A kozmológiai állandó mégsem Einstein baklövése
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#56
Vannak alacsony intenzitású fotonforrások amivel egyesével lehet a fotonokat kezelni. Ezekkel is elvégezhetõ stain által leírt kísérlet.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#55
Ha a lehetõségeknél tartunk az sem biztos hogy a fény sebessége idõben állandó.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#54
"- van der Waals kötések, és" Ehhez biztos nem kell.
"- Lamb eltolás is." Ehhez tudtommal kell.
"- Lamb eltolás is." Ehhez tudtommal kell.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#53
De igen, a sötét energia miatt. Az infravörös háttér fotonjai ennek ellene hatnak, mert energiát hordoznak, ami pozitívan jelenik meg az Einstein egyenlet jobb oldalán (a kozmológiai konstans negatív).
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#52
A klasszikus elektrodinamikában beveznek egy dielektromos állandót a közegekre, és ha valaki felírja a hullámegyenletet, akkor ki lehet számolni a közegbeli fénysebességet, ami a dielektromos állandótól függ. De ott szó sincsen közegbeli szóródásról. A mikroszkópikus modellben szilárdtestfizikai úton lehet leírni a fényterjedést, de ahhoz sajna nem értek. De ott sem szóródással írják le. A szóródás megváltoztatná a fotonok hullámhosszát. Az ûrben (tehát vákuumban) fénysebességgel terjednek a fényhullámok (vagy fotonok, ahogy tetszik). Ha szóródnak valamin, akkor kisugárzódnak, de szintén megváltozik a hullámhosszuk. Pl. a távoli kvazárok fényébõl kiszóródik egy csomó, ezért elnyelési vonalak látszanak ott, ahol gázfelhõkön haladt át a fény. De ettõl nem lasabban ér ide a fény.
Amúgy van egy másik jó bizonyíték: a gravitációsan lencsézett kvazárok fénye különbözõ idõ alatt ér ide.
Amúgy van egy másik jó bizonyíték: a gravitációsan lencsézett kvazárok fénye különbözõ idõ alatt ér ide.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#51
"Azaz nem tágít, hanem összehúz"
Tehát lehet, hogy mégsem gyorsulva tágul az univerzum?
Tehát lehet, hogy mégsem gyorsulva tágul az univerzum?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#50
Ilyeneket számolgatnak, hogy mekkora az infravörös háttér, meg hogy az honnan származik. Legnagyobb része pl. az állatövi fénybõl és a cirrusból (Tejútban levõ buborékos szerkezetû gáz-por). Aztán van kozmológiai infravörös háttér is, ami az õsi csillagokból és távoli galaxisokból jön, meg egy része a kozmikus háttérsugárzásból. A baj az, hogy az mind ellentétes elõjelû, mint a sötét energia, azaz nem tágít, hanem összehúz.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#49
Oké, hogy ha nem így van, akkor miért lassabb a fény bizonyos közegekben?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#48
Nem mondtunk egymásnak ellent!
De gondolj bele, a foton egy energia csomag, aminek a mérete fix, de rendelkezik nem fix paraméterekkel, pl.: hullámhossz, ha ezt az energia csomagot átadod egy elektronnak, akkor egy másikat kibocsát, és a nem fix tulajdonságok megváltozhatnak.
Az pedig hogy a világûr rendkívül ritka, tény, de rendkívül hosszú az út is.
Márpedig, ha a levegõn keresztül a szemünkbe olyan fotonok jutnának el amelyek nem ütköztek (tehát a fent leírt változásnak nem lenne esélye) akkor nem lenne a levegõben lassabb a fény mint vákumban. Tehát bizonyos távolság után, az ütközések száma a világûrben is annyi, mint sokkal kevesebb idõ alatt a levegõn.
Tudsz számadatot mondani arra, mennyivel ritkább a világûr mint a levegõ? Ha igen akkor megkapod azt az arányt amennyivel hosszabb úton lassul le ugyanannyira mint a levegõben.
De gondolj bele, a foton egy energia csomag, aminek a mérete fix, de rendelkezik nem fix paraméterekkel, pl.: hullámhossz, ha ezt az energia csomagot átadod egy elektronnak, akkor egy másikat kibocsát, és a nem fix tulajdonságok megváltozhatnak.
