Tovább gyorsul a Wi-Fi
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#42
A csoda n wifi szabvány nálam a másik szobában is tud 9-10 mb/s-es másolást, tehát még ott is hozza a 100-as hálót.
1080-as filmeket szoktam nézni az itthoni szerverrõl rajta, soha nem akadt meg egyetlen pillanatra sem.
A b wifi ma már a teljes sebességû netezéshez sem elég...
1080-as filmeket szoktam nézni az itthoni szerverrõl rajta, soha nem akadt meg egyetlen pillanatra sem.
A b wifi ma már a teljes sebességû netezéshez sem elég...
#41
A többeres kábel (vagy optika ugye) nem zavar, mert egy köteg. A szabvány szerint a 100-ashoz is UTP Cat 5 kábel KELL. Ahol 100-ra építkeztek, ott jó eséllyel fog menni a gigabit is.
Csak tudatosan kell csinálni. Nálunk a fürdõszobák kivételével mindenhol van végpont. AZ újabb részekben ott már az építkezésnél be lett húzva, de a régieken is meg lehetett oldani. Persze van wifi is. 802.11n. Van összehasonlítási alapom 😊 Ez a csoda n szabvány 1 belsõ falon keresztül, de merõlegesen nem tud többet 35-45 Mbitnél (iperf-el mérve TCP-n), holott a gigabit simán viszi a 900-at (a leggagyibb integrált kártyákkal). Ezt akkor, amikor a sebességre 150-et ír ki (a vevõ csak SISO).
De nem csak a sebesség a kérdés hanem a megbízhatóság, ebben sokkal jobb az ethernet. Próbálj meg videót streamelni wifin, akármilyen jó kapcsolat mellett is. Biztosan lesznek beakadások.
Én nem igénylem azt, hogy a wc-re is laptoppal menjek amúgy is az asztali gépemet használom inkább, mert sokkal gyorsabb.
Az lehet, hogy 600 mbit is lehet a wlan, csakhogy akkor megetted a _teljes_ spektrumot, de ez inkább megfordítva érdekes, ha valaki 600 megabiten másol, akkor neked semmi nem marad, míg az ethernet kapcsolt üzemû. Netezni persze jó a wifi, de arra meg elég 802.11b is, viszont ha egy NAS-hoz, neadjisten szerverhez akarod használni, akkor mindenképp érdemesebb kábelen csatlakozni.
Csak tudatosan kell csinálni. Nálunk a fürdõszobák kivételével mindenhol van végpont. AZ újabb részekben ott már az építkezésnél be lett húzva, de a régieken is meg lehetett oldani. Persze van wifi is. 802.11n. Van összehasonlítási alapom 😊 Ez a csoda n szabvány 1 belsõ falon keresztül, de merõlegesen nem tud többet 35-45 Mbitnél (iperf-el mérve TCP-n), holott a gigabit simán viszi a 900-at (a leggagyibb integrált kártyákkal). Ezt akkor, amikor a sebességre 150-et ír ki (a vevõ csak SISO).
De nem csak a sebesség a kérdés hanem a megbízhatóság, ebben sokkal jobb az ethernet. Próbálj meg videót streamelni wifin, akármilyen jó kapcsolat mellett is. Biztosan lesznek beakadások.
Én nem igénylem azt, hogy a wc-re is laptoppal menjek amúgy is az asztali gépemet használom inkább, mert sokkal gyorsabb.
Az lehet, hogy 600 mbit is lehet a wlan, csakhogy akkor megetted a _teljes_ spektrumot, de ez inkább megfordítva érdekes, ha valaki 600 megabiten másol, akkor neked semmi nem marad, míg az ethernet kapcsolt üzemû. Netezni persze jó a wifi, de arra meg elég 802.11b is, viszont ha egy NAS-hoz, neadjisten szerverhez akarod használni, akkor mindenképp érdemesebb kábelen csatlakozni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#40
"Egy antennával az n szabvány is marad 150 megabiten"
Jah, 4 eres kábellel meg a gigabit is 100 mbitre butul, jóvicc...
"Az n szabvány meg fõleg emiatt parasztvakítás, három-négy parabolát vegyek egy kapcsolathoz?"
Te mirõl beszélsz? Routeren van 3 antenna egymás mellett (de van beépitett antennás is) a notebookomon pedig egyetlen antenna sem látszik mégis megy 300 mbiten.
"az ethernet következõ szabványa meg már 100 gigabit lesz, 10-est pedig bárki vehet."
Mutass már pár notebookot amiben 10 gigás ethernet van. De a switch is szép áron lesz hozzá...
Na mindegy, akinek jólesik dugjon csak kábelt a notebookjába otthon és legyen vele helyhezkötött. De nyugodjon bele, hogy a 100-as hálónál jóval gyorsabb az N-es wifi és az esetek 90%-ban ez bõven elég otthonra. Amikor meg kevés, akkor ott a gigabit.
Jah, 4 eres kábellel meg a gigabit is 100 mbitre butul, jóvicc...
"Az n szabvány meg fõleg emiatt parasztvakítás, három-négy parabolát vegyek egy kapcsolathoz?"
Te mirõl beszélsz? Routeren van 3 antenna egymás mellett (de van beépitett antennás is) a notebookomon pedig egyetlen antenna sem látszik mégis megy 300 mbiten.
"az ethernet következõ szabványa meg már 100 gigabit lesz, 10-est pedig bárki vehet."
Mutass már pár notebookot amiben 10 gigás ethernet van. De a switch is szép áron lesz hozzá...
Na mindegy, akinek jólesik dugjon csak kábelt a notebookjába otthon és legyen vele helyhezkötött. De nyugodjon bele, hogy a 100-as hálónál jóval gyorsabb az N-es wifi és az esetek 90%-ban ez bõven elég otthonra. Amikor meg kevés, akkor ott a gigabit.
#39
"Irányított antennával jó lehet a wifi, de azért ott is idõjárás, stb. rendesen be tud zavarni."
