Értelmetlennek tartja a DRM-et Tim O'Reilly
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#25
A "másolásvédelem erőszakolása" és a kereskedelem addig fog bukni. Amíg egy 'e-book' ára paritásban van. A nyomdai úton terjesztett könyv árával! Ez a párhuzam tetszés szerinti <művészeti> anyagra is kivetíthető. Az Artisjus nemtelen ténykedése ezt a helyzetet csak súlyosbítja...
Talán az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a könyvek értéke idővel nőhet is! Ugyan ez viszont nem mondható el a filmek és zenei dolgok esetében!
Az igazság valahol ott lenne ahol a nyomda, terjesztés stb. árát eliminálnák az elektronikus változatból! Mert az így most ez egy jelentős csalás a terjesztők részéről.
Divatos szóval a vásárlók jogosulatlan megkárosítása!!
A film/zene esetében meg az 'egyszervolt' utánjátszó mozik árait illenék alkalmazni. Tehát idővel csökkenteni az árakat.
Amúgy meg az arra érdemes könyvet, DVD-t akkor is megveszem a boltban, ha szívom is az ára miatt a fogamat..!
-L-
Utoljára szerkesztette: sumatra, 2015.09.02. 13:11:45
Talán az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a könyvek értéke idővel nőhet is! Ugyan ez viszont nem mondható el a filmek és zenei dolgok esetében!
Az igazság valahol ott lenne ahol a nyomda, terjesztés stb. árát eliminálnák az elektronikus változatból! Mert az így most ez egy jelentős csalás a terjesztők részéről.
Divatos szóval a vásárlók jogosulatlan megkárosítása!!
A film/zene esetében meg az 'egyszervolt' utánjátszó mozik árait illenék alkalmazni. Tehát idővel csökkenteni az árakat.
Amúgy meg az arra érdemes könyvet, DVD-t akkor is megveszem a boltban, ha szívom is az ára miatt a fogamat..!
-L-
Utoljára szerkesztette: sumatra, 2015.09.02. 13:11:45
#24
azta ez mekkora publicity stunt
#23
Mûködhetne az idõ alapú árképzés: mondjuk egy film moziban kezdene, két hét múlva letölthetõ lenne 3 mozijegy áráért, aztán ez menne lefelé az egy dolláros árig, ott már bejönne az ingyenes megtekintés lehetõsége is, egy-egy reklám megtekintése után.
Az egész mehetne torrent rendszereken, így a 'kiadó' csak egy állandó seeder lenne, nem kellene iszonyat szervereket fenntartani. Jó kliens programmal akár a megtekintés közbeni le és feltöltés is megoldható lenne.
Az egész mehetne torrent rendszereken, így a 'kiadó' csak egy állandó seeder lenne, nem kellene iszonyat szervereket fenntartani. Jó kliens programmal akár a megtekintés közbeni le és feltöltés is megoldható lenne.
#22
"Ezt a törvényt kéne elfogadása elõtt megsemmisítenie az alkotmánybíróságnak! Kár hogy már kimiskárolták a testületet..."
Mivel ez nem költségvetési törvény, így kidobbhatják, de ne reménykedj! Az alkotmánybíroság nem azért van, hogy a fájl cserét legalizálja, illetve azok is kb. annyíra értenek a dolgokhoz, mint a politikusok.
Mivel ez nem költségvetési törvény, így kidobbhatják, de ne reménykedj! Az alkotmánybíroság nem azért van, hogy a fájl cserét legalizálja, illetve azok is kb. annyíra értenek a dolgokhoz, mint a politikusok.
#21
"Csak ott a bökkenõ ebben a gondolkodásban, hogy ugyan miért vásárolnának meg
10 000 darabot a termékbõl, ha 100 000 darab elérhetõ ingyen?"
Teszem azt, elismerésem jeleként megveszem? Vannak neves zenekarok akik egy-egy netrõl letölthetõ albumukat becsületkassza alapon árulták.
Tovább megyek, ha a Steam-en lehetne úgy is venni játékot hogy a Dobozát és minden tartozékát is megrendelem (mert hát van akinek jól esik ránézni a polcon a míves dobozra) még ha feláras is, mert úgy érzem megéri az a kevés plusz.
10 000 darabot a termékbõl, ha 100 000 darab elérhetõ ingyen?"
Teszem azt, elismerésem jeleként megveszem? Vannak neves zenekarok akik egy-egy netrõl letölthetõ albumukat becsületkassza alapon árulták.
