Egyre rejtélyesebb a sötét anyag

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#61
Igen, de ezt én is írtam:) A tõzsdei példában ki lehet számolni hogy most emelkedni vagy esni fog az árfolyam hosszabb távon(valamilyen pontossággal persze), de hogy az adott napon épp emelkedni vagy esni fog, azt szinte lehetetlen.

NEXUS6
#60
Azt sem szabad elfelejteni, hogy attól hogy nem tudja pontosan megjósolni a káosz modell a valóságot, attól az a modell még lehet jó! A káoszrendszerekben ugye a pillangó-hatás miatt, meg a kezdeti feltételek mérési pontossága/pontatlansága miatt ugye hasonló kezdõfeltételeknél is tök más végállapot jöhet ki.
Ez nem olyan, mint a perturbációszámítás, ahol a zavaral összemérhetõ nagyságú a számított állapotban megjelenõ eltérés, bizonytalanság.
Pl. a jelenlegi kvantummechanika alapja is a perturbációszámítás, vajon mi lett volna, hol tartanánk, ha a komplex dinamikus rendszerek matematikai apparátusát használják fel ehhez jó 100 éve!?

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#59
nem érvénytelenné válik, hanem pontatlan lesz

és hát igen, valszeg a relativitással is ugyanez lesz, kérdés, hogy képesek leszünk-e ennek vizsgálatára...

bár végül is a gravitáció okozta tértorzulást Einstein elõtt is észlelhetõ lett volna, asszem nem kell hozzá olyan pontos távcsõ meg egyéb, bár nem értek hozzá (arra gondolok amikor a Nap mellett egy csillag nem pont ott jelenik meg ahol kéne, az egyik elsõ kísérleti bizonyítása volt a tértorzításnak)

#58
A newtoni fizika nagy sebességnél/tömegnél érvénytelenné válik, képbe jön a relativitás elmélet (ami a newtoni kiterjesztése).
Vajon hol van a határ, ahol a relativitáselmélet érvényét veszti, és egy új, még átfogóbb elmélet lesz érvényes rá (aminek természetesen része a relativitás is, ahogy annak is része a newtoni)?

NEXUS6
#57
"Szerintem az egész fekete lyukas történet furcsa. Mármint ha létrejön egy fekete lyuk, akkor megváltozik a téridõ topológiája, vagy nem? (kizárjuk a térbõl az eseményhorizonton túli tartományt)."

Elvileg, mivel a tér szerkezet változása akár fénysebességet meghaladó módon is terjedhet nem zárjuk ki a az eseményhorizonton túl esõ részeket.
Ezenkívül ott van még a Hawking-sugárzás is, ami az eseményhorizont közelében párkeltéssel keletkezõ részecskékbõl jön.
Engem inkább az zavar a feketelyukas sztoriban, ami a relativitáselméletben is, hogy alapesetben az anyagnak egyetlen tulajdonságát veszi figyelembe a tömegét és slussz. Túl egyszerû, mondhatni primitív szemlélet.
Aztán ugye hogy elõhozzam megint iszonyatosan nagy gáz vagy 100 éve már, hogy a relativitás elméletnek, a gravitációnak nincs részecskefizikai háttere ezért aztán alapvetõen nem "kompatibilis" szinte semmi mással a fizikában.
Ha jön a tömeg, akkor be lehet persze rakni a relativitáselméletbõl adódó képleteket, de ha pl van olyan folyamat, amikor a tömeg átalakulhat más töltéssé akkor csak széttárjuk a kezünket, hogy ez meg milyen anna-mária, akarom mondani anomália.
Pedig így lehetne mondjuk elektromos hajtású antigravitációs hajtómûvet csinálni.
Mármint ha lennének ilyen elméleteink.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#56
A tõzsde szabályosságáról annyit, hogy egyes kollegáim tizenx éve programot írtak, ami az árfolyam múltbéli hullámzása alapján megjósolta hogy növekedni, vagy csökkenni fog az árfolyam, és ez alapján daytradeltek. És egész jó kis mellékest hoztak össze belõle.
Amire automatát lehet gyártani abban pedig kell, hogy legyen szabályosság...

Ui.: Sajna abban a 10 éves mintában amire alapozták a mûködését nem volt válság, így az orosz válságra sem tudott jól reagálni, és elvitte a profit nagyrészét...