Vezetéknélküli ISP-t üzemeltetõ ismerõseimtõl tudom, hogy bár hatással van rá, de annyira nem vészesen. A fõ problémák általában a villámok (nemcsak a direkt hatásokra kell gondolni, hanem az eszközöket ellátó tápegységek áramhálózati túlfeszültségbõl történõ károsodása), az antenna- és csatlakozóbeázások, a Fresnel-zónába benyúló tereptárgyak, vagy nagy szélviharoknál az elforduló antennák, illetve az interferenciagondok (mert ugyebár az ISM-sávot bárki használhatja).
Magasabb licencelt frekvenciákon vagy lézeres adatátvitelnél már érdekesebb a helyzet: ott a köd, az esõ, de még a felfelé szálló pára is eltérítheti a pont-pont kapcsolatokat.
"Az EU-ban meg 100-ig... vagy addig se, a franciáknál kültéren 10 mW megengedett, ami még viccnek is rossz."
Magyarországon az 5GHz-es tartományra 100 mW/200 mW/500 mW/1 W EIRP-maximum van (függõen hogy a tartomány melyik részét használjuk).
De mivel a gerinchálózati fejlesztésekre szánt EU-s pénzek bizonyos körök zsebeiben landoltak, nincs szabad/olcsón hozzáférhetõ frekvenciatartomány adatátvitelre, a jelenlegi rendszer meg kaotikus; így a magyar tulajdonban levõ távközlési KKV-k rá vannak szorulva az ISM sávra. És mivel azt nem ellenõrzi senki - ez is példa a kaotikusságra - így a nagyobb kimenõ teljesítményû eszközök és nagy nyereségû antennák piaca pörög is rendesen.
"Az n szabvány meg fõleg emiatt parasztvakítás, három-négy parabolát vegyek egy kapcsolathoz?"
Vannak dupla polarizált antennák ott egy antenna elegendõ a 2x2 MIMO-s konfigurációhoz.
Vezetéknélküli ISP-t üzemeltetõ ismerõseimtõl tudom, hogy bár hatással van rá, de annyira nem vészesen. A fõ problémák általában a villámok (nemcsak a direkt hatásokra kell gondolni, hanem az eszközöket ellátó tápegységek áramhálózati túlfeszültségbõl történõ károsodása), az antenna- és csatlakozóbeázások, a Fresnel-zónába benyúló tereptárgyak, vagy nagy szélviharoknál az elforduló antennák, illetve az interferenciagondok (mert ugyebár az ISM-sávot bárki használhatja).
Magasabb licencelt frekvenciákon vagy lézeres adatátvitelnél már érdekesebb a helyzet: ott a köd, az esõ, de még a felfelé szálló pára is eltérítheti a pont-pont kapcsolatokat.
"Az EU-ban meg 100-ig... vagy addig se, a franciáknál kültéren 10 mW megengedett, ami még viccnek is rossz."
Magyarországon az 5GHz-es tartományra 100 mW/200 mW/500 mW/1 W EIRP-maximum van (függõen hogy a tartomány melyik részét használjuk).
De mivel a gerinchálózati fejlesztésekre szánt EU-s pénzek bizonyos körök zsebeiben landoltak, nincs szabad/olcsón hozzáférhetõ frekvenciatartomány adatátvitelre, a jelenlegi rendszer meg kaotikus; így a magyar tulajdonban levõ távközlési KKV-k rá vannak szorulva az ISM sávra. És mivel azt nem ellenõrzi senki - ez is példa a kaotikusságra - így a nagyobb kimenõ teljesítményû eszközök és nagy nyereségû antennák piaca pörög is rendesen.
"Az n szabvány meg fõleg emiatt parasztvakítás, három-négy parabolát vegyek egy kapcsolathoz?"
Vannak dupla polarizált antennák ott egy antenna elegendõ a 2x2 MIMO-s konfigurációhoz.
#38
Irányított antennával jó lehet a wifi, de azért ott is idõjárás, stb. rendesen be tud zavarni. Az n szabvány meg fõleg emiatt parasztvakítás, három-négy parabolát vegyek egy kapcsolathoz?
Persze az USA-ban ilyen téren is jobb a helyzet, mert ott 500 mW-ig nem kell engedély. Az EU-ban meg 100-ig... vagy addig se, a franciáknál kültéren 10 mW megengedett, ami még viccnek is rossz.
Persze az USA-ban ilyen téren is jobb a helyzet, mert ott 500 mW-ig nem kell engedély. Az EU-ban meg 100-ig... vagy addig se, a franciáknál kültéren 10 mW megengedett, ami még viccnek is rossz.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#37
Egy antennával az n szabvány is marad 150 megabiten, aminek ugye a már felsorolt okok miatt messze nem érhetõ el a teljes része. Vagyis a 100 megabites ethernettõl még mindig messze van, az ethernet következõ szabványa meg már 100 gigabit lesz, 10-est pedig bárki vehet. A gigabit ethernet simán megfizethetõ, és TUDJA a 900 mbit-et (TCP-n!).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#36
"Most a gsm meg a mûhold hogy jön ide? Nem a mikrohullámról szó, hanem a wifirõl! "
A Wifi mikrohullámú technológia (ugyanúgy, mint a GSM és a mûhold) és ennek a terjedési sajátosságai miatt nem megy át a tömör anyagon a jel.
"Igen mondjuk alacsonyabb frekvencián kéne kiosztani sávszélt"
Látod ez az amit nem lehet, mert alacsonyabb frekvenciákon keskenyebb sávszélesség oszható ki.
A Wifi mikrohullámú technológia (ugyanúgy, mint a GSM és a mûhold) és ennek a terjedési sajátosságai miatt nem megy át a tömör anyagon a jel.
"Igen mondjuk alacsonyabb frekvencián kéne kiosztani sávszélt"
Látod ez az amit nem lehet, mert alacsonyabb frekvenciákon keskenyebb sávszélesség oszható ki.
#35
De számoltam vele... évekkel a fúrás után próbáltam ki még is mennyit tud, mikor egy haver hozott egy wifis laptopot, mert nekem addig csak a routerem volt wifis, és akkor láttam hogy valójában mennyire szar a wifi technológia.
