Van jövőjük a lopakodó vadászgépeknek?
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#68
Az agresszor pontosan tudja. A katonai repterek helye ismert. Aki elõször veti be a lopakodó repülõgépeit, valószínûleg erõsen legyengíti az ellenfelet. Tehát megéri elsõként támadni.
Konfliktushelyzetben a gépek x%-a már régen rotációs alapon CAP-el...
Nem figyesz. Épp arról beszélek, hogy a lopakodó technológiák fejlõdésével, a radarok és légvédelmi eszközök gyengülésével csökken a bizonytalanság, mert a repülõgépek nagyobb eséllyel érik el a céljukat, ezért nagyobb valószínûséggel megy egymásnak a két hatalom.
Egyáltalán nem ilyen pre determinisztikus dolog ez.
Konfliktushelyzetben a gépek x%-a már régen rotációs alapon CAP-el...
Nem figyesz. Épp arról beszélek, hogy a lopakodó technológiák fejlõdésével, a radarok és légvédelmi eszközök gyengülésével csökken a bizonytalanság, mert a repülõgépek nagyobb eséllyel érik el a céljukat, ezért nagyobb valószínûséggel megy egymásnak a két hatalom.
Egyáltalán nem ilyen pre determinisztikus dolog ez.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#67
"Ennyi erõvel stratégiai sziten védekezõfegyver, mert soha nem tudhaja az ellen, hogy hol vannak a gépek..."
Az agresszor pontosan tudja. A katonai repterek helye ismert. Aki elõször veti be a lopakodó repülõgépeit, valószínûleg erõsen legyengíti az ellenfelet. Tehát megéri elsõként támadni.
"A MIRV sem generált atomháborút"
Ez egy rossz példa. A MIRV egyszerûen megnövelte a robbanófejek számát, de miután fokozatosan került bevezetésre, a második csapásmérés képessége végig megmaradt. Mi lenne a második csapásmérés megfelelõje a lopakodóknál?
"a bizonytalanság adja azt, hogy nem menne egymásnak csak úgy két ilyen hatalom."
Nem figyesz. Épp arról beszélek, hogy a lopakodó technológiák fejlõdésével, a radarok és légvédelmi eszközök gyengülésével csökken a bizonytalanság, mert a repülõgépek nagyobb eséllyel érik el a céljukat, ezért nagyobb valószínûséggel megy egymásnak a két hatalom.
És általában is: minél erõsebb a kard és gyengébb a pajzs, annál valószínûbb, hogy a két fél valamelyikének megéri elkezdeni harcolni, mert aki elõször sújt le, elõnybe kerül. Az egyetlen dolog, ami megakadályozza a támadást, ha az elsõ csapást elszenvedõ garantáltan elég erõs marad egy fájdalmas második csapáshoz.
Ha viszont az elsõ csapás nagy eséllyel elbukik a pajzson, mindkét fél tartózkodik az elsõ ütéstõl, és a békés alternatívák értéke relatíve magasabb.
Egyszerû játékelmélet.
Az agresszor pontosan tudja. A katonai repterek helye ismert. Aki elõször veti be a lopakodó repülõgépeit, valószínûleg erõsen legyengíti az ellenfelet. Tehát megéri elsõként támadni.
"A MIRV sem generált atomháborút"
Ez egy rossz példa. A MIRV egyszerûen megnövelte a robbanófejek számát, de miután fokozatosan került bevezetésre, a második csapásmérés képessége végig megmaradt. Mi lenne a második csapásmérés megfelelõje a lopakodóknál?
"a bizonytalanság adja azt, hogy nem menne egymásnak csak úgy két ilyen hatalom."
Nem figyesz. Épp arról beszélek, hogy a lopakodó technológiák fejlõdésével, a radarok és légvédelmi eszközök gyengülésével csökken a bizonytalanság, mert a repülõgépek nagyobb eséllyel érik el a céljukat, ezért nagyobb valószínûséggel megy egymásnak a két hatalom.
És általában is: minél erõsebb a kard és gyengébb a pajzs, annál valószínûbb, hogy a két fél valamelyikének megéri elkezdeni harcolni, mert aki elõször sújt le, elõnybe kerül. Az egyetlen dolog, ami megakadályozza a támadást, ha az elsõ csapást elszenvedõ garantáltan elég erõs marad egy fájdalmas második csapáshoz.
Ha viszont az elsõ csapás nagy eséllyel elbukik a pajzson, mindkét fél tartózkodik az elsõ ütéstõl, és a békés alternatívák értéke relatíve magasabb.
Egyszerû játékelmélet.
