102
-
#62
Ez sem pontos, mert műanyag előállítható növényi alapanyból és szénből is. -
#61
Kérdés az hogy feléljük a tartalékaink, vagy arra használjuk hogy egy újabb, hatékonyabb technológiát fejlesszünk. -
karesz6 #60 Bármihez amihez áram kell bármi ami műanyagból van a szintetikus vegyipar termékeinek nagyon jelentős százaléka minden ami magától mozog és nem él minden amit szállítani kell minden amit unkagépekkel műveli kell mindenhez olaj kell. Pontosan meg lehet adni mennyi olaj kelett 1kg kenyérhez vagy egy bocihoz mert bizony olaj felhasználása nélkül az éhinség egy égész csöppet elfogadottabb lenne a világban mondhatnám megszokott. A jelenlegi kultúránk minden tekintetben olajon alapszik ha elfogy vége van. Ezért kell ezen nagyon sürgősen változtatni. -
#59
[i]Az autoiparhoz olaj nelkul mi kell: vas, rez es nemi gumi[i]
Az alumínium hová tűnt? Már motorblokkokat és komplett karosszériák is készülnek ebből itt-ott. Persze nem szutyok fajtából...
Ma minden autó teli van elektronikával, abban meg arany és ritkaföldfémek vannak.
Stb. -
kvp #58 Par megjegyzes:
Az autoiparhoz olaj nelkul mi kell: vas, rez es nemi gumi. Ma mar tudunk olyan elektromos jarmuveket epiteni, amik tisztan aksirol/kondenzatorrol uzemelnek, csak nem olyan jo a hatosugaruk mint a benzineseke. Ha viszont nincs benzin, akkor senkit nem fog zavarni, hogy 100 kilometerenkent 'tankol' 15 percet, mert ez lesz az elerheto technologia. A kulso aramforrasu jarmuvek (pl. villanymozdony) pedig tovabbra is kepes lesz nagy tavolsagot megtenni, gyorsan, teljesen benzin vagy barmilyen szenhidrogen nelkul. (a franciaknal es a japanoknal a vasuti halozatot szinte 100%-ban atomeromuvek szolgaljak ki)
Urhajok technologiaja is fejlodik. Egyreszt a minden jol megy, mostanaban tesztelik a vasimr rendszert, ami a Bussard fele ramjet hajtomu fokozata. A legkorbol valo kijutasra pedig vegso esetben ott van a reaktorral hajtott ramjet, ami egy mukodo es tesztelt technologia (a general electric gyartotta a prototipusokat). Es semmivel nem sugaroz jobban az urhajobol kijovo gaz mint egy atlag japan atomeromu baleset, tehat ha nagyon kell, hasznalhato urhajok palyara allitasara. Ha akarnank mar most is el tudnank jutni a Marsra kb. 1.5-2 honap alatt. Sikertelen inditas eseten pedig csak a foldi sugarzasi szint none meg par csernobilnyival, amit a bolygo meg kibirna. Persze az emberek jelentos resze nem, ezert kutatjak inkabb a kornyzetkimelo technologiakat, mert nem erzik surgosnek hogy az emberiseg attelepedjen egy masik bolygora. Ha majd annak erzik, akkor a donteshozok, ha akarnak, lephetnek, mert a technologia megvan. Ha meg szerencsenk van, akkor lesz egy olcso, kornyezetbarat rendszer, ami a bolygo komolyabb rongalasa nelkul is meg tudja oldani a problemat. Egy hagyomanyos, (szen)hirdogent egeto, egyfokozatos (ssto) ursiklo es egy Bussard ramjet tipikusan ilyen lenne. -
pasi29uk #57 Mire elporoszkálnak addigra... bőven odaér a térgörbítős űrhajó :) -
karesz6 #56 Az info terjedése 10x-100x gyorsabb??????? ajjaj. És mivel küldöd azt az információt? -
#55
Tisztességes sugárzás van a mikróban is. Mégsem lesz semmi bajod, pedig csak egy fémháló véd. :D -
pifoeko #54 Ugyan úgy ahogy te sem sülsz meg ha a mikro elé állsz. Csak itt fordítva az emberek a mikró belsejében lesznek védve, míg a hullámok kívűl maradnak. -
Kaziking #53 Nem nagyon értek hozzá, de arra azért kiváncsi leszek hogy 1 böszme enrgiáju mikrohullámú sugár hogy nem fözi (süti) majd meg az utasokat a hajóban. Nem tudom hogy van e az ellen megfelelö szigetelés. -
Dinosaur #52 Az rendben van hogy ellövik a világűr pereméig, de hogyan jönnek vissza??? -
uwu hun #51 Mivan?
