112
-
Regeaux #71 A newtoni fizika nagy sebességnél/tömegnél érvénytelenné válik, képbe jön a relativitás elmélet (ami a newtoni kiterjesztése).
Vajon hol van a határ, ahol a relativitáselmélet érvényét veszti, és egy új, még átfogóbb elmélet lesz érvényes rá (aminek természetesen része a relativitás is, ahogy annak is része a newtoni)?
Állítólag a húrelméletekből speciális esetként kihozható az áltrel. -
Regeaux #70 "kvantumban meghatározható töltésként működik."
Ebben biztos vagy? Pl a kinetikus energia folytonos, azaz egy szabadon mozgó részecskére ez nem igaz.
A töltések átkonvertálása ellentmondana a megmaradási törvényeknek. -
#69
A gond éppen ez, hogy "mindent":)
Az energia valami univerzális dolognak tűnik, ami könnyen kifejezhető akár a tömegben is.
A többi kölcsönhatás viszont arról szól, hogy a kulönbözö töltések nem konvertálhatók át korlátlanul egymásba, plusz vannak szimmetria sértések.
A fizikában mind a tömeg, mind az energia egy univerzális zérótól végtelenbe tartó és értelmezhető, bármilyen kis felbontásban, kvantumban meghatározható töltésként működik.
Ez azonban semmilyenm más töltésre nem igaz. Akkor erre miért?
Szerintem erre sem! Csak még nem tudjuk a szabályokat, de hülyeség úgy tenni, mintha nem is lennének. -
#68
Sokat filóztam azon, hogy mi a megoldás a káoszmodellek előrejelzési problematikájára.
És arra jutottam, hogy az emberi agy ugyan alacsonyabb szinten dolgozik ilyen modellek önmagukban futtatásával, de a modelleket azért futtatja, hogy mintázatokat keressen. Az emberi agy sokkal inkább mintázatok keresésére, mint natúr matematikai modellek futtatására van kitalálva, bár erre is képes, lásd fejlett matematikai képességű autisták.
Sőt a világ maga is így működik. A homokvár több mint a homokszemcsék összessége. Habár a homokszemcsék mozgását a káoszelmélet leírja, de a homokvár mint egy bonyolult mintázat, rendszert is alkot. A rendszerek tehát valami képpen különleges mintázatok, olyan mintázatok, amelyek esetenként soxor ismétlődnek, sőt legfejlettebb formában önmagukat reprodukálják. -
Regeaux #67 Abból az egyszeresen összefüggő téridő-tartományból, amiben mi élünk.
Az eseményhorizont létrejötte előtt az anyagcsomó egy belső pontját össze lehet kötni bármely más ponttal világvonal segítségével.
Viszont az eseményhorizont létrejöttekor ez a tulajdonság ez megszűnik (az én elképzelésem szerint). Ez nem egy folytonos változás, hanem pillanatszerű. -
Regeaux #66 Az Einstein-egyenlet az energia-impulzus tenzort tartalmazza. Abba pedig bele lehet rakni mindent.
-
Sequoyah #65 Jó gondolat:) -
#64
Igen valszeg ez a sötétenergia/anyag mizéria is ennek a határnak a jele. A newtoni mozgástörvényeket is lehet a végtelenbe extrapolálni, mint ahogy pl a szingularitással a relativitás elmélet a végtelenségig torzítja a téridőt. De ahogy nincs végtelen sebesség, csak max fénysebesség (legalább is úgy tűnik), lehet, hogy a téridő sem olyan szabadon deformálható, mint amit a relativitás elmélet megenged.
Ha a téridő elkezd "rideggé válni" az egyfajta erőként nyilvánul meg. Feltehetjük, hogy a téridő csak egy határig deformálható, az ebbe befektetett nagyobb energia meg valahogy visszaverődik. A galaxisok, kvazárok, szupenova maradványok közepén is egy fekete lyukat tételeznek fel, amibe nem tud akadálytalanul belehullani az anyag. Hanem felygorsul, ütközik, és energiát sugároz kifele.
Mi van, ha ez nem pusztán azért van, mert az akkréciós korongnak vannak bizonyos tulajdonságai, korlátai. Ha a téridő maga "dobja vissza" az anyagot ilyenkor, akkor minimális eltérést fogunk látni a jelenlegi modellekhez képest. De valami minimálisat fogunk, feltéve ha nem siklunk el fölötte. -
Sequoyah #63 Hova tűnik el? -
Regeaux #62 Én nem mozgásról beszélek, hanem pillanatszerű eltűnésről. Mert a téridő "szakadása" nem folytonos folyamat (ahogy én elképzelem). -
Sequoyah #61 Igen, de ezt én is írtam:) A tőzsdei példában ki lehet számolni hogy most emelkedni vagy esni fog az árfolyam hosszabb távon(valamilyen pontossággal persze), de hogy az adott napon épp emelkedni vagy esni fog, azt szinte lehetetlen.
