132
-
#132
Amugy ez a cikk asszem, Stephen Hawking új ismretterjesztő sorozatának 2. ik részéről szól (vagy forditva :D ) és kábé ehez meg teljesen hasonló hm -
#131
Egyébként érdekesek ezek a kvantumteleportálások.
Arra lenék kíváncsi, hogy ha már kísérletileg lehet ilyent csinálni, akkor a természetben fordul-e elő ilyen. -
#130
Ezek nem brit, hanem zsidó tudósok voltak -
#129
Hawking semmi ujat nem mondott, sot magat ismetelte, mar Az ido rovid torteneteben kifejtette v azelott.. bar relativ. ;) -
#128
te csak nyammogj itt, mert én most villanyautóban utazom. -
djhambi #127 a magyar iparban a rugós szalagra is rámondják -
#126
csuklós mérce
összehajtható mérővessző
mérőléc -
#125
Mérőszalag?
Az más, te balga. -
djhambi #124 Mondhatod, hogy zollstock, vagy magyarosan collstock, de igazából mérőszalag. Elégikus, búszőtt árnyak pihennek petyhüdt pelyhek hulló termésmorzsáin. Ősz-szösszenetet szőttünk ide. 
-
jamborl #123 
-
#122
A Józsival mindig is nehéz volt az élet. Jobb, ha tudod. -
#121
nem azt mondom hogy klassz lenne, csak kérdeztem hogy megértsem alapszinten a folyamatot a témában nálam járatosabbaktól mindezt szerintem absz nem kötözködő vagy okoskodó hangnemben.. és igen, elolvashatnám az összes eddig megjelent fizikai publikációt kezdve einstein elméleteinek megértésétől, de ennyire nem érdekel a dolog..
#113:
"Nem kérdeztem, mondtam."
nem mondtam hoyg kérdeztél
"Egyszer nem sikerült helyesen idézned azt, amit mondtam, mindig megfordítottad. Leírom még egyszer. Az az idő, amit mérünk"
hol is?
de egyébként hagyjuk, inkább maradok olvasó státuszban, nem szándékom a kedélyek felszítása
-
#120
Errata:
" Sok ember csinálja ezt, sok zsebóra és collstok gyűl sok kis lélekben." -
#119
Nehéz ezekről a cuccokról beszélni.
Azt akartam mondani, hogy van egy 1 méteres rudad. Ez fix abszolút egy méter. Azonban, ha a világegyetem tágul, akkor már nem abszolút, de mivel te is kövéredsz közben, ezért nem veszed észre a növekedését, mert az arányok nem változnak. Amúgy, ha azt akarod, hogy a méteresed a lehető legváltozatlanabb legyen, kiviszed a galaxisközi térbe, feltéve, hogy ott nincs sötét anyag, meg mindenféle wimpek, amelyek elkezdik cincálni.
Egyébként meg jól teszed, ha nem sokat mozgatod, hanem a zsebedben tartod, mint a jó mesterember a collstokot. Mindig kéznél van, veled együtt mozog. Ha lehet, nem kell fekete lyukak közelében mászkálni vele, ha érted mire gondolok.
Ja, és ugyanez érvényes az órádra is. Rendes ember azt is magánál tartja, az órazsebben. Mert nem toronyóra, láncostól, csak sima zsebóra.
Persze, kizárni nem lehet a kalandot, órák és collstokok is elveszhetnek, elkallódhatnak, rossz kezekbe kerülhetnek. Ilyenkor megszűnik az a bensőség, amely hozzájuk köt - legfeljebb csak emlékeidben élnek - de valamikor, valahol vissza is kerülhetnek hozzád, esetleg megtépázva, sérülten, csapzottan. Talán rájuk fogsz ismerni, de már semmi sem lesz olyan, mint régen. Még az emlékek is elkopnak. "Futnak az évek, gyűlnek a ráncok, gyérülnek az őszülő hajszálak..."
Az elmúlás nyilván fáj, bár bele is lehet törődni, ezért a léleknek mondott valamibe mented át, ami menthető. Sok ember csinálja ezt, sok méteres és collstok gyűl sok kis lélekben. Hogy a lelkek mibe gyűlnek, ha gyűlnek egyáltalán, az egy másik történet. -
djhambi #118 "Szerintem arra gondol hogy a mérésnél használt müszert befolyásolja valami külső tényező ami a hamis mérési eredményt ad."
