68
-
#68
"Egy gyorsan mozgó közeg az energiáját akkor adja le 100% hatásfokkal, ha a közeg teljesen leáll, a gép pedig átveszi a mozgást."
Gondolj arra, hogy milyen esetekben használják a turbinákat. Pl erőműveknél a reaktorból, égőtérből kijövő gőz hőenergiáját alakítják át mozgási energiává. Csak azt az energiát kell kivenni, ami a gőzbe mint hő bekerült, a víz kondenzációs, vagy az elpárologtatási/forraláshoz szükséges energiát általában nem tudják kinyerni, azzal fűtik a melegházakat, lakóházakat ha van a közelben.
A gőz viszont különböző módokon tudja leadni az energiáját, attól függően, hogy hogyan változik a nyomás a rendszerben. Ezt itt is figyelembe kell venni.
És hasonló a szitu a gázturbináknál is.
A nem összenyomható közegek, folyadékok meg más tészta, de egy vízi erőmű turbináját sem lehet egy hőerőmű turbinájával kicserélni!
"Igen ám, de ez a közeg jelentősen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentős súrlódási veszteség keletkezik."
Igazság szerint a hagyományos lapátos turbinák (vagy repülőgép szárnyak, mert a kis turbinalapátok gyakorlatilag azok) is ilyen hatást használnak, csak ott a lapátok el is fordítják az áramlást és ezáltal a lapát felületére merőleges erő, "felhajtóerő" keletkezik.
Ott a kis repülőszárnyak elrendezése adja a körmozgást, vagy kompresszor módon üzemeltetve aztán a közeg hátrafelé áramlását.
Itt nincs kényszerített irányváltás, mert ahogy veszti el a közeg az energiáját, és adja át a tárcsának gyakorlatilag magától spirális pályán megy be szépen a tengelyek felé ahol aztán majd kilép. -
kvp #67 "Itt a gázsugár együtt mozog a forgó kerékkel, és a kilépő közeg még mindig túl nagy sebességű (energiájú) Következésképp több tárcsát (vagy dobot) kell egymás UTÁN kötni. Ekkor viszont meg kell oldani a gyorsan mozgó közeg terelését."
A tarcsak kozepenel lep ki a gaz, itt a legkisebb a tarcsak sebessege, tehat a kilepo gaz mozgasi energiaja is. A jobb energiakihasznalas erdekeben _nagyobb_atmeroju_ tarcsakat kell epiteni, hogy a keruleti es a kozponti resz sebessege kozti kulonbseget maximalizaljuk. A tobb parhuzamos tarcsa csak tobb rest jelent, tehat a rendszer aramlasi kapacitasat noveli. Tobb tarcsa egymas utan kotese pedig annyit jelent, hogy tobb turbina van, ez az alapja a legtobb compound gozgepnek es a tobblepcsos turbinaknak is. Tesla turbinak eseten is megoldhato a tobblepcsos uzemmod, ha szukseg van ra, az egyik lepcso kozepso kimeno nyilasat kell egy csovel osszekotni a kovetkezo (eltero meretu es ezert eltero keruleti sebessegu) lepcso bemeno nyilasaval.
"Igen ám, de ez a közeg jelentősen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentős súrlódási veszteség keletkezik."
A tesla turbina alapvetoen molekularis szintu dorzshajtast hasznal, ez normalis. A surlodasi vesztesegbol ho keletkezik, ami meleg hajtokozeg (pl. tulhevitett goz, gazsugar) eseten nem baj, mert ennek jo reszet a hajtokozeg megtartja, tehat kihasznalhato marad. Hideg kozegek (viz, suritett levego) eseten jelenthet csak gondot, itt vesztesegkent lep fel. (hagyomanyos turbinak eseten is, bar ott kevesbe, mivel ott foleg a kavitacio okozhat gondot) -
halgatyó #66 megnéztem, meg pár kapcsolt anyagot is:
...carbon fibre disks
Tesla Turbine made from old Hard Drive pt2
pár kérdés közben felvetődött.