Dzsekó igenis él. Csak visszavonult. -
halaszlo #50 "Információ terjedési sebessége 10x-100x osan meghaladtja akár fénysebességet"
Sürgősen fordulj orvoshoz. Gondolom itt M Jackson halálának hírére gondolsz... -
lmisi #49 "Mennyi olajunk/uránunk van? Pontosan annyi, mint 40 éve volt, kb 40 évre elegendő! Hmmm."
Nagyon Hmmm. Tök jó egyre hatákonyabann tudjuk kitermelni ugyan a nyersanyagokat, de egyre drágábban is. Mivel az új módszerekhez gyakran, többször annyi energia kell mint a régi módszerhez.
Mikor merülnek ki a kőolajtartalékok, nem akkor amikor fizikailag hanem:
Van egy mérőszám ami azt mutatja 1 hordó kőolaj kitermeléséhez mennyi kőlaj szükséges. Ez a kezdetekben 0 körül volt, (Régen Szaudiaknál konkrétan a földön tocsogott, Kínában az "ősidőkben" bambusznád segítségével fúrtak gáz/olaj mezőbe) most vészesen
kezd emelkedni. Ha eléri az 1 egészet leáll a kőolajkitermelés pont. Persze nem teljesen de a kitermelés közelébe telepített szén/atom erőmű segítségével kellene fedezni a kitermelés átalakítás (olajpala) energia igényét.
Ekkor az üzemanyagár akkora lesz, hogy átlagember nem fogja tudni kifizetni.
Nem ismert nagyon de sok termék előállításában vastagon benne van a kőolaj.
Pl. az autó, azaz ha nagyon drága lesz kőolaj autómatikusan nagyon drága lesz az is. Bizonyos árszintnél visszaesik a kereslet és összeomlik az adott iparág és ekkor beindul a dominó hatás... Ha drága az autó, drága a szállítás is emiatt még drágábbak lesznek a nyersanyagok élelmiszerek...
Hamuszórás/hajtépés/sopánkodás marad csak. Ha nem fogunk össze és békélünk meg
nagyon csunya móka fog kerekedni persze először az ivóvízen és élelmiszeren.
az Arab országokból kiinduló válságnak is szerintem leginkább ez (kb 60%) az alapja. /Internet, demokrácia deficit/hiány csak 40%)
Kivéve ha nem jutunk olcsó, közel ingyenes energiaforráshoz...
Relativitás (fény) elmélet.
Ugyebár sebességet 2 pont között lehet értelmezni.
Az elmélet szerint fénysebességnél nagyobb sebesség nincs.
Viszont ha két fénysugár ugyanazon egyenes mentén,
de ellenkező irányba elindul a két fénysugár egymáshoz képest
nem 2C-vel (2xfénysebesség) távolodik csak eggyel.
Ehhez kreáltak egyenletet is, meg mindent. No persze jó érthetetlen lett.
Mindezt arra alapozták, hogy a sebesség mérésünk a fényen alapszik, de ha szon alapszik soha büzlő életben nem fogunk fénynél sebesebb értékeket mérni.
De ettől még lehet
Kicsit olyan szitu mintha a hangsebességet kikiáltanánk abszolútnak. Utaznánk a 3xhangsebességel egy repülőn, megmérnénk a hangsebességet és jé ugyanolyan gyorsnak találnánk. Akárcsak fénysebesség közelében, azaz tényleg abszolút a sebessége hehe.
Nyilvánvaló a tér és fény közötti összefüggés, ahogy a hang és levegő közötti összefüggés. Ahogy a levegőnek szerkezete, nyilván a térnek is van, még ha közvetlenül ezt az átlagember nem is érzéleli ellentétben a levegővel.
Az Einsteini kolosszális hiba ott fakad hogy kitalálta
a térnek nincs szerkezete, a fény mint abszolútum csak úgy száguld a semmiben.
Ja de mégsem mert a gravitáció elhajlítja, izé akkor a teret is el kéne, de izé aminek nincs szerkezete azt nehéz és ekkor ügyes matematikával időlassulással
megmagyarázta. Nyilván a modelje működik, amikor nem arról mélyen hallgatnak, amit nem tudnak megmagyarázni vele akkor gyorsan kitalálnak sötét anyagot illetve, az állandókon kicsit pofoznak.
