Új korszakot nyit az LHC rekord
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#113
Például téged is érdekelhet, mert tudod, hogy ezután is kit kell gyûlölni.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#112
Kiafaszt érdekel? Miért hiszed, hogy ez az egész oldal egyedül te körülötted forog?
#111
"Lehetne, csak kellene egy politikus, aki azt mondja, hogy embert juttatunk az évtized végéig a legközelebbi csillagig, és onnan biztonságban vissza is hozzuk."
Irány a Nap! <#vigyor2>
Irány a Nap! <#vigyor2>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#110
NEVET VÁLTOZTATTAM!
Újjászülettem!
Újjászülettem!
Kara kánként folytatom tanításom.
#109
Én meg azon gondolkodtam hogy tényleg nehéz dolog közel fénysebességre gyorsítani.
Legyen a cél v = 0.1*c (itt még nem nagy hiba a relativisztikus hatás elhanyagolása) ekkor E = 1/2m*v^2 = 1/2m*c^2 / 100 energia kellene.
Ez azt jelenti hogy 100%-os hatásfoknál is az ûrhajó tömegének 1/100-ad részét kitevõ antianyagnak megfelelõ energiaforrás kellene a gyorsításhoz és ugyan ennyi a lassításhoz.
Legyen a cél v = 0.1*c (itt még nem nagy hiba a relativisztikus hatás elhanyagolása) ekkor E = 1/2m*v^2 = 1/2m*c^2 / 100 energia kellene.
Ez azt jelenti hogy 100%-os hatásfoknál is az ûrhajó tömegének 1/100-ad részét kitevõ antianyagnak megfelelõ energiaforrás kellene a gyorsításhoz és ugyan ennyi a lassításhoz.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#108
De egyébként elgondolkodtam a miért is nem építünk csillagközi relativisztikus sebességû ûrhajót kérdéskörön, és arra kellett jussak, hogy a korábbi, nem lennénk rá képesek egy évszázadon belül c. kijelentésem baromság. Lehetne, csak kellene egy politikus, aki azt mondja, hogy embert juttatunk az évtized végéig a legközelebbi csillagig, és onnan biztonságban vissza is hozzuk.
Nem tudja valaki Obama e-mail címét?
U.I.: Azt is megírom neki, hogy Dallasba semmi esetre se menjen kampányolni.:-]
Nem tudja valaki Obama e-mail címét?
U.I.: Azt is megírom neki, hogy Dallasba semmi esetre se menjen kampányolni.:-]
#107
Erre általánosságban válaszolnék: nyilván nagyon sok minden megoldható a mai technológiai szinten, sokkal több dolog, mint amit meg is finanszíroznak, ellenben olcsóbb és bejáratott technológiával lényegesen elérhetõbb lenne alapvetõen az egész ûrutazás, beleértve a bolygó vagy csillagközi repüléseket is.
Azt gondolom, ennek a nanotechnológia a kulcsa, lévén így nem csak rendkívül kis méretû, hanem nagyon erõs szerkezeteket is készíthetünk, úgymond minden egyes atomi kötést a saját szolgálatunkba állíthatunk. Ma, ha készítünk egy vascsövet, akkor annak falában sajnos az atomok közötti kötéseknek csak kisebb hányada mutat olyan elrendezést, ami számunkra - akinek csõre van szüksége - fontos, a beépített anyag nagyobb része azért kell, hogy statisztikailag létrejöjjön a szükséges erõsséget biztosító kötéstömeg. A nanotechnológiával készült csõben nincs selejt kötés - legalábbis elvileg - így lényegesen tömeghatékonyabb az így készült alkatrész. Azt pedig gondolom nem kell részletezzem, a repülésben így az ûrrepülésben is miért lényeges a könnyû és erõs anyagok használata.
Azt gondolom, ennek a nanotechnológia a kulcsa, lévén így nem csak rendkívül kis méretû, hanem nagyon erõs szerkezeteket is készíthetünk, úgymond minden egyes atomi kötést a saját szolgálatunkba állíthatunk. Ma, ha készítünk egy vascsövet, akkor annak falában sajnos az atomok közötti kötéseknek csak kisebb hányada mutat olyan elrendezést, ami számunkra - akinek csõre van szüksége - fontos, a beépített anyag nagyobb része azért kell, hogy statisztikailag létrejöjjön a szükséges erõsséget biztosító kötéstömeg. A nanotechnológiával készült csõben nincs selejt kötés - legalábbis elvileg - így lényegesen tömeghatékonyabb az így készült alkatrész. Azt pedig gondolom nem kell részletezzem, a repülésben így az ûrrepülésben is miért lényeges a könnyû és erõs anyagok használata.
#106
"Ezek szerint te alapvetõen generációs ûrhajóra gondolsz"
Nem én csak tartottam magamat a 300km/sec-es sebességkorlátodhoz. Mint írtam nem tudok semmilyen olyan tényezõrõl ami ezt indokolná (talán kevés energiát tudunk "magunkkal vinni"). De ha tényleg van ilyen technikai korlát akkor természetesen csak a generációs ûrhajó jöhet szóba. Éppen ezért ahelyett hogy értelmetlen vitába folynánk, errõl írok.
Én így képzelném el:
Egy kisbolygó belsejében kialakítani az "utasteret". Megfelelõ energia és nyersanyagellátással a szerkezeti elemeket karban lehet tartani.
A létfentartás sem megoldhatatlan. Az emberek ellátása:
-növényi alapon: szénhidrát termelés, fény és tápanyagellátást mesterségesen meg tudjuk oldani
-bioszintetikus úton: fehérje elõállítás gombák és baktériumok által
-ha szükséges tudunk oxigént ezen felül elõállítani
-nyomelem és vitamin ellátás se lenne gond
Bár a mesterséges bioszféra-programok (tudtommal) nem sikerültek, ott nem is avatkoztunk be a dolgok menetébe, mindent a természetre bíztunk.
A hulladék újrafeldolgozását is megtudnánk oldani, csak energia kérdése. A szerves hulladék újrafeldolgozása történhetne biológiai úton. De úgy általában a hulladék potenciális nyersanyag (az hogy jelenleg nem éri meg feldolgozni az nem azt jelenti hogy nem lehetséges feldolgozni). És persze a termelt hulladék is minimlizálható ha akarjuk.
Az egészségügyi ellátást optimalizálása talán egy kicsit embertelen lenne.
Mi kell még a túléléshez?
A fejlõdés pedig nem állna meg az elindítással, õk a fedélzeten is fejleszthetnek, a földrõl is küldhetnek utánuk információkat egy ideig.
A legénységet is válogathatnánk. Az eugenetika igenis mûködik, vagyis mûködött amíg nemkívánatossá nem nyilvánították (egyébként teljesen érthetõ), de a cél szentesíti az eszközt.
"hacsak nem következik be valami egetverõ áttörés az anyagtudományokban (közelebbrõl az alkalmazott nanotechnológiában)/fizikában." Milyen forradalmi áttörésre gondolsz? És egyáltalán milyen a jelenlegi technológiával megoldhatatlan problémát látsz?
