106
-
hangulati #106 ugy hallottam valakitol, hogy ae magahoz vette egy marosvasarhelyi tudos hagyateket, mielott publikalta a dolgait. reg volt, lehet, hogy igaz sem volt. -
#105
Ha, bocs neked nem megy olyan jól az angol. -
#104
Lufi -
Sir Ny #103 ? -
#102
Még három és fél óra.... -
#101
A tektonika elmélete szerintem valójában nem feltétlenül mond ellet annak, amit írt.
Egy eljegesedési időszakban a tenger szintje is alacsonyabban volt.
Most is vannak olyan szigetek, amelyek nem klasszikus kontinensek, vagy azok töredékei, hanem létrejöttük vulkanizmuson alapul, Japán, Izland, Új Zéland. Alacsonyabb tengerszintnél ezekből sokkal több lehetett. Ráadásul ezekre jellemző a viszonylag gyors emelkedés süllyedés is.
A Csendes- és az Atlanti-óceán közepén is vannak ilyen hátságok. Ráadásul a sarki jég elolvadása azt is jelentette, hogy egyszercsak eltünt több km vastagságú "közet" ami nyomást gyakorolt az alatta levő földkéregre. A sarkok a jégkorszak végén valszeg jelentősen és viszonylag gyorsan emelkedtek, ami földrengéseket okozhatott az egész Földön, cunamikat, árizeket és akár kontinensnyi nagyságú területek viszonylag gyors lesüllyedését. -
#100
100.
-
#99
Akkor bocs, valszeg kevertem Dänikennel. -
bvalek2 #98 Várkonyi Nándortól Sziriát Oszlopai gyermekkorom óta meghatározó könyv az életemben, ha 10-szer nem olvastam el, akkor egyszer sem. Ehhez képest rá sem ismerek azok alapján amit itt összehordtok róla.
1. nem egy elnyomott könyv nagy titkokkal. Várkonyit megbecsülte és elismerte a szakma, Pécsett a városi könyvtár épülete róla van elnevezve. A Sziriát Oszlopai ki van állítva az életművét bemutató mini-kiállításon, ünnepelték amikor megjelent, nagyra becsült és ajánlott könyv a mai napig. Cenzúrázva sem volt természetesen.
2. nincsenek benne ufók, meg semmilyen hasonló hülyeség, a Húsvét-szigettel kapcsolatban végképp nincsen benne semmi ilyesmi.
3. nincsen benne semmilyen filozófiai következtetés, az univerzum titkait sem firtatja. Kultúra, történelem, földtörténet és régészet a tárgya, és ettől nem tér el.
Ellenben egy fantasztikus körutazást tesz benne a szerzője az egyetemes emberi kultúrában. Várkonyinak rendkívül tájékozott ember lehetett, óriási memóriával, fejben tartott minden apró részletet, és rávilágít az apró hasonlóságokra a Föld kultúrái között. Elveszett civilizációk, vízözönmítoszok, eredetmítoszok szakszerű, tudományos elemzését mutatja be olvasmányos módon. Egy fontos kérdésben a könyv már elavult, ugyanis amióta írták, bebizonyosodott a kontinensek vándorlása, ez a földtörténeti fejtegetéseket más megvilágításba helyezi, de ettől a könyv semmit sem veszít az értékéből.
Akit érdekel, az antikváriumoknak szokott lenni egy-egy példány, népszerű könyv volt, sokat nyomtattak belőle. -
droidka #97 Várkonyi Nándor Sziriat oszlopait innen lehet ingyen letölteni, ha érdekel valakit. Már többen is ajánlották.
A teljes 2002-es kiadás:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:kHfM3-jy_I0J:canadahun.com/forum/showthread.php%3Fp%3D1697593+v%C3%A1rkonyi+n%C3%A1ndor+sziriat+oszlopai+pdf+-ft+-Ft&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a
A régebbi, 1984-es kiadás (ez állítólag cenzúrázott, de ha a fentit nem sikerülne letölteni, akkor ez is jobb, mint a semmi.)
http://www.scribd.com/doc/31507973/Varkonyi-Nandor-Sziriat-oszlopai -
#96
A lapost az izotrópiára értik, ha jól értelmezem a cuccokat. -
Darth Dave #95 Lapos? Csak 2D? Akkor a 3D nem is van? Nahát, Besenyő Pista bácsi 
-
Drinkman #94 És az nem sugárirány? 
-
lotsopa #93 Lehet hogy rosszul látom de szerintem félreértés lehet abból hogy valaki a fénysugarat szó szerint értelmezi, mintha a fény (csak!) sugár irányban terjedne, de fontos hogy másképpen lássa ezt. Inkább úgy kéne elképzelni mint egy gömb felszínét, és a középponttól nézve a sugár minden másodpercben 300 000 000 méterrel nőne.
