Intel: 8-10 év múlva jöhet az 1000 magos processzor

"Par korrekcio, mert ezek nem 10 evre vannak, hanem a jelenben/multban:"

Szerintem õ arra gondolt, hogy azt jósolták ezek mindennapi dolgok lesznek.

Igazából szerintem a párhuzamosítás sokkal nagyobb meló mint azt gondolnánk. Ahhoz hogy egy program jól párhuzamosítható legyen, úgy kéne azt megirni.

Csakhogy, egyrészt sok dolog egyszerüen nem párhuzamositható, vagy a párhuzamosítás "költsége" sokkal nagyobb mintha nem csinálnánk ezt.

Másrészt, ehhez párhuzamos programozói logika kéne, ami nem nagyon müködik az emberekre, mivel õk meg általában lineárisan gondolkodnak.

De akárhogy is nézzük, azzal tisztában kell lenni, hogy általában egy program csak véges kis számban párhuzamosítható. Ha pl. egy adatbázisba 48 ember akar beszúrni egy adatot, akkor az lehet hogy a 48 szál tudna 48 magon futni. De ha csak egy beszúrást kell elvégezni, akkor lehet akár 10000 mag is a gépben, akkor sem lesz sokkal gyorsabb a dolog.

Par korrekcio, mert ezek nem 10 evre vannak, hanem a jelenben/multban:
-lesz 90%-os hatásfokú napelem : ilyen nem lesz, fizikailag nem megoldhato
-minden eddiginél nagyobb hatásfokú akkumulátor: ezek evrol evre egyre jobbak, most a vas foszfat a legjobb ar/ertek aranyu
-szobahõmérsékletû szupravezetõ: van, csak draga
-fúzió kémcsõben: nem megoldhato a hidegfuzio nem letezik, forro fuzio viszont van
-a rakétahajtómûvet leváltja a napvitorlás, ionhajtómû és nukleáris hajtómû: ionhajtomuves szondak mar vannak, a plazmat pedig jovore tesztelik az iss-en palyantarto hajtomunek
-hiperszónikus repülõgép: draga, nem lehet eladni bar van par prototipus
-sûrített levegõvel mûködõ autó: van, kinaban hasznaljak is (pl. taxik)
-lézerágyú: van, az amerikai hadsereg epitett egyet (de minek?)
-hûtõgép méretû háztartási üzemanyagcella: van kisebb is, kicsit draga, de van belole ongyujto meretu is (a hutogep meretut varosi buszokban hasznaljak, pl. a kanadai Vancouver-ben)
-Csõ helyett haltestû repülõgép: rossz otlet, utasszallitasra nem igazan jo, ilyen bombazo meg mar van
-repülõgépnél sokkal gazdaságosabb léghajó: nem gazdasagosabb, mert az ido tobbet er mint az uzemanyag (ha meg nagyon raerunk, akkor olcsobb a hagyomanyos hajo)
-optikai processzor: van, csak egyelore kisse oriasai (nem ic meretu)
-világító tapéta: ezt oled-nek hivjak, japanban mar kaphato egy ideje
-holografikus adattároló: ilyen is van, csak nagyon draga (archivalasra hasznaljak nyugati kormanyzati szervezetek, szerintem a platina lemez a draga benne)

Szoval attol, hogy valaki meg nem hallott roluk, attol meg leteznek ezek a talalmanyok. Az, hogy meg hany ev amire pesten is felbukkan egy, az meg nem a tudomanytol fugg.

A memoria szavszelessegre egy jo megoldas van, csak lokalis memoriat kell hasznalni es minden magnak kell sajat teruletet adni, ami szamara teljesen lokalis. A tobbi mag is belelathat a tobbiek memoriajaba, de azt csak ipc buszon keresztul, tehat lassabban. A programokat meg ugy kell megirni, hogy minden folyamat a sajat memoriajat akarja elsosorban hasznalni. (mondjuk ez pont igy van jo 50 eve)

Ha egy programot bontunk tobb magra akkor mar bonyolultabb a helyzet, mert akkor a programnak tudnia kell, hogy melyik memoriateruletet melyik szal akarja majd hasznalni es a szerint szetosztani az adatokat. Erre is van mar par megoldas, pl. minden adat ott van lokalisan tarolva, ahol eppen utoljara hasznaltak. (ez teljesen automatizalhato)

"De a CPU ezt nem fogja kiszopni az újából, hogy "a" változó ilyen, "b" meg olyan, és a jelenlegi gépikód nem tartalmaz olyan utasítást, amivel ezt meg lehetne neki súgni."