NEXUS6
#55
"Majd késõbb végigolvasom, de ezt nem kellett volna! Tõzsdei árfolyamokat szimulálni a manipulátorok mûködésén múlik, semmi köze semmiféle szabályokhoz. Ilyet azért tényleg ne jelents ki, nagyon leviszed a színvonalat."

De csipkelõdõs kedvébe teccik lenni.
Bíztatlak azért, hogy csak írd be a gúgliba, hogy "káoszelmélet tõzsde" aztán olvasd el az elsõ 10 találaltot, csak hogy képbegyere.
Nem szégyen ez, én is így szoktam, ha valamirõl nem tudok semmit.
Tudod, csak azért hogy ne vigyem le túlzottan egy topik színvonalát, ha érted mire célzok!
;D

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#54
Megjegyzés a cikk írójának:
"A legtöbb csillagász szerint ez a sötét anyag "hideg", vagyis lassan mozgó egzotikus részecskékbõl tevõdik össze ... "

A legtöbb csillagász teljesen hétköznapi anyagra, pl.: kompakt csillagokra, gázfelhõkre gondol. A legtöbb részecskefizikusra viszont stimmel az állítás. ;)

u.i.: látom megérkeztek azok, akik tudni vélik az igazságot.

#53
HA csak a téridõben mozog. De egy feketelyuk esetén vajon hány dimenzióban mozog a pont? Lehet a mi téridõnkben úgy tûnik, mintha kiszakadt volna a pont, de egy magasabban mégis teljesen folytonos marad.

#52
Ha azt húzod arrébb, akkor csak a görbület változik. Ha a terítõn, mint 2D-s térben mozogsz (és folytonosan transzformáljuk), azt érzed, hogy változik a gravitációs tér, meg mozognak körülötted a csillagok. Ez totál megengedhetõ.
#51
Úgy értettem, mintha egy terítõ egy pontját megfognád és arrébb húznád. Nem a pontot vágnád ki, hanem az egész torzulna, de folytonos maradna.

Az elszeparálós példád elgondolkoztató, ilyesmi lehet egy fekete lyuk tényleg:)

#50
Ezt nem teljesen értem. Ha egy pontot mozgatunk csak arrébb, az annyit tesz, hogy egy nem folytonos transzformációt hajtunk végre a téren. Ennek semmi értelmét nem látom.

Képzeld el azt, hogy van egy szobád. Ismered minden ponton a hõmérsékletet (ez egy valós skalártér, a részecskéket is terekkel írjuk le). Egyszer csak megjelenik benne egy doboz 0 másodperc alatt és elszeparálja a belsejét a külsõ tértõl. Pontosabban a dobozt nem is látod, csak annyit, hogy furák lettek a fényutak a szobád közepén és kisebb lett a térfogata. A 0 másodperc azért nulla, mert (egy topológiai változás esetén) nem beszélhetünk folytonos változásról. Egy tartomány vagy része a másiknak, vagy nem.
#49
A lényeg az, hogy a tény egy olyan dolog, amibõl egyáltalán ki lehet indulni. Valami nagyon alap dolgokat el KELL fogadnod ténynek, hogy abból elindulhass valamerre. Ez még abban az esetben is így van, ha az a tény gyenge lábakon áll, de a galaxisok léte eléggé erõs lábakon áll:)

#48
"Nem állított senki tényeket ebben a cikkban, hanem elméleteket."

Még egy nagyon utolsó: Félre ne érts, nem a cikkel van bajom. Ha nem érdekelne az SG által leírt cikk itt sem lennék.


Jó amit idéztél a tényrõl. :)

Leírja hogy lehet én csak pár bit vagyok egy képzelt bittérképen. :D

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#47
Még 1x megkérdezem, mi van akkor ha csak egy falra vetített képet látok? Most így milliárd fényév távolságból tudunk mást tenni, mint kutatni, elméleteket gyártani és próbálni bizonyítani?????????
Amit mondasz annak egész egyszerûen nincs értelme, egy lépéssel sem mozdít elõre semmit.

#46
De ha arrébb mozgatjuk a pontot, akkor is megváltozik, nem? A pont kivétele a topológia változása, de a topológia változása nem csak a pont kivétele

#45
Nem állított senki tényeket ebben a cikkban, hanem elméleteket.

