162
-
#122
Szerintem meg ma édesmindegy, hogy 1'000'000 vagy 500'000 évre elég. Elég hosszú időre megnyugatató válasz lenne. Egyébként egy srác anno linket is posztolt, hogy ennél lényegesen több idő is lehet. 10-szer vagy 100-szor több is. Én pusztán a legpesszimistább adatot vettem elő.
A sima 2. generációs reaktorokra is van olyan adat, hogy 80-120 és 800-1200 év.
Az energiatermelő fúziót Ivy Mike néven keresd 1952-ben
Elhiheted, hogy tisztában vagyok a termonukleáris fegyverrekkel. :)
Szóval ez miért is releváns? -
Caro #121 Elhiheted hogy tisztában vagyok az atomreaktorokkal :). A millió évig elegendő készletek a _jelenlegi_ felhasználás mellett lehetnek maximum érvényesek.
Ha atommal akarsz fűteni is, akkor messze nem lesz elég.
Az energiatermelő fúziót Ivy Mike néven keresd 1952-ben. Tokamak addig nem fog energiát termelni, amíg nem építenek elég nagyot. Vagy nem találják ki a super-H módot. Viszont ott a Tore Supra a 6 perces kisülésével, a JET a Q=0.7-el, a TCV a 100% nem induktív áramhajtással... ezeket kell egy gépbe összerakni. Persze egy ITER kerül 2-3 atomerőmű árába. Hát ha erre világszinten kell a pénzt összeszedni, akkor nem csoda hogy csak itt tartunk. -
teddybear #120 Te is tudod(remélem), hogy tiszta U-235 nincs a természetben. Viszont kb. 0,72% a 235-ös izotóp aránya a vegytiszta uránban. Kisebb eltérések a bányászati helyek között lehetnek.
-
#119
off
na, csak nem nyugszom...:-D
Loverman, figyu: engem nem zavar, hogy te b...zi vagy, de miért épp belém szerettél?
Ezért is biztos én v'ok a hibás, mert olyan jóképű vagyok és vonzó. Ah! -
#118
neki, és Lovermannak aztán beszélhetsz.
(loverman: nyald ki a ...) -
#117
Energiatermelő fúziót már csináltak. Ezt kell szabályozottan megoldani.
A folyamat önfogyasztásának 70%-át sem hozta vissza...
Az U-235-ből lehet, hogy nincs - mármint bányászható formában- csak éppen mai árak mellett nézve. 10 éve 10-szer annyi volt a nyersurán ára, mint ma. Az áramba kb. 3-4%-ba számítütt be a 10-szeres alapanyag növekedés...
Az erőművek új fajtái az U-238-at is fel tuidják használni és az első életciklus hasadványtermékeit is.
Szaporító reaktorokkal évmilliós nagyságrendben elég hasadóanyag van a MA ismert készletekkel. A japók '80-as években már vontak ki urnánta tengervízből. Már akkor is érdemes volt eljátszani a gondolattal, peidg akkor csak az U-235 rész volt hasznos. Ha a 238 is használható, akkor kb. 90-szeresére nő a rendelkezésre álló hasadóanyag már ez első körben + hasadbánytermékek. Az, hogy ezek milyen "minőségűek" - bomlásból származó hő és felezési idő - az más tészta, de a modern szaporító reaktorok még az atomfegyverek nagyon dús anyagait is fel tudják használni tudtommal.
Az atomenergia a korlátlan lehetőségek földje a ma ismert techikákkal. A fúzió meg csak egy homályos ígéret. -
Caro #116 A totalcar-nál teszteltek régi és új priusokat is, ÉRDEMES elolvasni. -
Caro #115 Energiatermelő fúziót már csináltak. Ezt kell szabályozottan megoldani.
U235-ből meg azért olyan sok nincs, gyorsreaktort pedig még mindig nem nagyon építenek. A fúzió az egyetlen igazi hosszú távú megoldás, vagy a vízenergia ha a Föld népessége 1/100-ára csökken. -
teddybear #114 Szép duma, de nem igaz.
