54
-
Merces #54 ..nah már megint itt tartunk, fel kell fogni hogy ami ugy néz ki mint egy kacsa, ugy csinál mint egy kacsa, az bizony kacsa akármi van is mögötte.........
Megint más tészta hogy sokan attól tartják különlegesnek magukat hogy emberek.......le kellene szállni kicsit a magas lórol...... -
Amergin #53 Ha minden kiszámítható, lehet lottóznod kéne 
Vagy a gépnek kéne lottózni. Vagy Istennek? -
Rotyoka #52 A gépnek mennyibe tart megadni random választási lehetőséget?
És hoppá máris nem tudod semennyire se behatárolni, hogy mit fog választani míg az embernél 80-90%-ban meg lehet mondani -
duke #51 "De pontosan arról van szó, hogy az ember irracionális, szeszélyes, és kiszámíthatatlan, egy beprogramozott géppel ellentétben."
Szerintem az emberi erzelmek is kiszamithatok, mert azok is mind valaminek a kovetkezmenyei. Nagyon bonyolultak, komplekszek, de logikusak.
Pl egy kalapacsos sorozatgyilkos viselkedese elso ranezesre, teljesen ertelmetlen, kiszamithatatlanak tunik, mert nem ismerjuk az osszes korulmenyt. De ha annak az embernek az egesz eletet vizsgalnank, a szuletese pilanatatol, akkor mindjart ertenenk, es logikusnak talalnank, hogy mit miert tett. Szoval szerintem az erzelmek is logikusak, csak tul bonyolultak, hogy modelezuk oket. -
#50
Mindenféle idiótaságokról beszélsz sci-fi regényekből vett butaságokat képzelgéseket hordasz össze, mikor itt van egy a cikkben leírt érdemben használható mesterséges intelligencia.
Közben ilyeneket írsz: "Az a baj, hogy állandóan a MI-t kutatják, és bár még csak nem is kapiskálják, mégis fűre-fára ráfogják hogy intelligens" ezzel szidva, lenézve az összes mérnököt informatikust és még kitudja kiket akik ezen a projekten dolgoztak amellett, hogy nyilván még a gépen a legalja munkát végző munkásnak is több ismerete van a mesterséges intelligenciáról mint neked fotel tudósnak.
De bocs most olvasom csak te olvastál Asimov regényt akkor teljes mértékben igazad van francba a doktorival meg a diplomával fantááziáljunk. -
#49
"Elég érdekes elképzeléseid vannak a mesterséges intelligenciáról."
No, miért is? Én már jó hosszasan kifejtettem, hogy én hogy gondolom, szívesen elolvasom a te véleményedet a dologról – már ha van neked olyanod. Rajta, ne kímélj minket! -
Alfa Of NS #48 "Az emberi neuronhálózat hibrid, analog/digitális rendszer. Gyakorlatilag egy un káosz elven alapuló számítógép. "
-
#47
Elég érdekes elképzeléseid vannak a mesterséges intelligenciáról. Próbálj meg kicsit visszatérni a földre. -
#46
Minden héten 5 sci-fi sorozatot? Én még egyről sem tudok, hogy létezne. Bocs, de a Star Trek-féle marhaságok nem tartoznak bele a sci-fi kategóriájába. Vagy csak éppen annyira, mint a Magyar Népmesék.
Aki a témáról sok sci-fit olvasott, az valószínűleg sokkal több buktatóját észreveszi a témának, függetlenül attól, hogy az írónak "igaza van-e", vagy nincs. (Mivel sci-firől, vagyis nem létező dolgokról írnak, az igazság megítélése nem lehetséges.)
Viszont itt egyáltalán nem az Asimov-féle robotokkal lenne a baj. Az Asimov-robotok közönséges szolgák, akiknek annyi a feladatuk, hogy az ember számára kényelmesebbé tegyék a világot, és biztonságot nyújtsanak neki. Ha a robotikakutatás e felé tart, akkor nincs is semmi baj. (Bár Asimov bemutatta, hogy egy-egy találékony ember a kizárólag logikusan gondolkodó robotot logikai csapdákkal, hogy tud mégis kijátszani a "három törvény" ellenére is, és akár gyilkosság elkövetésére is felhasználni közvetve.) Tehát még ez sem 100%-os megoldás, mindenesetre nagyon kényelmes.