De amúgy jó lenne, ha egy szótárban megnéznéd a tény szó jelentését, mert a te felfogásoddal tény nem létezik. Te is csak néhány komment vagy nekem, szóval nem létezel:) Szóval semmi sem tény. Akkor ha nem tény, akkor hogy hívjuk azon dolgokat, feltételezéseket, amiket alapfeltevésnek fogadunk el, és rá építjük a többi elméletet?


"A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükrözõ) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az utóbbi kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (idõben, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerûnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövõben sokszor kiderül, hogy mégsem az."

„A tény önmagában semmi. Csak a hozzá fûzõdõ gondolat miatt értékes, vagy az általa szolgáltatott bizonyíték miatt.”

#44
"Szerintem te sem vagy valóság. Vagy csak egy idegesítõ spambot."

Elszállt az agyam, vagy csak a kávé nem hatott, de nem vagyok spambot.
Nem kell olvasnod ha nem tetszik, fõleg nem válaszolni. Ha spammert akarsz látni figyeld molnibalage kommentjeit az atomerõmûves kommenteknél. :)

Kiszálltam.

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#43
Ha egy síkból kivesszük egyetlen pontját, már azzal megváltoztatjuk a topológiáját (mert nem tudunk már minden zárt görbét egymásba vinni).
A topológia változása a fizikát is megváltoztatja.
#42
"Okés, de még mindig azt kérdezem, hogy akkor mit tegyünk? Üljünk karbatett kézzel? Várom a javaslatod, ami jobb mint a mostani tudományé."

Nem, semmiképpen, csak nem kellene tényeket közölni ha még azt sem tudjuk létezik avagy nem. Olyan hangulatot kelt ez bennem mint amikor azt állították hogy lapos a Föld.

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#41
"Tõzsdére alkalmaztam ezt a szót...

A galaxisok mozgását is elõre tudjuk jelezni bizonyos mértékig. Miért is nem tudás ez???"

Tudod hogy te egy fényt látsz csak? Honnan tudod hogy nem csak egy "falra" kivetített képet látsz?
Még azt sem tudták a tudósok indokolni a naprendszer határának elérése után miért kezdett furcsán viselkedni az ominózus ûrszonda...

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#40
Okés, de még mindig azt kérdezem, hogy akkor mit tegyünk? Üljünk karbatett kézzel? Várom a javaslatod, ami jobb mint a mostani tudományé.

#39
Szerintem te sem vagy valóság. Vagy csak egy idegesítõ spambot.
#38
"megváltozik a topológia" és "kidob egy tartományt" között azért van egy kis különbség.
De tovább nem megyek, nem vagyok fizikus, csak lelkes érdeklõdõ:)

#37
Tõzsdére alkalmaztam ezt a szót...

A galaxisok mozgását is elõre tudjuk jelezni bizonyos mértékig. Miért is nem tudás ez???

#36
"Ha mondjuk igazad van, és semmi sem valóság ami odakint van, azt egy módon tudhatjuk meg, ha megvizsgáljuk azokat. És most a tudósok épp ezt teszik."

A probléma ezzel az, hogy azt sem tudjuk (feltételezés van de nem tudjuk) hogy éppen egy virtuális sisakon keresztül nézzük a dolgokat vagy tényleg valóság.

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#35
És ezt hogyan lehet értelmezni? Nem tudom elképzelni azt, hogy a téridõ (amin értelmezve vannak részecsketerek) az idõfejlõdés során kidob magából tartományokat.
#34
"Pedig épp a manipulátorok miatt lesz érvényes rá a káoszelmélet:) Mert egy idióta manipulátor is a lánchatás miatt akár óriási kilengéseket is okozhat. Ezért hosszabb távon képtelenség megjósolni mi lesz. Trendeket fel lehet állítani, de hogy adott napon mi lesz az árfolyam, lehetetlen.

A mûholdnál is a trend megvan, hogy hétvégén lezuhan, de hogy az adott napon belül pontosan hol, na azt nem tudják, amíg légkörbe nem lép."

Ha létezne mûködõ algoritmus akkor erre akkor nem lenne válságban a világ.

Trend? Jó szó arra amikor a galaxisokról, sötét anyagról meg ilyenekrõl beszélünk. Lehet be is jöhet, de ez ettõl még nem tudomány. Nem tudás.