A hibrid meghajtást azért kezdték el használni a mozdonyokban, illetve a bányadömperekben, mert a nagyobb(1 MW, és fölötti) teljesítmény esetén a mechanikus erőátvitel már gondot okozott. Egy bányadömper tömege 150-300 tonna, egy vonatnak meg ennél sokkal több, itt már olyan erők ébrednek, amik komoly rombolásra is képesek.
Ráadásul a dízelmotorok fordulatszám/nyomatékgörbéje is kevéssé jó a nagy tömegek megmozgatásához. Ezért csaltak. Fogták a dízelmotort, és összekapcsolták egy dinamóval. A termelt árammal aztán a kerekekhez direktben kapcsolt villanymotort hajtották meg. Mivel ez általában soros, egyenáramú motor a fordulatszám/nyomaték görbéje pont ideális a nagy tömegek mozgatásához. De ezekben egy szál akkumulátor sincs, nincs is szükség rájuk.
Tulajdonképp egy kisebb erőművet összeépítettek egy villanymozdonnyal.
Ami a hibrid autót illeti, itt nem az előző eset miatt került bele az elektromos motor. Pont fordítva. Itt az elektromos autót egészítették ki egy aggregáttal. Azért, hogy az elektromos autó korlátozott hatósugarát és meglehetősen hosszadalmas újratöltését ellensúlyozzák.
Természetesen az eredmény egy olyan kompromisszum, ami egyik szempontnak sem felel meg igazán. A kocsi még mindig szennyezi a levegőt, és bonyolult szerkezete miatt drága, sokkal nagyobb tömegű, és könnyebben meghibásodik.
A kisebb fogyasztás sem áll. Fel kell tölteni az akkukat, ami pénz, ha kevesebb is mint amennyibe a benzin/dízel kerül. Ha a töltés kifogy belőlük, akkor beindul az aggregátor, ami szennyezi a levegőt, és drága. Ráadásul, mivel alul van méretezve a kocsi megnövelt tömegéhez képest, vagy többet fogyaszt, vagy a kocsi sokkal lassabban mozog, mint hasonló társai.
Ami ezt a fékezés alatti visszatáplálási mániádat illeti, igen, valamennyit visszatáplálnak vele az akkuba. De a hatásfok egészen változó.
Amennyiben a Sashegyről jössz le, szépen termel. De, ha egyenes úton mész a zöldhullámmal, mondjuk a Hungária-körúton, akkor alig valamit fékezel, de a gázt meg állandóan nyomod, hogy tartsd a forgalom ritmusát. Itt már nem fog szinte semmit visszatáplálni. Szóval ebben az esetben hamar lemerül az akku.
A hibrid autó, saját tapasztalataim alapján megint egy tipikus méregzöld csapda, a gyakorlatban semmivel sem jobb mint egy hagyományos autó. -
kvp #113 ""Elonye, hogy fekezeskor visszanyerheto az energia" Akkor kifelejtetted a spéci fékeket."
Elektromos jarmuveknel a dinamikus fekezes soran a motorok mukodnek generatorkent, tehat nincs szukseg semmi masra. Ha nem fekellenallasokon fustoljuk el az energiat, akkor ez felsovezetek eseten visszataplalhato, mig aksik vagy kondenzatorok eseten tarolhato. Csak a vezerloelektronikan mulik, hogy mit csinal vele. (mar a 19. szazadban epitett eredeti kisfoldalattik is kepesek voltak a visszataplalasra, azota sokat romlott a helyzet)
"Városon belül a tisztán elektromos autó bőven elég."
A hibird rendszer a hajtaslanc hatekonysaga miatt jo. A motor vegig kizarolag maximalis hatekonysaggal mukodik es csak annyi energiat termel amennyit fel is hasznal a jarmu, mivel ha van eleg tartalek leall. Ez onmagaban sporolas. Ezeken kivul korlatozott mertekben meg fel is toltheto a jarmu, viszont nem kell draga nagy kapacitasu aksicsomagokat hasznalni. Egyebkent szintetikus uzemanyaggal egy ilyen jarmu is szen semleges, tehat nem general tobb szendioxidot mint amennyit az uzemanyag letrehozasakor kivontak a legkorbol. Ez a megoldas rovidtavon is kepes lenne kivaltani a fosszilis energiahordozokat, mivel itt a szintetikus uzemanyag csak energia tarolokent es nem energiaforraskent van jelen. Az energiaforras barmilyen szen szemleges aramforras lehet, akar nuklearis vagy megujulo.