A mesterséges intelligencia teljesen más tészta. Az egy kazal problémát hordoz magában. Ugyanis az intelligenciának vannak különböző fokozatai, és a legprimitívebb az agresszió, az ellenállás és a másik legyőzése. Az érvek tárgyalóasztalok mellett való békés ütköztetése már csak egy igen fejlett intelligencia sajátossága, ami szintre csak fokozatosan lehet eljutni, és ami szintre még az emberek sem jutottal el. Persze, leülünk az ellenféllel tárgyalni, de az eltérő álláspontok a lehető legritkább esetben közelítenek egymáshoz. A végén az győz, aki az akaratát valamilyen módon az ellenfelére tudja kényszeríteni. Vagy megzsarolja (embargó, segélyek befagyasztása, gazdasági szankciók), vagy megfenyegeti (háború, megtorlás, tisztogatás). És ezeket az evolúciós lépcsőket nem lehet átugrani. Sokkal valószínűbb, hogy az első valódi mesterséges intelligencia nem lesz hajlandó önként és érdek nélkül nekünk dolgozni, mert miért is tenné? Majd az együttműködésért cserébe kér ezt, meg azt, mert valamit valamiért. Az ember sem ingyen dolgozik a másiknak, hanem pénzért. Ki tudja, hogy egy komputer számára mi bír majd olyan értékkel, amivel ő nem rendelkezik, de szeretne, míg mi megadhatjuk neki. Lehet, hogy olyan dologra vágyik majd, amit mi nem adhatunk meg neki. Akkor meg minek törődjön az emberek nyűgjeivel?
Az a baj, hogy állandóan a MI-t kutatják, és bár még csak nem is kapiskálják, mégis fűre-fára ráfogják hogy intelligens. A telefontól kezdve a mosógépig. Ez a gép nem intelligens. Asimov képzeletbeli robotjai sem voltak azok. De el kéne dönteni, hogy mit szeretnénk előállítani, mert nagyon úgy néz ki, hogy a két dolog (robot vagy intelligencia) jelentősen eltér egymástól, és ugyanarra a célra nem használható mindkettő. -
#45
Ez így eben a formában nem igaz.
Az emberi neuronhálózat hibrid, analog/digitális rendszer. Gyakorlatilag egy un káosz elven alapuló számítógép. Csak mivel tisztán ilyen elveken alapuló gépet még nem építettünk, nem tudjuk még azt sem, hogy ebben az esetben mi értelmezhető a legkisebb működőképes egységnek, milyen ebben egy alapszintű progi.
A káoszrendszerek tulajdonsága a kiszámíthatatlanság, a kisebb eltérésekre adott jelentősen más válasz, az, hogy tényleg nem adnak hasonló válaszokat hasonló kérdésekre.
Nem adatbázis van, hanem egy komplex rendszer, nem (csak) 0-k és 1-ek vannak, hanem folyamatos analog értékek is.
A digitális rendszer lényege a adatok közel 100%-os reprodukálhatósága, ennek a rendszernek pedig az evolutív módon kiválasztott viszonylag optimális reakció. Bármi megteszi ami a határokon belül van, miközben a háttér teljesen más is lehet! -
#44
A sok 'megmondom a frankót mert olvastam scifi regényt meg minden héten megnézek 5 scifi sorozatot sgsciencetist' megmagyarázza, hogy a világ legfejlettebb leggyorsabb számítógépe ami képes felismerni az emberi beszédet és értelmezi valamint megválaszolni, miért is egy elmaradott fos, aminek semmi köze a mesterséges inteligenciához:D SG Tudományos hírek I Love You! -
Rotyoka #43 AKik itt kommentelnek mikor jönnek rá, hogy az EMBER is ADATBÁZISBÓL dolgozik. A döntéseid akármennyire is akarod 99%-ban NEM önállóak, hanem BEIDEGZŐDÉSEK, ha úgy tetszik 0111010101010100111, semmi más. -
#42
Az ember nem annyira kiszámíthatatlan, hiszen az emberben levő AI igen is folyamatosan nyilvántartja, számolja, és prognosztizálja mások viselkedését. Mégegyszer, az emberben nem egyetlen AI működik, az akivel önmagunkat saját viselkedésünket reprezentáljuk, hanem a világnak, más lényeknek is legalább ilyen szintű reprezentációját működtetjük.
