113
-
#1
csúszik a világvége 1 évet? -
pasi29uk #2 Majd este a takarítónő letörölgeti a gombokat vízes rongyal...
Arra gondoltam, ha lenne időutazás (visszafelé) akkor szímítógépes vírus már biztos visszajött volna :) -
mynameisbence #3 A TeV micsoda? -
Oláh Herkules #4 tera elektronvolt -
djw #5 lehet, hogy már vissza is jött :D -
#6
Ez a megalománia nem fog jóra vezetni. -
willcox #7 Valamit a nagyon okosoktól kérdezek:
Ha történetesen a 2 proton nem ütközik, akkor elhaladnak egymás mellett, a relatív sebességük pedig ugye nem kétszer majdnem fénysebesség, hanem csak majdnem fénysebesség (mert hogy nem lehet relatív sebesség sem nagyobb, mint fénysebesség, legalábbis ezt hazudják). De ha mindkettő csak a fénysebesség felével menne, akkor sem kapnánk sokkal kisebb relatív sebességet, akkor meg minek kell közel fénysebességre gyorsítani? Vagy netán hibás a relativitáselmélet? -
WilliamMcKinley #8 Az jó! Akkor még jövőben sem találtuk fel :D -
WilliamMcKinley #9 Na erre én is kíváncsi vagyok.. -
Epikurosz #10 A mikromegália sem jobb.
wilcox írta, és én érintve erzem magam :-)
"Valamit a nagyon okosoktól kérdezek:
Ha történetesen a 2 proton nem ütközik, akkor elhaladnak egymás mellett, a relatív sebességük pedig ugye nem kétszer majdnem fénysebesség, hanem csak majdnem fénysebesség (mert hogy nem lehet relatív sebesség sem nagyobb, mint fénysebesség, legalábbis ezt hazudják). "
Igen, úgy.
"De ha mindkettő csak a fénysebesség felével menne, akkor sem kapnánk sokkal kisebb relatív sebességet, akkor meg minek kell közel fénysebességre gyorsítani? Vagy netán hibás a relativitáselmélet?"
Nem a seb. a lényeg, hanem az energija.
Fele seb., fele energija. -
Legendary #11 Épp most akartam írni, de Epikurosz már megválaszolta. Az energia a lényeg. -
djhambi #12 Érdemes elfogadni, hogy a fizika magja hétköznapi aggyal kevésbé felfogható, a hétköznapi eseményekhez nem köthető, egyszerűen olyan dolgok, amik nehezen elképzehetőek, mert ilyeneket a valóságban sohasem tapasztalunk. Ilyenkor jönnek ezek az ellentmondások, emlyek feloldásához mélyebb szemlélet szükséges. -
willcox #13 Ha 2 autó megy szembe 30-cal egymásnak, az olyan, mintha az egyik állna, a másik meg 60-nal belemenne. Milyen energiáról beszélsz? A relatív sebesség a lényeg! Legalábbis, ha igaz a relativitáselmélet. -
willcox #14 Én olyan mélyre nem akarok süllyedni, hogy minden szélhámosságot elhiggyek. -
djhambi #15 "Fele seb., fele energija."
Gondolom, mikor sebességet emlegettél, mozgási energiára gondoltál.
E = 1/2mv^2
Ha v <- v/2, tehát fele akkora sebességre 0.5m(v/2)^2 = 0.5mv^2/4 = 1/8mv^2 lesz. Tehát a mozgási energia negyedére csökken. -
philcsy #16 Én is okos akarok lenni!
"De ha mindkettő csak a fénysebesség felével menne, akkor sem kapnánk sokkal kisebb relatív sebességet" A fénysebesség közelében a nem sokkal kissebb relatív sebesség nagy energiakülönbséget jelent. A kettő aránya:
E1/E2 = sqrt((c^2 - v2^2)/(c^2 - v1^2)) (lehet javítni) -
#17
energija = energia
30-cal = 30-al
-
willcox #18 Ennek szaladj neki még párszor, oké?
harminccal: 30-cal (val-vel hasonulva).
