93
-
djhambi #93 "Ekkor hosszú évekre visszamenően a legnagyobb napfolt-csoport tűnt fel a felszínen, a szakemberek pedig már kezdték azt hinni, hogy a napciklus némi késéssel ugyan, de visszatért a megszokott kerékvágásba."
Akkor mégsem terhes?
-
#92
"mennyi ideje is figyeljük a napot?"
A cikk témáját - a napfoltokat - körülbelül 400 éve (bár már előtte is leírták, de távcsöves megfigyelése az 1610-es évek óta zajlik).
Radiokarbon vizsgálatokkal 11000 évre visszamenőleg vissza lehet következtetni.
"olyan ez mintha az életemre akarnának következtetni a tudóok abból, hogy szabad szemmel! láttak egy villanásnyira
tiszavirág életünk mellett valami nagyot és hosszútávú dolgot levonni, dőreség"
Nem akarnak annyira hosszú távra következtetni, csak az elkövetkezendő napfoltmaximumra (ami elvileg 2013-ra tehető), ugyanis a napfoltok napviharokat eredményeznek, amik kihatnak a távközlésre, az energiaellátásra, az űrkutatásra, az időjárásra.
Azt tudjuk, hogy a napfoltok száma általában 11 éves ciklusokban változik (Heinrich Schwabe volt ennek az első leírója). A kérdés az, hogy hogy számíthatunk-e újabb Maunder-minimumra, amikor a Nap aktivitása kicsiny volt, ami egyfajta "kis jégkorszakot" eredményezett. -
#91
Jaj. Pont róla volt szó tegnap a htka.hu oldalon. Az egy igen elvetemült csóka... -
Piel #90 Már a Maják is tudták, hogy a napnak is vannak ciklusai. Egy ciklus vége az ő számításaik szerint 2012. A Maják azt mondták, hogy ott vége van egy addigi világnak, társadalomnak, népnek. Nem feltétlen katasztrófát kell kiáltani, de ha változik a Föld klímája, akkor változik az emberek élete, és a társadalmak át kell, hogy alakuljanak.
Tudták azt is, hogy a csökkenő napfolttevékenység az emberi szaporodás mértékét korlátozza, csökken a nemzőképes emberek száma. Napjainkban már kimutatták, hogy az embereket (emberi szemet) ért tavaszi UV sugárzás befolyásolja a szaporodási kedvet! Persze igaz ez az állatokra is.
U.I: A Föld a Nap körül kering, ezért egy éven belül minden oldalról láthatjuk, nem úgy mint a Holdat! A Hold forgását az UFÓk állították be, hogy közvetlenül megfigyelhessenek minket a túlsó oldalról. Vagynemistudom.
-
#89
egyetértek veled, nem kell egyből beugatni
a logoja is vmi hányadék -
#88
jah, vigyenek lapátot is, kell a minta -
#87
zártosztályon is van már net? -
#86
XD kábé
Lukács Bélában is azt szeretem - azon kivül, hogy kiváló beszélőkéje van, és tud mesélni - hogy mindre azt mondja: nem tudjuk. Mo-n ez nem divat.
-
#85
te vagy a hülye -
#84
csakhogy ezek mind spekulációk -
#83
egy nagy csudákat
eleink kiválóan megvoltak mindenféle modell nélkül, sőt még a dinók is
kérdezd mega korkodilokat, vagy a cápákat miféle modelleket állítottak fel eddig -
#82
juj, parázzunk emberek
meteorit is rég esett le, itt az ideje, parázzunk ezen is -
#81
"1645-1715 közötti időszak" na az ilyen adatok használhatóságát még laikusként - lehet hogy pont azért - is kétségbe vonom -
#80
"A Napot azonban nem hatották meg a földi csillagászok prognózisai." :DD
-
#79
mennyi ideje is figyeljük a napot?
