#68
"Egy gyorsan mozgó közeg az energiáját akkor adja le 100% hatásfokkal, ha a közeg teljesen leáll, a gép pedig átveszi a mozgást."
Gondolj arra, hogy milyen esetekben használják a turbinákat. Pl erőműveknél a reaktorból, égőtérből kijövő gőz hőenergiáját alakítják át mozgási energiává. Csak azt az energiát kell kivenni, ami a gőzbe mint hő bekerült, a víz kondenzációs, vagy az elpárologtatási/forraláshoz szükséges energiát általában nem tudják kinyerni, azzal fűtik a melegházakat, lakóházakat ha van a közelben.
A gőz viszont különböző módokon tudja leadni az energiáját, attól függően, hogy hogyan változik a nyomás a rendszerben. Ezt itt is figyelembe kell venni.
És hasonló a szitu a gázturbináknál is.
A nem összenyomható közegek, folyadékok meg más tészta, de egy vízi erőmű turbináját sem lehet egy hőerőmű turbinájával kicserélni!
"Igen ám, de ez a közeg jelentősen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentős súrlódási veszteség keletkezik."
Igazság szerint a hagyományos lapátos turbinák (vagy repülőgép szárnyak, mert a kis turbinalapátok gyakorlatilag azok) is ilyen hatást használnak, csak ott a lapátok el is fordítják az áramlást és ezáltal a lapát felületére merőleges erő, "felhajtóerő" keletkezik.
Ott a kis repülőszárnyak elrendezése adja a körmozgást, vagy kompresszor módon üzemeltetve aztán a közeg hátrafelé áramlását.
Itt nincs kényszerített irányváltás, mert ahogy veszti el a közeg az energiáját, és adja át a tárcsának gyakorlatilag magától spirális pályán megy be szépen a tengelyek felé ahol aztán majd kilép.
#68