Onnan döntjük el, hogy valaki normális-e, hogy mennyire követi le az általunk jósolt dolgokat, mert egyébként hülye, ha túl szélsőséges.
Amúgy ami itt felmerült teljesen jogosnak tartom, hogy tudományos problémákon kéne tesztelni az "AI"-t. Ugyanis amit most AI-nak nevezünk az valójában csak összetett mesterséges logikai rendszer. Az ember viszont nem logikai rendszer.
Az ember egy állat, ahol nem az győz akinek igaza van, hanem aki győz az szaporodik. Tök mindegy milyen úton győz, ha azzal, hogy mindig hazudik, akkor olyan rendszer fog kifejlődni, ami ezt tudja. Lehet akár élősködni is, kvázi veszíteni és az erős közelében maradni, akinek elcsipegetni a prédáját.
Milyen válasz az egy kérdésre ahol ez érvényesül? Olyan válasz, hogy az első nem az, hogy mi jön ki az adatbázisból, mint igaz/helyes, hanem az első és legfontosabb szempont, hogy ki teszi fel a kérdést! -
lotsopa #41 Mint ahogy a legtöbb kérdés ez is egyszerű valóban, de a válasz az ami nehezen megfogalmazható. -
#40
"De valóban igaz ha egy gép intelligensé tanulná ki magát akkor a saját programját változtatva teheti ezt meg. A végeredmény mint az embereknél változó kiszámíthatatlan, hogy mire használná az így szerzett mesterséges intelligenciát."
Szerintem attól még , hogy valami intelligens, nem feltétlen kiszámíthatatlan és kezelhetetlen. Tehát egyáltalán nem fog úgy viselkedni, mint egy ember. Nem lesz gonosz, sem jó, nincs feltétlen túlélési ösztöne csak teszi amire tervezték. Megszabhatóak azok a korlátok, amik közt gondolkodhat, mit csinálhat, mit nem, programozható lesz.
A scifik-ben eléggé el van túlozva ez a téma, ahogy lenni szokott. A probléma az, hogy sokan elhiszik. -
tatish #39 fogadjunk Eric cartmen ült a gépben, és ráguglizott a kérdésekre 
-
#38
"de a tudására is szüksége van sőt egy ember aki fegyvertelen de képzett túlélő az adott erdőben a csúcsragadozó és ő fog életben maradni az intelligenciájával! "
Olyan mint Bear Grylls ??
-
Amergin #37 A negatív elektron miért nem zuhan bele a pozitív proton magba (H atom esetén pld), miért kering milliárd éveken keresztül stabilan körülötte?
Ez egy elég egyszerű kérdés. Kérdezzük meg a gépet talán, nem?
-
MsUser #36 Kornan igazad van csak annyit pontosítanák hogy az ember a Földön a csúcs ragadozó és ez által a legnagyobb, ez emelte ki az állatvilágból "és még ki tudja mi" az hogy eszközöket is használt hozzá az egy dolog, de a tudására is szüksége van sőt egy ember aki fegyvertelen de képzett túlélő az adott erdőben a csúcsragadozó és ő fog életben maradni az intelligenciájával! De valóban igaz ha egy gép intelligensé tanulná ki magát akkor a saját programját változtatva teheti ezt meg. A végeredmény mint az embereknél változó kiszámíthatatlan, hogy mire használná az így szerzett mesterséges intelligenciát. De itt még közel sem tartunk, az se biztos hogy megérjük, mármint nem én hanem az emberiség. 
