kvp#13
Par korrekcio, mert ezek nem 10 evre vannak, hanem a jelenben/multban:
-lesz 90%-os hatásfokú napelem : ilyen nem lesz, fizikailag nem megoldhato
-minden eddiginél nagyobb hatásfokú akkumulátor: ezek evrol evre egyre jobbak, most a vas foszfat a legjobb ar/ertek aranyu
-szobahőmérsékletű szupravezető: van, csak draga
-fúzió kémcsőben: nem megoldhato a hidegfuzio nem letezik, forro fuzio viszont van
-a rakétahajtóművet leváltja a napvitorlás, ionhajtómű és nukleáris hajtómű: ionhajtomuves szondak mar vannak, a plazmat pedig jovore tesztelik az iss-en palyantarto hajtomunek
-hiperszónikus repülőgép: draga, nem lehet eladni bar van par prototipus
-sűrített levegővel működő autó: van, kinaban hasznaljak is (pl. taxik)
-lézerágyú: van, az amerikai hadsereg epitett egyet (de minek?)
-hűtőgép méretű háztartási üzemanyagcella: van kisebb is, kicsit draga, de van belole ongyujto meretu is (a hutogep meretut varosi buszokban hasznaljak, pl. a kanadai Vancouver-ben)
-Cső helyett haltestű repülőgép: rossz otlet, utasszallitasra nem igazan jo, ilyen bombazo meg mar van
-repülőgépnél sokkal gazdaságosabb léghajó: nem gazdasagosabb, mert az ido tobbet er mint az uzemanyag (ha meg nagyon raerunk, akkor olcsobb a hagyomanyos hajo)
-optikai processzor: van, csak egyelore kisse oriasai (nem ic meretu)
-világító tapéta: ezt oled-nek hivjak, japanban mar kaphato egy ideje
-holografikus adattároló: ilyen is van, csak nagyon draga (archivalasra hasznaljak nyugati kormanyzati szervezetek, szerintem a platina lemez a draga benne)
Szoval attol, hogy valaki meg nem hallott roluk, attol meg leteznek ezek a talalmanyok. Az, hogy meg hany ev amire pesten is felbukkan egy, az meg nem a tudomanytol fugg.
A memoria szavszelessegre egy jo megoldas van, csak lokalis memoriat kell hasznalni es minden magnak kell sajat teruletet adni, ami szamara teljesen lokalis. A tobbi mag is belelathat a tobbiek memoriajaba, de azt csak ipc buszon keresztul, tehat lassabban. A programokat meg ugy kell megirni, hogy minden folyamat a sajat memoriajat akarja elsosorban hasznalni. (mondjuk ez pont igy van jo 50 eve)
Ha egy programot bontunk tobb magra akkor mar bonyolultabb a helyzet, mert akkor a programnak tudnia kell, hogy melyik memoriateruletet melyik szal akarja majd hasznalni es a szerint szetosztani az adatokat. Erre is van mar par megoldas, pl. minden adat ott van lokalisan tarolva, ahol eppen utoljara hasznaltak. (ez teljesen automatizalhato)
"De a CPU ezt nem fogja kiszopni az újából, hogy "a" változó ilyen, "b" meg olyan, és a jelenlegi gépikód nem tartalmaz olyan utasítást, amivel ezt meg lehetne neki súgni."
Az intelnek hala van. Csak a legtobb programozo nem tud rola, mert az elmult 10 evben kerultek be es ezert nem tanitjak magyar iskolakban. Attol meg letezik es az intelligensebb forditoprogramok berakjak ezeket a buta programozok helyett.
Egyebkent 1000-szer annyi mag az akkor jelent 1000x-es teljesitmenynovekedest, ha a memoria ki birja szolgalni es a szalak nem nyulkalnak bele allandoan egymas adatteruleteibe. Ha ez teljesul, akkor mukodik.
ps: A jelenleg letezo legnagyobb mag szamu processzor amivel idaig talalkoztam 65536 magot tartalmazott, persze az meg kiserleti rendszer volt, de mar jo 8 eve, azota akar tovabb is fejlodhetett a technologia. (lokalis memoriat hasznalt, tehat minden mag sajat ram-ot kapott, meg nehany kommunikacios port-ot)