68
-
halgatyó #28 Parasztvakítás az egész. Ekkora marhaságot régen olvastam.
Dehát kell a remény a sok embernek, hogy majd megoldódik az energiaprobléma olaj és atom nélkül, csak elő kell venni a fiókból a vízhajtású autót meg azt a titokzatos, világrengető Tesla generátort, amit azóta sem taláált fel senki...
CUMI. -
Juszufka #27 Az átfolyó áramnak vannak veszélyes élettani hatásai, a halálos áramerősség valahol kb. 50 mA. Sok a változó persze. Ilyen szempontból annál jobban járunk, minél nagyobb az ellenállásunk, pl. szigetelő kesztyű, csizma van rajtunk. A feszültség úgyis adott, a konnektorban ott van a 230 V a lábunkkal esetleg a földön állunk, akkor az az ellenállásunktól függetlenül 230 V lesz.
Áramot lehet tárolni szupravezető tekercsben, egyszer elindítják, kering az idők végezetéig. -
Zoliz #26 Ez nem marhaság, hanem szenzáció. Köll az energia a mobilodba, hát állj ki a rétre viharba' egy rúddal ! -
#25
A magyar "transzformátornak " a vesztesegége 1890-ben 2% volt.
Az erőmüvekben ,atomerőmüvekben égetéssel gőzturbinákat mozgatnak,amelyek hatalmas generátorokat hajtanak meg így váltakozó áramot indukálnak......
(nem vitatom ,hogy vannak már korszerübb cuccok is de a régi még mindig olcsobb) -
#24
Milyen uj hálozatokról beszélsz? a világ 99.99% váltoáramú hálozat van! ahol a szállítást még mindig transzformátorokon keresztül végzik.(nagy távolságokba)
Áramot tárolni nem lehet,ill máshogyan kell ezt a szitut megfogalmaznod.
"töltéssel rendelkező részecskéket lehet tárolni,akumlátorban ill kondenzátorok"fegyverzetein".
Az áramrol már akkor beszélünk mikor ezek a részecskék haladnak a vezetőben és munkát végeznek.
nézz utána szerintem valamit rosszul tudsz ill,nem rosszul csak a Fogalmak... -
duke #23 "és a forgatómozgás állandó váltakozó feszültséget indukál!(igazábol erre azért volt szükség mert egyenáramot szálítani A bol B pontba nagy veszteséggel járna..."
Egyenaramot szallitani, csak addig volt problema, amig nem alltak rendelkezesre a kelloen nagy feszultsegu es teljesitmenyu felvezetok. Ma mar ez nem problema, es az uj halozatok nagyobbreszt mar egyenaramuak, mert kisebb a veszteseg.
List of HVDC projects -
boond #22 Miért gondolod, hogy nem valósulhatott meg?
Nem hinném hogy pl a mostani cikkekben említett Nanotechnológiával készült tv-k hű de elterjedtek lennének 1-2 év múlva.
Egy olyan eszköz sem lenne olcsó mulatság...(másról nem is beszélve..) -
duke #21 "Más áramot sem lehet tárolni... Nem hiába kell annyit termelni, mint amennyi elfogy.Viszont mivel elvileg ez folyamatos lenne gondolom, így nem tárolni kell."
Mindenfele aramot lehet tarolni, ugy nevezik a szerkezetet, hogy akkumlator.
Itt van egy 4 megawattos, es ez nem szamit tul nagynak.
Texas Town Installs a Monster Battery for Backup Power -
duke #20 "(a konektorba nyulva az áram azért vág meg ,mert az ember is jól szigetel)
nagy ellenáláson ugye nagy áram folyik....."
Nagy ellenalason nagy feszultseg esik, ezert raz. Ha eleg kicsi lenne az ellenalasunk, akkor nem tudna rajtunk eleg nagy feszultseg esni, hogy megrazon. -
#19
Váltóáram ugy jön létre hogy dinamot forgatunk,és a forgatómozgás állandó váltakozó feszültséget indukál!(igazábol erre azért volt szükség mert egyenáramot szálítani A bol B pontba nagy veszteséggel járna...
PL 220Volt feszültséget elszállítani több száz kilométer távolságába nagy veszteséggel járna,(a vezeték ellenállása igen nagy 100km-es hosszon) így nagy árramerősség szükségeltetik ,mivelhogy a vezeték fogyasztóként müködik így veszteséget eredményezz a túlvégen.
1890-es években erre találták ki"itt magyarországon" a transzformátort.
Déri Otto,Blháthy Oszkár,Zipernovszky Károly jovoltábol.
a lényege ultranagy feszültség/kis áramerösség ergo kevesebb veszteség!
ez a "KÜTYÜ" feszültségátalakítoként müködik!
nem bonyolíítom itt ezt hosszan..... -
#18
Két potenciál különbséget nevezünk feszültségnek a mértékegysége Volt
Az áram a "fogyasztón" mérhetünk! Áramat nem lehet tárolni,csak feszültséget.,
Ill töltéssel rendelkező részecskéket.
töltéssel rendelkező részecskék haladását akadályozó tényező,az ellenállás,vagy a fogyasztó!
