Van jövőjük a lopakodó vadászgépeknek?

Ez azért nem feltétlenül igaz, mert sok téren elavultabbak, mint a jelenleg civil vagy félkatonai célú rendszerek. Például a Fly-by-wire (a pilóta kezelõszervei egy számítógépnek mondják meg, hogy mit akar a pilóta, a számítógép dönti el különbözõ beérkezõ jelek alapján, hogy ennek megfelelõen milyen vezérsíkot mennyire térítsen ki) már az 1950-es években is rendelkezésre állt, de az 1970-es években kezdett el elterjedni.

A Fly-by-light (a fedélzeti rendszerek között az információkat nem elektromos impulzus, hanem optikai kábelen fény szállítja) is elérhetõ ma, a vadászgépekben viszont még nem használják.

Szó se róla, nyilván vannak titkos gépek, amelyek új technológiákat hoznak be, és igen, lehet, hogy 30 évvel járnak más országok elõtt. Például az F-117A-hez hasonló képességû gépet csak az USA tart rendszerben továbbra is, és valószínûleg az évtized második feléig ez így is marad...

Sõt, ugye elviekben a modern AESA radarokkal már aktív ellentevékenységet is lehet folytatni, szõlséges esetben ki lehet "sütni" egy radarberendezést.

Ám mindkét megoldásnak vannak hátulütõi. Ha mondjuk az ellenséges légvédelem oldaláról nézed, akkor teljesen mindegy, hogy C-130 vagy F-22 az, mindkét esetben ellenfél.

A radar-elleni aktív tevékenységhez pedig az észlelõ (befogadó) radarantennát kell célbavenni. Ha a radar viszont két különálló antennával rendelkezik (tehát külön adó antenna és vevõ antenna), akkor igencsak macerás lesz a vevõ oldali antenna észlelése és pozíciójának meghatározása.

Még régebben olvastam, hogy a szupertitkos gépek amiket a világsajtónak szoktak bemutogatni azok kb 30 évvel ezelõtti technológiai szinten van, és a valódi jó cuccokat természetesen nem teszik ki wikipédiára 😄

Egyébként ismereteim szerint az F-22 - F-35 páros is képes másnak hazudni magát, vagyis mesterségesen generálni pl. egy C-130-as visszaverõdési jellemzõit.

Feltételezem, a többi korszerû típus esetében is hangsúlyt fektettek erre.

#8: Ha azt a dolgot, ami a pontatlan radaron látja az ellent, úgy hívják, hogy vadászirányítás, akkor az azért már fél siker..:-)

Egy lehetseges megoldas meg a passziv szenzoros inditasu, optikai keresovel ellatott elharito robotrepulogep/raketa. Ez gyakorlatilag egy szetszortan telepitett uteget jelent, minden peldanynal egy-egy szernzorral, ami folott ha elrepul valami gyanus, akkor elindit egy optikai kereso rendszerrel ellatott raketat. Tehat amig a gep nem valik teljesen atlatszova azaz lathatatlanna tehat szabad szemmel is lathato, addig ez a fajta rendszer megtalalja. Onnantol pedig mar csak a pilota reakciojan es a ket jarmu manoverzo kepessegen mulik, hogy leszedik-e a gepet.

A masik megoldas meg a szoftveresen modulalt frekvenciaju radar. Ekkor egy vagy tobb ado valtozo frekvenciakon generalja a kereso jelet, amit mashova szetszortan telepitett szenzorok fognak. Igy haromszogelheto a legtobb jarmu pozicioja es egyben meg is festik a celt a raketak szamara. A tobb jelado es a valtozo frekvencia pedig megneheziti a rendszer eltalalasat.

Igen, ezekre én is emlékszem. Ezért lennék kíváncsi arra, hogy vajon a PAK-FA esetén miért nem emlegetik olyan bõszen az oroszok most. 😊

A plazmás dologról én azt olvastam, hogy tökéletesen mûködik csak az a gond vele, hogy karácsonyfa módjára világít a repülõgép a sötétben és infra tartományban is komoly jelet generál. Szóval a radarok elõl valóban eltûnik a gép csak szabad szemmel este már 300km-rõl ki lehet szúrni. Ja és mint ha lenne némi probléma a saját rendszerek mûködésével is. Téged nem látnak radarral de te sem látsz semmit sõt még rádiózni sem lehet amikor mûködik. De lehet rosszul emlékszem.

Egy SEAD (légvédelmi rendszerek elleni hadviselés) vadászgép nem õrült módon, öngyilkos hajlammal repül így nézve? 😊

Igazából nem tudom mennyire lehet hatékonyan kiszûrni õket, én arra tippelnék, hogy esetleg egyszerre több, különbözõ frekittartományban üzemelõ radar képét összevetve lehet gyanút fogni, mert kétlem, hogy három különbözõ hullámhosszon mûködõ radarnak is tud azért válaszjelet generálni. A NEBO M ugye ezt a megoldást használja, tehát van három keresõradarja, egy a VHF, egy az L és egy az S tartományban.

