Elektromosság a levegõbõl

"Egy gyorsan mozgó közeg az energiáját akkor adja le 100% hatásfokkal, ha a közeg teljesen leáll, a gép pedig átveszi a mozgást."
Gondolj arra, hogy milyen esetekben használják a turbinákat. Pl erõmûveknél a reaktorból, égõtérbõl kijövõ gõz hõenergiáját alakítják át mozgási energiává. Csak azt az energiát kell kivenni, ami a gõzbe mint hõ bekerült, a víz kondenzációs, vagy az elpárologtatási/forraláshoz szükséges energiát általában nem tudják kinyerni, azzal fûtik a melegházakat, lakóházakat ha van a közelben.
A gõz viszont különbözõ módokon tudja leadni az energiáját, attól függõen, hogy hogyan változik a nyomás a rendszerben. Ezt itt is figyelembe kell venni.
És hasonló a szitu a gázturbináknál is.
A nem összenyomható közegek, folyadékok meg más tészta, de egy vízi erõmû turbináját sem lehet egy hõerõmû turbinájával kicserélni!


"Igen ám, de ez a közeg jelentõsen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentõs súrlódási veszteség keletkezik."
Igazság szerint a hagyományos lapátos turbinák (vagy repülõgép szárnyak, mert a kis turbinalapátok gyakorlatilag azok) is ilyen hatást használnak, csak ott a lapátok el is fordítják az áramlást és ezáltal a lapát felületére merõleges erõ, "felhajtóerõ" keletkezik.
Ott a kis repülõszárnyak elrendezése adja a körmozgást, vagy kompresszor módon üzemeltetve aztán a közeg hátrafelé áramlását.
Itt nincs kényszerített irányváltás, mert ahogy veszti el a közeg az energiáját, és adja át a tárcsának gyakorlatilag magától spirális pályán megy be szépen a tengelyek felé ahol aztán majd kilép.

"Itt a gázsugár együtt mozog a forgó kerékkel, és a kilépõ közeg még mindig túl nagy sebességû (energiájú) Következésképp több tárcsát (vagy dobot) kell egymás UTÁN kötni. Ekkor viszont meg kell oldani a gyorsan mozgó közeg terelését."

A tarcsak kozepenel lep ki a gaz, itt a legkisebb a tarcsak sebessege, tehat a kilepo gaz mozgasi energiaja is. A jobb energiakihasznalas erdekeben _nagyobb_atmeroju_ tarcsakat kell epiteni, hogy a keruleti es a kozponti resz sebessege kozti kulonbseget maximalizaljuk. A tobb parhuzamos tarcsa csak tobb rest jelent, tehat a rendszer aramlasi kapacitasat noveli. Tobb tarcsa egymas utan kotese pedig annyit jelent, hogy tobb turbina van, ez az alapja a legtobb compound gozgepnek es a tobblepcsos turbinaknak is. Tesla turbinak eseten is megoldhato a tobblepcsos uzemmod, ha szukseg van ra, az egyik lepcso kozepso kimeno nyilasat kell egy csovel osszekotni a kovetkezo (eltero meretu es ezert eltero keruleti sebessegu) lepcso bemeno nyilasaval.

"Igen ám, de ez a közeg jelentõsen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentõs súrlódási veszteség keletkezik."

A tesla turbina alapvetoen molekularis szintu dorzshajtast hasznal, ez normalis. A surlodasi vesztesegbol ho keletkezik, ami meleg hajtokozeg (pl. tulhevitett goz, gazsugar) eseten nem baj, mert ennek jo reszet a hajtokozeg megtartja, tehat kihasznalhato marad. Hideg kozegek (viz, suritett levego) eseten jelenthet csak gondot, itt vesztesegkent lep fel. (hagyomanyos turbinak eseten is, bar ott kevesbe, mivel ott foleg a kavitacio okozhat gondot)

megnéztem, meg pár kapcsolt anyagot is:
...carbon fibre disks
Tesla Turbine made from old Hard Drive pt2
pár kérdés közben felvetõdött.