Masik jo otlet a kombinalt auto, ahol a fo motor (prime mover) kiveheto es lecserelheto extra aksikra, tehat ha csak varosba kell a jarmu, akkor tobb aksit visz magaval, de nem visz hagyomanyos motort, mig utazashoz berakhato a gazuzemu motor, cserbe kevesebb aksi kapacitasa lesz a jarmunek. -
#112
Az, hogy fúziós erőmű építhető a Földön és gazdaságosan üzemeltethető hosszú távon és technikailag is, még nem bizonyított. A fissziós erőművek viszont bizonyítottan működnek.
Nem értem miért a fúzióval játszadoznak, mikor már van megoldás... -
Artak #111 Ezért kell tisztán elektromos motort használni. A belsőégésűnél is egyszerűbb a felépítése, a hibridnél meg pláne.
Egyedül az olajlobbi áll az elterjedés útjában. (nagyjából) Persze kéne elektromos töltőpontokat kiépíteni a bezin kutakon, de ez részletkérdés. -
teddybear #110 Érdekes ez a hibrid-mánia.
Városon belül a tisztán elektromos autó bőven elég. Pesten egy átlagos autós ritkán megy többet 80-100 kilométernél, annyit egy töltéssel megtesz egy átlagos elektromos autó. Egye fene, energia-visszatáplálással. Vagy még jobb a sűrített levegővel hajtott autó. Az indiai Tata gyár készített már ilyet.
Nagy távra viszont a hibrid is, és a normál autó is tisztán kémiai üzemanyaggal megy, mert az előre feltöltött akku a hibridben gyorsan lemerül( autópályán csak a gázt nyomjuk, nem fékezünk lépten-nyomon). Onnantól csak a belsőégésű motor cipeli az egész hóbelevancot. Ekkor viszont nem lesz jobb a fogyasztás, mert még a többi plusz cuccot is cipelni kell. Viszont a bonyolultabb szerkezet nagyobb meghibásodási valószínűséget jelent. És mindegy milyen üzemanyagot használsz. A repceolaj pont jó a régebbi dízelekbe. -
Artak #109 Ráadásul ha végre sikerülne megalkotniuk az első fúziós atomerőművet akkor minden energiaprobléma megoldódna.
De tartok tőle, hogy ilyesmi csak az olaj elfogytával történhet meg. -
#108
Csak éppen nem építenek eleget sajnos és ami épül, az sem a 3. generációs szaporító reaktor. Én mondjuk 100%-ig atomenergiapárti vagyok. -
philcsy #107 "Elonye, hogy fekezeskor visszanyerheto az energia" Akkor kifelejtetted a spéci fékeket. -
kvp #106 Csak egy megjegyzes: Azert ezekkel a hho (ersd H2O, viz) generatorokkal nagyon kell vigyazni, mert gyakorlatilag az auto folosleges energiajabol (pl. fekezesi energia) durranogazt allitanak elo, ami a motoron kivul is robbanokepes. A teljesitmeny es egyeb adatok jogosak, csak nem gazuzemu motorok eseten nagyon veszelyes, mig gazuzemure atalakitott motorral csak siman veszelyes. Ennel sokkal jobb egy rendes hibrid hajtaslancot beszerezni, tehat egy villanymotort a jarmube, nehany gyorstoltesu/kisulesu aksit vagy inkabb szuperkondenzatort, egy energiavissztaplalasra kepes vezerloelektronikat es egy kisebb hazi egyenaramu generatort. (lehetoleg kis gazturbinasat) Innentol foldgazzal vagy barmilyen mas gazpalackkal (pl. biogaz, szintetikus metan) hajthato a jarmu, gyakorlatilag ugyanazzal az elektromos hajtaslanccal ahogy egy modern dieselmozdony mukodik. Elonye, hogy fekezeskor visszanyerheto az energia, de nem durranogaz formajaban, hanem az aksik/kondik toltese formajaban. Ilyen megoldast hasznalnak a modern high-tech hibrid autok is. (meg a ford t modell bolygokerekes valojat, de az mas kerdes)
Egyeb elonyok: Allo helyzetbol maximalis nyomatek, es az atvitel miatt mindig idealis fordulatszamu es fogyasztasu fomotor (turbina), amit varosi forgalomban csak akkor kell bekapcsolni, ha eppen nagyon merul az aksi. Hazilag megepitheto, es meg felrobbanni sem fog. Mar letezik par ilyen jarmu, tehat osszerakhato akar otthon is.