-
philcsy #92 Máshogy fogalmazok.
Ha a fotonok az abszorpió majd emisszió után az eredeti irányba folytatnák az útjukat nem keletkeznének abszorbciós vonalak amikor egy gázon keresztül halad a folytonos spektrumú fénysugár és ezzel egyidőben nem lehetne emissziós vonalakat detektálni minden térirányban. -
#91
Én egyébként olvastam anno Várkonyi Nándortól a Sziriat oszlopait, és jó sok csacsiság van abban a könyvben. Ma pl. biztosan tudjuk, hogy a Húsvét-szigeteki szobrokat nem a földönkívüliek (vagy a szigetlakók az ő várásukra) építették. -
philcsy #90 Az üveg a látható tartományban mekkora abszorbanciával rendelkezik szerinted?
A tükörnél reflexió és nem abszorpció történik. -
Sir Ny #89 Bruno a kedvenc gondolkodóm. -
Sir Ny #88 Üveg, tükör? -
philcsy #87 Mivel létezik a femtokémia ahol ilyen időskálán vizsgálják a reakciókat, valószínűnek tartom hogy ugyanilyen időskálán tudják időzíteni a dolgokat. Konkrétan a gerjesztést és a detektálást.
Azt elhiszem hogy biztos nem közvetlen vezérléssel. Mert ahhoz PHz-es frekvencia kellene. -
bvalek2 #86 1000 évvel az ősi civilizációkat követően sem tudunk szinte semmivel többet
Hogy lehet egy ilyen mondatot leírni, pontosabban legépelni, egy Internetre kötött számítógépen?
A kedves fórumtárs mit képzel, vajon hol lenne most, és mit csinálna, ha igaza lenne? Valószínűleg nem is élne, mert vagy csecsemőkorban meghalt volna, vagy később egy fertőzés vitte volna el. Ha mégis élne (amire 50%-nál kisebb lenne az esély), akkor max vetne, szántana, fát vágna. És halvány lila fingja sem lenne a nasca, az inka, a preinka, a maja, az azték és más kultúrák szemléletéről, alkotmányos alapjogról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, stb, a tudományokról nem is beszélve.
Legjobb esetben is azt hinné, hogy a Föld néhány ezer éves, lapos, és ha huhog a bagoly az ablakánál, akkor harmadnap meg fog halni, kivéve a csirkebélbe tekeri a micsodáját az éjszakára. -
Soto #85 Tisztelt Stain és Kara kán urak! (szellemes név!)
Nem célszerű kiragadni egy mondatot a szövegkörnyezetből. Ha figyelmesebben olvassák az írásomat, akkor nyilvánvaló, hogy nem a tudományt támadom, hanem azt, ha az adófizetők pénzéből működő intézmények akadályozzák a gondolat szabad áramlását. Nem azt mondtam, hogy a tudomány általában nem tud bizonyítani semmit, hanem azt, hogy az univerzum keletkezését és működését leíró elméletek bizonyítatlanok, ráadásul egymásnak ellentmondóak. Ha önök ismerik Roger Penrose, Stephen Hawking, Carl Sagan, vagy Paul Davis munkáit, akkor könnyen észrevehetik, hogy az univerzum működését leíró elméletek teljességgel bizonyítatlanok. A klasszikus értelemben vett tudományos tétel akkor tekinthető elfogadottnak, ha bizonyítható. Éppen ez különbözteti meg a tudományt az okkult tudományoktól (áltudomány), amely felé egyes szenzációhajhász fizikusok előszeretettel fordulnak, mint például Egely György.
A tudományos konferenciára nem nyújtottam be semmilyen tanulmányt, hanem készítettünk egy televízióműsort róla, és megszólaltattunk olyan embereket is, akik nem adhatták elő az elméleteiket. Ugyanis az előzetes bíráló bizottság megállapította, hogy a dolgozat színvonalas, de "anti-Einstein".
Stain úr szerint:"A stílus nem kompenzája a butaságot." Kire gondol tisztelt Stain úr?
-
stain #84 Ezt most nem értem. Eleve onnantól, hogy nem is vitáztunk, csak beszélgetünk... A stílus nem kompenzálja a butaságot. Én inkább örülnék annak, ha egy ilyen fórumon egy szakember segít megérteni az amúgy picit sem egyszerű elméleteket. (Értve most a szakember alatt magamat, szerénységet picit mellőzve, mert fizikus vagyok, ráadásul pont asztrofizikával foglalkozom...) -
#83
Tisztelt Sótonyi József!
Aki úgy gondolja, hogy az „úgynevezett klasszikus tudomány semmit nem tud bizonyítani”, az minek akar a klasszikus tudomány képviselői által szervezett tudományos konferenciákon tanulmányt benyújtani?