Egy gyorsan mozgó közeg az energiáját akkor adja le 100% hatásfokkal, ha a közeg teljesen leáll, a gép pedig átveszi a mozgást.
Itt a gázsugár együtt mozog a forgó kerékkel, és a kilépõ közeg még mindig túl nagy sebességû (energiájú)
Következésképp több tárcsát (vagy dobot) kell egymás UTÁN kötni. Ekkor viszont meg kell oldani a gyorsan mozgó közeg terelését.
Igen ám, de ez a közeg jelentõsen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentõs súrlódási veszteség keletkezik. Számszerûen nem tudom, hogy mennyi, pedig ez alapvetõ fontosságú információ.

Mindamellett remélem, hogy nem lesz igazam, és az emberiség egy újabb eszközzel gazdagodhat, mert mostanában igencsak rászorul. Viszont az esetleges tévutakba nem szabad túl nagy energiát fektetni.

A 40%-os hatásfokot Warren Rice publikálta. Ha jól tudom azonban a kiindulópont az volt, hogy egy általános, szinte bármilyen közegben kiváló hatásfokkal mûködõ szerkezetként volt akkor is az underground emberkék fejében ez a cuccos, így az általa épített és vizsgált turbina sem volt megfelelõen paraméterezve egy bizonyos közegre.

Azonban megfelelõ méretezéssel és a tányérok számának növelésével valószínûleg el lehet érni itt is a 90%-körüli értéket. A hagyományos lapátos turbinánál sem mindegy, hogy mivel hajtod vízzel, gõzzel, vagy levegõvel.

Egy mukodo tesla turbina (demonstracios peldany, suritett levegolvel megy):
http://www.youtube.com/watch?v=e7nFga2BpGU

Mukodesi elve arra alapul, hogy ha eleg kozel vannak a tarcsak egymashoz, akkor a folyadek viszkozitasa, tehat a molekulainak a tapadasa mar kepes megfogni es elforditani a tarcsakat. Egyebkent tobbek kozott erre a jelensegre alapul a hajszalcsovesseg is. A megoldas hatasfoka kb. 40 szazalek, ami a mai turbinak 90 szazlekos teljesitmenyetol eleg mesze van, viszont cserbe kisebb a tomege. Egy pulse detonation elvu sugarhajtomu is konnyebb es egyszerubb mint egy turbofan, csak kisebb a teljesitmenye es ezert tobb uzemanyagot fogyaszt. Ha nagyon jo teljesitmenyt akarunk egy jarmunel, akkor erdemes pl. egy stirling generatort es elektromos hajtaslancot hasznalni, de egy hagyomanyos fix fordulatu turbina is megfelelo a generator hajtasara es sokkal konnyebben beszerezheto.

Ez, de jó téma skacok.
Végre nem a fikázást látom, hanem rendes eszmecserét, érveket. Vitafórum lett és nem fikázó bajnokság:) jupiiii<#taps><#taps><#taps>

A gépelési hibákért bocs.
Viszkozitást akartam írni

Ez a Tesla turbina nekem gyanús. Szép elméletekkel tele vagyunk, de a gyakorlatban egyik mûködik a másik meg nem.

Ha látom mûködve, akkor elhiszem, hogy jó.
Az elméletét sem értem, vagy amit értek belõle (áramló közeg tapadása a felülethez + viszkositás) nos az alapján biztosan mondható, hogy nem mûködik gazdaságosan (nincs most kedvem számolni, de szerintem bárki utánaszámolhat a legtöbb közeg viszkozitásával, hogy mennyit tud ez a gép... szerintem szinte semmit.

Az, hogy sokan és nagy meggyõzõdéssel állítják, hogy ez mûködik, nos ez nem jelent semmit. Az összes örökmozgót is hihetetlen meggyõzõdés mozgatja... csak épp azok a fránya természeti törvények akadékoskodnak folyton <#wink>

Meg kell építeni.

Paks?