A céziumatom "rezgése" anyagi tulajdonság. Ez olyan, mint a hidrogén tömegszáma mindenhol állandó. Mert a proton és elektron tömege mindenhol állandó.
Egyébként is. Az idő definíció szerint az, amit az óra mér. Ha az időtdefiníciót a kutyám vizeléseihez igazítom, akkor ahogy nő a prosztatája és egyre gyorsabban vizel, azt tapasztalom, hogy az idő gyorsul. Mert definíció szerint ehhez kötöttem. Ha az idő gyorsul, akkor hozzá képes minden lassul. De senki le se szarja, mert a definícióból indulok ki, és akkor olyan lesz a világegyetemem, ahol minden lassul. De ez senkit sem érdekel. Teljesen ellentmondásmentes az univerzumom. Csak minden lassul. -
djhambi #117 Úgy tudom, hogy újrakészítették a platinum-rudat, hogy az atomóra alapján és a fénsebesség alapján milyen hosszú az 1 méter. Persze a rúd olyan övözetből készült, hogy 1-2 fokoseltérés mérhető hosszváltozást ne hozzon létre. De amit mondasz az nem hülyeség, csak kicsit szőrszálhasogatok. -
Juszufka #116 Igen, de azt régen magyarázzuk, hogy nem zavarja meg. A GPS műholdak órái pl. pontosan az elmélet által megjósolt módon járnak. De ő azt mondja, hogy milyen klassz lenne, ha az elmélet is rossz lenne, és az órák is hibásan járnának, ráadásul a hiba pontosan olyan lenne, hogy végül mégis a hibás elmélettel egyező értékeket kapnánk. -
csimmasz #115 Szerintem arra gondol hogy a mérésnél használt müszert befolyásolja valami külső tényező ami a hamis mérési eredményt ad.
Ha elvégzik a mérést több mérőműszerrel,melyek külömbüző eljárással mérnek,és a mért értékek egyeznek,akkor lehet mondani hogy az idő változik.
De ha külömböző értékek jönnek ki akkor nyilván a mérésőmüszert zavarta meg valami,nem az idő vátozott. -
#114
A fényseb ugye kb. 300k km/s.
Elképzelhető, hogy a méter is, meg a másodperc is egy bizonyos rendszerben módosul, mármint az általunk rögzített SI értékükhöz képest, de ha az arányok megmaradnak, akkor nem fogod észrevenni a módosulást. Ilyen bekövetkezhetett az ősrobbanás óta eltelt időben.
Ha azonban az arányok megváltoznak, na az már valami. Belegondolni is rémes. -
Juszufka #113 Nem kérdeztem, mondtam. Leírtam, hogy VAN a dolog. Egyszer nem sikerült helyesen idézned azt, amit mondtam, mindig megfordítottad. Leírom még egyszer. Az az idő, amit mérünk. Az idő, a másodperc, azzal van definiálva, hogy hányat rezeg ez idő alatt a cézium atom sugárzása. Vagyis az atom két röccenése között fix idő fog eltelni. Ez a definícióból következik, ezt csak matematikai logikával tudod elemezni, tudálékoskodással nem lehet kiforgatni. Nem tud lassabban röcögni az atom, több idő alatt, mert az fogja meghatározni magát az eltelt időt, hogy mennyit röcögött. -
#112
Az idő nem sima mérés.
Mérni lehet itt meg ott, de az időben benne van az egymásutániság és a kauzalitás is. Mérni csak előre lehet, ahogy a folyamatok történnek, visszafelé nem tudsz mérni, csak számolni.
A cézium atom rezgésszámát felhasználni időmérésre egy teljesen konvencionális módszer, akárcsak a Párizsban őrzött 1 m-es platinarúd, ennek is csak ennyi a jelentősége. Az, hogy a cézium atommag más-más feltételek között lehet, akárcsak a platina rúd is (amely ugye hidegre zsugorodhat vagy hőre tágulhat), ez nem módosít a lényegen. Ezek a mértékegységek amúgy abszolút értékek, ettől még az idő és a tér is lehet relatív. -
csimmasz #111 Igen amit felvetsz az jogos,de valószinü a tudosok tudnak valamit ami kizárja azt hogy bármilyen tényező megváltoztathatja a cézium rezgését!
Vagy tévedek!