Ami konkrétan ellentmond és mérhető:
-Nulponti energia létezése
-Információ terjedési sebessége 10x-100x osan meghaladtja akár fénysebességet. Többször is kimérték. A kisérletet elvégző tudósok sem merik nyilvánosan kommentálni az eredményeket csak publikálják a méréseket. Hiszen a relativitás elmélettel szembemenni nem tanácsos.
Igazándiból régóta tudjuk, hogy minden relatív. Miért lenne ez alól a fénysebesség? Azaz ha fény "üres" terjedési közegének tulajdonsága megváltozik
valószínüleg a fény sebessége is azonnal változna. Nem kell ezt piedesztára emelni. A relativitás elmélet kisérleti alátámasztásait is lehet magyarázni
más elméleti alapokon. Érdekes a vákuumenergiával nem nagyon foglalkozik a relativitás elmélet, pedig mindenütt ott van még a fekete lyukakban is. Igaz
nehéz kimutatni de ott van. Ezen a szálon elindulva is meg lehetne magyarázni mindent. -
aislado23 #48 De szerintem elöbb lesz ne künk itt egy harmadik világháborúnk. -
aislado23 #47 Ha az emberiség valami csodafolytán nem pusztítja el saját magát akkor is ezen a bolygón fogunk megdögleni.Amig nem égetően fontos addig senki nem fog komolyan foglalkozni az űrkutatással csak ilyen tessék-lássék módon aztán pedig majd szépen kihül a napunk elkezdünk pánikolni meg gondolkodni de sajnos az élet nem egy film, ezért ki fog pusztulni az emberiség.Én így látom.És szerintem ebből is az lesz mint az összes ilyen jól hangzó ötletből, semmi.Lessz itt nekünk hajlitgatható nanotelefon üzemanyagcella a laptopokba meg mittudoménmi de 1. még odáig sem sikerült eljutnunk, hogy a betegségeinket meggyógyítsuk 2. ilyenkor mindig mindenki megfeledkezik arról, hogy a nyersanyagok sem tartanak örökké. -
#46
Jaja. 3. és 4. generációs reaktorokkal a földön jelenlevő URÁN - tehát tórium nélkül - évmilliókra elég + a tengervízben levő.
Ennek fényében elképesztő, hogy mennyi baromságra pazarolják az erőforrássokat, mikor a megoldás ott van szem előtt... -
F1End #45 "Mennyi olajunk/uránunk van? Pontosan annyi, mint 40 éve volt, kb 40 évre elegendő! Hmmm."
Az, hogy X évre elegendő Y nyersanyagunk van mindíg azt jelenti, hogy a jelenlegi világpiaci árokon kb mennyit lehetne gazdaságosan kitermelni úgy, hogy a jelenlegi technológiával is hasznosítani tudjuk.
Ha növekszik az ár, csökkennek a költségek, vagy fejlődik a technika akkor a kitermelhető mennyiség is megnő.
Erre jó példa az, hogy a 20. század elején a csak olyan ércből tudtak rezet kinyerni, mely legalább 6% -ot tartalmazott az említett fémből, de ma már 0,5% tartalmú ércből is kinyerhető, ezért az akkor becsültnél nagyobbak lettek a készletek. -
ancsil #44 "Ha képesek lennénk paradigmaváltásra és végre túllépni a relativitás elmélet tetszetős, de józan ésszel felfoghatatlan torz dolgain"
mi a bajod a relativításelmélettel?
(már azon kívül, hogy már régen nem elmélet, hanem gyakorlat- és kismillószor igazolták is a kisérletek.
mellesleg pl. gps- t sem tudnál használni a relativításelmélet eredményei nélkül...)
-
#43
Kb 30 éve nem jelent meg olyan új technológia, ami alapvetően forradalmasította volna az űrhajózást, a hadviselést, közlekedést, vagy csak a hétköznapi életet. Előtte azért 10 évente volt valami, nagyobb dolog.
Itt azért picit tiltakoznom kell. Az, hogy itton ebből te nem érzel semmit, az nem jelenti azt, hogy nincs. Elég csak a légiközlekedés árait és színvonalát nézni. Milyen hajtóművek, milyen fogyasztási adattal, mennyivel könnyebb gépek, mennyivel sűrűbb légtér lehet.
Lehet, hogy egyenként nem korszakalkotó dolgok tették lehetővé, de együttesen már azok. -
#42
Amúgy valójában egyetlen paradigma rabjai vagyunk úgy 74-óta. A drága energia paradigmájának.
