A kozmológiai állandó mégsem Einstein baklövése

Oldal 1 / 3Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#106
ugy hallottam valakitol, hogy ae magahoz vette egy marosvasarhelyi tudos hagyateket, mielott publikalta a dolgait. reg volt, lehet, hogy igaz sem volt.
Kara kán
#105
Ha, bocs neked nem megy olyan jól az angol.

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

Kara kán
#104

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#103
?

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

Kara kán
#102
Még három és fél óra....

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

NEXUS6
#101
A tektonika elmélete szerintem valójában nem feltétlenül mond ellet annak, amit írt.
Egy eljegesedési idõszakban a tenger szintje is alacsonyabban volt.
Most is vannak olyan szigetek, amelyek nem klasszikus kontinensek, vagy azok töredékei, hanem létrejöttük vulkanizmuson alapul, Japán, Izland, Új Zéland. Alacsonyabb tengerszintnél ezekbõl sokkal több lehetett. Ráadásul ezekre jellemzõ a viszonylag gyors emelkedés süllyedés is.

A Csendes- és az Atlanti-óceán közepén is vannak ilyen hátságok. Ráadásul a sarki jég elolvadása azt is jelentette, hogy egyszercsak eltünt több km vastagságú "közet" ami nyomást gyakorolt az alatta levõ földkéregre. A sarkok a jégkorszak végén valszeg jelentõsen és viszonylag gyorsan emelkedtek, ami földrengéseket okozhatott az egész Földön, cunamikat, árizeket és akár kontinensnyi nagyságú területek viszonylag gyors lesüllyedését.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

NEXUS6
#100
100.
<#nyes>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

Kara kán
#99
Akkor bocs, valszeg kevertem Dänikennel.

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#98
Várkonyi Nándortól Sziriát Oszlopai gyermekkorom óta meghatározó könyv az életemben, ha 10-szer nem olvastam el, akkor egyszer sem. Ehhez képest rá sem ismerek azok alapján amit itt összehordtok róla.

1. nem egy elnyomott könyv nagy titkokkal. Várkonyit megbecsülte és elismerte a szakma, Pécsett a városi könyvtár épülete róla van elnevezve. A Sziriát Oszlopai ki van állítva az életmûvét bemutató mini-kiállításon, ünnepelték amikor megjelent, nagyra becsült és ajánlott könyv a mai napig. Cenzúrázva sem volt természetesen.

2. nincsenek benne ufók, meg semmilyen hasonló hülyeség, a Húsvét-szigettel kapcsolatban végképp nincsen benne semmi ilyesmi.

3. nincsen benne semmilyen filozófiai következtetés, az univerzum titkait sem firtatja. Kultúra, történelem, földtörténet és régészet a tárgya, és ettõl nem tér el.

Ellenben egy fantasztikus körutazást tesz benne a szerzõje az egyetemes emberi kultúrában. Várkonyinak rendkívül tájékozott ember lehetett, óriási memóriával, fejben tartott minden apró részletet, és rávilágít az apró hasonlóságokra a Föld kultúrái között. Elveszett civilizációk, vízözönmítoszok, eredetmítoszok szakszerû, tudományos elemzését mutatja be olvasmányos módon. Egy fontos kérdésben a könyv már elavult, ugyanis amióta írták, bebizonyosodott a kontinensek vándorlása, ez a földtörténeti fejtegetéseket más megvilágításba helyezi, de ettõl a könyv semmit sem veszít az értékébõl.

Akit érdekel, az antikváriumoknak szokott lenni egy-egy példány, népszerû könyv volt, sokat nyomtattak belõle.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/

#97
Várkonyi Nándor Sziriat oszlopait innen lehet ingyen letölteni, ha érdekel valakit. Már többen is ajánlották.