Az emberek emberfeletti tettekre képesek ha okot adsz rá nekik. Az ókor csodái, a középkor hasonlóan csodás építészete, az egy északa alatt megtanult féléves anyag, mind ezt bizonyítják.
Nem én csak tartottam magamat a 300km/sec-es sebességkorlátodhoz. Mint írtam nem tudok semmilyen olyan tényezõrõl ami ezt indokolná (talán kevés energiát tudunk "magunkkal vinni"). De ha tényleg van ilyen technikai korlát akkor természetesen csak a generációs ûrhajó jöhet szóba. Éppen ezért ahelyett hogy értelmetlen vitába folynánk, errõl írok.
Én így képzelném el:
Egy kisbolygó belsejében kialakítani az "utasteret". Megfelelõ energia és nyersanyagellátással a szerkezeti elemeket karban lehet tartani.
A létfentartás sem megoldhatatlan. Az emberek ellátása:
-növényi alapon: szénhidrát termelés, fény és tápanyagellátást mesterségesen meg tudjuk oldani
-bioszintetikus úton: fehérje elõállítás gombák és baktériumok által
-ha szükséges tudunk oxigént ezen felül elõállítani
-nyomelem és vitamin ellátás se lenne gond
Bár a mesterséges bioszféra-programok (tudtommal) nem sikerültek, ott nem is avatkoztunk be a dolgok menetébe, mindent a természetre bíztunk.
A hulladék újrafeldolgozását is megtudnánk oldani, csak energia kérdése. A szerves hulladék újrafeldolgozása történhetne biológiai úton. De úgy általában a hulladék potenciális nyersanyag (az hogy jelenleg nem éri meg feldolgozni az nem azt jelenti hogy nem lehetséges feldolgozni). És persze a termelt hulladék is minimlizálható ha akarjuk.
Az egészségügyi ellátást optimalizálása talán egy kicsit embertelen lenne.
Mi kell még a túléléshez?
A fejlõdés pedig nem állna meg az elindítással, õk a fedélzeten is fejleszthetnek, a földrõl is küldhetnek utánuk információkat egy ideig.
A legénységet is válogathatnánk. Az eugenetika igenis mûködik, vagyis mûködött amíg nemkívánatossá nem nyilvánították (egyébként teljesen érthetõ), de a cél szentesíti az eszközt.
"hacsak nem következik be valami egetverõ áttörés az anyagtudományokban (közelebbrõl az alkalmazott nanotechnológiában)/fizikában." Milyen forradalmi áttörésre gondolsz? És egyáltalán milyen a jelenlegi technológiával megoldhatatlan problémát látsz?
Az emberek emberfeletti tettekre képesek ha okot adsz rá nekik. Az ókor csodái, a középkor hasonlóan csodás építészete, az egy északa alatt megtanult féléves anyag, mind ezt bizonyítják.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#105
Nos, azon kívül, hogy kis túlzással piramison és kõbaltán kívül még semmit sem építettünk, ami évezredekig rendeltetésszerûen használható lett volna, lényegében semmi. Ezek szerint te alapvetõen generációs ûrhajóra gondolsz, nem mélyedtem el a területben különösebben, de azért sekély belgondolással is akadna gond szép számmal. Ki merném jelenteni, nem lennénk képesek önfenntartó, több ezer vagy több tízezer ember létfeltételeit évezredeken át biztosítani képes ûrhajót építeni ötven éven belül, hacsak nem következik be valami egetverõ áttörés az anyagtudományokban (közelebbrõl az alkalmazott nanotechnológiában)/fizikában.
#104
Nem a KSH adta meg az biztos. Angol wikibõl szedtem.
Kara kánként folytatom tanításom.
#103
"Ismereteim szerint a ma elvi szinten elképzelhetõ leggyorsabb meghajtási mód, az ion/plazma hajtómûvel kombinált magnetoszféra vitorlás sem volna képes többre, mint 300 km/sec"
Ebben kételkednék. Mi akadályozza meg azt hogy 300km/sec-nél gyorsabban haladjon? A közegellenállás a relativisztikus sebesség eléréséig nem okoz gondot. A sebességnek már csak az elérhetõ energia szab felsõ határt. De legyen igazad. 300 km/sec max sebesség. Miért probléma az hogy évezredekig halad az ûrhalyó?
Ebben kételkednék. Mi akadályozza meg azt hogy 300km/sec-nél gyorsabban haladjon? A közegellenállás a relativisztikus sebesség eléréséig nem okoz gondot. A sebességnek már csak az elérhetõ energia szab felsõ határt. De legyen igazad. 300 km/sec max sebesség. Miért probléma az hogy évezredekig halad az ûrhalyó?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#102
Végülis a Marson letelepedés menne fél évszázadon belül valami számottevõ populációval, de ezt a közeli csillagokig eljutást - a Nap nem ér - hogy gondoltad? Ismereteim szerint a ma elvi szinten elképzelhetõ leggyorsabb meghajtási mód, az ion/plazma hajtómûvel kombinált magnetoszféra vitorlás sem volna képes többre, mint 300 km/sec, ezzel pedig a legközelebbi csillagrendszer is néhány évezred..
#101
Elõször is leszögezném hogy nem áll szándékomban antianyag-akkumulátorral megmenteni a földet.
Amiket említesz azok technikai jellegû problémák, így elvileg megoldhatóak.
Jelenleg alacsony hõmérsékletû mágneses csapdázást alkalmaznak nagy vákuumban. Biztos lehet rajta még fejleszteni ha mást nem jobb vákuumot, alacsonyabb hõmérsékletet, erõsebb mágnest alkalmaznak. Szintén megkönnyítené a tárolást ha az antiprotont fúzióval nagyobb tömegû antielemmé alakítanánk.
"2-3 db antihidrogén atom még igazából nem antianyag" Már egy pozitron is antianyag.
Az elõállítás és a lehûtés, mint írtad, tényleg nehéz dolog. A pozitron és az antiproton lefékezése nem probléma (mágneses térben eltérítve energiát vesztenek), ha viszont antihidrogént készítesz belõlük energia szabadul föl. A keletkezõ antihidrogén energiáját és impulzusát el kell távolítani:
-spontán rekombináció (az energia és az impulzus majd "elszivárog")
-lézer-indukált rekombináció (indukált emisszióval kilépõ foton elviszi az energiát és az impulzus egy részét)
-három-test ütközéses rekombináció (2 pozitron 1 antiproton) (ezt írtad te, az egyik pozitron elviszi az energia és az impulzus egy részét)
-pozitrinium(elektron-pozitron "atom")-antiproton ütközés (az elektron elviszi az energia és az impulzus egy részét)
Az energia visszanyerése ezek után már "nem probléma". Fûtesz vele kazánt.
Egyébként engem személy szerint a pozitrínium létezése is csodálattal tölt el.
Amiket említesz azok technikai jellegû problémák, így elvileg megoldhatóak.