Az energetikai cégek a folyamatos huhogásukkal fölverik az energia árakat, a magas energiaárak ugyan nekik jó, csak a gazdaság nyűglődik. Ha drága az energia, akkor a fogyasztás után az ember spórol egy csomó dologgal, pl, hogy a hulladékot ártalmatlanítsa, mert az is energiába kerül.
Az atom/olaj/energetikai lobbi gyakorlatilag megfojtja a fejlődést. Nem építünk új erőművet? Na és? Kit érdekel, ha a meglevők is kielégítik azt az igényt, hogy xarrá xopassuk az embereket.
Mennyi olajunk/uránunk van? Pontosan annyi, mint 40 éve volt, kb 40 évre elegendő! Hmmm. -
#41
Hát ha visszatekintek az életemre, (70-ben születtem a Hold-program közepén, még emléxem a Sojuz-Apollo repülésekre, az első űrállomásokra, 82-ben a Columbia első repülésére, aztán a nyüglődésre évtizedeken keresztül)akkor a pangás korszaka már beköszöntött. Se új közlekedési eszköz, autó, repülő helyett, se új energia forrás, se új informatikai technológia, szilícium csipekre épülő digitális személyi számítógépek, igaz alacsonyabb teljesítményűek, de már akkor voltak, azóta csak a csíkszélesség csökkent. CD, optikai adattárolás detto. Folyadékkristályos kijelző detto.
Kb 30 éve nem jelent meg olyan új technológia, ami alapvetően forradalmasította volna az űrhajózást, a hadviselést, közlekedést, vagy csak a hétköznapi életet. Előtte azért 10 évente volt valami, nagyobb dolog.
Ok internet, mobiltelcsi. Persze ha nem számítjuk, hogy azok is voltak.
Nem érzem, hogy olyat tudnék, amit 20-30 éve ne tudtam volna megvalósítani.
Azonban látok egy csomó dolgot, amit mivel nem valósítottak meg, egy csomó más is elmaradt.
Pl, ha lenne olcsó és biztonságos űrutazás, akkor nem lenne gond a nukleáris hulladék hosszú idejű tárolása, mert a Hold, de még inkább a Jupiter ideális helyei az ilyen több 100 000 évig sugárzó anyagoknak. És nem itt a Földön kéne őket kerülgetni. Ha a nukleáris energia jobban elterjedt volna, nem lenne, vagy kisebb mértékű lenne a klíma katasztrófa, nem kéne az energia elfogyásától tartani, olcsó lenne az energia. Az olcsó energia a gazdaságot ösztönzi, sokkal gazdagabbak lennénk egyénileg is. Nagyobb gazdagság kevesebb meló, kevesebb stressz, hosszabb élet, stb stb stb.
Kicsit unom már, hogy a 60-as 70-es években készült sci-fik, még mindíg sci-finek és nem naiv filmvígjátékoknak számítanak. -
#40
Azért ne túlozzunk már, hogy százmilliárdokkal dobálózunk dollárokban. Ennyire nem drága, de azért nem kétfilléres beruházásokról lennne szó. -
lmisi #39 Szerintem pár kicsi probléma:
-Atacama chilében van, azaz nem USA, no itt bukik meg minden, amíg chile esetleg nem csatlakozik usa-hoz.
-Egy komplett várost kell felhúzni a semmi közepén
-Vízberuházás kb: 50-100 m-usd(miliárd), éves működés talán 1 milliárdba belefér.
-Atomerőmű némi kis infrastruktúrával 500-600 m-usd, éves díj kijön 10-ből talán
-Repülőtér, vasút, közút - service utak talán kijön 5-10 m-usd-ból
Ehhez képest egész olcsó a vegyszerhordós jelenlegi. Nem vagyok szakértő meghasaltam csak a költségeket, de arra éppen elég hogy semmi ne legyen a lézeres-mikrohullámos ötletekből. Nem csak a sivatag közepén, hanem sehol.
Jelenlegi űrutazásnak 2 nagy problémája van ami összefügg:
-Nincs hordozható kompakt, nagyteljesítményű energiaforrásunk(erőművünk), ami esetleg képes lenne önmagát hűteni és nem igényelne folyamatos üzemanyagutánpótlást, mondjuk évtizedekig.
-Nincs normális meghajtási mód. Bár ha az első probléma megoldódna, valószínűleg hozná a megoldást a erre is.
