42
-
Kheller #42 A csoda n wifi szabvány nálam a másik szobában is tud 9-10 mb/s-es másolást, tehát még ott is hozza a 100-as hálót.
1080-as filmeket szoktam nézni az itthoni szerverről rajta, soha nem akadt meg egyetlen pillanatra sem.
A b wifi ma már a teljes sebességű netezéshez sem elég... -
Caro #41 A többeres kábel (vagy optika ugye) nem zavar, mert egy köteg. A szabvány szerint a 100-ashoz is UTP Cat 5 kábel KELL. Ahol 100-ra építkeztek, ott jó eséllyel fog menni a gigabit is.
Csak tudatosan kell csinálni. Nálunk a fürdőszobák kivételével mindenhol van végpont. AZ újabb részekben ott már az építkezésnél be lett húzva, de a régieken is meg lehetett oldani. Persze van wifi is. 802.11n. Van összehasonlítási alapom :) Ez a csoda n szabvány 1 belső falon keresztül, de merőlegesen nem tud többet 35-45 Mbitnél (iperf-el mérve TCP-n), holott a gigabit simán viszi a 900-at (a leggagyibb integrált kártyákkal). Ezt akkor, amikor a sebességre 150-et ír ki (a vevő csak SISO).
De nem csak a sebesség a kérdés hanem a megbízhatóság, ebben sokkal jobb az ethernet. Próbálj meg videót streamelni wifin, akármilyen jó kapcsolat mellett is. Biztosan lesznek beakadások.
Én nem igénylem azt, hogy a wc-re is laptoppal menjek amúgy is az asztali gépemet használom inkább, mert sokkal gyorsabb.
Az lehet, hogy 600 mbit is lehet a wlan, csakhogy akkor megetted a _teljes_ spektrumot, de ez inkább megfordítva érdekes, ha valaki 600 megabiten másol, akkor neked semmi nem marad, míg az ethernet kapcsolt üzemű. Netezni persze jó a wifi, de arra meg elég 802.11b is, viszont ha egy NAS-hoz, neadjisten szerverhez akarod használni, akkor mindenképp érdemesebb kábelen csatlakozni. -
Kheller #40 "Egy antennával az n szabvány is marad 150 megabiten"
Jah, 4 eres kábellel meg a gigabit is 100 mbitre butul, jóvicc...
"Az n szabvány meg főleg emiatt parasztvakítás, három-négy parabolát vegyek egy kapcsolathoz?"
Te miről beszélsz? Routeren van 3 antenna egymás mellett (de van beépitett antennás is) a notebookomon pedig egyetlen antenna sem látszik mégis megy 300 mbiten.
"az ethernet következő szabványa meg már 100 gigabit lesz, 10-est pedig bárki vehet."
Mutass már pár notebookot amiben 10 gigás ethernet van. De a switch is szép áron lesz hozzá...
Na mindegy, akinek jólesik dugjon csak kábelt a notebookjába otthon és legyen vele helyhezkötött. De nyugodjon bele, hogy a 100-as hálónál jóval gyorsabb az N-es wifi és az esetek 90%-ban ez bőven elég otthonra. Amikor meg kevés, akkor ott a gigabit. -
#39
"Irányított antennával jó lehet a wifi, de azért ott is időjárás, stb. rendesen be tud zavarni."
Vezetéknélküli ISP-t üzemeltető ismerőseimtől tudom, hogy bár hatással van rá, de annyira nem vészesen. A fő problémák általában a villámok (nemcsak a direkt hatásokra kell gondolni, hanem az eszközöket ellátó tápegységek áramhálózati túlfeszültségből történő károsodása), az antenna- és csatlakozóbeázások, a Fresnel-zónába benyúló tereptárgyak, vagy nagy szélviharoknál az elforduló antennák, illetve az interferenciagondok (mert ugyebár az ISM-sávot bárki használhatja).
Magasabb licencelt frekvenciákon vagy lézeres adatátvitelnél már érdekesebb a helyzet: ott a köd, az eső, de még a felfelé szálló pára is eltérítheti a pont-pont kapcsolatokat.