#66
Itt nem a taktikai, hanem a stratégiai szintrõl beszélek. Taktikai szinten a stealth valóban pusztán védelmet jelent egy repülõgépnek, de stratégiai szinten a lopakodó repülõgép támadófegyver, aminek célja, hogy a háború kezdeti "nehéz" környezetében is biztosítja az ellenséges cél megsemmisítését.
Helytelen megállpítás. Egy repülõgép egyetlen képessége nem extrapolálható így és fõleg nem ilyen szélsõségesen. Ennyi erõvel stratégiai sziten védekezõfegyver, mert soha nem tudhaja az ellen, hogy hol vannak a gépek...
A MIRV sem generált atomháborút, pedig az is az elsõ csapásmérésre ösztönöz elvben...
A stealth gép vs. stealth gép összecsapás kimenetele nagyon random lehet, ergo a bizonytalanság adja azt, hogy nem menne egymásnak csak úgy két ilyen hatalom.
Helytelen megállpítás. Egy repülõgép egyetlen képessége nem extrapolálható így és fõleg nem ilyen szélsõségesen. Ennyi erõvel stratégiai sziten védekezõfegyver, mert soha nem tudhaja az ellen, hogy hol vannak a gépek...
A MIRV sem generált atomháborút, pedig az is az elsõ csapásmérésre ösztönöz elvben...
A stealth gép vs. stealth gép összecsapás kimenetele nagyon random lehet, ergo a bizonytalanság adja azt, hogy nem menne egymásnak csak úgy két ilyen hatalom.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#65
Itt nem a taktikai, hanem a stratégiai szintrõl beszélek. Taktikai szinten a stealth valóban pusztán védelmet jelent egy repülõgépnek, de stratégiai szinten a lopakodó repülõgép támadófegyver, aminek célja, hogy a háború kezdeti "nehéz" környezetében is biztosítja az ellenséges cél megsemmisítését.
A szemléltetés kedvéért képzeljük el, hogy létezik közel tökéletes stealth technika, és egy ilyen repülõgép 99%-ban biztosan eléri és megsemmisíti célját. Két ilyen technológiával felfegyverzett ellenség bármely konfliktus esetén azonnal "forró" háborút kezdeményez, mivel az nyer nagyobb valószínûséggel, aki elõször veti be a lopakodó technológiát (fõleg ha azt a másik lopakodóinak földön történõ megsemmisítésére használja). Ha viszont a lopakodó technológia mondjuk csak 20%-os, a felek kétszer is meggondolják, hogy elkezdjék.
A stealth tehát konfliktus-erõsítõ hatású, és növeli egy háború esélyét.
Hasonló volt a helyzet a nukleáris fegyverekkel is, de ott a második csapásméréssel járó elrettentés képessége tessék-lássék megoldotta a problémát (tehát az a tény, hogy az elsõ csapás elszenvedése esetén is marad elég fegyver az ellenfél megsemmisítéséhez). Ennek ellenére a felek folyamatosan paráztak azon, hogy nem élik túl az elsõ csapást, és lényegében ennek eredménye volt a nukleáris fegyverkezési verseny.
Sokkal nyugodtabb hely a világ, ha a védekezés könnyebb, mint a támadás.
A szemléltetés kedvéért képzeljük el, hogy létezik közel tökéletes stealth technika, és egy ilyen repülõgép 99%-ban biztosan eléri és megsemmisíti célját. Két ilyen technológiával felfegyverzett ellenség bármely konfliktus esetén azonnal "forró" háborút kezdeményez, mivel az nyer nagyobb valószínûséggel, aki elõször veti be a lopakodó technológiát (fõleg ha azt a másik lopakodóinak földön történõ megsemmisítésére használja). Ha viszont a lopakodó technológia mondjuk csak 20%-os, a felek kétszer is meggondolják, hogy elkezdjék.
A stealth tehát konfliktus-erõsítõ hatású, és növeli egy háború esélyét.
Hasonló volt a helyzet a nukleáris fegyverekkel is, de ott a második csapásméréssel járó elrettentés képessége tessék-lássék megoldotta a problémát (tehát az a tény, hogy az elsõ csapás elszenvedése esetén is marad elég fegyver az ellenfél megsemmisítéséhez). Ennek ellenére a felek folyamatosan paráztak azon, hogy nem élik túl az elsõ csapást, és lényegében ennek eredménye volt a nukleáris fegyverkezési verseny.
Sokkal nyugodtabb hely a világ, ha a védekezés könnyebb, mint a támadás.
#64
De. A stealth pont errõl szól. Mivel a 4. gen és régebbi gépeknek gyak. fogalmuk nincs arról legtöbbször, hogy mondjuk egy F-22 Raptor merre jár, nem arcoskodhatnak még csapatosan sem igazán. A "pajzsnak" is vannak megjelenési formái. Van aktív és passzív védelem. A stealth képesség passzív.
