Új korszakot nyit az LHC rekord
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#63
Nem fognak számolni velük soha az életükben, csak a formálódó filozófiájukhoz akarják felhasználni ezeket. Ezért ajánlom hogy ha valaki az egyiket nagyon nem tudja elfogadni akkor ott egy alternatíva, ami talán jobban beleillik a világlépébe.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#62
Ne röhögtess már, tisztelettel? Komolyan gondolod, hogy van ezek között valaki, akinek ezért nem tetszik, de majd a Lorentz-transzformációkat levezetve, azt alkalmazva rögtön tetszik neki? Ezek Youtube-on, meg vízautón felnõtt trollok, akik fél meg negyedtudással idejönnek osztani az észt arra is lustán, hogy elõször utánanézzenek annak, hogy mit kritizálnak. Vicc az egész.
#61
Még egyszer megemlítem hogy ha valakinek nem tetszik a speciális relativitáselméletben szereplõ kitüntetett vonatkoztatási rendszer hiánya, akkor magával a Lorentz-elv alkalmazásával leírhatja ugyanazokat a jelenségeket. Itt nyugodtan használhat kitüntetett inerciarendszert.
Sajnos a nagy sebességeknél tapasztalható rendellenességek tények, ezeket meg kell emészteni.
Sajnos a nagy sebességeknél tapasztalható rendellenességek tények, ezeket meg kell emészteni.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#60
Itt vagy N+1-edik jómadárnak, akinek láthatóan fogalma sincs mi van a speciális relativitáselméletben, de már izomból nyomod, hogy hibás az egész. A relativisztikus sebességösszeadás nem úgy mûködik, hogy c+c=2c, hanem (c+c)/(1+cc/c^2) = c. Ezt most nyilván nem érted, meg le is szarod, meg mindjárt nekem esnek 25-en, hogy ez kizárt dolog, mert nem tudom. Elõre üzenem nekik, hogy nem érdekel, ez így van és kész. Akit érdekel, utánanéz, a többi meg marad olyan hülye, mint eddig.
#59
Ha hiszed hanem (úgysem hiszed) de ki lehet mérni a (ez már általános relativitáselmélet) egy torony lábánál és a tetején elhelyezett óráknál az idõ másként telésének tényét.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#58
""Ezt igazolja a tapasztalat, semmi sem cáfolta még meg" - szerintem viszont igenis van cáfolat, csak azok mindig le vannak söpörve az asztalról, mint egyfajta eretnekség." Én hiszek abban hogy nem söpörnek le az asztalról hiteles mérési eredményeket csak azért mert az nem illik a képbe, te pedig abban hiszel hogy ezt megteszik. Arra azért kíváncsi lennék hogy mi alapján választod ki hogy kinek hiszel kinek nem. (Vagy úgy vagy vele mint az egyszerû lány a sporttal: A vesztesnek szurkolok, mert sajnálom, szegényt mindenki csak lehurrogja, meg olyan cuki.)
Lassan kezd formálódik az hogy a természettudományhoz miben kell hinni / mit kell elfogadni.
Eddig:
-a világ megismerthetõsége
-a világ leírhatósága matematika segítségével
-a természettudományokat mûvelõk által közreadott adatok hitelességébe vetett hit
Na meg kell ego, (You can do it!) hogy ne mennyen el a kedved még az elején.
-saját magadba vetett hit
Lassan kezd formálódik az hogy a természettudományhoz miben kell hinni / mit kell elfogadni.
Eddig:
-a világ megismerthetõsége
-a világ leírhatósága matematika segítségével
-a természettudományokat mûvelõk által közreadott adatok hitelességébe vetett hit
Na meg kell ego, (You can do it!) hogy ne mennyen el a kedved még az elején.
-saját magadba vetett hit
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#57
"Én nem axiómák szerint élek" Pedig aszerint élsz. Az embernek a gondolatait mindig valamire kell építenie. Amikor a kocsikat hoztad fel példának, a Newton-i mechanika axiómarendszerét használtad.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#56
"A végtelen elég rossz példa, mert az matematikai fogalom, a fénysebesség pedig pontosan meghatározható fizikai mérték."
Tévedsz.