"Az EU-ban meg 100-ig... vagy addig se, a franciáknál kültéren 10 mW megengedett, ami még viccnek is rossz."
Magyarországon az 5GHz-es tartományra 100 mW/200 mW/500 mW/1 W EIRP-maximum van (függően hogy a tartomány melyik részét használjuk).
De mivel a gerinchálózati fejlesztésekre szánt EU-s pénzek bizonyos körök zsebeiben landoltak, nincs szabad/olcsón hozzáférhető frekvenciatartomány adatátvitelre, a jelenlegi rendszer meg kaotikus; így a magyar tulajdonban levő távközlési KKV-k rá vannak szorulva az ISM sávra. És mivel azt nem ellenőrzi senki - ez is példa a kaotikusságra - így a nagyobb kimenő teljesítményű eszközök és nagy nyereségű antennák piaca pörög is rendesen.
"Az n szabvány meg főleg emiatt parasztvakítás, három-négy parabolát vegyek egy kapcsolathoz?"
Vannak dupla polarizált antennák ott egy antenna elegendő a 2x2 MIMO-s konfigurációhoz. -
Caro #38 Irányított antennával jó lehet a wifi, de azért ott is időjárás, stb. rendesen be tud zavarni. Az n szabvány meg főleg emiatt parasztvakítás, három-négy parabolát vegyek egy kapcsolathoz?
Persze az USA-ban ilyen téren is jobb a helyzet, mert ott 500 mW-ig nem kell engedély. Az EU-ban meg 100-ig... vagy addig se, a franciáknál kültéren 10 mW megengedett, ami még viccnek is rossz. -
Caro #37 Egy antennával az n szabvány is marad 150 megabiten, aminek ugye a már felsorolt okok miatt messze nem érhető el a teljes része. Vagyis a 100 megabites ethernettől még mindig messze van, az ethernet következő szabványa meg már 100 gigabit lesz, 10-est pedig bárki vehet. A gigabit ethernet simán megfizethető, és TUDJA a 900 mbit-et (TCP-n!). -
#36
"Most a gsm meg a műhold hogy jön ide? Nem a mikrohullámról szó, hanem a wifiről! "
A Wifi mikrohullámú technológia (ugyanúgy, mint a GSM és a műhold) és ennek a terjedési sajátosságai miatt nem megy át a tömör anyagon a jel.
"Igen mondjuk alacsonyabb frekvencián kéne kiosztani sávszélt"
Látod ez az amit nem lehet, mert alacsonyabb frekvenciákon keskenyebb sávszélesség oszható ki. -
sanyicks #35 De számoltam vele... évekkel a fúrás után próbáltam ki még is mennyit tud, mikor egy haver hozott egy wifis laptopot, mert nekem addig csak a routerem volt wifis, és akkor láttam hogy valójában mennyire szar a wifi technológia.
Igen mondjuk alacsonyabb frekvencián kéne kiosztani sávszélt(ha jól emlékszem azok kevésbé érzékenyek mint a mikrohullám, és nem retkes 60 éves szabályokhoz ragaszkodni és tartogatni az elavult technológiákat (analóg tv) a végtelenségig.
Most a gsm meg a műhold hogy jön ide? Nem a mikrohullámról szó, hanem a wifiről! -
#34
"De számoltam, éppen ezért az ultrahordozható cuccokon kívül sehol sincs értelme a wifinek. "
Idéznélek:
"pl nálunk az alsó szintre fúrni faragni kellett kábelt, mert a 802.11g wifi 500 kbittel hasít."
Szóval nem számoltál vele, és most itt hőbörögsz.
"Egyébként ezért kéne NEM mikrohullámot használni."
És akkor hol osztasz ki 20 MHz-es sávszélt adatátvitelre?
Hosszúhullámon? Rövidhullámon? URH-n?
