Egyre rejtélyesebb a sötét anyag
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Ez nem olyan, mint a perturbációszámítás, ahol a zavaral összemérhetõ nagyságú a számított állapotban megjelenõ eltérés, bizonytalanság.
Pl. a jelenlegi kvantummechanika alapja is a perturbációszámítás, vajon mi lett volna, hol tartanánk, ha a komplex dinamikus rendszerek matematikai apparátusát használják fel ehhez jó 100 éve!?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
és hát igen, valszeg a relativitással is ugyanez lesz, kérdés, hogy képesek leszünk-e ennek vizsgálatára...
bár végül is a gravitáció okozta tértorzulást Einstein elõtt is észlelhetõ lett volna, asszem nem kell hozzá olyan pontos távcsõ meg egyéb, bár nem értek hozzá (arra gondolok amikor a Nap mellett egy csillag nem pont ott jelenik meg ahol kéne, az egyik elsõ kísérleti bizonyítása volt a tértorzításnak)
Vajon hol van a határ, ahol a relativitáselmélet érvényét veszti, és egy új, még átfogóbb elmélet lesz érvényes rá (aminek természetesen része a relativitás is, ahogy annak is része a newtoni)?
Elvileg, mivel a tér szerkezet változása akár fénysebességet meghaladó módon is terjedhet nem zárjuk ki a az eseményhorizonton túl esõ részeket.
Ezenkívül ott van még a Hawking-sugárzás is, ami az eseményhorizont közelében párkeltéssel keletkezõ részecskékbõl jön.
Engem inkább az zavar a feketelyukas sztoriban, ami a relativitáselméletben is, hogy alapesetben az anyagnak egyetlen tulajdonságát veszi figyelembe a tömegét és slussz. Túl egyszerû, mondhatni primitív szemlélet.
Aztán ugye hogy elõhozzam megint iszonyatosan nagy gáz vagy 100 éve már, hogy a relativitás elméletnek, a gravitációnak nincs részecskefizikai háttere ezért aztán alapvetõen nem "kompatibilis" szinte semmi mással a fizikában.
Ha jön a tömeg, akkor be lehet persze rakni a relativitáselméletbõl adódó képleteket, de ha pl van olyan folyamat, amikor a tömeg átalakulhat más töltéssé akkor csak széttárjuk a kezünket, hogy ez meg milyen anna-mária, akarom mondani anomália.
Pedig így lehetne mondjuk elektromos hajtású antigravitációs hajtómûvet csinálni.
Mármint ha lennének ilyen elméleteink.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Amire automatát lehet gyártani abban pedig kell, hogy legyen szabályosság...
Ui.: Sajna abban a 10 éves mintában amire alapozták a mûködését nem volt válság, így az orosz válságra sem tudott jól reagálni, és elvitte a profit nagyrészét...
De csipkelõdõs kedvébe teccik lenni.
Bíztatlak azért, hogy csak írd be a gúgliba, hogy "káoszelmélet tõzsde" aztán olvasd el az elsõ 10 találaltot, csak hogy képbegyere.
Nem szégyen ez, én is így szoktam, ha valamirõl nem tudok semmit.
Tudod, csak azért hogy ne vigyem le túlzottan egy topik színvonalát, ha érted mire célzok!
;D
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
"A legtöbb csillagász szerint ez a sötét anyag "hideg", vagyis lassan mozgó egzotikus részecskékbõl tevõdik össze ... "
A legtöbb csillagász teljesen hétköznapi anyagra, pl.: kompakt csillagokra, gázfelhõkre gondol. A legtöbb részecskefizikusra viszont stimmel az állítás. ;)
u.i.: látom megérkeztek azok, akik tudni vélik az igazságot.