A fény sebessége kiszámolható mért adatokból, ez igaz. A fénysebesség viszont nem a fény sebessége. A fénysebesség egyik definíciója: a fény tökéletes vákuumban mért sebessége. De mivel tökéletes vákuum nem létezik, így ez nem egy mérhetõ dolog. Másként fogalmazva, a fénysebesség a fény terjedésének maximális sebessége, ez már barátságosabb de méréssel csak közelíthetõ érték.
Az ember alapvetõen szubjektív. Kellõ szigorral nézve a dolgokat, minden általunk a világ leírására használt szó, és gondolat csak az általunk elképzelt világba létezik, és nem a valós világban (ha ilyen egyáltalán létezik).
Tévedsz.
A fény sebessége kiszámolható mért adatokból, ez igaz. A fénysebesség viszont nem a fény sebessége. A fénysebesség egyik definíciója: a fény tökéletes vákuumban mért sebessége. De mivel tökéletes vákuum nem létezik, így ez nem egy mérhetõ dolog. Másként fogalmazva, a fénysebesség a fény terjedésének maximális sebessége, ez már barátságosabb de méréssel csak közelíthetõ érték.
Az ember alapvetõen szubjektív. Kellõ szigorral nézve a dolgokat, minden általunk a világ leírására használt szó, és gondolat csak az általunk elképzelt világba létezik, és nem a valós világban (ha ilyen egyáltalán létezik).
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#55
Értem te egyiket sem fogadod el. Pedig ezek a modellek helyesen írják le a megfigyelhetõ események (hozzájuk tartozó) körét. Ez tény. Akkor mi is velük a probléma?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#54
Van Celsius-fok, meg van Kelvin. Olyan nincs, hogy Kelvin fok. 😊
Ninnkigal, Ereshkigal és a többiek :)
#53
lehet õ a mobiltelefonba is kiabál, mert hát messze van az akivel beszél, hátha nem hallja rendesen 😄
#52
willcox
az látszik keményen, hogy nem érted s ezért tagadod, hibásnak titulálod. tipikusan egyszerû emberke viselkedés. 😊
az látszik keményen, hogy nem érted s ezért tagadod, hibásnak titulálod. tipikusan egyszerû emberke viselkedés. 😊
#51
Ez nem holmi mese, amit elhiszünk, vagy nem. Illetve lehet nem elfogadni, de a tények önmagukért beszélnek. A relativitáselmélet mérésekkel igazolt, az idõdilatáció, a tömegnövekedés stb. A modern fizika sehol nem lenne relativitáselmélet nélkül. Nem úgy van ám, hogy a fizikusok hasukra ütnek, és kitalálnak valamit.
#50
"mert lassabban jár az "órájuk" - jól bebifláztad a mesét, de szerintem ezt õ is tudta.
#49
Epikurosz, mármint 0 Kelvin alá nem lehet menni. Gondolom erre gondoltál.
Ha két proton egymással szembe megy 99% fénysebességgel, akkor egymást nem úgy látják, hogy~2x fénysebbességgel jön a másik, mert lassabban jár az "órájuk".
#48
Elég idõt töltöttem el vele, hogy rájöjjek, hogy nem igaz.
Van is saját elképzelésem, ami nekem megfelel. Díjakra nem tartok igényt, pláne nem Nobel-díjra, mert az már kellõképpen lejáratódott (nemcsak az én szememben).
Van is saját elképzelésem, ami nekem megfelel. Díjakra nem tartok igényt, pláne nem Nobel-díjra, mert az már kellõképpen lejáratódott (nemcsak az én szememben).
#47
Jaja, csak errõl sokan sok helyen és soxor megfeledkeznek, a fizika oktatásban is.
#46
A végtelen elég rossz példa, mert az matematikai fogalom, a fénysebesség pedig pontosan meghatározható fizikai mérték. Kétszeres végtelenrõl butaság beszélni, meg (végtelen+1)-rõl is.
#45
(hmmm... ez a számegyenes egyébként tök szemléletes példa!)
ha én a 0-nál állok, a pozitív irányba is végtelen sok szám szerepel rajta, meg a negatív irányba is végtelen sok, tehát a számegyenes kétszer végtelen sok számból áll, "merthát mindkét irányba!"
kb. ugyanez a mondás a fénysebességre, "merthát mindkét irányba!"
ha én a 0-nál állok, a pozitív irányba is végtelen sok szám szerepel rajta, meg a negatív irányba is végtelen sok, tehát a számegyenes kétszer végtelen sok számból áll, "merthát mindkét irányba!"
kb. ugyanez a mondás a fénysebességre, "merthát mindkét irányba!"