Amit te írtál: 30-al (harmincal) az eleve baromság, mert a szótő nem harmin, hanem harminc.
Ha hallgattál volna... -
philcsy #19 Szerencsére nem kell a speciális relativitás elméletet elfogadni ha nem tetszik. Ajánlom a lorenz elméletet.
A helyzet persze itt is ugyanaz mint a heliocentrikus-geocentrikus világképek vitájánál, mindkettő matematikailag ekvivalens, így nem meglepő hogy helyesen írja le a valóságot. -
philcsy #20 javítom:
Nem lorenz hanem Lorentz. És nem elmélet hanem elv. -
willcox #21 A matek mindent elbír, még akkor is, ha köze sincs a fizikai valósághoz.
100 - 400 = -300
eddig oké?
100 fok Celziusz - 400 fok Celziusz = - 300 fok Celziusz?
Ugye?
Attól, hogy matematikailag valami helyes, még nem feltétlenül van köze a valósághoz. -
philcsy #22 Nem egyértelmű hogy mit akarsz ezzel mondani. -
#23
2*fénysebesség az=2fénysebesség
Nadeolyan nincsen :C -
halgatyó #24 Szinte kizárólagos a hangsúly a médiában a részecskegyorsítókon, amikor az anyag leg-elemibb szerkezetét kutatják. Pedig még vannak más érdekes utak is.
Például kérdés, hogy a tér (pl. elektromágneses) tér linearitása (szuperpozició elve) mekkora térerőkig igaz.
Ma már igen nagy teljesítményű lézerek sugarát igen kicsi foltba lehet fókuszálni, ami mega-giga térerőket jelent.
Arra is kíváncsi lennék, hogy mi történne a két részecske ütközésekor keletkezett tüzes gombóccal ilyen térerőkben.
Csak egy példa volt. -
philcsy #25 Ha a speciális relativitás elméletet használod akkor használd az egészet, ne csak az első oldalt. A speciális relativitás elméletben a sebességek nem adódnak egyszerűen össze. -
halgatyó #26 Néha érdemes olyan kisérleteket is elvégezni, amiknek az elméleti megalapozása nem létezik, vagy kérdéses. Meglepő eredmények ugyanis ilyenekből szoktak kijönni. -
#27
Teljesen igazad van, elnézést kérek. -
willcox #28 Pedig magyarul írtam. Talán nehézséget jelent az értelmezése? -
philcsy #29 Nem, csak nem értem mi köze ahhoz amit én írtam. -
willcox #30 "matematikailag ekvivalens, így nem meglepő hogy helyesen írja le a valóságot". Erre írtam azt (példával), hogy "Attól, hogy matematikailag valami helyes, még nem feltétlenül van köze a valósághoz". -
Deus Ex #31 Bvalek úr majd ideér és rendet tesz, de elöljáróban ajánlom figyelembe a Relativisztikus mechanika c. bekezdést: Mozgási Energia
Röviden: a fele sebesség-negyede mozgási energia a Newtoni mechanika alacsony sebességeinél igaz, fénysebességhez közelítve a függvény exponenciálisan növekszik. (Ha a függvény mégsem szexponenciális jellemzőjű, nézzétek el nekem és tudjátok be a Bordóinak.)
Másik irányból megközelítve: a gyorsításba fektetett energia annál inkább a részegcseh energiáját, és annál kevésbé a sebességet növeli, minél inkább megközelítettük a fénysebességet. Valahol olvastam, ha vákuumban eleresztenénk egy fotont meg egy LHC-ben felhergelt részecskét, és egy év múlva megnéznénk, mennyire maradt le a mesterségesen gyorsított, akkor csupán 20 cm-vel volna hátrább, mint a foton. Ezt valaki megerősíthetné, mert én mesélem fűnek-fának, amikor megkérdezik, hogy mégis, mennyire fénysebesség közeli ez a gyorsított részegcseh, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy igazam van. Szóval kösz előre is.
