#59
Én azért vitatkoznék ezekkel a kijelentéssel.
A modern hajtóművek egyes fokozatai már BLISK technológiával készülnek. Ahogy nézem a kompresszornál ugyan már viszonylag elterjedten ezt alkalmazzák, de talán a turbinánál még nem. Azonban valszeg ott is ezt fogják. Ez ugyan így egy darabból készült, és nem különálló lapátokból rakják össze.
Ez azonban a lényegen nem változtat, pl a Tesla-turbina viszonylag nagyobb felületen érintkezik az áramlással ha pl a korong tömegére vetítjük le.
A Tesla-turbinát használó hajtóművet is lehetne kétáramúra tervezni, vagy más módon szabályozni, hogy milyen hatásfokkal alakuljon át a forró gáz energiája forgó mozgássá, a "maradék" pedig ugyan úgy a tolóerőt szolgálná.
Igen, jelenleg tényleg nem építenek belőle forró gázokat hasznosító rendszereket, (igazából valójában semmilyent, mert jóformán csak amatőrök foglalkoznak vele) de ez nem azt jelenti, hogy nem is lehetne.
Azonban lehetséges, hogy a Tesla-turbina valójában nem lenne olyan flexibilis, mint a mai hajtóművek, amelyek állóhelyzettől kezdve többszörös hangsebességig, földközeltől, 20 000 m-ig biztosítják a repülők meghajtását.
Lehet, hogy behatároltabb lenne az alkalmazása, pl amit írtál egy állandó fordulatszámon/paraméterekkel működő hajtómű meghajtana egy generátort, amivel villanymotorokon keresztül hajtanának légcsavarokat. Lehet, hogy még így is alacsonyabb lenne a tömege, mintha ezt a jelenlegi hajtóművekkel tennék.
Talán.
A gond az, hogy ezt a technológiát senki nem használja, ergo tapasztalatok sincsenek vele. Lehet, hogy hülyeség az egész, de mivel nincsenek tapasztalatok így ez sem mondható ki.
#59