Egyre rejtélyesebb a sötét anyag
← ElőzőOldal 3 / 3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#11
Biztos léteznek ha egy galaxis élettartalmát nézzük.
#10
Az a gáz szerintem ebben az egészben, hogy a sötét anyagra a galaxisokban található csillagok (mint látható anyag) mozgásából következtetnek.
Van erre más magyarázat is, ami esetleg nem tételezi föl egy olyan egzotikus anyag létét, amirõl még szinte semmit sem tudunk.
Más magyarázat lehet, hogy az alapvetõ kölcsönhatások, erõk, mint amilyen a gravitáció, vagy a mágneses mezõk hatása, nagyléptékû viselkedésérõl nem tudunk mindent, eleget.
Ha a relativitás elmélet ilyen léptékben már nem úgy viselkedik, mint kicsiben, akkor nem kell föltételezni ilyen anyagot. Vagy esetleg létezik valami szuper mágneses mezõ a galaxisokban, amit eddig még nem érzékeltünk, vagy nem tulajdonítottunk neki jelentõséget, akkor szintén kiesik a sötét anyag a képletbõl.
Van olyan elmélet is, hogy pl. a fekete lyukak sem jutnak el az abszolút szingularitásig, van struktúrájuk, mert a kialakuló mágneses/elektromos erõterek megakadályozzák, hogy totálisan önmagába zuhanjon az anyag.
Van erre más magyarázat is, ami esetleg nem tételezi föl egy olyan egzotikus anyag létét, amirõl még szinte semmit sem tudunk.
Más magyarázat lehet, hogy az alapvetõ kölcsönhatások, erõk, mint amilyen a gravitáció, vagy a mágneses mezõk hatása, nagyléptékû viselkedésérõl nem tudunk mindent, eleget.
Ha a relativitás elmélet ilyen léptékben már nem úgy viselkedik, mint kicsiben, akkor nem kell föltételezni ilyen anyagot. Vagy esetleg létezik valami szuper mágneses mezõ a galaxisokban, amit eddig még nem érzékeltünk, vagy nem tulajdonítottunk neki jelentõséget, akkor szintén kiesik a sötét anyag a képletbõl.
Van olyan elmélet is, hogy pl. a fekete lyukak sem jutnak el az abszolút szingularitásig, van struktúrájuk, mert a kialakuló mágneses/elektromos erõterek megakadályozzák, hogy totálisan önmagába zuhanjon az anyag.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#9
Egy elvont agyament ötlet:
Mi van ha a többi galaxis fénye létezik már csak és mi ezt most ezt vizsgálgatjuk. Azt hisszük léteznek, és az egész tágulás hisztéria csak azért van mert csak a fény távolodik?
Persze nem hiszem hogy így van, csak így kávé elõtt bevillant egy ilyen gondolat.
Mi van ha a többi galaxis fénye létezik már csak és mi ezt most ezt vizsgálgatjuk. Azt hisszük léteznek, és az egész tágulás hisztéria csak azért van mert csak a fény távolodik?
Persze nem hiszem hogy így van, csak így kávé elõtt bevillant egy ilyen gondolat.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#8
A sötét anyag körül elég komoly elméleti problémák vannak. Addig meg nem szabad hinni a sötét anyag meg energia létében.
#7
"Bizonyos szempontból a távoli galaxisokat könnyebb vizsgálni, mint a sajátunkat, mert a sajátunkból belülrõl nemsokat látunk. A távoliakat meg teljes egészében látjuk, és nem csak egyet, hanem akár többezret is összehasonlíthatunk."
Meg hát azt senki nem tudja ellenõrizni. De ha már a naprendszerbeli bolygókról új dolgok derülnek ki, hogy lehet egy olyan galaxisról véleményt vagy tényeket alkotni amikor még az egyes naprendszereit sem látjuk. Még az sem bizonyított tény, hogy léteznek! A TV is fényeket bocsájt ki... 😊
"A mûhold becsapódási helyét pedig a káoszelmélet miatt nem ismerhetjük..."
Ez az elmélet(!, na ismétlem elmélet) csak a mûholdaknál van? Galaxisoknál vagy egyéb objektumoknál nincs? Hogy is van ez?
"Amúgy hülyeség, hogy kevesebbet tudnánk. Az is plusz tudás, ha valamirõl rájövünk, hogy mégsem úgy mûködik ahogy sejtettük, mert egy lehetõséget kizártunk."