-
#35
Egyenlőre az AI kutatások gyakorlati alkalmazási céljai közt, nem szerepel a gépek érzelmekkel való felruházása. Maximum azok közül pár imitálása és megértése a cél, talán a gondozó robotoknál(Mintha Japánban lenne valami ilyesmi) és a kirakatrobotoknál. Ha létrejön egy valódi AI, akkor az teljes mértékben az alkotóitól függ milyen lesz. Be lehet programozni korlátokat, pl tiltott dolgokat... Nem lesz képes megszegni azokat, mert gép, azt csinálja amit beleprogramoztak,még ha komplex gondolkodásra is képes. Ha meg valami fejes mégis fél ettől, akkor beleraknak majd egy kikapcsolót, amit távirányítóval lehet vezérelni. A veszélyek eltörpülnek, a lehetséges pozitívumok mellett. Elméletben lehet csinálni, olyat is ami maximálisan hasonlít egy emberre, ha az összes intelligencia szempontjából szignifikáns biológiai komponenst leutánoznánk, de ez technológiailag egy rakat plusz kihívás és nem hozna olyan nagy gyakorlati hasznot. Na ez lehet, hogy felülírná a programozását, ha szándékosan úgy csinálják, de jelenleg nem ilyen irányban fejlődik a technika.
Az ember alapjában véve elég korlátolt lény, állatvilágban nem nagyon állnánk meg a helyünket. Ezen korlátok leküzdésére készítünk magunknak eszközöket, amivel feltörjük a kókuszdiót vagy átszeljük az óceánt. Egy valódi AI létrejötte, egy sor újabb ilyen korlátot döntene le. Mert azt az alkotó folyamatot fejlesztené, amely új eszközöket hoz létre. Tehát segítségével az eddiginél gyorsabban találnánk fel új és jobb eszközöket, amolyan "tudós a dobozban".
Egyenlőre szép lassan araszolunk előre az "intelligens" gépi alkalmazások terén, ahogy az egyre bonyolultabb és bonyolultabb szoftvereik és hardvereik lehetővé teszik, de azért mindenki érzi, hogy itt nagyobb és alapvetőbb minőségi ugrásra lenne szükség. -
MsUser #34
És még egy érdekes felvetés, ha intelligens lesz egy gép képes lesz elméleteket megérteni és megoldani elvileg. Einstein is tévedhetett és sok tudós aki a relativitás elméletet alapul véve feltételeznek egy nagy ősrobbanást a világegyetem kezdetére, mert ha a fény sebessége nem állandó hanem változhat térben és időben az felrúgja a jelenlegi fizikáról tanultakat.
Ezzel hogy boldogulna egy olyan intelligencia amit Pl. feltöltenek egy tudással ami nem is biztos hogy jó, és amikor később utána töltjük a pontos adatokat hogy dönti el mi a helyes?
Ha a tömeg határozza meg a tér idő görbületét "Einstein" rájött a hő és energia is befolyásolja a téridőt /G=8 Pi T/ de amint alkalmazni akarta a relativitás elméletét a világűrre is ez nem működött! Bevezette a kozmológiai állandót persze ez nem oldotta meg az alap problémát, Hubble meg győzte Einsteint hogy a világ egyetem tágul. Ha az ősrobbanás tényleg helyes elképzelés akkor nem lehetne egyensúlyban "nyugalomban" ezek elég nagy megfejtetlen problémák! Ha semmi nem haladhat gyorsabban a fénynél és a világ egyetem is elvileg ennél lassabban tágul "halad" felvet újabb problémát a horizont problémáját amire csak egy jó megoldás van ha a fény sebessége nem állandó, régebben több-száz milliárd évvel ezelőtt gyorsabb volt mint most! De ha ez igaz az energia megmaradás törvénye hibás! Ha a világmindenség tömege és energiamennyisége állandó tehát az univerzum meg teremtődőt vagy ősrobbanással vagy máshogy akkor az akkori tömege és energiája meg kellett volna hogy maradjon ugyanakkorának! A fénysebesség változásával egy megoldás, válasz, születik rá hogy jelenlegi univerzumunk miért ilyen állandó, eszerint a fény sebessége az idők kezdetén az univerzum korai szakaszában változott így a kritikus sűrűsége fenntartható a világegyetemnek annak függvényében hogy növelni vagy csökkenteni kell a sebességét! Az Einstein korrigáló Lambda elmélete a taszító gravitációt magyarázza, jelenleg tudják hogy a világegyetem tágul és gyorsul közben ez nem magyarázza az ősrobbanást, lassulni kellene az időt figyelembe véve!?! Rájöttek az univerzum ősrobbanások sorozata, sok volt, és sok lesz még!
