113
-
#33
"Ha új részecskéket szeretnénk felfedezni, akkor elő kell állítanunk azokat, ezek az új részecskék pedig nagy tömegűek..." - Nem kell hozzá tudósnak lenni, hogy ez nagy hülyeség. Legalább is mint egy állítás hülyeség. Amit még fel kell találni, nem állíthatunk konkrét dolgokat, mint pl a tömeget. Az hogy több energia kell, nem jelenti azt, hogy mind a tömegre megy. Ez ilyen nesze semmi fogd meg jól. Miért nem közölnek értelmes dolgokat, emberi nyelven? Az tájékoztatás lenne. Az idézett mondatot meg annyiszor kiröhögöm, ahányszor elolvasom... -
willcox #32 Attól még nem feltétlenül igaz valami, hogy le van írva. -
Deus Ex #31 Bvalek úr majd ideér és rendet tesz, de elöljáróban ajánlom figyelembe a Relativisztikus mechanika c. bekezdést: Mozgási Energia
Röviden: a fele sebesség-negyede mozgási energia a Newtoni mechanika alacsony sebességeinél igaz, fénysebességhez közelítve a függvény exponenciálisan növekszik. (Ha a függvény mégsem szexponenciális jellemzőjű, nézzétek el nekem és tudjátok be a Bordóinak.)
Másik irányból megközelítve: a gyorsításba fektetett energia annál inkább a részegcseh energiáját, és annál kevésbé a sebességet növeli, minél inkább megközelítettük a fénysebességet. Valahol olvastam, ha vákuumban eleresztenénk egy fotont meg egy LHC-ben felhergelt részecskét, és egy év múlva megnéznénk, mennyire maradt le a mesterségesen gyorsított, akkor csupán 20 cm-vel volna hátrább, mint a foton. Ezt valaki megerősíthetné, mert én mesélem fűnek-fának, amikor megkérdezik, hogy mégis, mennyire fénysebesség közeli ez a gyorsított részegcseh, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy igazam van. Szóval kösz előre is.
-
willcox #30 "matematikailag ekvivalens, így nem meglepő hogy helyesen írja le a valóságot". Erre írtam azt (példával), hogy "Attól, hogy matematikailag valami helyes, még nem feltétlenül van köze a valósághoz". -
philcsy #29 Nem, csak nem értem mi köze ahhoz amit én írtam. -
willcox #28 Pedig magyarul írtam. Talán nehézséget jelent az értelmezése? -
#27
Teljesen igazad van, elnézést kérek. -
halgatyó #26 Néha érdemes olyan kisérleteket is elvégezni, amiknek az elméleti megalapozása nem létezik, vagy kérdéses. Meglepő eredmények ugyanis ilyenekből szoktak kijönni. -
philcsy #25 Ha a speciális relativitás elméletet használod akkor használd az egészet, ne csak az első oldalt. A speciális relativitás elméletben a sebességek nem adódnak egyszerűen össze. -
halgatyó #24 Szinte kizárólagos a hangsúly a médiában a részecskegyorsítókon, amikor az anyag leg-elemibb szerkezetét kutatják. Pedig még vannak más érdekes utak is.
Például kérdés, hogy a tér (pl. elektromágneses) tér linearitása (szuperpozició elve) mekkora térerőkig igaz.
Ma már igen nagy teljesítményű lézerek sugarát igen kicsi foltba lehet fókuszálni, ami mega-giga térerőket jelent.
Arra is kíváncsi lennék, hogy mi történne a két részecske ütközésekor keletkezett tüzes gombóccal ilyen térerőkben.
Csak egy példa volt. -
#23
2*fénysebesség az=2fénysebesség
Nadeolyan nincsen :C -
philcsy #22 Nem egyértelmű hogy mit akarsz ezzel mondani. -
willcox #21 A matek mindent elbír, még akkor is, ha köze sincs a fizikai valósághoz.
100 - 400 = -300
eddig oké?
100 fok Celziusz - 400 fok Celziusz = - 300 fok Celziusz?
Ugye?
Attól, hogy matematikailag valami helyes, még nem feltétlenül van köze a valósághoz. -
philcsy #20 javítom:
Nem lorenz hanem Lorentz. És nem elmélet hanem elv. -
philcsy #19 Szerencsére nem kell a speciális relativitás elméletet elfogadni ha nem tetszik. Ajánlom a lorenz elméletet.