Egy gyorsan mozgó közeg az energiáját akkor adja le 100% hatásfokkal, ha a közeg teljesen leáll, a gép pedig átveszi a mozgást.
Itt a gázsugár együtt mozog a forgó kerékkel, és a kilépő közeg még mindig túl nagy sebességű (energiájú)
Következésképp több tárcsát (vagy dobot) kell egymás UTÁN kötni. Ekkor viszont meg kell oldani a gyorsan mozgó közeg terelését.
Igen ám, de ez a közeg jelentősen rátapad az anyag felületére, különben hogyan hajtaná a tárcsákat? Vagyis jelentős súrlódási veszteség keletkezik. Számszerűen nem tudom, hogy mennyi, pedig ez alapvető fontosságú információ.
Mindamellett remélem, hogy nem lesz igazam, és az emberiség egy újabb eszközzel gazdagodhat, mert mostanában igencsak rászorul. Viszont az esetleges tévutakba nem szabad túl nagy energiát fektetni. -
#65
A 40%-os hatásfokot Warren Rice publikálta. Ha jól tudom azonban a kiindulópont az volt, hogy egy általános, szinte bármilyen közegben kiváló hatásfokkal működő szerkezetként volt akkor is az underground emberkék fejében ez a cuccos, így az általa épített és vizsgált turbina sem volt megfelelően paraméterezve egy bizonyos közegre.
Azonban megfelelő méretezéssel és a tányérok számának növelésével valószínűleg el lehet érni itt is a 90%-körüli értéket. A hagyományos lapátos turbinánál sem mindegy, hogy mivel hajtod vízzel, gőzzel, vagy levegővel. -
kvp #64 Egy mukodo tesla turbina (demonstracios peldany, suritett levegolvel megy):
http://www.youtube.com/watch?v=e7nFga2BpGU
Mukodesi elve arra alapul, hogy ha eleg kozel vannak a tarcsak egymashoz, akkor a folyadek viszkozitasa, tehat a molekulainak a tapadasa mar kepes megfogni es elforditani a tarcsakat. Egyebkent tobbek kozott erre a jelensegre alapul a hajszalcsovesseg is. A megoldas hatasfoka kb. 40 szazalek, ami a mai turbinak 90 szazlekos teljesitmenyetol eleg mesze van, viszont cserbe kisebb a tomege. Egy pulse detonation elvu sugarhajtomu is konnyebb es egyszerubb mint egy turbofan, csak kisebb a teljesitmenye es ezert tobb uzemanyagot fogyaszt. Ha nagyon jo teljesitmenyt akarunk egy jarmunel, akkor erdemes pl. egy stirling generatort es elektromos hajtaslancot hasznalni, de egy hagyomanyos fix fordulatu turbina is megfelelo a generator hajtasara es sokkal konnyebben beszerezheto. -
Elemir #63 Ez, de jó téma skacok.
Végre nem a fikázást látom, hanem rendes eszmecserét, érveket. Vitafórum lett és nem fikázó bajnokság:) jupiiii
-
halgatyó #62 A gépelési hibákért bocs.
Viszkozitást akartam írni -
halgatyó #61 Ez a Tesla turbina nekem gyanús. Szép elméletekkel tele vagyunk, de a gyakorlatban egyik működik a másik meg nem.
Ha látom működve, akkor elhiszem, hogy jó.
Az elméletét sem értem, vagy amit értek belőle (áramló közeg tapadása a felülethez + viszkositás) nos az alapján biztosan mondható, hogy nem működik gazdaságosan (nincs most kedvem számolni, de szerintem bárki utánaszámolhat a legtöbb közeg viszkozitásával, hogy mennyit tud ez a gép... szerintem szinte semmit.
Az, hogy sokan és nagy meggyőződéssel állítják, hogy ez működik, nos ez nem jelent semmit. Az összes örökmozgót is hihetetlen meggyőződés mozgatja... csak épp azok a fránya természeti törvények akadékoskodnak folyton
Meg kell építeni. -
halgatyó #60 Paks? -
#59
Én azért vitatkoznék ezekkel a kijelentéssel.