Ha képesek lennénk paradigmaváltásra és végre túllépni a relativitás elmélet tetszetős, de józan ésszel felfoghatatlan torz dolgain
(Érdekes, relativitás az elmélet neve és rögtön egy állandóra épít. Miért nem inkább fénysebesség elméletnek nevezik?)
, talán használhatnánk tértechnológiákat is. Ez esetben a meghajtás és energia is megoldható lenne.
Persze ha használható tértechnológiához jutnánk, valószínűleg csúnya háborút robbantana ki a föld felszínén.
Ha nem jutunk, néhány év múlva beköszönt a pangás kora és utána jöhet vele a háború. Még atomenergiával csak-csak ellátnánk magunkat igen szűkösen, azonban élelmiszerrel, vízzel, fémmel, olajjal aligha. Ez lenne a fenntartható fejlődés ugyebár, ami működhetne is, de akkor az emberek nagyrészének meg kéne változni, jámborabbakká, lemondóvá, kisfogyasztásúvá (No hummer, háziuszi, jachtocska, repülgetés, hús-zabálás) lenniük.
Zöldtechnológia:
Szélturbian, napelem és barátai tök jók, csak jelenleg ezeket az eszközöket nem
zöld energiával állítjuk. Ha azzal állítanánk elő, az utolsó csavarig félek kiderülne hogy elfogadhatatlanul drága lenne. Persze ezen reszelni lehet, kár hogy 30 év alatt nem sikerült olcsón és nagy mennyiséget ezekből gyártani minnél magasabb élettartammal.
Az űrkutatás pont az előbbiek miatt került újra előtérbe, hátha végre építhetnénk fenntartható űrutazási ipart, akkor megindulhatna a nyersanyagoknak űrbéli/nem földi kitermelése. Ahogy azt Móriczka gondolja...
Azonban ehhez közel olyan technológia kellene mint amit a képzelt/valós UFO repcsik tudnak.
Azt ugye nem gondolta senki komolyan:
-földetéréshez használt bezuhanok a légkörbe hőpajzsot égetek, ernyőkkel bohóckodok mutatvány működik ipari mennyiség esetén.
-Max 2g-vel gyorsuló eszközök
(borzalmas mennyiségű idő kell még a bolygóközi utazáshoz is)
Erre valamit ki kell találni, ami semlegesíti a tömegvonzást. SciFi szinten persze adott a dolog, csak sajnos más a valóság.
A fentiekkel tisztában vannak az USA döntéshozói is, pont ezért nullázták ki a NASA-t és ajánlanak fel teret más tipusú rég halott ötleteknek. Hiába cirkusz kell a népnek, arra tökéletesek ezek az ötletek. Masszív többszáz milliárd dolláros profitot hozó űrbiznichez bolhaszellentés. Sajnos most nem működik a kis lépésekben haladunk előre, ezt fényesen bebizonyították az utóbbi évtizedek. -
#38
Jaj, és összetévesztettem valamiért egy másikkal. Erre a komment után jöttem rá. :)
A víz hiánya akkor is gond meg a semmi közepe is. Annyi előnye lenne, hogy az Egyenlítőhöz közelebb vagy, egyes pályák elérése kisebb energiaigénnyel jár. -
#37
Mert távvezetéket építeni drága a semmi közepére és van veszteség is. -
#36
"Képzeld el, hogy a Kennedy űrközpont összes eszközének ki kell bírni azt, hogy a külső hőmérséklet nem 20-30 fok, hanem 40-50 fok"
Nah vettem a fáradságot és utánanéztem neked:
Atacama Sivatag
Atacama 2
Tulajdonképen hőmérséklet szempontjából egész kellemes hely. Télen is max csak pár fokkal megy 0-alá. Nyáron sem megy 30 fölé.
Egy ilyen drága kilövő kiépítésénél a víz,elektromos áram vagy bármi más szállítási költsége elhanyagolható szerintem, a hely jelentette pozitívumok mellett. -
Merces #35 ..mi a rákért kellene mellette lenni az erőműnek? -
kvp #34 A sima lezerrol a cikk irja, hogy anyagilag nem eletkepes. A sima hocserelos megoldasbol anno teszteltek is fedelzeti atomeromuvet hasznalo valtozatot (project rover). A mikrohullamu rendszerbol pedig mar letezik olyan ahol a mikro is fedelzeten van, ezt hivjak vasimr hajtomunek. Ez utobbi egy plazmahajtomu, ami a Foldtol tavolabb nagysagrendekkel hatekonyabb mint a kulso taplalasu megoldasok.