Mellesleg milyen ellentámadásról beszélünk, amikor a stealth képesség a hagyományos gépekkel szemben minimum elsõ csapás képességet adja...?
Mellesleg milyen ellentámadásról beszélünk, amikor a stealth képesség a hagyományos gépekkel szemben minimum elsõ csapás képességet adja...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63
Úgy érted, hogy a lopakodó technológia lenne a pajzs? Nem jó. "Pajzs" (védõfegyverzet) alatt én olyan technológiát értek, ami képes az ellentámadásnak esélyt adni, tehát fõ célja, hogy hatástalanítsa az elsõ agresszív lépést, és elbizonytalanítsa az agresszort a sikerét illetõen. A stealth alapvetõen nem errõl szól.
#62
Szia Cifu!
Csak azért kérdeztem rá a Nyebo-ra, mert a 11. hozzászólásodban pont L és S sávokról írtál, mint három frekvenciáról. Ami még lehet igaz is, de akkor menjünk egy privát csatira és ott elmesélem ki kivel van abban a radarban 😉
Csak azért kérdeztem rá a Nyebo-ra, mert a 11. hozzászólásodban pont L és S sávokról írtál, mint három frekvenciáról. Ami még lehet igaz is, de akkor menjünk egy privát csatira és ott elmesélem ki kivel van abban a radarban 😉
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#61
A NyEBO nem csak 'A' sávos radar? 20 éve, mikor találkoztunk egymással, még az volt 😊
Az 'A' sáv nem VHF véletlenül? A cikkben szerepel egy kép, ahol ez van feltüntetve.
A VERA is van vagy 15 éves. Nem hiszem, hogy azóta áll a technika fejlõdése.
Nem áll, a jelfeldolgozás terén lépkednek elõre elsõ sorban ilyen téren, ahogy én követem az eseményeket.
Az 'A' sáv nem VHF véletlenül? A cikkben szerepel egy kép, ahol ez van feltüntetve.
A VERA is van vagy 15 éves. Nem hiszem, hogy azóta áll a technika fejlõdése.
Nem áll, a jelfeldolgozás terén lépkednek elõre elsõ sorban ilyen téren, ahogy én követem az eseményeket.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60
Pár válasz a kérdésekre:
Reapert nem láttam repülni, a Predator minden radarunkon látszott anno amikor elég magasra emelkedett. Volt is ámuldozás az amcsi haverok körében...
A NyEBO nem csak 'A' sávos radar? 20 éve, mikor találkoztunk egymással, még az volt 😊
A VERA is van vagy 15 éves. Nem hiszem, hogy azóta áll a technika fejlõdése. Bár ha ott is olyanok fûjják a passzátszelet mint mifelénk!
Az F-117-esek az 'E'-'F' sávokon nem látszottak, de az említett P-18-as 'A' sávos volt a javából.
Hõst nem kell csinálni Dani ex-kollégából, de minden elismerést megérdemel, nagyon ugyes és OKOS ember!
Reapert nem láttam repülni, a Predator minden radarunkon látszott anno amikor elég magasra emelkedett. Volt is ámuldozás az amcsi haverok körében...
A NyEBO nem csak 'A' sávos radar? 20 éve, mikor találkoztunk egymással, még az volt 😊
A VERA is van vagy 15 éves. Nem hiszem, hogy azóta áll a technika fejlõdése. Bár ha ott is olyanok fûjják a passzátszelet mint mifelénk!
Az F-117-esek az 'E'-'F' sávokon nem látszottak, de az említett P-18-as 'A' sávos volt a javából.
Hõst nem kell csinálni Dani ex-kollégából, de minden elismerést megérdemel, nagyon ugyes és OKOS ember!
Ostoba mucsai parasztoknál amrika köpködésnek pont megfelel, hogy na végre vége az amerikaiaknak, mert lelõttek egy lopakodót.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Láttad már filmekben, hogy a pilóták oktatásánál a modellre pálcikát ragasztanak és úgy elemzik ki a légiharcot, hogy báboznak a gépekkel a levegõben? Na ezért vették.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#57
Egyéknét meg soha nem értettem, hogy miért kezelik "lopakodó elv killerként" az esetet, mikor 3000 bevetés alatt sikerült egyet lelõni belõle úgy, hogy ezek mentek a legvédettebb célok ellen
Ha szembeállítasz a palkánkkal a 3-as vonalnál csukott szemmel nagyságrenddel többször találok be a gyûrûbe kosárlabdával, mint amennyire a légvédelem sikeres volt a gép ellen.
És még ehhez a sikerhez is az kellett, hogy Dani Zoltánéknak mákja legyen.
