2011-ben végleg kifutunk az IP-címekből?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#27
Ezek a dolgok azért szabályozhatók ám a routerbõl is, nem továbbít az mindent, ha nem akarod, szóval nem kell gépenként állítgatni.
Soho routerek inkább azért nem lesznek fw frissítéssel ipv6 képesek, mert akkor nem veszed meg az újabb terméket, ezért a gyártónak nem éri meg. :)
Soho routerek inkább azért nem lesznek fw frissítéssel ipv6 képesek, mert akkor nem veszed meg az újabb terméket, ezért a gyártónak nem éri meg. :)
#25
tehát ipv6 esetén én a szolgáltatótól nem csak egy darab ip címet kapok, hanem egy kisebb tartományt, amit ha van erre alkalmas routerem, a router szétoszt a csatlakoztatott eszközök közt és mindenki boldog.
nekem ezzel az a bajom, hogy eddig szépen alhálókat meg egyebeket alkalmazhattam, ha akartam, ezzel is nehezítve egy betolakodó dolgát, meg egyszerûsítve az enyémet, így úgy tûzfal, a natolásban is lehettek trükkök, de nekem most úgy tûnik, hogy szimpla próbálgatással relative el lehetne érni kívülrõl az összes gépet a belsõn hálón. eddig egy kis soho routeren is lehetett házirendeket felállítani, most az egész a feje tetejére áll, mert minden címhez hegeszthetek portokat, hogy ki hol mehet ki.
különben attól tartok, hogy a kis otthoni soho routerek nem lesznek egy firmware frissítéssel ipv6 képesek. sokkal hosszabb a cím, más elven kell feldolgozni, óriás csomagok is jöhetnek. szerintem fizikailag nem lenne rá képes a legtöbbje. pl a tp-link honlapján beírom a keresõbe, hogy ipv6 és azt írja ki hogy "please be more specific when making a serach!". szuper.
nekem ezzel az a bajom, hogy eddig szépen alhálókat meg egyebeket alkalmazhattam, ha akartam, ezzel is nehezítve egy betolakodó dolgát, meg egyszerûsítve az enyémet, így úgy tûzfal, a natolásban is lehettek trükkök, de nekem most úgy tûnik, hogy szimpla próbálgatással relative el lehetne érni kívülrõl az összes gépet a belsõn hálón. eddig egy kis soho routeren is lehetett házirendeket felállítani, most az egész a feje tetejére áll, mert minden címhez hegeszthetek portokat, hogy ki hol mehet ki.
különben attól tartok, hogy a kis otthoni soho routerek nem lesznek egy firmware frissítéssel ipv6 képesek. sokkal hosszabb a cím, más elven kell feldolgozni, óriás csomagok is jöhetnek. szerintem fizikailag nem lenne rá képes a legtöbbje. pl a tp-link honlapján beírom a keresõbe, hogy ipv6 és azt írja ki hogy "please be more specific when making a serach!". szuper.
\"The voices are back... Excellent.\"
#24
haaat nem tudom... pedig kene... ez a stilusod vagy csak csinalod az eszed?
Minden lehetseges. Csak ami lehetetlen tart tavabb.
#23
MAC címe csak Apple gépeknek lehet!! még a nevében is benne van okoska....
apple az isten! csaak irigykedik a sok scsoro és azért! iMac 27\", MacBook, iPad3G, iPhone 4 nekem van ti csorok meg megelegszetek a recsegos gagyi mianyag gagyikal!!
#22
2címet kap jah. A global címet jó esetben a route advertisment daemon-tól, ami a routeren fut és a belsõ hálód felé a rendelkezésedre álló tartományból oszt címeket, a link local pedig implementációtól függ. Az ajánlás szerint az eleje fix, a közepe a MAC address-bõl adódik, a vége pedig szintén meghatározott.
Persze Win alatt nyilván mint oly sok minden ez is máshogy van. :) Ott a link-local cím egy teljesen véletlenszerû cím alapértelmezés szerint. registry-ben történõ átállítás esetén vehetõ rá az OS, hogy a korább említett MAC címes módszerrel generálja a link-local címet.