U/I=R R=ellenállás U= feszültség I= áramerősség OHM törvénye...
sajnos semmilyen áramot nem lehet tárolni! -
Gascan #17 az mi? :) -
Elemir #16 Más áramot sem lehet tárolni... Nem hiába kell annyit termelni, mint amennyi elfogy.
Viszont mivel elvileg ez folyamatos lenne gondolom, így nem tárolni kell.
Engem inkább az érdekelne, mind gyenge fizikus tudásút, hogy így nem könnyebben fog villám csapni bele, ha esetleg lenne? Nem oda fog nagyobb eséllyel? -
#15
Bodzabélinga?
-
Gascan #14 Statikus áramot esetleg váltóárammá alakitani valaki? -
#13
A kérdés az, hogy hol történik meg a töltés-szétválás. Ugye az az alapszitu, hogy meleg párás nap van, megindul a feláramlás. A régi modellek szerint a szétválás, illetve a cseppek feltöltődése inkább a feláramlás eredménye.
Eszerint az újabb szerint meg a párolgás során keletkeznek eleve pozitív és negatív cseppecskék, amiket csak elválaszt egy zivatarfelhőben kialakuló erős áramlás.
Ha ezek a különböző töltésű cseppek eleve itt vannak a felszín közelben, akkor belőlük energia nyerhető ki. És ugye végül is tényleg napenergiát használ a rendszer, merthogy a párolgás forrása az. Illetve eddig talán azért nem volt kimutatható a töltéskülönbség, mert egy nagyobb mennyiségű gőz kifelé, mivel kb ua mennyiségű + meg - cseppecskét tartalmaz végső soron semleges.
Ha a légkörből eltávolítjuk a töltéseket ilyen berendezésekkel, akkor hiába történik meg a feláramlás, meg felhőképződés, nem alakul ki benne töltés elkülönülés, így aztán villám sem.
De csak agyalgok. Ha tévednék szóljatok rám! -
#12
25KVolt/cm2 a levegő átütési szilársága 35% páratartalomnál,90%osnál gondolom jóval nagyobb ez a távolság!
Ha levegő ugye nem szigetelne akkor villám se lenne,ez így van igaza van az elöttem szólónak.
(a konektorba nyulva az áram azért vág meg ,mert az ember is jól szigetel)
nagy ellenáláson ugye nagy áram folyik.....persze , ha sikerül földelni,mert ugye csak egy áram"körbe" képes az a fránya áram folyni.
az áramjárta vezeték ugyan úgy néz ki ,mint amelyikbe nincs....csak érintésre más egy kicsit. -
Nos #11 "A kutatók szerint ez a megoldás a villámcsapások elhárításában is segítséget nyújthat. Galembeck elképzelése szerint, ha azokon a területeken, ahol gyakoriak a viharok, hygro-elektromos paneleket helyeznek el az épületek tetején, a panelek megcsapolva a levegő elektromosságát meggátolják a villámok kialakulásához szükséges elektromos töltések felgyülemlését."
Ez valami vicc? Attól, hogy lefed vele pár tetőt még nem gátolja meg a töltészétválást a zivatarfelhőben. Ráadásul egy ilyen panel csak a közvetlen közelében lehet hatékony, mert a levegő alapvetősen "szigetel". Ezért van villám.
Na megyek tankolni. -
roliika #10 És kicsit extrémebb megoldásban gondolkodva.... impulzus alapú motor generátor?
Van egy x tomeg, lendületbe van hozva, és a motor tekercse egyszer motorként működik másik pillanatban generátor üzemben.
Ha kezd lassulni, akkor kap egy ki kraftot az egyik tekercstől.
Egy PIC-el meg figyelni kell, mikor optimális a forgatónyomaték, pozíció...stb...tehát egy számítógép vezérelt motor generátor?
Szimplán a lendületmegmaradás tételére alapozva, némi modern technikával vegyítve.
Bedini motor a neve, nem én találtam ki, csak ők passzív vezérlést és kondenzátorokat használnak...aktív vezérléssel lehet ez jobb is..nem? -
RCH #9 ...és ez biztosítja az időutazáshoz szükséges 1,21 gigawatt teljesítményt. -
kvp #8 A tesla fele rendszer energiaatvitelrol szolt, bar felismerte, hogy lehetseges a legkori toltest, sot a Napbol erkezo energiat is befogni. A gond csak az, hogy rendszer mukodesenek mellekhatasa a legkorben keletkezo nagy mennyisegu inonizalo sugarzas, ami sajnos karos az osszes eloleny szamara. Tesla egyebkent rajott, hogy rossz otlet, ezert is hagyta abba a kiserletezgetest, bar a telep lerombolasa joval a halala utan tortent, mivel senkinek fogalma nem volt rola mire jo. Par ember ezt mindig elfelejti es ujra ki akarja probalni, csak nem biztos, hogy a tomeggyartas elott rajonnek, hogy mi a gond.