Nem érted mi a problémám. Nem mondtam hogy probléma az hogy próbálunk feltételezéseket felállítani, de amíg nem bizonyították be vagy sem nem cáfolták, ez nem tudás. Ezt úgy hívják feltevés vagy fantáziálás, vagy akármi.
Meg hát azt senki nem tudja ellenõrizni. De ha már a naprendszerbeli bolygókról új dolgok derülnek ki, hogy lehet egy olyan galaxisról véleményt vagy tényeket alkotni amikor még az egyes naprendszereit sem látjuk. Még az sem bizonyított tény, hogy léteznek! A TV is fényeket bocsájt ki... 😊
"A mûhold becsapódási helyét pedig a káoszelmélet miatt nem ismerhetjük..."
Ez az elmélet(!, na ismétlem elmélet) csak a mûholdaknál van? Galaxisoknál vagy egyéb objektumoknál nincs? Hogy is van ez?
"Amúgy hülyeség, hogy kevesebbet tudnánk. Az is plusz tudás, ha valamirõl rájövünk, hogy mégsem úgy mûködik ahogy sejtettük, mert egy lehetõséget kizártunk."
Nem érted mi a problémám. Nem mondtam hogy probléma az hogy próbálunk feltételezéseket felállítani, de amíg nem bizonyították be vagy sem nem cáfolták, ez nem tudás. Ezt úgy hívják feltevés vagy fantáziálás, vagy akármi.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#6
Bizonyos szempontból a távoli galaxisokat könnyebb vizsgálni, mint a sajátunkat, mert a sajátunkból belülrõl nemsokat látunk. A távoliakat meg teljes egészében látjuk, és nem csak egyet, hanem akár többezret is összehasonlíthatunk.
A mûhold becsapódási helyét pedig a káoszelmélet miatt nem ismerhetjük. Egyszerûen a mérési hibahatáron belüli változásai a pályájának és a légkörnek akkora változást okoznak a becsapódás helyében, hogy ez lehetetlenné teszi a kiszámítását. (A légkör sem szabályos gömbszerû, hanem valahol vastagabb, valahol vékonyabb...)
Amúgy hülyeség, hogy kevesebbet tudnánk. Az is plusz tudás, ha valamirõl rájövünk, hogy mégsem úgy mûködik ahogy sejtettük, mert egy lehetõséget kizártunk.
A mûhold becsapódási helyét pedig a káoszelmélet miatt nem ismerhetjük. Egyszerûen a mérési hibahatáron belüli változásai a pályájának és a légkörnek akkora változást okoznak a becsapódás helyében, hogy ez lehetetlenné teszi a kiszámítását. (A légkör sem szabályos gömbszerû, hanem valahol vastagabb, valahol vékonyabb...)
Amúgy hülyeség, hogy kevesebbet tudnánk. Az is plusz tudás, ha valamirõl rájövünk, hogy mégsem úgy mûködik ahogy sejtettük, mert egy lehetõséget kizártunk.
#5
Tényleg! 😊
javítás: naprendszerünben=naprendszerünkben
javítás: naprendszerünben=naprendszerünkben
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
juj mit írtál, ilyet nem szabad
😊
😊
#3
Mindig elképeszt ha egy tudomány rengeteg fényévre levõ galaxisokról állapít meg szerintük tényeket, miközben a naprendszerünben található objektumokról is sok újdonság derül ki.
Arról nem is beszélve hogy megint lezuhan egy mûhold és képtelenek szimulációk alapján megmondani hol fogja ezt megtenni, márpedig nem hiszem hogy egy bolygó vagy ne adj Isten egy galaxis egyszerûbb szerkezet mint egy mûhold...
Arról nem is beszélve hogy megint lezuhan egy mûhold és képtelenek szimulációk alapján megmondani hol fogja ezt megtenni, márpedig nem hiszem hogy egy bolygó vagy ne adj Isten egy galaxis egyszerûbb szerkezet mint egy mûhold...
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#2
Mi van akkor, ha a törpegalaxisokban még nem jutott oda a dolog, hogy legyen mag? Lehet csak ez után alakul ki és ha eleget tudnánk várni, akkor észlelhetnénk a barackmagot 😉
#1
Ha valamit nem értesz szabadulj meg tõle. Ez viszi elõbbre a világot.
← ElőzőOldal 3 / 3