A modern hajtóművek egyes fokozatai már BLISK technológiával készülnek. Ahogy nézem a kompresszornál ugyan már viszonylag elterjedten ezt alkalmazzák, de talán a turbinánál még nem. Azonban valszeg ott is ezt fogják. Ez ugyan így egy darabból készült, és nem különálló lapátokból rakják össze.
Ez azonban a lényegen nem változtat, pl a Tesla-turbina viszonylag nagyobb felületen érintkezik az áramlással ha pl a korong tömegére vetítjük le.
A Tesla-turbinát használó hajtóművet is lehetne kétáramúra tervezni, vagy más módon szabályozni, hogy milyen hatásfokkal alakuljon át a forró gáz energiája forgó mozgássá, a "maradék" pedig ugyan úgy a tolóerőt szolgálná.
Igen, jelenleg tényleg nem építenek belőle forró gázokat hasznosító rendszereket, (igazából valójában semmilyent, mert jóformán csak amatőrök foglalkoznak vele) de ez nem azt jelenti, hogy nem is lehetne.
Azonban lehetséges, hogy a Tesla-turbina valójában nem lenne olyan flexibilis, mint a mai hajtóművek, amelyek állóhelyzettől kezdve többszörös hangsebességig, földközeltől, 20 000 m-ig biztosítják a repülők meghajtását.
Lehet, hogy behatároltabb lenne az alkalmazása, pl amit írtál egy állandó fordulatszámon/paraméterekkel működő hajtómű meghajtana egy generátort, amivel villanymotorokon keresztül hajtanának légcsavarokat. Lehet, hogy még így is alacsonyabb lenne a tömege, mintha ezt a jelenlegi hajtóművekkel tennék.
Talán.
A gond az, hogy ezt a technológiát senki nem használja, ergo tapasztalatok sincsenek vele. Lehet, hogy hülyeség az egész, de mivel nincsenek tapasztalatok így ez sem mondható ki. -
kvp #58 A tesla turbinak repulogep hajtomubeli hasznalataval ket nagy gond van:
-a tesla turbinak monolitikusak, minden korong egy darabbol all, mig a mai hajtomuvek minden egyes lapatja kulon darab, csak rogzitve van a tengelyre (meg mindig nem tudunk egyben ekkorat kesziteni)
-a tesla turbina a teljes mozgasi energiat felhasznalja, mig a sugarhajtomuveknel csak annyi energiat vesznek ki a sugarbol, amennyi a kompresszornak kell, es a maradek energia hajtja elore a gepet, igy tesla turbinaval csak turbolegcsavaros jarmuvek keszithetoek
Elonye a kis meret es tomeg, hatranya, hogy meg most sem tudunk eleg nagyot epiteni megfizetheto aron, tovabba alapvetoen nem forro gazokhoz keszult, hanem folyadekokhoz vagy hideg gazokhoz, bar ha eleg eros anyagbol van akkor kibir tobbet is.
ps: Repulo autohoz 1-2 turbogenerator es 4 villanymotor kell. Egyebkent Tesla erre is kapott egy szabadalmat 1928-ban.
http://en.wikipedia.org/wiki/Bell_X-22 -
#57
Ez igaz!
Feltéve, ha a vezeték az ionoszférában lenne!
-
prybaby #56 Mindjart kiderul, hogy a villamos menne magatol is ha egy kicsit magasabban lenne a felsovezetek -
#55
bozizé -
#54
"Hm... ez a Tesla asszem nagyon elcsodálkozna, ha most hirtelen életre kelne,
hogy mi mindent talált fel...leesne az álla és csak nézne"
én ezzel egyetértenék, csak még kiegészíteném azzal, hogy: mert a találmányaiból szinte semmit sem használunk.