Az intelnek hala van. Csak a legtobb programozo nem tud rola, mert az elmult 10 evben kerultek be es ezert nem tanitjak magyar iskolakban. Attol meg letezik es az intelligensebb forditoprogramok berakjak ezeket a buta programozok helyett.

Egyebkent 1000-szer annyi mag az akkor jelent 1000x-es teljesitmenynovekedest, ha a memoria ki birja szolgalni es a szalak nem nyulkalnak bele allandoan egymas adatteruleteibe. Ha ez teljesul, akkor mukodik.

ps: A jelenleg letezo legnagyobb mag szamu processzor amivel idaig talalkoztam 65536 magot tartalmazott, persze az meg kiserleti rendszer volt, de mar jo 8 eve, azota akar tovabb is fejlodhetett a technologia. (lokalis memoriat hasznalt, tehat minden mag sajat ram-ot kapott, meg nehany kommunikacios port-ot)

Félelmetes hogy programozók mennyire nem ismerik azt, amin a programkódjuk fut. Te leírtad amit látsz mondjuk JAVAból. Csinálsz 1 új threadet, oszt majd lesz valami a háttérben. 1000 mag van akkor 1000x gyorsabb lesz mint 1 mag, mert a JVM majd megoldja. Hát persze, hogyne. Mikor gépi kódban se lehet megoldani x86-on (meg kb semmi máson se, ami halandóknak elérhetõ).

Már évek óta csak párhuzamosan futtatható programokat fejlesztek.
Amik pl. 100 párhuzsamos processen vannak végrehajtva, X magon.

Ha az X az 1000 mag, akkor lehet rajta futtatni 4000 process-t egyszerre (mondjuk 4 P/mag)

Ez 40+-szoros gyorsulást jelent.

A számításigényre pedig szükség van, pl. real-time ray-trace megjelenítés vagy a még jobban számításigényes real-time látáshoz.

A real-time látás az, amikor a számítógép két (v. több) kamerakép alapján folyamatosan felépíti a virtuális világát a képek alapján, pontosan úgy, ahogy az agy teszi.

"Valójában a fejlõdést egy teljesen új architektúra jelentené.."
Igen, itt van elásva a kutya. Jelenleg minden programozó Neumanni alapokat tanulja, és az összes programnyelv Neumanni alapú számítógépre lett tervezve. Ami 1 végrehajtó egység, 1 központi memória. Egyszerûen a Neumanni alapú programnyelvek sosem fognak jól párhuzamosan futni, mert ahhoz hogy valami jól fusson párhuzamosan magának a nyelvnek, sõt a gépi kódú fordított programnak kellene segíteni a processzort, hogy melyik memória területet miként kezelje. Egyáltalán nem mind1 az, hogy egy változó "mennyire" változik. Vannak pl táblázatok, amik egyszer kerülnek generálásra, és utána a program teljes futása során változatlanok maradnak. Ezeket nyugodtan be lehetne rakni minden egyes mag saját cacheébe - ha szüksége van rá - mivel biztos lehet benne, hogy másik mag nem fog ebbe a memória területbe beletúrni, így nem kell cache-t borítania (ami a sok idõ a többmagos architektúránál). Amik meg gyakran változnak azokat csak a közös cache-ben (mondjuk L2-ben) volna szabad tárolni, mivel ott ha egyik mag ír bele, akkor a másik mag anélkül látja a változást, hogy cache-t borított volna.
De a CPU ezt nem fogja kiszopni az újából, hogy "a" változó ilyen, "b" meg olyan, és a jelenlegi gépikód nem tartalmaz olyan utasítást, amivel ezt meg lehetne neki súgni.