Tovább megyek, ha a Steam-en lehetne úgy is venni játékot hogy a Dobozát és minden tartozékát is megrendelem (mert hát van akinek jól esik ránézni a polcon a míves dobozra) még ha feláras is, mert úgy érzem megéri az a kevés plusz.
#20
A fix árazás a probléma forrása, minden ember más összeget tud fizetni egy adott termékért.
Azokra a termékekre amibõl korlátozott darabszám képes elõállni (pl ferrari) azokkal ez rendben is van, mert valahogy el kell dönteni, hogy az a véges darabszám kihez kerüljön.
A gond itt azokkal a termékekkel van, ami a létrehozás után gond - és gyakorlatilag további költség - nélkül bárki rendelkezésére bocsájtható (digitális tartalmak). Itt ugye az egyszeri elõállítás költségeit kell(ene) fedezni a vásárlóknak.
A hagyományos piaci modellel ugyan valamelyest ütközik ez a szemlélet, azonban más-más gazdasági helyzetben lévõ szereplõknek igenis lehetne más áron kínálni ugyanazt a terméket.
Mint ahogy a 3 és 15 milliós autók közt sincs olyan valódi gazdasági különbség amit az áruk indokol. Van aki képes többet fizetni egy autóért, van aki nem képes, de ennek ellenére szüksége van autóra. Ezt jól ismerték fel az autógyártók és nagyon széles rétegek számára kínálnak "autót", gyakorlatilag státusz szimbólummá emelve azt. Egy kiemelkedõen gazdag ember elsõsorban nem azért nem vesz 3milliós suzukit, mert nincs benne bõrkárpit, vagy nem megy 250-el, hanem mert körberöhögik az ismerõsei. Egy csoró diák is inkább méregdrága sportkocsit akar, mint gokart bérletet, pedig ha csak a "vezetési élmény" lenne a cél, a gokart bérlet ugyanúgy megtenné.
Arra kéne rájönni, hogy a digitális tartalmak mellé milyen plusz szolgáltatásokat és tartalmakat lehetne nyújtani, ami "feláras" és nem lopható.
Mondok buta példát tv minõségben letölteni egy filmet 50Ft, dvd minõségben 200, full hd-ban 1000. itt is éreznénk hogy az áruk nem indokolt, aki szegényebb annak amúgy sincs fullhd tv-je, az megveheti 50Ft-ért.
Szóval alapvetõen mindent nagyon olcsón kéne adni és arra kéne rájönni, hogy aki többet is megengedhet magának érte, annak hogy lehet a kedvében járni, hogy hajlandó is legyen fizetni.
Azokra a termékekre amibõl korlátozott darabszám képes elõállni (pl ferrari) azokkal ez rendben is van, mert valahogy el kell dönteni, hogy az a véges darabszám kihez kerüljön.
A gond itt azokkal a termékekkel van, ami a létrehozás után gond - és gyakorlatilag további költség - nélkül bárki rendelkezésére bocsájtható (digitális tartalmak). Itt ugye az egyszeri elõállítás költségeit kell(ene) fedezni a vásárlóknak.
A hagyományos piaci modellel ugyan valamelyest ütközik ez a szemlélet, azonban más-más gazdasági helyzetben lévõ szereplõknek igenis lehetne más áron kínálni ugyanazt a terméket.
Mint ahogy a 3 és 15 milliós autók közt sincs olyan valódi gazdasági különbség amit az áruk indokol. Van aki képes többet fizetni egy autóért, van aki nem képes, de ennek ellenére szüksége van autóra. Ezt jól ismerték fel az autógyártók és nagyon széles rétegek számára kínálnak "autót", gyakorlatilag státusz szimbólummá emelve azt. Egy kiemelkedõen gazdag ember elsõsorban nem azért nem vesz 3milliós suzukit, mert nincs benne bõrkárpit, vagy nem megy 250-el, hanem mert körberöhögik az ismerõsei. Egy csoró diák is inkább méregdrága sportkocsit akar, mint gokart bérletet, pedig ha csak a "vezetési élmény" lenne a cél, a gokart bérlet ugyanúgy megtenné.
Arra kéne rájönni, hogy a digitális tartalmak mellé milyen plusz szolgáltatásokat és tartalmakat lehetne nyújtani, ami "feláras" és nem lopható.
Mondok buta példát tv minõségben letölteni egy filmet 50Ft, dvd minõségben 200, full hd-ban 1000. itt is éreznénk hogy az áruk nem indokolt, aki szegényebb annak amúgy sincs fullhd tv-je, az megveheti 50Ft-ért.