A Tesla-turbináról meg vitatkozhatsz velem, de ettől még működő dolog, írd be a gúglira, meg a tecsőre.
Magamtól nekem se jutna eszembe, hogy ez működőképes, de talán ezért volt zseniális az aki feltalálta.
Amúgy amikor x sebességgel/nyomással megfújják a korongokat érintő irányból, az áramlás gyakorlatilag hozzá tapad és szépen elkezdi átadni a mozgási energiát azokat felpörgetve. És szépen spirális pályán az áramlás eléri a tengely körüli kiáramlási részt. A méretezésnél alapvető a korongok távolsága, gyakorlatilag az adott nyomáson, hőmérsékleten, stb adott közegre érvényes határrétegen belül kel maradni. ezért is hívják így ezt a turbinát, ahogy.
Előnyei: nincs turbulens áramlás szinte sehol, a lapátok végén jelentkező veszteség itt nincs, nincsen az áramlás irányváltásaikor keletkező veszteség, melegedés rezonancia, jobb tömegre levetített hatásfok, jobb reakció idő.
Hátrány, kevés tapasztalat vele kapcsolatban, nagy méretben még senki nem épített, működő repülőgéphajtóművet meg pláne.
Miért nem terjed el?
Miért terjedne? Szinte sehol nem tanítják, hogy van ilyen és ahogy a dal is mondja: Ha nem tudom, nem fáj!:D
Szóval Tesla találmányaira általában visszatérve. Van jó pár belőlük, gyakorlatilag bármi eszébe jutott, arra ő kérhetett szabadalmat, mert hogy előtte ezekkel a technológiai, technikai kérdésekkel senki nem találkozott!
Jobban értett az elektromossághoz ráadásul, mint pl. Edison, és szinte bármelyik mai mérnököt is meglepné, merthogy ő megcsinálta azokat a kísérleteket, amelyek a tankönyvekben nem szerepelnek, mert "evidens", hogy hülyeség.
Na most ezek az "evidenciák" valójában soha nem olyan egyértelműek, mint ahogy a suliban tanítják. Van egy kísérlet, ami ad valami jelenséget, amit esetleg lehetne valahogy hasznosítani. Az hogy végül is nem hasznosul, nem lesz belőle technológia a következő okokra vezethető vissza:
1. A jelenség tényleg nem aknázható ki semmilyen módon - ez az amire mindenki evidens módon gondol, amikor egy ilyen elvetélt találmány nem terjed el.
És most jönnek, amiket mindenki lesöpör, mert rizsának, kifogásnak gondolja, pedig ugyan olyan valós okok:
2. A jelenség tényleg nem hasznosítható, de csak az akkori technikai szinten (aztán elfelejtődik)
3. Már létezik adott területen valami elterjedt technológia, szabvány, ami gyakorlatilag megakadályozza az új technológia, vagy csak szabvány elterjedését. Gazdaságilag nem éri meg áttérni. Jó példa erre az űrsiklók gyorsítórakétáinak átmérője és a római lovaskocsik szabvány szélessége közötti összefüggés.:D
4. A feltaláló ráül a technológiára, szabadalmaztatja, de senkinek nem adja el a jogokat, mert olyan feltételeket támaszt.
4. A feltalálónak nincs pénze, tehetsége végigvinni kutatásokat, meghal. Összeesküvés elméletek kedvenc motívuma.:)
6. Emberi, gazdasági, pénzügyi ellenérdek miatt akadályozzák meg a technológia érvényesülését. Szintén kedvenc motívum, de látható, hogy azért jó pár megelőzi, ami szinten egy adott technológia, találmány tetszhalálához vezethet. -
#53
Én is elkezdtem rajzolgatni egy ilyen elven működő sugárhajtóművet. Amúgy pár éve volt, hogy egy cég talán pont ilyen elven működő repülő hajtóműveket akart építeni, ami jelentősen jobb tömeg/tolóerőviszonyú erőforrásokat eredményezne, mint a maiak. Ezzel már tényleg lehetne repülő autókat, meg ilyeneket építeni.