Másrészt vegyük a GSM rendszert - az is mikrohullám. Vagy vegyük a licencelt frekvenciás pont-pont adatkapcsolatokat - az is mikrohullám. Vagy a műholdakat - ott is mikrohullám van. Szóval megvan a maga használati formája - csak megfelelő tervezéssel kell eljárni (amit az egyszeri egységsugarú user nem képes megtenni). -
sanyicks #33 Egyébként ezért kéne NEM mikrohullámot használni. -
sanyicks #32 De számoltam, éppen ezért az ultrahordozható cuccokon kívül sehol sincs értelme a wifinek. -
#31
"Mert a gerinhálózattól távoli falunál az a gond, hogy el sem ér oda a jel, a néhány száz méteres hatótáv miatt."
802.11a/n (5 GHz) esetén irányított antennákkal, nagyobb adóteljesítménnyel megoldható több kilométer áthidalása is.
"Nappaliba jó egy rövid kábel."
És ezzel meg nehezítetted a tablet (amin nincs Ethernet-port!)/laptop hordozhatóságát.
"Ahol kéne, pl elzárt részek között ahol nem akarunk fúrni (emelet, szoba), ahol pont gyökkettő a sávszélessége. pl nálunk az alsó szintre fúrni faragni kellett kábelt, mert a 802.11g wifi 500 kbittel hasít."
Még egyszer kiemelendő: a fizikai/műszaki korlátok ismeretével/figyelembe vételével. Ezek szerint te nem számoltál azzal a ténnyel, hogy a mikrohullám a különböző tömör anyagokban elnyelődik. -
sanyicks #30 Nem igazán. Mert a gerinhálózattól távoli falunál az a gond, hogy el sem ér oda a jel, a néhány száz méteres hatótáv miatt. Nappaliba jó egy rövid kábel.
Ahol kéne, pl elzárt részek között ahol nem akarunk fúrni (emelet, szoba), ahol pont gyökkettő a sávszélessége. pl nálunk az alsó szintre fúrni faragni kellett kábelt, mert a 802.11g wifi 500 kbittel hasít. -
#29
Vannak olyan helyzetek - például konferenciaterem, étterem, kisváros főtere, fesztivál helyszíne, az optikai gerinchálózattól távol levő falu/tanya/ipari terület vagy akár a nappali szoba - ahol a vezeték nélküliség szükséges (és a vezetékezés vagy drága vagy túl sok gondot okoz). Megfelelő tervezéssel a fizikai/műszaki korlátok ismeretével/figyelembe vételével kihasználható a technológia. Tehát az általad "olyan területeken ahol semmi értelme"-tézis itt meg is dőlt. -
sanyicks #28 Ja lehagyta... olyan területeken ahol semmi értelme (szobán belül max 5 méter), és mindezt sokszoros áron. Megyek rohanok n-es wifi cuccokért, 2-ért :D mondjuk nem gáz hogy 2000 forint egy gigabites lankártya... -
Kheller #27 leszámitva, hogy a számok amit irsz nem felelnek meg a valóságnak, nem olyan bonyolult ez. El kell felezni a mbitben feltüntetett számot 20-al és megkapod nagyjából az elérhető maximumot mbyte/s-ben. Az 1 gbps nem 15-el fog másolni, hanem 50-el...
Lehet ezen hőbörögni, de 10 éve igy működik és ez az arány mindvégig maradt, egy megduplázott RAW sebesség az effektiv sebességet is megduplázta, tehát MOST hőbörögni ezen végképp hülyeség.
arty: a 100 mbites hálót nemhogy elérte, de már elég rég le is hagyta az N-es wifi. -
maross #26 en nemreg valtottam b-rol n-re, 54 mbitnel 2 megaval jott, 300-nal 8 megaval, 37 helyett, ugye. nem gond, csak akkor nem az 1gbps-nek kell orulni, ami majd masol 15tel, hanem a 5gbps-nek, ami talan eleri a mostani n-es sebesseget :).
off: fenysebessegre gyorsulas kicsit nehezebb dio mint amit itt akadalynak felsoroltok :) -
#25
"elméletileg tudnék fénysebbeséggel futni, csak a tömegem és közegellenállás megakadályoz."
Futni nem, bár arra a sebességre fel tudnál gyorsulni. Csak hát igen, eléggé sok energiára lenne szükség ehhez az akcióhoz. Ja meg nem is élnéd túl.