Ha szembeállítasz a palkánkkal a 3-as vonalnál csukott szemmel nagyságrenddel többször találok be a gyûrûbe kosárlabdával, mint amennyire a légvédelem sikeres volt a gép ellen.
És még ehhez a sikerhez is az kellett, hogy Dani Zoltánéknak mákja legyen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#56
Na persze, természetesen.
Ismered a klasszikus viccet, mint mondott a jugó katona, mikor lelõtték a Nighthawk-ot?
-Bocs, de nem láttam.
Amúgy is egy klasszikusan elbaszott eset volt, a katonák teljes mértékben szembementek a parancsoknak. Ha csak azt betartják, hogy minden bevetés más útvonalon kell, hogy történjen, mint az elõzõek, akkor sem lett volna baj.
Amúgy meg ofkorsz, hogy minden lopakodó lelõhetõ, sõt mondok mást, annak is van reális esélye, hogy a bevetés elõtt a levegõben trafálja telibe egy meteor. Ha megfelelõ tûzsûrûséget lõnek csöves légvédelembõl egy olyan területre, ahol adott pillanatban át kell haladnia egy lopakodó repülõnek, jó eséllyel lelövik. Csak a feltételek teljesülésének mekkora az esélye...
Ismered a klasszikus viccet, mint mondott a jugó katona, mikor lelõtték a Nighthawk-ot?
-Bocs, de nem láttam.
Amúgy is egy klasszikusan elbaszott eset volt, a katonák teljes mértékben szembementek a parancsoknak. Ha csak azt betartják, hogy minden bevetés más útvonalon kell, hogy történjen, mint az elõzõek, akkor sem lett volna baj.
Amúgy meg ofkorsz, hogy minden lopakodó lelõhetõ, sõt mondok mást, annak is van reális esélye, hogy a bevetés elõtt a levegõben trafálja telibe egy meteor. Ha megfelelõ tûzsûrûséget lõnek csöves légvédelembõl egy olyan területre, ahol adott pillanatban át kell haladnia egy lopakodó repülõnek, jó eséllyel lelövik. Csak a feltételek teljesülésének mekkora az esélye...
#55
Meg a Red Storm Rising könyvben is. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54
Az F-117-est már 1988-ban bemutatták, addig szupertitkos volt a formája is, a makettgyártók pedig "F-19" fantázianéven forgalmaztak egy teljesen más kinézetû modellt, ami sosem létezett a valóságban, de még játékokban is felbukkant, pl. "F-19 Stealth fighter" (vagy volt a Retaliator nevû játék, amiben szerepelt az "F-22", ami szintén elég távol állt a valódi kinézetétõl, pl. kacsavezérsíkos volt). Egyébként aligha hihetõ, hogy az orosz diplomaták a játékbolti maketteket kémkedés céljából vették 😊))
#53
Bocsi, 1:23:42-es idot akartam beallitani a videohoz. Repulos sztori. 😊
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#52
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
A CNN már az 1990-es öbölháborúban bemutatta a lopakodót, és a játékboltokban kapható modellekért sorban álltak az orosz diplomaták az áruházakban...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Onnantól már egyik fegyver sem titok, ha bevetik.
Az öbölháborúig az F-117A hiper-szuper titkos volt, de utána már minden úvodás tudta, hogy néz ki, meg nagyjából mire képes.
Az öbölháborúig az F-117A hiper-szuper titkos volt, de utána már minden úvodás tudta, hogy néz ki, meg nagyjából mire képes.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"ami a rövid hullámhosszt jelöli (8-12 Ghz frekvenciatartomány vagyis a 8-12 centiméter hullámhosszúság tartománya"
Csak szólok, hogy 10 Ghz-en 3 centiméter a hulláhossz.
Na olvasom tovább a cikket. (egyébbként fizikából nem érettségizett a posztoló, vagy csk figyelmetlen?)
Csak szólok, hogy 10 Ghz-en 3 centiméter a hulláhossz.
Na olvasom tovább a cikket. (egyébbként fizikából nem érettségizett a posztoló, vagy csk figyelmetlen?)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#48
Tehát a páncélzat nem tûnik el, csak átalakul. Nem arra gyúrnak, hogy kibírd a találatot. A kard és pajzs küzdelme odáig fajult, hogy a pajzs lényege az, hogy el se találjanak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#47
Szerintem meg nem eldönthetõ. A támadó stealth gépek is belefuthanak olyan stelth véderõbe, hogy ehaj. A konfliktus kimenetelen nagyon a véletlenen múlhat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#46
Én a radaroknak szurkolok... 😉
Nem jó, hogy a lopakodó technológiák felszálló ágban vannak. Alapvetõen támadásnál hasznos, így megnöveli egy konfliktus esélyét. Elsõként kell bevetni, aktív cselekvõként.