A helyzet persze itt is ugyanaz mint a heliocentrikus-geocentrikus világképek vitájánál, mindkettő matematikailag ekvivalens, így nem meglepő hogy helyesen írja le a valóságot. -
willcox #18 Ennek szaladj neki még párszor, oké?
harminccal: 30-cal (val-vel hasonulva).
Amit te írtál: 30-al (harmincal) az eleve baromság, mert a szótő nem harmin, hanem harminc.
Ha hallgattál volna... -
#17
energija = energia
30-cal = 30-al
-
philcsy #16 Én is okos akarok lenni!
"De ha mindkettő csak a fénysebesség felével menne, akkor sem kapnánk sokkal kisebb relatív sebességet" A fénysebesség közelében a nem sokkal kissebb relatív sebesség nagy energiakülönbséget jelent. A kettő aránya:
E1/E2 = sqrt((c^2 - v2^2)/(c^2 - v1^2)) (lehet javítni) -
djhambi #15 "Fele seb., fele energija."
Gondolom, mikor sebességet emlegettél, mozgási energiára gondoltál.
E = 1/2mv^2
Ha v <- v/2, tehát fele akkora sebességre 0.5m(v/2)^2 = 0.5mv^2/4 = 1/8mv^2 lesz. Tehát a mozgási energia negyedére csökken. -
willcox #14 Én olyan mélyre nem akarok süllyedni, hogy minden szélhámosságot elhiggyek. -
willcox #13 Ha 2 autó megy szembe 30-cal egymásnak, az olyan, mintha az egyik állna, a másik meg 60-nal belemenne. Milyen energiáról beszélsz? A relatív sebesség a lényeg! Legalábbis, ha igaz a relativitáselmélet. -
djhambi #12 Érdemes elfogadni, hogy a fizika magja hétköznapi aggyal kevésbé felfogható, a hétköznapi eseményekhez nem köthető, egyszerűen olyan dolgok, amik nehezen elképzehetőek, mert ilyeneket a valóságban sohasem tapasztalunk. Ilyenkor jönnek ezek az ellentmondások, emlyek feloldásához mélyebb szemlélet szükséges. -
Legendary #11 Épp most akartam írni, de Epikurosz már megválaszolta. Az energia a lényeg. -
Epikurosz #10 A mikromegália sem jobb.
wilcox írta, és én érintve erzem magam :-)
"Valamit a nagyon okosoktól kérdezek:
Ha történetesen a 2 proton nem ütközik, akkor elhaladnak egymás mellett, a relatív sebességük pedig ugye nem kétszer majdnem fénysebesség, hanem csak majdnem fénysebesség (mert hogy nem lehet relatív sebesség sem nagyobb, mint fénysebesség, legalábbis ezt hazudják). "
Igen, úgy.
"De ha mindkettő csak a fénysebesség felével menne, akkor sem kapnánk sokkal kisebb relatív sebességet, akkor meg minek kell közel fénysebességre gyorsítani? Vagy netán hibás a relativitáselmélet?"
Nem a seb. a lényeg, hanem az energija.
Fele seb., fele energija. -
WilliamMcKinley #9 Na erre én is kíváncsi vagyok.. -
WilliamMcKinley #8 Az jó! Akkor még jövőben sem találtuk fel :D -
willcox #7 Valamit a nagyon okosoktól kérdezek:
Ha történetesen a 2 proton nem ütközik, akkor elhaladnak egymás mellett, a relatív sebességük pedig ugye nem kétszer majdnem fénysebesség, hanem csak majdnem fénysebesség (mert hogy nem lehet relatív sebesség sem nagyobb, mint fénysebesség, legalábbis ezt hazudják). De ha mindkettő csak a fénysebesség felével menne, akkor sem kapnánk sokkal kisebb relatív sebességet, akkor meg minek kell közel fénysebességre gyorsítani? Vagy netán hibás a relativitáselmélet? -
#6
Ez a megalománia nem fog jóra vezetni. -
djw #5 lehet, hogy már vissza is jött :D -
Oláh Herkules #4 tera elektronvolt -
mynameisbence #3 A TeV micsoda? -
pasi29uk #2 Majd este a takarítónő letörölgeti a gombokat vízes rongyal...
Arra gondoltam, ha lenne időutazás (visszafelé) akkor szímítógépes vírus már biztos visszajött volna :) -
#1
csúszik a világvége 1 évet?