkor igazam van, de ez mégsem jelenti, hogy nem lehet a testeknek más felé menni. -
Regeaux #1 Én az olaszokat egy ritka pofátlan népségnek tartom.
Lehet, hogy erről szól az egész: csináltak egy direkt hibás gépet, a hibákról nem nyilatkoznak, aztán róluk cikkezget fél világ.