Igen mondjuk alacsonyabb frekvencián kéne kiosztani sávszélt(ha jól emlékszem azok kevésbé érzékenyek mint a mikrohullám, és nem retkes 60 éves szabályokhoz ragaszkodni és tartogatni az elavult technológiákat (analóg tv) a végtelenségig.
Most a gsm meg a mûhold hogy jön ide? Nem a mikrohullámról szó, hanem a wifirõl!
Igen mondjuk alacsonyabb frekvencián kéne kiosztani sávszélt(ha jól emlékszem azok kevésbé érzékenyek mint a mikrohullám, és nem retkes 60 éves szabályokhoz ragaszkodni és tartogatni az elavult technológiákat (analóg tv) a végtelenségig.
Most a gsm meg a mûhold hogy jön ide? Nem a mikrohullámról szó, hanem a wifirõl!
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#34
"De számoltam, éppen ezért az ultrahordozható cuccokon kívül sehol sincs értelme a wifinek. "
Idéznélek:
"pl nálunk az alsó szintre fúrni faragni kellett kábelt, mert a 802.11g wifi 500 kbittel hasít."
Szóval nem számoltál vele, és most itt hõbörögsz.
"Egyébként ezért kéne NEM mikrohullámot használni."
És akkor hol osztasz ki 20 MHz-es sávszélt adatátvitelre?
Hosszúhullámon? Rövidhullámon? URH-n?
Másrészt vegyük a GSM rendszert - az is mikrohullám. Vagy vegyük a licencelt frekvenciás pont-pont adatkapcsolatokat - az is mikrohullám. Vagy a mûholdakat - ott is mikrohullám van. Szóval megvan a maga használati formája - csak megfelelõ tervezéssel kell eljárni (amit az egyszeri egységsugarú user nem képes megtenni).
Idéznélek:
"pl nálunk az alsó szintre fúrni faragni kellett kábelt, mert a 802.11g wifi 500 kbittel hasít."
Szóval nem számoltál vele, és most itt hõbörögsz.
"Egyébként ezért kéne NEM mikrohullámot használni."
És akkor hol osztasz ki 20 MHz-es sávszélt adatátvitelre?
Hosszúhullámon? Rövidhullámon? URH-n?
Másrészt vegyük a GSM rendszert - az is mikrohullám. Vagy vegyük a licencelt frekvenciás pont-pont adatkapcsolatokat - az is mikrohullám. Vagy a mûholdakat - ott is mikrohullám van. Szóval megvan a maga használati formája - csak megfelelõ tervezéssel kell eljárni (amit az egyszeri egységsugarú user nem képes megtenni).
#33
Egyébként ezért kéne NEM mikrohullámot használni.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#32
De számoltam, éppen ezért az ultrahordozható cuccokon kívül sehol sincs értelme a wifinek.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#31
"Mert a gerinhálózattól távoli falunál az a gond, hogy el sem ér oda a jel, a néhány száz méteres hatótáv miatt."
802.11a/n (5 GHz) esetén irányított antennákkal, nagyobb adóteljesítménnyel megoldható több kilométer áthidalása is.
"Nappaliba jó egy rövid kábel."
És ezzel meg nehezítetted a tablet (amin nincs Ethernet-port!)/laptop hordozhatóságát.
"Ahol kéne, pl elzárt részek között ahol nem akarunk fúrni (emelet, szoba), ahol pont gyökkettõ a sávszélessége. pl nálunk az alsó szintre fúrni faragni kellett kábelt, mert a 802.11g wifi 500 kbittel hasít."
Még egyszer kiemelendõ: a fizikai/mûszaki korlátok ismeretével/figyelembe vételével. Ezek szerint te nem számoltál azzal a ténnyel, hogy a mikrohullám a különbözõ tömör anyagokban elnyelõdik.
802.11a/n (5 GHz) esetén irányított antennákkal, nagyobb adóteljesítménnyel megoldható több kilométer áthidalása is.
"Nappaliba jó egy rövid kábel."
És ezzel meg nehezítetted a tablet (amin nincs Ethernet-port!)/laptop hordozhatóságát.
"Ahol kéne, pl elzárt részek között ahol nem akarunk fúrni (emelet, szoba), ahol pont gyökkettõ a sávszélessége. pl nálunk az alsó szintre fúrni faragni kellett kábelt, mert a 802.11g wifi 500 kbittel hasít."
Még egyszer kiemelendõ: a fizikai/mûszaki korlátok ismeretével/figyelembe vételével. Ezek szerint te nem számoltál azzal a ténnyel, hogy a mikrohullám a különbözõ tömör anyagokban elnyelõdik.
#30
Nem igazán. Mert a gerinhálózattól távoli falunál az a gond, hogy el sem ér oda a jel, a néhány száz méteres hatótáv miatt. Nappaliba jó egy rövid kábel.
Ahol kéne, pl elzárt részek között ahol nem akarunk fúrni (emelet, szoba), ahol pont gyökkettõ a sávszélessége. pl nálunk az alsó szintre fúrni faragni kellett kábelt, mert a 802.11g wifi 500 kbittel hasít.
Ahol kéne, pl elzárt részek között ahol nem akarunk fúrni (emelet, szoba), ahol pont gyökkettõ a sávszélessége. pl nálunk az alsó szintre fúrni faragni kellett kábelt, mert a 802.11g wifi 500 kbittel hasít.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#29
Vannak olyan helyzetek - például konferenciaterem, étterem, kisváros fõtere, fesztivál helyszíne, az optikai gerinchálózattól távol levõ falu/tanya/ipari terület vagy akár a nappali szoba - ahol a vezeték nélküliség szükséges (és a vezetékezés vagy drága vagy túl sok gondot okoz). Megfelelõ tervezéssel a fizikai/mûszaki korlátok ismeretével/figyelembe vételével kihasználható a technológia. Tehát az általad "olyan területeken ahol semmi értelme"-tézis itt meg is dõlt.
#28
Ja lehagyta... olyan területeken ahol semmi értelme (szobán belül max 5 méter), és mindezt sokszoros áron. Megyek rohanok n-es wifi cuccokért, 2-ért 😄 mondjuk nem gáz hogy 2000 forint egy gigabites lankártya...