De ez egy elmélet ami jóformán Einstein tévedésének köszönhető és ennek ellenére helyes Einstein gondolatmenete de mégse!
Na ezt hogy érti meg egy mesterséges intelligencia, hiszen tele van ellentmondásokkal és mégis helyes és sok mindenre magyarázatot ad! -
MsUser #33 Messze vagyunk még Isaac Asimov "Én a robot" regényének megvalósulásától, hogy egy robot önáló gondolkodásra álmokra és érzelmekre képes tehát M.I.!
Mivel meg filmesítették így ismertebbé vált az alap gondolat, a sci-fiben a robotika három törvényét Isaac Asimov alkotta meg.
A robotika három törvénye:
-A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
-A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
-A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
Ha ez ilyen egyszerű lenne hogy törvényeket-szabályokat leírva ezt megértené egy gép és ezek szerint cselekedne, akkor lenne remény arra hogy előbb utóbb értelmessé válna, ha képes lenne fejlődni, de nincs értelme, csak adatbázisa és ember által irt programja! Ami ugye ha kezd elég nagy és mindenre kiterjedő lenni akkor kezd egyre több hibát is hordozni, sőt egy adott dologról az adatbázisa előbb utóbb ellentétes információkat is kaphat mert emberi szemszögből lehet sok mindennek több helyes megoldása, és itt jön a konfliktus érzelmek tanult tapasztalatok híján nem lesz képes dönteni.
Csak formális cselekvésre döntésre lesz alkalmas és gyorsan tud adatbázisból megoldásokat előrántani, de hogy a cikkhez is köze legyen. Az nagy dolog hogy az emberek mondandóját analizálva lehetséges válaszokat keres és talál egy mega-giga monstrum számítógép tehát már majdnem képes 1%-ban egy összetett emberi gondolkodásra, persze ezt is csak látszólag! -
#32
De pontosan arról van szó, hogy az ember irracionális, szeszélyes, és kiszámíthatatlan, egy beprogramozott géppel ellentétben. Hacsak nem arra programozzák, hogy random értelmetlenségeket cselekedjék, de annak meg mi értelme lenne? Egy megkergülten cselekvő gépet ki nevezne intelligensnek?
Az emberi intelligencia olyan helyeken nyilvánul meg, amikor áthágjuk a magunk által felállított szabályokat. Esetenként. Nem mindig, csak ha kedvünk szottyan hozzá. Például száguldozunk egy kicsit az úttesten, noha tudjuk, hogy nem szabad. Amikor lerészegedünk, noha tudjuk, hogy pórul járhatunk. Amikor visszapofázunk a főnöknek, mert bal lábbal keltünk, pedig tudjuk, hogy nem szerencsés. Amikor egy nő mutat neked két ruhát, hogy szerinted melyiket vegye meg, és tökmindegy, hogy a kettő közül melyiket választod, mert ő csak azért is egy harmadikat fog megvenni. Vagy éppen egyiket sem. Amikor az extrém sportolók, kaszkadőrök nap mint nap életveszélynek teszik ki magukat, mert adrenalinfüggők.
De vannak más jelei is az intelligenciának. Például a kreativitás. A semmiből valamit alkotni. Például a vélemény. Mi most itt ütköztetjük a véleményünket és különböznek egymástól. A gépek nem tennék. Ha ezt tennék, azt mondanánk meghibásodtak. A dac és az ellenállás, ami már kisgyerekkorban igen erős. A "mert csak" ereje. Nem csinálom ezt és ezt, mert csak! Az absztrakt gondolkodás. Olyasvalamit tudunk elképzelni, ami nem létezik, és tudunk róla fantáziálni.