Az pedig hogy a világûr rendkívül ritka, tény, de rendkívül hosszú az út is.
Márpedig, ha a levegõn keresztül a szemünkbe olyan fotonok jutnának el amelyek nem ütköztek (tehát a fent leírt változásnak nem lenne esélye) akkor nem lenne a levegõben lassabb a fény mint vákumban. Tehát bizonyos távolság után, az ütközések száma a világûrben is annyi, mint sokkal kevesebb idõ alatt a levegõn.
Tudsz számadatot mondani arra, mennyivel ritkább a világûr mint a levegõ? Ha igen akkor megkapod azt az arányt amennyivel hosszabb úton lassul le ugyanannyira mint a levegõben.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#47
Ez nem így van. Az elektronokra létezik a Drude-modell, ami olyasmi módon írja le a fémek ellenállását, ahogyan te magyarázod a fény terjedési sebességét, de az sem kvantummechnikailag megalapozott. Vannak olyan anyagok, amiben a fény gyorsabban terjed a vákuumbeli fénysebességnél. Azt sem lehet azzal magyarázni, hogy valamibe beleütköznek a fotonok.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#46
Ez a probléma elvezet minket annak megválaszolására is, miért nem világos a csillagos égbolt. Az egyik válasz az, hogy a nagyon távoli objektumok fénye a látható fényen kívülre tolódik a távolság miatt. De itt lesz még egy tényezõ is, ez pedig az, hogy a fényforrásból a fotonok szét tartva haladnak, ezért kell egyre távolabb, egyre nagyobb távcsõ. Hiszen ugyanakkora jel nagyobb távolságon nagyobb felületre oszlik el. Tehát a nagyon távoli objektumból elképzelhetõ, hogy csak percenként egy foton érkezik a Hubble lencséjére. És a nagy távolság miatt az is infravörös. Akkor erre simán ki lehet jelenteni, hogy háttérsugárzás, és a világûr egy titokzatos energiája.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#45
Olyan nincsen, hogy ez a foton, meg az a foton. Nem lehet õket megszámozni.
Amelyik foton távoli galaxisokból jön, az valószínûleg nem szóródott semmin sem út közben, amúgy. A galaxisok közti anyag ugyanis nagyon-nagyon ritka, így a fotonok átlagos szabad úthossza is az. Persze azért a fotonok elég jelentõs része szóródik, de az rögtön hullámhossz változással jár, amit pedig nyilvánvalóan lehet detektálni.
Amelyik foton távoli galaxisokból jön, az valószínûleg nem szóródott semmin sem út közben, amúgy. A galaxisok közti anyag ugyanis nagyon-nagyon ritka, így a fotonok átlagos szabad úthossza is az. Persze azért a fotonok elég jelentõs része szóródik, de az rögtön hullámhossz változással jár, amit pedig nyilvánvalóan lehet detektálni.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#44
És végezetül, a Földön még senkinek nem sikerült egy foton sebességét megmérni, csak a fény terjedésének sebességét. A lent leírtak miatt az pedig nem ugyanaz.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#43
Mert miért is terjed a levegõben lassaban a fény mint vákumban, ha nem az ütközések, gerjesztések miatt? Hiszen, ha lenne olyan foton ami nem ütközik, akkor pontosan a vákumbeli terjedést adná, mivel a fény nem kerülgeti az atomokat.
Ezt gondold tovább, és azt, hogy a világûr egyik része mondjuk 1 milliárdszor ritkább lehet a levegõnél, 1 milliárd év alatt mégis annyi eltérést ad, mint egy év alatt a levegõ adna.
Ezt gondold tovább, és azt, hogy a világûr egyik része mondjuk 1 milliárdszor ritkább lehet a levegõnél, 1 milliárd év alatt mégis annyi eltérést ad, mint egy év alatt a levegõ adna.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#42
A fény és a foton nem ugyanaz. A fény egy vagy több foton. A fény terjedése, nem biztosan egyezik meg a foton sebességével.
Mert a fény közegen keresztül terjed mert nincs tökéletes vákum. Minden közegnek van rá jellemzõ fénysebessége. (ezért is írják, a fény sebessége vákumban, de ez csak elméleti, mert mint írtam tökéletes vákum nem létezik). Ha pedig így van, akkor az irdatlan hosszú út alatt változik a változó közeg végett, még ha rövidtávon nagyon kicsit is, a lassulások miatti vöröseltolódások összeadódnak.