Jelenleg alacsony hõmérsékletû mágneses csapdázást alkalmaznak nagy vákuumban. Biztos lehet rajta még fejleszteni ha mást nem jobb vákuumot, alacsonyabb hõmérsékletet, erõsebb mágnest alkalmaznak. Szintén megkönnyítené a tárolást ha az antiprotont fúzióval nagyobb tömegû antielemmé alakítanánk.
"2-3 db antihidrogén atom még igazából nem antianyag" Már egy pozitron is antianyag.
Az elõállítás és a lehûtés, mint írtad, tényleg nehéz dolog. A pozitron és az antiproton lefékezése nem probléma (mágneses térben eltérítve energiát vesztenek), ha viszont antihidrogént készítesz belõlük energia szabadul föl. A keletkezõ antihidrogén energiáját és impulzusát el kell távolítani:
-spontán rekombináció (az energia és az impulzus majd "elszivárog")
-lézer-indukált rekombináció (indukált emisszióval kilépõ foton elviszi az energiát és az impulzus egy részét)
-három-test ütközéses rekombináció (2 pozitron 1 antiproton) (ezt írtad te, az egyik pozitron elviszi az energia és az impulzus egy részét)
-pozitrinium(elektron-pozitron "atom")-antiproton ütközés (az elektron elviszi az energia és az impulzus egy részét)
Az energia visszanyerése ezek után már "nem probléma". Fûtesz vele kazánt.
Egyébként engem személy szerint a pozitrínium létezése is csodálattal tölt el.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#100
Fülrágás-menet:-))
#99
A biztonságos tárolást hogyan lehet megoldani? (Hmm...)
Úgy, hogy másodpercenként ne szökhessen el túl sok részecske, mert a miattuk fellépõ sugárzás esetleg tovább növeli a szökési rátát.
2-3 db antihidrogén atom még igazából nem antianyag
Az elõállítás is problémás. A pozitront és az antiprotont ugyanis le kell fékezni, hogy a befogás megtörténhessen, amellett a befogáshoz még egy (azaz harmadik) részecskére is szükség van amennyire én tudom.
Ez a lefékezés -- ha a részletekbe belegondolok -- eléggé bizonytalan (szerintem normál anyaggal gyakorlatilag nem megy).
Az energia visszanyerése sem igazán megy (kisebb méretekben)
Epikurosz: a 98.-beli számadatokat ki adta meg és mi alapján?
Úgy, hogy másodpercenként ne szökhessen el túl sok részecske, mert a miattuk fellépõ sugárzás esetleg tovább növeli a szökési rátát.
2-3 db antihidrogén atom még igazából nem antianyag
Az elõállítás is problémás. A pozitront és az antiprotont ugyanis le kell fékezni, hogy a befogás megtörténhessen, amellett a befogáshoz még egy (azaz harmadik) részecskére is szükség van amennyire én tudom.
Ez a lefékezés -- ha a részletekbe belegondolok -- eléggé bizonytalan (szerintem normál anyaggal gyakorlatilag nem megy).
Az energia visszanyerése sem igazán megy (kisebb méretekben)
Epikurosz: a 98.-beli számadatokat ki adta meg és mi alapján?
#98
Assuming an optimal conversion of antiprotons to antihydrogen, it would take two billion years to produce 1 gram or 1 mole of antihydrogen (approximately 6.02×10-23 atoms of antihydrogen).
Antimatter is said to be the most costly substance in existence, with an estimated cost of $25 billion per gram for positrons<17>, and $62.5 trillion per gram for antihydrogen.
Antimatter is said to be the most costly substance in existence, with an estimated cost of $25 billion per gram for positrons<17>, and $62.5 trillion per gram for antihydrogen.
Kara kánként folytatom tanításom.
#97
...nem azért mert könnyû, hanem azért mert nehéz...
Kara kánként folytatom tanításom.
#96
Van ilyen energiatárolási formánk az antianyag. Elõ tudjuk állítani, tudjuk biztonságosan tárolni. Csak az egész procedúra hatásfoka rettenetes.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#95
Ezek az elképzelések amiket említesz nem hiszem hogy meg fognak valósulni.
Amikor az "összes eddig megismert anyag"-ról írsz akkor gondolom a proton-neutron-elektron anyagokra gondolsz. És valóban minden megváltozna ha találnánk valamilyen új stabil részecskét, de ezekkel szemben én szkeptikus vagyok.
A példáddal nem értek egyet. Már a ami technológiával képesek lennénk a Marson letelepedni, vagy más közeli csillagokra eljuttatni az emberi fajt ha erre szükség volna. Nem azért nem tesszük ez mert nem vagyunk rá képesek, csak még túl sokba kerülne ahhoz képest hogy nincs semmi igazi okunk rá. Van más bajunk is.
Amikor az "összes eddig megismert anyag"-ról írsz akkor gondolom a proton-neutron-elektron anyagokra gondolsz. És valóban minden megváltozna ha találnánk valamilyen új stabil részecskét, de ezekkel szemben én szkeptikus vagyok.
A példáddal nem értek egyet. Már a ami technológiával képesek lennénk a Marson letelepedni, vagy más közeli csillagokra eljuttatni az emberi fajt ha erre szükség volna. Nem azért nem tesszük ez mert nem vagyunk rá képesek, csak még túl sokba kerülne ahhoz képest hogy nincs semmi igazi okunk rá. Van más bajunk is.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#94
Igazad van.
De ha megnézzük a modern fizika hatókörét, ahol bizonyíthatóan vagy várhatóan helyesen írja le a valóságot, akkor azt találjuk hogy a körülöttünk lévõ világot szinte teljesen leírja. A gyakorlati problémákhoz nem valószínû hogy új elmélet kell, legfeljebb ha az egyszerûbb formalizmussal rendelkezik.
A fejlõdésünket elsõsorban a jelenlegi elméletek használhatóságának növelése fogja jelenteni.
De ha megnézzük a modern fizika hatókörét, ahol bizonyíthatóan vagy várhatóan helyesen írja le a valóságot, akkor azt találjuk hogy a körülöttünk lévõ világot szinte teljesen leírja. A gyakorlati problémákhoz nem valószínû hogy új elmélet kell, legfeljebb ha az egyszerûbb formalizmussal rendelkezik.
A fejlõdésünket elsõsorban a jelenlegi elméletek használhatóságának növelése fogja jelenteni.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#93
..és itt megállnék. Ahol egy pofon nem használ, ott már csak a válópör segít. Fölösleges tovább erõlteni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#92
Hálistennek nem, mert én nem az a típus vagyok. Én, mintsem hogy felakasszam magam, lehúznék két nagy pofont a csajomnak (ha bevállalja a büntit). Vállalva azt a kockázatot, hogy a jogvédõ hisztérikusok családi erõszak bélyegét süssék rám.
Kara kánként folytatom tanításom.