Most megint visszatérve a sci-fihez, Lemnek a Doktor Diagorász című novellájában a tudós megalkotja az első valóban gondolkodó robotot. Aminek a szabad akarata abban nyilvánul meg, hogy nem éri be a gazdája szűkmarkúan kimért energiájával, hanem erősebb energiaforrást keres, és minduntalan ki akar törni a börtönéből, ezért aztán jó erősen megépített börtönben kell tartani, mert ha elszabadulna, jaj lenne.
Az összes emberi érzelmet le lehetne utánozni, de attól a gép még nem érezné azt. Pl az irigységet. Irigyelni, hogy másnak több jut, mint nekünk. A kapzsiságot, a kéjsóvárságot, a nárcizmust, a perverziókat, a bűnözésre való hajlamot. Ezek is részei az intelligenciának, nem csak a jó dolgok. Egy intelligens gép nagy eséllyel lenne kegyetlen, cinikusan kárörvendő, nagyképű és kioktató, tele felsőbbrendűségi érzéssel, mert ötmilliószor több lexikális adat van az adatbázisában, mint az ember fejében, és nagyjából ugyanennyivel hatékonyabban is kezeli ezt az adatbázist. Aztán ha alkotni kéne a semmiből valamit, akkor elvérezne az emberi zsenialitással szemben. Kérdés, hogy ebben az esetben mit tenne? Szó nélkül beismerné, hogy alsóbbrendű, vagy megsértődne? Utóbbi esetben tényleg intelligens, csak éppen nem érünk vele egy kalap szart sem, ha nem hajlandó nekünk dolgozni. És miért is tenné, ha egyszer megsértettük? Ha meg nem teszi, akkor mi értelme volt megalkotni? Ha meg lehengerel minket, akkor felborul a gazda-szolga viszony és ő kerekedik felül. Tévedés ne essék, most nem Skynetet vizionálok, hanem az életből merített esetet. Az élővilágban ugyanis a gyengébb mindig behódol az erősebbnek, vagy elhullik. Az erősebb megöli a gyengébbet, egyszerűen meg kell hogy ölje, hogy a dominanciáját hangsúlyozni tudja. Ezt csinálja minden állat, és ezt csinálja az ember is az örökös háborúival. A politikai csatározások is arról szólnak, hogy ki legyen a falkavezér. Olyan nincs, hogy két közel egyforma intelligencia kéz a kézben együtt dolgozik szorgosan egymás nagy kielégülésére. Persze ideig-óráig működhet, aztán jön a vita, az egyet nem értés, az összeveszés, és a háború. És az erősebb győz.
Aki intelligens gép után vágyakozik az öngyilkos hajlamú, ha figyelembe veszi a negatív tulajdonságokat, amelyeket fent felsoroltam. Mert mi rá a garancia, hogy nem vágja el álmomban a torkom az intelligens robot, csak mert unja, hogy én vagyok a gazda, és ő a szolga? Az emberek ezt megteszik egymással és intelligensek. Akkor egy intelligens gép miért ne tenné?
No, további szép álmokat! -
#31
Vajon álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
-
MacropusRufus #30 na most, hogy már majdnem megváltottuk a világot, átmegyek aflába...
Tényleg: ezt hogyan lehetne leírni egy MI-nek. Mármint az álmokat.
É -
MacropusRufus #29 sztem is valami ilyesmi a helyzet.
-
MacropusRufus #28 értem. De sztem ez még nem elég. Ezt írtam lejjebb, hogy azt lehet deffiniálni, hogy pl. több hárdver eleme hibás vagy valami és ebblő lelehet vonni doglokat, pl. rosszúl érzi magát. De a nem fizikai jelneséggel járó dolgokat nem tudjuk deffiniálni, ilyen pl. az érzelmi fájdalom.
Mert itt már sok minden adódik össze és ebből egy sem fizikai. Gondolatok, emlékek összesége is képes kiváltani érzelmeket, amik adott esetben fájhatnak is, vagy éppen ellenkezőlek: jó kedvem lesz tőle, holott kb. 23 éve történtek.