A csaligépes megoldások érdekes, de egy nagyteljesítmény légvédelmi rendszerekben nincs valamiféle programozható szûrés / intelligencia, ogy kiszûrja azon célokat amik õrült módjára repkednek? Márimnt a nyilvánvaló taktikai helyzetben lényegében öngyilkos hajlammal?

Szerintem külön szerepel is, hogy keresõ radarokat fejlesztenek az oroszok/fehéroroszok (kínaiak). 😊

A keresõ radar abból a szempontból nagyon fontos, hogy hozzávetõleg (pár száz méteres pontossággal) meg tudja mondani a cél helyzetét. Ez alapján már lehet a modern légvédelmi rendszerekkel rakétát indítani, a célmegjelölõ radarok a keresõradarok alapján meghatározott irányba fordulhatnak, és a rakétát lehet indítani. A rakéta a repülés elsõ fázisában úgy is parancsvezérelt, tehát nem látja a célt. A repülés végsõ fázisában jön el a passzív (vagy aktív) keresõfej ideje, amikor a célról visszaverõdõ rádiójel már elég ahhoz, hogy a pontos célkoordinátákat meghatározzák velük, és ez alapján legyen a rakéta a célra rávezetve.

Egy fontos apró tény maradt ki a cikkbõl. Az, hogy az emlegetett, csökkentett észlelhetõségû gépeket jobban látó radarok keresõradarok. Hiába látja az a gépet, ha semmiféle rendszer nem képes ez alapján jelenleg célravezetni bármitis is.

A másik apró bibi a méretük. Irgalmatlan nagyon ezek, nem éppen mobilak. Ma, ami egy háborúban nem tud 5 perc alatt odébmenni, az nem sokáig marad egy darabban egy olyan katonai hatalom ellen, aminek van csökkentett észlelhetõségû gépe.

Ami a frekvencia témát illeti, van egy elírás a cíkkben, meg egy pórias megfogalmazásom, de a lényeget nem változtattja meg. A méteres hullámhosszon mûködõ radarral akár OTH (Over the Horizont - Horizonton túli) radart is lehet létrehozni, amelyik a légkör felsõ rétegeit "célozza" meg, amirõl visszaverõdnek ezek a rádiójelek. Tehát képes lehet akár több ezer km-re lévõ célpontok észlelésére is. Ilyen radarja van az USA-nak, az Oroszoknak, a Franciáknak, az Ausztráloknak és így tovább.

Amennyire én beleástam magamat a témába, úgy értelmeztem, hogy adott energiabefektetés árán a hosszabb hullámok vesztik el kevésbé a távolságtól függõen az energiájukat. Ha tévedtem ebben, valaki javítson ki, legyen szíves.

. Az oroszok kb 1 évtizede dobálóznak azzal, hogy õk rendelkeznek un plasma-stealth képességgel. Ez azt jelenti, hogy a repülõgépen elhelyezett plazma generátor, gyakorlatilag nagy teljesítményû ionizátor egy töltött részecskékbõl álló felhõt képeznek, amely viszont már gyakorlatilag hullámhossztól függetlenül elnyelik gyengítik a rádiósugarakat.

Dobálódznak, ám senki sem tudja pontosan mire is képes ez a rendszer, és elég gyanús, hogy valamiért a többi országból nem hallani eféle kísérletekrõl. Én kicsit szkeptikus vagyok ezzel a megoldással kapcsolatban.

Érdekes, hogy az új orosz lopakodónál rá lehet látni a hajtómûlapátokra. Amikor a gyártóknak ezt észrevételezték a külföldi szakemberek, hogy ebbõl azért gond lehet, akkor az oroszok csak azt válaszolták rejtélyesen: Gond lehet annak, aki nem tudja kezelni!

Egyes gyártók / típusok valóban úgy kezelik ezt, hogy a szívócsatorna feketett "S" alakot formáz, hogy szembõl ne lehessen rálátni a hajtómû lapátjaira, ilyen például a francia Dassault Rafale megoldása:



Viszont van más megoldás is, az un. radarjel-blokkolók, vagyis pontosabban radarjel szétszórók. Ezek úgy néznek ki, mint egy álló lapátsor, de valójában a kompozit mûanyagból, radarjel-elnyelõ anyagokból épültek, és elnyelik illetve szétszórják a beérkezõ radarjeleket. Ilyen volt az Boeing X-32 megoldása is:



Szóval nem feltétlenül kell a plazma-technológiát vizionálni, hogy ezt a problémát megoldják, továbbá a PAK-FA prototípusai még nem is a végleges hajtómûveikkel repülnek, korai prototípus fázisban vannak csak. Ahogy az YF-22 (protogép) és az F-22A (szériagép) vagy az X-35 (protogép) és az F-35 (szériagép) között is jelentõs eltérések vannak, úgy egész biztos, hogy jelenleg látható PAK-FA is eltér attól, ami évek múlva sorozatgyártásba kerül. A Szuhoj-nál sem ritka az ilyen, a Szu-27 elsõ változata elég furán néz ki a késõbbi Szu-27-hez szokott szemeknek:

[center]

Van egy válasz-jeladó a rakéta testében, a MALD esetében SAS (Signature Augmentation Subsystem) a neve. Ez a beérkezõ jel alapján egy válaszjelet generál az elõre beprogramozott feladatnak megfelelõen - képes egy F-22A jelét is generálni, vagy akár egy B-52-es bombázóét is.

