Az „energiasugárzás” az űrrepülés jövője

Az rendben van hogy ellövik a világûr pereméig, de hogyan jönnek vissza???

Mivan?
Dzsekó igenis él. Csak visszavonult.

"Információ terjedési sebessége 10x-100x osan meghaladtja akár fénysebességet"
Sürgõsen fordulj orvoshoz. Gondolom itt M Jackson halálának hírére gondolsz...

"Mennyi olajunk/uránunk van? Pontosan annyi, mint 40 éve volt, kb 40 évre elegendõ! Hmmm."

Nagyon Hmmm. Tök jó egyre hatákonyabann tudjuk kitermelni ugyan a nyersanyagokat, de egyre drágábban is. Mivel az új módszerekhez gyakran, többször annyi energia kell mint a régi módszerhez.

Mikor merülnek ki a kõolajtartalékok, nem akkor amikor fizikailag hanem:
Van egy mérõszám ami azt mutatja 1 hordó kõolaj kitermeléséhez mennyi kõlaj szükséges. Ez a kezdetekben 0 körül volt, (Régen Szaudiaknál konkrétan a földön tocsogott, Kínában az "õsidõkben" bambusznád segítségével fúrtak gáz/olaj mezõbe) most vészesen
kezd emelkedni. Ha eléri az 1 egészet leáll a kõolajkitermelés pont. Persze nem teljesen de a kitermelés közelébe telepített szén/atom erõmû segítségével kellene fedezni a kitermelés átalakítás (olajpala) energia igényét.
Ekkor az üzemanyagár akkora lesz, hogy átlagember nem fogja tudni kifizetni.
Nem ismert nagyon de sok termék elõállításában vastagon benne van a kõolaj.
Pl. az autó, azaz ha nagyon drága lesz kõolaj autómatikusan nagyon drága lesz az is. Bizonyos árszintnél visszaesik a kereslet és összeomlik az adott iparág és ekkor beindul a dominó hatás... Ha drága az autó, drága a szállítás is emiatt még drágábbak lesznek a nyersanyagok élelmiszerek...
Hamuszórás/hajtépés/sopánkodás marad csak. Ha nem fogunk össze és békélünk meg
nagyon csunya móka fog kerekedni persze elõször az ivóvízen és élelmiszeren.
az Arab országokból kiinduló válságnak is szerintem leginkább ez (kb 60%) az alapja. /Internet, demokrácia deficit/hiány csak 40%)

Kivéve ha nem jutunk olcsó, közel ingyenes energiaforráshoz...

Relativitás (fény) elmélet.
Ugyebár sebességet 2 pont között lehet értelmezni.
Az elmélet szerint fénysebességnél nagyobb sebesség nincs.
Viszont ha két fénysugár ugyanazon egyenes mentén,
de ellenkezõ irányba elindul a két fénysugár egymáshoz képest
nem 2C-vel (2xfénysebesség) távolodik csak eggyel.
Ehhez kreáltak egyenletet is, meg mindent. No persze jó érthetetlen lett.
Mindezt arra alapozták, hogy a sebesség mérésünk a fényen alapszik, de ha szon alapszik soha büzlõ életben nem fogunk fénynél sebesebb értékeket mérni.
De ettõl még lehet

Kicsit olyan szitu mintha a hangsebességet kikiáltanánk abszolútnak. Utaznánk a 3xhangsebességel egy repülõn, megmérnénk a hangsebességet és jé ugyanolyan gyorsnak találnánk. Akárcsak fénysebesség közelében, azaz tényleg abszolút a sebessége hehe.

Nyilvánvaló a tér és fény közötti összefüggés, ahogy a hang és levegõ közötti összefüggés. Ahogy a levegõnek szerkezete, nyilván a térnek is van, még ha közvetlenül ezt az átlagember nem is érzéleli ellentétben a levegõvel.
Az Einsteini kolosszális hiba ott fakad hogy kitalálta
a térnek nincs szerkezete, a fény mint abszolútum csak úgy száguld a semmiben.
Ja de mégsem mert a gravitáció elhajlítja, izé akkor a teret is el kéne, de izé aminek nincs szerkezete azt nehéz és ekkor ügyes matematikával idõlassulással
megmagyarázta. Nyilván a modelje mûködik, amikor nem arról mélyen hallgatnak, amit nem tudnak megmagyarázni vele akkor gyorsan kitalálnak sötét anyagot illetve, az állandókon kicsit pofoznak.