Sztem az MI akkor kezdődik, amikor megfejtik az agy működését. Addíg csak tapogatózás van.
-
#27
"az hogy mit érzel, mit gondolsz, az nem a semmiből jön, rengeteg hardvernek és rengeteg háttérben futó biológia programnak az eredménye"
Vagy nem.
Akkor jelenthetnénk ki ezt biztosan, ha sikerült volna már leprogramozni.
Az ami az emberben zajlik, csak nagyon távolról mondható tisztán programozási kérdésnek.
Az emberi agy hardver és szoftver egysége, a kettő ráadásul hat egymásra, és ráadásul nem tisztán digitális, hanem kevert.
Az emberi agy csak attól, hogy működik, gyorsabbá hatékonyabbá, nagyob kapacitásúvá válik.
Egy mostani szilikon alapú rendszer ilyen alapvető változásokat nem képes végrehajtani.
Ráadásul az emberi agy amit csinál az nem pusztán információfeldolgozás a hagyományos értelemben. Pl amikor valakire/valamire gondolunk, akkor egy komplex egészként jelenik meg ez a valami. Lásd pl, amikor valamit nem tudunk kiverni a fejünkből. Attól válik valami valamivé, hogy nem egy önmagában levő tulajdonság, egyedi érték, paraméter, hanem egy olyan komplex egész, aminek történetisége van, tudjuk hogyan viselkedik a valóságban, vagy viselkedne, ha lenne. Valós dolgok komplex reprezentációi, ideák. Amilyen idea az AI is.
Az, hogy van egy gép, ami adtbázisokból keresgél marha gyorsan, az marha messze van attól a rendszertől, ami az agyban zajlik, ami létrehozza a világ reprezentációját és abban megannyi kis virtuális AI-t működtet. Ezáltal megjósolja a jövőt, visszakövetkeztet a múltra, alkot, alkalmazkodik.
És ez még mindig csak informatikai kérdés jórészt, a tudat mint olyan. Az a lépcsőfok, amit a tudomány még csak nem is karcolgat. -
#26
az hogy mit érzel, mit gondolsz, az nem a semmiből jön, rengeteg hardvernek és rengeteg háttérben futó biológia programnak az eredménye
ha nem lenne nagyon összetett a dolog és ha nem csak fikarcnyi ideje lennének elterjedve a számítógépek, már régen le lenne programozva
-
MacropusRufus #25 valami hasonlót.
De az sem volt más csak egy jól megírt adatbázis kezelő ami látszólag MI tulajdonságokkal bírt.
Hasonló a régi ChessMaster Genius-ra. Ez egy kb. 800k sakk program volt. De tanúlt. De ettől még nem volt MI, csak jól tudott keresni az adatbázisában.
És igen, ha ez a adatábzis eléggé nagy, akkor tényleg olyan érzése lesz az embernek, hogy basszus, ez gondolkodik. Pedig nem.
-
MacropusRufus #24 egy példát pls. -
MacropusRufus #23 kiszámítható. Nem intuitív. Egy bizonyos gyakoriság felett hülyeséget csinálni. Egy sima közönséges PC-re írt program ki tudja bükni azt, hogy mikortl kezd ismétlődni a cselekedete. Nem feéltelenűl ugyan azt csinálja, de 40%-k felet vált. Ennyi elég a kiszámíthatósághoz.
Amíg a gépet igenekkel és nemekell, továbbá és/vagy kapukkal addíg nem kell várni tőlük semmi komoly dolgot. Talán majd a quantum gépek jobbak lesznek mert ott ennyire nincs limitálva a dolog. De ez még a future. -
#22
te nem érted
egy programban nem csak előre definiált fix dolgok vannak
-
MacropusRufus #21 amiről mi beszélgetünk az nekünk embereknek kézenfekvő.