A NAT lényege az ipv4 tartomány korlátozott cím mennyiségének megkerülése, ipv6-nál semmi értelme. Persze lehet megvalósítják, de az általad felvetett problémákra a megoldás nem a NAT. A gépeket le kell tûzfalazni a globális címen, LAN-on belül pedig komunikálhatnak link-local címen át, ami net irányba nincs route-olva.
Nem kell minden gépen beállítani a net elérést. Az a gép/eszköz, ami addig is osztotta a netet megoldja ezt továbbra is, csak a módszer más.
Ipv4-nél az eszköz betárcsázott, kapott egy címet, a belsõ hálózatra pedig pl. dhcp-vel osztott ipcímeket, olyan beállítással, hogy õ maga volt a gateway.
Ipv6-nál a router (dsl-nél)betárcsáz, dhcpv6-al kap egy címet, és egy route advertisement protocoll nevû csoda segítségével a rendelkezésére álló tartományból oszt a belsõ gépeknek global unicast címeket.
Ezek jelenleg már mûködõ dolgok, t-nél már több mint fél éve van publikus ipv6 teszt lehetõség(adsl-nél legalábbis), azzal nálam így mûködik a dolog. A beállítás ráadásul olyan szinten transzparens, hogy senki észre sem vette. Win esetében Vista felett alapban engedélyezett az ipv6, gyak amint elindítottam a net osztó gépen az radvd progit, instant kapott ipv6 címet az összes wines gép, és egybõl élt az ipv6 hálózat.
Itt persze felmerül a kérdés, hogy a 'buta' SoHo routerekre a gyártóik adnak-e ki olyan firmware frissítést, ami ezt a user számára megoldja. Ha nem, akkor nyilván lehet menni majd a boltba új eszközt venni.
Persze Win alatt nyilván mint oly sok minden ez is máshogy van. :) Ott a link-local cím egy teljesen véletlenszerû cím alapértelmezés szerint. registry-ben történõ átállítás esetén vehetõ rá az OS, hogy a korább említett MAC címes módszerrel generálja a link-local címet.
A NAT lényege az ipv4 tartomány korlátozott cím mennyiségének megkerülése, ipv6-nál semmi értelme. Persze lehet megvalósítják, de az általad felvetett problémákra a megoldás nem a NAT. A gépeket le kell tûzfalazni a globális címen, LAN-on belül pedig komunikálhatnak link-local címen át, ami net irányba nincs route-olva.
Nem kell minden gépen beállítani a net elérést. Az a gép/eszköz, ami addig is osztotta a netet megoldja ezt továbbra is, csak a módszer más.
Ipv4-nél az eszköz betárcsázott, kapott egy címet, a belsõ hálózatra pedig pl. dhcp-vel osztott ipcímeket, olyan beállítással, hogy õ maga volt a gateway.
Ipv6-nál a router (dsl-nél)betárcsáz, dhcpv6-al kap egy címet, és egy route advertisement protocoll nevû csoda segítségével a rendelkezésére álló tartományból oszt a belsõ gépeknek global unicast címeket.
Ezek jelenleg már mûködõ dolgok, t-nél már több mint fél éve van publikus ipv6 teszt lehetõség(adsl-nél legalábbis), azzal nálam így mûködik a dolog. A beállítás ráadásul olyan szinten transzparens, hogy senki észre sem vette. Win esetében Vista felett alapban engedélyezett az ipv6, gyak amint elindítottam a net osztó gépen az radvd progit, instant kapott ipv6 címet az összes wines gép, és egybõl élt az ipv6 hálózat.
Itt persze felmerül a kérdés, hogy a 'buta' SoHo routerekre a gyártóik adnak-e ki olyan firmware frissítést, ami ezt a user számára megoldja. Ha nem, akkor nyilván lehet menni majd a boltba új eszközt venni.
#21
Adsl-nél egy halmazból kapsz új ip-t ami éppen akkor nincs lefoglalva, de 2 hét múlva lehet másnál lesz az az ip cím. speedtest is nyom olyan teszteket az ipcímemre amit nem igazán én csináltam :)
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#20
Erõre sajnálom azokat akik még ez a változtatás után fognak IP címszámolást tanulni<#hehe><#hehe>
#19
Hát azért nehogy világvége legyen mert elfogynak az IP címek:D Az ADSL-es neten meg akárhányszor újraindul a modem mindig új ip címet kapsz amit más fog használni úgyhogy nem hinném hogy elfogyna...