Ami konkrétan ellentmond és mérhetõ:
-Nulponti energia létezése
-Információ terjedési sebessége 10x-100x osan meghaladtja akár fénysebességet. Többször is kimérték. A kisérletet elvégzõ tudósok sem merik nyilvánosan kommentálni az eredményeket csak publikálják a méréseket. Hiszen a relativitás elmélettel szembemenni nem tanácsos.

Igazándiból régóta tudjuk, hogy minden relatív. Miért lenne ez alól a fénysebesség? Azaz ha fény "üres" terjedési közegének tulajdonsága megváltozik
valószínüleg a fény sebessége is azonnal változna. Nem kell ezt piedesztára emelni. A relativitás elmélet kisérleti alátámasztásait is lehet magyarázni
más elméleti alapokon. Érdekes a vákuumenergiával nem nagyon foglalkozik a relativitás elmélet, pedig mindenütt ott van még a fekete lyukakban is. Igaz
nehéz kimutatni de ott van. Ezen a szálon elindulva is meg lehetne magyarázni mindent.

De szerintem elöbb lesz ne künk itt egy harmadik világháborúnk.

Ha az emberiség valami csodafolytán nem pusztítja el saját magát akkor is ezen a bolygón fogunk megdögleni.Amig nem égetõen fontos addig senki nem fog komolyan foglalkozni az ûrkutatással csak ilyen tessék-lássék módon aztán pedig majd szépen kihül a napunk elkezdünk pánikolni meg gondolkodni de sajnos az élet nem egy film, ezért ki fog pusztulni az emberiség.Én így látom.És szerintem ebbõl is az lesz mint az összes ilyen jól hangzó ötletbõl, semmi.Lessz itt nekünk hajlitgatható nanotelefon üzemanyagcella a laptopokba meg mittudoménmi de 1. még odáig sem sikerült eljutnunk, hogy a betegségeinket meggyógyítsuk 2. ilyenkor mindig mindenki megfeledkezik arról, hogy a nyersanyagok sem tartanak örökké.

Jaja. 3. és 4. generációs reaktorokkal a földön jelenlevõ URÁN - tehát tórium nélkül - évmilliókra elég + a tengervízben levõ.

Ennek fényében elképesztõ, hogy mennyi baromságra pazarolják az erõforrássokat, mikor a megoldás ott van szem elõtt...

"Mennyi olajunk/uránunk van? Pontosan annyi, mint 40 éve volt, kb 40 évre elegendõ! Hmmm."
Az, hogy X évre elegendõ Y nyersanyagunk van mindíg azt jelenti, hogy a jelenlegi világpiaci árokon kb mennyit lehetne gazdaságosan kitermelni úgy, hogy a jelenlegi technológiával is hasznosítani tudjuk.
Ha növekszik az ár, csökkennek a költségek, vagy fejlõdik a technika akkor a kitermelhetõ mennyiség is megnõ.
Erre jó példa az, hogy a 20. század elején a csak olyan ércbõl tudtak rezet kinyerni, mely legalább 6% -ot tartalmazott az említett fémbõl, de ma már 0,5% tartalmú ércbõl is kinyerhetõ, ezért az akkor becsültnél nagyobbak lettek a készletek.

"Ha képesek lennénk paradigmaváltásra és végre túllépni a relativitás elmélet tetszetõs, de józan ésszel felfoghatatlan torz dolgain"
mi a bajod a relativításelmélettel?
(már azon kívül, hogy már régen nem elmélet, hanem gyakorlat- és kismillószor igazolták is a kisérletek.
mellesleg pl. gps- t sem tudnál használni a relativításelmélet eredményei nélkül...)