A cégről azóta se nagyon hallani, de hát ilyenek ezek az összeesküvés elméletek!
-
#52
![]()
-
![[HUN]FaTaL](https://media.sg.hu/forum/avatars/10557508481320070594.gif "[HUN]FaTaL")
#51
Nekem is valami hasonló jutott eszembe, mint az első mondatod:D -
halgatyó #50 Hm... ez a Tesla asszem nagyon elcsodálkozna, ha most hirtelen életre kelne,
hogy mi mindent talált fel...leesne az álla és csak nézne
Ha egy síma vagy akár érdes felületű hengerre ráfujunk eg7y gázsugarat, abból nem lesz turbina. Persze terheletlenül fog is forogni valamilyen fordulatszámmal, de a hatásfoka rosszabb lesz, mint Watt első gőzgépéé.
Gondolj bele: ha ikyen egyszerű lenne turbinát építnei, akkor az a sok F16 meg F22 meg a többi, miért a hatalmas költséggel megépíthető sokszáz lapáttal szerelt gázturbinával megy?
Pedig egy-egy országnak a túlélése múlik azon, hogy mekkora költséggel és szervízigényességgel építi meg ezeket a gépeket, szóval az ilyen fiókba süllyesztett Tesla duma itt asszem nem jöhet szóba... érdemes átgondolni.
Más: a nagy erőművi turbinák felpörgetése NEM azért tart sokáig, mert nem tudnák néhány másodperc alatt felpörgetni, hanem óvatosságból.
A leállítások (majd az úrjaindítások) MINDIG valamilyen szervízzel, karbantartással kapcsolatos ok miatt történnek.
Az újraindításoknak van egy leírt forgatókönyve, amihez az operátoroknak tartaniuk kell magukat. Ha egy újraindítás és a részrendszerek ellenőrzése órákig tart (általában igen), akkor bizony ezt az időt rászánják. -
kvp #49 "Statikus áramot esetleg váltóárammá alakitani valaki?"
Akkor en is mondok egy megoldast. A statikus toltes gyakorlatilag egy feltoltott kondenzator. Ez egyenaram forrasnak tekintheto. Egyenarambol valtoaramot vagy felvezeto alapu inverterrel vagy a klasszikus forgo atalakitoval szokas kesziteni. A forgo atalakito egy motor-generator par, ahol az engyenaramu motor forgomozgast hoz letre, ami meghajt egy valtoaramu generatort. Ha a generator gerjesztese valtoztathato, akkor ward leonard fele hajtaslancnak hivjuk. A hatasfok nem annyira jo, de ipari celokra (pl. villanymozdony) mar megfelel. Az inverter pedig egy felvezeto alapu kapcsolo rendszer, ami a polaritasok megfelelo cserelgetesevel allit elo kozelitoleg szinuszhullamot koveto valtoaramot (valtoaram = periodikusan valtakozo iranyu es amplitudoju aram). Ez megfelelo zajszuressel szabalyos valtoaramma teheto.
A tesla fele turbinaknak van meg egy elonye, meghozza az, hogy a kis meret miatt mar hasznalhatoak autokban is. Tehat egy mondjuk foldgazzal vagy szintetikus gazzal (bio vagy varosi) mukodo turbina hajt meg egy generatort, ami a vezerlesen keresztul hajtja a vontatomotorokat. Fekezesi energia visszanyerest es energiatarolast hasznalo hibrid jarmuveknel ez joval olcsobb es hatekonyabb megoldas lenne mint a benzin vagy diesel motor hasznalata elodleges energiaforraskent. Arrol nem beszelve, hogy egy konnyebb auto eleve kevesebb energiat igenyel.