Mert elindult egy foton amit több milliárd év múlva itt a Földön megvizsgálunk.
Útközben bármilyen ritka is az anyag találkoznia kell olyan elektronokkal, amelyeket gerjeszt, és ami majd ugyan olyan irányba kibocsát egy fotont. Ez azt jelenti, hogy a távoli galaxis fénye, már nem azokból a fotonokból áll, mint ami ideérkezik. Tehát a galaxis mozgásáról ebben az esetben nem mond el semmit. Mert minél távolabbról érkezik, annál inkább eltolódik a színképe, mert annál több ütközése volt..
Mert a fény közegen keresztül terjed mert nincs tökéletes vákum. Minden közegnek van rá jellemzõ fénysebessége. (ezért is írják, a fény sebessége vákumban, de ez csak elméleti, mert mint írtam tökéletes vákum nem létezik). Ha pedig így van, akkor az irdatlan hosszú út alatt változik a változó közeg végett, még ha rövidtávon nagyon kicsit is, a lassulások miatti vöröseltolódások összeadódnak.
Mert elindult egy foton amit több milliárd év múlva itt a Földön megvizsgálunk.
Útközben bármilyen ritka is az anyag találkoznia kell olyan elektronokkal, amelyeket gerjeszt, és ami majd ugyan olyan irányba kibocsát egy fotont. Ez azt jelenti, hogy a távoli galaxis fénye, már nem azokból a fotonokból áll, mint ami ideérkezik. Tehát a galaxis mozgásáról ebben az esetben nem mond el semmit. Mert minél távolabbról érkezik, annál inkább eltolódik a színképe, mert annál több ütközése volt..
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#41
Nem azt írom, hogy így van, hanem azt, hogy ezt a lehetõséget sem lehet kizárni.
Az egyáltalán nem biztos nálam ezt jelenti.
Az egyáltalán nem biztos nálam ezt jelenti.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#40
Igen, amennyiben több milliárd fényévnyire teszed, még mérni is tudnád a lassulást.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#39
Azt akartam mondani, hogy kevesebbet kellett volna írnod, hogy emészthetõbb legyen, és tartogatnod holnapra is.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#38
Hát ezt nem tudom. Azt tudom, hogy a spontán emissziót úgy írtuk fel anno, hogy van egy külsõ gerjesztõ tér, és akkor arra rá lehet mondani, hogy azok a vákuumfluktuációk, de lehet, hogy van rá másik magyarázat is. A Casimir-effektusra tuti van más magyarázat, mert arról hallottam egy külön elõadást. Nekem az a gyanúm, hogy ki lehet magyarázni mindegyiket. De az biztos, hogy a kozmológiai állandót nem lehet a vákuumenergiából kihozni.
@toto66: a fénysebességet nem csak tükrökkel lehet kimérni, hanem pl. két nagyon gyorsan forgó fogaskerékkel is: úgy kell beállítani a kettõ sebességét, hogy ha az elsõn átjut a fény a fogak között, akkor a másikon pont ne jusson át. Olyankor nincsen semmilyen mozgó tükör, ami gondot okozna. De vannak csillagászati bizonyítékok is, amik a Jupiter holdjain alapulnak, de erre most nem emlékszem pontosan, hogy hogyan volt.
@enkido: írj privát üzit, és kipróbálhatod
@toto66: a fénysebességet nem csak tükrökkel lehet kimérni, hanem pl. két nagyon gyorsan forgó fogaskerékkel is: úgy kell beállítani a kettõ sebességét, hogy ha az elsõn átjut a fény a fogak között, akkor a másikon pont ne jusson át. Olyankor nincsen semmilyen mozgó tükör, ami gondot okozna. De vannak csillagászati bizonyítékok is, amik a Jupiter holdjain alapulnak, de erre most nem emlékszem pontosan, hogy hogyan volt.
@enkido: írj privát üzit, és kipróbálhatod
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#37
Azért nem csak a Casimir-hatás bizonyítja a vákuumenergia létezését. Állítólag ott van még a:
- spontán emisszió,
- van der Waals kötések, és
- Lamb eltolás is.