Elösször lõjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
#44
willcox:
"... mindkét részecskéhez képest nyugalomban lévõ pont ... ehhez a ponthoz képest ... akkor egymáshoz képest sokkal többel kell, hogy menjenek."
oké hagyjuk az inercia rendszert, mert bonyolult. ezt talán Te is "elhiszed": v=s/t azaz a sebesség a megtett út és a közben eltelt idõ hányadosa.
ha elfogadod hogy az idõ változásának a sebessége két test számára különbözõ, ha mozognak egymáshoz képest, akkor érheted, hogy a sebességük nem csak a megtett út függvénye. azaz Te, mint "álló" pont egész egyszerûen más idõtartamban méred a két részecske megtett útját, így a sebességét is, mint a részecskén utazó idõ/sebességmérõ szerkezet.
"Nálam ez pont a duplája, függetlenül attól, hogy egyes (szerintem hibás) képletek szerint mennyi jön ki."
Lehet hogy a hétköznapi tapasztalataidnak ellentmond (jöttél is a 30al menõ autóiddal), de attól még kisérletileg igazolható, mérésekkel alátámasztott tényrõl beszélünk, nem hittanról. azt hogy Te ennek sose néztél utána, vagy kevés idõt szántál rá és nem értetted eléggé meg, nem jelenti, hogy nem igazak.
Ha mégsem gondolod helyesnek a relativtás elmélet modelljét, vagy matematikáját, akkor találj ki a világot pontosabban leíró modellt, dolgozz ki kisérleteket melyekkel igazolni tudod a modelled helyességét és söpörd be a fizikai nobel díjat. addig viszont inkább fogadd el, hogy ez nem divatozás kérdése, hogy "hiszel-e benne".
ps.: minden fénysebességgel kapcsolatos hírnél jön egy megmondó ember, aki ráadásul szándékosan igyekszik nem megérteni a leírtakat. ha lenne egy hír, hogy a számegyenesen végtelen sok szám szerepel, akkor is beírná valaki, hogy nem is végtelen, mert el lehet számolni végtelen+1-ig is, meg 2végtelenig? 😊
"... mindkét részecskéhez képest nyugalomban lévõ pont ... ehhez a ponthoz képest ... akkor egymáshoz képest sokkal többel kell, hogy menjenek."
oké hagyjuk az inercia rendszert, mert bonyolult. ezt talán Te is "elhiszed": v=s/t azaz a sebesség a megtett út és a közben eltelt idõ hányadosa.
ha elfogadod hogy az idõ változásának a sebessége két test számára különbözõ, ha mozognak egymáshoz képest, akkor érheted, hogy a sebességük nem csak a megtett út függvénye. azaz Te, mint "álló" pont egész egyszerûen más idõtartamban méred a két részecske megtett útját, így a sebességét is, mint a részecskén utazó idõ/sebességmérõ szerkezet.
"Nálam ez pont a duplája, függetlenül attól, hogy egyes (szerintem hibás) képletek szerint mennyi jön ki."
Lehet hogy a hétköznapi tapasztalataidnak ellentmond (jöttél is a 30al menõ autóiddal), de attól még kisérletileg igazolható, mérésekkel alátámasztott tényrõl beszélünk, nem hittanról. azt hogy Te ennek sose néztél utána, vagy kevés idõt szántál rá és nem értetted eléggé meg, nem jelenti, hogy nem igazak.
Ha mégsem gondolod helyesnek a relativtás elmélet modelljét, vagy matematikáját, akkor találj ki a világot pontosabban leíró modellt, dolgozz ki kisérleteket melyekkel igazolni tudod a modelled helyességét és söpörd be a fizikai nobel díjat. addig viszont inkább fogadd el, hogy ez nem divatozás kérdése, hogy "hiszel-e benne".
ps.: minden fénysebességgel kapcsolatos hírnél jön egy megmondó ember, aki ráadásul szándékosan igyekszik nem megérteni a leírtakat. ha lenne egy hír, hogy a számegyenesen végtelen sok szám szerepel, akkor is beírná valaki, hogy nem is végtelen, mert el lehet számolni végtelen+1-ig is, meg 2végtelenig? 😊
Elösször lõjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
#43
A 'modell' definíció szerint sem a valóság pontos mása, hanem annak egy leegyszerûsített változata, ami megfelelõ körülmények esetén jól közelíti a valóságot.