Egy kulso egesu stirling generator meg nagyobb hatekonysaggal rendelkezik, de meg a tesla turbinahoz kepest is nehezebb jol megepiteni. -
Gascan #48 az én sulimba sajna nem volt ilyen anno... -
s821227 #47 Ha Coulombosítjuk, akkor sme valami sok :) -
s821227 #46 1 elektronvolt (eV) = 1,602*10-19 J
azaz egynelő a nullával :DD -
#45
Szintén Tesla találmánya a lapát nélküli, határréteg elven működő turbina. Gyakorlatilag egy sor korong, amit oldalról érintőirányban megfújunk. Itt is fontos a méretezés, de sokkal kisebb a tömege, mint a hagyományos turbináénak, ezért sokkal gyorsabban reagál. Egy hagyományos erőművi turbina jó pár óra alatt éri el az üzemi fordulatszámot és nem nagyon szereti ha macerálják, ez ilyen méretekben néhány perc lenne. Régebben a nagy korongok előállítására nem volt technológia, a hőtágulás miatt görbültek, deformálódtak. De manapság kerámiából, akármiből meg lehetne csinálni.
A jelenlegi hagyományos, lapátos turbinák már hihetetlen hatásfokúak, azonban a Tesla turbinákkal jóval kisebb méretekben is működő, gazdaságilag is rentábilis hagyományos erőműveket lehetne építeni. -
#44
Általános suliban lehet ilyet látni, van két lemez, egy kondi két fegyverzete. Na most közöttük egy bodzabélből készült golyó lóg egy cérnaszálon. Ha meglököd az egyik oldalra ott töltést vesz fel, és emiatt az az oldal tszítani fogja és átmegy a másik oldalra, ahol ugyan ez történik az ellenkező előjellel.
Mondjuk a cérnát acéldrótra cseréljük és egy mágnespatkót rakunk köré, akkor a mozgás hatására már is áramidukálódik benne, csak egy terhelést kell rárakni.
Hatásfoka kb 5%, de működik!
:D -
Gascan #43 ezekről beszélek, igen :) de a levegő vezeti őket.. és 5 ezer voltra gondoltam :) -
Juszufka #42 Az eV (így kell írni) pedig nem feszültség mértékegysége.
@Gascan: az a feszültség nem a levegőben van benne, hanem súrlódáskor jön létre. Súrlódhat a testét borító anyag, csoszoghat a cipőjével, ezek mind töltést halmozhatnak fel. -
nextman #41 sztem elektronvoltra gondolt. az ezernek meg K a rövidítése:) -
Gascan #40 Az elektrosztatiskus kisülés ellen ez az egyik oka például, amiért védekeznek kellő eszközökkel a high-tech gyárakban -
#39
Abban sok igazság van amit te mondasz,de én a jelen helyzetről beszélek,amiről meg te, az tán lehetséges alterntíva a jövőre nézve...
_vannak effektek amit tudunk,modellezünk,és jól megmagyarázunk,de valós felhasználása jóval késöbb ,vagy talán soha nem történik meg.
A villám energiát ,nagytárolókapacitású kondikkal talán lehetnetárolni,az összegyüjtésük is nehézségekbe ütközik,(és hát mit kezdünk ezzel)
hogyan használjuk fel ,ez is egy kérdés,gondolok itt alap áramfelhasználora.
,hogyan jut el hozzánk ez az energia... nem egyszerü..
A villámok csökkentése,a cikk szerint.Én szerintem hülyeség lenne,de annyi új dolog született mióta én tanultam "elektrotechnikábol"hogy már elavult a tudásom,pedig csak 16 éve éretségiztem.(számteket C-64-en tanultunk)1990
azóta eltelt néhány év. -
#38
igen köszönöm a javítást(én egy kicsit fogalomzavarba voltam) 20éve tanultakról..így van a dinamó egyenáramot generál,a generátor váltóáramat.
THX -
Juszufka #37 Ezt a jelenlévő feszültséget fejtsd ki kicsit! Mi az az 5e V? 5 ezer V? Az gyanús, hogy hülyeség. -
Gascan #36 bocsi.. köszi a fejtásgitást.. rosszul tettem fel a kérdést...
a levegőben jelenlévő feszültséget - ugye a levegőben egy emberi mozgás is kb. 5e Volt feszültséget termel - olyan árammá alakitani, ami meghajt egy vonatot mondjuk -
duke #35 "A magyar "transzformátornak " a vesztesegége 1890-ben 2% volt."