Én azért vitatkoznék ezekkel a kijelentéssel.
A modern hajtómûvek egyes fokozatai már BLISK technológiával készülnek. Ahogy nézem a kompresszornál ugyan már viszonylag elterjedten ezt alkalmazzák, de talán a turbinánál még nem. Azonban valszeg ott is ezt fogják. Ez ugyan így egy darabból készült, és nem különálló lapátokból rakják össze.
Ez azonban a lényegen nem változtat, pl a Tesla-turbina viszonylag nagyobb felületen érintkezik az áramlással ha pl a korong tömegére vetítjük le.

A Tesla-turbinát használó hajtómûvet is lehetne kétáramúra tervezni, vagy más módon szabályozni, hogy milyen hatásfokkal alakuljon át a forró gáz energiája forgó mozgássá, a "maradék" pedig ugyan úgy a tolóerõt szolgálná.

Igen, jelenleg tényleg nem építenek belõle forró gázokat hasznosító rendszereket, (igazából valójában semmilyent, mert jóformán csak amatõrök foglalkoznak vele) de ez nem azt jelenti, hogy nem is lehetne.

Azonban lehetséges, hogy a Tesla-turbina valójában nem lenne olyan flexibilis, mint a mai hajtómûvek, amelyek állóhelyzettõl kezdve többszörös hangsebességig, földközeltõl, 20 000 m-ig biztosítják a repülõk meghajtását.
Lehet, hogy behatároltabb lenne az alkalmazása, pl amit írtál egy állandó fordulatszámon/paraméterekkel mûködõ hajtómû meghajtana egy generátort, amivel villanymotorokon keresztül hajtanának légcsavarokat. Lehet, hogy még így is alacsonyabb lenne a tömege, mintha ezt a jelenlegi hajtómûvekkel tennék.
Talán.

A gond az, hogy ezt a technológiát senki nem használja, ergo tapasztalatok sincsenek vele. Lehet, hogy hülyeség az egész, de mivel nincsenek tapasztalatok így ez sem mondható ki.

A tesla turbinak repulogep hajtomubeli hasznalataval ket nagy gond van:
-a tesla turbinak monolitikusak, minden korong egy darabbol all, mig a mai hajtomuvek minden egyes lapatja kulon darab, csak rogzitve van a tengelyre (meg mindig nem tudunk egyben ekkorat kesziteni)
-a tesla turbina a teljes mozgasi energiat felhasznalja, mig a sugarhajtomuveknel csak annyi energiat vesznek ki a sugarbol, amennyi a kompresszornak kell, es a maradek energia hajtja elore a gepet, igy tesla turbinaval csak turbolegcsavaros jarmuvek keszithetoek

Elonye a kis meret es tomeg, hatranya, hogy meg most sem tudunk eleg nagyot epiteni megfizetheto aron, tovabba alapvetoen nem forro gazokhoz keszult, hanem folyadekokhoz vagy hideg gazokhoz, bar ha eleg eros anyagbol van akkor kibir tobbet is.

ps: Repulo autohoz 1-2 turbogenerator es 4 villanymotor kell. Egyebkent Tesla erre is kapott egy szabadalmat 1928-ban.
http://en.wikipedia.org/wiki/Bell_X-22

Ez igaz!

Feltéve, ha a vezeték az ionoszférában lenne!
<#hehe>

Mindjart kiderul, hogy a villamos menne magatol is ha egy kicsit magasabban lenne a felsovezetek

"Hm... ez a Tesla asszem nagyon elcsodálkozna, ha most hirtelen életre kelne,
hogy mi mindent talált fel...leesne az álla és csak nézne"
én ezzel egyetértenék, csak még kiegészíteném azzal, hogy: mert a találmányaiból szinte semmit sem használunk.

A Tesla-turbináról meg vitatkozhatsz velem, de ettõl még mûködõ dolog, írd be a gúglira, meg a tecsõre.
Magamtól nekem se jutna eszembe, hogy ez mûködõképes, de talán ezért volt zseniális az aki feltalálta.