Engem is érdekelne de még nem igazán kaptál választ a kérdésedre. -
#110
a vége hülyeség, mármint hogy nem mérés, mert a darabszám is egy lehet egy mérési folyamat eredménye -
#109
azt asszem értem hogy ha minden fizikai folyamat azonos mértékben lassul le akkor miért "mondják" hogy maga az idő lassult le..
tényleg nem kötözködés :) .. de ha jól tudom az atomórákban (is) az atomok rezgésszámát egy számlálón keresztül használják fel és tömören/egyszerűen fogalmazva "x" rezgés (133Cs atom 9.192.631.770 rezgés) után "vált" másodperceket az óra.. szóval ténylegesen nem időt mérsz, hanem megszámolsz bizonyos frekvenciaváltásokat és erre mondod hogy ez "t" idő alatt kellett hogy történjen.. az oké, hogy ez egyenes arányos az idővel ha már így lett meghatározva, de ez mégiscsak egy számolási folyamat és nem mérés :)
-
JMáté #108 Közben látom, hogy minden amit mondtam már elhangzott. Akkor bocs. -
Juszufka #107 Még egyszer: az idő az, amit megmérünk. Ez az idő. Ez volt az egész mondandóm lényege, nincs méréstől független idő, amit a jóisten relativitástól független órája mutat. Csak az az idő van, amit mi megmérünk, ezen az egy úton válik számszerűvé és lesz alkalmazható számításokban, amelyekkel egyáltalán lehetséges a fizikai jelenségek leírása, mint az atomok rezgése. Éppen ezért a rezgés jellemzője maga az idő. Nem tudok érthetőbben fogalmazni. -
JMáté #106 Még épphogy csak belenéztem a kommentekbe, úgyhogy bocs ha hülyeséget vagy valami nyilvánvalót mondok de:
Ha valahol minden fizikai folyamat azonos mértékben lassul le, akkor joggal mondhatjuk hogy maga az idő lassult le.
Piel #95-jére pedig:
A Föld tömege valóban hat az órákra, ugyanis a gravitációs tér is lelassítja az időt. -
#105
egyébként nem az időt méred.. mechanikus óráknál gondolom nem kell magyaráznom mit, atomóráknál meg (bár nem vagyok szakavatott de a wikipédia alapján) a cézium-133 atom rezgését.. és ha ennek az atomnak a rezgését befolyásolhatja bármilyen külső tényező, akkor az órád kimenetét is befolyásolja.. de ettől még nem az idő változik meg csak a mérésed lesz pontatlan
hangsúlyozom nem vagyok szakértő, sem fizikus, de ez a feltevés azt gondolom még nem a misztikum területe -
Juszufka #104 Nem a napszél befolyásolja. Te akarsz misztikumot belevinni olyan dologba, amiben nincs. Másfelől az idő az, amit mérünk. Ha tehát lelassulnak az órák, az idő lassul le. -
Lame #103 Igen. Pont nem reg olvastam egy cikket, hogy az urebn levo reszecskek nem csak a legenyseget, de a hajot is eleg gyorsan szetkapnak, ha fenysebesseg kozeli tempoval haladna. -
djhambi #102 Mondjuk a hiba ott van, hogy fórumon akarjuk megértetni félművelt érdeklődőkkel azt, amit mi az egyetem padjaiban tanultunk meg verítékkel. Ezért vettem a fáradtságot, és feltöltöttem a tankönyv ide szóló fejezetét. Könnyen érthető, jó olvasmány sok képpel, képlettel, ( 
) érdekességgel.
A speciális relativitáselmélet -
djhambi #101 A leginkáb közérthető formában leírtam a #26-ban, és mintha ott se lenne. :)
"de a feny sebessege allando mindket szemlelo szamara, es a tavolsag is ugyanannyi, de megis van elteres a ket szemlelo erzekelese kozott"
Ha a relatív távolságuk állandó, akkor mindkettőjük órája ugyanúgy fog járni. Függetlenül attól, hogy van egy közös sebességük. Ha kell, képltben levezetem neked. Mert a mozgó órák csak a nyugalomban levőkhöz képest és a nyugalomban levők szemszögéből járnak lassabban. Ha én a mozgó testen vagyok, és én vagyok a szemlélő, akkor én vagyok nyugalomban, és az univerzum megy az ellentétes irányba, és akkor azt tapasztalom, hogy az univerzum órái lassulnak le, mert neki vannak mozgó órái. -
djhambi #100 "Mi van ha az óra időmérését a napszél befolyásolja, és nincs is semmi misztikum az időeltérésben? Mi van ha a Földön másképp befolyásolhatja az órákat akár a Föld tömege, vagy a légkör, vagy akár a vasat tartalmazó magma miatt?"