-
willcox #32 Attól még nem feltétlenül igaz valami, hogy le van írva. -
#33
"Ha új részecskéket szeretnénk felfedezni, akkor elő kell állítanunk azokat, ezek az új részecskék pedig nagy tömegűek..." - Nem kell hozzá tudósnak lenni, hogy ez nagy hülyeség. Legalább is mint egy állítás hülyeség. Amit még fel kell találni, nem állíthatunk konkrét dolgokat, mint pl a tömeget. Az hogy több energia kell, nem jelenti azt, hogy mind a tömegre megy. Ez ilyen nesze semmi fogd meg jól. Miért nem közölnek értelmes dolgokat, emberi nyelven? Az tájékoztatás lenne. Az idézett mondatot meg annyiszor kiröhögöm, ahányszor elolvasom... -
Epikurosz #34 Ha ez igaz, akkor az nagy teljesítmény.
Egyébként, fotont senki nem akar felgyorsítani, meg fotonokat sem akarnak egymásnak ütköztetni.
nem is tudom, hogy ez most mér jutott eszembe.
-
Epikurosz #35 Na látod, most megfoglak, ill. bementél a csapdába!
Ha elfogadod, hogy -273 Kelvin fok alá nem lehet menni, akkor fogadd el azt is, hogy a fénysebesség egy természetes korlátja az elektromágneses hullám (foton) terjedési/mozgási sebességének.
Segítek, oksi?
A mozdulatlanságot nem lehet überolni (persze az is relatív), szóval olyan nincs, hogy egy adott térfogatban az atomok egymáshoz képest nem mozognak, és infrasugárzást sem bocsátanak ki, és ehhez képest még jobban fokozzuk a mozdulatlanságukat.
A fotonnál a c szintén egy ilyen határállapot, a foton jellege, természete miatt ennél gyorsabban nem tudja szedni a lábát.
Az persze nem kizárható, hogy van valami más, ami gyorsabban mozog. Hogy mi az - ne kérdezd, mert nemtom.
-
willcox #36 Senki sem vitatja, hogy a fény fénysebességgel terjed (a hang meg hangsebességgel, és csak a közegtől függ, hogy mennyi az annyi). Szép is lenne, ha nem így lenne, hiszen róluk nevezték el. De azt már nem fogadom el, hogy az határsebesség lenne. Lehet, hogy mint a hang sem képes fénysebességgel menni, úgy sok más egyéb sem. De hogy semmi, azt már nem fogadom el.
PS: nem mentem bele semmilyen csapdába, csupán arra írtam egy példát, hogy a ma elfogadott fizikára sem lehet ész nélkül csak a matekkal zsonglőrködni.
És egy közérthetőbb példa, ami pár éve itt már olvasható volt: egy régi vicc következik.
Pistikéék a negatív számokat tanulják. A tanító néni mond is rá egy példát:
- Gyerekek! Ha ötből elveszünk hetet, majd kettőt hozzáadunk, akkor nullát kapunk. Ugye értitek, gyerekek?
Minden gyerek érti, csak Pistike nem, de nem mer jelentkezni. Otthon elmeséli az apjának a példát, és kéri, hogy magyarázza el érthetően. Az apja mond is egy szemléletes példát:
- Kisfiam! Ha öten utaznak a villamoson, és heten leszállnak, akkor két embernek vissza kell szállni, hogy üres legyen a villamos.