-
#60
Azt sem szabad elfelejteni, hogy attól hogy nem tudja pontosan megjósolni a káosz modell a valóságot, attól az a modell még lehet jó! A káoszrendszerekben ugye a pillangó-hatás miatt, meg a kezdeti feltételek mérési pontossága/pontatlansága miatt ugye hasonló kezdőfeltételeknél is tök más végállapot jöhet ki.
Ez nem olyan, mint a perturbációszámítás, ahol a zavaral összemérhető nagyságú a számított állapotban megjelenő eltérés, bizonytalanság.
Pl. a jelenlegi kvantummechanika alapja is a perturbációszámítás, vajon mi lett volna, hol tartanánk, ha a komplex dinamikus rendszerek matematikai apparátusát használják fel ehhez jó 100 éve!? -
gombabácsi #59 nem érvénytelenné válik, hanem pontatlan lesz
és hát igen, valszeg a relativitással is ugyanez lesz, kérdés, hogy képesek leszünk-e ennek vizsgálatára...
bár végül is a gravitáció okozta tértorzulást Einstein előtt is észlelhető lett volna, asszem nem kell hozzá olyan pontos távcső meg egyéb, bár nem értek hozzá (arra gondolok amikor a Nap mellett egy csillag nem pont ott jelenik meg ahol kéne, az egyik első kísérleti bizonyítása volt a tértorzításnak) -
Sequoyah #58 A newtoni fizika nagy sebességnél/tömegnél érvénytelenné válik, képbe jön a relativitás elmélet (ami a newtoni kiterjesztése).
Vajon hol van a határ, ahol a relativitáselmélet érvényét veszti, és egy új, még átfogóbb elmélet lesz érvényes rá (aminek természetesen része a relativitás is, ahogy annak is része a newtoni)? -
#57
"Szerintem az egész fekete lyukas történet furcsa. Mármint ha létrejön egy fekete lyuk, akkor megváltozik a téridő topológiája, vagy nem? (kizárjuk a térből az eseményhorizonton túli tartományt)."
Elvileg, mivel a tér szerkezet változása akár fénysebességet meghaladó módon is terjedhet nem zárjuk ki a az eseményhorizonton túl eső részeket.
Ezenkívül ott van még a Hawking-sugárzás is, ami az eseményhorizont közelében párkeltéssel keletkező részecskékből jön.
Engem inkább az zavar a feketelyukas sztoriban, ami a relativitáselméletben is, hogy alapesetben az anyagnak egyetlen tulajdonságát veszi figyelembe a tömegét és slussz. Túl egyszerű, mondhatni primitív szemlélet.
Aztán ugye hogy előhozzam megint iszonyatosan nagy gáz vagy 100 éve már, hogy a relativitás elméletnek, a gravitációnak nincs részecskefizikai háttere ezért aztán alapvetően nem "kompatibilis" szinte semmi mással a fizikában.
Ha jön a tömeg, akkor be lehet persze rakni a relativitáselméletből adódó képleteket, de ha pl van olyan folyamat, amikor a tömeg átalakulhat más töltéssé akkor csak széttárjuk a kezünket, hogy ez meg milyen anna-mária, akarom mondani anomália.
Pedig így lehetne mondjuk elektromos hajtású antigravitációs hajtóművet csinálni.
Mármint ha lennének ilyen elméleteink. -
Sequoyah #56 A tőzsde szabályosságáról annyit, hogy egyes kollegáim tizenx éve programot írtak, ami az árfolyam múltbéli hullámzása alapján megjósolta hogy növekedni, vagy csökkenni fog az árfolyam, és ez alapján daytradeltek. És egész jó kis mellékest hoztak össze belőle.
Amire automatát lehet gyártani abban pedig kell, hogy legyen szabályosság...
Ui.: Sajna abban a 10 éves mintában amire alapozták a működését nem volt válság, így az orosz válságra sem tudott jól reagálni, és elvitte a profit nagyrészét... -
#55
"Majd később végigolvasom, de ezt nem kellett volna! Tőzsdei árfolyamokat szimulálni a manipulátorok működésén múlik, semmi köze semmiféle szabályokhoz. Ilyet azért tényleg ne jelents ki, nagyon leviszed a színvonalat."
De csipkelődős kedvébe teccik lenni.