#91
Megölted az ex-nejed? 😛
halgatyó: a 6 perves hsz-különbségedbõl ítélve gyors menet lehetett. xD
Miért április 4-én jön ki rajtam a tréfálkozás? 😊
halgatyó: a 6 perves hsz-különbségedbõl ítélve gyors menet lehetett. xD
Miért április 4-én jön ki rajtam a tréfálkozás? 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#90
...és hogy folytassam a gondolatmenetet: létezik a végzet asszonya is, aki amíg domináns szerepben vagy felnéz rád, utána meg húzza a száját. Ez néha tragédiához vezethet.
Kara kánként folytatom tanításom.
#89
EZEK AZ ASSZONYOK MINDIG akkor zavarják meg a férfiak dolgát, amikor nem kellene.
Asszonynak a fakanál mellett a helye!!! (Mármint kavargassa vele a levest, nem üthet!)
<#nyes>
Asszonynak a fakanál mellett a helye!!! (Mármint kavargassa vele a levest, nem üthet!)
<#nyes>
Kara kánként folytatom tanításom.
#88
Folytatom, csak az asszony megzavart.
Nem találtunk olyan energia-eltárolási lehetsõéget sem, amely pl. a részecskefizikában szokásos energiaszinteken mûködne, vagyis az eltárolható energia meghaladhatná még az urán energiasûrûségét is.
Lehetne még sorolni, csak nem akarok scifit írni.
Nem találtunk olyan energia-eltárolási lehetsõéget sem, amely pl. a részecskefizikában szokásos energiaszinteken mûködne, vagyis az eltárolható energia meghaladhatná még az urán energiasûrûségét is.
Lehetne még sorolni, csak nem akarok scifit írni.
#87
Nem vitatom az általad felsorolt fejlesztések óriási jelentõségét, csupán kiegészíteném a 66. hozzászólás végén található listát, hogy világosabb legyek.
Nem találtunk pl. olyan anyagot, amely szilárdsága pl. a gyémántnál sok nagyságrenddel nagyobb, vagy olvadás (bomlás-) pontja mondjuk tbb millió fok lenne.
Az összes eddig megismert anyag tulajdonságait az elektronhéj alacsony (max. néhány eV) energiaszintjei határozzák meg, és jól látható és kb. jósolható ezen anyagok tulajdonságai.
Nem találtunk antigravitációs effektust (amit itt a Földön létre tudnánk hozni), továbbá nam találtunk különféle erõtereket sem, amelyeket generátorokkal lehetne fejleszteni.
Például olyan erõteret, amelyet kívül elhelyezkedõ forrással befelé irányuló erõként lehetne alkalmazni (tudjuk: az elektromosan töltött gömb belsejében a térerõsség zéró, ha nincs belül is töltés)
Az általad felsorolt -- igen fontos -- találmányok túl messzire nem fejleszthetõk már tovább, az anyagban rejlõ fizikai korlátok miatt. (Ne legyen igazam:-))
Például: ha a Nap egyszer túlmelegedni kezd (NEM biztos, hogy ehhez 5milliárd év kell) vagy más komoly probléma támad, az emberiséget a jelenleg ismert eszközök nem mentik meg. Ez igaz a még nem kifejlesztett, de a mai tudomány által belátható jövõbeni találmányokra is.
Nem találtunk pl. olyan anyagot, amely szilárdsága pl. a gyémántnál sok nagyságrenddel nagyobb, vagy olvadás (bomlás-) pontja mondjuk tbb millió fok lenne.
Az összes eddig megismert anyag tulajdonságait az elektronhéj alacsony (max. néhány eV) energiaszintjei határozzák meg, és jól látható és kb. jósolható ezen anyagok tulajdonságai.
Nem találtunk antigravitációs effektust (amit itt a Földön létre tudnánk hozni), továbbá nam találtunk különféle erõtereket sem, amelyeket generátorokkal lehetne fejleszteni.
Például olyan erõteret, amelyet kívül elhelyezkedõ forrással befelé irányuló erõként lehetne alkalmazni (tudjuk: az elektromosan töltött gömb belsejében a térerõsség zéró, ha nincs belül is töltés)
Az általad felsorolt -- igen fontos -- találmányok túl messzire nem fejleszthetõk már tovább, az anyagban rejlõ fizikai korlátok miatt. (Ne legyen igazam:-))
Például: ha a Nap egyszer túlmelegedni kezd (NEM biztos, hogy ehhez 5milliárd év kell) vagy más komoly probléma támad, az emberiséget a jelenleg ismert eszközök nem mentik meg. Ez igaz a még nem kifejlesztett, de a mai tudomány által belátható jövõbeni találmányokra is.
#86
Jóuzsi, te mit csinálsz itt?
Kara kánként folytatom tanításom.
#85
Amiket írsz (lézer, félvezetõ, Casimir effektus, stb.) azok mind a 20. század elején kidolgozott kvantummechanikának a termékei. És igenis egyidõsek a maghasadással/fúzióval, mert a 40-es 50-es évekre esik a megjelenésük. (Kivétel az AFM (80-as évek), szupravezetés (1911)) Mondhatni ma is abból élünk, amit a század elsõ harmadában kitaláltak, a többi csak finomítás. Persze, hatalmas a fejlõdés, mint ahogy az autók is fejlõdnek, de a mai motorok is ugyanazon az elven mûködnek, mint Daimleré 120 éve.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#84
Nem tudom, hogy miért nem lehet, de akkor se a tudományos cikkek alatt éljék ki magukat.
#83
Mondanám én is, hogy jogosan kaptak büntipontot (nekem is járt volna), de valamiért mégsem. Miért nem lehet létrehozni ezeknek a "tiltott" kérdéseknek egy megfelelõ topikot, pl. politika, a pártok eddigi tevékenységei (ami már történelem), ugyanez igaz a holokausztra, a mai állítólagos neonácizmusra, és ezekre. Mivel van több jogosultsága ezen az oldalon, forumban az olyan témáknak, mint pl. "Hogyan néz ki a cipõd?", mezõgazdasági topik, meg úgy a topikok 99% -a.
#82
Igen, láttam..mindennek a gyökere az ember, és az, h önzõ és kapzsi, még nem tudta kinõni.. 😊 Nem kell itt politikai erõket, oldalakat védeni.Felelõsen kellene irányítani a dolgokat, és nem lenne baj.Mondjuk, mindentõl függetlenül, kultúráltan szoltatok hozzá..bár megvan szabva, h nem lehet politizálni, de ha valaki kultúrált, nem tudom, h miért kell baszogatni.Nah mind1.
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
Egy esetért kaptátok, de simán kijárt, mert állandóan teleszarjátok a topikokat a hülye a politikai világnézeteitekkel.
#80
OFF
Ez így nem korrekt. Szeretném megértetni: nem, azért kaptuk, mert túl sokat politizáltunk, hanem mert egyszer politizáltunk. életlenül elolvasott egy moderátor egy olyan topicot, amibe Epikursz belinkelt valamit, meg én válaszoltam egy érdekességgel, hogy azért mi mindennek a gyökere, és erre a két hsz-re kapcsiból járt 4 büntipont fejenként. 😊 Normálisan már kb. tízszer ki kellett volna rúgolódnunk, és másoknak is virulniuk kéne büntpontokkal, de ez egyfajta színvonal, az SG-sek biztos nem szeretnek tudományos fórumot olvasni, mert pl. nem értenek hozzá, és elsikkadt kicsit a moderálás is ezzel.