- spontán emisszió,
- van der Waals kötések, és
- Lamb eltolás is.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#36
A kevesebb több lett volna. :-)
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
De akkor ha távolabb rakjuk a tükröt, kisebb sebességet kéne mérni, nem?
#34
Egyáltalán nem biztos, hogy az univerzum gyorsulva tágul, vagy hogy egyáltalán tágul. A tágulásra abból következtetünk, hogy a fénysebesség állandó, és hogy a fény nem lassul bármekkora távolságot tesz is meg. De mivel a fénysebességet mérni, csak úgy tudunk, hogy két atom (tükör és érzékelõ) között mennyi idõ alatt teszi meg az utat. Ebbõl kifolyólag, nem a szupernovákból érkezõ fényt mérjük, hanem a tükör egy gerjesztett atomja által kibocsátott fényt. Ezért az mindig állandó sebességet ad. A tévedésre az ad magyarázatot, hogy a tükörrõl vissza verõdõ fényt azonosnak gondoljuk, pedig az történik, hogy ahhoz hogy visszaverõdjön el kell találnia egy atom elektronját, ebben az esetben az elõbb felveszi a fotont, majd ismét kibocsátja, de az még ha hullámhosszában meg is egyezik, már nem ugyanaz a foton.
Tehát a kis kitérõ után, ha a távolsággal arányosan lassul valamilyen okból a fény, akkor is mi ugyanazt a vöröseltolódást látjuk, mint gyorsuló távolodáskor.
Tehát ha, a fénysebesség mérésének hitelességét egyszer megcáfolják, akkor már nem biztos, hogy tágul az univerzum.
Tehát a kis kitérõ után, ha a távolsággal arányosan lassul valamilyen okból a fény, akkor is mi ugyanazt a vöröseltolódást látjuk, mint gyorsuló távolodáskor.
Tehát ha, a fénysebesség mérésének hitelességét egyszer megcáfolják, akkor már nem biztos, hogy tágul az univerzum.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#31
Jó, hát lehet vadulni, és mindenféléket mondani. De ha komolyan veszi valaki a dolgokat, akkor mindig a lehetõ legegyszerûbb elméletre törekszik, ami az összes ismert dolgot le tudja írni. Ez sok közelítésben mûködik. Pl. a Newton-törvény is kõ egyszerû, és az általunk tapasztalt hétköznapi világ mennyi minden történését le tudja írni. Az Einstein-törvény is egyszerû, csak matematikailag nehezebb kezelni, mint a Newton-törvényt. Szerintem ha lesz valami jó kvantumgravitációs elmélet, annak is elegánsnak és kõ egyszerûnek kell majd lennie.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#30
Most akkor az Univerzum banán alakú?<#zavart2>
:)
:)
#29
a tér mátrix mivoltához: bitvilag.blog.hu
#28
Megelõztél!:)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#27
Persze lehet, hogy a vákuumenergia az, ami esetleg negatív értéket vesz fel, és így egyfajta antigravitációs hatása van. Pl Paul Davies is ezt használná ahhoz, hogy a mikroszkópikus féreglyukak felnagyításával idõgépet hozzon létre az egyik könyvében.
A dolog összességében ott hibádzik, hogy a gravitációnak jelenleg nincs kísérletileg is igazolt kvantummechanikai elmélete.
Szóval fából vaskarika.
Tehát van egy olyan dolog, amirõl nem tudunk semmit és egy olyan másik dologgal magyarázzuk, amit csak kitaláltunk, de még senki nem igazolta, hogy valóban úgy is van.
<#nyes>
Amúgy a térrõl, a téridõrrõl magáról sem sokat tudunk, a relativitás elmélet csak leírja (az sem biztos, hogy helyesen), de nem magyarázza. Milyennek kéne lennie a téridõnek alapból? 1 dimenziósnak, végtelen dimenziósnak, síknak, vagy önmagába záródónak?
Miért gondoljuk, hogy a térnek nincs önmagában való létezése, struktúrája?
A tér egy mátrix az egyes téridõpontok összekapcsolódásának módja. Mi van ha ez a mátrix az elsõdleges, amin ha egy fénysugár átmegy akkor a másik oldalon kapunk egy anyagdarabot. Mintha egy autómatába pénzt dobsz alul meg kiesik a kokakóla.