"egyébként az autó nem jó példa, mert az autó képes 240 km/órára HA AKARJA az ember"
A Wifi is tud 300 Mbps-os 1. rétegbeli adatrátára - HA ADOTTAK a körülmények hozzá.
"Írják csak egymás mellé az elméleti és az általános gyakorlati sebbeséget is. Nagyzolni énis tudok... "
Mivel nem tudják, hogy nálad mekkora az interferencia, milyen falak vannak, így nem tudják megmondani hogy mennyi lesz az elérhető adatátviteli sebesség.
Maximum annyit tudnak tenni, hogy adott adási/vételi jelerősségnél milyen adatrátára vált az eszköz. -
Hungarikum #24 elméletileg tudnék fénysebbeséggel futni, csak a tömegem és közegellenállás megakadályoz.
Tehát, joggal kijelenthetem hogy maximális sebbességem 300 000 km/s?
___
egyébként az autó nem jó példa, mert az autó képes 240 km/órára HA AKARJA az ember. Viszont itt ha akarom se tudok maximumom kpréselni belöle, mivel az emberek 99.99%-ban nem elméleti, hanem gyakorlati határt éri el.
Írják csak egymás mellé az elméleti és az általános gyakorlati sebbeséget is. Nagyzolni énis tudok...
De ha már autó... ott a legjobb fogyasztás mellett bizony levan írva az ÁTL. fogyasztás. Na körülbelül igy szeretném énis látni a Wi-Fi-t is.
"a valós adatátviteli sebesség TCP csomag használata esetén 5,9 Mbps, UDP csomag használata esetén 7,1 Mbps lesz" - valami ilyesmire gondolok. -
#23
"Nézd, ha én bemegyek a boltba, veszek 1 kg kenyeret, és kiderül hogy abból 60 deka a címke"
Igen ám, csak a kenyér egy sokkal egyszerűbb dolog, és a tömege is egy kevesebb tényezőtől függő valami. Ja és nem fogod grammos mérleggel méricskélni.
Mondok egy másik példát: hiába van a BMW-d kézikönyvébe írva a 240 km/h-ás végsebesség, ha az út minősége/a Kresz szabályai miatt csak 130 km/h-val hajthatsz. És ezért a BMW-t felelősségre vonni dőreség.
Vagy: a víz 100 °C-on forr. Legalábbis normál légköri nyomás mellett. Viszont a mount Everesten csak 69 °C-on. Az a szemét víz, pereljük be! ;)
"2. Nagyrészt TCP csomagok küldésére használja, mert az internet azon kis szelete amit mondjuk web, email, ftp forgalomnak hívnak az biztosan tcp alapú."
Viszont a TCP adatforgalom nem csak a kártyától/a fizikai közegtől függ, hanem sok mástól is (operációs rendszer/szoftverek beállításai; gép terheltsége; TCP csomag/Ethernet keret fejlécei; stb..), így azt nem írhatják rá a csomagolásra.
"1. Beltérben használja, ahol bizony előfordulnak falak, egyéb tereptárgyak, elektromos eszközök, anetennák."
Nem tesztelhetik ki minden lakásban, minden környezetben. Így ráírják a laborban kimért/a szabványban közölt adatrátát.
Teljesen feleslegesen idegesíted magad egyébként. Meg kell érteni, hogy a fizika törvényeit, a műszaki világ lehetőségeit nem írhatod át. Ha elnyelődik az a mikrohullám, akkor hiába a hiper-szuper berendezés, a zajszintre leredukálódott erősségű jelet nem lehet helyreállítani.
"Ha nem tud többet 80-nál, akkor nem kéne 300-nak hazudni."
Nem hazudik. 1. rétegbeli maximum elérhető date rate-tet ír, és nem 4. rétegbeli tapasztalt TCP throughput-tot. A kártya adna 300 Mbps-mal, de a CSMA/CA, a TCP handshake, és pár más tényező miatt ez az általad használt szoftver szintjén szépen leredukálódik. -
hypno #22 Hát ez nem kicsit indulatosra sikeredett.
Viszont a legfrappánsabb összefoglalója a wi-fi technológiának, amit olvastam.