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#33
Hát rendben, nézzük a példádat. Ha látsz egy fegyvert, akkor ezek szerint nem tudhatod, hogy játék, vagy igazi fegyver. Mit teszel, hátradõlsz, és azt mondod nem tudod mi az, vagy odamész és megvizsgálod? Én ez utóbbira szavazok.
Ha mondjuk igazad van, és semmi sem valóság ami odakint van, azt egy módon tudhatjuk meg, ha megvizsgáljuk azokat. És most a tudósok épp ezt teszik.
Vagy tudsz jobb módot?:)

#32
A feketelyukkal is úgy lehetnek, mint az õsrobbanással. Mindig egyre közelebb jutnak a középpontjához, de a legeslegmélyét szinte lehetetlen megismerni...
A téridõ topológiája az megváltozik, az szinte biztos.

#31
"Ha az nem tény akkor a saját létünk se bizonyított:D"

Megint egy dolog amit nem hiszek, de:
Láttál már játékot amiben mondjuk elég élethûnek tûnõ fegyvereket, telefonokat, akármilyen életben használt dolgokat is használhatsz? :P

Feltételezzük tehát van? Fukushimánál is feltételeztek, nem jött be.
Pedig az nem fényévekre van.

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#30
Szerintem az egész fekete lyukas történet furcsa. Mármint ha létrejön egy fekete lyuk, akkor megváltozik a téridõ topológiája, vagy nem? (kizárjuk a térbõl az eseményhorizonton túli tartományt).
#29
Pedig épp a manipulátorok miatt lesz érvényes rá a káoszelmélet:) Mert egy idióta manipulátor is a lánchatás miatt akár óriási kilengéseket is okozhat. Ezért hosszabb távon képtelenség megjósolni mi lesz. Trendeket fel lehet állítani, de hogy adott napon mi lesz az árfolyam, lehetetlen.

A mûholdnál is a trend megvan, hogy hétvégén lezuhan, de hogy az adott napon belül pontosan hol, na azt nem tudják, amíg légkörbe nem lép.

#28
Az univerzum csak a fiatal korát éli hidd csak el még létezik.
#27
Ha az nem tény akkor a saját létünk se bizonyított:D
Vannak alapfeltevések, amiket igaznak KELL tekintenünk (pl hogy én meg te vagyunk, meg az amit tapaszatalunk azok nem a semmibõl kerülnek csak úgy elõ), különben semmi értelme az egész tudományos kutatásnak.
A galaxisok pedig elég nyilvánvalóan látszanak. Semmi értelme megcáfolni a létezésüket, mert más irány nincs amerre el lehetne indulni... Onnantól a csillagászok, vagy az összes tudós elmehet a mekibe krumplit sütni. Akkor viszont nem lesz iPhone6 meg 7:)

#26
Ez nem igaz mert vannak csillagászok akik tagadják a létezését MOND elmélet.
#25
"A káoszelmélet magyarul a komplex dinamikus rendszerek elmélete, csak a másik név jobban hangzik!:D
Ez az elmélet elég sok mindent tud modellezni, a tõzsdei árfolyamotoktól kezdve"

Majd késõbb végigolvasom, de ezt nem kellett volna! Tõzsdei árfolyamokat szimulálni a manipulátorok mûködésén múlik, semmi köze semmiféle szabályokhoz. Ilyet azért tényleg ne jelents ki, nagyon leviszed a színvonalat.

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#24
A tudósok is csak ennyit mondtak, hogy valaminek még lennie kell, és égnek a vágytól h kitalálják mi az:)
De nem az elsõ eset lenne a tudománytörténetben, hogy csak a lyukat látják, hogy hiányzik az elméletbõl valami, és megjósolják hogy ott kéne lennie. Amikor a peridusos rendszert kitalálták, egy elv alapján felrajzolták szépen az elemeket, de több lyuk is volt, ahová az elrendezés logikája szerint tartozott volna valami, de az a valami nem létezett. Hát kihagyták a helyét:)
Aztán évek múlva kiderült, hogy az az elem tényleg létezik, csak ritka, és szépen beleillett a számára fenntartott helyre.

NEXUS6
#23
"Ez az elmélet(!, na ismétlem elmélet) csak a mûholdaknál van? Galaxisoknál vagy egyéb objektumoknál nincs? Hogy is van ez?"