Kb 30 éve nem jelent meg olyan új technológia, ami alapvetõen forradalmasította volna az ûrhajózást, a hadviselést, közlekedést, vagy csak a hétköznapi életet. Elõtte azért 10 évente volt valami, nagyobb dolog.

Itt azért picit tiltakoznom kell. Az, hogy itton ebbõl te nem érzel semmit, az nem jelenti azt, hogy nincs. Elég csak a légiközlekedés árait és színvonalát nézni. Milyen hajtómûvek, milyen fogyasztási adattal, mennyivel könnyebb gépek, mennyivel sûrûbb légtér lehet.

Lehet, hogy egyenként nem korszakalkotó dolgok tették lehetõvé, de együttesen már azok.

Amúgy valójában egyetlen paradigma rabjai vagyunk úgy 74-óta. A drága energia paradigmájának.
Az energetikai cégek a folyamatos huhogásukkal fölverik az energia árakat, a magas energiaárak ugyan nekik jó, csak a gazdaság nyûglõdik. Ha drága az energia, akkor a fogyasztás után az ember spórol egy csomó dologgal, pl, hogy a hulladékot ártalmatlanítsa, mert az is energiába kerül.
Az atom/olaj/energetikai lobbi gyakorlatilag megfojtja a fejlõdést. Nem építünk új erõmûvet? Na és? Kit érdekel, ha a meglevõk is kielégítik azt az igényt, hogy xarrá xopassuk az embereket.

Mennyi olajunk/uránunk van? Pontosan annyi, mint 40 éve volt, kb 40 évre elegendõ! Hmmm.

Hát ha visszatekintek az életemre, (70-ben születtem a Hold-program közepén, még emléxem a Sojuz-Apollo repülésekre, az elsõ ûrállomásokra, 82-ben a Columbia elsõ repülésére, aztán a nyüglõdésre évtizedeken keresztül)akkor a pangás korszaka már beköszöntött. Se új közlekedési eszköz, autó, repülõ helyett, se új energia forrás, se új informatikai technológia, szilícium csipekre épülõ digitális személyi számítógépek, igaz alacsonyabb teljesítményûek, de már akkor voltak, azóta csak a csíkszélesség csökkent. CD, optikai adattárolás detto. Folyadékkristályos kijelzõ detto.
Kb 30 éve nem jelent meg olyan új technológia, ami alapvetõen forradalmasította volna az ûrhajózást, a hadviselést, közlekedést, vagy csak a hétköznapi életet. Elõtte azért 10 évente volt valami, nagyobb dolog.

Ok internet, mobiltelcsi. Persze ha nem számítjuk, hogy azok is voltak.
Nem érzem, hogy olyat tudnék, amit 20-30 éve ne tudtam volna megvalósítani.
Azonban látok egy csomó dolgot, amit mivel nem valósítottak meg, egy csomó más is elmaradt.
Pl, ha lenne olcsó és biztonságos ûrutazás, akkor nem lenne gond a nukleáris hulladék hosszú idejû tárolása, mert a Hold, de még inkább a Jupiter ideális helyei az ilyen több 100 000 évig sugárzó anyagoknak. És nem itt a Földön kéne õket kerülgetni. Ha a nukleáris energia jobban elterjedt volna, nem lenne, vagy kisebb mértékû lenne a klíma katasztrófa, nem kéne az energia elfogyásától tartani, olcsó lenne az energia. Az olcsó energia a gazdaságot ösztönzi, sokkal gazdagabbak lennénk egyénileg is. Nagyobb gazdagság kevesebb meló, kevesebb stressz, hosszabb élet, stb stb stb.

Kicsit unom már, hogy a 60-as 70-es években készült sci-fik, még mindíg sci-finek és nem naiv filmvígjátékoknak számítanak.

Azért ne túlozzunk már, hogy százmilliárdokkal dobálózunk dollárokban. Ennyire nem drága, de azért nem kétfilléres beruházásokról lennne szó.