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#27
leszámitva, hogy a számok amit irsz nem felelnek meg a valóságnak, nem olyan bonyolult ez. El kell felezni a mbitben feltüntetett számot 20-al és megkapod nagyjából az elérhetõ maximumot mbyte/s-ben. Az 1 gbps nem 15-el fog másolni, hanem 50-el...
Lehet ezen hõbörögni, de 10 éve igy mûködik és ez az arány mindvégig maradt, egy megduplázott RAW sebesség az effektiv sebességet is megduplázta, tehát MOST hõbörögni ezen végképp hülyeség.
arty: a 100 mbites hálót nemhogy elérte, de már elég rég le is hagyta az N-es wifi.
Lehet ezen hõbörögni, de 10 éve igy mûködik és ez az arány mindvégig maradt, egy megduplázott RAW sebesség az effektiv sebességet is megduplázta, tehát MOST hõbörögni ezen végképp hülyeség.
arty: a 100 mbites hálót nemhogy elérte, de már elég rég le is hagyta az N-es wifi.
#26
en nemreg valtottam b-rol n-re, 54 mbitnel 2 megaval jott, 300-nal 8 megaval, 37 helyett, ugye. nem gond, csak akkor nem az 1gbps-nek kell orulni, ami majd masol 15tel, hanem a 5gbps-nek, ami talan eleri a mostani n-es sebesseget 😊.
off: fenysebessegre gyorsulas kicsit nehezebb dio mint amit itt akadalynak felsoroltok 😊
off: fenysebessegre gyorsulas kicsit nehezebb dio mint amit itt akadalynak felsoroltok 😊
off
#25
"elméletileg tudnék fénysebbeséggel futni, csak a tömegem és közegellenállás megakadályoz."
Futni nem, bár arra a sebességre fel tudnál gyorsulni. Csak hát igen, eléggé sok energiára lenne szükség ehhez az akcióhoz. Ja meg nem is élnéd túl.
"egyébként az autó nem jó példa, mert az autó képes 240 km/órára HA AKARJA az ember"
A Wifi is tud 300 Mbps-os 1. rétegbeli adatrátára - HA ADOTTAK a körülmények hozzá.
"Írják csak egymás mellé az elméleti és az általános gyakorlati sebbeséget is. Nagyzolni énis tudok... "
Mivel nem tudják, hogy nálad mekkora az interferencia, milyen falak vannak, így nem tudják megmondani hogy mennyi lesz az elérhetõ adatátviteli sebesség.
Maximum annyit tudnak tenni, hogy adott adási/vételi jelerõsségnél milyen adatrátára vált az eszköz.
Futni nem, bár arra a sebességre fel tudnál gyorsulni. Csak hát igen, eléggé sok energiára lenne szükség ehhez az akcióhoz. Ja meg nem is élnéd túl.
"egyébként az autó nem jó példa, mert az autó képes 240 km/órára HA AKARJA az ember"
A Wifi is tud 300 Mbps-os 1. rétegbeli adatrátára - HA ADOTTAK a körülmények hozzá.
"Írják csak egymás mellé az elméleti és az általános gyakorlati sebbeséget is. Nagyzolni énis tudok... "
Mivel nem tudják, hogy nálad mekkora az interferencia, milyen falak vannak, így nem tudják megmondani hogy mennyi lesz az elérhetõ adatátviteli sebesség.
Maximum annyit tudnak tenni, hogy adott adási/vételi jelerõsségnél milyen adatrátára vált az eszköz.
#24
elméletileg tudnék fénysebbeséggel futni, csak a tömegem és közegellenállás megakadályoz.
Tehát, joggal kijelenthetem hogy maximális sebbességem 300 000 km/s?
___
egyébként az autó nem jó példa, mert az autó képes 240 km/órára HA AKARJA az ember. Viszont itt ha akarom se tudok maximumom kpréselni belöle, mivel az emberek 99.99%-ban nem elméleti, hanem gyakorlati határt éri el.
Írják csak egymás mellé az elméleti és az általános gyakorlati sebbeséget is. Nagyzolni énis tudok...
De ha már autó... ott a legjobb fogyasztás mellett bizony levan írva az ÁTL. fogyasztás. Na körülbelül igy szeretném énis látni a Wi-Fi-t is.
"a valós adatátviteli sebesség TCP csomag használata esetén 5,9 Mbps, UDP csomag használata esetén 7,1 Mbps lesz" - valami ilyesmire gondolok.
Tehát, joggal kijelenthetem hogy maximális sebbességem 300 000 km/s?
___
egyébként az autó nem jó példa, mert az autó képes 240 km/órára HA AKARJA az ember. Viszont itt ha akarom se tudok maximumom kpréselni belöle, mivel az emberek 99.99%-ban nem elméleti, hanem gyakorlati határt éri el.
Írják csak egymás mellé az elméleti és az általános gyakorlati sebbeséget is. Nagyzolni énis tudok...
De ha már autó... ott a legjobb fogyasztás mellett bizony levan írva az ÁTL. fogyasztás. Na körülbelül igy szeretném énis látni a Wi-Fi-t is.
"a valós adatátviteli sebesség TCP csomag használata esetén 5,9 Mbps, UDP csomag használata esetén 7,1 Mbps lesz" - valami ilyesmire gondolok.
#23
"Nézd, ha én bemegyek a boltba, veszek 1 kg kenyeret, és kiderül hogy abból 60 deka a címke"
Igen ám, csak a kenyér egy sokkal egyszerûbb dolog, és a tömege is egy kevesebb tényezõtõl függõ valami. Ja és nem fogod grammos mérleggel méricskélni.
Mondok egy másik példát: hiába van a BMW-d kézikönyvébe írva a 240 km/h-ás végsebesség, ha az út minõsége/a Kresz szabályai miatt csak 130 km/h-val hajthatsz. És ezért a BMW-t felelõsségre vonni dõreség.