A támadófegyverzet dominanciája esetén csak a kölcsönös elrettentés alakít ki egyensúlyt. Szerencsésebb, ha egy hadviselési ágat a védõfegyverzet dominál. Két teknõsbéka ritkán ugrik egymásnak. Persze az is kell, hogy a felek tudják magukról, hogy teknõsbékák; az elsõ világháborúnak például aligha fogtak volna neki az európai hatalmak, ha tudták volna elõre, hogy alakul majd a hadviselés.
A hajók páncélzata eltûnt, lassan a tank is erre a sorsra jut. A védõfegyverek következõ reneszánsza az aktív rendszerekkel jöhetne el (intelligens ellenrakéták, lézerek); kérdés, lépést tudna-e tartani a támadó oldal fejlesztéseivel. A nukleáris fegyverek története alapján nem.
Nem jó, hogy a lopakodó technológiák felszálló ágban vannak. Alapvetõen támadásnál hasznos, így megnöveli egy konfliktus esélyét. Elsõként kell bevetni, aktív cselekvõként.
A támadófegyverzet dominanciája esetén csak a kölcsönös elrettentés alakít ki egyensúlyt. Szerencsésebb, ha egy hadviselési ágat a védõfegyverzet dominál. Két teknõsbéka ritkán ugrik egymásnak. Persze az is kell, hogy a felek tudják magukról, hogy teknõsbékák; az elsõ világháborúnak például aligha fogtak volna neki az európai hatalmak, ha tudták volna elõre, hogy alakul majd a hadviselés.
A hajók páncélzata eltûnt, lassan a tank is erre a sorsra jut. A védõfegyverek következõ reneszánsza az aktív rendszerekkel jöhetne el (intelligens ellenrakéták, lézerek); kérdés, lépést tudna-e tartani a támadó oldal fejlesztéseivel. A nukleáris fegyverek története alapján nem.
#45
Akkor a csehek most vega, vagy vera rendszert használnak? :-)) Bocs, hogy felhoztam a gépelési hibát, jó a czikk.
http://vakond.hu/
#44
Aki egy kicsit is tisztában volt / van a tényekkel, az nyilván nem hitte, hogy az F-117 láthatattlan. Ez egy propaganda, vagy valami olyasmi - mint amikor a Patriot tökéletes hatékonyságát ecsetelték anno 1991-ben. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#43
Ott Sea Shadowra gondoltam, de nem is ez a lényeg. Kétségtelenül a valóság az utolsó két mondatodban van. Én csak arra céloztam, hogy ez igencsak komikus történelmi tény, legalább is számomra.
#42
Dani Zoltán esete szépen összegzi a lényeget (olvassátok el a wikin, kb a legjobb cikk amit ott olvastam):
- nincs olyan hogy minden típusú radar ellen rejtõ védelem (Dani õsrégi ruszki radarját még kicsit sufnituningolták is)
- megfelelõ taktikai fedezet nélkül a legfaszább amcsi gépet is le lehet lõni (nem szálltak fel a támogató radarvadász gépek, és ezt a kémek még jelentették is)
- nincs olyan hogy minden típusú radar ellen rejtõ védelem (Dani õsrégi ruszki radarját még kicsit sufnituningolták is)
- megfelelõ taktikai fedezet nélkül a legfaszább amcsi gépet is le lehet lõni (nem szálltak fel a támogató radarvadász gépek, és ezt a kémek még jelentették is)
#41
Ezt most nem igazán értem. Hadihajók? Az összes modern tervezésû egység alacsony észlelhetõségû, csupa nagy, homogén felületbõl összeállított felépítménnyel. Még csak nem is Zumwalt osztállyal, vagy a két LCS osztállyal jövök, amik aztán tényleg elég letisztultak, de még egy Absalon-osztály is egyértelmûen "lopakodó" jellegû:
Repülõgépeknél gyakorlatilag minden modern harci gép LO kialakítású, amit most fejlesztenek. Itt megint kitérnék arra, hogy különösen a robotrepülõgépek. Az X-47 vagy a nEURON még kevesebb reflexponttal rendelkezik, mint egy F-22A vagy F-35.
Tehát az RCS csökkentése továbbra is fontos dolog, legalábbis ahogy én látom...
Hogy egy illuzióval kevesebb, mert a lopakodó gépek sem sebezhetettlenek? Ez ugyanolyan dolog, mint az a (vágy)álom, hogy az Abrams-ek kilõhetettlenek...