Az elszeparálós példád elgondolkoztató, ilyesmi lehet egy fekete lyuk tényleg:)
Képzeld el azt, hogy van egy szobád. Ismered minden ponton a hõmérsékletet (ez egy valós skalártér, a részecskéket is terekkel írjuk le). Egyszer csak megjelenik benne egy doboz 0 másodperc alatt és elszeparálja a belsejét a külsõ tértõl. Pontosabban a dobozt nem is látod, csak annyit, hogy furák lettek a fényutak a szobád közepén és kisebb lett a térfogata. A 0 másodperc azért nulla, mert (egy topológiai változás esetén) nem beszélhetünk folytonos változásról. Egy tartomány vagy része a másiknak, vagy nem.
Még egy nagyon utolsó: Félre ne érts, nem a cikkel van bajom. Ha nem érdekelne az SG által leírt cikk itt sem lennék.
Jó amit idéztél a tényrõl. :)
Leírja hogy lehet én csak pár bit vagyok egy képzelt bittérképen. :D
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
Amit mondasz annak egész egyszerûen nincs értelme, egy lépéssel sem mozdít elõre semmit.
De amúgy jó lenne, ha egy szótárban megnéznéd a tény szó jelentését, mert a te felfogásoddal tény nem létezik. Te is csak néhány komment vagy nekem, szóval nem létezel:) Szóval semmi sem tény. Akkor ha nem tény, akkor hogy hívjuk azon dolgokat, feltételezéseket, amiket alapfeltevésnek fogadunk el, és rá építjük a többi elméletet?
"A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükrözõ) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az utóbbi kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (idõben, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerûnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövõben sokszor kiderül, hogy mégsem az."
„A tény önmagában semmi. Csak a hozzá fûzõdõ gondolat miatt értékes, vagy az általa szolgáltatott bizonyíték miatt.”
Elszállt az agyam, vagy csak a kávé nem hatott, de nem vagyok spambot.
Nem kell olvasnod ha nem tetszik, fõleg nem válaszolni. Ha spammert akarsz látni figyeld molnibalage kommentjeit az atomerõmûves kommenteknél. :)
Kiszálltam.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
A topológia változása a fizikát is megváltoztatja.
Nem, semmiképpen, csak nem kellene tényeket közölni ha még azt sem tudjuk létezik avagy nem. Olyan hangulatot kelt ez bennem mint amikor azt állították hogy lapos a Föld.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
A galaxisok mozgását is elõre tudjuk jelezni bizonyos mértékig. Miért is nem tudás ez???"
Tudod hogy te egy fényt látsz csak? Honnan tudod hogy nem csak egy "falra" kivetített képet látsz?
Még azt sem tudták a tudósok indokolni a naprendszer határának elérése után miért kezdett furcsán viselkedni az ominózus ûrszonda...
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
De tovább nem megyek, nem vagyok fizikus, csak lelkes érdeklõdõ:)
A galaxisok mozgását is elõre tudjuk jelezni bizonyos mértékig. Miért is nem tudás ez???
A probléma ezzel az, hogy azt sem tudjuk (feltételezés van de nem tudjuk) hogy éppen egy virtuális sisakon keresztül nézzük a dolgokat vagy tényleg valóság.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
A mûholdnál is a trend megvan, hogy hétvégén lezuhan, de hogy az adott napon belül pontosan hol, na azt nem tudják, amíg légkörbe nem lép."
Ha létezne mûködõ algoritmus akkor erre akkor nem lenne válságban a világ.
Trend? Jó szó arra amikor a galaxisokról, sötét anyagról meg ilyenekrõl beszélünk. Lehet be is jöhet, de ez ettõl még nem tudomány. Nem tudás.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
Ha mondjuk igazad van, és semmi sem valóság ami odakint van, azt egy módon tudhatjuk meg, ha megvizsgáljuk azokat. És most a tudósok épp ezt teszik.
Vagy tudsz jobb módot?:)
A téridõ topológiája az megváltozik, az szinte biztos.
Megint egy dolog amit nem hiszek, de:
Láttál már játékot amiben mondjuk elég élethûnek tûnõ fegyvereket, telefonokat, akármilyen életben használt dolgokat is használhatsz? :P
Feltételezzük tehát van? Fukushimánál is feltételeztek, nem jött be.