Szerintem pár kicsi probléma:
-Atacama chilében van, azaz nem USA, no itt bukik meg minden, amíg chile esetleg nem csatlakozik usa-hoz.
-Egy komplett várost kell felhúzni a semmi közepén
-Vízberuházás kb: 50-100 m-usd(miliárd), éves mûködés talán 1 milliárdba belefér.
-Atomerõmû némi kis infrastruktúrával 500-600 m-usd, éves díj kijön 10-bõl talán
-Repülõtér, vasút, közút - service utak talán kijön 5-10 m-usd-ból

Ehhez képest egész olcsó a vegyszerhordós jelenlegi. Nem vagyok szakértõ meghasaltam csak a költségeket, de arra éppen elég hogy semmi ne legyen a lézeres-mikrohullámos ötletekbõl. Nem csak a sivatag közepén, hanem sehol.

Jelenlegi ûrutazásnak 2 nagy problémája van ami összefügg:
-Nincs hordozható kompakt, nagyteljesítményû energiaforrásunk(erõmûvünk), ami esetleg képes lenne önmagát hûteni és nem igényelne folyamatos üzemanyagutánpótlást, mondjuk évtizedekig.
-Nincs normális meghajtási mód. Bár ha az elsõ probléma megoldódna, valószínûleg hozná a megoldást a erre is.

Ha képesek lennénk paradigmaváltásra és végre túllépni a relativitás elmélet tetszetõs, de józan ésszel felfoghatatlan torz dolgain
(Érdekes, relativitás az elmélet neve és rögtön egy állandóra épít. Miért nem inkább fénysebesség elméletnek nevezik?)
, talán használhatnánk tértechnológiákat is. Ez esetben a meghajtás és energia is megoldható lenne.

Persze ha használható tértechnológiához jutnánk, valószínûleg csúnya háborút robbantana ki a föld felszínén.

Ha nem jutunk, néhány év múlva beköszönt a pangás kora és utána jöhet vele a háború. Még atomenergiával csak-csak ellátnánk magunkat igen szûkösen, azonban élelmiszerrel, vízzel, fémmel, olajjal aligha. Ez lenne a fenntartható fejlõdés ugyebár, ami mûködhetne is, de akkor az emberek nagyrészének meg kéne változni, jámborabbakká, lemondóvá, kisfogyasztásúvá (No hummer, háziuszi, jachtocska, repülgetés, hús-zabálás) lenniük.

Zöldtechnológia:
Szélturbian, napelem és barátai tök jók, csak jelenleg ezeket az eszközöket nem
zöld energiával állítjuk. Ha azzal állítanánk elõ, az utolsó csavarig félek kiderülne hogy elfogadhatatlanul drága lenne. Persze ezen reszelni lehet, kár hogy 30 év alatt nem sikerült olcsón és nagy mennyiséget ezekbõl gyártani minnél magasabb élettartammal.

Az ûrkutatás pont az elõbbiek miatt került újra elõtérbe, hátha végre építhetnénk fenntartható ûrutazási ipart, akkor megindulhatna a nyersanyagoknak ûrbéli/nem földi kitermelése. Ahogy azt Móriczka gondolja...
Azonban ehhez közel olyan technológia kellene mint amit a képzelt/valós UFO repcsik tudnak.
Azt ugye nem gondolta senki komolyan:
-földetéréshez használt bezuhanok a légkörbe hõpajzsot égetek, ernyõkkel bohóckodok mutatvány mûködik ipari mennyiség esetén.
-Max 2g-vel gyorsuló eszközök
(borzalmas mennyiségû idõ kell még a bolygóközi utazáshoz is)

Erre valamit ki kell találni, ami semlegesíti a tömegvonzást. SciFi szinten persze adott a dolog, csak sajnos más a valóság.

A fentiekkel tisztában vannak az USA döntéshozói is, pont ezért nullázták ki a NASA-t és ajánlanak fel teret más tipusú rég halott ötleteknek. Hiába cirkusz kell a népnek, arra tökéletesek ezek az ötletek. Masszív többszáz milliárd dolláros profitot hozó ûrbiznichez bolhaszellentés. Sajnos most nem mûködik a kis lépésekben haladunk elõre, ezt fényesen bebizonyították az utóbbi évtizedek.