#42
ti sose alszotok? <#hehe>
Prometheus Blog - http://promteam.blogolj.net -
#41
A silány fogalmazásért elnézést, korán van még. Vagy késõn. Vagy húgom.
#40
Attól valóban nem, viszont ha a kísérletek bizonyos paramétertartományon belül jó egyezés mutatnak a leírtakkal, akkor az arra a paramétertartományra vonatkozóan jó közelítésnek tekinthetõ, szem elõtt tartva, hogy nyilván ez nem a legvégsõ igazság.
Vegyük figyelembe, hogy modellekkel dolgozunk, amelyeknek megvan a maguk érvényességi köre. A rel is egy ilyen modell, kis tömegeknél és sebességeknél visszaadja a newtoni mechanikát, más körülmények között pedig majd átmegy valamilyen más elméletbe, talán a p-brán elméletbe, talán valami másba. A rel szerint a fénysebesség határsebesség, s ezt számtalan kísérlet megerõsítette, nincs itt szó bizonyítékok félresöprésérõl vagy eretnekségrõl. Ellenben a kvantummechanika egyes jelenségeinél úgy tûnik, végtelenül nagy az információ terjedési sebessége, s ezt sem titkos tan, ez már a múlt század elején tudott volt.
A rel és a kvantummechanika bizonyos területen jó közelítését adja a valóságnak, de látszanak az értelmezési tartomány határai is. Mindkettõ az emberi szellem monumentális és ragyogó alkotása, s jelentõs szerepet töltöttek be az elmúlt század jelentõs ütemû technikai fejlõdésében. Nem ott kell beléjük körmöt ereszteni, ahol jól mûködnek, mindannyian tudjuk, hogy nem a valóságot írják le, van mögöttük más elmélet, amely a világunkat a makroszinten ismerttõl emberi ésszel elképzelhetetlenül és szinte felfoghatatlanul idegennek írja le. Talán célszerû volna a figyelmet ezekre fordítani, itt van mit keresni, kutatni.
Vegyük figyelembe, hogy modellekkel dolgozunk, amelyeknek megvan a maguk érvényességi köre. A rel is egy ilyen modell, kis tömegeknél és sebességeknél visszaadja a newtoni mechanikát, más körülmények között pedig majd átmegy valamilyen más elméletbe, talán a p-brán elméletbe, talán valami másba. A rel szerint a fénysebesség határsebesség, s ezt számtalan kísérlet megerõsítette, nincs itt szó bizonyítékok félresöprésérõl vagy eretnekségrõl. Ellenben a kvantummechanika egyes jelenségeinél úgy tûnik, végtelenül nagy az információ terjedési sebessége, s ezt sem titkos tan, ez már a múlt század elején tudott volt.
A rel és a kvantummechanika bizonyos területen jó közelítését adja a valóságnak, de látszanak az értelmezési tartomány határai is. Mindkettõ az emberi szellem monumentális és ragyogó alkotása, s jelentõs szerepet töltöttek be az elmúlt század jelentõs ütemû technikai fejlõdésében. Nem ott kell beléjük körmöt ereszteni, ahol jól mûködnek, mindannyian tudjuk, hogy nem a valóságot írják le, van mögöttük más elmélet, amely a világunkat a makroszinten ismerttõl emberi ésszel elképzelhetetlenül és szinte felfoghatatlanul idegennek írja le. Talán célszerû volna a figyelmet ezekre fordítani, itt van mit keresni, kutatni.
#39
Ha van egy, mindkét részecskéhez képest nyugalomban lévõ pont (az lhc bármelyik pontja ilyen) és ehhez a ponthoz képest majdnem fénysebességgel megy minkét részecske, akkor egymáshoz képest sokkal többel kell, hogy menjenek. Nálam ez pont a duplája, függetlenül attól, hogy egyes (szerintem hibás) képletek szerint mennyi jön ki.