A termeszetes elektromos tolteseket egyebkent nem szabad kivenni a legkorbol, mert a villamok az ozonpajzs regeneralasat vegzik, a nelkul meg eleg gyorsan kihalna minden. (a tesla fele kozmikus sugarzast hasznalo megoldas eleve azzal indult volna, hogy a tornyok korul nagy foltokban lebontja az ozonreteget)
A japan atomreaktor pedig elkeszult, csak reszint a japan lakossag jo resze atom ellenes, masreszt igy is nehez orizni a reaktorokat, es ha minden haz alatt lenne egy, akkor nagyon konnyuve valna hasadoanyagot lopni, harmadreszt pedig a kis meret meg nem jelenti azt, hogy tobb tucat mernok felugyelete nelkul is biztonsagos. A fentiek miatt jelenleg csak a katonai celu felhasznalasat tesztelik.
Ha viszont olcso energia, akkor stirling generatorok. Barmilyen hokulonbsegen elmennek es a nasa fele linearis generatoros rendszer nagyon olcso es stabil aramforras. Lehetne hasznalni langyos geotermalis hoforrasokkal, tukrokkel koncentralt napenergiaval es barmilyen mas hulladekhovel is. Az eu-ban van egy ilyen otlet, a szahara eszaki reszenek lefedese ilyen rendszeru naperomuvekkel. Ha sikerul kiirtani a helyi tiltakozo muzulman lakossagot akkor meg ossze is johet. -
roliika #7 Ahogy a Tesla generátorból kifelé tud menni "villám", gondolom tudna az menni befelé is.
Mellesleg a kutató állomása ami leégett, pont úgy néz ki mint egy Tesla generátor, csak igen nagyban.
Ma mivel már fejlettebb valamivel (tényleg nincs nagy eltérés a mikroelektronikát leszámítva) az eszköz park, kicsit máshogy is megoldható, csak mocsok drága lenne.
Szuperkondenzátor teleppel be lehetne fogni. Egy ilyen kondi 5000Farad "energiát" képes tárolni. Ebből 1 000 000darab csak elég, bár ki kell számolni.
1-2 éve léteznek csak ekkora kapacitorok. 1 millió töltési ciklust bírnak, hatalmas energiát képesek felvenni gyorsan, és lassan is le tudják adni, mint egy akksi. Kopirájjjt.
Szegény Tesla ha meglátná a mai akksikat, sírva rohanna ki a világból.
Több mint 120 év eltelt és még mindig primitív savas akksik vannak, vagy egyéb egyszerű kémiai reakciókon alapuló savas-ionos akksik.
-
brueni #6 Tesla pedig nem álmodott róla, hanem megcsinálta. csak megdöbbent a rendszer egyszerűségén, hatékonyságán, a benne rejlő energia roppant mennyiségén és felismerte, hogy ez mekkora pusztító erővé válhat rossz kezekben. ezért inkább lerombolta amit megépített... -
brueni #5 pontosabban a felső légköri villámok ózont hoznak létre, amire szükség van. ezenkívül tudni való, hogy bolygónkon másodpercenként (nem elírás!!) kb 150 villámcsapás történik.
-
#4
Zseniálisak ezek a "Ha sikerülne" kezdetű ötletelések....
Kilenc éve volt egy sg.hu cikk, hogy asszonygya:
2001. aug. 24. ... Japánban a napokban bejelentették, hogy olyan mini atomreaktorokat sikerült létrehozni, melyek a jövőben a lakóházak alatt működve
Három éve volt egy sg.hu cikk, hogy asszongya:
"2007. dec. 20. ... Házi atomreaktort dobhat piacra jövőre a Toshiba - ...."
Ez nem egy ötletelés, hanem már mint kész tényt írja, aztán nem is egy kis kuplerájról szól a cikk, hanem Japánról, és a Toshibáról, és mégis mi lett belőle eddig? SEMMI!!!
Akkor ez a ha sikerülne kezdetű, még ennyire sem vehető komolyan.
Szánalmas.
-
atys2 #3 És hogyan tárolnánk a befogott villámokból nyert energiát? 
-
who am I 7 #2 Én úgy tudom, hogy a villámok "tisztítanak" a felsőbb atmoszférában...Én inkább a villámok befogását díjaznám, nem a csökkentésüket... -
hangulati #1 ha nagymamamnak aramszedoje lenne, o volna a hatos villamos. tenyleg kell ez? valoban szukseg van a villamcsapasok gyakorisaganak csokkentesere? roviden osszefoglalva ekkora marhasagot meg nem is hallottam... ez volt az elso gondolatom, es beirtam a leirottakat. aztan vegigolvasva a cikket, arra jutottam, hogy ilyen zsenialis dologrol nem is hallottam meg. es meg mennyi mindenrol.