:) -
djhambi #37 maestro85: nem akkora nagy hülyeség az a mondat. A tömeg más mértékegységben mértenergia. (Einstein nyomán szabadon.)
willcox: ott rontod el, hogy azt hiszed, van abszolút inerciarendszer. Pedig nincs. Nem mondhatod azt, hogy két foton egymástól távolodik, csak azt, hogy hozzád képest egy foton távolodik, de hozzád képest felső korlát lesz a fénysebesség az ő távolodásának. A relativisztikus sebesség egy tengelyirányra: v/√(1-v^2/c^2). Ahogy v -> c, úgy tart az egész tört c-hez. Ha v > c, akkor a gyök alatt negatív szám lenne. Ebben a fizikában valahogy még nem láttam értelmezsét a komplex számok képzetes részének, így ezt hanyagoljuk. Hogy miért lenne ez a képlet igazabb bármely más képletnél? Einstein második posztolátumából vezethető le. Hogy a posztulátum miért lenne elfogadható? Ezt igazolja a tapasztalat, semmi sem cáfolta még meg, ilyen axiomák körül élünk, és bízhatunk bennük. -
#38
Szamold bele a tomegdilataciot is. ;) -
willcox #39 Ha van egy, mindkét részecskéhez képest nyugalomban lévő pont (az lhc bármelyik pontja ilyen) és ehhez a ponthoz képest majdnem fénysebességgel megy minkét részecske, akkor egymáshoz képest sokkal többel kell, hogy menjenek. Nálam ez pont a duplája, függetlenül attól, hogy egyes (szerintem hibás) képletek szerint mennyi jön ki.
Fizikában és elektronikában is elég sokat számoltunk annak idején komplex számokkal...
"Ezt igazolja a tapasztalat, semmi sem cáfolta még meg" - szerintem viszont igenis van cáfolat, csak azok mindig le vannak söpörve az asztalról, mint egyfajta eretnekség. Én nem axiómák szerint élek, hanem a tapasztalataim alapján és ennek azok a posztulátumok ellentmondanak. Félreértés ne essék: én is tanultam ezeket, csak én nem fogadom el. Hittant is tanultam, mégsem fogadom el, hogy van isten. De mint ahogy egy istenhívőt sem akarok a magam igazáról meggyőzni, így azokat sem, akik a fizika ezen részét elfogadják. Maradjunk ennyiben. -
Deus Ex #40 Attól valóban nem, viszont ha a kísérletek bizonyos paramétertartományon belül jó egyezés mutatnak a leírtakkal, akkor az arra a paramétertartományra vonatkozóan jó közelítésnek tekinthető, szem előtt tartva, hogy nyilván ez nem a legvégső igazság.
Vegyük figyelembe, hogy modellekkel dolgozunk, amelyeknek megvan a maguk érvényességi köre. A rel is egy ilyen modell, kis tömegeknél és sebességeknél visszaadja a newtoni mechanikát, más körülmények között pedig majd átmegy valamilyen más elméletbe, talán a p-brán elméletbe, talán valami másba. A rel szerint a fénysebesség határsebesség, s ezt számtalan kísérlet megerősítette, nincs itt szó bizonyítékok félresöpréséről vagy eretnekségről. Ellenben a kvantummechanika egyes jelenségeinél úgy tűnik, végtelenül nagy az információ terjedési sebessége, s ezt sem titkos tan, ez már a múlt század elején tudott volt.
A rel és a kvantummechanika bizonyos területen jó közelítését adja a valóságnak, de látszanak az értelmezési tartomány határai is. Mindkettő az emberi szellem monumentális és ragyogó alkotása, s jelentős szerepet töltöttek be az elmúlt század jelentős ütemű technikai fejlődésében. Nem ott kell beléjük körmöt ereszteni, ahol jól működnek, mindannyian tudjuk, hogy nem a valóságot írják le, van mögöttük más elmélet, amely a világunkat a makroszinten ismerttől emberi ésszel elképzelhetetlenül és szinte felfoghatatlanul idegennek írja le. Talán célszerű volna a figyelmet ezekre fordítani, itt van mit keresni, kutatni.