Amúgy amikor x sebességgel/nyomással megfújják a korongokat érintõ irányból, az áramlás gyakorlatilag hozzá tapad és szépen elkezdi átadni a mozgási energiát azokat felpörgetve. És szépen spirális pályán az áramlás eléri a tengely körüli kiáramlási részt. A méretezésnél alapvetõ a korongok távolsága, gyakorlatilag az adott nyomáson, hõmérsékleten, stb adott közegre érvényes határrétegen belül kel maradni. ezért is hívják így ezt a turbinát, ahogy.
Elõnyei: nincs turbulens áramlás szinte sehol, a lapátok végén jelentkezõ veszteség itt nincs, nincsen az áramlás irányváltásaikor keletkezõ veszteség, melegedés rezonancia, jobb tömegre levetített hatásfok, jobb reakció idõ.

Hátrány, kevés tapasztalat vele kapcsolatban, nagy méretben még senki nem épített, mûködõ repülõgéphajtómûvet meg pláne.

Miért nem terjed el?
Miért terjedne? Szinte sehol nem tanítják, hogy van ilyen és ahogy a dal is mondja: Ha nem tudom, nem fáj!:D

Szóval Tesla találmányaira általában visszatérve. Van jó pár belõlük, gyakorlatilag bármi eszébe jutott, arra õ kérhetett szabadalmat, mert hogy elõtte ezekkel a technológiai, technikai kérdésekkel senki nem találkozott!
Jobban értett az elektromossághoz ráadásul, mint pl. Edison, és szinte bármelyik mai mérnököt is meglepné, merthogy õ megcsinálta azokat a kísérleteket, amelyek a tankönyvekben nem szerepelnek, mert "evidens", hogy hülyeség.
Na most ezek az "evidenciák" valójában soha nem olyan egyértelmûek, mint ahogy a suliban tanítják. Van egy kísérlet, ami ad valami jelenséget, amit esetleg lehetne valahogy hasznosítani. Az hogy végül is nem hasznosul, nem lesz belõle technológia a következõ okokra vezethetõ vissza:
1. A jelenség tényleg nem aknázható ki semmilyen módon - ez az amire mindenki evidens módon gondol, amikor egy ilyen elvetélt találmány nem terjed el.

És most jönnek, amiket mindenki lesöpör, mert rizsának, kifogásnak gondolja, pedig ugyan olyan valós okok:
2. A jelenség tényleg nem hasznosítható, de csak az akkori technikai szinten (aztán elfelejtõdik)
3. Már létezik adott területen valami elterjedt technológia, szabvány, ami gyakorlatilag megakadályozza az új technológia, vagy csak szabvány elterjedését. Gazdaságilag nem éri meg áttérni. Jó példa erre az ûrsiklók gyorsítórakétáinak átmérõje és a római lovaskocsik szabvány szélessége közötti összefüggés.:D
4. A feltaláló ráül a technológiára, szabadalmaztatja, de senkinek nem adja el a jogokat, mert olyan feltételeket támaszt.
4. A feltalálónak nincs pénze, tehetsége végigvinni kutatásokat, meghal. Összeesküvés elméletek kedvenc motívuma.:)
6. Emberi, gazdasági, pénzügyi ellenérdek miatt akadályozzák meg a technológia érvényesülését. Szintén kedvenc motívum, de látható, hogy azért jó pár megelõzi, ami szinten egy adott technológia, találmány tetszhalálához vezethet.

Én is elkezdtem rajzolgatni egy ilyen elven mûködõ sugárhajtómûvet. Amúgy pár éve volt, hogy egy cég talán pont ilyen elven mûködõ repülõ hajtómûveket akart építeni, ami jelentõsen jobb tömeg/tolóerõviszonyú erõforrásokat eredményezne, mint a maiak. Ezzel már tényleg lehetne repülõ autókat, meg ilyeneket építeni.