olyan ez mintha az életemre akarnának következtetni a tudóok abból, hogy szabad szemmel! láttak egy villanásnyira
tiszavirág életünk mellett valami nagyot és hosszútávú dolgot levonni, dőreség -
#78
Valószínűleg, ha a hadseregnek ez lenne a fő gondja (távközlés/energiaellátás megzavarása), csak megoldanák valahogy. Ha nem elektromágneses bombával, akkor majd hagyományossal. ;)
Mellesleg itt olvashatsz egy jó kis összefoglalót (igaz 14 évvel ezelőtt íródott) Carlo Kopp-tól, aki ebben a témában írt pár publikációt. -
Retechegér #77 NP, nem fog fájni, csak ne bújj a tank mögé mert rádolvad! -
#76
Magyarán nincs elterjedt alkalmazás... -
#75
Csernobil RBMK reaktorokat használt. A világon üzemelő blokkok kb. 95%-a 2. generáciüs kétkörös nyomottvizes reaktorokkal üzemel. Azok üregtényezője és alapvető viselkedése teljesen más, mint egy RBMK rektoré. Fizikai törévényszerűségek akadályozzák meg azt, hogy az következzen be, mint Csernobilban. (Ami mellesleg nem üzemszerű működés közben szállt el...) -
undibajsz #74 Két dolgot illik megkülönböztetni. A töltött részecskéket és az elektromágeses sugárzást (fotonokat). A Nap anyaga plazma, ami azt jelenti, hogy elektromosan töltött részecskékből áll, amik kölcsönhatnak a mágneses térrel (Napéval, Földével egyaránt). Egy nagyobb napkitörés során a kihulló, kilövellt anyag is plazma, tehát kölcsönhat a Föld mágneses terével, a mágneses teret torzíthatja, illetve bizonyos mennyiségnél nagyobb töltött részecskéket nem tud elterelni a mágneses tér. Ezek a részecskék kölcsönhatnak a felső légkörrel is, ionizálhatják, megváltoztathatják. Ennél fogva a légkör áteresztése változhat valamilyen mértékben, tehát a fotonok közül is többet, vagy más fotonokat enged át. Eléggé összetett folyamat.
A napfoltokat meg a napfolt relatívszámmal szokás jellemezni, nem azzal, hogy épp hány darabot látunk a Napon.
A Nap a proton-proton ciklussal és a CNO ciklussal termel energiát. Lényegében mindkettőnél a hidrogént alakítja héliummá, de a CNO ciklusnál a szén, a nitrogén és az oxigén katalizátor. A hidrogén fúziója termeli a legtöbb energiát. Ahogy a hidrogén mennyisége bizonyos kritikus szint alá csökken a magban, ott beindul a héliumfúzió, de a külsőbb légrétegeiben beindul a hidrogénfúzió, ami több energiát termel, megnő a hőmérséklet, sugárnyomás, a hidrosztatikai egyensúly fenntartásához ezért kitágul. Ezért lesz nagyobb. Lényegében ezek a folyamatok addig folytatódnak, amíg a vas fel nem épül, mert onnantól a fúzió enegianyelő, nem pedig energiatermelő folyamat. Utána nem tud a fénynyomás egyensúlyt tartani a gravitációs erővel és a Naphoz hasonló csillagok összeroskadnak, majd fehér törpévé válnak. Nagyon vázlatosan. -
#73
Van egy rahedli műhold odafent. Csak ki kell feszíteni közöttük némi drótot, rákötni egy néhány erőműre és csókolom. 
[apro]ne tessék komolyan venni[/apró] -
phoenix1 #72 "alacsony naptevékenység kemény európai telekkel párosult"
Tegyük hozzá, hogy Európa egészen kis területein egyáltalán nem volt megfigyelhető ez a jelenség, sőt épphogy csak nem tavaszias idő volt megfigyelhető. Másutt pedig hatalmas 2 méteres hóhegyek voltak. -
#71
"Működő EMP fegyver igazából nincs. Ez még mindig sci-fi."
Technológia létezik - Fluxus kompressziós generátor, vircator, Marx-generátor - már csak a kivitelezése, gyakorlati hasznosítása a kérdéses. -
#70
"A Faraday-kalitka elektromágneses HÚÚÚLLÁMOK ellen véd.
Vagy, ha úgy tetszik, mező.
Amikor gyűnnek a protonok meg a neutronok a Napból, az már csókolom nem elektromágneses, hanem részecskehullám csókolom."
Egyrészt a Föld mágneses mezeje elegendő védelmet nyújt a Napból áramló proton- és elektronáradat (95%-ban gázrészecskéket - protonok és elektronok formájában; a maradékban meg gázizotópokat - He-3, He-4, Ne-20, Ne-21,
Ne-22, Ar-3 - kapunk) ellen, maximum a magasan repülő repülőgépek utasai kaphatnak belőle.
Másrészt az elektromos/távközlési hálózatokat, rádiós kapcsolatokat megzavaró hatásért inkább az elektronok, illetve az elektromágneses mező a felelős - ami ellen a Farady kalitka hatásos, csak ugye nem lehetne az elektromos/távközlési hálózatot teljesen lefedni vele (a rádiós kapcsolatokról nem is beszélve). -
balee66 #69 Lóf*sz lesz itt csikánó, nem világvége. -
#68
A papandekliból készült doboz nem lenne jó.
De még a Hagyó-féle nokiásdoboz sem.
Most érted, ugyi?
Na, azért! -
#67
Hogy a ménkő esne belétek!
A Faraday-kalitka elektromágneses HÚÚÚLLÁMOK ellen véd.
Vagy, ha úgy tetszik, mező.
Amikor gyűnnek a protonok meg a neutronok a Napból, az már csókolom nem elektromágneses, hanem részecskehullám csókolom.