Repülõgépeknél gyakorlatilag minden modern harci gép LO kialakítású, amit most fejlesztenek. Itt megint kitérnék arra, hogy különösen a robotrepülõgépek. Az X-47 vagy a nEURON még kevesebb reflexponttal rendelkezik, mint egy F-22A vagy F-35.
Tehát az RCS csökkentése továbbra is fontos dolog, legalábbis ahogy én látom...
Hogy egy illuzióval kevesebb, mert a lopakodó gépek sem sebezhetettlenek? Ez ugyanolyan dolog, mint az a (vágy)álom, hogy az Abrams-ek kilõhetettlenek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#40
Mirõl nagy kuss...?
A filmes poszteres rész meg röhejes. Kb. két akciófilmben szerepeltek, amit ismerek, abban is elég szarul...
A filmes poszteres rész meg röhejes. Kb. két akciófilmben szerepeltek, amit ismerek, abban is elég szarul...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39
Hát de nem ez történt? 90-es években mindenhol csak a csoda Nighthawk volt, teli volt minden gyerek szobája poszterekkel. Minden 2. akciófilmben ott virítottak a lopakodók. Még annak idején tankban, fregattban stb.-ben is elindultak a lopakodó fejlesztések. Aztán 99-ben lelõttek egyet, és azóta nagy kuss...
#38
A többi része is elég blikk szintû a hozzászólásnak...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37
Kár, hogy errõl az F-35 program nem tud, ahogy az X-47 sem, ami nemrég repült elõször. Az F-22 programot sem állították le, a gép 2005 decemberében vált hadrafoghatóvá.
Az RAH-66-ot az UAV-k elterjedése nyírta ki sok egyéb más mellett.
Az RAH-66-ot az UAV-k elterjedése nyírta ki sok egyéb más mellett.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#36
Az jó vicc, hogy Dani Zoltán nemzeti hõsünk tevékenysége óta bár kimondatlanul de a US szépen dobszóra leállított minden lopakodó fejlesztést. A több száz milliárd dolláros csodagépek egy õsi ruszki radarrendszer és a székely leleményességnek köszönhetõen kidobható a kukába. F-22, Commanche, B2, F117 stb., kb. 98 óta nem is hallottam róluk egy szót se, nagyobb részüket kivonták vagy ami fejlesztés alatt volt, azt pedig leállították.
#35
A probléma, hogy amíg "a közelbe" érnek, addig halomra mészárol egy stealth gép 3-4 nem stealth gépet. Se gép darabszámban, se költségben nem bírja ezt senki.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#34
Több rétegeben alkalmazva lehetne több spektrumban elnyelni, csak olyan vastag lenne a festék, hogy van nem tapadna fel, vagy annyi anyagok kell a gépbe tenni, hogy a harcértéke látja a kárát. Légellenállás, + tömeg ,stb.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#33
Az optikai rávezetést nagyon könnyen be lehet csapni. Egy szupererõsen füstölõ flare vagy maga a gép is bocsáthat ki ködöt. Egy felsõ is megteszi. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#32
Kicsi a radarkeresztmetszetük, de azért nem F-117A / F-22A szintû. A Predator esetén állítólag a szárny alatti függesztményekkel majdnem megduplázódik, így már 1m2 felett van.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#31
"Nem lehet csak úgy keresztül rugdalni teljesen csöndben egy száz milliárd dolláros kiadást egyetlen képviselõ házban, parlamentben vagy szenátusban se."
Á, igazad van, biztos nem! Hiszen nálunk sem lehet.
<#hehe>
Á, igazad van, biztos nem! Hiszen nálunk sem lehet.
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#30
Na de nem is az a lényeg, hogy adott gép mit tud, milyen adatokkal rendelkezik, hanem hogy a többi pályázó géphez képest mit tud? Na abban már nem vagyok annyira biztos, hogy ezt a gyártók elmondják, még ha tudják is esetleg. Az egyik gyártó megadja a visszavert jelet nanojule/fokban, a másiki meg köbláb/miatyánkban, akkor egyik sem hazudott. Csak nem lehet összevetni a megadott adatokat közvetlenül. Gyakorlatilag ezért is tartanak ezek a tenderek akár évekig is, mert a gyakorlatban kell letesztelni a brossúrákban levõ szöveget.
Aztán ugye jön az egész egyéb hatása, gazdasági -pl ellentételezés-, környezeti, akármilyen.
És aztán fogja magát a politika és dönt valahogy egy pill alatt, mert joga van hozzá, lásd Gripen tender.
Aztán ugye jön az egész egyéb hatása, gazdasági -pl ellentételezés-, környezeti, akármilyen.