A teljes 2002-es kiadás:

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:kHfM3-jy_I0J:canadahun.com/forum/showthread.php%3Fp%3D1697593+v%C3%A1rkonyi+n%C3%A1ndor+sziriat+oszlopai+pdf+-ft+-Ft&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a


A régebbi, 1984-es kiadás (ez állítólag cenzúrázott, de ha a fentit nem sikerülne letölteni, akkor ez is jobb, mint a semmi.)

http://www.scribd.com/doc/31507973/Varkonyi-Nandor-Sziriat-oszlopai

Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube

Kara kán
#96
A lapost az izotrópiára értik, ha jól értelmezem a cuccokat.

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#95
Lapos? Csak 2D? Akkor a 3D nem is van? Nahát, Besenyõ Pista bácsi <#wow1><#nezze><#taps>
#94
És az nem sugárirány?<#fejvakaras><#zavart1>

#93
Lehet hogy rosszul látom de szerintem félreértés lehet abból hogy valaki a fénysugarat szó szerint értelmezi, mintha a fény (csak!) sugár irányban terjedne, de fontos hogy másképpen lássa ezt. Inkább úgy kéne elképzelni mint egy gömb felszínét, és a középponttól nézve a sugár minden másodpercben 300 000 000 méterrel nõne.

#92
Máshogy fogalmazok.
Ha a fotonok az abszorpió majd emisszió után az eredeti irányba folytatnák az útjukat nem keletkeznének abszorbciós vonalak amikor egy gázon keresztül halad a folytonos spektrumú fénysugár és ezzel egyidõben nem lehetne emissziós vonalakat detektálni minden térirányban.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

Kara kán
#91
Én egyébként olvastam anno Várkonyi Nándortól a Sziriat oszlopait, és jó sok csacsiság van abban a könyvben. Ma pl. biztosan tudjuk, hogy a Húsvét-szigeteki szobrokat nem a földönkívüliek (vagy a szigetlakók az õ várásukra) építették.

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#90
Az üveg a látható tartományban mekkora abszorbanciával rendelkezik szerinted?
A tükörnél reflexió és nem abszorpció történik.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#89
Bruno a kedvenc gondolkodóm.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#88
Üveg, tükör?

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#87
Mivel létezik a femtokémia ahol ilyen idõskálán vizsgálják a reakciókat, valószínûnek tartom hogy ugyanilyen idõskálán tudják idõzíteni a dolgokat. Konkrétan a gerjesztést és a detektálást.
Azt elhiszem hogy biztos nem közvetlen vezérléssel. Mert ahhoz PHz-es frekvencia kellene.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#86
1000 évvel az õsi civilizációkat követõen sem tudunk szinte semmivel többet

Hogy lehet egy ilyen mondatot leírni, pontosabban legépelni, egy Internetre kötött számítógépen? <#wow3>

A kedves fórumtárs mit képzel, vajon hol lenne most, és mit csinálna, ha igaza lenne? Valószínûleg nem is élne, mert vagy csecsemõkorban meghalt volna, vagy késõbb egy fertõzés vitte volna el. Ha mégis élne (amire 50%-nál kisebb lenne az esély), akkor max vetne, szántana, fát vágna. És halvány lila fingja sem lenne a nasca, az inka, a preinka, a maja, az azték és más kultúrák szemléletérõl, alkotmányos alapjogról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, stb, a tudományokról nem is beszélve.

Legjobb esetben is azt hinné, hogy a Föld néhány ezer éves, lapos, és ha huhog a bagoly az ablakánál, akkor harmadnap meg fog halni, kivéve a csirkebélbe tekeri a micsodáját az éjszakára.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/

#85
Tisztelt Stain és Kara kán urak! (szellemes név!)