A cégrõl azóta se nagyon hallani, de hát ilyenek ezek az összeesküvés elméletek!
<#nyes>

Nekem is valami hasonló jutott eszembe, mint az elsõ mondatod:D

Hm... ez a Tesla asszem nagyon elcsodálkozna, ha most hirtelen életre kelne,
hogy mi mindent talált fel...leesne az álla és csak nézne

Ha egy síma vagy akár érdes felületû hengerre ráfujunk eg7y gázsugarat, abból nem lesz turbina. Persze terheletlenül fog is forogni valamilyen fordulatszámmal, de a hatásfoka rosszabb lesz, mint Watt elsõ gõzgépéé.

Gondolj bele: ha ikyen egyszerû lenne turbinát építnei, akkor az a sok F16 meg F22 meg a többi, miért a hatalmas költséggel megépíthetõ sokszáz lapáttal szerelt gázturbinával megy?
Pedig egy-egy országnak a túlélése múlik azon, hogy mekkora költséggel és szervízigényességgel építi meg ezeket a gépeket, szóval az ilyen fiókba süllyesztett Tesla duma itt asszem nem jöhet szóba... érdemes átgondolni.

Más: a nagy erõmûvi turbinák felpörgetése NEM azért tart sokáig, mert nem tudnák néhány másodperc alatt felpörgetni, hanem óvatosságból.
A leállítások (majd az úrjaindítások) MINDIG valamilyen szervízzel, karbantartással kapcsolatos ok miatt történnek.
Az újraindításoknak van egy leírt forgatókönyve, amihez az operátoroknak tartaniuk kell magukat. Ha egy újraindítás és a részrendszerek ellenõrzése órákig tart (általában igen), akkor bizony ezt az idõt rászánják.

"Statikus áramot esetleg váltóárammá alakitani valaki?"

Akkor en is mondok egy megoldast. A statikus toltes gyakorlatilag egy feltoltott kondenzator. Ez egyenaram forrasnak tekintheto. Egyenarambol valtoaramot vagy felvezeto alapu inverterrel vagy a klasszikus forgo atalakitoval szokas kesziteni. A forgo atalakito egy motor-generator par, ahol az engyenaramu motor forgomozgast hoz letre, ami meghajt egy valtoaramu generatort. Ha a generator gerjesztese valtoztathato, akkor ward leonard fele hajtaslancnak hivjuk. A hatasfok nem annyira jo, de ipari celokra (pl. villanymozdony) mar megfelel. Az inverter pedig egy felvezeto alapu kapcsolo rendszer, ami a polaritasok megfelelo cserelgetesevel allit elo kozelitoleg szinuszhullamot koveto valtoaramot (valtoaram = periodikusan valtakozo iranyu es amplitudoju aram). Ez megfelelo zajszuressel szabalyos valtoaramma teheto.

A tesla fele turbinaknak van meg egy elonye, meghozza az, hogy a kis meret miatt mar hasznalhatoak autokban is. Tehat egy mondjuk foldgazzal vagy szintetikus gazzal (bio vagy varosi) mukodo turbina hajt meg egy generatort, ami a vezerlesen keresztul hajtja a vontatomotorokat. Fekezesi energia visszanyerest es energiatarolast hasznalo hibrid jarmuveknel ez joval olcsobb es hatekonyabb megoldas lenne mint a benzin vagy diesel motor hasznalata elodleges energiaforraskent. Arrol nem beszelve, hogy egy konnyebb auto eleve kevesebb energiat igenyel.

Egy kulso egesu stirling generator meg nagyobb hatekonysaggal rendelkezik, de meg a tesla turbinahoz kepest is nehezebb jol megepiteni.

az én sulimba sajna nem volt ilyen anno...