Sõt mi van ha Isten, a tudat csak valami, ami ilyen téridõ-mátrixokat hoz létre, amibe aztán a fény visz életet, valóságot. Isten gondolatai vagyunk, isten pedig egy téridõ-kompjúter. Így esetleg lehetséges az, amit Stephen Hawking mondott, hogy ha rájövünk a világegyetem egyfajta alapegyenletére az az elmélet egyfajta teremtõerõvel is bír.
A dolog összességében ott hibádzik, hogy a gravitációnak jelenleg nincs kísérletileg is igazolt kvantummechanikai elmélete.
Szóval fából vaskarika.
Tehát van egy olyan dolog, amirõl nem tudunk semmit és egy olyan másik dologgal magyarázzuk, amit csak kitaláltunk, de még senki nem igazolta, hogy valóban úgy is van.
<#nyes>
Amúgy a térrõl, a téridõrrõl magáról sem sokat tudunk, a relativitás elmélet csak leírja (az sem biztos, hogy helyesen), de nem magyarázza. Milyennek kéne lennie a téridõnek alapból? 1 dimenziósnak, végtelen dimenziósnak, síknak, vagy önmagába záródónak?
Miért gondoljuk, hogy a térnek nincs önmagában való létezése, struktúrája?
A tér egy mátrix az egyes téridõpontok összekapcsolódásának módja. Mi van ha ez a mátrix az elsõdleges, amin ha egy fénysugár átmegy akkor a másik oldalon kapunk egy anyagdarabot. Mintha egy autómatába pénzt dobsz alul meg kiesik a kokakóla.
Sõt mi van ha Isten, a tudat csak valami, ami ilyen téridõ-mátrixokat hoz létre, amibe aztán a fény visz életet, valóságot. Isten gondolatai vagyunk, isten pedig egy téridõ-kompjúter. Így esetleg lehetséges az, amit Stephen Hawking mondott, hogy ha rájövünk a világegyetem egyfajta alapegyenletére az az elmélet egyfajta teremtõerõvel is bír.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#26
Abban a modellben, amit ma elfogadottnak tekintenek, abban a kozmológiai állandó térben és idõben is állandó, konstansként szerepel az Einstein-egyenlet jobb oldalán, az energia-impulzus tenzor mellett. Ez a modell elégnek tûnik az Univerzum kozmológiai leírására. Nyilván lehetne bonyolultabb feltevést is tenni, de minek, ha ez már megmagyarázza a tapasztalatot? Az, hogy ez a tér kvantummechanikailag hogyan viselkedik, az ilyen nagy skálán lényegtelen. Nem is beszélve arról, hogy az általános relativitás elmélet nem kompatibilis a kvantummechanikával. Mûködõ egyesített elmélet (kvantumgravitáció) pedig még nincsen. Nyilván ha a kozmológiai állandót okozó erõtér eredetét firtatjuk, akkor be kell hozni valamilyen részecskefizikai modellt is, vannak is ilyenek, de egyelõre nincsenek olyan állapotban, hogy bármit is lehessen mondani segítségükkel a világról.
És a kozmológiai állandó nem a vákuumenergia. A vákuumenergia a kvantumtérelméletekben jelenik meg az üres tér fluktuációiként, ami a renormálás során le szoktak vonni. Ez inkább csak matematikai trükközés, mint valódi fizika. El szokták mondani, hogy a Casimir-effektus a vákuumenergia bizonyítéka, de igazából arra is létezik olyan megoldás, ami nem tételez fel semmiféle vákuumenergiát.
És a kozmológiai állandó nem a vákuumenergia. A vákuumenergia a kvantumtérelméletekben jelenik meg az üres tér fluktuációiként, ami a renormálás során le szoktak vonni. Ez inkább csak matematikai trükközés, mint valódi fizika. El szokták mondani, hogy a Casimir-effektus a vákuumenergia bizonyítéka, de igazából arra is létezik olyan megoldás, ami nem tételez fel semmiféle vákuumenergiát.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#25
Nexus6 megjegyzése szerintem úgy nyer értelmet, ha a kozmológiai állandó kvantummechanikai értelmezését nézzük. Kvantummechanikában - ha én jól értelmeztem - a kozmológiai állandó lényegében a vákuumenergia, és annak térben lehetnek változó értékei, mert a tér nem homogén, mindenféle görbületei vannak. A másik téma, hogy a kozmológiai állandó idõben állandó-e, de ebbe most nem megyek bele, amúgy sem értek mindent.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#24
Omega=Omega_anyag+Omega_sugárzás+Omega_lambda+Omega_k, az utolsó tag a görbület, ami a mérések szerint közel 0.