Szóval alapvetõen mindent nagyon olcsón kéne adni és arra kéne rájönni, hogy aki többet is megengedhet magának érte, annak hogy lehet a kedvében járni, hogy hajlandó is legyen fizetni.
Elösször lõjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
#19
"Ha egy mûbõl 10 000 példányt vásárolnak meg és további 100 000 másolata hozzáférhetõ az interneten még mindig jobb, mintha csak 10 000 példányt adtak volna el belõle." jelentette ki az O'Reilly Media elsõ embere."
Csak ott a bökkenõ ebben a gondolkodásban, hogy ugyan miért vásárolnának meg
10 000 darabot a termékbõl, ha 100 000 darab elérhetõ ingyen?
"Aki alapvetõen úgy gondolkozik, hogy nem akar fizetni az alkotásokért, akkor az - bármi történik is - nem fog fizetni értük."
Ez viszont igaz. Ezért hamisak azok az összegek amelyek büntetõ ügyekben, cikkekben elhangzanak, hogy mekkora kárt okoz a másolás.
Ugyanis azt számolják, hogy ha a másolás helyett megvették volna a termékeket akkor az mekkora bevételt jelentett volna a kiadónak.
Csakhogy nem az az alternatíva, hogy másolják vagy megvásárolják pénzért, hanem az, hogy másolják, vagy nem tesznek semmit.
Azaz bevétele a kiadónak semmiképpen nem lesz.
---
Az ár pedig igenis elsõrendûen fontos tényezõ.
Ha az eredeti horror árban van nem sokan fogják megvenni. Ha reális árban van, akkor annyiért már inkább azt fogják megvenni.
Csak ott a bökkenõ ebben a gondolkodásban, hogy ugyan miért vásárolnának meg
10 000 darabot a termékbõl, ha 100 000 darab elérhetõ ingyen?
"Aki alapvetõen úgy gondolkozik, hogy nem akar fizetni az alkotásokért, akkor az - bármi történik is - nem fog fizetni értük."
Ez viszont igaz. Ezért hamisak azok az összegek amelyek büntetõ ügyekben, cikkekben elhangzanak, hogy mekkora kárt okoz a másolás.
Ugyanis azt számolják, hogy ha a másolás helyett megvették volna a termékeket akkor az mekkora bevételt jelentett volna a kiadónak.
Csakhogy nem az az alternatíva, hogy másolják vagy megvásárolják pénzért, hanem az, hogy másolják, vagy nem tesznek semmit.
Azaz bevétele a kiadónak semmiképpen nem lesz.
---
Az ár pedig igenis elsõrendûen fontos tényezõ.
Ha az eredeti horror árban van nem sokan fogják megvenni. Ha reális árban van, akkor annyiért már inkább azt fogják megvenni.
#18
van benne igazság, de sajnos nem teljesen igaz.
én hajlnadó lennék fizetni a tartalmakért, de nem annyit amennyibe manapság kerülnek. nem vagyok up-to-date, de legutoljára mikor egy szakmai könyvet kerestem felmerült, hogy e-book-ként veszem meg, mert hátha olcsóbb. hát az lett belõle, hogy egy ismerõstõl megkaptam 1 hónapra, mert alig 30%-al volt olcsóbb az ebook, mint a valódi papíros. nem tudom, valahogy úgy éreztem, hogy kicsit túl van árazva az ebook. nem kicsit. nagyon. se szállítási, se elõállítási, se csomagolási költség, egyszerûen ott áll egy állomány pár szerveren. a kiadónak relatíve a bevezetést követõen nincs dolga vele. a korrektúra és hasonlók mára már kimentek a divatból, mert olyan ordas hibák vannak némelyik könyvben, hogy könnyesre röhögöm magam. (ebbõl a szempontból is jobb lenne az e-book, bármikor frissíthetik egy hiba felfedezése után)
szumma: amíg nem alakul ki az online tartalom és a hozzá tartozó kultúra, metalitás, addig lesz kalózkodás. majd ha lesznek nagy média könyvtárak, ahonnan emberi havidíj fejében lehetne letölteni zenét, filmet, könyvet (az emeberi és a havidíj fontos), akkor fognak nagy csapást mérni a kalózkodásra. ehhez képest egy torrentserver lefoglalása kb gyerekjáték a kalózkodás elleni harcban.