Ha Coulombosítjuk, akkor sme valami sok :)

1 elektronvolt (eV) = 1,602*10-19 J

azaz egynelõ a nullával :DD

Szintén Tesla találmánya a lapát nélküli, határréteg elven mûködõ turbina. Gyakorlatilag egy sor korong, amit oldalról érintõirányban megfújunk. Itt is fontos a méretezés, de sokkal kisebb a tömege, mint a hagyományos turbináénak, ezért sokkal gyorsabban reagál. Egy hagyományos erõmûvi turbina jó pár óra alatt éri el az üzemi fordulatszámot és nem nagyon szereti ha macerálják, ez ilyen méretekben néhány perc lenne. Régebben a nagy korongok elõállítására nem volt technológia, a hõtágulás miatt görbültek, deformálódtak. De manapság kerámiából, akármibõl meg lehetne csinálni.
A jelenlegi hagyományos, lapátos turbinák már hihetetlen hatásfokúak, azonban a Tesla turbinákkal jóval kisebb méretekben is mûködõ, gazdaságilag is rentábilis hagyományos erõmûveket lehetne építeni.

Általános suliban lehet ilyet látni, van két lemez, egy kondi két fegyverzete. Na most közöttük egy bodzabélbõl készült golyó lóg egy cérnaszálon. Ha meglököd az egyik oldalra ott töltést vesz fel, és emiatt az az oldal tszítani fogja és átmegy a másik oldalra, ahol ugyan ez történik az ellenkezõ elõjellel.
Mondjuk a cérnát acéldrótra cseréljük és egy mágnespatkót rakunk köré, akkor a mozgás hatására már is áramidukálódik benne, csak egy terhelést kell rárakni.

Hatásfoka kb 5%, de mûködik!
:D

ezekrõl beszélek, igen :) de a levegõ vezeti õket.. és 5 ezer voltra gondoltam :)

Az eV (így kell írni) pedig nem feszültség mértékegysége.

@Gascan: az a feszültség nem a levegõben van benne, hanem súrlódáskor jön létre. Súrlódhat a testét borító anyag, csoszoghat a cipõjével, ezek mind töltést halmozhatnak fel.

sztem elektronvoltra gondolt. az ezernek meg K a rövidítése:)

Az elektrosztatiskus kisülés ellen ez az egyik oka például, amiért védekeznek kellõ eszközökkel a high-tech gyárakban

Abban sok igazság van amit te mondasz,de én a jelen helyzetrõl beszélek,amirõl meg te, az tán lehetséges alterntíva a jövõre nézve...
_vannak effektek amit tudunk,modellezünk,és jól megmagyarázunk,de valós felhasználása jóval késöbb ,vagy talán soha nem történik meg.
A villám energiát ,nagytárolókapacitású kondikkal talán lehetnetárolni,az összegyüjtésük is nehézségekbe ütközik,(és hát mit kezdünk ezzel)
hogyan használjuk fel ,ez is egy kérdés,gondolok itt alap áramfelhasználora.
,hogyan jut el hozzánk ez az energia... nem egyszerü..
A villámok csökkentése,a cikk szerint.Én szerintem hülyeség lenne,de annyi új dolog született mióta én tanultam "elektrotechnikábol"hogy már elavult a tudásom,pedig csak 16 éve éretségiztem.(számteket C-64-en tanultunk)1990
azóta eltelt néhány év.

igen köszönöm a javítást(én egy kicsit fogalomzavarba voltam) 20éve tanultakról..így van a dinamó egyenáramot generál,a generátor váltóáramat.
THX

Ezt a jelenlévõ feszültséget fejtsd ki kicsit! Mi az az 5e V? 5 ezer V? Az gyanús, hogy hülyeség.

bocsi.. köszi a fejtásgitást.. rosszul tettem fel a kérdést...

a levegõben jelenlévõ feszültséget - ugye a levegõben egy emberi mozgás is kb. 5e Volt feszültséget termel - olyan árammá alakitani, ami meghajt egy vonatot mondjuk

"A magyar "transzformátornak " a vesztesegége 1890-ben 2% volt."

Nem a transzformator veszteseg a gond, hanem nagy tavolsagokon a vezetek induktiv es kapacitiv vesztesege a problema. HVDC-nel ezt megsporoljak.

"Áramot tárolni nem lehet,ill máshogyan kell ezt a szitut megfogalmaznod.
"töltéssel rendelkezõ részecskéket lehet tárolni,akumlátorban ill kondenzátorok"fegyverzetein"."