A startram rendszer jonak tunik, de a szemelyszallitashoz nem a legkor fole nyulo torony es a vakumban torteno gyorsitas a jo megoldas, hanem egy vegig a legkorben halado jarmu es raketahajtomuvek hasznalata. Igy a gyorsitopalya vegen nincs lassulas es sokkal olcsobban megepitheto. Gyakorlatilag egy nagysebessegu maglev vonat tetejerol indulna a jarmu, hagyomanyos hajtomuvekkel. Ez kb. legi inditasu pegasus raketa mukodeset hozna, csak foldfelszini inditasu, szemelyszallitasra alkalmas valtozatban. -
morden #33 Spektrumon volt egy dokis abban volt egy részlet egy tudóstól 1960-as évek közepén mondta azt, hogy 69-70ben elérjük a holdalt 80-ra a Marsot 2000-re pedig elhagyjuk a naprendszert (mármint ember vezette űrhajó). Nem jött be a jóslata sajnos :( -
#32
Nekem ez a megoldás jobban tetszik: StarTram
Habár mindkettőnél vannak leküzdendő akadályok. Például a szél által okozott kilengés. Vagy az űrfelvonónál a kötél anyaga.... A baj az, hogy még ha gyakorlatban építésre készen is állna bármelyik, az űrhivataloknak elég sokáig kéne spórolnia, hogy összejöjjön a kezdeti beruházásra fordítandó pénz. Viszont utána a működtetés költsége alacsony lenne, feltéve ha megfelelően kihasználják. Mert ehhez az is kell, hogy akarjunk az űrbe menni. Működtetési költség szempontjából lényeges a kihasználtság. Ha pl 1 évben csak pár kilövés van akkor nyilván nagyon magas lesz, szemben pl 100 akkor a fix költség jobban eloszlik. -
JTBM #31 Szerintem még mindig az űrfelvonó a legéletképesebb megoldás, egészen addig, amíg képesek leszünk megfelelő nukleáris hajtóművet gyártani. -
#30
Akkor meg ott vagyunk, hogy a semmi közepén igen drága üzemeltetni egy ilyen infrastruktrát. Pl. a GW-os erőműhöz honnan szerzel vizet? Mert minden erőműnek van vízvesztesége.
Képzeld el, hogy a Kennedy űrközpont összes eszközének ki kell bírni azt, hogy a külső hőmérséklet nem 20-30 fok, hanem 40-50 fok -
#29
A cikkben is írta, hogy "A sugarat kibocsátó létesítményhez azonban nem árt egy magasan fekvő, száraz lokáció, mint például a chilei Atacama-sivatag, meggátolandó, hogy a légkör vízpárája túl sokat nyeljen el a kibocsátott energiából. " -
#28
Itt egy összefoglaló wiki-s cikk a nem rakéta alapú űrkilövési rendszerek elméleteiről. Vannak érdekes megoldások. Szerintem ellátmányt és műholdakat is lehetne feljuttatni pl egy batár nagy ágyúval :)
Non-Rocket SpaceLaunch -
#27
Azért egy köd vagy pára egészem más halmazállapot egy leveshez vagy hamburgerhez képest.
Bár most hogy eszembe jut, az időjárás figyelő radar pont ezen az elven működik. :) -
#26
Szerintem jelentős mértékben időjárásfüggő. Ha sok a vízmolekula az útban, akkor azok lehet elnyelik az energiát. -
pokolfiu #25 szerinted ha a mikróban felmelegíti a kaját, tehát teszi a dolgát, márpedig a kaja nem csak folyékony halmazállapot, akkor befolyásolja szerinted az eső pl? vagy a hó? hm? ;)
a napszél az jó kérdés, de szerintem hasonló a helyzet, ráadásul ha zavaró tényező lenne, akkor még elméleti síkon sem foglalkoznának a témával véleményem szerint... -
#24
Gyorsítórakéta? Azért csak nem annyira húzós tétel egy olyan, ami felviszi a cuccot 30 km tájára.
Egyébként jó lenne definiálni, hogy milyen hasznos terhet akar az ember felvinni. Ha egy B747 szerű gép 10-12 km magasra képes lenne felvinni az egészet, akkor csak onnan kellene 20-30 km magasságig gyorsító rakéta. Onnan meg már mehet mással. -
#23
A mikrohullám mennyire időjárásfüggetlen? A légkör változásai a napszél által mennyire lehet zavaró?