-
Komolytalan #21 Nézd, ha én bemegyek a boltba, veszek 1 kg kenyeret, és kiderül hogy abból 60 deka a címke, akkor lehet cseppet pipa leszek. Márpedig wifinél ez így van.
Ethernetnél is bruttó a 100Mbit, mégis ki lehet belőle 90-et csikarni, akármilyen szar integrált kártyával. Wifinél meg fele sem igaz annak, amit ígér.
Lehet mellébeszélni hogy beltér, meg csomagolás, meg rádiótechnika, meg kisf.szom - a wifi routert az ember:
1. Beltérben használja, ahol bizony előfordulnak falak, egyéb tereptárgyak, elektromos eszközök, anetennák. Persze használhatná a hold túlsó oldalán is, csak egyrészt ott fossá fagyna 1 másodperc alatt, másrészt meg k.rvára nem él ott senki se.
2. Nagyrészt TCP csomagok küldésére használja, mert az internet azon kis szelete amit mondjuk web, email, ftp forgalomnak hívnak az biztosan tcp alapú.
3. Körsugárzó antennával használja, mert azt adnak hozzá.
4. És igen, nem 1 méterről szeretném használni, mert ha az asztal egyik végéből a másikba sugároznék, akkor annyira tudnék drótot is kihúzni.
Vagyis ha ez a fos a normális használati körülmények között semmi módon se tud többet 22 Mbitnél, akkor nem kéne 54-nek hazudni. Ha nem tud többet 80-nál, akkor nem kéne 300-nak hazudni. Mert lehet berágok és kib.szom az ablakon, és kihúzok helyette gigabites drótot. És utána jöhet nekem az eljövendő 50 évben bárki, hogy most már 77 terrabites a wifi xyz szabvány, akkor is LESZAROM, mert tudom hogy hazugság. -
#20
A Fast Ethernet TCP vagy UDP csomagokkal megvalósított adatátviteli sebessége sem 100 Mbps - hanem kb 85-95 Mbps (tessék elővenni egy iperf-et és mérni két gép között).
És ez nem marketing miatt van elsődlegesen - ugyanis nem az operációs rendszerben/szoftverben tapasztalt adatátviteli sebességet tünteti fel a hálózati eszköz adatlapján/a szabványban, hanem a fizikai rétegbeli maximum elérhető adatrátát. -
#19
vajon ezzel meglesz a 100mbites ethernet sebessége?
éljen a marketing! -
Globalmaster #18 Basszus ez az autóba wifit dolog még eszembe se jutott. Biztos van már néhány ilyen kocsi:) Hát ez nagyon jó lenne. Ez lenne az első ok, ami miatt örülnék annak, hogy egyre több autó van az utcán. Olya sok a gyík, akinek drága okostelefonja van és nem képes előfizetni mobilnetre. Ez még nekik is jó lenne:D És legalább eeeel tudnám éééérni őőőőket :@@@@ xD -
#17
Komolytalan, Chriss745: ezeket a tapasztalatokat beltéren tettétek (valószínüleg körsugárzó antennákkal, amelyek a tér vízszintes sikjának minden irányába szórnak; TCP adatátvitelnél, ami mint azt már említettem lassabb a három lépéses kézfogás technikája miatt), ahol a falakról visszaverődő rádióhullámok interferenciát okoznak, így zavarják a vételt. Szimpla fizika ez is.
"Jah, es tessek mar vegre megemliteni, hogy ez egy half duplex kapcsolat, azaz 150mbit le, 150 mbit fel a n-es tipus eseten. Ezt nem nagyom emlegetik a kedves gyartok..."
De azt sem mondják, hogy full duplex. Meg egyébként is, aki kicsit járatos a rádiótechnikában, az tudhatná, hogy egy csatornát egyszerre csak egy eszköz képes használni vagy adásra vagy vételre - hacsak nem használ valamilyen multiplexelési technikát.