Tehat meg egyszer elmondom: Az olcso energiatarolasi forma jelenleg a szintetikus metan lenne. Az idealis auto pedig egy ezzel a gazzal mukodo hibrid.
Az aksikon meg meg dolgoznak egy ideig, de ott is a jo megoldas a sima szuperkondenzator lenne, ami jo szigeteles eseten nagysagrendekkel tobb energiat kepes tarolni mint az aksik es akar tobb honapig is toltve marad. Egy jo aksi akar el is erheti ezt a teljesitmenyt, a kemiai kotesek miatt sokkal hosszabb tarolasi idovel. -
Artak #105 dyra: Nekem úgy tűnik neked nincs lövésed a dolgokról. Az elektromos áram már ma is előállítható teljesen környezetbarát módon.
Vegyük pl a jelenlegi legéletképesebb alternatívát. Atomerőmű. Hatalmas kapacitás és teljesen kontrollálható szennyező anyag kibocsátás.
Pár tonnát termel évente amit szépen el lehet zárni valahová. (Ráadásul sokan nem tudják de pl egy szénerőmű több radioaktív hulladékot termel mint egy atomerőmű.)
Szóval nem értem, hogy szerinted miért ugyanannyi a környezetszennyezés amikor egy atomerőműből egész évben egy gramm szennyező anyag sem jut ki a környezetbe míg az autók kipufogóiból többezer tonna.
Az akkumulátorok meg csak akkor terhelik a környezetet ha kidobják őket. Újrahasznosítás a kulcsszó. Az embereket érdekeltté kell tenni benne és senki sem fogja kidobni, sőt a csövesek is összegyűjtik ha pénzt kapnak érte.
Más:
Arról nem is beszélek (na jó, de), hogy az elektromos motorok kb mindenben jobbak mint a belsőégésűek.
Manapság meg annyi új akkufejlesztésről hallani, hogy kezdek gyanakodni megint az olajlobbi miatt nem terjedtek még el. Már évekkel ezelőtt is volt olyan hogy kb ötszörös energiakoncentrációjú akkukat tudnak előállítani. Ez azt jelenti hogy kb 3000Km-t meg lehetne tenni egy elektromos autóval. -
duke #104 "Jó lenne persze tudni az árát is, mert ha nagy a kezdő beruházás, akkor bukta."
Hat igen jelenleg, az akkuk ara a gond.
Az itteni arakbolkiindulva, osszeraktam egy 33 KW-os akkut. Ami a vezetesi stilustol, sebesegtol, idojarastol, az auto tomegetol, fuggoen kb 200-300 km tavolsag megtetelere eleg. A 15 db 700 Ah-as akku ara 11300 dollar ami 2.5 millio forint. Es ez itt a problema, nem a terfogat meg suly. Remelhetoleg ez belathato idon belul a felere, harmadara csokken, mint ahogy ez, az elektronikai dolgokra jellemzo. Varoson belul ennek a fele is eleg lenne, de meg az se keves, csak az akkumlatorert. -
lapaleves #103 ez jól hangzik, de elég kínai. a lifepo4-re általában 2000 ciklust írnak a 80 vagy 70%-ig, ehhez képest ez elég nagyot szól.
technikailag 2 lehetőség van: vagy a hcso-szi-csung kft. feltalálta a nyócadik csodát, vagy nem kell mindent elhinni, amit az interneten olvas az ember.
ma áramszünet volt, gondoltam is, hogy kipróbálom végre a használaton kívüli 80ah-s autóakksit, mennyire bírja a világítást meg a notit... "a 12 voltnak elégnek kell lennie mindenkinek". -
#102
+
Ez egy szépen megtervezett berendezés, gyakorlatban egy ócskább autóba még az 1/4-része sem kell ezeknek
![]()
-
#101
Nem kell ahhoz kifejlesztett autót venni. Láttam élőben egy ilyet, fillérekből ki lehet hozni.