A káoszelmélet magyarul a komplex dinamikus rendszerek elmélete, csak a másik név jobban hangzik!:D
Ez az elmélet elég sok mindent tud modellezni, a tõzsdei árfolyamotoktól kezdve, folyadékok/gázok áramlásán keresztül, akár galaxisban található anyag mozgásáig.
Azonban vannak korlátai, kb olyan korlátok az elõrejelzésre nézve, mint a fénysebesség, vagy az idõ egyirányúsága, vagy az entrópia növekedése más fizikai elméleteknél. A korlátok azonban talán nem annyira nyilvánvalók, áthághatóknak tûnnek, pedig egy bizonyos idõponton túl nem lehetséges az ilyen komplex rendszerek viselkedésének 100%-ig pontos elõrejelzése, mégha az be is határolható, hogy a rendszer milyen viselkedési módok szerint fog mûködni. Lásd még idõjárás elõrejelzés, ugyan az a probléma!

"Mi van ha a többi galaxis fénye létezik már csak és mi ezt most ezt vizsgálgatjuk. Azt hisszük léteznek, és az egész tágulás hisztéria csak azért van mert csak a fény távolodik?"
A galaxisok fényének vöröseltolódását általában távolodásként értelmezik. De hogy izgalmasabb legyen a dolog itt nem fizikai mozgásból adódó doppler-effektusról beszélnek, hanem arról, hogy a tér maga tágul.
Ez szerintem is olyan fából vaskarika, mert mi az a tér egyáltalán? Hmmm.
Erre a tér tágulós dologra meg azért is van szükség, mert a sima mozgásból adódó tágulás egy csomó problémát vet föl az õsrobbanásos modellel kapcsolatban.

Másrészt vöröseltolódás sok minden miatt lehet. pl hogy a relativitás elméletnél maradjunk létezik gravitációs vöröseltolódás. Amikor egy fénysugár egy nagy tömegû objektum mellett halad el, akkor nem csak elhajolhat (lásd gravitációs lencsehatás), hanem veszít az energiájából, de nem lassul mint az anyagi tárgyak, hanem csökken a frekvenciája, vöröseltolódást szenved.
Ha az univerzum nagyléptékben nem euklídészi módon sík, hanem görbült, méghozzá jelentõsen, akkor nem csak gyorsulva tágulás nincs, hanem tágulás sem, mert a vöröseltolódás pusztán abból keletkezik, hogy a fény "elfárad" ahogy áthatol rajta.
A görbült univerzumnak, meg rengeteg féle topológiája, alakja történelme lehet, de mind eltérõ attól a modelltõl, amit ma õsrobbanásnak nevezünk.
Akár lehet öröktõl fogva létezõ véges, de önmagába záródó. Ha elindulsz egy irányba egyszercsak ugyan oda érkezel vissza. Sõt ha ez az univerzum idõben is zárt, és ugyanabban a pillanatban is érkezel vissza, mint amikor elindulsz, akor esetleg attól sem kell tartani, hogy ez a világ instabil.

Einstein is azért vezette be a kozmikus állandót, hogy finomhangolja az univerzum modeljét, egy statikus stabil univerzumot hozzon létre, amilyennek akkor képzelték az egészet. A vöröseltolódás felfedezése után már úgy gondolta, hogy nem is stabil az univerzum, és elvetette a kozmikus állandót. Ezt most megint elõszedték és a sötét energiához (nem a sötét anyaghoz, az más) kapcsolják.

Szóval röviden, igazad lehet. Lehetséges olyan univerzum modell, ami a jelenlegi észlelt jelenségeket legalább annyira hatékonyan magyarázza, mint a standard kozmológiai modell, csak ezek a modellek nem népszerûek.
;)

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#22
Ha álomvilágban élünk az még nem a valóság.
Visszatérve az agyament gondolatomhoz: Még azt sem bizonyított tény, hogy léteznek galaxisok. Bár ha tévedek esetleg valami levezetést vagy tényre utaló jelet adhatna valaki.

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#21
A sötét anyag Isten. :-)
#20
Ez már csak a tudás mértéke. Ha csak a tényeket fogadnánk el, sose jutnánk elõre, mert a tények megismerése soksok közbülsõ lépésbõl áll. Sok a tévút, a zsákutca, a találgatás és a próbálgatás. De minden ilyen esetén vagy megerõsítést nyerünk valamirõl, vagy megcáfolhatunk valamit. És nem tagadhatod, hogy ezzel egy kis lépéssel közelebb kerülünk a tények megismeréséhez. Ha közelebb kerültünk, akkor csak nõtt a TUDÁSUNK nem?