én hajlnadó lennék fizetni a tartalmakért, de nem annyit amennyibe manapság kerülnek. nem vagyok up-to-date, de legutoljára mikor egy szakmai könyvet kerestem felmerült, hogy e-book-ként veszem meg, mert hátha olcsóbb. hát az lett belõle, hogy egy ismerõstõl megkaptam 1 hónapra, mert alig 30%-al volt olcsóbb az ebook, mint a valódi papíros. nem tudom, valahogy úgy éreztem, hogy kicsit túl van árazva az ebook. nem kicsit. nagyon. se szállítási, se elõállítási, se csomagolási költség, egyszerûen ott áll egy állomány pár szerveren. a kiadónak relatíve a bevezetést követõen nincs dolga vele. a korrektúra és hasonlók mára már kimentek a divatból, mert olyan ordas hibák vannak némelyik könyvben, hogy könnyesre röhögöm magam. (ebbõl a szempontból is jobb lenne az e-book, bármikor frissíthetik egy hiba felfedezése után)
szumma: amíg nem alakul ki az online tartalom és a hozzá tartozó kultúra, metalitás, addig lesz kalózkodás. majd ha lesznek nagy média könyvtárak, ahonnan emberi havidíj fejében lehetne letölteni zenét, filmet, könyvet (az emeberi és a havidíj fontos), akkor fognak nagy csapást mérni a kalózkodásra. ehhez képest egy torrentserver lefoglalása kb gyerekjáték a kalózkodás elleni harcban.
\"The voices are back... Excellent.\"
#16
"Ha egy könyvnek jó az ára, akkor a vásárlók nem fognak sokat gondolkozni azon, hogy megvegyék-e vagy sem,"
Aha, Nyugaton esetleg. Magyarországon, ha ingyen ki lenne téve a kiadó oldalára, akkor is torrentrõl szednék le.
Aha, Nyugaton esetleg. Magyarországon, ha ingyen ki lenne téve a kiadó oldalára, akkor is torrentrõl szednék le.
http://gaborszantai.co.uk/
#15
Ehhez képest már készül az összes internetezõ megvágása a szerzõi jogokra hivatkozva!
Ezt a törvényt kéne elfogadása elõtt megsemmisítenie az alkotmánybíróságnak! Kár hogy már kimiskárolták a testületet...
Ezt a törvényt kéne elfogadása elõtt megsemmisítenie az alkotmánybíróságnak! Kár hogy már kimiskárolták a testületet...
#14
Ez alapvetõen igaz is, de ha igényes tartalmat készítesz elérhetõ áron, akkor kevesebben fogják lopkodni. Nézzünk pl. egy portolási példát. PC XBox360. Gyakorlatilag nulla portolás kell hozzá ugyanis azonos fejlesztõi környezetben meg lehet valósítani a kódot aztán függõen a fordítástól, egyik vagy másik platformon szinte azonnal lehet is használni.
Ergo valamelyik platformon a játék elõállítási költsége szinte nulla. Ennek ellenére egyiken mondjuk 15.000 a másikon 12.000 forint. Akkor most mégis mirõl beszélünk?
Ergo valamelyik platformon a játék elõállítási költsége szinte nulla. Ennek ellenére egyiken mondjuk 15.000 a másikon 12.000 forint. Akkor most mégis mirõl beszélünk?
#13
Ne felejtsétek el elolvasni azt a részt, amikor azt írja, hogy ha mindenki ellopja a tartalmat, senki sem fog utána tartalmat gyártani.
Tipikus példa erre a PC-s játékok.
Olyan sokan lopják õket, hogy alig valakinek éri meg PC-n játékot fejleszteni.
Aztán azok, akik loptak, anyáznak, hogy miért nincsen PC-re játék meg hogy csak silány konzol portok vannak...
Tipikus példa erre a PC-s játékok.
Olyan sokan lopják õket, hogy alig valakinek éri meg PC-n játékot fejleszteni.
Aztán azok, akik loptak, anyáznak, hogy miért nincsen PC-re játék meg hogy csak silány konzol portok vannak...
#12
Szerintem csak az elektronikus verziót tette fel.
Egyébként nekem is van olyan írásom, ami picit felbõvítve simán kiadható lett volna... :)
Egyébként nekem is van olyan írásom, ami picit felbõvítve simán kiadható lett volna... :)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#11
És saját zsebbõl fizetted a szerkesztõt, lektort, korrektort, tördelõt?
Jó sok pénzed rámehetett a ráfordított idõn felül. :)
Jó sok pénzed rámehetett a ráfordított idõn felül. :)
Minden jog fenntartva!