Jaj, és összetévesztettem valamiért egy másikkal. Erre a komment után jöttem rá. 😊

A víz hiánya akkor is gond meg a semmi közepe is. Annyi elõnye lenne, hogy az Egyenlítõhöz közelebb vagy, egyes pályák elérése kisebb energiaigénnyel jár.

Mert távvezetéket építeni drága a semmi közepére és van veszteség is.

"Képzeld el, hogy a Kennedy ûrközpont összes eszközének ki kell bírni azt, hogy a külsõ hõmérséklet nem 20-30 fok, hanem 40-50 fok"

Nah vettem a fáradságot és utánanéztem neked:
Atacama Sivatag
Atacama 2

Tulajdonképen hõmérséklet szempontjából egész kellemes hely. Télen is max csak pár fokkal megy 0-alá. Nyáron sem megy 30 fölé.

Egy ilyen drága kilövõ kiépítésénél a víz,elektromos áram vagy bármi más szállítási költsége elhanyagolható szerintem, a hely jelentette pozitívumok mellett.

..mi a rákért kellene mellette lenni az erõmûnek?

A sima lezerrol a cikk irja, hogy anyagilag nem eletkepes. A sima hocserelos megoldasbol anno teszteltek is fedelzeti atomeromuvet hasznalo valtozatot (project rover). A mikrohullamu rendszerbol pedig mar letezik olyan ahol a mikro is fedelzeten van, ezt hivjak vasimr hajtomunek. Ez utobbi egy plazmahajtomu, ami a Foldtol tavolabb nagysagrendekkel hatekonyabb mint a kulso taplalasu megoldasok.

A startram rendszer jonak tunik, de a szemelyszallitashoz nem a legkor fole nyulo torony es a vakumban torteno gyorsitas a jo megoldas, hanem egy vegig a legkorben halado jarmu es raketahajtomuvek hasznalata. Igy a gyorsitopalya vegen nincs lassulas es sokkal olcsobban megepitheto. Gyakorlatilag egy nagysebessegu maglev vonat tetejerol indulna a jarmu, hagyomanyos hajtomuvekkel. Ez kb. legi inditasu pegasus raketa mukodeset hozna, csak foldfelszini inditasu, szemelyszallitasra alkalmas valtozatban.

Spektrumon volt egy dokis abban volt egy részlet egy tudóstól 1960-as évek közepén mondta azt, hogy 69-70ben elérjük a holdalt 80-ra a Marsot 2000-re pedig elhagyjuk a naprendszert (mármint ember vezette ûrhajó). Nem jött be a jóslata sajnos 😞

Nekem ez a megoldás jobban tetszik: StarTram

Habár mindkettõnél vannak leküzdendõ akadályok. Például a szél által okozott kilengés. Vagy az ûrfelvonónál a kötél anyaga.... A baj az, hogy még ha gyakorlatban építésre készen is állna bármelyik, az ûrhivataloknak elég sokáig kéne spórolnia, hogy összejöjjön a kezdeti beruházásra fordítandó pénz. Viszont utána a mûködtetés költsége alacsony lenne, feltéve ha megfelelõen kihasználják. Mert ehhez az is kell, hogy akarjunk az ûrbe menni. Mûködtetési költség szempontjából lényeges a kihasználtság. Ha pl 1 évben csak pár kilövés van akkor nyilván nagyon magas lesz, szemben pl 100 akkor a fix költség jobban eloszlik.

Szerintem még mindig az ûrfelvonó a legéletképesebb megoldás, egészen addig, amíg képesek leszünk megfelelõ nukleáris hajtómûvet gyártani.

Akkor meg ott vagyunk, hogy a semmi közepén igen drága üzemeltetni egy ilyen infrastruktrát. Pl. a GW-os erõmûhöz honnan szerzel vizet? Mert minden erõmûnek van vízvesztesége.