Kis Google: VÍZHAJTÁS - Hidrogén generátor kiegészítők
A hidrogén hatás ún. water4gas rendszerekben az elektrolízis segítségével választjuk külön a hidrogént és az oxigént, majd ezt szívómotoroknál túltöltés nélkül tiszta szívás elven a motorba vezetjük a szívórendszeren keresztül. A leírt folyamatot hidrogén generátorral idézzük el?, mely egy tartályból, és a benne rögzített speciális geometriájú hidrogén cella komplexb?l áll. A hidrogén termeléshez a feszültséget az akkumulátorból nyerjük. Fontos az energiamérleg szempontjából, hogy a vízhajtás rendszerrel egy igen aktív és robbanásra kész üzemanyagot és nem teljesítményt táplálunk a motorba. A hidrogén hibrid motor nem kizárólag hidrogénnel mûködik! A fogyasztás átlagosan 30%-al csökkenthetõ egy jól megépített és szabályzott HHO rendszerrel.
Forrás
-
morden #100 Szupercellák meg viharok, ezek egyedi anomáliák egyenlőre, hisz a kilímaváltozáshoz nem az utóbbi 2-3 évet kell figyelembe venni, hanem jóval nagyobb idő intervallumot. Lehet az én tudatlanságom, de az El Ninoról se halottam nagyon aztán mostmár bizonyított tényként kezelik hogy x évente felborítja az időjárást, lehet a mostani dolog is tök természetes csak x évente van europában. -
philcsy #99 Te tudsz konkrét mennyiségeket? Én nem találtam még adatot arról hogy pontosan mennyi platina van a különféle hidrogén-cellákban. (Pontosabban tudom hogy régebben az egész elektróda platina volt, de ma már az elektróda nagy része nem platina csak az aktív helyekre tesznek platinát.)
A mennyiségek alapjábavéve azonosak. Mindkettőhöz katalitikus mennyiség kell. :) -
trabiubi #98 Nem tudom, hogy ki van képben, de a nálunk tapasztalt hatalmas zivatarok májusban is egy hasonló blokkoló esemény miatt alakultak ki... -
#97
Nem képzelsz egy kicsit sokat magadról? -
#96
Az elmúlúlt évekig azt a szót sem hallottam, hogy szupercella. Ma 2-3 hetente raknak fel képeket ilyenről és nem egy helyről... -
#95
Csak egészen más mennyiségben... -
philcsy #94 A jelenlegi autók katalizátorához is ritkaföldfémet kell használni, mégsem okoz ez problémát. -
philcsy #93 A belső égésű motorokat nevezik robbanómotornak is, attól függetlenül hogy egy jól beállított motorban nem robbanás történik. -
opeca #92 Minden nagyokos tudós azt mndja, hogy hááát ez nem a klímaváltozás miatt van, csak éppen olyan időjárási anomáliák vannak az elmúlt években, amik azelőtt 10 évente egyszer ha előfordultak...
Kit néznek már hülyének?
Akár ha Magyarországot nézzük hány szupercella alakult ki az elmúlt két hétben? 4-5?
Azelőtt mennyi volt? 2 évente egy? -
Loverman #91 "Üdv a valóságban"?? ezt egy JOBBIKOS mondja valakinek? xD roflmfao -
#90
off
(Miután itt az ezsgén kivertem a balhét, elkezdtek gondolkodni ezek a málészájúak is. -
#89
Köszönöm ezt az örömhírt!
Jó lenne persze tudni az árát is, mert ha nagy a kezdő beruházás, akkor bukta.
Én egyébként arra a következtetésre jutottam, hogy 6 évnél hosszabb időre nem nagyon érdemes beruházni. Ez alól csak a lakás kivétel, de ott is 20 év ez az idő. Ennyi idő után minden elavul.