Olvass utána. 2.VH-ban an angolok próbálkoztak chaff használatával: fémcsíkokat pakoltak egyfontos (kevesebb, mint fél kiló) csomagokba, amiket aztán egyesével kidobáltak a bombázó hátulján. Minden egyes csomag egy bombázó-méretû radarvisszhangot hozott létre a németek radarképernyõin és mivel egész bombázószázadok egyszerre kezdtek dobálni... nem kell ecsetelnem.

Más: amcsik légierejében van az a taktika, hogy "wild weasel": egy csapat repülõbõl az egyik szándékosan felhívja magára az ellenség figyelmét és kiprovokálja, hogy azok célba vegyék a légvédelmi radarjaikkal; amíg a SAMek ezzel a géppel vannak elfoglalva, a többiek megkeresik és szétlövik a kilövõállást. Hülyeségnek hangzik, de már Vietnamban is használták. Szóval biztos van valami cucc, amivel növelhetik a gép radarvisszhangját.

Jó cikk, néhány lényeges hibával.
A hullámhosszak a frekik, meg a sávok kicsit keverednek.

Azt érdemes megjegyezni, hogy a rádióhullámok kb a saját hullámhosszukkal (vagy inkább a hullámhossz 1/4 ével) összemérhetõ nagyságrendû tárgyakkal, felületekkel kerülnek erõsebb kölcsönhatásba. A lopakodó repülõk alapvetõen pár cm hullámhosszú radarjelek módosítására lettek kialakítva, ezek a másik gépek fedélzeti radarjai, és a legtõbb földfelszíni felderítõ radar.
Deciméteres hullámhosszú felderítõ radarok már jobban látják, de a legjobban a méteres hullámhosszúak, mert ezeket gyakorlatilag "nem tévesztik meg"
a repülõgép felületének azok a kialakításai, amelyek nem esnek egybe a hullámhossz nagyságrendjével. Pl a különleges felület, ami pár milliméter lehet, a pár 10 cm-es nagyságrendû szerelõablak farkasfogazások stb.
Az F-11z-es lopakodó Jugoszláviai lelövése is nagyban köszönhetõ a légvédelmi rakétakomplexum P-18-as felderítõ radarjának, ami õsöreg méteres hullámhosszú jószág.
Ilyen radart nálunk is modernizáltak. Persze nem elsõsorba a lopakodók elleni hatékonyabb harc miatt, bár kitudja.<#papakacsint>

"A rövidebb hullámhosszon mûködõ radar jobb, részletesebb képet nyújt, pontosabban adja meg a célpont pozícióját, viszont kevésbé alkalmas nagy távolságokra történõ használatra. (Minél messzebb van a reflexpont, ami visszaveri a rádióhullámot, annál kevésbé lehet jól "irányítani" a hullámot.)"
Ez a bekezdés félreérthetõ. Megint csak a hullámhosszhoz viszonyítanék. Minél hosszabb a hullámhossz annál inkább hajlamos, hogy kövesse a Föld görbületét, illetve visszaverõdik az ionoszféráról gyakorlatilag a látótávolság mögé betekintõ földi telepítésû radarokat lehet csinálni, amilyenek a ballisztikus rakéták elleni korai riasztó távolfelderítõ radarok is. Ilyen szempontból a régebbi méteres radarok hullámhossza a jobb. A cm-es hullámhossz nagyjából már csak egyenesvonalban terjed. A méteres hullámhossz gondja azonban az alacsonyabb felbontás és pontosság.

Még egy érdekes téma kimaradt. Az oroszok kb 1 évtizede dobálóznak azzal, hogy õk rendelkeznek un plasma-stealth képességgel. Ez azt jelenti, hogy a repülõgépen elhelyezett plazma generátor, gyakorlatilag nagy teljesítményû ionizátor egy töltött részecskékbõl álló felhõt képeznek, amely viszont már gyakorlatilag hullámhossztól függetlenül elnyelik gyengítik a rádiósugarakat. Elmondható, hogy igazán nagy teljesítményû ilyen generátort valszeg még nem csináltak az oroszok, amivel egy nem arra tervezett gépet is tökéletesen lopakodóvá lehet alakítani, de egy kisebb generátorral esetleg a veszélyesebb pontokat árnyékoplni lehet. Pl a hajtómû beömlõnyilása. Érdekes, hogy az új orosz lopakodónál rá lehet látni a hajtómûlapátokra. Amikor a gyártóknak ezt észrevételezték a külföldi szakemberek, hogy ebbõl azért gond lehet, akkor az oroszok csak azt válaszolták rejtélyesen: Gond lehet annak, aki nem tudja kezelni!
<#papakacsint>

Egy ilyen kismeretu csali, hogy tud olyan nagy feluletet mutatni? Az anyaga erositi a visszaverodo hullamot?

De erdekes cikk, tetszik. 😉

A 8-12 GHz freki az nem 8-12 cm hullamhossznak felel meg.