Képzeld el, hogy a Kennedy ûrközpont összes eszközének ki kell bírni azt, hogy a külsõ hõmérséklet nem 20-30 fok, hanem 40-50 fok

A cikkben is írta, hogy "A sugarat kibocsátó létesítményhez azonban nem árt egy magasan fekvõ, száraz lokáció, mint például a chilei Atacama-sivatag, meggátolandó, hogy a légkör vízpárája túl sokat nyeljen el a kibocsátott energiából. "

Itt egy összefoglaló wiki-s cikk a nem rakéta alapú ûrkilövési rendszerek elméleteirõl. Vannak érdekes megoldások. Szerintem ellátmányt és mûholdakat is lehetne feljuttatni pl egy batár nagy ágyúval 😊

Non-Rocket SpaceLaunch

Azért egy köd vagy pára egészem más halmazállapot egy leveshez vagy hamburgerhez képest.
Bár most hogy eszembe jut, az idõjárás figyelõ radar pont ezen az elven mûködik. 😊

Szerintem jelentõs mértékben idõjárásfüggõ. Ha sok a vízmolekula az útban, akkor azok lehet elnyelik az energiát.

szerinted ha a mikróban felmelegíti a kaját, tehát teszi a dolgát, márpedig a kaja nem csak folyékony halmazállapot, akkor befolyásolja szerinted az esõ pl? vagy a hó? hm? 😉

a napszél az jó kérdés, de szerintem hasonló a helyzet, ráadásul ha zavaró tényezõ lenne, akkor még elméleti síkon sem foglalkoznának a témával véleményem szerint...

Gyorsítórakéta? Azért csak nem annyira húzós tétel egy olyan, ami felviszi a cuccot 30 km tájára.

Egyébként jó lenne definiálni, hogy milyen hasznos terhet akar az ember felvinni. Ha egy B747 szerû gép 10-12 km magasra képes lenne felvinni az egészet, akkor csak onnan kellene 20-30 km magasságig gyorsító rakéta. Onnan meg már mehet mással.

A mikrohullám mennyire idõjárásfüggetlen? A légkör változásai a napszél által mennyire lehet zavaró?

Nincs semmi probléma. Hogy gyorsítod fel kellõ sebességre? Hát lehet egy sima turbofan hajtómûvel, vagy a hagyományos rakétával. (meg kell nézni mekkora tömege van egy ilyen hajtómûnek+üzemanyag, és összehasonlítani azzal hogy mekkora tömegû üzemanyagot fogyasztana ebben a fázisban a sima lh2 lox rakétahajtómû, és értelem szerûen a gazdaságosabbat választani)
20 km fölött megvan a mach 3 onnantól lehet már indítani a scramjetet, majd olyan 70km-es magasságban mach 22 körül kikapcsolni.
Azt a 6-7-et nemtudom honnan vetted, talán a ramjettõl, ugyanis scramjet hajtómûves tesztgép indult már mach 4-tõl(x-51) és ért el és tartotta 9,8-at(x-43). És az elképzelések szerint olyan mach 20 körül lehet a határa.
valahogy így

Amíg nincs újabb felbocsátás addig besegíthet a civil villamoshálózatba is. Ez lenne a legkisebb gond. De ha tudod hogy így nem lenne jó akkor mond már el hogy lenne jó. Mo.-n mindenki tudja általában hogyan nem jó...

"És ezzel mi a gond? 😊 Eggyel több vagy kevesebb..."
Az, hogy így szerintem nem lenne olcsóbb a felbocsájtás. =)
Kivéve abban az esetben, ha naponta jópár indítás van, de ilyen nagy igény jelenleg nincs a dologra úgy gondolom.

Ezen felül is van "pár" problema. Hogy gyorsítod fel a kellõ sebességre? 6-7Mach tán elég, mert Screamjet annál gyorsabban nem megy...

csak pár dolog...

Az a kevés meg pont elég jó sok kN tolóerõre, úgy 65 km-ig.

"sok" szó kimaradt. 😊

Levegõben nincs oxigén? Mit szívsz? Tudod az ûr és a föld között van egy 100km-es réteg ahol azért elõfordul a levegõ 😉 példának okádék a 7,6 km/seces sebesség elérébõl a 2-6,5 km/sec-es tartomány simán menne egy scramjettel, és már csak 1km/sec-re kéne oxigént is vinni.