Nem a transzformator veszteseg a gond, hanem nagy tavolsagokon a vezetek induktiv es kapacitiv vesztesege a problema. HVDC-nel ezt megsporoljak. -
duke #34 "Áramot tárolni nem lehet,ill máshogyan kell ezt a szitut megfogalmaznod.
"töltéssel rendelkező részecskéket lehet tárolni,akumlátorban ill kondenzátorok"fegyverzetein"."
Ez szorszalhasogatas, szerintem ertheto volt mire gondolok.
De ha mar szorszalhasogatunk :) , akkor igenis van olyan, hogy aramot tarolunk.
A szobahomersekletu szupravezetokben, amik valoszinuleg a jovo akkumlatorai lesznek igenis ARAMOT tarolunk. Szoval fogunk aramot tarolni majd egyszer :) -
Elemir #33 Ez téveszme, alias fogalmi zavar. Ajánlom a figyelmedbe Tombor Antal előadását.
http://www.mindentudas.hu/tomborantal/index.html
Nem vagy nagyon költséges. Nem hiába építenek erőművet inkább, mint ilyet...
Hagy fogalmazzam át végül is, egy villám energiáját megnézem hol tárolsz -
kvp #32 Par megjegyzes:
-altalaban nem aramot tarolunk, hanem tolteskulonbseget
-a magnetohidrodinamikai generatorokkal az a baj, hogy vizzel nagyon rossz a hatasfokuk, olvadt femeket meg nem nagyon hasznalunk hutokozegnek (kiveve plutoniumos gyorsreaktorokban, de azokat nem szereti senki)
-turbinak helyett lehet hasznalni stirling generatorokat is, sokkal hatekonyabbak es kevesbe kopnak, de kis meretekben van magneses vagy folyadek csapagyazas is
-a motor-generator rendszert elektromos jarmunek hivjak es a surlodasi es termikus veszteseg miatt mindig kevesebb energia jon ki a fekezeskor mint amennyi a gyorsitaskor bemegy (a fekezes a generator modot jelenti), ez nem egy orokmozgo (tehat a 4-6-os villamos es a kisfoldalatti sem az)
-azert hasznalunk nagy tavolsagokra valtoaramot, mert konnyebb atalakitani a feszultseget es megfelelo frekvenciak eseten a vezetok vesztesege is alacsonyabb valtoaram eseten (az energia egy resze ilyenkor magneses energiakent halad a vezeto korul) -
rotaboy #31 A dinamó egyen áramot hoz létre, a generátor váltót. A dolognak csak az egyik oldala az, hogy a veszteség miatt használunk váltóáramit, elég nehéz és költséges lenne a mai erőművi generátorokhoz hasonló méretű állandó mágneses dinamókat építeni. Arról nem is beszélve, hogy az állandó mágnes idővel elveszti a mágnesessége jelentős részét(mármint a dinamóba). -
halgatyó #30 A villámok energiájának befogásához a legfontosabb elem a JÓSNŐ!
Aki megmondja, hogy legközelebb hová kell futni azzal az antennával, hogy a villám alá álljunk
-
halgatyó #29 Amikor kamasz voltam, slágertéma volt a magnetohidrodinamikai (MHD) generátor.
Nem a nagyon-nagyon kis hatásfokú vízgőzzel, hanem a jóval több reménnyel kecsegtető magas hőmérsékletű, ezért ionizált, nagy sebességgel áramló gáz működtette volna.
Azóta sem épült ilyen erőmű. Inkább "kínlódnak" a néha berezgő, idővel kopó turbinacsapágyakkal, meg a sok ezernyi turbinalapáttal, a kiegyensúlyozással, stb..
Ennek pedig nyomós oka kell hogy legyen.