Nem célszerû kiragadni egy mondatot a szövegkörnyezetbõl. Ha figyelmesebben olvassák az írásomat, akkor nyilvánvaló, hogy nem a tudományt támadom, hanem azt, ha az adófizetõk pénzébõl mûködõ intézmények akadályozzák a gondolat szabad áramlását. Nem azt mondtam, hogy a tudomány általában nem tud bizonyítani semmit, hanem azt, hogy az univerzum keletkezését és mûködését leíró elméletek bizonyítatlanok, ráadásul egymásnak ellentmondóak. Ha önök ismerik Roger Penrose, Stephen Hawking, Carl Sagan, vagy Paul Davis munkáit, akkor könnyen észrevehetik, hogy az univerzum mûködését leíró elméletek teljességgel bizonyítatlanok. A klasszikus értelemben vett tudományos tétel akkor tekinthetõ elfogadottnak, ha bizonyítható. Éppen ez különbözteti meg a tudományt az okkult tudományoktól (áltudomány), amely felé egyes szenzációhajhász fizikusok elõszeretettel fordulnak, mint például Egely György.

A tudományos konferenciára nem nyújtottam be semmilyen tanulmányt, hanem készítettünk egy televíziómûsort róla, és megszólaltattunk olyan embereket is, akik nem adhatták elõ az elméleteiket. Ugyanis az elõzetes bíráló bizottság megállapította, hogy a dolgozat színvonalas, de "anti-Einstein".

Stain úr szerint:"A stílus nem kompenzája a butaságot." Kire gondol tisztelt Stain úr?

#84
Ezt most nem értem. Eleve onnantól, hogy nem is vitáztunk, csak beszélgetünk... A stílus nem kompenzálja a butaságot. Én inkább örülnék annak, ha egy ilyen fórumon egy szakember segít megérteni az amúgy picit sem egyszerû elméleteket. (Értve most a szakember alatt magamat, szerénységet picit mellõzve, mert fizikus vagyok, ráadásul pont asztrofizikával foglalkozom...)

Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E

Kara kán
#83
Tisztelt Sótonyi József!

Aki úgy gondolja, hogy az „úgynevezett klasszikus tudomány semmit nem tud bizonyítani”, az minek akar a klasszikus tudomány képviselõi által szervezett tudományos konferenciákon tanulmányt benyújtani?
Az ilyen szervezzen saját kis anti-Einstein konferenciát, de ha erre nincs ereje vagy ideje, akkor a tanulmányát ingyen kiadhatja az interneten, hozzáférhetõvé teheti milliók számára.

Tisztelettel:

Kara kán.

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#82
<#worship>
#81
Tisztelt Vitázó Uraim!

A világegyetem mûködésével összefüggésben éveken át tanulmányoztam a Nasca, az inca, a preinca, a maya, az azték és más kultúrák szemléletét, máig megmagyarázhatatlan "csodáit". 1000 évvel az õsi civilizációkat követõen sem tudunk szinte semmivel többet. Hipotézisek vannak, amelyek a modern korunk, az információs társadalom elvárásának megfelelõen dinamikusan fejlõdnek és ma már meghaladják a science fiction, a népmesék gazdag képzeletvilágát. Már van sötét anyag, 11 dimenzió, húrelmélet, férereglyukak, Hubble-féle táguló világegyetem, szingularitás, õsrobbanás és egyebek, de az úgynevezett klasszikus tudomány semmit nem tud bizonyítani. Ha azonban mégis, akkor öt perc alatt bebizonyítható annak az ellenkezõje is.

Várkonyi Nándor a Sziriat oszlpopai címû mûvéhez kapcsolódóan mondom: Nincs a világegyetem dolgaiban semmi különös, csupán a fizikai folyamatok az emberi gondolkodás körén kívül esnek.