Fizikában és elektronikában is elég sokat számoltunk annak idején komplex számokkal...
"Ezt igazolja a tapasztalat, semmi sem cáfolta még meg" - szerintem viszont igenis van cáfolat, csak azok mindig le vannak söpörve az asztalról, mint egyfajta eretnekség. Én nem axiómák szerint élek, hanem a tapasztalataim alapján és ennek azok a posztulátumok ellentmondanak. Félreértés ne essék: én is tanultam ezeket, csak én nem fogadom el. Hittant is tanultam, mégsem fogadom el, hogy van isten. De mint ahogy egy istenhívõt sem akarok a magam igazáról meggyõzni, így azokat sem, akik a fizika ezen részét elfogadják. Maradjunk ennyiben.
Fizikában és elektronikában is elég sokat számoltunk annak idején komplex számokkal...
"Ezt igazolja a tapasztalat, semmi sem cáfolta még meg" - szerintem viszont igenis van cáfolat, csak azok mindig le vannak söpörve az asztalról, mint egyfajta eretnekség. Én nem axiómák szerint élek, hanem a tapasztalataim alapján és ennek azok a posztulátumok ellentmondanak. Félreértés ne essék: én is tanultam ezeket, csak én nem fogadom el. Hittant is tanultam, mégsem fogadom el, hogy van isten. De mint ahogy egy istenhívõt sem akarok a magam igazáról meggyõzni, így azokat sem, akik a fizika ezen részét elfogadják. Maradjunk ennyiben.
#38
Szamold bele a tomegdilataciot is. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#37
maestro85: nem akkora nagy hülyeség az a mondat. A tömeg más mértékegységben mértenergia. (Einstein nyomán szabadon.)
willcox: ott rontod el, hogy azt hiszed, van abszolút inerciarendszer. Pedig nincs. Nem mondhatod azt, hogy két foton egymástól távolodik, csak azt, hogy hozzád képest egy foton távolodik, de hozzád képest felsõ korlát lesz a fénysebesség az õ távolodásának. A relativisztikus sebesség egy tengelyirányra: v/√(1-v^2/c^2). Ahogy v -> c, úgy tart az egész tört c-hez. Ha v > c, akkor a gyök alatt negatív szám lenne. Ebben a fizikában valahogy még nem láttam értelmezsét a komplex számok képzetes részének, így ezt hanyagoljuk. Hogy miért lenne ez a képlet igazabb bármely más képletnél? Einstein második posztolátumából vezethetõ le. Hogy a posztulátum miért lenne elfogadható? Ezt igazolja a tapasztalat, semmi sem cáfolta még meg, ilyen axiomák körül élünk, és bízhatunk bennük.
willcox: ott rontod el, hogy azt hiszed, van abszolút inerciarendszer. Pedig nincs. Nem mondhatod azt, hogy két foton egymástól távolodik, csak azt, hogy hozzád képest egy foton távolodik, de hozzád képest felsõ korlát lesz a fénysebesség az õ távolodásának. A relativisztikus sebesség egy tengelyirányra: v/√(1-v^2/c^2). Ahogy v -> c, úgy tart az egész tört c-hez. Ha v > c, akkor a gyök alatt negatív szám lenne. Ebben a fizikában valahogy még nem láttam értelmezsét a komplex számok képzetes részének, így ezt hanyagoljuk. Hogy miért lenne ez a képlet igazabb bármely más képletnél? Einstein második posztolátumából vezethetõ le. Hogy a posztulátum miért lenne elfogadható? Ezt igazolja a tapasztalat, semmi sem cáfolta még meg, ilyen axiomák körül élünk, és bízhatunk bennük.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#36
Senki sem vitatja, hogy a fény fénysebességgel terjed (a hang meg hangsebességgel, és csak a közegtõl függ, hogy mennyi az annyi). Szép is lenne, ha nem így lenne, hiszen róluk nevezték el. De azt már nem fogadom el, hogy az határsebesség lenne. Lehet, hogy mint a hang sem képes fénysebességgel menni, úgy sok más egyéb sem. De hogy semmi, azt már nem fogadom el.
PS: nem mentem bele semmilyen csapdába, csupán arra írtam egy példát, hogy a ma elfogadott fizikára sem lehet ész nélkül csak a matekkal zsonglõrködni.