"Az elméleti 600Mbites n-nél ettől sokkal rosszabb a helyzet - közvetlen rálátás esetén tud 70-80Mbitet,"
Mivel 600 Mbps-os eszköz csak kevés van a piacon (egy gyártó gyárt 4x4 MIMO-s 802.11n-es szabványú chipkészletet a Quantenna) így messzemenő következtetéseket nem tudsz tenni.
A 300 Mbps-os 802.11n-es kapcsolatból megfelelő eszközökkel half duplex módban, UDP csomag esetén kihozható akár 200 Mbps is. Persze ez a zavaró hatások és a távolság növekedésével, csökken, pláne hogy a minél nagyobb sebesség eléréséhez egyre összetettebb modulációs technikákat használ, ami egyre inkább zajérzékenyebb - ez magyarázza, hogy a 802.11b még "tudta" a felet:
![]()
-
Kheller #16 Akkor valamit rosszul csinálsz. Én kb. 13-14 mbyte/s-el tudok másolni az itthoni szerverre N-es wifin 4-5 méterről, tehát az N is hozza a szokásos wifi RAW sebesség mbit-ben/10/2-t mbyte/s-ben. De ahhoz, hogy tényleg ki tudd használni az N-es wifit ahhoz nem gagyi cuccok kellenek, pl. MIMO-s 3 antennás wifi kártya a notebookban. -
Chriss745 #15 Lehet hogy a 11b-s tudta a felet, de a 11n nagyon messze van a 300mbit-tol. Ha 270-300mbit-re sync-el be a nem gagyi gyartmanyu keszulekem, max 4.5 MB/sec-el tudok masolni, etelmes tavolsagbol, mondjuk egy szobaval arrebb. Ha osszerintem a ket antennat, akkor is max 6MB/sec. Kerem szepen, a 300Mbit az 37MB/sec, ami ennek a hatoda. Es gondolom nem az a normalis hasznalat, ha osszer a ket antenna (prohardver.hu-n bovebb elemzesek a sebessegrol). Ez az egesz most mar csak jatek a szamokkal, marketing, a 54 es a 300 mbit kozott maximum ketszeres sebesseg kulonbseg van, jo esetben.
Jah, es tessek mar vegre megemliteni, hogy ez egy half duplex kapcsolat, azaz 150mbit le, 150 mbit fel a n-es tipus eseten. Ezt nem nagyom emlegetik a kedves gyartok... -
#14
nekem valami régebbi tp-linkes router van, ami a gépemtől 3 szobával arréb van, és a 15mb-os upc maximumát hozza, tehát 1,8-1,9 megabájt/másodperccel tudok tölteni -
Merces #13 ...én olyan helyen lakom ahol kiterjedt wi-fi hálózatok vannak és bizony zavarják egymást, pár éve még harminc kilométerre levő adót is láttam(parabolát használok) most pedig örülök ha a pár százméterre levő adóhoz tudok csatlakozni..... -
sanyicks #12 hogy ne zavarnák? Most is azt teszik. nem kerülik ki egymást... -
Rotyoka #11 A jelek nem fogják egy sűrűn zavarni egymást, szóval ettől nem kell félni -
Komolytalan #10 Én kipróbáltam hogy konkrétan szigetelő szalaggal kötöttem össze a g-s router antennáját a gépemben lévő kártya antennájával, a másik gépet meg egy 1 méteres ethernet kábellel. Na ekkor tudott egyik gépről a másikra 22Mbitet, vagyis az elméleti max 40%át. Ha 5 méterrel arrébb vittem úgy, hogy teljesen ráláttak egymásra (ellenőriztem, 1 nyamvadt szék se volt közöttük), akkor már 18-20mbit között ingadozott az átvitel. Ha került az adó és a vevő közé egy 8 centis vasbeton fal ajtónyílással, 1 asztal, 1 szék - akkor 10Mbit a sebesség. Persze nagyobb nyereségű antennákkal ezt a 10Mbitet fel lehetne küzdeni - 30eFt-ért talán 14-15Mbitre.
Az elméleti 600Mbites n-nél ettől sokkal rosszabb a helyzet - közvetlen rálátás esetén tud 70-80Mbitet, a tereptárgyakat még rosszabbul tolerálja, talán ha 20Mbitet össze tudna hozni a 10 helyett az utolsó teszten.