#18
Mondom 2012 ben világvége lesz....
Egyébként meg új üzletet indítok.. felvásárolok több 10 millió IP címet majd amikor elfogynak jó drágán eladom õket. Ki akar betársulni? :D
Egyébként meg új üzletet indítok.. felvásárolok több 10 millió IP címet majd amikor elfogynak jó drágán eladom õket. Ki akar betársulni? :D
#17
Az Apple gépeknél nincs ilyen gond, azok 512 bites Mac címeket tudnak amit a pécé nem mert a pécé szar a Mac meg sokal fejlettebb 22. századinak is mondható arhituktura!!!
apple az isten! csaak irigykedik a sok scsoro és azért! iMac 27\", MacBook, iPad3G, iPhone 4 nekem van ti csorok meg megelegszetek a recsegos gagyi mianyag gagyikal!!
#16
egyébként IPv4-ben is van link-local, ez a 169.254.x.x, amikor a géped nem talál DHCP szervert
#15
a link-local címet automatikusan megkapja a hálókártyád (a cím második felét a MAC-címbõl eredeztetve)
ez azért jó (többek között), mert nem kell semmi a LAN-ok beüzemeléséhez
ez azért jó (többek között), mert nem kell semmi a LAN-ok beüzemeléséhez
#14
Namost én nem teljesen értem global unicast és a link-local címek mûködését.
Hogy mûködik a gyakorlatban ? A hálókártyám kap 2 címet ? ÉS kitõl ?
Gondolom a global unicast jön a szolgáltatótól, ez jó. Ehhez hogy jön hozzá a link-local ? Én adom meg, vagy a szolgáltató ? És ha én adom meg, akkor minek adjam meg, amikor úgy tudom, több global unicas címet is osztanak a szolgáltatók. Van 5 eszközöm kapok mondjuk 10 global unicast címet, így mindegyik eszközzel be tudok jelentkezni a szolgáltatóhoz, ami kiosztja az eszközöknek a global unicast címet. Ehhez gondolom elég egy switch, amibe belemennek az eszközök "kábelei", meg ami a szolgáltatótól jön kábel.
Igen ám, de így global unicas címekkel mindegyik eszköz közvetlen kapcsolatban van az internettel. Ez nem jelent biztonsági kockázatot ? Ha igen, akkor hogy lehet mégis leválasztani/elrejteni az eszközöket... A cikk ír valami NATot ipv6-ra, de azon még dolgoznak vagymi...
A másik pedig, hogy több eszköz is kap global unicast címet, akkor az nekem macerás, hogy minden eszközön be kell állítani a felhasználót/jelszót, hogy csatlakozni tudjak a szolgáltatóhoz. A mostani routeres-NAT-os megoldás ezt megoldja, nem kell semmivel sem bajlódni.
Mi történik, ha jön valami idegen látogatóba, neki biztos nem fogom megadni a felhasználó/jelszó párost, amit a szolgáltatóhoz való bejelentkezésre használok. Ezek a párok egyébkéntis bonyolultak, macerás az egész.
Hogy mûködik a gyakorlatban ? A hálókártyám kap 2 címet ? ÉS kitõl ?
Gondolom a global unicast jön a szolgáltatótól, ez jó. Ehhez hogy jön hozzá a link-local ? Én adom meg, vagy a szolgáltató ? És ha én adom meg, akkor minek adjam meg, amikor úgy tudom, több global unicas címet is osztanak a szolgáltatók. Van 5 eszközöm kapok mondjuk 10 global unicast címet, így mindegyik eszközzel be tudok jelentkezni a szolgáltatóhoz, ami kiosztja az eszközöknek a global unicast címet. Ehhez gondolom elég egy switch, amibe belemennek az eszközök "kábelei", meg ami a szolgáltatótól jön kábel.