Az olyan cucc, amely 10 év után fordul nyereségesre, eleve vesztes. Addig nem lehet tudni, hogy mi minden változik. Persze, kivételek vannak, hogy aszongya a nagyapám ezmegazja a legjobb, de ezek tényleg kivételek.
Mindenütt van lélektani határ. Ha ezt sikerül elérni, az emberek úgy rábuknak, mint bukóréce a bukni valóra.
Az autóknál ez most azt jelenti, hogy 1 km-t tudj megtenni 10 ft-ból. Jelenleg ez az arány kb. 30 ft.
(A ledes lámpáknál meg azt, hogy 1 lumen 1 ft-ba kerüljön.) -
Justil #88 nahát akkor meg még annál is inkább :) -
duke #87 "Add hozzá ehhez 4 évente a teljes akkukészlet cseréjét (kb. 1 milka ft)."
Ennel mar sokkal jobb a helyzet. A lithium yttrium LiFeYPO4 akuk akar 8000 feltotest is kibirnak 70 % kapacitas mellett. A 8000 feltoltes, ha mindennap fel kell tolteni, akkor 22 ev uzemidot jelent. De azert nem valoszinu, valaki 22 even at minden nap hasznalna az autojat, igy a gyakorlatban ez akar 30 eves uzemido is lehet. Mire eloszor cserelni kell egy ilyen akkut addigra mar valoszinuleg nagysagrendileg jobb, tartosabb akkumlatorok varhatok, amik emberi mercevel szinte orokeletuek lesznek.
lithium yttrium akkumulator
[IMG]![]()
[/IMG]
-
#86
Nem egy helyen tapasztalatam azt már, hogy egyes elvetemültek azt képzelik, hogy a Nap ledott sugárzási teljesítménye erős ingadozást mutat és befolyásolja az éghajlatot idelent. Bár tudnám, hogy ez a téveszme hogyan született meg... -
redgreen #85 Úgy látom, néhányan itt nem tudjátok, mi az a naptevékenység, pedig már nagyon sok cikk jelent meg róla itt az SG-n is. Ez nem azt jelenti, hogy magasabb naptevékenység idején "forróbb" a Nap, alacsony esetén pedig hidegebb. Sőt, inkább fordítva. Magas naptevékenység idején ugyanis megszaporodnak a napfoltok a csillagunk felszínén, és sűrűbben fordulnak elő nagyobb kitörések, amik elektromágneses viharokhoz vezetnek, ezeket pedig itt a Földön is észrevesszük.
Ha jól olvastam a cikket, akkor a klímára az erős naptevékenység úgy hat, hogy elősegíti a változást, a ciklonok, anticiklonok mozgását, esetleg szétesését. Ha épp kozmikus csönd van, akkor pedig ellustulnak és hosszasan elidőznek egy adott hely fölött ezek a légköri képződmények, ott tartós hőséget, vagy többnapos esőt okozva. De nem vagyok sem meteorológus, sem napfizikus, csak próbáltam értelmezni az olvasottakat. -
#84
3 óránként a min. 45 perce pihenő kötelező.
Kaminosofőröknél ezt tachográf méri is, és ha nem tartja be, akkor büntet a rendőr. -
lapaleves #83 leírod hogyan kell egy ilyet összerakni normálisan esküszöm megcsinálom.
én folyton oda lyukadok ki, hogy a stirlingek minimál hatásfokot produkálnak ha nem megfelelőek a tűrések.
hasonló okból nehezen hiszem el a több évtizedes működési élattartamot is.
nem lehet, hogy amiket ezzel kapcsolatban írsz, az inkább 0 gravitációnál valósul meg? vagy van konkrét megoldás erre? mittomén függőben áll a dugattyúház és a dugattyú valami rugóval van egyensúlyi helyzetben tartva, hogy ne súrlódjon a dugattyúház falának?
vázold már ezt a dolgot kicsit részletesebben légyszíves. nem hiszem el, hogy valaki ne reprodukálta volna már, ha tényleg csak vasfűrész meg fúró kell hozzá.
[/IMG]