A kozmológiai paraméter érdekes dolog. Külön is rákérdeztem a múltkor egy hozzáértõnél, hogy van-e térbelileg valamilyen eloszlása. Az volt a válasza, hogy a szóba jöhetõ modelleknél nincsen, mert ahhoz valamilyen önkölcsönható teret kellene feltenni, de annak sok minden ellent mond. Ha egy erõtér nem hat kölcsön semmivel, csak a teret tágítja, akkor alapból az a legjobb (legegyszerûbb) feltevés, hogy homogén.
A kozmológiai paraméter érdekes dolog. Külön is rákérdeztem a múltkor egy hozzáértõnél, hogy van-e térbelileg valamilyen eloszlása. Az volt a válasza, hogy a szóba jöhetõ modelleknél nincsen, mert ahhoz valamilyen önkölcsönható teret kellene feltenni, de annak sok minden ellent mond. Ha egy erõtér nem hat kölcsön semmivel, csak a teret tágítja, akkor alapból az a legjobb (legegyszerûbb) feltevés, hogy homogén.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#23
Omega=Omega_anyag+Omega_sugárzás+Omega_lambda, de az anyagot és a sugárzást, mint valamennyire ismert dolgokat egybe szokás venni, ez az, ami nagyjából 0,3 körüli érték.
#22
Igazad van!
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#21
A kozmológiai állandót nem lokálisan értelmezzük, hanem az egész világegyetemre vonatkoztatva. Valahogy úgy, ahogy az összentrópiát is. Tehát, amit írsz, annak, szerintem, nem sok értelme van.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#20
A kozmológiai állandó valamilyen ismeretlen erõknek az eredõje. Azért lett bevezetve, hogy ellensúlyozza a gravitáció hatását, és megmagyarázható legyen a változatlan állapotú univerzum, amilyenek a világegyetemet gondolták a múlt század elején. Aztán az eredmények azt mutatták, hogy az univerzum nem állandó állapotú, statikus, hanem tágul. Ezért nem volt rá már szükség. Azonban a tágulás nem olyan módon zajlik, mint ahogy az simán következne a relativitás elméletbõl, ezért kell ugye megint bevezetni.
A tágulás mögött tehát valamilyen erõ van. Csakhogy semmilyen erõnek nem általánosan ugyan az a hatása/értéke mindenhol, így értelem szerûen más ennek az un. kozmológiai állandónak is lokálisan az értéke.
A tágulás mögött tehát valamilyen erõ van. Csakhogy semmilyen erõnek nem általánosan ugyan az a hatása/értéke mindenhol, így értelem szerûen más ennek az un. kozmológiai állandónak is lokálisan az értéke.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#19
Csak az a gond, hogy egy másik cikk meg pont azt bizonygatja, hogy a kozmológiai állandó a világegyetem különbözõ pontjain eltérõ.
SecondOrb: A legjobb internetes városépítõ stratégiai játék. www.secondorb.hu
#18
Van egy érdekes könyv a különbözõ formájú, topológiájú terekrõl. A könyvet olvasgatva az jön ki, hogy statisztikailag a sík téridõ csak egy a végtelen lehetséges más variációhoz képest. Nem csak ez a három alapeset van.
A világ egyetem kisebb léptékekben tele lehet mindenféle buborékokkal, nyergekkel, akár toroid formájú, vagy tördimenziós terekkel. És amit tudunk, kb tényleg így is van, a feketelyukak, vagy féreglyukak összevissza torzítják a teret, ami nagyléptékben sem biztos, hogy teljesen gömbszimmetrikus, pláne sík.
A sík téridõ csak nekünk kedves, mert egy bolygó felszínén élünk, ami lokálisan sík. És a világképünk sokáig ehhez igazodott.
Szerintem el sem tudjuk képzelni milyen bonyolult a világ valójában, azért tûnik csak ilyen egyszerûnek, mert keveset tudunk. Amikor ovis voltam, marhára egyszerûnek tûnt a világ.