Vagy: a víz 100 °C-on forr. Legalábbis normál légköri nyomás mellett. Viszont a mount Everesten csak 69 °C-on. Az a szemét víz, pereljük be! 😉
"2. Nagyrészt TCP csomagok küldésére használja, mert az internet azon kis szelete amit mondjuk web, email, ftp forgalomnak hívnak az biztosan tcp alapú."
Viszont a TCP adatforgalom nem csak a kártyától/a fizikai közegtõl függ, hanem sok mástól is (operációs rendszer/szoftverek beállításai; gép terheltsége; TCP csomag/Ethernet keret fejlécei; stb..), így azt nem írhatják rá a csomagolásra.
"1. Beltérben használja, ahol bizony elõfordulnak falak, egyéb tereptárgyak, elektromos eszközök, anetennák."
Nem tesztelhetik ki minden lakásban, minden környezetben. Így ráírják a laborban kimért/a szabványban közölt adatrátát.
Teljesen feleslegesen idegesíted magad egyébként. Meg kell érteni, hogy a fizika törvényeit, a mûszaki világ lehetõségeit nem írhatod át. Ha elnyelõdik az a mikrohullám, akkor hiába a hiper-szuper berendezés, a zajszintre leredukálódott erõsségû jelet nem lehet helyreállítani.
"Ha nem tud többet 80-nál, akkor nem kéne 300-nak hazudni."
Nem hazudik. 1. rétegbeli maximum elérhetõ date rate-tet ír, és nem 4. rétegbeli tapasztalt TCP throughput-tot. A kártya adna 300 Mbps-mal, de a CSMA/CA, a TCP handshake, és pár más tényezõ miatt ez az általad használt szoftver szintjén szépen leredukálódik.
Igen ám, csak a kenyér egy sokkal egyszerûbb dolog, és a tömege is egy kevesebb tényezõtõl függõ valami. Ja és nem fogod grammos mérleggel méricskélni.
Mondok egy másik példát: hiába van a BMW-d kézikönyvébe írva a 240 km/h-ás végsebesség, ha az út minõsége/a Kresz szabályai miatt csak 130 km/h-val hajthatsz. És ezért a BMW-t felelõsségre vonni dõreség.
Vagy: a víz 100 °C-on forr. Legalábbis normál légköri nyomás mellett. Viszont a mount Everesten csak 69 °C-on. Az a szemét víz, pereljük be! 😉
"2. Nagyrészt TCP csomagok küldésére használja, mert az internet azon kis szelete amit mondjuk web, email, ftp forgalomnak hívnak az biztosan tcp alapú."
Viszont a TCP adatforgalom nem csak a kártyától/a fizikai közegtõl függ, hanem sok mástól is (operációs rendszer/szoftverek beállításai; gép terheltsége; TCP csomag/Ethernet keret fejlécei; stb..), így azt nem írhatják rá a csomagolásra.
"1. Beltérben használja, ahol bizony elõfordulnak falak, egyéb tereptárgyak, elektromos eszközök, anetennák."
Nem tesztelhetik ki minden lakásban, minden környezetben. Így ráírják a laborban kimért/a szabványban közölt adatrátát.
Teljesen feleslegesen idegesíted magad egyébként. Meg kell érteni, hogy a fizika törvényeit, a mûszaki világ lehetõségeit nem írhatod át. Ha elnyelõdik az a mikrohullám, akkor hiába a hiper-szuper berendezés, a zajszintre leredukálódott erõsségû jelet nem lehet helyreállítani.
"Ha nem tud többet 80-nál, akkor nem kéne 300-nak hazudni."
Nem hazudik. 1. rétegbeli maximum elérhetõ date rate-tet ír, és nem 4. rétegbeli tapasztalt TCP throughput-tot. A kártya adna 300 Mbps-mal, de a CSMA/CA, a TCP handshake, és pár más tényezõ miatt ez az általad használt szoftver szintjén szépen leredukálódik.
#22
Hát ez nem kicsit indulatosra sikeredett.
Viszont a legfrappánsabb összefoglalója a wi-fi technológiának, amit olvastam.<#eplus2>
Viszont a legfrappánsabb összefoglalója a wi-fi technológiának, amit olvastam.<#eplus2>
#21
Nézd, ha én bemegyek a boltba, veszek 1 kg kenyeret, és kiderül hogy abból 60 deka a címke, akkor lehet cseppet pipa leszek. Márpedig wifinél ez így van.
Ethernetnél is bruttó a 100Mbit, mégis ki lehet belõle 90-et csikarni, akármilyen szar integrált kártyával. Wifinél meg fele sem igaz annak, amit ígér.
Lehet mellébeszélni hogy beltér, meg csomagolás, meg rádiótechnika, meg kisf.szom - a wifi routert az ember:
1. Beltérben használja, ahol bizony elõfordulnak falak, egyéb tereptárgyak, elektromos eszközök, anetennák. Persze használhatná a hold túlsó oldalán is, csak egyrészt ott fossá fagyna 1 másodperc alatt, másrészt meg k.rvára nem él ott senki se.
2. Nagyrészt TCP csomagok küldésére használja, mert az internet azon kis szelete amit mondjuk web, email, ftp forgalomnak hívnak az biztosan tcp alapú.
3. Körsugárzó antennával használja, mert azt adnak hozzá.
4. És igen, nem 1 méterrõl szeretném használni, mert ha az asztal egyik végébõl a másikba sugároznék, akkor annyira tudnék drótot is kihúzni.
Vagyis ha ez a fos a normális használati körülmények között semmi módon se tud többet 22 Mbitnél, akkor nem kéne 54-nek hazudni. Ha nem tud többet 80-nál, akkor nem kéne 300-nak hazudni. Mert lehet berágok és kib.szom az ablakon, és kihúzok helyette gigabites drótot. És utána jöhet nekem az eljövendõ 50 évben bárki, hogy most már 77 terrabites a wifi xyz szabvány, akkor is LESZAROM, mert tudom hogy hazugság.
Ethernetnél is bruttó a 100Mbit, mégis ki lehet belõle 90-et csikarni, akármilyen szar integrált kártyával. Wifinél meg fele sem igaz annak, amit ígér.