Ez szorszalhasogatas, szerintem ertheto volt mire gondolok.
De ha mar szorszalhasogatunk :) , akkor igenis van olyan, hogy aramot tarolunk.
A szobahomersekletu szupravezetokben, amik valoszinuleg a jovo akkumlatorai lesznek igenis ARAMOT tarolunk. Szoval fogunk aramot tarolni majd egyszer :)

Ez téveszme, alias fogalmi zavar. Ajánlom a figyelmedbe Tombor Antal elõadását.
http://www.mindentudas.hu/tomborantal/index.html

Nem vagy nagyon költséges. Nem hiába építenek erõmûvet inkább, mint ilyet...

Hagy fogalmazzam át végül is, egy villám energiáját megnézem hol tárolsz

Par megjegyzes:
-altalaban nem aramot tarolunk, hanem tolteskulonbseget
-a magnetohidrodinamikai generatorokkal az a baj, hogy vizzel nagyon rossz a hatasfokuk, olvadt femeket meg nem nagyon hasznalunk hutokozegnek (kiveve plutoniumos gyorsreaktorokban, de azokat nem szereti senki)
-turbinak helyett lehet hasznalni stirling generatorokat is, sokkal hatekonyabbak es kevesbe kopnak, de kis meretekben van magneses vagy folyadek csapagyazas is
-a motor-generator rendszert elektromos jarmunek hivjak es a surlodasi es termikus veszteseg miatt mindig kevesebb energia jon ki a fekezeskor mint amennyi a gyorsitaskor bemegy (a fekezes a generator modot jelenti), ez nem egy orokmozgo (tehat a 4-6-os villamos es a kisfoldalatti sem az)
-azert hasznalunk nagy tavolsagokra valtoaramot, mert konnyebb atalakitani a feszultseget es megfelelo frekvenciak eseten a vezetok vesztesege is alacsonyabb valtoaram eseten (az energia egy resze ilyenkor magneses energiakent halad a vezeto korul)

A dinamó egyen áramot hoz létre, a generátor váltót. A dolognak csak az egyik oldala az, hogy a veszteség miatt használunk váltóáramit, elég nehéz és költséges lenne a mai erõmûvi generátorokhoz hasonló méretû állandó mágneses dinamókat építeni. Arról nem is beszélve, hogy az állandó mágnes idõvel elveszti a mágnesessége jelentõs részét(mármint a dinamóba).

A villámok energiájának befogásához a legfontosabb elem a JÓSNÕ!
Aki megmondja, hogy legközelebb hová kell futni azzal az antennával, hogy a villám alá álljunk <#mf1><#taps>

Amikor kamasz voltam, slágertéma volt a magnetohidrodinamikai (MHD) generátor.
Nem a nagyon-nagyon kis hatásfokú vízgõzzel, hanem a jóval több reménnyel kecsegtetõ magas hõmérsékletû, ezért ionizált, nagy sebességgel áramló gáz mûködtette volna.
Azóta sem épült ilyen erõmû. Inkább "kínlódnak" a néha berezgõ, idõvel kopó turbinacsapágyakkal, meg a sok ezernyi turbinalapáttal, a kiegyensúlyozással, stb..
Ennek pedig nyomós oka kell hogy legyen.

Parasztvakítás az egész. Ekkora marhaságot régen olvastam.
Dehát kell a remény a sok embernek, hogy majd megoldódik az energiaprobléma olaj és atom nélkül, csak elõ kell venni a fiókból a vízhajtású autót meg azt a titokzatos, világrengetõ Tesla generátort, amit azóta sem taláált fel senki...

CUMI.

Az átfolyó áramnak vannak veszélyes élettani hatásai, a halálos áramerõsség valahol kb. 50 mA. Sok a változó persze. Ilyen szempontból annál jobban járunk, minél nagyobb az ellenállásunk, pl. szigetelõ kesztyû, csizma van rajtunk. A feszültség úgyis adott, a konnektorban ott van a 230 V a lábunkkal esetleg a földön állunk, akkor az az ellenállásunktól függetlenül 230 V lesz.