Az ellen csak akkor véd a Faraday-kalitka ha etanss. Magyarán: háló nem jó, csak, ha etanss. -
#66
Kihűl megszilárdul az lesz örök jégkorszak! -
#65
Én úgy tudom hogy a Nap sugárzó energiájának 7%-a az ultraibolya és röntgen tartományba tartozik, 46%-a a látható fény-, a további 47% pedig az infravörös tartomány része. Csak hogy kiegészítsem az írást.
Amúgy meg lehet hogy tévedtem a Faraday-kalitkával kapcsolatban, de azért nem kell rögtön személyeskedni. Wikipedia szerint "A Faraday-kalitka az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész". (forrás)
Tehát lehet nem is vagyok annyira eltévede.
Amúgy meg az a paraszt, aki ilyen stílusban válaszol meg egy levelet. Tessék magadba nézni, mert belédállítom a kapát, áthajtok rajtad egy traktorral és feletetlek a disznókkal
-
Carsee #64 "Az első azért, mert ugye ciki lenne ha egy EMP-t lőne valaki a közelébe és robbanna a fél ország, mert a csöveket nem lehet beleereszteni a hűtő-medencébe."
A csöveket nem hűtő-medencébe engedik, hanem a reaktor magjába. Egyébként akár áramszünet esetén sem kell félni, mert beesnek maguktól, ezzel leállítva a reaktort, elnyelve az összes felszabaduló neutront. Természetesen a hűtést továbbra is el kell látni, de az azért megoldott dolog (főleg Csernobil óta). -
#63
a fény = elekrtomágneses hullám.
a látható fény ,egy szük keresztmetszetbe tartozik.
ezenkivül léteznek,hasonló fizikáju ,de emberi szem által nem látott fényhullámokra azaz elektromágneses hullámokra
így talán egyszerübb:
![]()
namármost ,van olyan közeg amin a fény megtörik ,visszaverődik, vagy áthalad
Talán a napbol érkező káros részecskéket töltésük miatt,mágnesesen el lehet téríteni...
(megnéznélek egy faraday kalitkába, alfa bázisra kötözve) -
#62
"Én csak egy egyszerű kapás paraszt vagyok, de nem pont az ilyen elektromágneses gubancok ellen véd a Faraday-kalitka? Akkor miért is halunk meg mind?"
erre nem mondok semmit,már a kapásparasztra
, a Faraday kalitka a villámokra jó,szerintem,de használhatod nyugottan melektromágneses gubancokra,gondolom ezeket kötötüvel ki is tudnád gubancolni
Szerintem maradj a kapánál,hátha elsül.....
:)
tisztelettel
-
#61
Mutass egyet. Kitől vehetem meg? LM? Boeing? Rockwell? :) -
#60
Hogyne lenne!? -
duke #59 Mar reg embert kellett volna kuldeni a napra, es akkor tudnak mik ezek a napfoltok. Nem kene talalgatni, csak odasetalni egy ilyen folthoz, es mindjart latnank mibol van es mi az abra veluk. :) -
#58
Te mikor váltál elvakult konteó hívővé? -
#57
Működő EMP fegyver igazából nincs. Ez még mindig sci-fi. A nukleáris és termonukleáris fegyverek előidéznek ilyet, de akkor már más lesz a prolémád... -
#56
"Mert modellek ide, modellek oda, a megfigyelés az igazságnak forrása (a modellek szerintem enyhénszólva is kezdetlegesek, tudományos játékszerek, érdekesek lehetnek, de semmi több)"
Modelleket megfigyelésből, kísérletezésből lehet felállítani.
Minél több adat áll rendelkezésre, annál pontosabb lesz a modell.
"Az, hogy a számítógépek meg az elektromos hálózatok majd jól tönkremennek, egy nagy baromság."
Az elektromos hálózatok "kiesése" a geomágneses viharral összefüggésbe hozható, ami egy mérhető jelenség. A rádióamatőrök - akik a rövidhullámok ionoszféráról való "visszapattanását" kihasználva több ezer kilométeres kapcsolatokat hoznak létre - ugyancsak tapasztalják ezt a jelenséget (ezért készítenek úgynevezett terjedési előrejelzéseket). -
Szartúriusz #55 Megfagyunk, mint a rénszarvaskaki. -
halgatyó #54 Az, hogy a számítógépek meg az elektromos hálózatok majd jól tönkremennek, egy nagy baromság.
Maximum direkt lehet csinálni egy kis lekapcsolást, hadd izguljon a jónép, hátha akkor majd hajlandóak lesznek lemondani a civilizációról és szegényebben élni végre...
Meg ha az elektromos hálózatok egyéb okból omlanak össze (pl. mert túl nagy részarányt képviselnek a teljesen megbízhatatlan "mgújuló" források, vagy mondjuk valakik jól elsikkasztották a rendszerfejlesztésre szánt pénzeket)
akkor a nagy rendszerösszeomlást rá lehet majd fogni a Napra, ja.