Igen ám, de így global unicas címekkel mindegyik eszköz közvetlen kapcsolatban van az internettel. Ez nem jelent biztonsági kockázatot ? Ha igen, akkor hogy lehet mégis leválasztani/elrejteni az eszközöket... A cikk ír valami NATot ipv6-ra, de azon még dolgoznak vagymi...
A másik pedig, hogy több eszköz is kap global unicast címet, akkor az nekem macerás, hogy minden eszközön be kell állítani a felhasználót/jelszót, hogy csatlakozni tudjak a szolgáltatóhoz. A mostani routeres-NAT-os megoldás ezt megoldja, nem kell semmivel sem bajlódni.
Mi történik, ha jön valami idegen látogatóba, neki biztos nem fogom megadni a felhasználó/jelszó párost, amit a szolgáltatóhoz való bejelentkezésre használok. Ezek a párok egyébkéntis bonyolultak, macerás az egész.
https://twitter.com/foodlfg
#13
mert az USA birtokában van az a 40%. USA-ban van olyan egyetem, amelynek annyi ipv4 címe, mint Magyarországnak összesen. Továbbá egy csomó IPv4 cím nem osztható ki a felhasználóknak technikai okokból, lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Reserved_IP_addresses#Reserved_IPv4_addresses
#12
És miért hagynak 40%-ot veszni? Nem értem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#11
szerintem több atom van a Földön, mint 2^128 -on. Maradjunk inkább a homokszemes hasonlatnál.
#10
"miben különbözik egy IPv4 cím egy IPv6-tól?"
Egy ipv4-es cim 32 bites es altalaban decimalis szamjegyekkel irjuk le, pl. 123.123.123.123. Egy ipv6-os cim 128 bites es hexadecimalis szamjegyekkel irjuk, pl. 1234:5678:9abc:def0:1234:5678:9abc:def0.
Rovidebb formaban es 16-os szamrendszerben az osszehasonlitas miatt:
ipv4: 0x00000000-tol 0xffffffff-ig
ipv6: 0x00000000000000000000000000000000-tol 0xffffffffffffffffffffffffffffffff-ig
Az ipv6-os cimtartomany egy picivel nagyobb es tobb cim van benne mint atom a foldon. Persze az ipv4-es ter kb. 40%-a tortenelmi es jogi okokbol nincs kihasznalva, ami tobb milliard hasznalton kivuli ip cimet jelent. Szoval igen, ez is egy y2k-s cikk...
Egy ipv4-es cim 32 bites es altalaban decimalis szamjegyekkel irjuk le, pl. 123.123.123.123. Egy ipv6-os cim 128 bites es hexadecimalis szamjegyekkel irjuk, pl. 1234:5678:9abc:def0:1234:5678:9abc:def0.
Rovidebb formaban es 16-os szamrendszerben az osszehasonlitas miatt:
ipv4: 0x00000000-tol 0xffffffff-ig
ipv6: 0x00000000000000000000000000000000-tol 0xffffffffffffffffffffffffffffffff-ig
Az ipv6-os cimtartomany egy picivel nagyobb es tobb cim van benne mint atom a foldon. Persze az ipv4-es ter kb. 40%-a tortenelmi es jogi okokbol nincs kihasznalva, ami tobb milliard hasznalton kivuli ip cimet jelent. Szoval igen, ez is egy y2k-s cikk...
#8
Minmeghalunk!
\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls
#7
ezt én kezdtem el..
am meg jelentem az aukció lezárult.privát üzenetben egy megnem nevezett 6 jegyü számért kelt el.köszönöm a részvételt.:D
am meg jelentem az aukció lezárult.privát üzenetben egy megnem nevezett 6 jegyü számért kelt el.köszönöm a részvételt.:D
www.icewebhu
#6
eladnám 192.168.0.5-ös ip címemet, mert már nem használom, kezdõár 10000 ft (mert szép kerek szám) :)
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
Megint 1 világvége cikk. <#bdead>
#3
kezd y2k szaga lenni az egésznek.
#1
en azon csodalkozom, hogy eddig nem futottunk ki beloluk :)
http://www.kongregate.com/games/curse/sokoban-experts http://www.kongregate.com/games/curse/crypture