Lehet mellébeszélni hogy beltér, meg csomagolás, meg rádiótechnika, meg kisf.szom - a wifi routert az ember:
1. Beltérben használja, ahol bizony elõfordulnak falak, egyéb tereptárgyak, elektromos eszközök, anetennák. Persze használhatná a hold túlsó oldalán is, csak egyrészt ott fossá fagyna 1 másodperc alatt, másrészt meg k.rvára nem él ott senki se.
2. Nagyrészt TCP csomagok küldésére használja, mert az internet azon kis szelete amit mondjuk web, email, ftp forgalomnak hívnak az biztosan tcp alapú.
3. Körsugárzó antennával használja, mert azt adnak hozzá.
4. És igen, nem 1 méterrõl szeretném használni, mert ha az asztal egyik végébõl a másikba sugároznék, akkor annyira tudnék drótot is kihúzni.
Vagyis ha ez a fos a normális használati körülmények között semmi módon se tud többet 22 Mbitnél, akkor nem kéne 54-nek hazudni. Ha nem tud többet 80-nál, akkor nem kéne 300-nak hazudni. Mert lehet berágok és kib.szom az ablakon, és kihúzok helyette gigabites drótot. És utána jöhet nekem az eljövendõ 50 évben bárki, hogy most már 77 terrabites a wifi xyz szabvány, akkor is LESZAROM, mert tudom hogy hazugság.
#20
A Fast Ethernet TCP vagy UDP csomagokkal megvalósított adatátviteli sebessége sem 100 Mbps - hanem kb 85-95 Mbps (tessék elõvenni egy iperf-et és mérni két gép között).
És ez nem marketing miatt van elsõdlegesen - ugyanis nem az operációs rendszerben/szoftverben tapasztalt adatátviteli sebességet tünteti fel a hálózati eszköz adatlapján/a szabványban, hanem a fizikai rétegbeli maximum elérhetõ adatrátát.
És ez nem marketing miatt van elsõdlegesen - ugyanis nem az operációs rendszerben/szoftverben tapasztalt adatátviteli sebességet tünteti fel a hálózati eszköz adatlapján/a szabványban, hanem a fizikai rétegbeli maximum elérhetõ adatrátát.
#19
vajon ezzel meglesz a 100mbites ethernet sebessége?
éljen a marketing!
éljen a marketing!
Forza.
#18
Basszus ez az autóba wifit dolog még eszembe se jutott. Biztos van már néhány ilyen kocsi😊 Hát ez nagyon jó lenne. Ez lenne az elsõ ok, ami miatt örülnék annak, hogy egyre több autó van az utcán. Olya sok a gyík, akinek drága okostelefonja van és nem képes elõfizetni mobilnetre. Ez még nekik is jó lenne😄 És legalább eeeel tudnám éééérni õõõõket :@@@@ xD
#17
Komolytalan, Chriss745: ezeket a tapasztalatokat beltéren tettétek (valószínüleg körsugárzó antennákkal, amelyek a tér vízszintes sikjának minden irányába szórnak; TCP adatátvitelnél, ami mint azt már említettem lassabb a három lépéses kézfogás technikája miatt), ahol a falakról visszaverõdõ rádióhullámok interferenciát okoznak, így zavarják a vételt. Szimpla fizika ez is.
"Jah, es tessek mar vegre megemliteni, hogy ez egy half duplex kapcsolat, azaz 150mbit le, 150 mbit fel a n-es tipus eseten. Ezt nem nagyom emlegetik a kedves gyartok..."
De azt sem mondják, hogy full duplex. Meg egyébként is, aki kicsit járatos a rádiótechnikában, az tudhatná, hogy egy csatornát egyszerre csak egy eszköz képes használni vagy adásra vagy vételre - hacsak nem használ valamilyen multiplexelési technikát.
"Az elméleti 600Mbites n-nél ettõl sokkal rosszabb a helyzet - közvetlen rálátás esetén tud 70-80Mbitet,"
Mivel 600 Mbps-os eszköz csak kevés van a piacon (egy gyártó gyárt 4x4 MIMO-s 802.11n-es szabványú chipkészletet a Quantenna) így messzemenõ következtetéseket nem tudsz tenni.
A 300 Mbps-os 802.11n-es kapcsolatból megfelelõ eszközökkel half duplex módban, UDP csomag esetén kihozható akár 200 Mbps is. Persze ez a zavaró hatások és a távolság növekedésével, csökken, pláne hogy a minél nagyobb sebesség eléréséhez egyre összetettebb modulációs technikákat használ, ami egyre inkább zajérzékenyebb - ez magyarázza, hogy a 802.11b még "tudta" a felet:
"Jah, es tessek mar vegre megemliteni, hogy ez egy half duplex kapcsolat, azaz 150mbit le, 150 mbit fel a n-es tipus eseten. Ezt nem nagyom emlegetik a kedves gyartok..."
De azt sem mondják, hogy full duplex. Meg egyébként is, aki kicsit járatos a rádiótechnikában, az tudhatná, hogy egy csatornát egyszerre csak egy eszköz képes használni vagy adásra vagy vételre - hacsak nem használ valamilyen multiplexelési technikát.
"Az elméleti 600Mbites n-nél ettõl sokkal rosszabb a helyzet - közvetlen rálátás esetén tud 70-80Mbitet,"
Mivel 600 Mbps-os eszköz csak kevés van a piacon (egy gyártó gyárt 4x4 MIMO-s 802.11n-es szabványú chipkészletet a Quantenna) így messzemenõ következtetéseket nem tudsz tenni.
A 300 Mbps-os 802.11n-es kapcsolatból megfelelõ eszközökkel half duplex módban, UDP csomag esetén kihozható akár 200 Mbps is. Persze ez a zavaró hatások és a távolság növekedésével, csökken, pláne hogy a minél nagyobb sebesség eléréséhez egyre összetettebb modulációs technikákat használ, ami egyre inkább zajérzékenyebb - ez magyarázza, hogy a 802.11b még "tudta" a felet:
#16
Akkor valamit rosszul csinálsz. Én kb. 13-14 mbyte/s-el tudok másolni az itthoni szerverre N-es wifin 4-5 méterrõl, tehát az N is hozza a szokásos wifi RAW sebesség mbit-ben/10/2-t mbyte/s-ben. De ahhoz, hogy tényleg ki tudd használni az N-es wifit ahhoz nem gagyi cuccok kellenek, pl. MIMO-s 3 antennás wifi kártya a notebookban.