Áramot lehet tárolni szupravezetõ tekercsben, egyszer elindítják, kering az idõk végezetéig.

Ez nem marhaság, hanem szenzáció. Köll az energia a mobilodba, hát állj ki a rétre viharba' egy rúddal !

A magyar "transzformátornak " a vesztesegége 1890-ben 2% volt.
Az erõmüvekben ,atomerõmüvekben égetéssel gõzturbinákat mozgatnak,amelyek hatalmas generátorokat hajtanak meg így váltakozó áramot indukálnak......
(nem vitatom ,hogy vannak már korszerübb cuccok is de a régi még mindig olcsobb)

Milyen uj hálozatokról beszélsz? a világ 99.99% váltoáramú hálozat van! ahol a szállítást még mindig transzformátorokon keresztül végzik.(nagy távolságokba)
Áramot tárolni nem lehet,ill máshogyan kell ezt a szitut megfogalmaznod.
"töltéssel rendelkezõ részecskéket lehet tárolni,akumlátorban ill kondenzátorok"fegyverzetein".
Az áramrol már akkor beszélünk mikor ezek a részecskék haladnak a vezetõben és munkát végeznek.
nézz utána szerintem valamit rosszul tudsz ill,nem rosszul csak a Fogalmak...

"és a forgatómozgás állandó váltakozó feszültséget indukál!(igazábol erre azért volt szükség mert egyenáramot szálítani A bol B pontba nagy veszteséggel járna..."

Egyenaramot szallitani, csak addig volt problema, amig nem alltak rendelkezesre a kelloen nagy feszultsegu es teljesitmenyu felvezetok. Ma mar ez nem problema, es az uj halozatok nagyobbreszt mar egyenaramuak, mert kisebb a veszteseg.
List of HVDC projects

Miért gondolod, hogy nem valósulhatott meg?
Nem hinném hogy pl a mostani cikkekben említett Nanotechnológiával készült tv-k hû de elterjedtek lennének 1-2 év múlva.

Egy olyan eszköz sem lenne olcsó mulatság...(másról nem is beszélve..)

"Más áramot sem lehet tárolni... Nem hiába kell annyit termelni, mint amennyi elfogy.Viszont mivel elvileg ez folyamatos lenne gondolom, így nem tárolni kell."

Mindenfele aramot lehet tarolni, ugy nevezik a szerkezetet, hogy akkumlator.
Itt van egy 4 megawattos, es ez nem szamit tul nagynak.
Texas Town Installs a Monster Battery for Backup Power

"(a konektorba nyulva az áram azért vág meg ,mert az ember is jól szigetel)
nagy ellenáláson ugye nagy áram folyik....."

Nagy ellenalason nagy feszultseg esik, ezert raz. Ha eleg kicsi lenne az ellenalasunk, akkor nem tudna rajtunk eleg nagy feszultseg esni, hogy megrazon.

Váltóáram ugy jön létre hogy dinamot forgatunk,és a forgatómozgás állandó váltakozó feszültséget indukál!(igazábol erre azért volt szükség mert egyenáramot szálítani A bol B pontba nagy veszteséggel járna...
PL 220Volt feszültséget elszállítani több száz kilométer távolságába nagy veszteséggel járna,(a vezeték ellenállása igen nagy 100km-es hosszon) így nagy árramerõsség szükségeltetik ,mivelhogy a vezeték fogyasztóként müködik így veszteséget eredményezz a túlvégen.
1890-es években erre találták ki"itt magyarországon" a transzformátort.
Déri Otto,Blháthy Oszkár,Zipernovszky Károly jovoltábol.
a lényege ultranagy feszültség/kis áramerösség ergo kevesebb veszteség!
ez a "KÜTYÜ" feszültségátalakítoként müködik!
nem bonyolíítom itt ezt hosszan.....