És egy közérthetõbb példa, ami pár éve itt már olvasható volt: egy régi vicc következik.
Pistikéék a negatív számokat tanulják. A tanító néni mond is rá egy példát:
- Gyerekek! Ha ötbõl elveszünk hetet, majd kettõt hozzáadunk, akkor nullát kapunk. Ugye értitek, gyerekek?
Minden gyerek érti, csak Pistike nem, de nem mer jelentkezni. Otthon elmeséli az apjának a példát, és kéri, hogy magyarázza el érthetõen. Az apja mond is egy szemléletes példát:
- Kisfiam! Ha öten utaznak a villamoson, és heten leszállnak, akkor két embernek vissza kell szállni, hogy üres legyen a villamos.
😊
PS: nem mentem bele semmilyen csapdába, csupán arra írtam egy példát, hogy a ma elfogadott fizikára sem lehet ész nélkül csak a matekkal zsonglõrködni.
És egy közérthetõbb példa, ami pár éve itt már olvasható volt: egy régi vicc következik.
Pistikéék a negatív számokat tanulják. A tanító néni mond is rá egy példát:
- Gyerekek! Ha ötbõl elveszünk hetet, majd kettõt hozzáadunk, akkor nullát kapunk. Ugye értitek, gyerekek?
Minden gyerek érti, csak Pistike nem, de nem mer jelentkezni. Otthon elmeséli az apjának a példát, és kéri, hogy magyarázza el érthetõen. Az apja mond is egy szemléletes példát:
- Kisfiam! Ha öten utaznak a villamoson, és heten leszállnak, akkor két embernek vissza kell szállni, hogy üres legyen a villamos.
😊
#35
Na látod, most megfoglak, ill. bementél a csapdába!
Ha elfogadod, hogy -273 Kelvin fok alá nem lehet menni, akkor fogadd el azt is, hogy a fénysebesség egy természetes korlátja az elektromágneses hullám (foton) terjedési/mozgási sebességének.
Segítek, oksi?
A mozdulatlanságot nem lehet überolni (persze az is relatív), szóval olyan nincs, hogy egy adott térfogatban az atomok egymáshoz képest nem mozognak, és infrasugárzást sem bocsátanak ki, és ehhez képest még jobban fokozzuk a mozdulatlanságukat.
A fotonnál a c szintén egy ilyen határállapot, a foton jellege, természete miatt ennél gyorsabban nem tudja szedni a lábát.
Az persze nem kizárható, hogy van valami más, ami gyorsabban mozog. Hogy mi az - ne kérdezd, mert nemtom.
<#nemtudom>
Ha elfogadod, hogy -273 Kelvin fok alá nem lehet menni, akkor fogadd el azt is, hogy a fénysebesség egy természetes korlátja az elektromágneses hullám (foton) terjedési/mozgási sebességének.
Segítek, oksi?
A mozdulatlanságot nem lehet überolni (persze az is relatív), szóval olyan nincs, hogy egy adott térfogatban az atomok egymáshoz képest nem mozognak, és infrasugárzást sem bocsátanak ki, és ehhez képest még jobban fokozzuk a mozdulatlanságukat.
A fotonnál a c szintén egy ilyen határállapot, a foton jellege, természete miatt ennél gyorsabban nem tudja szedni a lábát.
Az persze nem kizárható, hogy van valami más, ami gyorsabban mozog. Hogy mi az - ne kérdezd, mert nemtom.
<#nemtudom>
Kara kánként folytatom tanításom.
#34
Ha ez igaz, akkor az nagy teljesítmény.
Egyébként, fotont senki nem akar felgyorsítani, meg fotonokat sem akarnak egymásnak ütköztetni.
nem is tudom, hogy ez most mér jutott eszembe.<#confused>
Egyébként, fotont senki nem akar felgyorsítani, meg fotonokat sem akarnak egymásnak ütköztetni.
nem is tudom, hogy ez most mér jutott eszembe.<#confused>
Kara kánként folytatom tanításom.