És aztán fogja magát a politika és dönt valahogy egy pill alatt, mert joga van hozzá, lásd Gripen tender.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#29
a predatorok es reaperek hogy viselkednek a radaron?
anti hero
#28
Dehogynem, az viszont mar sokszor keso, marmint ha alulrol veszed eszre a gepet. Hatulrol megjobban eszlelheto 😊.
Ezert vannak elore v kihelyezett allomasok ill. rejtettebb (es gyengebb) rendszerek, de azokat igy konnyebb megsemmisiteni is.
Nem tudom, hogy a muholdak mit tudnak ezen a teruleten, szerintem azok lehetnek a legkorabbi eszlelok, ha megvan/lenne a technika.
Abban is lehet taktika, hogy a korben lefedettseg esetleg nem teljes ill. a tereptargyak menten repulo repulo nem latszodik a radaron... filmekben latni ilyet, kivancsi lennek a valosagban es ma, ez hogy mukodik.
Ezert vannak elore v kihelyezett allomasok ill. rejtettebb (es gyengebb) rendszerek, de azokat igy konnyebb megsemmisiteni is.
Nem tudom, hogy a muholdak mit tudnak ezen a teruleten, szerintem azok lehetnek a legkorabbi eszlelok, ha megvan/lenne a technika.
Abban is lehet taktika, hogy a korben lefedettseg esetleg nem teljes ill. a tereptargyak menten repulo repulo nem latszodik a radaron... filmekben latni ilyet, kivancsi lennek a valosagban es ma, ez hogy mukodik.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#27
nincsen olyan radar amely nem szembõl hanem alulról felfele pásztáz? Így sokkal kisebb lenne az esélye, hogy a gép meglóg... legalább az ország határokra lehetne ilyet tenni, és onnan már lehetne lövetni esetleg más módokon.
3d vizualizáció és egyéb objektum lakatos, illetve maxscript challenger. render engine szaki, és szeretem a süteményt. xD donorok privátban jelentkezzenek. köszönöm.
#26
Ez igaz is bizonyos esetekben. Ne felejtsük el, hogy ez üzlet, méghozzá nem kis volumenû. Marketingesek dolgoznak szépen. Viszont sok országban a nagyobb horderejû katonai beszerzések és fejlesztések politikai kérdések. Fõleg az USA-ban. Ott és máshol is tendert írnak ki egy beszerzésre, aminek van követelmény rendszere. Ez alapján egy bizottság (remélhetõleg hozzáértõk) a beérkezett pályázatok alapján döntenek. Politikai okok miatt ezek a követelmény rendszerek és a pályázok "termékei" hozzáférhetõek a nyilvánosság számára. Nem lehet csak úgy keresztül rugdalni teljesen csöndben egy száz milliárd dolláros kiadást egyetlen képviselõ házban, parlamentben vagy szenátusban se.
#25
Nem is csak repulogeprol, sot nem legieros fejlesztesrol, hanem "technologiarol" beszeltem a hadaszat (,esetleg a tarsadalom kontrollalasa) barmely teruleten..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#24
A gyartok valoszinuleg nem olyan brossurat nyomnak a vevo kezebe, mint egy Tescos "ujsag", hanem komoly diagrammokkal, elnyelesi terkepekkel, valos tesztek jegyzokonyveit tartalmazo konyveket. Ha egy vevo keri, szerintem elotte/vele is vegezhetnek mereseket az egyik prezentacio alatt.
Hogy ebbol mit hoz a nagy nyilvanossag ele ill. mi kerul ki a Wikipediara, vagy mukedvelok amator weboldalara, az egy masik dolog.
Hogy ebbol mit hoz a nagy nyilvanossag ele ill. mi kerul ki a Wikipediara, vagy mukedvelok amator weboldalara, az egy masik dolog.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#23
Jó lesz az 1991-nek is, tekintve, hogy az F-117A-kat már kivonták.
Amúgy manapság nem olyan egyszerû titokban fejleszteni egy akár több száz milliárd dolláros gépet. Manapság nem lehet elmenni úgy egy katonai reptér közelében, hogy az ember ne bukkanjon spotterekbe. Amúgy is a gépek kinézete ma már nem a legfontosabb szempont. A vezérlõszámítógépben dolgozó programok amik értékesek. Pont emiatt is dühöngött legutóbb Izrael, mert az USA nem hajlandó átadni az F-35-ös forráskódját, amivel az IAF képes lenne saját fejlesztéseket integrálni az USA segítsége és akár tudta nélkül.
Amúgy manapság nem olyan egyszerû titokban fejleszteni egy akár több száz milliárd dolláros gépet. Manapság nem lehet elmenni úgy egy katonai reptér közelében, hogy az ember ne bukkanjon spotterekbe. Amúgy is a gépek kinézete ma már nem a legfontosabb szempont. A vezérlõszámítógépben dolgozó programok amik értékesek. Pont emiatt is dühöngött legutóbb Izrael, mert az USA nem hajlandó átadni az F-35-ös forráskódját, amivel az IAF képes lenne saját fejlesztéseket integrálni az USA segítsége és akár tudta nélkül.