Bíztatlak azért, hogy csak írd be a gúgliba, hogy "káoszelmélet tőzsde" aztán olvasd el az első 10 találaltot, csak hogy képbegyere.
Nem szégyen ez, én is így szoktam, ha valamiről nem tudok semmit.
Tudod, csak azért hogy ne vigyem le túlzottan egy topik színvonalát, ha érted mire célzok!
;D -
Irasidus #54 Megjegyzés a cikk írójának:
"A legtöbb csillagász szerint ez a sötét anyag "hideg", vagyis lassan mozgó egzotikus részecskékből tevődik össze ... "
A legtöbb csillagász teljesen hétköznapi anyagra, pl.: kompakt csillagokra, gázfelhőkre gondol. A legtöbb részecskefizikusra viszont stimmel az állítás. ;)
u.i.: látom megérkeztek azok, akik tudni vélik az igazságot. -
Sequoyah #53 HA csak a téridőben mozog. De egy feketelyuk esetén vajon hány dimenzióban mozog a pont? Lehet a mi téridőnkben úgy tűnik, mintha kiszakadt volna a pont, de egy magasabban mégis teljesen folytonos marad. -
Regeaux #52 Ha azt húzod arrébb, akkor csak a görbület változik. Ha a terítőn, mint 2D-s térben mozogsz (és folytonosan transzformáljuk), azt érzed, hogy változik a gravitációs tér, meg mozognak körülötted a csillagok. Ez totál megengedhető.
-
Sequoyah #51 Úgy értettem, mintha egy terítő egy pontját megfognád és arrébb húznád. Nem a pontot vágnád ki, hanem az egész torzulna, de folytonos maradna.
Az elszeparálós példád elgondolkoztató, ilyesmi lehet egy fekete lyuk tényleg:) -
Regeaux #50 Ezt nem teljesen értem. Ha egy pontot mozgatunk csak arrébb, az annyit tesz, hogy egy nem folytonos transzformációt hajtunk végre a téren. Ennek semmi értelmét nem látom.
Képzeld el azt, hogy van egy szobád. Ismered minden ponton a hőmérsékletet (ez egy valós skalártér, a részecskéket is terekkel írjuk le). Egyszer csak megjelenik benne egy doboz 0 másodperc alatt és elszeparálja a belsejét a külső tértől. Pontosabban a dobozt nem is látod, csak annyit, hogy furák lettek a fényutak a szobád közepén és kisebb lett a térfogata. A 0 másodperc azért nulla, mert (egy topológiai változás esetén) nem beszélhetünk folytonos változásról. Egy tartomány vagy része a másiknak, vagy nem. -
Sequoyah #49 A lényeg az, hogy a tény egy olyan dolog, amiből egyáltalán ki lehet indulni. Valami nagyon alap dolgokat el KELL fogadnod ténynek, hogy abból elindulhass valamerre. Ez még abban az esetben is így van, ha az a tény gyenge lábakon áll, de a galaxisok léte eléggé erős lábakon áll:) -
xrt #48 "Nem állított senki tényeket ebben a cikkban, hanem elméleteket."
Még egy nagyon utolsó: Félre ne érts, nem a cikkel van bajom. Ha nem érdekelne az SG által leírt cikk itt sem lennék.
Jó amit idéztél a tényről. :)
Leírja hogy lehet én csak pár bit vagyok egy képzelt bittérképen. :D -
Sequoyah #47 Még 1x megkérdezem, mi van akkor ha csak egy falra vetített képet látok? Most így milliárd fényév távolságból tudunk mást tenni, mint kutatni, elméleteket gyártani és próbálni bizonyítani?????????
Amit mondasz annak egész egyszerűen nincs értelme, egy lépéssel sem mozdít előre semmit. -
Sequoyah #46 De ha arrébb mozgatjuk a pontot, akkor is megváltozik, nem? A pont kivétele a topológia változása, de a topológia változása nem csak a pont kivétele -
Sequoyah #45 Nem állított senki tényeket ebben a cikkban, hanem elméleteket.
De amúgy jó lenne, ha egy szótárban megnéznéd a tény szó jelentését, mert a te felfogásoddal tény nem létezik. Te is csak néhány komment vagy nekem, szóval nem létezel:) Szóval semmi sem tény. Akkor ha nem tény, akkor hogy hívjuk azon dolgokat, feltételezéseket, amiket alapfeltevésnek fogadunk el, és rá építjük a többi elméletet?
"A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükröző) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az utóbbi kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (időben, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerűnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövőben sokszor kiderül, hogy mégsem az."
„A tény önmagában semmi. Csak a hozzá fűződő gondolat miatt értékes, vagy az általa szolgáltatott bizonyíték miatt.”