Ez így nem korrekt. Szeretném megértetni: nem, azért kaptuk, mert túl sokat politizáltunk, hanem mert egyszer politizáltunk. életlenül elolvasott egy moderátor egy olyan topicot, amibe Epikursz belinkelt valamit, meg én válaszoltam egy érdekességgel, hogy azért mi mindennek a gyökere, és erre a két hsz-re kapcsiból járt 4 büntipont fejenként. 😊 Normálisan már kb. tízszer ki kellett volna rúgolódnunk, és másoknak is virulniuk kéne büntpontokkal, de ez egyfajta színvonal, az SG-sek biztos nem szeretnek tudományos fórumot olvasni, mert pl. nem értenek hozzá, és elsikkadt kicsit a moderálás is ezzel.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#79
Ezt a gondolatmenetet folytatva, vajon milyen mélységig érthetõ meg az univerzum az ember képességeivel? Mikor válik a legrátermettebb elmével rendelkezõk számára is áttekinthetetlenül bonyolulttá az absztrakciós szint?
#78
túl sokat búvárkodtak a politika mélytengerében... XD
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#77
"HA nem tudjuk mérni akkor nem is kell foglalkozni vele."
"Jelenleg nincs olyan jelenség amire azt tudnánk mondani hogy ez egy ilyen "fénynél nagyobb sebességû világgal" való kölcsönhatás."
Kiegészíteném azzal, hogy: vagy legalább is nem vesszük az adott helyszínen jelentékenyen észre, vagy komplexitását tekintve magasan felette áll a "lineárisan követhetõ" kölcsönhatásoknál. Gondolok itt pillangó hatás; káosz elmélet; húr elmélet...
De amúgy tetszett a válasz.
"Mi a baj(om) willcox-al?" - na ezért írtam, hogy: "A "Ti"-t az veszi magára akinek nem inge" (te bizony felöltöztél... :-) )
"Jelenleg nincs olyan jelenség amire azt tudnánk mondani hogy ez egy ilyen "fénynél nagyobb sebességû világgal" való kölcsönhatás."
Kiegészíteném azzal, hogy: vagy legalább is nem vesszük az adott helyszínen jelentékenyen észre, vagy komplexitását tekintve magasan felette áll a "lineárisan követhetõ" kölcsönhatásoknál. Gondolok itt pillangó hatás; káosz elmélet; húr elmélet...
De amúgy tetszett a válasz.
"Mi a baj(om) willcox-al?" - na ezért írtam, hogy: "A "Ti"-t az veszi magára akinek nem inge" (te bizony felöltöztél... :-) )
Szegény ember vízzel főz! Persze ha van mit a tejbe aprítania... :)
#76
"Golyót, azt láttunk, látuk, ahogy a víz hullámzik, de fotont még nem láttunk, ezért csak ezekhez tudjuk kötni."
Én erre azt mondom:
Golyót, vízet ahogy hullámzik még sosem láttunk, csak fotont.
Én erre azt mondom:
Golyót, vízet ahogy hullámzik még sosem láttunk, csak fotont.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#75
off: Mire kaptad a büntipotot. Láttam Epikurosznak is van. Csak nem összekaptatok?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#74
"Sajnos a nagy sebességeknél tapasztalható rendellenességek tények, ezeket meg kell emészteni."
Igen, a fizikával közelebbi köszönõviszony kialakítása esetén alapvetõen szükséges némely hétköznapi fogalom tartalmi kibõvítés/átírása. Egy ötéves, egy ötödikes és egy ötödéves teljesen más tartalmat ért az "idõ" szó mögött. Egy középiskolás kábé annyit mond, ha megkérdezed, mi az a foton, hogy fényrészecske. Úgy képzeli el, mint egy golyót, és röpköd, és világít. Néha összeköti a hullámokkal, mert hallott valamit a "fény kettõs természetérõl". Sok helyen találkoztam az utóbbi években a fénnyel, mint elektromágneses hullámmal. Többek között Fizikában és Elektromágneses terek c. tantárgyban is. A középiskolás fény képem gyökeresen megváltozott. Megtanultam, hogy a belém nevelt foton, a golyócska szemléletes ugyan, de távol áll a valósától. Mivel senki se látott még fotont, ezért el sem tudjuk, mi emberek képzelni, "hogy nézhet ki", vagy egyáltalán milyen. Valami ilyesmi lehet: az elektromos és mágneses tér gyors egymásba alakulásának térbeli tovaterjedése, mely ipulzust szállít, és kvantált energiacsomagokkal közöl energiát a környezet felé. Ez baromira nem egy golyócska, de még nem is szinuszhullám, ami a tankönyv egyik végébõl a másikba megy. Néha úgy viselkedik, hogy az ember egy hullámmal tudja könynen jellemezni, néha úolyan tulajonsága döntõ, hogy golyóval szemléletes az ábrázolása, de nekinem kettõs természete van, õ valójában egy harmadik valami, egy ember számára elképzelhetetlen jelenség, egy foton. Hogy miért elképzelhetelen? Mert még sohasem láttunk ehez hasonlót se életünkben! Golyót, azt láttunk, látuk, ahogy a víz hullámzik, de fotont még nem láttunk, ezért csak ezekhez tudjuk kötni. Ugyanez igaz a speciális relativitás elméletre is. Az emberi tapasztalattól olyan messze áll, hogy sok esetben elképzelhetetlennek tûnik. Megpróbáljuk a saját ismereteinket ráerõltetni, hogy majd az 2c-vel mozog, mert a kocsik is ennyivel távolodnak. A foton nem golyócska. A nagy sebességgel mozgó autók nem fognak 2c-vel távolodni. Szépen leírta elõttem sok rendes hozzászóló az ideillõ transzformációt és képleteket. Az, hogy van valaki, aki nem tudja különösebben elképzelni ezt a bonyolult, embetõl távoli nagysebességû világot, egyáltalán nem bûn, vagy baj. Csak az emberben lehetne annyi szerénység, hogy elfogadja, hogy nem érti, és tiszteletben tartja azt, hogy a másik érti. Ez mondjuk nem zárja ki azt, hogy õ legyen a legjobb ács az országban, amely becses mesterséghez pedig a sok kétbalkezes fizikus nem ért.