#22
O nem erre gondolt, hanem arra, hogy ha az amcsik pl. 2010-ben ismertek el az F-117A hasznalatat, akkor lehet, hogy az mar valojaban 1980-ban allt szolgalatba, mig jelenleg egy olyan csucstechnika birtokaban vannak, amirol majd joval kesobb hallunk csak.
Igen, sokfele hir terjeng, barmit es barki terjeszthet is. Ilyen feltetelezeseket pedig nem lehet ellenorizni, szoval.. 😊
Logikailag vegiggondolva, viszont ugy latom, hogy igy is az amerikaiak uraljak a "demokraciat" a hatalmas es fejlett arzenaljukkal, gyakran megsem tudnak megoldani hatekonyan harcaszati feladatokat bar lehet, hogy ez a latszat is csak a terv resze. 😊
Effele elmeletekre bizonyossagot talalni foldi halandonak nem lehet, emiatt kar is agyalni rajta.
Igen, sokfele hir terjeng, barmit es barki terjeszthet is. Ilyen feltetelezeseket pedig nem lehet ellenorizni, szoval.. 😊
Logikailag vegiggondolva, viszont ugy latom, hogy igy is az amerikaiak uraljak a "demokraciat" a hatalmas es fejlett arzenaljukkal, gyakran megsem tudnak megoldani hatekonyan harcaszati feladatokat bar lehet, hogy ez a latszat is csak a terv resze. 😊
Effele elmeletekre bizonyossagot talalni foldi halandonak nem lehet, emiatt kar is agyalni rajta.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#21
A légi cél hozzávetõleges észlelése is már fontos taktikai elõny lehet. Elég csak arra gondolni, hogy régebben, mikor nem vagy csak nagyon korlátozott képességû fedélzeti radarok voltak, földi rávezetéssel irányították az elfogókat az ellenséges jel közelébe. Ez most is mûködhet. Elég közel érve egy akár AESA radarral felszerelt 4++ generációs gép (Rafaele, Gripen NG, stb) amelyek mostanában kezdenek elterjedni és mire a kínai vagy orosz gépek hadrendbe állnak, addigra szép számmal lesz ezekbõl is, már hatékonyan lennének képesek céladatokat szerezni és tûzet nyitni a célra, vagy egyéb infra- és elektrooptikai eszközökkel megközelíteni infravezérelt fegyverek bevetéséhez.
Másik fontos dolog ugyebár, hogy a csökkentet észlelhetõség nem állandó. Ezt sok tényezõ befolyásolja, kezdve a radarhullámok beérkezési szögétõl, irányától egészen az olyan dolgokon, mint az, hogy a gép végez-e bármiféle kisugárzást (Radar, Rádió, stb).
Az egyes gyártók szeretik mindig csak is a legideálisabb reflexiós értéket megadni. Ez általában szembõl, külsõ függesztmények nélküli, kikapcsolt RADAR-al mért érték.
Másik fontos dolog ugyebár, hogy a csökkentet észlelhetõség nem állandó. Ezt sok tényezõ befolyásolja, kezdve a radarhullámok beérkezési szögétõl, irányától egészen az olyan dolgokon, mint az, hogy a gép végez-e bármiféle kisugárzást (Radar, Rádió, stb).
Az egyes gyártók szeretik mindig csak is a legideálisabb reflexiós értéket megadni. Ez általában szembõl, külsõ függesztmények nélküli, kikapcsolt RADAR-al mért érték.
#20
Itt a probléma. Nincs olyan anyag, amelyik minden rádióhullám számára láthatattlan. Olyan létezik, amelyik bizonyos frekvenciatartományok számára olyan, mint a szivacs. Illetve van olyan megoldás, hogy a festék vagy borítás apró fém (?) szemcséket tartalmaz, amelyek szana-szét bontják és különbözõ irányokba szórják szét az radarjel energiáját, ám ez önmagában kevés.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#19
végülis ha megetetnék az összes elektromágneses hullámot valamilyen elnyelõ anyaggal akkor megoldódna az összes problémájuk nemde? Vagy ilyen egyeltalán nem lehetséges? Milyen anyag nyeli el legjobban az elektromágneses hullámokat.
3d vizualizáció és egyéb objektum lakatos, illetve maxscript challenger. render engine szaki, és szeretem a süteményt. xD donorok privátban jelentkezzenek. köszönöm.
Oldal 1 / 2Következő →