-
xrt #44 "Szerintem te sem vagy valóság. Vagy csak egy idegesítő spambot."
Elszállt az agyam, vagy csak a kávé nem hatott, de nem vagyok spambot.
Nem kell olvasnod ha nem tetszik, főleg nem válaszolni. Ha spammert akarsz látni figyeld molnibalage kommentjeit az atomerőműves kommenteknél. :)
Kiszálltam. -
Regeaux #43 Ha egy síkból kivesszük egyetlen pontját, már azzal megváltoztatjuk a topológiáját (mert nem tudunk már minden zárt görbét egymásba vinni).
A topológia változása a fizikát is megváltoztatja. -
xrt #42 "Okés, de még mindig azt kérdezem, hogy akkor mit tegyünk? Üljünk karbatett kézzel? Várom a javaslatod, ami jobb mint a mostani tudományé."
Nem, semmiképpen, csak nem kellene tényeket közölni ha még azt sem tudjuk létezik avagy nem. Olyan hangulatot kelt ez bennem mint amikor azt állították hogy lapos a Föld. -
xrt #41 "Tőzsdére alkalmaztam ezt a szót...
A galaxisok mozgását is előre tudjuk jelezni bizonyos mértékig. Miért is nem tudás ez???"
Tudod hogy te egy fényt látsz csak? Honnan tudod hogy nem csak egy "falra" kivetített képet látsz?
Még azt sem tudták a tudósok indokolni a naprendszer határának elérése után miért kezdett furcsán viselkedni az ominózus űrszonda... -
Sequoyah #40 Okés, de még mindig azt kérdezem, hogy akkor mit tegyünk? Üljünk karbatett kézzel? Várom a javaslatod, ami jobb mint a mostani tudományé. -
Regeaux #39 Szerintem te sem vagy valóság. Vagy csak egy idegesítő spambot. -
Sequoyah #38 "megváltozik a topológia" és "kidob egy tartományt" között azért van egy kis különbség.
De tovább nem megyek, nem vagyok fizikus, csak lelkes érdeklődő:) -
Sequoyah #37 Tőzsdére alkalmaztam ezt a szót...
A galaxisok mozgását is előre tudjuk jelezni bizonyos mértékig. Miért is nem tudás ez??? -
xrt #36 "Ha mondjuk igazad van, és semmi sem valóság ami odakint van, azt egy módon tudhatjuk meg, ha megvizsgáljuk azokat. És most a tudósok épp ezt teszik."
A probléma ezzel az, hogy azt sem tudjuk (feltételezés van de nem tudjuk) hogy éppen egy virtuális sisakon keresztül nézzük a dolgokat vagy tényleg valóság. -
Regeaux #35 És ezt hogyan lehet értelmezni? Nem tudom elképzelni azt, hogy a téridő (amin értelmezve vannak részecsketerek) az időfejlődés során kidob magából tartományokat.
-
xrt #34 "Pedig épp a manipulátorok miatt lesz érvényes rá a káoszelmélet:) Mert egy idióta manipulátor is a lánchatás miatt akár óriási kilengéseket is okozhat. Ezért hosszabb távon képtelenség megjósolni mi lesz. Trendeket fel lehet állítani, de hogy adott napon mi lesz az árfolyam, lehetetlen.
A műholdnál is a trend megvan, hogy hétvégén lezuhan, de hogy az adott napon belül pontosan hol, na azt nem tudják, amíg légkörbe nem lép."
Ha létezne működő algoritmus akkor erre akkor nem lenne válságban a világ.
Trend? Jó szó arra amikor a galaxisokról, sötét anyagról meg ilyenekről beszélünk. Lehet be is jöhet, de ez ettől még nem tudomány. Nem tudás. -
Sequoyah #33 Hát rendben, nézzük a példádat. Ha látsz egy fegyvert, akkor ezek szerint nem tudhatod, hogy játék, vagy igazi fegyver. Mit teszel, hátradőlsz, és azt mondod nem tudod mi az, vagy odamész és megvizsgálod? Én ez utóbbira szavazok.
Ha mondjuk igazad van, és semmi sem valóság ami odakint van, azt egy módon tudhatjuk meg, ha megvizsgáljuk azokat. És most a tudósok épp ezt teszik.
Vagy tudsz jobb módot?:) -
Sequoyah #32 A feketelyukkal is úgy lehetnek, mint az ősrobbanással. Mindig egyre közelebb jutnak a középpontjához, de a legeslegmélyét szinte lehetetlen megismerni...
A téridő topológiája az megváltozik, az szinte biztos.