Az ilyen szervezzen saját kis anti-Einstein konferenciát, de ha erre nincs ereje vagy ideje, akkor a tanulmányát ingyen kiadhatja az interneten, hozzáférhetővé teheti milliók számára.
Tisztelettel:
Kara kán. -
szedRick #82 
-
Soto #81 Tisztelt Vitázó Uraim!
A világegyetem működésével összefüggésben éveken át tanulmányoztam a Nasca, az inca, a preinca, a maya, az azték és más kultúrák szemléletét, máig megmagyarázhatatlan "csodáit". 1000 évvel az ősi civilizációkat követően sem tudunk szinte semmivel többet. Hipotézisek vannak, amelyek a modern korunk, az információs társadalom elvárásának megfelelően dinamikusan fejlődnek és ma már meghaladják a science fiction, a népmesék gazdag képzeletvilágát. Már van sötét anyag, 11 dimenzió, húrelmélet, férereglyukak, Hubble-féle táguló világegyetem, szingularitás, ősrobbanás és egyebek, de az úgynevezett klasszikus tudomány semmit nem tud bizonyítani. Ha azonban mégis, akkor öt perc alatt bebizonyítható annak az ellenkezője is.
Várkonyi Nándor a Sziriat oszlpopai című művéhez kapcsolódóan mondom: Nincs a világegyetem dolgaiban semmi különös, csupán a fizikai folyamatok az emberi gondolkodás körén kívül esnek.
Ami Einsteint illeti, a kortársait, például Plankot, Heisenberget, Schrödingert nagyobra tartom, mint őt. Nem is beszélve arról, hogy egyes körök a speciális relativitáselméletet a feleségének tulajdonítják, aki azonban váratlanul meghalt. Bárhogy is legyen, Einstein tézisiet meghaladta az idő. Nemrégiben részt vettem egy tudományos konferencián, ahol a benyújtandó tanulmányok feltétele az volt, hogy nem ktitizálhatják Einsteint téziseit. Így néz ki az alkotmányos alapjpog, a véleménynyilvánítás szabadsága az Európai Unióban. Teljesen mindegy, hogy reveláló erejű felfedezésekről van szó vagy sem, a hatalom által támogatott klasszikus tudomány képviselői úgy döntöttek: Einstein teóriája megdönthetetlen axióma, ő maga Isten szellemi megbízottja, menjünk vissza Giordano Bruno idejébe. Aki mást mond mint ő, az orbitális vadbarom, az akadályozza a tudomány fejlődését. (Vagy inkább fordítva!)Így döntött a hatalom és kész. Igen. Kész röhej a XXI. században.
Üdvözlettel,
Sótonyi József
-
#80
Ja, a szokás hatalma: miatyánk
-
#79
A miáltalunk => Az általunk -
stain #78 Azért ez sem pont így van. A femtoszkundumos impulzusoknak a hossza jól meg van határozva, de hogy azok mikor bocsátódnak ki, azt nem tudom, hogy mennyire lehet pontosan megmondani. Nyilván itt is érvényes a Heisenberg-féle reláció az energia és az idő szorzatára. Ha megnézel bármilyen laborban mért emissziós spektrumot, akkor azon a vonalak ki vannak szélesedve. Ha sikerül az anyagot annyira lehűteni, hogy ne legyen Doppler-kiszélesedés, akkor is marad egy természetes kiszélesedés, ami abból adódik, hogy az emisszió nagyon gyorsan megy végbe, és ezért a foton energiája nem pontosan meghatározott. Valahol hallottam már róla, hogy kiszámolgatták, hogy mennyi ideig tart egy foton kibocsátása, és nekem valóban olyan femtoszekundumok rémlenek. Persze a vonalszélességből egy pillanat visszaszámolni, de a természetes vonaszélesség tipikus értékét sem tudom, sajnos.
Itt is elég szűkszavúan írnak csak róla: http://en.wikipedia.org/wiki/Spectral_linewidth -
#77
Kép feltöltés:
![]()
-
philcsy #76 "Útközben bármilyen ritka is az anyag találkoznia kell olyan elektronokkal, amelyeket gerjeszt, és ami majd ugyan olyan irányba kibocsát egy fotont."
Nem ugyanolyan irányba. Az emisszió tetszőleges irányba történhet. Nem emlékszik a gerjesztett elektronrendszer arra hogy merről jött a gerjesztő fény. -
philcsy #75 Ja az a nem tud elnyelődni a gamafoton tényleg érdekes így újraolvasva. :)
De a lényeg átment. -
philcsy #74 "Egyébként nehogy valaki azzal jöjjön, hogy lehet a fotont pontos időben is kilőni, és ahhoz viszonyítani, mert nem lehet, csak viszonylag pontosan, ami a méréshez kevés, tekintve a nagy sebességet."
