#27
Persze lehet, hogy a vákuumenergia az, ami esetleg negatív értéket vesz fel, és így egyfajta antigravitációs hatása van. Pl Paul Davies is ezt használná ahhoz, hogy a mikroszkópikus féreglyukak felnagyításával időgépet hozzon létre az egyik könyvében.
A dolog összességében ott hibádzik, hogy a gravitációnak jelenleg nincs kísérletileg is igazolt kvantummechanikai elmélete.
Szóval fából vaskarika.
Tehát van egy olyan dolog, amiről nem tudunk semmit és egy olyan másik dologgal magyarázzuk, amit csak kitaláltunk, de még senki nem igazolta, hogy valóban úgy is van.
Amúgy a térről, a téridőrről magáról sem sokat tudunk, a relativitás elmélet csak leírja (az sem biztos, hogy helyesen), de nem magyarázza. Milyennek kéne lennie a téridőnek alapból? 1 dimenziósnak, végtelen dimenziósnak, síknak, vagy önmagába záródónak?
Miért gondoljuk, hogy a térnek nincs önmagában való létezése, struktúrája?
A tér egy mátrix az egyes téridőpontok összekapcsolódásának módja. Mi van ha ez a mátrix az elsődleges, amin ha egy fénysugár átmegy akkor a másik oldalon kapunk egy anyagdarabot. Mintha egy autómatába pénzt dobsz alul meg kiesik a kokakóla.
Sőt mi van ha Isten, a tudat csak valami, ami ilyen téridő-mátrixokat hoz létre, amibe aztán a fény visz életet, valóságot. Isten gondolatai vagyunk, isten pedig egy téridő-kompjúter. Így esetleg lehetséges az, amit Stephen Hawking mondott, hogy ha rájövünk a világegyetem egyfajta alapegyenletére az az elmélet egyfajta teremtőerővel is bír.
#27