Ezért felküldesz egy kvarcórát, egy atomórát meg egy kakukkos órát, és csodálkozol. Az atomóra fog egyébkéntgyőzni, mert az csak a rádioaktív izotópok bomlási idejéhez igazodik, az pedig független a környezettől, az anyagtulajdonság. Mint az, hogy nem változik meg a napszél hatására egy elem tömegszáma. -
jamborl #99 de a feny sebessege allando mindket szemlelo szamara, es a tavolsag is ugyanannyi, de megis van elteres a ket szemlelo erzekelese kozott. ezert az elteres a delta t idoben van.
ez csak egy eplda hogy konnyebben meg lehessen erteni a dolgot.
kulonben apro reszecskek bomlasi idejevel bizonyitottak az ido eltereseket nagy sebessegnel.
normal korulmenyek kozott x a minusz 30.on mondjuk egy reszecskenek a bomlasi ideje, de azoknak amelyek belepnek az atmoszferaba kozel fenysebesseggel, azok elerik a fold felszinet is. megpedig azert mert nekik a belso ideje lassabban telik, es ezert joval tobb ido kell nekik a bomlashoz. -
stremix #98 "nekunk a vonatban lassabban telik az ido mint a kulso megfigyelo szamara"
Hát nem erről van szó. A példa szerint egyszerűen arról van szó h a belső szemlélő egy inerciarendszerben mozog, és mivel a vonat mozog előre, ezért amennyivel kevesebb idő kellett a fénynek ahhoz h a vonat hátulját elérje, ugyanannyival több idő h visszajusson a szemlélőhöz (a vonat elején fordítva), tehát neki mindig egyformának fog tűnni. De nem azért mert neki lassabban telik az idő! Gondolj bele! Ha csak simán lassabban telne neki az idő, akkor mindenből ugyanazt látná mint a külső szemlélő, csak ő gyorsabbnak érezné, és nem azt látná h az egyik dolog előbb, a másik később történik meg.
Egyszerűen az "attól függ honnan nézzük" dolog lett boncolgatva, nem pedig az h valójában mi mikor történik, vagy h kinek lassult le az idő... -
#97
#18 -
Piel #96 Az űrhajó helyváltoztató eszköz elsősorban. A kabin helyben marad. Ezzel csak a körülötte lévő tér elmozdulását akartam érzékeltetni, a tér egy adott adott pontján. -
Piel #95 A műholdak órájáról eszembe jutott valami! Mi van ha az óra időmérését a napszél befolyásolja, és nincs is semmi misztikum az időeltérésben? Mi van ha a Földön másképp befolyásolhatja az órákat akár a Föld tömege, vagy a légkör, vagy akár a vasat tartalmazó magma miatt? -
jamborl #94 miert szamit ha kabinban vagy egy urhajoban ami megy? nem ugyanaz? jelenleg az urhajo realisabb, mint a kabin ezert arrol beszelunk.
-
Piel #93 Kár kombinálni ezen a cikken! Vegyünk egy fénysebességhez közeli sebességgel haladó űrhajót. Amikor visszatér az elindulási helyére (mondjuk Föld) ott eltelt több száz év, az űrhajóban utazó számára mondjuk tíz. Ez miért lenne időutazás? Az idő ugyan nem egyformán telt mindkét helyen, de ezt attól még nem mondanám időutazásnak. Maximum időeltérés. Mint a cikkben a folyó amiben a víz nem mindenütt azonos sebességgel folyik, de attól még víz.
Ha fogok egy kabint, feltöltöm energiával, vagy akármivel, majd bekapcsolom és kiszállok a saját időmtől eltérő időben, akkor az valóban időutazás lenne.
Az időutazáshoz egy másik adalék, ha megnézzük a Föld forgását és keringését! Ha beszállok az időgépbe, ugrok vele egy napot, közben a Föld haladt a Nap körüli pályáján és több száz km-re lesz tőlem. Ugrok tehát egy évet. A Föld a Naphoz képest ugyanott van, de mivel a Nap és a naprendszer halad a Tejút spiráljával, ezért sok millió kilométerre lesz tőlem! Ez igaz a világűr bármely pontján.
Tehát ha csak időutazásról akarunk beszélni, akkor nem juthatunk a világnak ugyanarra a pontjára ahonnan elindultunk, kivéve akkor, ha egyben térugrást is végrehajtunk!