Kezdetnek megteszi, aztán majd jöhetnek a teleport kapuk és már nem is kell többé sok cécó egy kis mars utazáshoz.

vagy a wattóra, de így tényleg pontatlan

Ha messzebbre akarunk menni akkor így is úgy is szükség van egy saját hajtómûre amit vagy kis darabokban vagy akár alapból azt használva az ûrbe visszük. Az ûrben nem feltétlen van szükség egy olyan erõs hajtómûre, de ha leszállunk egy másik bolygóra, hogyan tovább??
Jóez, én örülök minden fejlesztésnek, csak nem látok benne igazán átfogó megoldást arra, hogy akár a Marsra való utazást megoldja.

Mellé megy, akkor a sugár elmegy a hajó mellet. Ha értelmesen építik meg akkor a hajó alulról takarásban van. 😊 Legfeljebb vissza hullik, lesiklik a légkörbe, vagy le ejtõernyõzik, vagy segédhajtómûveket használ. 😊

Elég félelmetesnek tûnik ez a bazi nagy távolságból egy pár méteres felületre fókuszált sugár. H csak egy kicsit is mellé megy akkor szó szerint lõttek a hajónak. Ráadásul ez még csak a földrõl való felszállást oldaná meg, azt is csak úgy hogy szükség van arra a speciális kilövõ állásra.

Itt csak a földrõl való felszállást akarják egyenlõre megoldani. Azt hogy olcsóbb legyen. Ha az olcsóbb lesz akkor lehet felpakolni mindenfélét. Nem biztos hogy érdemes lenne atomreaktort. részben azért mert addigra össze dobjuk talán a fúziós erõmûvet, részben azért mert akkor már fel tudunk vinni megfelelõ mennyiségû napelemet.

Szerintem egyértelmü, hogy magával kell vinnie a cuccost,..az ûrben kellene összeszerelni bazli nagy hajókat, és akkor lenne hely, atomerömünek is, akár 😊
Nyilvánvaló, hogy naprendszerünkben, csak földkörüli pályáról induló nagy hajókkal lehet megoldani a közlekedést😊..meg kellenek kis leszálló egységek...és megoldott a dolog😊

Mindenesetre nekem ez tûnik legígéretesebbnek. 😊

Az lenne az elõnye, hogy nem kell magával cipelni sem a mikrót, sem pedig az azt mûködtetõ energiaforrást, ami rohadt nehéz.
Viszont, elég sok technikai probléma van ezzel az elvvel is. Az, hogy laborszinten megy, az egy dolog, néhány méteren belül mûködtetni egy ilyen meghajtást, az nem túl nehéz. A lézer/mikrohullám nyaláb fókuszálása és irányzása nagyon nehéz, még a földközelben is. Hát még mondjuk a Mars térségében. a nagybolygóknál meg pláne. Amennyiben ezt nem oldják meg, az egész nem ér semmit.

Hm, ha jól értelmeztem, egy mikrohullámu sugárral akarják a gázt felhevíiteni egy bonyolult rendszerben, és az kitágulva, tolná elõre a hajót....ezt világos.😊
de mért a földrõl kell mikrosugarazni??? mért nem lehet magával vinnie valami nagy hatóerejû mikrohullámu sütõt 😊 és ottan besugározni?? mért egy bazi hegyrõl??? mért nem helyben mikrozzák meg a gázt??😊 ha nincs elegendõ nagy mikrosütõ..akkor hajrá, azt kell fejleszteni...japcsiknak pár év és zsebbe elfér 😊
Épp ideje lenne már valami értelmes alternativa, a 40 éve elavult rakétás bohóckodás helyett😊

scramjet-et nem ûrbe tervezek. Levegõben sincs oxigén... hát még az ûrben. 😄

"gyakorlatilag külön atomerõmûvet kéne építeni hozzá" És ezzel mi a gond? 😊 Eggyel több vagy kevesebb...

Hát rohadtul nem értünk még a kémiai hajtómûvek határaihoz sem... vagy tud valaki mondani scramjet hajtómûves ûrjármûvet? Jah igen nincs ilyen, mindegyik magával viszi az összes oxigént amit eléget...