Az a memória probléma azért van annyira apró, hogy kb 1 évtizede nem tudják megoldani. Azóta tény, hogy a procit visszafogja a memória - hol jobban, hol kevésbé. A több memória vezérlõ meg azért érdekes, mert 1 memória modult 2 vezérlõ nem vezérelhet, vagyis ha 12 maghoz raknak 1 memória vezérlõt akkor 1 gép 12 magból áll, és 48 proci az szimplán 4 gép egy dobozban.

A renderelésnél igaz amit írsz, de a számítás ott se nõ a magok számával egy idõ után, mert a renderelési idõ el fog törpülni amellett, hogy a közös memóriából feltöltik az egyes magok dedikált memóriájába a rendereléshez szükséges adatokat.

Rágogumi hír. Mint a 10 év múlva embert küldhetünk a marsra,
és 10 év múlva:
-lesz 90%-os hatásfokú napelem
-minden eddiginél nagyobb hatásfokú akkumulátor
-szobahõmérsékletû szupravezetõ
-fúzió kémcsõben
-a rakétahajtómûvet leváltja a napvitorlás, ionhajtómû és nukleáris hajtómû
-hiperszónikus repülõgép
-sûrített levegõvel mûködõ autó
-lézerágyú
-hûtõgép méretû háztartási üzemanyagcella
-Csõ helyett haltestû repülõgép
-repülõgépnél sokkal gazdaságosabb léghajó
-optikai processzor
-világító tapéta
-holografikus adattároló
Lehet, hogy lesz 1000 magos processzor, de a hír csak egy reklám az Intelnek.

Piacgazdaság...
Ne csak a 4 és a 100 magost vedd meg!
Hanem a közbensõ "termékeket" is!
Mert ezek csak termékek,amit el kell adni.
mi hasznunk a 16 megapixeles kamerákból?
A fos képet át kell konvertálni hogy feltölthetõ legyen!
Normális optika eszükbe sem jut,mert az drámaian javítja a képminõséget!

Minden olyan alkalmazas ki tudja hasznalni, amibol sok fut egyszerre. Peldaul a felho alapu rendszereknel, ahol ugyan 1 szalon fut a szovegszerkeszto, de ha 1000 felhasznalo jut egy szerverre, akkor 1000 mag azt jelenti, hogy minden felhasznalonak jut 1-1 sajat mag. Ugyanez igaz webszerverek eseten is, ahol minden felhasznalo kerese kaphat 1-1 sajat magot.

Masik felhasznalas a grafikus rendereles, ahol most is tobb szaz mag dolgozik egy kepen, ez egeszen addig bovitheto amig minden pixel kap egy sajat magot. Egy ket megapixeles kijelzovel szamolva ez szoftvermodositas nelkul 2 millio magig skalazhato fel.

Tehat felhasznalas lenne, csak rendes x86 kompatibilis altalanos magbol kellene tobbet bezsufolni a rendszerbe, ugyanis a grafikus kartyak magjai tul butak a kenyelmes altalanos celu felhasznalasra. Az egyetlen gond a memoria savszelesseg, ami a mostani intel-es elrendezesnel tul keves, viszont tobb sajat memoria beepitesevel vagy tobb memoriacsatolo hasznalataval ez megoldhato.

EGY GONDOLAT:
A gyártók már nem tuják tartatni az iramot az órajelben és a memória méretében, illetve e csíkszélességben.. Ezért áttértek a több mag marketingre.
Jó pár évvel ezelõtt azt sulykolták, hogy a gyorsabb az jobb...
Nem olyan régen a memória mennyiségének a fontossága volt a téma (L2)..

Valójában a fejlõdést egy teljesen új architektúra jelentené..

Sztem a gyártók szanaszét szívatnak minket, hogy évente cseréljük a gépeinket...

Magyarul már rég megvan a technológia rá csak még lehúzzák a rókabõrt a köztes technológiákról is. :D
Egyébként profi játékoknak 10 év múlva ez is kevés lesz. :C

Ahogy a programfejlesztõket ismerem simán és még ez is kevés lesz.

ez már lassan tényleg egyfajta divat kérdés marad csak. Már a játékprogramok közül is jópár több magon is futhat, a profi alkalmazások pedig mind képesek rengeteg magon futni...

kérdés az, hogy lesz-e alkalmazás, ami ki tudja majd használni...