Pedig az nem fényévekre van.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
A mûholdnál is a trend megvan, hogy hétvégén lezuhan, de hogy az adott napon belül pontosan hol, na azt nem tudják, amíg légkörbe nem lép.
Vannak alapfeltevések, amiket igaznak KELL tekintenünk (pl hogy én meg te vagyunk, meg az amit tapaszatalunk azok nem a semmibõl kerülnek csak úgy elõ), különben semmi értelme az egész tudományos kutatásnak.
A galaxisok pedig elég nyilvánvalóan látszanak. Semmi értelme megcáfolni a létezésüket, mert más irány nincs amerre el lehetne indulni... Onnantól a csillagászok, vagy az összes tudós elmehet a mekibe krumplit sütni. Akkor viszont nem lesz iPhone6 meg 7:)
Ez az elmélet elég sok mindent tud modellezni, a tõzsdei árfolyamotoktól kezdve"
Majd késõbb végigolvasom, de ezt nem kellett volna! Tõzsdei árfolyamokat szimulálni a manipulátorok mûködésén múlik, semmi köze semmiféle szabályokhoz. Ilyet azért tényleg ne jelents ki, nagyon leviszed a színvonalat.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
De nem az elsõ eset lenne a tudománytörténetben, hogy csak a lyukat látják, hogy hiányzik az elméletbõl valami, és megjósolják hogy ott kéne lennie. Amikor a peridusos rendszert kitalálták, egy elv alapján felrajzolták szépen az elemeket, de több lyuk is volt, ahová az elrendezés logikája szerint tartozott volna valami, de az a valami nem létezett. Hát kihagyták a helyét:)
Aztán évek múlva kiderült, hogy az az elem tényleg létezik, csak ritka, és szépen beleillett a számára fenntartott helyre.
A káoszelmélet magyarul a komplex dinamikus rendszerek elmélete, csak a másik név jobban hangzik!:D
Ez az elmélet elég sok mindent tud modellezni, a tõzsdei árfolyamotoktól kezdve, folyadékok/gázok áramlásán keresztül, akár galaxisban található anyag mozgásáig.
Azonban vannak korlátai, kb olyan korlátok az elõrejelzésre nézve, mint a fénysebesség, vagy az idõ egyirányúsága, vagy az entrópia növekedése más fizikai elméleteknél. A korlátok azonban talán nem annyira nyilvánvalók, áthághatóknak tûnnek, pedig egy bizonyos idõponton túl nem lehetséges az ilyen komplex rendszerek viselkedésének 100%-ig pontos elõrejelzése, mégha az be is határolható, hogy a rendszer milyen viselkedési módok szerint fog mûködni. Lásd még idõjárás elõrejelzés, ugyan az a probléma!
"Mi van ha a többi galaxis fénye létezik már csak és mi ezt most ezt vizsgálgatjuk. Azt hisszük léteznek, és az egész tágulás hisztéria csak azért van mert csak a fény távolodik?"
A galaxisok fényének vöröseltolódását általában távolodásként értelmezik. De hogy izgalmasabb legyen a dolog itt nem fizikai mozgásból adódó doppler-effektusról beszélnek, hanem arról, hogy a tér maga tágul.
Ez szerintem is olyan fából vaskarika, mert mi az a tér egyáltalán? Hmmm.
Erre a tér tágulós dologra meg azért is van szükség, mert a sima mozgásból adódó tágulás egy csomó problémát vet föl az õsrobbanásos modellel kapcsolatban.
Másrészt vöröseltolódás sok minden miatt lehet. pl hogy a relativitás elméletnél maradjunk létezik gravitációs vöröseltolódás. Amikor egy fénysugár egy nagy tömegû objektum mellett halad el, akkor nem csak elhajolhat (lásd gravitációs lencsehatás), hanem veszít az energiájából, de nem lassul mint az anyagi tárgyak, hanem csökken a frekvenciája, vöröseltolódást szenved.