#10
Csak van hozzá képessége, hogy egy átlagember fejével gondolkodjon. Szomorú, hogy manapság ez már ilyen kuriózum...
#9
Végre egy értelmes ember..., csak ritka mint a fehér holló.
#8
Milyen könyv?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#7
Olyan dolgokat lát az öreg amit a többi nagykutya véletlenül sem akar megpillantani :D
#6
Ingyenes tudást felpakolni egy termék használatához pl, az hosszútávú befektetés.
http://msdn.microsoft.com/en-us/library
Szórakoztató iparról már nem is beszélve... Olyan anyagok, amiket mi soha nem láthatnánk, mert pl ismeretlen idegen nyelvet használnak és nem is hozzáférhetõek, azokat lelkes fordító közösségek hobbiból angolra fordítják és feltöltik a netre ingyen. A hivatalos források sehol nincsenek ehhez képest és nem is lesznek.
"Úgy vélte, az olyan erõs és befolyásos óriáscégek, mint a Facebook, az Apple, a Google, az Amazon vagy éppen a News Corp. azon dolgoznak, hogy szigorúan ellenõrzött szigeteket hozzanak létre a termékeik körül. "
Ez pontosan így van és ebbõl a sorozatból az epül a legnagyobb geci. ájtyúnsz... 山(^.^)山
http://msdn.microsoft.com/en-us/library
Szórakoztató iparról már nem is beszélve... Olyan anyagok, amiket mi soha nem láthatnánk, mert pl ismeretlen idegen nyelvet használnak és nem is hozzáférhetõek, azokat lelkes fordító közösségek hobbiból angolra fordítják és feltöltik a netre ingyen. A hivatalos források sehol nincsenek ehhez képest és nem is lesznek.
"Úgy vélte, az olyan erõs és befolyásos óriáscégek, mint a Facebook, az Apple, a Google, az Amazon vagy éppen a News Corp. azon dolgoznak, hogy szigorúan ellenõrzött szigeteket hozzanak létre a termékeik körül. "
Ez pontosan így van és ebbõl a sorozatból az epül a legnagyobb geci. ájtyúnsz... 山(^.^)山
https://twitter.com/foodlfg
#5
Hallod, amilyen mocskosak a könyvkiadók is, én inkább úgy döntöttem, hogy a könyvet amin 4 évig izzadtam, inkább felrakom PDF formátumban a netre, aztán lehet tölteni ...
Az én istenemnek kalapácsa van, a tied egy keresztre szögezve halt meg .... összeraktad?
#4
A szakkönyvek többségét is inkább szakmai hírnévért írják, nem kizárólag pénzért. Kizárólag pénzért pl. Havas szennye születik. A kiadóknak meg át kell alakulniuk, más szerepük kell legyen, kisebb haszonért/példány, de jóval nagyobb példányszámmal. Ha nem lépnek, ki fognak halni, mert nem lesz rájuk szükség.
#3
Node könyvekkel ezt azért nem tudod megtenni. És ugyan a ponyvánál vagy a szépirodalomnál el tudom fogadni, hogy hobbiból, önkifejezési eszközként ír az ember, de szakkönyveket, ismeretterjesztõ kiadványokat CSAK ÉS KIZÁRÓLAG pénzért írnak az emberek - illetve inkább csoportok, szakemberek. Ha ezek nem jelennének meg fél évig akkor azért már nem lenne olyan vidám a helyzet.
#2
Végre valaki aki jól látja a dolgot.
Mindig elfelejtik a tisztelt kiadók és jogvédõk, hogy a tucatszám gyártott szemétre való fogyasztási mûveik nem szükségesek az emberek életben maradásához. Ha fél évig úgy döntene a bolygó lakossága, hogy nem vásárol cédét, meg dévédét, szépem mehetnének oda ahova az ilyen ingyenélõk valók: fetrengeni a pöcegödörbe.
Mindig elfelejtik a tisztelt kiadók és jogvédõk, hogy a tucatszám gyártott szemétre való fogyasztási mûveik nem szükségesek az emberek életben maradásához. Ha fél évig úgy döntene a bolygó lakossága, hogy nem vásárol cédét, meg dévédét, szépem mehetnének oda ahova az ilyen ingyenélõk valók: fetrengeni a pöcegödörbe.
#1
Csak idõ kérdése és eltûnnek a felesleges csatornák, mint: zene, hírlap és könyvkiadók, televízió és rádió csatornák. Illetve szerepük eltolódik az alkotás elõsegítésének irányába.