Ami Einsteint illeti, a kortársait, például Plankot, Heisenberget, Schrödingert nagyobra tartom, mint õt. Nem is beszélve arról, hogy egyes körök a speciális relativitáselméletet a feleségének tulajdonítják, aki azonban váratlanul meghalt. Bárhogy is legyen, Einstein tézisiet meghaladta az idõ. Nemrégiben részt vettem egy tudományos konferencián, ahol a benyújtandó tanulmányok feltétele az volt, hogy nem ktitizálhatják Einsteint téziseit. Így néz ki az alkotmányos alapjpog, a véleménynyilvánítás szabadsága az Európai Unióban. Teljesen mindegy, hogy reveláló erejû felfedezésekrõl van szó vagy sem, a hatalom által támogatott klasszikus tudomány képviselõi úgy döntöttek: Einstein teóriája megdönthetetlen axióma, õ maga Isten szellemi megbízottja, menjünk vissza Giordano Bruno idejébe. Aki mást mond mint õ, az orbitális vadbarom, az akadályozza a tudomány fejlõdését. (Vagy inkább fordítva!)Így döntött a hatalom és kész. Igen. Kész röhej a XXI. században.

Üdvözlettel,

Sótonyi József

globint
#80
Ja, a szokás hatalma: miatyánk
<#worship>

http://www.tradeximp.com/

Kara kán
#79
A miáltalunk => Az általunk

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#78
Azért ez sem pont így van. A femtoszkundumos impulzusoknak a hossza jól meg van határozva, de hogy azok mikor bocsátódnak ki, azt nem tudom, hogy mennyire lehet pontosan megmondani. Nyilván itt is érvényes a Heisenberg-féle reláció az energia és az idõ szorzatára. Ha megnézel bármilyen laborban mért emissziós spektrumot, akkor azon a vonalak ki vannak szélesedve. Ha sikerül az anyagot annyira lehûteni, hogy ne legyen Doppler-kiszélesedés, akkor is marad egy természetes kiszélesedés, ami abból adódik, hogy az emisszió nagyon gyorsan megy végbe, és ezért a foton energiája nem pontosan meghatározott. Valahol hallottam már róla, hogy kiszámolgatták, hogy mennyi ideig tart egy foton kibocsátása, és nekem valóban olyan femtoszekundumok rémlenek. Persze a vonalszélességbõl egy pillanat visszaszámolni, de a természetes vonaszélesség tipikus értékét sem tudom, sajnos.

Itt is elég szûkszavúan írnak csak róla: http://en.wikipedia.org/wiki/Spectral_linewidth

Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E

globint
#77
Kép feltöltés:

http://www.tradeximp.com/

#76
"Útközben bármilyen ritka is az anyag találkoznia kell olyan elektronokkal, amelyeket gerjeszt, és ami majd ugyan olyan irányba kibocsát egy fotont."
Nem ugyanolyan irányba. Az emisszió tetszõleges irányba történhet. Nem emlékszik a gerjesztett elektronrendszer arra hogy merrõl jött a gerjesztõ fény.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#75
Ja az a nem tud elnyelõdni a gamafoton tényleg érdekes így újraolvasva. :)
De a lényeg átment.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#74
"Egyébként nehogy valaki azzal jöjjön, hogy lehet a fotont pontos idõben is kilõni, és ahhoz viszonyítani, mert nem lehet, csak viszonylag pontosan, ami a méréshez kevés, tekintve a nagy sebességet."
Kevés?
Femtosec-es tartományban is dolgoznak pl lézerek. Ennyi idõ alatt a látható fény kb. 1 periódust tesz meg. Távolságban kevesebb mint 1 mikront, hiába a nagy sebesség.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#73
Ja, csak pont azt fogadod el, ami klasszikus közelítés :) A fényvezetés kvantummechanikai modellje jóval bonyolultabb. Ja, és a gamma foton is el tud nyelõdni, csak elõtte el kell veszítenie az energiáját, amihez jó méretes detektorok kellenek.

Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E

#72
Mondjuk azért ez nem polinom illesztés. Nagyon kevés paraméter van, és azokat elég pontosan sikerült már illeszteni. (Ezek az omegák: anyag, kozmológiai állandó, görbület)

Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E

#71
"Az is érdekes, hogy a használható kozmológiai modellek megadják a CMB vöröseltolódását és mintázatát is, ami viszonylag jól egyezik a megfigyelésekkel."
Na igen, de ezeket a modelleket pont ezért alkották meg. Megfelelõ számú paraméterrel bármit lehet modellezni.
(Bármilyen méréssort lehet reprodukálni egy kellõen magas fokszámú polinom illesztésével, kérdés hogy van-e értelme illetve hogy érdemes-e valóságtartalmat tulajdonítani az így kapott modellnek.)

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#70
Ez részecskék sebességmérésére használható:

Van két tárcsa rajtuk egy-egy rés. Ezt rakjuk a fény útjába egy közös forgó tengelyen, úgy hogy a két lyuk egymáshoz képest "alfa" szöggel legyen elfordulva.
A két tárcsa között a távolság "l", a forgás szögsebessége "v", a fény sebessége "c".
Mindkét tárcsán csak akkor jut keresztül a foton ha:
A foton az utat "t = l/c" idõ alatt teszi meg.
Ha az elsõ résen bejutott a foton a másodikon csak akkor tud kijutni ha
az pont "alfa + n*360°" szöggel fordult el. Ehhez viszont a tengely forgásának a szögsebessége "v = (alfa + n*360°)/t" kell hogy legyen.

Ha a részecske átjutott és tudjuk a tengely forgási sebességét akkor a részecske sebessége csak "v * l / (alfa + n*360°)" lehet. Ez természetesen nem egy konkrét eredményt ad, hanem egy maximális sebességet és egy csomó kisebbet. Viszont ha "alfa" elég kicsi akkor a lehetséges sebességek között nagyon nagy lesz a különbség így könnyen azonosítható a helyes eredmény. (A másik megoldás ha több tárcsát használunk és akkor jóval kevesebb lehetséges sebességérték jöhet ki.)

Ezt a mérést egyszerre egy részecskével is el lehet végezni. Persze többször kell elvégezni hogy megtaláljuk a pontos forgási sebesség értéket. És ezzel kozmikus részecskéket is vizsgálhatsz.

Fotonra valami ilyen kellene (remélem jól számoltam):
l = 10m
alfa = 1" (szögmásodperc)
v = kb. 23/s

Ez teljesen kivitelezhetõnek tûnik.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#69
"Ez azt jelenti, hogy a távoli galaxis fénye, már nem azokból a fotonokból áll, mint ami ideérkezik."
Szerintem ha egy hozzánk közelebbi atom elnyel egy bizonyos fotont, majd újra kisugározza, akkor annak már nem annyi lesz a vöröseltolódása, mint az eredetinek, amit elnyelt. Így aztán a nagy vöröseltolódásra csak az lehet a magyarázat, hogy nagy sebességgel távolodik az adott objektum, vagyis tõlünk távol van. Legalábbis én így látom logikusnak.
Az is érdekes, hogy a használható kozmológiai modellek megadják a CMB vöröseltolódását és mintázatát is, ami viszonylag jól egyezik a megfigyelésekkel. És a CMB vöröseltolódásást nem lehet máshoz hasonlítani, ott ugyanis z=1000, a legtávolabbi (ismert) galaxisok esetében pedig z=7, közte nincs semmi. Az én meglátásom szerint ez elég bizonyíték arra, hogy a CMB, az CMB, nem valami más. Aztán persze biztos lehet ezzel vitatkozni.
#68
Hát igen!
Végül is azért tudomány ellenesek a hívõk, mert Isten parancsának akarnak eleget tenni.

Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:

#67
Nem hogy nincs benne, meg is tiltja hogy együnk a tudás fájának gyümölcsérõl.
De szarunk a farmra bazdmeg.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#66
Ezt elfogadom!

Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:

#65
Nem egyesével "kilõtt" fotonokkal nem lehet elvégezni, mert az a lényeg, hogy a takarás és a rés látványának, és valós idõpontjának eltérésbõl számítják ki a sebességet. Egy fotonnál ez nem mûködik, mert vagy takarom, vagy nem. Ez nem olyan mint a rácsos kísérlet, hogy egyszerre két optikai résen is átmegy a foton. De ha át menne, sem tudnád megállapítani a sebességét ebbõl.
Egyébként nehogy valaki azzal jöjjön, hogy lehet a fotont pontos idõben is kilõni, és ahhoz viszonyítani, mert nem lehet, csak viszonylag pontosan, ami a méréshez kevés, tekintve a nagy sebességet. Egyébként azzal a módszerrel a szupernovából érkezõ foton sebességét úgy sem lehet megmérni.

Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:

#64
Ja, de Éva evett az almából, és adott Ádámnak is.

Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E

#63
Isten mondá Ádámnak és Évának, szaporodjatok és sokasodjatok!
Az nincs benne a Bibliában hogy fejtsük meg a világegyetem mûködését!
Én Isten parancsának engedelmeskedem!...<#bohoc>

Mellesleg viszont, szerintem ha elkezd dolgozni a megfelelõ hatásfokon az LHC elég sok dologra "fény" derülhet!
#62
Azért mert a foton elektromágneses hullám. Az anyag pedig részben töltéssel rendelkezõ részecskékbõl elektronokból és protonokból áll. Mivel ezek eloszlása nem homogén így nem 0 elektromos terük van. Ráadásul mozognak is ami pedig mágneses teret generál. Az elektromágneses hullám kölcsönhat ezekkel. De ez a kölcsönhatás nem abszorpció, mert pl egygammafoton is képes ilyen kölcsönhatásra pedig az nem tud elnyelõdni.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#61
"Ez azt jelenti, hogy a távoli galaxis fénye, már nem azokból a fotonokból áll, mint ami ideérkezik."
De a nagy része eredeti.
Azok a fotonok amelyek útközben elnyelõdnek majd kisugárzódnak az a tér minden irányába teszik. Azok amelyek eredeti irányba mennek nagyon kevesen lesznek. És ez minden abszorpció/emisszió után hatványozódik.
Az indukált emissziónál megvan az iránytartás, de ahhoz viszont kicsi az intenzitás.
Az útközben szóródó fotonok száma is csekély hiszen, ha sok lenne akkor az egész égbolt tele lenne velük. Tehát a tény hogy éles képet látunk bizonyítja hogy kevés a szóródás.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#60
Pl: http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/841690.stm
Ez eléggé szenzációhajhászan van megfogalmazva, de most csak ezt találtam. A lényeg persze az, hogy az erõs diszperzió miatt információ nem juthat át az anyagon a fénysebességnél gyorsabban. Többet nem nagyon tudok róla én sem, csak valamikor valaki említette. A wikipedián is van pár link a speed of light címszó alatt.

#56: jaja, ráadásul mindkét fontos kísérletet magyar végezte. A nagyszögû interferencia kísérletet Selényi György, az egyfotonos interferencia kísérletet pedig Jánossy Lajos (bár õ pont az ellenkezõjét szerette volna kimutatni, mint amit sikerült neki).

Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E

#59
"Mert miért is terjed a levegõben lassaban a fény mint vákumban, ha nem az ütközések, gerjesztések miatt?"
Ha ez így lenne akkor csak azokra a hullámhosszakon lassulna a fény amelyeken gerjesztés léphet fel.
Valamint ha ez így lenne akkor a több fotonból álló fénysugár szétszakadozna, hiszen lenne olyan foton amelyik egyszer sem "lassul" és lenne olyan amelyik többször is.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#58
Attól hogy a fény adott közegben lassabban halad még nem veszít energiát. Ez nem okoz vöröseltolódást.
A víz sem okoz vöröseltolódást.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#57
"k olyan anyagok, amiben a fény gyorsabban terjed a vákuumbeli fénysebességnél."
Igen? Errõl még nem hallottam. Tudnál valami linket adni esetleg?

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

Oldal 1 / 3Következő →