Ha az univerzum nagyléptékben nem euklídészi módon sík, hanem görbült, méghozzá jelentõsen, akkor nem csak gyorsulva tágulás nincs, hanem tágulás sem, mert a vöröseltolódás pusztán abból keletkezik, hogy a fény "elfárad" ahogy áthatol rajta.
A görbült univerzumnak, meg rengeteg féle topológiája, alakja történelme lehet, de mind eltérõ attól a modelltõl, amit ma õsrobbanásnak nevezünk.
Akár lehet öröktõl fogva létezõ véges, de önmagába záródó. Ha elindulsz egy irányba egyszercsak ugyan oda érkezel vissza. Sõt ha ez az univerzum idõben is zárt, és ugyanabban a pillanatban is érkezel vissza, mint amikor elindulsz, akor esetleg attól sem kell tartani, hogy ez a világ instabil.
Einstein is azért vezette be a kozmikus állandót, hogy finomhangolja az univerzum modeljét, egy statikus stabil univerzumot hozzon létre, amilyennek akkor képzelték az egészet. A vöröseltolódás felfedezése után már úgy gondolta, hogy nem is stabil az univerzum, és elvetette a kozmikus állandót. Ezt most megint elõszedték és a sötét energiához (nem a sötét anyaghoz, az más) kapcsolják.
Szóval röviden, igazad lehet. Lehetséges olyan univerzum modell, ami a jelenlegi észlelt jelenségeket legalább annyira hatékonyan magyarázza, mint a standard kozmológiai modell, csak ezek a modellek nem népszerûek.
;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Visszatérve az agyament gondolatomhoz: Még azt sem bizonyított tény, hogy léteznek galaxisok. Bár ha tévedek esetleg valami levezetést vagy tényre utaló jelet adhatna valaki.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
Tökéletesen leírtad, biztos hogy van valami amit nem tudunk...
Senki sem bizonyította, senki sem látta, senki sem tudta cáfolni, de a jelenlegi tudásunk birtokában felállított képletekhez kell. Szóval 2+2 eredménye is lehet 5 ha a sötét ismeretlen valaminek hívott egyet hozzáadjuk. Persze lehet három is ha -1-et adunk hozzá...
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
Nem akarom politikai síkra terelni az egészet, de sokáig a nyugat és USA volt az amire vágytunk, most meg kiderült mégsem úgy van az hogy ott minden totálisan rendben van.
Tudásnak azt nevezem amikor tudunk valamit és nem felételezünk. Attól hogy azt hiszem hogy a vizet az ûrben is fel lehet forralni tábortûznél, még nem biztos hogy így van. Most pedig nagyon úgy tûnik ilyen alapokon állunk.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
Akkor ez lesz a sötét energia:)
Nálad a pont. :)
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
Tehát csak akkor vizsgálhatunk valamit, ha valami közelebbit már teljes egészében megismertünk? Esetleg több különbözõ dolgot nem vizsgálhatunk egyszerre?
"Ez az elmélet(!, na ismétlem elmélet) csak a mûholdaknál van? Galaxisoknál vagy egyéb objektumoknál nincs? Hogy is van ez?"
Miért ne lenne? Értelmetlen a kérdés, vagy a káoszelmélet alkalmazásával nem vagy tisztában?
"Nem érted mi a problémám. Nem mondtam hogy probléma az hogy próbálunk feltételezéseket felállítani, de amíg nem bizonyították be vagy sem nem cáfolták, ez nem tudás. Ezt úgy hívják feltevés vagy fantáziálás, vagy akármi."
Vagy más néven elmélet. De ezt õk se tagadják, hogy csak elmélet, nem tudományos tény. De attól ez még tudás, mert ezek a tudósok sokkal közelebb járnak a valósághoz, mint te vagy én. Még akkor is, ha nagyon messze járnak még. Kis tudás is tudás.
Valaki itt szokta mondogatni mind meghalunk. A galaxisok is lehet.
Voltál már planetáriumban? Iszonyatosan élethû tud lenni. Pedig nem is a valóságot mutatja, csak fények egy háttéren...
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”