Szóval ez az 1GB elméleti határ várhatóan semmi fejlédést se fog hozni az n-hez képest valós használat esetén. Ha valaki az egyik templomtoronyból a másikba akar küldözni biteket annak jó lehet. -
Szefmester #9 Én már komolyan várom hogy egy lépcsőházban minden lakásban legyen egy wifi router és a jelek kezdjék el zavarni egymást.
Amúgy jó dolog hogy fejlesztik, csak éppen az emberek többségének nem is lenne rá szüksége. -
#8
"Azt azért megjegyezném hogy a 802.11n vezeték nélküli átvitel "Wi-Fi" hivatalos átviteli sebessége jelenleg ez!"
600 Mbps a maximum adatráta - bővebben
"BITEK: 802.11g DSSS 0.125 54.00 Mbit/s "
A 802.11g szabvány az 54 Mbps-es adatrátához OFDM modulációt használ, nem DSSS-t:
The modulation scheme used in 802.11g is orthogonal frequency-division multiplexing (OFDM) copied from 802.11a with data rates of 6, 9, 12, 18, 24, 36, 48, and 54 Mbit/s
Forrás
"BITEK: 802.11b DSSS 0.125 11 Mbit/s "
A 802.11b szabvány az 11 Mbps-es adatrátához a DSSS kiegészítéseként CCK modulációt használ:
802.11b products appeared on the market in mid-1999, since 802.11b is a direct extension of the DSSS (Direct-sequence spread spectrum) modulation technique defined in the original standard. Technically, the 802.11b standard uses Complementary code keying (CCK) as its modulation technique.
Forrás -
#7
"mínusz az hogy ezek a szarok még egy ablaküvegen is alig mennek keresztül, egy vasbeton födémen keresztül meg az 11g-is 500 kbit/seccel "száguld", és egy téglafaltól is már erősen vicc kategóriába esik a sávszél."
Szimpla fizika: a mikrohullám az üvegben, vasbetonban, téglában elnyelődik, csökken a jelerősség, ez által kisebb lesz az SNR, ebből következőleg a potenciális adatátviteli sebesség is töredéke lesz.
Tehát - szavaiddal élve - nem "szar", csak a használatának korlátai vannak. Lásd a szimpla Ethernet kábelt is csak max 100 méterre tudod kihúzni, bár a sebessége növekedett. -
MsUser #6 Azt azért megjegyezném hogy a 802.11n vezeték nélküli átvitel "Wi-Fi" hivatalos átviteli sebessége jelenleg ez!
BITEK: 802.11n 150 vagy 300 Mbit/s
BYTE-OK: 18,75 vagy 37,5 MB/s
BITEK: 802.11g DSSS 0.125 54.00 Mbit/s
BYTE-OK: 6.75 MB/s
BITEK: 802.11b DSSS 0.125 11 Mbit/s
BYTE-OK: 1.375 MB/s
A cikkben érdekes hiányosságok vannak vagy pontatlanságok "akár 100 Mbps feletti átviteli sebesség" ez akár a többszöröse is, amit már otthonunkban használunk jó ideje!
-
MsUser #5 Az ASUS 300Mbit/s 802.11 n router-em elég rég óta 1,5 éve jól ossza az itthoni 3 laptopnak, a régi 108Mbit/s-hez képest gyorsabb, mondjuk 3db 6dBi-s antennája van a hatótávra sem lehet panasz. A pince vasbeton födémén keresztül 5-10méterre és egy két fal az adótól 56Mbit/s-et tud, de a házunk melletti 2szintes vasbetonház 15méter takaráson keresztül az utcán is működik! Ha ennél jobbat gyorsabbat szabványosítanak! 
-
Meridian #4 Tehát mi következik ebből? Az, hogy nem neked való! -
sanyicks #3 mínusz az hogy ezek a szarok még egy ablaküvegen is alig mennek keresztül, egy vasbeton födémen keresztül meg az 11g-is 500 kbit/seccel "száguld", és egy téglafaltól is már erősen vicc kategóriába esik a sávszél.