Kb ennyire "reális" az, ahogy a világot látjuk!:)
A világ egyetem kisebb léptékekben tele lehet mindenféle buborékokkal, nyergekkel, akár toroid formájú, vagy tördimenziós terekkel. És amit tudunk, kb tényleg így is van, a feketelyukak, vagy féreglyukak összevissza torzítják a teret, ami nagyléptékben sem biztos, hogy teljesen gömbszimmetrikus, pláne sík.
A sík téridõ csak nekünk kedves, mert egy bolygó felszínén élünk, ami lokálisan sík. És a világképünk sokáig ehhez igazodott.
Szerintem el sem tudjuk képzelni milyen bonyolult a világ valójában, azért tûnik csak ilyen egyszerûnek, mert keveset tudunk. Amikor ovis voltam, marhára egyszerûnek tûnt a világ.
Kb ennyire "reális" az, ahogy a világot látjuk!:)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#17
<#nezze>Amúgy ebben a topikban a kutyát nem érdeklik sem a terroristák, sem az éhezõ árvák, sem a fájlcserélõk, sem a jogvédõk. Ez másról szól. Ezt a szöveget elvileg bármilyen topikba be lehet hányni, csak éppen off. Szerintem mindent a maga helyén beszéljünk meg.
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#16
Hawking az Idõ rövid történetében már célzott rá (legalábbis a kibõvített kiadásban 1996-ban), hogy az akkori mérések szerint mégsem nullával egyenlõ a kozmológiai állandó, ahogy Einstein állította késõbb, mert azt hitte, tévedett.
A szenvedés az az, amitõl az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#15
<#banplz><#idiota>
#14
Ez egy isteni kinyilatkoztatás volt!
<#worship>
(Az idézõjelek roppant fontos kérdését viszont kifelejtetted. mert az idézõjel az univerzum nagyon fontos kérdéseire is megadja a választ!)
<#nyes>
<#worship>
(Az idézõjelek roppant fontos kérdését viszont kifelejtetted. mert az idézõjel az univerzum nagyon fontos kérdéseire is megadja a választ!)
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#12
Nagyon lolok vagytok, ugye tudjátok? Kozmo állandó, ami EGY, és meghatározza a világmindenség alakját... Oszt mi van?
A terroristák éheznek, az afrikaiak keze a bilibe lóg, a zsidók torrenteznek, a jogvédõk pedofilok, a környezetvédõk meg az LHC-ben ütöztetik a hadronokat. Minmeghalunk! <#wilting><#wilting><#wilting>
A terroristák éheznek, az afrikaiak keze a bilibe lóg, a zsidók torrenteznek, a jogvédõk pedofilok, a környezetvédõk meg az LHC-ben ütöztetik a hadronokat. Minmeghalunk! <#wilting><#wilting><#wilting>
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#11
na, ne!
Omega lambdában minden cucc benne van.
Omega lambdában minden cucc benne van.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#10
Plusz az Omega_anyag, ami kb 0,3, és máris kijön, hogy a teljes Omega=1.
#8
Én egy dolgot nem értek. A cikkbeli tudósok a lapos világegyetem felé hajlanak, de a wikis cikkek szerint a mérések inkább a nyerget hozzák ki gyõztesnek.
Nem kamuzok (nem szoktam), tessék:
„When combined with measurements of the cosmic microwave background radiation these implied a value of ΩΛ≈0,7 a result which has been supported and refined by more recent measurements.”
Gyengébbek kedvéért, ha az Omega-lamba értéke egy, akkor univerzumunk olyan, mint egy palacsintalap, ha egynél nagyobb, olyan, mint egy lufi, ha egynél kisebb, olyan, mint egy lónyereg.
Nem kamuzok (nem szoktam), tessék:
„When combined with measurements of the cosmic microwave background radiation these implied a value of ΩΛ≈0,7 a result which has been supported and refined by more recent measurements.”
Gyengébbek kedvéért, ha az Omega-lamba értéke egy, akkor univerzumunk olyan, mint egy palacsintalap, ha egynél nagyobb, olyan, mint egy lufi, ha egynél kisebb, olyan, mint egy lónyereg.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#7
Amúgy hülyeséget írtam. Elolvastam az eredeti cikket, nem mondják azt, hogy az univerzum teljesen sík, csak vizsgálnak egy olyan esetet, amikor síknak veszik, és a kozmológiai paraméter értékét illesztik.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E