Igen, a fizikával közelebbi köszönõviszony kialakítása esetén alapvetõen szükséges némely hétköznapi fogalom tartalmi kibõvítés/átírása. Egy ötéves, egy ötödikes és egy ötödéves teljesen más tartalmat ért az "idõ" szó mögött. Egy középiskolás kábé annyit mond, ha megkérdezed, mi az a foton, hogy fényrészecske. Úgy képzeli el, mint egy golyót, és röpköd, és világít. Néha összeköti a hullámokkal, mert hallott valamit a "fény kettõs természetérõl". Sok helyen találkoztam az utóbbi években a fénnyel, mint elektromágneses hullámmal. Többek között Fizikában és Elektromágneses terek c. tantárgyban is. A középiskolás fény képem gyökeresen megváltozott. Megtanultam, hogy a belém nevelt foton, a golyócska szemléletes ugyan, de távol áll a valósától. Mivel senki se látott még fotont, ezért el sem tudjuk, mi emberek képzelni, "hogy nézhet ki", vagy egyáltalán milyen. Valami ilyesmi lehet: az elektromos és mágneses tér gyors egymásba alakulásának térbeli tovaterjedése, mely ipulzust szállít, és kvantált energiacsomagokkal közöl energiát a környezet felé. Ez baromira nem egy golyócska, de még nem is szinuszhullám, ami a tankönyv egyik végébõl a másikba megy. Néha úgy viselkedik, hogy az ember egy hullámmal tudja könynen jellemezni, néha úolyan tulajonsága döntõ, hogy golyóval szemléletes az ábrázolása, de nekinem kettõs természete van, õ valójában egy harmadik valami, egy ember számára elképzelhetetlen jelenség, egy foton. Hogy miért elképzelhetelen? Mert még sohasem láttunk ehez hasonlót se életünkben! Golyót, azt láttunk, látuk, ahogy a víz hullámzik, de fotont még nem láttunk, ezért csak ezekhez tudjuk kötni. Ugyanez igaz a speciális relativitás elméletre is. Az emberi tapasztalattól olyan messze áll, hogy sok esetben elképzelhetetlennek tûnik. Megpróbáljuk a saját ismereteinket ráerõltetni, hogy majd az 2c-vel mozog, mert a kocsik is ennyivel távolodnak. A foton nem golyócska. A nagy sebességgel mozgó autók nem fognak 2c-vel távolodni. Szépen leírta elõttem sok rendes hozzászóló az ideillõ transzformációt és képleteket. Az, hogy van valaki, aki nem tudja különösebben elképzelni ezt a bonyolult, embetõl távoli nagysebességû világot, egyáltalán nem bûn, vagy baj. Csak az emberben lehetne annyi szerénység, hogy elfogadja, hogy nem érti, és tiszteletben tartja azt, hogy a másik érti. Ez mondjuk nem zárja ki azt, hogy õ legyen a legjobb ács az országban, amely becses mesterséghez pedig a sok kétbalkezes fizikus nem ért.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#73
javítom
"következetesen összemossa a klasszikus mechanikával (a sebesség összeadásnál)"
következetesen összemossa a Galilei-féle relativitási elvvel, és használja a Galilei-transzformációt (a sebesség összeadásnál)
"következetesen összemossa a klasszikus mechanikával (a sebesség összeadásnál)"
következetesen összemossa a Galilei-féle relativitási elvvel, és használja a Galilei-transzformációt (a sebesség összeadásnál)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#72
"Na most nagyon kikapok... :-)"
Amit írsz az alapjában véve nem hülyeség.
Szigorûan véve a speciális relativitáselmélet nem tiltja a fénynél nagyobb sebességû részecskék létét, csak a fénysebesség átlépését. Tiltja viszont a fénysebesség alatti és feletti részecskék közötti kölcsönhatást, egészen pontosan az olyan kölcsönhatást amelyben információ adódik át.
Ez nem pont az amit te leírtál de lényegében az.
Djhambi szokta volt mondani hogy amit nem tudunk mérni az nem is létezik. (Nem pontos idézet.) Tehát ezt a "fénysebességnél nagyobb sebességû világot" HA nem tudjuk mérni akkor nem is kell foglalkozni vele. Jelenleg nincs olyan jelenség amire azt tudnánk mondani hogy ez egy ilyen "fénynél nagyobb sebességû világgal" való kölcsönhatás.
A tapasztalat egyszerûen az hogy a fénysebesség átlépése problémába ütközik.
"Szerintem willcox nem tudatlan, vagy "antiszorgalmas" hanem a Ti jelenlegi lexikális tudásotok nagyobb, ez egy igazság, de nem AZ Igazság. Teccccik érteni mire gondolok?" Nem igazán értem mire gondolsz. Senki sem mondja azt hogy bármelyik jelenlegi(és jövõbeli) elmélet maga AZ Igazság. Ezért nevezzük õket modelleknek.
Mi a baj(om) willcox-al?
Egyszerûen azt állítja hogy a mérési eredményeket a fizikusok globálisan és szisztematikusan meghamisítják! #50 #39
Úgy próbálja cáfolni a speciális relativitáselméletet hogy következetesen összemossa a klasszikus mechanikával (a sebesség összeadásnál) és amikor ellentmondásra jut azt a következtetést vonja le hogy a speciális relativitáselméletet hibás. Magyarul egy elméletet úgy cáfol hogy hibásan használja azt és mivel (természetesen) ellentmondásra jut az elméletet hibáztatja ezért. Nem tudatlan, és nem "antiszorgalmas", csak (akarva vagy akaratlan) nem veszi észre a hibáját akkor sem amikor arra rávilágítanak.
"nem kel jártasnak lenni a fizikában, vagy bármiben ahhoz, hogy az ember jó kérdést, vagy érdekes megállapítást tegyen"
De kell. Egy jól megfogalmazott kérdés magában hordozza magát a választ is. (Ezt most jólmegaszontam.)
Amit írsz az alapjában véve nem hülyeség.
Szigorûan véve a speciális relativitáselmélet nem tiltja a fénynél nagyobb sebességû részecskék létét, csak a fénysebesség átlépését. Tiltja viszont a fénysebesség alatti és feletti részecskék közötti kölcsönhatást, egészen pontosan az olyan kölcsönhatást amelyben információ adódik át.
Ez nem pont az amit te leírtál de lényegében az.
Djhambi szokta volt mondani hogy amit nem tudunk mérni az nem is létezik. (Nem pontos idézet.) Tehát ezt a "fénysebességnél nagyobb sebességû világot" HA nem tudjuk mérni akkor nem is kell foglalkozni vele. Jelenleg nincs olyan jelenség amire azt tudnánk mondani hogy ez egy ilyen "fénynél nagyobb sebességû világgal" való kölcsönhatás.
A tapasztalat egyszerûen az hogy a fénysebesség átlépése problémába ütközik.
"Szerintem willcox nem tudatlan, vagy "antiszorgalmas" hanem a Ti jelenlegi lexikális tudásotok nagyobb, ez egy igazság, de nem AZ Igazság. Teccccik érteni mire gondolok?" Nem igazán értem mire gondolsz. Senki sem mondja azt hogy bármelyik jelenlegi(és jövõbeli) elmélet maga AZ Igazság. Ezért nevezzük õket modelleknek.
Mi a baj(om) willcox-al?