#33
"Ha új részecskéket szeretnénk felfedezni, akkor elõ kell állítanunk azokat, ezek az új részecskék pedig nagy tömegûek..." - Nem kell hozzá tudósnak lenni, hogy ez nagy hülyeség. Legalább is mint egy állítás hülyeség. Amit még fel kell találni, nem állíthatunk konkrét dolgokat, mint pl a tömeget. Az hogy több energia kell, nem jelenti azt, hogy mind a tömegre megy. Ez ilyen nesze semmi fogd meg jól. Miért nem közölnek értelmes dolgokat, emberi nyelven? Az tájékoztatás lenne. Az idézett mondatot meg annyiszor kiröhögöm, ahányszor elolvasom...
#32
Attól még nem feltétlenül igaz valami, hogy le van írva.
#31
Bvalek úr majd ideér és rendet tesz, de elöljáróban ajánlom figyelembe a Relativisztikus mechanika c. bekezdést: Mozgási Energia
Röviden: a fele sebesség-negyede mozgási energia a Newtoni mechanika alacsony sebességeinél igaz, fénysebességhez közelítve a függvény exponenciálisan növekszik. (Ha a függvény mégsem szexponenciális jellemzõjû, nézzétek el nekem és tudjátok be a Bordóinak.)
Másik irányból megközelítve: a gyorsításba fektetett energia annál inkább a részegcseh energiáját, és annál kevésbé a sebességet növeli, minél inkább megközelítettük a fénysebességet. Valahol olvastam, ha vákuumban eleresztenénk egy fotont meg egy LHC-ben felhergelt részecskét, és egy év múlva megnéznénk, mennyire maradt le a mesterségesen gyorsított, akkor csupán 20 cm-vel volna hátrább, mint a foton. Ezt valaki megerõsíthetné, mert én mesélem fûnek-fának, amikor megkérdezik, hogy mégis, mennyire fénysebesség közeli ez a gyorsított részegcseh, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy igazam van. Szóval kösz elõre is.
Röviden: a fele sebesség-negyede mozgási energia a Newtoni mechanika alacsony sebességeinél igaz, fénysebességhez közelítve a függvény exponenciálisan növekszik. (Ha a függvény mégsem szexponenciális jellemzõjû, nézzétek el nekem és tudjátok be a Bordóinak.)
Másik irányból megközelítve: a gyorsításba fektetett energia annál inkább a részegcseh energiáját, és annál kevésbé a sebességet növeli, minél inkább megközelítettük a fénysebességet. Valahol olvastam, ha vákuumban eleresztenénk egy fotont meg egy LHC-ben felhergelt részecskét, és egy év múlva megnéznénk, mennyire maradt le a mesterségesen gyorsított, akkor csupán 20 cm-vel volna hátrább, mint a foton. Ezt valaki megerõsíthetné, mert én mesélem fûnek-fának, amikor megkérdezik, hogy mégis, mennyire fénysebesség közeli ez a gyorsított részegcseh, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy igazam van. Szóval kösz elõre is.
#30
"matematikailag ekvivalens, így nem meglepõ hogy helyesen írja le a valóságot". Erre írtam azt (példával), hogy "Attól, hogy matematikailag valami helyes, még nem feltétlenül van köze a valósághoz".
#29
Nem, csak nem értem mi köze ahhoz amit én írtam.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#28
Pedig magyarul írtam. Talán nehézséget jelent az értelmezése?
#27
Teljesen igazad van, elnézést kérek.
Csak a semmi lehet tökéletes!
#26
Néha érdemes olyan kisérleteket is elvégezni, amiknek az elméleti megalapozása nem létezik, vagy kérdéses. Meglepõ eredmények ugyanis ilyenekbõl szoktak kijönni.
#25
Ha a speciális relativitás elméletet használod akkor használd az egészet, ne csak az elsõ oldalt. A speciális relativitás elméletben a sebességek nem adódnak egyszerûen össze.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#24
Szinte kizárólagos a hangsúly a médiában a részecskegyorsítókon, amikor az anyag leg-elemibb szerkezetét kutatják. Pedig még vannak más érdekes utak is.
Például kérdés, hogy a tér (pl. elektromágneses) tér linearitása (szuperpozició elve) mekkora térerõkig igaz.
Ma már igen nagy teljesítményû lézerek sugarát igen kicsi foltba lehet fókuszálni, ami mega-giga térerõket jelent.
Arra is kíváncsi lennék, hogy mi történne a két részecske ütközésekor keletkezett tüzes gombóccal ilyen térerõkben.