#15
Lehet hogy a 11b-s tudta a felet, de a 11n nagyon messze van a 300mbit-tol. Ha 270-300mbit-re sync-el be a nem gagyi gyartmanyu keszulekem, max 4.5 MB/sec-el tudok masolni, etelmes tavolsagbol, mondjuk egy szobaval arrebb. Ha osszerintem a ket antennat, akkor is max 6MB/sec. Kerem szepen, a 300Mbit az 37MB/sec, ami ennek a hatoda. Es gondolom nem az a normalis hasznalat, ha osszer a ket antenna (prohardver.hu-n bovebb elemzesek a sebessegrol). Ez az egesz most mar csak jatek a szamokkal, marketing, a 54 es a 300 mbit kozott maximum ketszeres sebesseg kulonbseg van, jo esetben.
Jah, es tessek mar vegre megemliteni, hogy ez egy half duplex kapcsolat, azaz 150mbit le, 150 mbit fel a n-es tipus eseten. Ezt nem nagyom emlegetik a kedves gyartok...
Jah, es tessek mar vegre megemliteni, hogy ez egy half duplex kapcsolat, azaz 150mbit le, 150 mbit fel a n-es tipus eseten. Ezt nem nagyom emlegetik a kedves gyartok...
#14
nekem valami régebbi tp-linkes router van, ami a gépemtõl 3 szobával arréb van, és a 15mb-os upc maximumát hozza, tehát 1,8-1,9 megabájt/másodperccel tudok tölteni
#13
...én olyan helyen lakom ahol kiterjedt wi-fi hálózatok vannak és bizony zavarják egymást, pár éve még harminc kilométerre levõ adót is láttam(parabolát használok) most pedig örülök ha a pár százméterre levõ adóhoz tudok csatlakozni.....
#12
hogy ne zavarnák? Most is azt teszik. nem kerülik ki egymást...
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#11
A jelek nem fogják egy sûrûn zavarni egymást, szóval ettõl nem kell félni
#10
Én kipróbáltam hogy konkrétan szigetelõ szalaggal kötöttem össze a g-s router antennáját a gépemben lévõ kártya antennájával, a másik gépet meg egy 1 méteres ethernet kábellel. Na ekkor tudott egyik géprõl a másikra 22Mbitet, vagyis az elméleti max 40%át. Ha 5 méterrel arrébb vittem úgy, hogy teljesen ráláttak egymásra (ellenõriztem, 1 nyamvadt szék se volt közöttük), akkor már 18-20mbit között ingadozott az átvitel. Ha került az adó és a vevõ közé egy 8 centis vasbeton fal ajtónyílással, 1 asztal, 1 szék - akkor 10Mbit a sebesség. Persze nagyobb nyereségû antennákkal ezt a 10Mbitet fel lehetne küzdeni - 30eFt-ért talán 14-15Mbitre.
Az elméleti 600Mbites n-nél ettõl sokkal rosszabb a helyzet - közvetlen rálátás esetén tud 70-80Mbitet, a tereptárgyakat még rosszabbul tolerálja, talán ha 20Mbitet össze tudna hozni a 10 helyett az utolsó teszten.
Szóval ez az 1GB elméleti határ várhatóan semmi fejlédést se fog hozni az n-hez képest valós használat esetén. Ha valaki az egyik templomtoronyból a másikba akar küldözni biteket annak jó lehet.
Az elméleti 600Mbites n-nél ettõl sokkal rosszabb a helyzet - közvetlen rálátás esetén tud 70-80Mbitet, a tereptárgyakat még rosszabbul tolerálja, talán ha 20Mbitet össze tudna hozni a 10 helyett az utolsó teszten.
Szóval ez az 1GB elméleti határ várhatóan semmi fejlédést se fog hozni az n-hez képest valós használat esetén. Ha valaki az egyik templomtoronyból a másikba akar küldözni biteket annak jó lehet.
Én már komolyan várom hogy egy lépcsõházban minden lakásban legyen egy wifi router és a jelek kezdjék el zavarni egymást.
Amúgy jó dolog hogy fejlesztik, csak éppen az emberek többségének nem is lenne rá szüksége.
Amúgy jó dolog hogy fejlesztik, csak éppen az emberek többségének nem is lenne rá szüksége.
#8
"Azt azért megjegyezném hogy a 802.11n vezeték nélküli átvitel "Wi-Fi" hivatalos átviteli sebessége jelenleg ez!"
600 Mbps a maximum adatráta - bõvebben
"BITEK: 802.11g DSSS 0.125 54.00 Mbit/s "
A 802.11g szabvány az 54 Mbps-es adatrátához OFDM modulációt használ, nem DSSS-t:
The modulation scheme used in 802.11g is orthogonal frequency-division multiplexing (OFDM) copied from 802.11a with data rates of 6, 9, 12, 18, 24, 36, 48, and 54 Mbit/s
Forrás
"BITEK: 802.11b DSSS 0.125 11 Mbit/s "
A 802.11b szabvány az 11 Mbps-es adatrátához a DSSS kiegészítéseként CCK modulációt használ:
802.11b products appeared on the market in mid-1999, since 802.11b is a direct extension of the DSSS (Direct-sequence spread spectrum) modulation technique defined in the original standard. Technically, the 802.11b standard uses Complementary code keying (CCK) as its modulation technique.