Kevés?
Femtosec-es tartományban is dolgoznak pl lézerek. Ennyi idő alatt a látható fény kb. 1 periódust tesz meg. Távolságban kevesebb mint 1 mikront, hiába a nagy sebesség. -
stain #73 Ja, csak pont azt fogadod el, ami klasszikus közelítés :) A fényvezetés kvantummechanikai modellje jóval bonyolultabb. Ja, és a gamma foton is el tud nyelődni, csak előtte el kell veszítenie az energiáját, amihez jó méretes detektorok kellenek. -
stain #72 Mondjuk azért ez nem polinom illesztés. Nagyon kevés paraméter van, és azokat elég pontosan sikerült már illeszteni. (Ezek az omegák: anyag, kozmológiai állandó, görbület) -
philcsy #71 "Az is érdekes, hogy a használható kozmológiai modellek megadják a CMB vöröseltolódását és mintázatát is, ami viszonylag jól egyezik a megfigyelésekkel."
Na igen, de ezeket a modelleket pont ezért alkották meg. Megfelelő számú paraméterrel bármit lehet modellezni.
(Bármilyen méréssort lehet reprodukálni egy kellően magas fokszámú polinom illesztésével, kérdés hogy van-e értelme illetve hogy érdemes-e valóságtartalmat tulajdonítani az így kapott modellnek.) -
philcsy #70 Ez részecskék sebességmérésére használható:
Van két tárcsa rajtuk egy-egy rés. Ezt rakjuk a fény útjába egy közös forgó tengelyen, úgy hogy a két lyuk egymáshoz képest "alfa" szöggel legyen elfordulva.
A két tárcsa között a távolság "l", a forgás szögsebessége "v", a fény sebessége "c".
Mindkét tárcsán csak akkor jut keresztül a foton ha:
A foton az utat "t = l/c" idő alatt teszi meg.
Ha az első résen bejutott a foton a másodikon csak akkor tud kijutni ha
az pont "alfa + n*360°" szöggel fordult el. Ehhez viszont a tengely forgásának a szögsebessége "v = (alfa + n*360°)/t" kell hogy legyen.
Ha a részecske átjutott és tudjuk a tengely forgási sebességét akkor a részecske sebessége csak "v * l / (alfa + n*360°)" lehet. Ez természetesen nem egy konkrét eredményt ad, hanem egy maximális sebességet és egy csomó kisebbet. Viszont ha "alfa" elég kicsi akkor a lehetséges sebességek között nagyon nagy lesz a különbség így könnyen azonosítható a helyes eredmény. (A másik megoldás ha több tárcsát használunk és akkor jóval kevesebb lehetséges sebességérték jöhet ki.)
Ezt a mérést egyszerre egy részecskével is el lehet végezni. Persze többször kell elvégezni hogy megtaláljuk a pontos forgási sebesség értéket. És ezzel kozmikus részecskéket is vizsgálhatsz.
Fotonra valami ilyen kellene (remélem jól számoltam):
l = 10m
alfa = 1" (szögmásodperc)
v = kb. 23/s
Ez teljesen kivitelezhetőnek tűnik. -
undibajsz #69 "Ez azt jelenti, hogy a távoli galaxis fénye, már nem azokból a fotonokból áll, mint ami ideérkezik."
Szerintem ha egy hozzánk közelebbi atom elnyel egy bizonyos fotont, majd újra kisugározza, akkor annak már nem annyi lesz a vöröseltolódása, mint az eredetinek, amit elnyelt. Így aztán a nagy vöröseltolódásra csak az lehet a magyarázat, hogy nagy sebességgel távolodik az adott objektum, vagyis tőlünk távol van. Legalábbis én így látom logikusnak.
Az is érdekes, hogy a használható kozmológiai modellek megadják a CMB vöröseltolódását és mintázatát is, ami viszonylag jól egyezik a megfigyelésekkel. És a CMB vöröseltolódásást nem lehet máshoz hasonlítani, ott ugyanis z=1000, a legtávolabbi (ismert) galaxisok esetében pedig z=7, közte nincs semmi. Az én meglátásom szerint ez elég bizonyíték arra, hogy a CMB, az CMB, nem valami más. Aztán persze biztos lehet ezzel vitatkozni. -
toto66 #68 Hát igen!
Végül is azért tudomány ellenesek a hívők, mert Isten parancsának akarnak eleget tenni. -
philcsy #67 Nem hogy nincs benne, meg is tiltja hogy együnk a tudás fájának gyümölcséről.
De szarunk a farmra bazdmeg.