Egyszerûen azt állítja hogy a mérési eredményeket a fizikusok globálisan és szisztematikusan meghamisítják! #50 #39
Úgy próbálja cáfolni a speciális relativitáselméletet hogy következetesen összemossa a klasszikus mechanikával (a sebesség összeadásnál) és amikor ellentmondásra jut azt a következtetést vonja le hogy a speciális relativitáselméletet hibás. Magyarul egy elméletet úgy cáfol hogy hibásan használja azt és mivel (természetesen) ellentmondásra jut az elméletet hibáztatja ezért. Nem tudatlan, és nem "antiszorgalmas", csak (akarva vagy akaratlan) nem veszi észre a hibáját akkor sem amikor arra rávilágítanak.
"nem kel jártasnak lenni a fizikában, vagy bármiben ahhoz, hogy az ember jó kérdést, vagy érdekes megállapítást tegyen"
De kell. Egy jól megfogalmazott kérdés magában hordozza magát a választ is. (Ezt most jólmegaszontam.)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#71
Ezt muszáj hozzátennem: alább a "fénysebességet" sajátosan értelmeztem, mert amúgy értem hogy az pont annak a "közelítõ mértékegységnek a neve", tehát ezt már ne írja le senki okulásul. Ha ez valakit sértett, akkor ezúton esdeklem a megbocsátásáért... illetve azoktól is kérem, akik hangsúlyozási, fogalmazási, helyesírási hibát találtak és ez bármely késõbbi kommentemre is igaz. Köszönöm. <#worship><#vigyor5>
Szegény ember vízzel főz! Persze ha van mit a tejbe aprítania... :)
#70
Na most nagyon kikapok... :-)
Nem védeni akarom willcox-ot és leszögezem, hogy lövésem sincs a fizika ezen mélységeirõl, de:
Függetlenül attól hogy a sebesség növelésével tart az 1-hez és sose éri el, meg inercia rendszer meg, tömeg meg satöbbi. És az is baromi jó dolog, hogy a képletek és a mérések ezt látszanak igazolni amit itt alább páran már megfogalmaztak. (nincs kedvem görgetni és control-c-zni)
Akkor mi van, ha egyébként sokkal baromi gyorsabban is történnek az események csak a mi lehetõségeink pont addig tartanak, hogy azt számoljuk és mérjük amit. Teszemazt "csak az illusztáció kedvéért" mi van ha mi csak valami elszáguldó dolog "csóváját" látjuk, vagy, csak addig a pontig érzékeljük mint mondjuk hang esetén a hangrobbanás és utána elhagyjuk (tudom hogy más természetû hullámokról beszélünk), de annak is lehetnek egyéb tulajdonságai. Továbbmegyek: mi van ha PONTOSAN AZÉRT mert NAGYOBB ez a SEBESSÉG mint a FÉNYSEBESSÉG ez a mi tér-idõ rendszerünkben egyszerûen nem találkozik, teszem azt mire észlelnénk logikusan az már elõbb megtörtént mint az észlelése, vagy a létrehozásának kezdete.
Szerintem willcox nem tudatlan, vagy "antiszorgalmas" hanem a Ti jelenlegi lexikális tudásotok nagyobb, ez egy igazság, de nem AZ Igazság. Teccccik érteni mire gondolok?
A "Ti"-t az veszi magára akinek nem inge :-)
És akkor mi történik amikor két éppen 14 Te V-on mûködõ LHC-t ütköztetünk??? <#confused>
A hülyeséget félre téve, szerintem már az is merõben más eredményt hozna ha az ütköztetések nem "szembõl" történnének, hanem kvázi valamilyen szögben, vagy ha a megtett út nem egy körpályán hanem egy önmagába visszatérõ rugóban történne stb...
És most lehet jönni azzal, hogy két pont szerû dolog csak effektíve szembõl tud ütközni, ja egészen addig amíg nem találsz pontosabb nagyítót...
OFF: nem kel jártasnak lenni a fizikában, vagy bármiben ahhoz, hogy az ember jó kérdést, vagy érdekes megállapítást tegyen (fel), mint ahogy attól még hogy valaki bort iszik, prédikálhat vizet ha amúgy az hasznos a többiek számára...
Nem védeni akarom willcox-ot és leszögezem, hogy lövésem sincs a fizika ezen mélységeirõl, de:
Függetlenül attól hogy a sebesség növelésével tart az 1-hez és sose éri el, meg inercia rendszer meg, tömeg meg satöbbi. És az is baromi jó dolog, hogy a képletek és a mérések ezt látszanak igazolni amit itt alább páran már megfogalmaztak. (nincs kedvem görgetni és control-c-zni)
Akkor mi van, ha egyébként sokkal baromi gyorsabban is történnek az események csak a mi lehetõségeink pont addig tartanak, hogy azt számoljuk és mérjük amit. Teszemazt "csak az illusztáció kedvéért" mi van ha mi csak valami elszáguldó dolog "csóváját" látjuk, vagy, csak addig a pontig érzékeljük mint mondjuk hang esetén a hangrobbanás és utána elhagyjuk (tudom hogy más természetû hullámokról beszélünk), de annak is lehetnek egyéb tulajdonságai. Továbbmegyek: mi van ha PONTOSAN AZÉRT mert NAGYOBB ez a SEBESSÉG mint a FÉNYSEBESSÉG ez a mi tér-idõ rendszerünkben egyszerûen nem találkozik, teszem azt mire észlelnénk logikusan az már elõbb megtörtént mint az észlelése, vagy a létrehozásának kezdete.
Szerintem willcox nem tudatlan, vagy "antiszorgalmas" hanem a Ti jelenlegi lexikális tudásotok nagyobb, ez egy igazság, de nem AZ Igazság. Teccccik érteni mire gondolok?
A "Ti"-t az veszi magára akinek nem inge :-)
És akkor mi történik amikor két éppen 14 Te V-on mûködõ LHC-t ütköztetünk??? <#confused>
A hülyeséget félre téve, szerintem már az is merõben más eredményt hozna ha az ütköztetések nem "szembõl" történnének, hanem kvázi valamilyen szögben, vagy ha a megtett út nem egy körpályán hanem egy önmagába visszatérõ rugóban történne stb...
És most lehet jönni azzal, hogy két pont szerû dolog csak effektíve szembõl tud ütközni, ja egészen addig amíg nem találsz pontosabb nagyítót...
OFF: nem kel jártasnak lenni a fizikában, vagy bármiben ahhoz, hogy az ember jó kérdést, vagy érdekes megállapítást tegyen (fel), mint ahogy attól még hogy valaki bort iszik, prédikálhat vizet ha amúgy az hasznos a többiek számára...
Szegény ember vízzel főz! Persze ha van mit a tejbe aprítania... :)
#69
"De nem találtunk egyéb olyan, nagyjelentõségû bármilyen egyéb jelenséget, amit csak közlítõleg is össze lehetne mérni a 20.század elsõ felében elvégzett atommagkutatással"
Ezzel nem értek egyet:
-lézer
-félvezetõ
-szupravezetõ
-NMR (ez mondjuk atommagkutatással kapcsolatos)
-atomi szintû leképezési és/vagy manipulációs technikák: STM, AFM
(-félve említem meg a Casimir effektust)
Ezek egyenként hasonló kaliberûek mint a fisszió/fúzió.