#19
"A sötét anyag, és energia léte az biztos. Nézd csak meg mi az a sötét energia. Egy totál definiálatlan dolog, egy "valami", aminek lennie kell a mostani tudásunkhoz képest, mert anélkül a mostani tudásunk nem magyarázza a látottakat. De a sötét anyag/energia BÁRMI lehet, ezt nem tagadja senki."

Tökéletesen leírtad, biztos hogy van valami amit nem tudunk...
Senki sem bizonyította, senki sem látta, senki sem tudta cáfolni, de a jelenlegi tudásunk birtokában felállított képletekhez kell. Szóval 2+2 eredménye is lehet 5 ha a sötét ismeretlen valaminek hívott egyet hozzáadjuk. Persze lehet három is ha -1-et adunk hozzá...

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#18
"Vagy más néven elmélet. De ezt õk se tagadják, hogy csak elmélet, nem tudományos tény. De attól ez még tudás, mert ezek a tudósok sokkal közelebb járnak a valósághoz, mint te vagy én. Még akkor is, ha nagyon messze járnak még. Kis tudás is tudás."

Nem akarom politikai síkra terelni az egészet, de sokáig a nyugat és USA volt az amire vágytunk, most meg kiderült mégsem úgy van az hogy ott minden totálisan rendben van.

Tudásnak azt nevezem amikor tudunk valamit és nem felételezünk. Attól hogy azt hiszem hogy a vizet az ûrben is fel lehet forralni tábortûznél, még nem biztos hogy így van. Most pedig nagyon úgy tûnik ilyen alapokon állunk.

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#17
"létezik valami szuper mágneses mezõ"
Akkor ez lesz a sötét energia:)

#16
A sötét anyag, és energia léte az biztos. Nézd csak meg mi az a sötét energia. Egy totál definiálatlan dolog, egy "valami", aminek lennie kell a mostani tudásunkhoz képest, mert anélkül a mostani tudásunk nem magyarázza a látottakat. De a sötét anyag/energia BÁRMI lehet, ezt nem tagadja senki.

#15
"végtelen sok elméletet lehet gyártani végül is...mi van, ha egy játékban vagyunk, és a naprendszer körül egy vászon van amire mindent vetítenek? Ameddig nem megyünk oda nem fogjuk tudni."

Nálad a pont. :)

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#14
"Meg hát azt senki nem tudja ellenõrizni. De ha már a naprendszerbeli bolygókról új dolgok derülnek ki, hogy lehet egy olyan galaxisról véleményt vagy tényeket alkotni amikor még az egyes naprendszereit sem látjuk. Még az sem bizonyított tény, hogy léteznek! A TV is fényeket bocsájt ki... :)"

Tehát csak akkor vizsgálhatunk valamit, ha valami közelebbit már teljes egészében megismertünk? Esetleg több különbözõ dolgot nem vizsgálhatunk egyszerre?

"Ez az elmélet(!, na ismétlem elmélet) csak a mûholdaknál van? Galaxisoknál vagy egyéb objektumoknál nincs? Hogy is van ez?"
Miért ne lenne? Értelmetlen a kérdés, vagy a káoszelmélet alkalmazásával nem vagy tisztában?

"Nem érted mi a problémám. Nem mondtam hogy probléma az hogy próbálunk feltételezéseket felállítani, de amíg nem bizonyították be vagy sem nem cáfolták, ez nem tudás. Ezt úgy hívják feltevés vagy fantáziálás, vagy akármi."
Vagy más néven elmélet. De ezt õk se tagadják, hogy csak elmélet, nem tudományos tény. De attól ez még tudás, mert ezek a tudósok sokkal közelebb járnak a valósághoz, mint te vagy én. Még akkor is, ha nagyon messze járnak még. Kis tudás is tudás.

#13
"Biztos léteznek ha egy galaxis élettartalmát nézzük."

Valaki itt szokta mondogatni mind meghalunk. A galaxisok is lehet.
Voltál már planetáriumban? Iszonyatosan élethû tud lenni. Pedig nem is a valóságot mutatja, csak fények egy háttéren...

„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”

#12
végtelen sok elméletet lehet gyártani végül is...mi van, ha egy játékban vagyunk, és a naprendszer körül egy vászon van amire mindent vetítenek? Ameddig nem megyünk oda nem fogjuk tudni. De ezt te is írtad ahogy olvasom :)