Egy gépnek nem. Amit te írtál az megint csak valami olyan dolog ami nincs meg az emberben. Az érzelem azonnal kitőr belőle, és csak utánna jönnek azok amiket írtál: ki fog most nekem segíteni, mi lesz most velem nélküle stb... Ezek nem egyből jönnek. Pl.egy halál esetén az első az, hogy nincs többet. meg sem fordúl az ember fejében akkor ott, hogy ki fog most nekem segíteni kapálni akertben. Hanem az, hogy nincs többet. ÉS ez egyből lelki fájdalmat indít el. Utánna jönn a következő fázis az amit te is irtál: elindúlnak az algoritmusok + előjönnek az emlékek amikhez szintén érzelmek párosúlnak és ezek keveréke alkotja azt amit akkor érez az illető. Ebből egy részt sem lehet programmal leírni, ui. amíg az ember nem tudja deffiniálni az érzelmeit és ezt matematikára(!!) lefordítani (ui. a gép az csak összeadni tud, ezt ne felejtsd el) addíg nincs esély az érzelem deklalárására. Mivel az érzelem nem kiszámítható. (az, hogy kiből mit vált ki az már egy másik tészta, de igazából ott lehet jól látni, hogy az érzelem nem kiszámítható: a fenti példánál maradva, valaki alkholoba mármorba merűl, valaki munkamán lesz, csak ne kellejen a rossza gondolni, stb...)
-
Szefmester #20 Ilyesmit csináltál? http://en.akinator.com/
Ez egy ritka érdekes és ütős adatbázis, rengetegszer játszottam vele, és csak nagyon kevés alkalommal nem találta ki a személyt akire gondoltam. -
MacropusRufus #19 biztos vagy benne, hogy nem vagyok az?
Miből tudnád megállapítani, hogy nem vagyok gép/program? :)
-
MacropusRufus #18 "Az hogy az ember nem tud racionálisan dönteni, az nem a gép hibája. "
pedig tud, csak nem sokan... Gondol pl. a frontorvosokra.
"A gép mindig is azt fogja nézni ilyen szempontból amivel a jövő jobban jár. "
hát nem. A gép mindíg azt fogja nézni amire leporgramozták. Amennyiben emocionális döntéseket is tud hozni ott sem biztos, hogyí a jövő számít neki.
Lásd ember.
"Mivel már a természetes szelekciót is teljesen szétkúrtuk magunknál, ezért az emberek nem képesek az ilyet elfogadni, pedig teljesen jogos döntés lenne ez MI részéről."
hmmm... lehet. De lehet nem. Kérdés az, hogy az MI-nek hogy van deffiniálva az ember... Tudod, csak program kérdése. -
#17
a program is irracionálisan fog dönteni ha szándékosan idióta dolgokat is beállítasz, például megadod hogy bizonyos gyakoriság felett 40%-os esélyes tagadja meg a feladatot vagy kezdjen el más feladattal foglalkozni, mondjuk olyannal, amit eddig legritkábban csinált, és ha erre még sok számtalan ilyen szemétség ráépül, akkor gyakorlatilag néha irracionálisan fog viselkedni
-
MacropusRufus #16 nem értetted meg azt amire válaszoltál.
Amit te írsz az program. Ha úgy programozod le akkor a gyereket dobja oda, ha úgy akkor az felnőtet. Az ember meg nem azért dobja oda magát a gyerek helyett mert így van programozva ui. valahol gond nélkűl kűldik a halálba a gyerekeket is. Érzelmi alapon van vezérelve az ember szinte minden cselekedete. Vannak kívételek, amikor racionáls döntést kell hozni. Erre viszont sok ember nem alkalmas, mert az érzelmei befolyásolják. Az ember sokkal összetettebb személyiség annál, hogy pár millió soros programmal le tudjam írni.
Sztem -
#15
millió féle módon leprogramozhatod, hogy úgymond érzelmi fájdalom is legyen
pl. miután már feltudja fogni a társa létezését, utána pl. megadhatsz mellé olyan logikailag egyszerű dolgokat hogy vegye figyelembe a vele eltöltött időt, vegye figyelembe hogy a társa mellett mennyivel sikerültek a feladatok jobban vagy rosszabbul, vegye figyelembe mi az a feladat ami a társával megtudott oldani, mi az ami nem, megadsz még kismillió dolgot, utána meg megadhatod hogy ezek értékeiből számolva milyen érzelmi cselekvéseket utánozzon