Csak egy példa volt.
Például kérdés, hogy a tér (pl. elektromágneses) tér linearitása (szuperpozició elve) mekkora térerõkig igaz.
Ma már igen nagy teljesítményû lézerek sugarát igen kicsi foltba lehet fókuszálni, ami mega-giga térerõket jelent.
Arra is kíváncsi lennék, hogy mi történne a két részecske ütközésekor keletkezett tüzes gombóccal ilyen térerõkben.
Csak egy példa volt.
#23
2*fénysebesség az=2fénysebesség
Nadeolyan nincsen :C
Nadeolyan nincsen :C
#22
Nem egyértelmû hogy mit akarsz ezzel mondani.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#21
A matek mindent elbír, még akkor is, ha köze sincs a fizikai valósághoz.
100 - 400 = -300
eddig oké?
100 fok Celziusz - 400 fok Celziusz = - 300 fok Celziusz?
Ugye?
Attól, hogy matematikailag valami helyes, még nem feltétlenül van köze a valósághoz.
100 - 400 = -300
eddig oké?
100 fok Celziusz - 400 fok Celziusz = - 300 fok Celziusz?
Ugye?
Attól, hogy matematikailag valami helyes, még nem feltétlenül van köze a valósághoz.
#20
javítom:
Nem lorenz hanem Lorentz. És nem elmélet hanem elv.
Nem lorenz hanem Lorentz. És nem elmélet hanem elv.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#19
Szerencsére nem kell a speciális relativitás elméletet elfogadni ha nem tetszik. Ajánlom a lorenz elméletet.
A helyzet persze itt is ugyanaz mint a heliocentrikus-geocentrikus világképek vitájánál, mindkettõ matematikailag ekvivalens, így nem meglepõ hogy helyesen írja le a valóságot.
A helyzet persze itt is ugyanaz mint a heliocentrikus-geocentrikus világképek vitájánál, mindkettõ matematikailag ekvivalens, így nem meglepõ hogy helyesen írja le a valóságot.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#18
Ennek szaladj neki még párszor, oké?
harminccal: 30-cal (val-vel hasonulva).
Amit te írtál: 30-al (harmincal) az eleve baromság, mert a szótõ nem harmin, hanem harminc.
Ha hallgattál volna...
harminccal: 30-cal (val-vel hasonulva).
Amit te írtál: 30-al (harmincal) az eleve baromság, mert a szótõ nem harmin, hanem harminc.
Ha hallgattál volna...
#17
energija = energia
30-cal = 30-al
<#worship><#violent><#falbav><#banplz>
30-cal = 30-al
<#worship><#violent><#falbav><#banplz>
Csak a semmi lehet tökéletes!
#16
Én is okos akarok lenni!
"De ha mindkettõ csak a fénysebesség felével menne, akkor sem kapnánk sokkal kisebb relatív sebességet" A fénysebesség közelében a nem sokkal kissebb relatív sebesség nagy energiakülönbséget jelent. A kettõ aránya:
E1/E2 = sqrt((c^2 - v2^2)/(c^2 - v1^2)) (lehet javítni)
"De ha mindkettõ csak a fénysebesség felével menne, akkor sem kapnánk sokkal kisebb relatív sebességet" A fénysebesség közelében a nem sokkal kissebb relatív sebesség nagy energiakülönbséget jelent. A kettõ aránya:
E1/E2 = sqrt((c^2 - v2^2)/(c^2 - v1^2)) (lehet javítni)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#15
"Fele seb., fele energija."
Gondolom, mikor sebességet emlegettél, mozgási energiára gondoltál.
E = 1/2mv^2
Ha v <- v/2, tehát fele akkora sebességre 0.5m(v/2)^2 = 0.5mv^2/4 = 1/8mv^2 lesz. Tehát a mozgási energia negyedére csökken.
Gondolom, mikor sebességet emlegettél, mozgási energiára gondoltál.
E = 1/2mv^2
Ha v <- v/2, tehát fele akkora sebességre 0.5m(v/2)^2 = 0.5mv^2/4 = 1/8mv^2 lesz. Tehát a mozgási energia negyedére csökken.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#14
Én olyan mélyre nem akarok süllyedni, hogy minden szélhámosságot elhiggyek.