Teljesen új tudományterületek alakultak ki, amelyek önmagukban is hasonló horderõvel és gyakorlati haszonnal bírnak mint a magfizika.
-kvantum-kémia
-a molekuláris-biológia
-na meg úgy az egész informatika/információ elmélet
Abban viszont egyetértek hogy ez a CERN-es kisérlet nem fog közvetlen világrengetõ eredményt hozni. (Tudom feketelyuk.)
Ezzel nem értek egyet:
-lézer
-félvezetõ
-szupravezetõ
-NMR (ez mondjuk atommagkutatással kapcsolatos)
-atomi szintû leképezési és/vagy manipulációs technikák: STM, AFM
(-félve említem meg a Casimir effektust)
Ezek egyenként hasonló kaliberûek mint a fisszió/fúzió.
Teljesen új tudományterületek alakultak ki, amelyek önmagukban is hasonló horderõvel és gyakorlati haszonnal bírnak mint a magfizika.
-kvantum-kémia
-a molekuláris-biológia
-na meg úgy az egész informatika/információ elmélet
Abban viszont egyetértek hogy ez a CERN-es kisérlet nem fog közvetlen világrengetõ eredményt hozni. (Tudom feketelyuk.)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#68
JIMMY FELTÁMADT!!!!! <#eplus2><#eplus2> éljen 04.01 XD
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#67
Reggel óta vesztegzár alatt van a svájci Nagy Hadronütköztetõ, amely pár nappal ezelõtt kezdett sikeresen ütköztetni atomokat, majd ma hajnalban nagyobb teljesítményre kapcsolt.
Jelenleg keveset lehet tudni a Svájcban található óriási földalatti komplexumban uralkodó állapotokról. A sajtótájékoztatót holnapra ígérik, de egyes bent rekedt és rémült alkalmazottaknak sikerült a sajtóhoz pár mondatos üzenetet elküldeniük, mielõtt megszakadt az összeköttetés.
Történt ugyanis, hogy az egyik hét TeV energiájú sugár akkora erõvel csapódott a célpontba, hogy az egyszerûen szétszakította a lokális téridõt és utat ütött az ötödik dimenzióba. Az ilyen lyukak normális esetben alig észlelhetõek, mivel csupán 10-26 másodpercig léteznek. Az elsõ lyuk ennek rendje és módja szerint fel is szívódott.
Három és fél perccel ezután azonban egy jóval nagyobb és tartósabb kapu nyílt a teremben. A szemtanúk egy nagyjából két méter átmérõjû, halványkék alakzatról számoltak be, amely az ütköztetõ mágneseivel egy szobában, a föld felett nem sokkal lebegett. Szerencséjükre azonban senki nem tartózkodhat abban a kamrában, az ütközések során keletkezõ sugárzás miatt.
A kapu megjelenését követõen a kívülrõl elérhetõ webkamerák képei megváltoztak; valószínûleg pár nappal korábbi képeket sugároz. A nézõk azonban az utolsó képkockákon a svájci, angliai és francia különleges erõk csapatszállítóit, továbbá több jelöletlen helikopter láttak.
A létesítménybõl utoljára küldött e-mail azonban szörnyû fejleményekrõl számolt be: a földalatti ATLAS létesítménybõl rémült sikolyok és szakadatlan fegyverropogás hallatszódott az egyetlen nyitva maradt aknán keresztül.
http://www.technet.hu/techtud/20100401/vesztegzar_alatt_az_orias_reszecskegyorsito/
Jelenleg keveset lehet tudni a Svájcban található óriási földalatti komplexumban uralkodó állapotokról. A sajtótájékoztatót holnapra ígérik, de egyes bent rekedt és rémült alkalmazottaknak sikerült a sajtóhoz pár mondatos üzenetet elküldeniük, mielõtt megszakadt az összeköttetés.
Történt ugyanis, hogy az egyik hét TeV energiájú sugár akkora erõvel csapódott a célpontba, hogy az egyszerûen szétszakította a lokális téridõt és utat ütött az ötödik dimenzióba. Az ilyen lyukak normális esetben alig észlelhetõek, mivel csupán 10-26 másodpercig léteznek. Az elsõ lyuk ennek rendje és módja szerint fel is szívódott.
Három és fél perccel ezután azonban egy jóval nagyobb és tartósabb kapu nyílt a teremben. A szemtanúk egy nagyjából két méter átmérõjû, halványkék alakzatról számoltak be, amely az ütköztetõ mágneseivel egy szobában, a föld felett nem sokkal lebegett. Szerencséjükre azonban senki nem tartózkodhat abban a kamrában, az ütközések során keletkezõ sugárzás miatt.
A kapu megjelenését követõen a kívülrõl elérhetõ webkamerák képei megváltoztak; valószínûleg pár nappal korábbi képeket sugároz. A nézõk azonban az utolsó képkockákon a svájci, angliai és francia különleges erõk csapatszállítóit, továbbá több jelöletlen helikopter láttak.
A létesítménybõl utoljára küldött e-mail azonban szörnyû fejleményekrõl számolt be: a földalatti ATLAS létesítménybõl rémült sikolyok és szakadatlan fegyverropogás hallatszódott az egyetlen nyitva maradt aknán keresztül.
http://www.technet.hu/techtud/20100401/vesztegzar_alatt_az_orias_reszecskegyorsito/
#66
Hm... Ez az "új korszak" talán egy kis népszerûség-fellendítõ túlzás.
Messze még annak az ideje, hogy a gyakorlatban is felhasználható, fontos felfedezés szülessen.
Az atommagok átalakításának felfedezései óta nem találtunk új energiaforrást (igaz, hogy az elõzõt sem használjuk fel, ehelyett még mindig az olajat égetjük).
De nem találtunk egyéb olyan, nagyjelentõségû bármilyen egyéb jelenséget, amit csak közlítõleg is össze lehetne mérni a 20.század elsõ felében elvégzett atommagkutatással. (új energiaforrás, teleport, vagy akármi)
Szóval óvatosan az "új korszakkal"
Messze még annak az ideje, hogy a gyakorlatban is felhasználható, fontos felfedezés szülessen.
Az atommagok átalakításának felfedezései óta nem találtunk új energiaforrást (igaz, hogy az elõzõt sem használjuk fel, ehelyett még mindig az olajat égetjük).
De nem találtunk egyéb olyan, nagyjelentõségû bármilyen egyéb jelenséget, amit csak közlítõleg is össze lehetne mérni a 20.század elsõ felében elvégzett atommagkutatással. (új energiaforrás, teleport, vagy akármi)
Szóval óvatosan az "új korszakkal"
#65
Jóuzsi, nagyon belelendültél!
Amúgy, meg tényleg nincs Kelvin fok, de még lehet. :-)
Amúgy, meg tényleg nincs Kelvin fok, de még lehet. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#64
Én garantálom neked azt, hogy ha valakinek megvan a kellõ absztrakciós készsége, hogy az egyiket alkalmazza, annak a másikkal sem lesz semmi baja.
Oldal 1 / 3Következő →