Forrás
600 Mbps a maximum adatráta - bõvebben
"BITEK: 802.11g DSSS 0.125 54.00 Mbit/s "
A 802.11g szabvány az 54 Mbps-es adatrátához OFDM modulációt használ, nem DSSS-t:
The modulation scheme used in 802.11g is orthogonal frequency-division multiplexing (OFDM) copied from 802.11a with data rates of 6, 9, 12, 18, 24, 36, 48, and 54 Mbit/s
Forrás
"BITEK: 802.11b DSSS 0.125 11 Mbit/s "
A 802.11b szabvány az 11 Mbps-es adatrátához a DSSS kiegészítéseként CCK modulációt használ:
802.11b products appeared on the market in mid-1999, since 802.11b is a direct extension of the DSSS (Direct-sequence spread spectrum) modulation technique defined in the original standard. Technically, the 802.11b standard uses Complementary code keying (CCK) as its modulation technique.
Forrás
#7
"mínusz az hogy ezek a szarok még egy ablaküvegen is alig mennek keresztül, egy vasbeton födémen keresztül meg az 11g-is 500 kbit/seccel "száguld", és egy téglafaltól is már erõsen vicc kategóriába esik a sávszél."
Szimpla fizika: a mikrohullám az üvegben, vasbetonban, téglában elnyelõdik, csökken a jelerõsség, ez által kisebb lesz az SNR, ebbõl következõleg a potenciális adatátviteli sebesség is töredéke lesz.
Tehát - szavaiddal élve - nem "szar", csak a használatának korlátai vannak. Lásd a szimpla Ethernet kábelt is csak max 100 méterre tudod kihúzni, bár a sebessége növekedett.
Szimpla fizika: a mikrohullám az üvegben, vasbetonban, téglában elnyelõdik, csökken a jelerõsség, ez által kisebb lesz az SNR, ebbõl következõleg a potenciális adatátviteli sebesség is töredéke lesz.
Tehát - szavaiddal élve - nem "szar", csak a használatának korlátai vannak. Lásd a szimpla Ethernet kábelt is csak max 100 méterre tudod kihúzni, bár a sebessége növekedett.
#6
Azt azért megjegyezném hogy a 802.11n vezeték nélküli átvitel "Wi-Fi" hivatalos átviteli sebessége jelenleg ez!
BITEK: 802.11n 150 vagy 300 Mbit/s
BYTE-OK: 18,75 vagy 37,5 MB/s
BITEK: 802.11g DSSS 0.125 54.00 Mbit/s
BYTE-OK: 6.75 MB/s
BITEK: 802.11b DSSS 0.125 11 Mbit/s
BYTE-OK: 1.375 MB/s
A cikkben érdekes hiányosságok vannak vagy pontatlanságok "akár 100 Mbps feletti átviteli sebesség" ez akár a többszöröse is, amit már otthonunkban használunk jó ideje!
BITEK: 802.11n 150 vagy 300 Mbit/s
BYTE-OK: 18,75 vagy 37,5 MB/s
BITEK: 802.11g DSSS 0.125 54.00 Mbit/s
BYTE-OK: 6.75 MB/s
BITEK: 802.11b DSSS 0.125 11 Mbit/s
BYTE-OK: 1.375 MB/s
A cikkben érdekes hiányosságok vannak vagy pontatlanságok "akár 100 Mbps feletti átviteli sebesség" ez akár a többszöröse is, amit már otthonunkban használunk jó ideje!
#5
Az ASUS 300Mbit/s 802.11 n router-em elég rég óta 1,5 éve jól ossza az itthoni 3 laptopnak, a régi 108Mbit/s-hez képest gyorsabb, mondjuk 3db 6dBi-s antennája van a hatótávra sem lehet panasz. A pince vasbeton födémén keresztül 5-10méterre és egy két fal az adótól 56Mbit/s-et tud, de a házunk melletti 2szintes vasbetonház 15méter takaráson keresztül az utcán is mûködik! Ha ennél jobbat gyorsabbat szabványosítanak! <#taps>
#4
Tehát mi következik ebbõl? Az, hogy nem neked való!
http://www.taxierden.hu
#3
mínusz az hogy ezek a szarok még egy ablaküvegen is alig mennek keresztül, egy vasbeton födémen keresztül meg az 11g-is 500 kbit/seccel "száguld", és egy téglafaltól is már erõsen vicc kategóriába esik a sávszél.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#2
"tökjó megint egy elméleti szám aminek gyakorlatban a tizede sem lesz meg... "
"802.11b has a maximum raw data rate of 11 Mbit/s and uses the same CSMA/CA media access method defined in the original standard. Due to the CSMA/CA protocol overhead, in practice the maximum 802.11b throughput that an application can achieve is about 5.9 Mbit/s using TCP and 7.1 Mbit/s using UDP."
Forrás: Wikipedia - IEEE 802.11b-1999
Tehát a gyakorlatban például a 11 Mbps-os adatrátájú 802.11b szabványú kapcsolatból (de ez igaz a többi wifi-szabványra is) a CSMA/CA protokoll miatt (mivel a csatornát egyszerre csak az egyik fél használhatja, az ütközések elkerülése végett van erre szükség) a valós adatátviteli sebesség TCP csomag használata esetén 5,9 Mbps, UDP csomag használata esetén 7,1 Mbps lesz (TCP esetén a 3 lépéses kézfogás nevû technika miatt lassabb). Tehát nem a tizede, hanem körülbelül a fele.
"802.11b has a maximum raw data rate of 11 Mbit/s and uses the same CSMA/CA media access method defined in the original standard. Due to the CSMA/CA protocol overhead, in practice the maximum 802.11b throughput that an application can achieve is about 5.9 Mbit/s using TCP and 7.1 Mbit/s using UDP."
Forrás: Wikipedia - IEEE 802.11b-1999
Tehát a gyakorlatban például a 11 Mbps-os adatrátájú 802.11b szabványú kapcsolatból (de ez igaz a többi wifi-szabványra is) a CSMA/CA protokoll miatt (mivel a csatornát egyszerre csak az egyik fél használhatja, az ütközések elkerülése végett van erre szükség) a valós adatátviteli sebesség TCP csomag használata esetén 5,9 Mbps, UDP csomag használata esetén 7,1 Mbps lesz (TCP esetén a 3 lépéses kézfogás nevû technika miatt lassabb). Tehát nem a tizede, hanem körülbelül a fele.
#1
tökjó megint egy elméleti szám aminek gyakorlatban a tizede sem lesz meg...
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)